2013. január 6.

’Levél-váltás’:

„…Az utóbbi írásodban beszéltél az egyoldalú érintésekről. Én pontosan mostanában érzem szükségét hogy „fohászkodjak” emberekért – rokonért, barátért, kérve kéretlenül. („Beleállok”, „beáll a rendszerem” az ima a Kapcsoltat állapotába és a másikat magamhoz ölelve együtt vagyunk a Mindenható/Krisztus/Földanya nevében egy ideig.)

Tehát te az egyoldalú érintésnél a segítségnyújtásról a fohászkodásról is beszélsz?

Más:

A múltkori írásodban beszéltél a Magok átvilágításáról. Tehát mindenkinek van Magja – nem csak a Mag családjába tartozóknak. Ez hordozza a teremtettségünk eredeti pecsétjét, hovatartozásunkat – változhatatlan. A lélek az a közeg, amely tapasztal, elraktároz egyik életről a másikra – jól értem?

A nevelés, önnevelés felelőssége miből áll? A YÓ-ra biztatásnak nincs értelme, ha valaki olyan Világból származik, ahol ez nem Alapminta?

A Mag és az Önvalóra ismerés ugyanaz?...”

Gondolataim:

            „Élet-maggal” mindenki rendelkezik aki létezik-és-él (a szellemi és a lelki megnyilvánulások is rendelkeznek valamilyen ’rájuk jellemző’ „megtartó maggal”). Az „élet-mag” nagyjából az a minta lehet minden létező „ÖnLényegében”/ÖnValójában, amellyel [mint ’önálló’ / ’egyedi’ megnyilvánulás] „megfogant”, amely minta szerint elkezdte a külön formában megnyilvánuló (valamilyen mértékű elkülönülést is megnyilvánító) teremtő életét. Ez az Élet-Minta egy ’keretként’ (szorosabb vagy engedettebb Megtartás szerint) meghatározza, hogy ki milyen „teremtési irányban” halad (megfogant lényként milyen irányt adott az életének), honnan és hová és kikkel-együtt halad, mit akar megnyilvánulttá tenni „Isten / a MINDENHATÓ [vagy ’Közvetlen Teremtője’] Teljességéből”. [Bővebben: 20180727 - elérhető ITT]

       A saját fogalom-használatom szerint egy Világban azok az adott Világ „saját” / ÖNNÖN MAG-Létezői, akik Lélekként [vagy az adott Világ saját más Minőségű Teremtő Erőjeként] az adott Világban „fogantak meg” és indították el az adott „mintájú” Életüket. A FÖLDÖN „első Életüket” elkezdő Lelkek a FÖLDANYA ÖNMAGJÁBÓL és a VILÁG „lélek-lángjából” / „lélek-magjából” (ezek EGY-é-válásából) „teremtődnek”. Azok a Lelkek, akik első Lélek-Életükre a FÖLDBŐL fogantak meg a VILÁG EREJÉBEN, FÖLDI MAG-Létezők. Akik a Szíriusz valamely bolygóján lettek Lélekké, ők a Szíriusz adott Világának MAG-Létezői és így tovább.

       Minden Lélek és létező önnön Teljességét a legnagyobb mértékben / kiterjedhetőségben általában abban a Világban tudja megélni, ahonnan adott Minőségében közvetlenül „ered”, mert a szülő-Világa mintája meghatározza a Megnyilvánult (!) élet-magja mintáját és az adott formában megélhető teremtési teljességét és irányát.

          A világi „ima” nem az, amit „Egyoldalú Érintésként” Szabályozott a FÖLD. Imával közvetlenül valamely „Élet-Adónkhoz” [vagy(is) Törvényes MEGTARTÓNKHOZ / Teremtő-társunkhoz > Segítő-társunkhoz] szoktunk [kéréssel, felajánlással vagy HÁLÁVAL / Köszönettel] fordulni, és az „általános yo” szerint gyakran szeretnénk az „ima-erővel” előmozdítani egy nehézséget felmutató helyzet nehézségének / fájdalmasságának megszűnését vagy valamilyen általunk yo-nak ítélt irány megvalósulását. Az ima hatására sokszor magunkban ismerünk fel „lehetőséget”, amivel önmagunk és a társaink segítségére lehetünk. Ezzel közvetlenül nem avatkozunk be mások életébe, mi magunk nem vesszük/vehetjük át a vezetést mások élete felett. Az ima vagy fohász néha „meghatározott formában” is megnyilvánulhat [ezáltal egy közösség tagjai az összetartozásukat a „forma-használat” egységessége által is megerősítik], de az ima és fohász is megnyilvánulhat „egyetlen érintés”-szerűen, például egy „Boldogságos Hálával-teli Pillanatban” vagy „sóhaj”-ban is.

           Az „Egyoldalú Érintést” talán úgy lehet valamelyest megközelíteni, hogy bizonyos mértékben az Érintő „hatalma alá (hatalmába)(Megtartásába) von egy másik létezőt”: valamilyen módon közvetlenül „ad” neki valamit [ÖnMaga bizonyos Erejéből], amit a Megérintett általában nem képes közvetlenül érzékelni (és mivel nem tudja pontosan érzékelni, így nem tud dönteni arról, hogy „kéri”-e azt amit kap).

         Voltak, akik az ilyen (sokszor a megérintett által érzékelhetetlen / láthatatlan) érintést az elmúlt idő-szakaszban arra ’használták’, hogy mások felett hatalmat szerezzenek, egy „kívánatos mértékben” eltérítsék a saját teremtő útjukról a kiszemelt létezőket.

Ilyen „eltérítési” irányulás volt a „láthatatlan érintések” egy része által „éket” „verni” a „MÁR MEGTAPASZTALT, FELÉPÍTETT” és a „JELEN(lét)” „közé” az idő szerinti „múlt” „megformálásával”, hogy ezáltal „elválasztható” legyen a Lélek Önnön Valós Erejétől, és így „ne érzékelje” Önnön Erejét, ezáltal az Ereje „elvehetővé” legyen tőle mint „elhagyott része”… Ugyanígy a „jövő” „képébe” „kivetített” „Lélek-.rész” is lehet egy „különös eltávolítottság”, amely sokféle módon „megbontható” és „elvonható”… A Lélek [és általában az „Élet”] Természetes Egységének „feldarabolása”, a Lélek-erő FÖLDI jellegű működtetésének elfedése nagyon sok erő-vesztést és zavarodottságot okozott a FÖLD Lelkeinek az „idők” folyamán.

        Az Egyoldalú Érintés „eredője és eredendő rendeltetése szerint” egy nagyon különleges „gyógyító [= Megerősítő] erő/minőség”, a saját Megtartását valamilyen módon elveszített, a megsemmisülés szélére került létező egyik utolsó „reménye, lehetősége” ahhoz, hogy az adott megnyilvánult formája (akár a ’lelke’) ne semmisüljön meg --- ezért csak nagyon Különleges Minőségű ’Mester’-ek [jellemzően közvetlenül a Törvényes MEGTARTÓK] yogosultak ilyen különleges módon ’táplálni’-és-Megtartani, önmagukra ismerésükben megsegíteni a megsemmisülés szélére került létezőket.

         Azért nehéz ráérezni az ilyen Különleges [TÖRVÉNYESEN Megtartó, ’gyógyító’ jellegű] Érintés teljes lényegére, mert ennek TÖRVÉNYES megnyilvánítása csak a közvetlen életveszélybe kerülés Különleges eseteiben lehetséges és csak olyan ’Mester’-Minőségek által, akik ÖnMagukban Nagyon Különleges Erőket és az ilyen Érintéshez Szükséges FelHatalmazottságot hordoznak.

Az „Egyoldalú Érintésekre” vonatkozó FÖLDHÖZ tartozó Szabályozás ’teljességét’ is csak azok képesek pontosan Érzékelni és Felismerni / Megérteni, akik ÖnMagukban már ’hordozzák’ az „Egyoldalú Érintés” Megnyilvánításának Lehetőségét. Valószínűleg a SZAKRÁLIS-Szolgálati Építő Élet-Útban már egy „magasabb szint” Megnyilvánítása [komolyabb Szolgálat] Szükséges a „Jelöltté” váláshoz. [Valószínűleg akik „Jelöltté” válnak a FÖLDANYA által „és a VILÁGBAN”, ha „felkészültek”-és-azt-kérik, a TÖRVÉNYES „Jelölés” [vagy Megerősítés] által FelHatalmazottá vál(hat)nak.]

          Amikor imával „másokért” is fohászkodunk, ha ezt valóban a szívünk-szerint tesszük, leginkább valamilyen segítséget kérhetünk vagy ajánlunk fel, amit a másiknak szabadságában van elfogadni vagy pedig el-nem-fogadni. Segítséget pedig [a TISZTELET Elve szerint] mindenkinek yogában [sőt akár kötelezettségében] is van felajánlani (a tőle telhetőség mértékében), ha Érzékeli azt, hogy a másiknak valamire ténylegesen Szüksége van. Az imával bizonyos mértékben irányt adhatunk az „ima erejének”. [A TISZTELETRŐL bővebben ITT]

         Az ÖnMag és ÖnValó valójában EGY Minőség [a VILÁGI Megnyilvánulásokban].

          A Lélek-Megnyilvánulás is egy tapasztalási / teremtő forma, de a különböző szellemi minőségek is ’tapasztalnak’ (hiszen ők is megnyilvánult formában Léteznek-és-Vannak).

            Akik a 'YO' Teremtési Iránya szerint élik az életüket, TUDJÁK [belső bizonyosságuk, nem kérdéses a számukra], hogy minden amit megtapasztalnak, annak van törvényes (!) oka és célja, értelme az életükben, kapcsolódásaikból és minden más megtapasztalásukból építeni tudják ÖnMagukat. Ha ezzel a szemléletmóddal tekintenek a valóságra, akkor valóban meg tudják találni minden Érzékelt Minőségnek / változásnak / Megnyilvánulásnak az [ÖnMaguk Életében lévő] értelmét.

                                        A FÖLD-MAGA EGY-ben [Eredendően és így 'Meghatározóiban'] VILÁG-és-YO.

     Sokszor adódik olyan helyzet, amikor felismerjük azt, hogy akivel éppen találkoztunk, azzal nem beszélünk egy nyelvet, teljesen más alapokról és más irányba teremtjük az életünket. Ilyenkor győzködni a másikat arról, hogy milyen yo is a mi teremtési irányunk és az övében milyen hibák vannak, teljesen felesleges. Ugyanakkor egy ilyen találkozásban is – ha értő figyelmességgel nézünk a másikra – tanulhatunk: [lehetőség szerint a TÖRVÉNYES „távolság-megtartással”] megismerhetjük egy másik teremtési irány néhány vonását / színét.

2013. január 7.

Néhány gondolat az imához/fohászhoz kapcsolódóan.

[ima ~ "a-mi"]

            Eredendően a [’világi’ jellegű] imákban / fohászokban általában megnyilvánul(t) valamilyen ’közösségi összetartás’ / ’közösségi egy-be-kapcsolódás’. A kisebb vagy nagyobb kiterjedésű természetes közösségek tagjai gyakran együttesen (vagy összehangoltan) végezték/végzik imáikat. Ha a közösség egyik tagja úgy érzékelte/érezte, hogy valamiért „eltávolodott” [ÖnMagától és így] közösségétől [természetes társaitól], a fohász / ima „erejében” könnyebben „visszahangolta” ÖnMagát [ÖnMagához és] közösségéhez. A legtöbb közösségben a fohász vagy ima egy természetes Megtartó és Megtartást Megerősítő módszer és erő [volt és van], a közösség tagjai önmagukat és a közösséghez való tartozásukat is Megerősítették [és Megerősítik] az ima vagy fohász [gyakran ’ünnepélyes’ jellegű] megélése során.

Ebből következően a fohász vagy ima [akár önmaga számára kérő, akár valamely társ számára segítséget kérő irányú] a „Szeretet Erejében’ ’alkalmas’ arra, hogy ’segítője’ legyen a ’közösségtől’ vagy a ’természetes úttól’ ’eltérés’ megszüntetésének, a ’természetes’ / TÖRVÉNYES, a „lyo” [a harmonia] helyreállításának és Megerősítésének. Akik a szeretteikért szívükből képesek a fohászra / imára, az imának vagy fohásznak ezt a ’természetes Megerősítő erejét’ működtetik/élik/”megerősítik”.

            A FÖLD ÉLETÉBEN nagyon sokféle [Égi] Közösség képviseltette magát az „idők” folyamán, és mindegyikük ’hozta’ a FÖLDRE a maga természetes Megtartó és Megerősítő módszereit és erőit is. Az „idők” folyamán a ma imaként vagy fohászként ismert Megtartó és Megtartást Megerősítő Megnyilvánulásoknak nagyon sok formája jelent meg a FÖLDÖN. Voltak ezek között olyanok, amelyek elenyésztek / vagy elenyésztek-majd-újjá-éledtek, és olyanok is voltak és vannak, amelyek ’sokáig megtartották magukat’ [eredeti formájukban, vagy pedig folyamatos változásaikban].

            Volt [és elenyésző / semmivé-válásába-tartó minőségében még mindig érzékelhető] az imádatnak egy olyan KÜLÖNÖS formája a FÖLDÖN, amikor egyes közösségek tagjai oly módon ’imádtak’, hogy közben imáikban más természetes közösségek „ELLENÉBEN” is „kértek” vagy „parancsoltak” [más közösségek és más közösségek tagjai „pusztulására” irányultak „imádatukban”]. Ezek a megnyilvánulások [mint erő-működtetések] [megnyilvánulásaik és kiterjedéseik során] sok kárt okoztak a FÖLDÖN mind az „imádók” önnön lényében, mind pedig másoknak [„megtartották” és sokszor „mélyítették, tágították” a KÜLÖN-állóságot, a „megbontó” mintákat stb]. ’Igazából’ az ilyen megnyilvánulás „idegen” a VILÁG „ön-lényegétől”, a CSALÁD és a SZERETET és [általános] TISZTELET Minőségeitől, ezért az ilyen módon „imádó” közösségek mindig KÜLÖNÖS „élet-ívet” éltek meg a FÖLDÖN és VILÁGBAN, a „pusztulás” „természetes” módon „önmaguk pusztulásaként” is megnyilvánult „időről időre”.

            Az ilyen „mások ellen irányuló” imádás néha TITOKBAN működött, máskor [a „megfélemlítés” céljával] részben nyíltan [látványosan] is megjelent. Az ilyen imádásban láthatóvá válása során is mindig volt azonban „TITOK” és így „egyoldalú érintésre” való [TÖRVÉNYT-Törő] irányulás, a „pusztulásra választott” felé „láthatatlan erők” „indítása”, „yavaik és erőik láthatatlan módon elzárása vagy elvonása” stb. Ilyen jellegű TITKOLT „érintés” az ima vagy fohász világi minőségében soha nem nyilvánulhat meg.

            Az ima vagy fohász világi erőiben az összetartozás és a természetes Megtartás Megerősítése soha nem irányul más vagy mások „ellenében”, hanem minden esetben a „lehetséges legteljesebb lyo”, a „minden érintett yavát szolgáló harmonia” megnyilvánítása felé irányul. A FÖLD előző „eltérült”, sok tekintetben a tudat/tudatosság elhomályosulásában is megnyilvánult ÉLET-SZAKASZÁBAN az ima és fohász a legtöbb esetben úgy nyilvánult meg, mint amikor egy családjától teljesen elszakadt lélek „keresi” a számára „láthatatlanná és elérhetetlenné” vált családját, keresi az „utat”, ahogyan újra visszatérhet a családjába (vagy amely úton elszakadt társát visszahívhatja / visszafogadhatja). Ismerve ma már azt, hogy a FÖLD ÉLETE eddig valóban abban az ÉLET-SZAKASZÁBAN épült-és-haladt, amikor az egymástól KÜLÖNÖS módon (kényszer hatására) vagy KÜLÖNLEGES módon (váratlanul, nem tervezetten) eltávolodott (vagy akár elszakadt) részek „egymást keresését” élte meg, és az egységbe való visszatéréshez megnyitható TÖRVÉNYES Kapcsolódások lehetőségét ’kereste’, természetes az, hogy az imák és fohászok többsége is ebben a Teremtési Irányban nyilvánult meg.

            Érzékelhetővé vált az utóbbi években, hogy nagyon sok Lélek találta meg ÖnMagát / ÖnValóját az ima vagy fohász egy ’újonnan’ Megnyilvánult [a szívből megnyílt] Erejében vagy Minőségében. Sokan elfordultak az imának attól a formájától, amikor „megmondják” a számukra azt, hogy „mikor” és „mit” és „hogyan” „kell” imádkozni, és gyakran „a hivatalos imákon kívüli minden más jellegű fohász is tiltva van”. Sokan ÉRETZÉK azt, hogy az ilyen erő-működtetés közvetlenül nem vezeti el őket önmagukhoz és a család / közösség megtartásában sem segít, és ezért egyre többen kezdtek el „valóban a szívük mélyéről és valóban a szívük szerint” keresni / kérni és imádkozni. A szív „mélyéről” „felhozott / előhozott” [ön]erők nagyon sok Lélekben „nyitottak kaput” az ÖnValó/ÖnLényeg felé, és akik „tényleg, igazán” segíteni/tudni akartak, azok utat is találtak ehhez önnön szívükből/ÖnLényegükből megnyílóan. Az is megtapasztalható volt, hogy a korábbi „ima-társak” gyakran „kitaszították” a saját közösségükből a szíve szerint haladót…

            Eredendő minőségében [vagy törvényes oka és célja, valós értelme szerint] a világi fohász vagy ima ["A-MI"] egy természetes összetartó / egy-ben-megtartó / megtartást erősítő [régi fogalom-használat szerint néha ’védelmet nyújtó’] erő vagy minőség, és a SZÜKSÉG SZERINT formálódik / átalakul. A FÖLDÖN is vannak olyan ima és fohász MINŐSÉGEK és ERŐK, amelyek egy természetes közösség [kisebb vagy nagyobb ’család’] valóságos összetartó / egy-ben-megtartó Erejévé váltak a Lelkek ’akaratából’ és a közösség egy-ben-megtartásáért végzett különféle „felajánlásokból” [akár áldozatokból] vagy akár a TUDATOSAN MEGTARTOTT JELENLÉTBŐL eredően. Az ilyen „egészséges” ima-erő egy valóságosan létező „segítő” és „megtartó” erővé tudott megformálódni akkor, amikor a természetes szív-utak működése a FÖLDÖN ’akadályozott’ volt vagy épp ténylegesen is ’megszakadt’, és az ilyen „egészséges”/szívből-jövő imát „építő” és működtető közösségek tagjai Megtartásukban sokkal nagyobb biztonságban voltak [és jelenleg is vannak], mint az ilyen Megtartó-Erőt nem működtető Lelkek és közösségek.

            Az ima és fohász erői és minőségei is folyamatos megújulásban / változásban nyilvánulnak meg, a „Szükségekhez” és Megnyíló új „Lehetőségekhez” igazodnak a Lelkek / Közösségek TÖRVÉNYES Irány-váltásai és választásai szerint.

OmMÁÁTRé~KJ

Itt olvasható egy korábbi lejegyzés ide is kapcsolódó részlete

Az imához is kapcsolódóan:

 Néhány szép IMA összegyűjtve elérhető ITT

  'szemezgetés' az írásaimból: