//lendvaykati2.gportal.hu/gindex.php?pg=34331391

A tan�tv�ny r�gi �s �j �tja

Mai �let�nk nagyon k�l�nb�zik az archaikus kor mint�it�l.

A hagyom�ny korszak�ban a szellemi tan�t�k, mesterek v�lasztott�k ki azokat, akiket szellemileg �s emberileg alkalmasnak tal�ltak arra, hogy bevezess�k a titkos tan�t�sokba. A tan�t�s k�zponti t�rekv�se az volt, hogy a tan�tv�ny anyagi term�szet�t fellaz�tsa, majd tudat�t az anyagi vil�gr�l a szellemi vil�g fel� ir�ny�tsa.
Ez volt a c�lja minden mor�lis fogadalomnak, aszk�zisnek, gyakorl�snak. Az aszk�zis cs�kkenti az emberben a f�ld min�s�get, �s n�veli a t�z min�s�get, egy�ttal laz�tja a test �s a szellem kapcsolat�t.

A tan�t�s ideje alatt a tan�tv�nyok elk�l�n�lt helyen voltak, templomban, kolostorban, vagy m�s, a vil�gt�l t�vol es�, megszentelt helyen. (A tan�t�-tan�tv�ny viszony�t a szellemi hierarchia t�rv�nye szabta meg).
Az els� tan�t�sok alapvet�en az emberi er�nyek kifejleszt�s�re �s a gyenges�gek megsz�ntet�s�re ir�nyultak, �gy megk�vetelt�k, hogy a tan�tv�ny kem�nyen munk�lkodjon �nmag�n. Ennek a szakasznak a c�lja a n�lk�l�zhetetlen �nismeret kidolgoz�s�n k�v�l az volt, hogy olyan szil�rd jellemeket neveljen, akik k�s�bb b�nni tudnak majd azzal az er�vel, amit a szent tan�t�sok r�v�n nyernek el.
Mai pszichol�giai megfogalmaz�sban: az els� feladat a stabil �s er�s szem�lyis�g kibontakoztat�sa volt, amire k�s�bb a szellemi er�ket �p�teni lehetett.
A tan�tv�ny egy�ni sorsa �s teherb�r�sa alapj�n elt�r� m�lys�g� �s min�s�g� tan�t�sokat kapott, amelyek term�szetesen nem elm�leti oktat�sban mer�ltek ki, hanem gyakorl�shoz, ritu�l�khoz �s szertart�sokhoz kapcsol�dtak.
A tan�t�sok hossz� �vekig elh�z�dhattak, ami k�zben a tan�tv�ny csak n�ha, r�vid id�re t�rhetett vissza r�gi, megszokott �let�be. Azaz el volt szak�tva a jellegzetesen f�ldi �lett�l, �s a szellemi vil�gban �lt, t�bbnyire szigor�, szerzetesi �letm�d szerint.
Akit pedig a mesterek m�lt�nak tal�ltak arra, hogy a beavat�s pr�b�ja el� �ll�ts�k, annak el�bb-ut�bb elj�tt a nagy nap. A szellemi iskol�kban alkalmazott beavat�sok technik�ja rendk�v�l sz�les sk�l�n mozgott kult�r�t�l �s hagyom�nyokt�l f�gg�en. Ha a tan�tv�ny ki�llta a pr�b�t, �s beavat�st nyert, akkor tov�bbi �tja kett��gazott: vagy az �gy el�rt szellemi szinttel visszat�rt az emberek k�z�, ahol megtal�lta azt a helyet, ahol szolg�lhatott, vagy tov�bbi tan�t�sokat kapott, amelyek �jabb beavat�sokhoz vezettek. Term�szetesen ennek is v�ge volt egyszer, ami ut�n a szolg�lat kezd�d�tt.

Nagyon leegyszer�s�tve, k�v�lr�l n�zve, ilyen a tan�tv�ny klasszikus �tja.

Mai �let�nk nagyon k�l�nb�zik az archaikus kor mint�it�l. Szellemi emelked�sre �s visszat�r�sre ma is van lehet�s�g, de a k�ls�-bels� felt�telek �s maga a folyamat kiss� m�s, mint r�gen. Ehhez a k�vetkez�ket kell tudni:
A tan�tv�ny �tj�nak t�bb jellegzetes �llom�sa van: a keres�s, az �ton j�r�s, a beavat�sok �s v�g�l a meg�rkez�s.
Hogyan is zajlik ez ma?
Ma nem a szellemi mesterek v�lasztj�k ki azokat, akiknek tov�bb adj�k a tan�t�st, hanem ha a l�lek m�r el�gg� �rett, elindul a fel�bred�s folyamata. Az anyagban �l� ember legk�s�bb az �letk�zepi v�ls�gban (41-43. �let�v) v�laszt�s el� ker�l, �s �lete tov�bbi r�sz�t alapvet�en fogja befoly�solni, hogy f�ldi vagy szellemi v�laszt ad a nagy k�rd�sre: mi�rt van szenved�s? Szellemi �tra l�pni term�szetesen nemcsak ilyenkor lehet, hanem kor�bban is. Manaps�g az emberek t�bbs�g�t egy er�s megr�zk�dtat�s �breszti fel, �s k�szteti arra, hogy v�laszt keressen f�jdalmasan �get� k�rd�seire. Ezzel indul meg a keres�s.
A mai tan�tv�ny �tj�ban figyelembe kell venn�nk n�h�ny t�nyez�t, amelyek hi�nya megnehez�ti a szellemi tan�t�sokkal val� foglalkoz�st �s el�rehalad�st.
Az ezoterikus tan�t�sok h�ttere, k�zege mindig vall�sos volt.
Ez azt is jelentette, hogy olyan korok voltak el�tt�nk, ahol Isten l�te �s t�rv�nyei term�szetesek voltak mindenkinek, ahol a t�rsadalom nagy r�sze hitt a t�lvil�gi �letben, tudott a szellemi vil�g l�tez�s�r�l, �s a lelki probl�m�k kezel�s�hez sz�mos ritu�l� �s pap �llt rendelkez�sre.
Term�szetesen ezek a vall�sok nagyon elt�r�ek voltak, t�volr�l sem t�k�letesek, de rendk�v�l t�mogat� energiamint�ik voltak az ezoterikus tan�tv�ny szempontj�b�l. Ma ez az alapvet�, t�mogat� k�zeg hi�nyzik.
A tan�tv�nynak olyan vil�gban kell t�rekednie a szellemi emelked�sre, ahol kem�ny materializmus uralkodik – ahol ugyan nem k�ldik m�gly�ra, de legenyh�bb esetben is gyengeelm�j�nek tartj�k. Itt nincsenek t�mogat� energiamint�k, lassan m�r a templomokban sem.
Nincsen minta – f�leg n�lunk Magyarorsz�gon – a lelki probl�m�k megold�s�ra, ami a kezd� tan�tv�ny legels� feladatai k�z� tartozik.
Tov�bbi neh�zs�get okoz, hogy – mifel�nk legal�bbis – nincsenek m�r tiszta tan�t�k, mesterek, akik v�gig a tan�tv�ny mellett �llnak �s seg�tik fejl�d�s�t.
A tan�tv�ny sz�m�ra a mester kiemelked� "energiaforr�s" �s biztos mened�k, m�g a legkem�nyebb iskol�kban is.
A mai tan�tv�ny teh�t nem sz�m�that a k�vetkez�kre: t�mogat� k�zeg a t�rsadalom r�sz�r�l, t�mogat� energiamint�k �s lelki megold�sok a vall�sok r�sz�r�l, tiszta tan�t�s �s emelkedett mester, tan�tv�ny-t�rsak, akikkel megoszthatja �lm�nyeit, akik meg�rtik �t, s akikkel seg�thetik egym�st. R�ad�sul, ha el�r bizonyos fok� beavat�sokat, nem tiszteletet kap k�rnyezet�t�l (ahogyan ez a klasszikus rendszerben volt), hanem jobban teszi, ha senkinek nem besz�l �lm�nyeir�l, mert k�nnyen a pszichi�tri�ra k�ldhetik. De tal�n a legnagyobb hi�ny: olyan tan�t�k �s olyan szellemi k�zeg, akik tudj�k, mi az egys�g vil�ga, mert m�r abban �lnek! �gy a legnagyobb ellensz�lben kell el�rehaladnia, csak az isteni vezet�sre �s �nmag�ra t�maszkodhat. A k�ls� kapaszkod�k elt�ntek, a tan�tv�ny ma a v�gs�kig r� van k�nyszer�tve, hogy bel�l keresse mester�t, �s bel�l �p�tse ki azt a szellemi k�zeget �s vil�got, amit k�v�l m�r nem tal�l meg. Ez a kiindul�si alap, erre j�nnek r� azok az �letesem�nyek, amelyek ma a mester tan�t� funkci�j�t elv�gzik – magyar�zat �s �tmutat�s n�lk�l.
A mai tan�tv�ny �tja is keres�ssel kezd�dik.
A polarit�s megszokott vil�g�ban, a kollekt�v transzban �l�, alv� emberben k�ls� esem�nyek vagy bels� fesz�lts�gek hat�s�ra nyugtalans�g keletkezik. Nem tal�lja a hely�t, �rzi, hogy valami nincsen rendj�n, nem �rti, hogy mi van vele. Vannak esetek, amikor k�ls� esem�nyek v�ltj�k ki a v�ls�got, de nem felt�tlen�l. Gondoljunk csak Buddha �let�re, akit eredetileg Sziddh�rt�nak h�vtak, �s az �let napos oldal�t �lvezte: gazdag volt, sz�p feles�ge, csal�dja volt, semmiben sem szenvedett hi�nyt.
Trag�di�k sem s�jtott�k �let�t. M�gis egy sz�p napon felny�lt a szeme, megl�tta az emberi szenved�st, �s m�r nem tudott a r�gi m�don �lni. Tudni akarta, mi�rt van szenved�s, �s hogyan lehet t�le megszabadulni. �gy otthagyta csal�dj�t, gazdags�g�t, �s elindult egyed�l az ismeretlenbe, hogy megtal�lja a v�laszt.
Itt indul el a szellemi fejl�d�s, �gy v�lik a h�tk�znapi tudat� emberb�l keres�. Az�rt keres�, mert az �let igen fontos k�rd�seire keresi a v�laszt. Nemcsak a szenved�s ok�ra, hanem az emberi �let val�di �rtelm�re �s c�lj�ra is. A keres�s pedig addig tart, am�g v�gs�, megnyugv�st hoz� v�laszt �s megold�st nem tal�l. A keres� a rezonancia t�rv�nye szerint megtal�lja azt, amire �ppen sz�ks�ge van. �ltal�ban mindig egy l�p�ssel jut el�bbre a megismer�sben, az �sszef�gg�sek felfedez�s�ben, hiszen mindezt fel kell dolgoznia, el kell helyeznie mag�ban.
A szellemi vil�g gondoskodik arr�l, hogy a neki megfelel� emberekkel �s ismeretekkel tal�lkozzon, amit kezdetben v�letlennek tart, majd felismeri, hogy t�rv�nyszer�s�ggel van dolga.
Ha j�l odafigyel, arra is r�j�n, hogy egy l�thatatlan, szellemi mester vezeti az �ton, s hogy �lete esem�nyeiben tan�t�s rejlik �nmag�r�l �s a vil�gr�l. A mai tan�tv�nyok hamar r�tal�lnak valamilyen modern, ezoterikus ir�nyzatra, ami ak�r f�lre is viheti �ket – de ez is �tjuk r�sze.
Ha nem ismerik fel, hogy elt�vedtek, �s szem el�l t�vesztett�k a v�gs� c�lt, akkor nem nyernek beavat�st, szellem�k nem emelkedik, tudatuk nem t�gul, hanem csak egyhelyben topognak, beleragadva valamilyen eszmerendszerbe. Min�l ink�bb megtal�lj�k azonban bels� vezet�s�ket, min�l jobban tudnak hallgatni intu�ci�jukra, ann�l kev�sb� �reznek k�nyszert, hogy elk�telezz�k magukat egy ir�nyzatnak, amely "egyetlennek �s kiz�r�lagosnak" hirdeti mag�t.
Mindeme neh�zs�gek mellett a mai tan�tv�nynak is van lehet�s�ge �s es�lye, hogy megt�rt�njen benne a bels� p�lusv�lt�s: tudat�t az anyagi vil�gb�l a szellemi fel� ir�ny�tsa. Az igazi beavat�sok ma, a mi kult�r�nkban, nem szervezetten, ritu�l�kkal t�rt�nnek, hanem prof�nul: a h�tk�znapokban. A beavat�si pr�b�k azok az �letesem�nyek, amelyekkel a keres� a mindennapokban tal�lkozik: bels� f�lelmeivel, korl�taival, emberi gyenges�geivel ugyan�gy meg kell birk�znia, mint a r�gi beavatand�knak.
A korunkkal j�r� neh�zs�gek azonban ne keser�tsenek el senkit sem! Mivel pol�ris vil�gban �l�nk, a t�rv�nyek szerint, min�l m�lyebbre mer�lt a tudat az anyagba, ann�l magasabbra emelkedhet ki bel�le. Ez�rt hangs�lyozom, hogy a mai, neh�z k�r�lm�nyek k�z�tt is haladni kell el�re az �ton, mert a szellemi vil�g mesterei fogj�k a kez�nket, vezetnek, ha odafigyel�nk r�juk. Szem�lyes meggy�z�d�sem pedig az, hogy ebb�l a neh�z, s�t�t helyzetb�l �ri�sit lehet emelkedni felfel�, a tiszta l�t fel�!

A tan�tv�ny �tj�nak nagy l�p�sei – az alv�s �llapot�t�l a fel�bred�sig – az al�bbiakban foglalhat�k �ssze v�zlatosan:

1. Az alv�s �llapota, amikor teljes m�rt�kig csak az anyagi vil�gban �l, �nmag�t azonos�tja a test�vel.

2. A fel�bred�s: ez lehet megr�zk�dtat�s, k�l�nleges �lm�ny, b�rmi, ami megd�bbenti, �s aminek hat�s�ra felteszi a k�rd�st: "Vajon csak ennyi az emberi �let? Csak ev�sb�l-iv�sb�l, munk�b�l �s ut�dok nemz�s�b�l �ll?" Ekkor sejlik fel benne, hogy lehet valami a l�that�, anyagi val�s�gon k�v�l is.

3. A v�ls�g �llapota: elveszti a talajt a l�ba al�l.
A r�gi vil�ga m�r nem m�k�dik, az �j pedig m�g ki sem alakult. Megpr�b�lja vissza�ll�tani a r�gi rendszert (a materialista n�zetet), de eredm�nytelen�l. Nincsen vissza�t. Ebben a szorult helyzetben �bred fel, �s j�n r�, hogy a val�s�g sokkal t�gabb, mintsem azt addig gondolta.

4. M�r sejti mi a c�l, �s szorgalmasan munk�lkodik el�r�s�n. "Dolgozik mag�n", hogy kiszabaduljon az anyag fogs�g�b�l, �s felemelkedhessen a tiszta l�tbe. Ez hossz� �s kem�ny k�zdelem.

5. A bels� �talakul�sok sor�n felold�dik az eg�ja, �s �tl�p a polarit�s hat�r�n, egyre jobban �sszekapcsol�dva Isteni �nj�vel.

�rta: Szab� Judit spiritu�lis-tanit�sok.hu