 |
ÍRÁSAIM |
|
|
| | |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| | |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
|
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
|
Írások - 2011 május |
|
|
20110509 - Azoknak, akiket érinthet
2011.08.07. 01:14
2011. május 8., vasárnap
A jelen írást ’azoknak, akiket érinthet’ jelleggel adom tovább, mivel részben egy közel egy esztendővel ezelőtti lejegyzéshez is ’kapcsolódik’.
A 20100531 - Az ÉLETFA kiTeljesedése című írásban [ugyancsak vasárnap] lejegyzett kép azzal indul, hogy „két férfias jellegű lény érkezett szekéren, szép magyaros jellegű népviseletben”. Ott is megjegyeztem, hogy a két férfias alakot a „[KRISZTUSI] Szent-Árnyék” férfias minőségének éreztem, és azért voltak ketten, mert [a „bejövetelnél/szertartásnál”] a „Földi” minőség mellett Jelen volt a „VILÁG”-hoz tartozó ugyanezen minőség is.
A KRISZTUSI Szent-Árnyék(Pár) a Földön is a „megtestesítő” folyamatokhoz kapcsolódik elsődlegesen, leginkább a megszületés és halál/kilépés ’kapuinál’ ’találkozhatunk’ velük: „női” minőségében [’Hajnal’] a születés felelőse (anyaméh), „férfi” minőségében a ’kilépés’ kapujánál Mér és ügyeli a Rendet [régi képben: Anubisz/Szét] (minden belépés egyben kilépés egy másik létezésből, és ugyanígy a Földről-kilépés is átlépés egy másik létbe/minőségbe). Földi minőségében tehát egyik fő feladatuk a belépés és kilépés figyelemmel kísérése (segítése) és Rendezése, Földi jellegű illeszkedések ellenőrzése és a szükséges illesztések segítése.
Minderre azért utaltam vissza, mert az egy esztendővel ezelőtti képben a „férfias” minőség volt a hangsúlyosabban jelen (lezárás, melyből új Élet fakad) (illetve ’megtermékenyítés előkészítése’), a „ma” érzékelt képben pedig a „női” minősége. Korábbi írásokban utaltunk a „kocka” és oktaéder (férfias jelleg) és a „gömb” (női jelleg) kapcsolatára is.
Most hosszabb elemezgetés nélkül csak az érzékelt képek lényegét írom le ’a teljesség kedvéért’ (mint fentebb is utaltam rá, azért, mert ’kapcsolódik’ a tavaly május végi íráshoz).
SZÍV-ÚT/Szív-út Egyesülések/EGYÉ-válások után a „Mindenség SZÍVÉBŐL” „áthaladva a KRISZTUSI SZÍVEN” a Földanya/FÖLD SZÍVÉBE érkezett” egy „gömbbe foglalt” Minta vagy Jelenlét. Valami olyan volt a „lényege”, amit emberi értelmünkkel ma még nem vagyunk képesek megérteni, magam is annyit éreztem meg csupán, hogy ez a „Minta” „sajátja a Földanyának, ám talán valamilyen Igazítást is tartalmazhatott”.
„Óvatos (női) kezek” helyezték el ezt a beérkezett „gömbbe-foglalt Mintát” (nem nevezem inkább Jelenlétnek, mert az ma még félreérthető lenne talán) egy erre Rendelt kicsivel ’nagyobbnak tűnő’ ’gömbbe’, amely a Földanya sajátja volt.
Mikor az ’érkezett’ behelyezésre került a Földanya MAGA ’gömbjébe’, egy ’kiegyensúlyozódás’ történt a ’gömb’ és talán a környezete heves mozgása kíséretében, majd ’megláttam’ az ’óvatos mozdulatú kezek’ tulajdonosait: két ’árnyas’ ’női’ lény kezdett táncolni „EGY Harmóniában” a ’gömb’ körül. Kevéssel ezután az őket körbevevő „körben” lévő lények is átvették ezt a táncot, aztán egy még kiterjedtebb körben lévő lények, majd újabb körben lévők… [belülről, a Magból terjedt kifelé ez a Harmónia és Szépség]… közben „érezhetően” „EGYBE-igazodott” a befogadó és befogadott ’gömb’, amíg teljesen EGYÉ váltak, vagyis a Földanyai rész MAGÁBA fogadta az érkezett Mintát.
Határozott ’megértésként’ megjelent az, hogy
1./ e változások egyrészt azt szolgálják, hogy a Földi/Földanyai folyamatok teljesebb, pontosabb összhangban/Harmóniában tudjanak megvalósulni a VILÁG folyamataival,
2./ másrészt bizonyos „Megerősítések” is érkeztek a FÖLD/Földanya számára, valamint
3./ e jelen változások kapcsolódnak a fentebb jelzett egy évvel ezelőtti írásban jelölt folyamatokhoz (szertartáshoz).
Az egy évvel ezelőtti „férfias” jellegű megélések „fogyó hold” idejében, a mostani „női” jellegű változások „növő hold” idejében [Hold a ’Rák’-ban] jelentek meg.
A férfias képek „külső helyszínen”, egy „faluban” jelenítődtek meg, a női történés egy „meghitt, belső helyen”.
Újra „természetes egységbe” [EGY] kerül a megtestesítő folyamatokban a „forma és tartalom”.
OmMÁÁTRé~KJ
| | |
|
|
|
A mai napra: |
|
„Ne feledd! Amire figyelsz, az a világod.”
| | |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
