N�h�ny gondolat Sz�ni�t�l:

[DOB-SZER-DA – Magyar M�gia, 10. oldal:]

„FOG-LALKOZTAT EGY GONDOLAT…

A gondolati er�k nagyon �rdekesen m�k�dnek. Abban a pillanatban, amikor egy gondolat elkezd fog-lalkoztatni benn�nket, a gondolatot m�ris fog-va tartjuk, megfogjuk, lefoglaljuk, �s mindaddig, am�g foglalkozunk vele, er�t adunk „neki”.

Ebben az a k�l�nleges, hogy

Ak�r egyet�rt�nk vele, ak�r ellenezz�k, figyelm�nk m�r n�veli az

eredeti gondolat erej�t.

            �s ez nagyon fontos!!! Mindegy, hogy egyet�rt�nk egy dologgal, vagy ellenezz�k: mindk�t esetben er�t adunk annak a gondolatnak, amivel foglalkozunk, teh�t mindk�t esetben �leter� t�vozik t�l�nk. Amikor ezt az er�t �nk�nt adjuk, mert egyet �rt�nk a c�lj�val, azonnal �jrat�lt�d�nk, teh�t j�l �rezz�k magunkat.

            Amikor viszont d�h�ng�nk, felh�borodunk, b�r nem tudatosan, m�gis �leter�vel t�ltj�k fel felh�borod�sunk c�lj�t, �gy pontosan azt a gondolatot er�s�tj�k, amivel ellenkez�nk. �ppen ellent�tes eredm�nyt �r�nk el, mint amit val�ban szeretn�nk. Ilyenkor persze nehezen t�lt�d�nk fel �jra, �s kifejezetten rosszul �rezz�k magunkat.

            Ezzel a t�tellel a vil�g m�dia-ir�ny�t�i is t�k�letesen tiszt�ban vannak. Feldobnak egy t�m�t a m�di�ban, amivel az emberek egyik r�sze teljesen egyet�rt, m�sik r�sze viszont teljesen felh�borodva ellenzi. Mindk�t csoportot foglalkoztatja a t�ma, �gy mindk�t csoport teremt� ereje folyamatosan er�s�ti az eredeti gondolatot, ily m�don mindenki sz�pen bes�t�l a csapd�ba. Mindenki azt teremti meg, amit a Vil�g m�dia ir�ny�t�i meg akarnak vel�k teremttetni. Ez a m�dszer arra is nagyon j�, hogy fontos dolgokr�l elterel�dj�k a figyelem. Am�g azon r�g�dunk, hogy Michael Jacksonnak meg van-e m�g az orra, nem foglalkozunk azzal, miv� v�lik k�zben a vil�g…

            A vil�g vezet�i k�zben oda terelik a birk�kat, hov� csak akarj�k, juh�szkuty�juk pedig maga a m�dia-g�pezet. (Tv, r�di�, �js�gok, filmipar, k�nny�zene-ipar, k�nyvek, stb.)

            Mi az ellenszer? Ellen-szer nincsen, hiszen amivel ellenkez�nk, m�r er�s�tj�k J.

            Azt viszont megtehetj�k, hogy nem ellenkez�nk, nem h�borodunk fel, nem „tapadunk r�” a feldobott t�m�kra, hanem h�tat ford�tunk, a saj�t c�ljainkra figyel�nk, �s �r�l�nk annak, ha vannak olyanok, akik a mi c�ljainkkal egyet �rtenek, s�t azoknak is, akik ellenzik azokat, mert mindk�t csoport a mi malmunkra hajtja a vizet.

            Aki teh�t nagy c�lokat akar el�rni, mindenek el�tt keltse fel az emberek figyelm�t, �s azut�n min�l hosszabb ideig tartsa fogva ezt a figyelmet. (…)

A Vil�g-m�dia ir�ny�t�i is tudj�k, hogyan lehet a nekik nem tetsz� kezdem�nyez�seket, gondolatokat cs�r�jukban elfojtani. Nagyon egyszer�: agyonhallgat�ssal. Amelyik gondolat ugyanis nem kap kell� figyelmet, egyszer�en elhal, feloszlik, k�dd� v�lik.

            Tanulhatunk t�l�k…”

[5-6. oldal:]

            „M�r a gondolatunk is teremt� erej�, de ha kimondjuk a gondolatunkat, megsokszorozzuk ezt a teremt� er�t. (…)

Minden �let�nk egy-egy �jabb vil�g, vagy t�rt�net, amit mi magunk

hozunk l�tre a saj�t t�k�rterm�nkben.

            Senki nem mondhatja h�t mag�r�l, hogy nincs el�g k�pzel�ereje, hiszen a jelenlegi �let�t is �nmaga tal�lta ki, �nmaga hozta l�tre.

            Ennek a t�k�rtermi l�tnek azonban megvannak a maga saj�tos j�t�kszab�lyai, �s aki j�tszani akar, annak bizony be kell tartani ezeket a t�rv�nyeket. Aki j�t�k k�zben elfelejti a szab�lyokat, vagy �gy d�nt, hogy sz�m�ra nem �rv�nyesek, az sem mentes�l a hat�suk al�l.

1.       Az els� �s legfontosabb szab�ly, hogy a gondolat �s a kimondott sz� teremt� er�vel rendelkezik. Ezzel az er�vel teremtj�k a saj�t vil�gunkat, ez a mi var�zsp�lc�nk.

2.       A m�sodik szab�ly, hogy azt a k�pet, amit a t�kr�nkben l�tunk, magunk hozzuk l�tre. (Ez a szab�ly persze csak akkor �rv�nyes, ha mindenki betartja a j�t�kszab�lyokat, mert ha nem, akkor bizony elk�pzelhet�, hogy m�s j�t�kos �ltal alkotott k�pet l�tunk a saj�t t�kr�nkben.)

3.       A harmadik szab�ly, hogy minden ember a Teremt� t�k�rk�pe, teh�t ha a m�sik embert szembek�pj�k, olyan, mintha magunkat k�pn�nk szembe, mert a t�k�rb�l visszaver�dik az „eredm�ny”.

4.       A negyedik szab�ly, hogy amennyiben k�retlen�l belesz�lunk a m�sik j�t�k�ba, viseln�nk kell annak �sszes k�vetkezm�ny�t is.

5.       Az �t�dik szab�ly, hogy ha m�r besz�lltunk a j�t�kba, kiz�r�lag akkor sz�llhatunk ki onnan, ha a t�bbiekkel rendezt�nk minden sz�ml�t. (…)

6.       A hatodik szab�ly, hogy b�rmennyire is belemer�lt�nk a j�t�kba, �s b�rmennyire is elfelejtett�k, hogy eredend�en kik vagyunk, att�l m�g �r�kre a Teremt� t�k�rk�pei maradunk.

7.       A hetedik szab�ly, hogy b�rmikor abbahagyhatjuk a j�t�kot (persze a sz�ml�k kiegyenl�t�se ut�n), �s visszat�rhet�nk a k�z�ppontba, hogy �jra egyes�lj�nk a Teremt�vel.

Isten is hat nap alatt teremtette a Vil�got, azonban a hetedik napon megpihent…

            A j�t�kszab�lyok meg�rt�s�hez csup�n arra van sz�ks�g�nk, hogy a manaps�g megszokott�l kicsit elt�r� m�don gondolkodjunk. Tegy�k f�lre, amit eddig gondoltunk vagy tudtunk a Vil�gr�l, �s egyszer�en csak figyelj�nk. Legy�nk olyanok, mint a gyerekek, akik nem k�telkednek a t�nd�rmes�kben, ez�rt nekik teljesen term�szetes, hogy besz�lgetnek a t�nd�rekkel, s�t ak�r l�tj�k is �ket. Legyen a jelszavunk

HISZEM, HA L�TOM

helyett

L�TOM, HA HISZEM!”

[8. oldal:]

„.. sokkal t�bb �letenergi�t mozg�s�tunk, ha sz�munkra kellemes dolgokkal foglalkozunk, pozit�v dolgokat gondolunk, mondunk �s tesz�nk, mint akkor, ha sz�munkra negat�v dolgokkal t�r�d�nk.”