2011. március 24., csütörtök

Kép:

            Test-lélek-szellem-Egységében Egységbe oldódva/kapcsolódva a FÖLDDEL (a ’Családdal’) a Szívemre figyelve lélegzem. Tudom és tudatosítom is (mindenféle erőlködés vagy erőltetés nélkül), hogy „közös” [EGY] Szív-hálózaton vagyok jelen mindazokkal, akikkel közös haladási irányt választottam. Érzékelem a Szívek hálózatát --- néha tisztábban/erőteljesebben, máskor kevésbé határozottan. Érzem és „látom”, hogy „mintha hajnalodna”, még nincs teljesen világos (félhomály van) (a félhomály érzet talán abból is eredhet, hogy vannak még megtisztítani-valóink). Érzem, hogy akik most „itt így” Jelen vagyunk, azért vagyunk itt, hogy (részben) erősítsük egymást és a Szív-hálózatot is: ki-ki a saját ’középpontjába helyezkedve’, a Szeretet/Szerelem általa elért állapotát megtartva Szívünkre figyelve nyugodtan lélegzünk… Néha elkalandoznak kissé a gondolatok (talán valami tisztulás kapcsán), aztán újra visszahelyezem magam a középpontomba és folytatom a lélegzést a családtagjaimhoz kapcsolódva…

            Azt érzem, hogy mintha kevésbé érezném most a Szív-kapcsolódást a társaimmal… „opálos”-nak érzékelem a magam körüli tér/időt (ha „változik” valami, akkor szokott ilyen lenni)… mintha ’visszahúztam volna magamba a magam energiáit’ --- talán most a többiek is így éreznek… mintha „egyedül magamnak” kellene áthaladnom valahol… érzem, hogy soha nem vagyok teljesen egyedül, még akkor sem, amikor látszólag minden megnyilvánult kapcsolódásom eltűnik az érzékelési körömből… tudom, hogy valahol (valami olyan szinten, amit most épp nem vagyok képes érzékelni) egymást is segítjük, egymásra is figyelünk… Tudom, hogy ’átjutok’ ezen a látszólag magányosnak tűnő helyzeten, bizalmam van ebben és bizalmam van magamban is… a Szívemre figyelek és folytatom a lélegzést… megtartom magam…tudatosítom önmagam…

            …azt veszem észre, hogy világosabb lett, és újra „látom” mindazon társaimat (és a velük való Szív- és egyéb kapcsolódásokat), akikkel „együtt-haladok”… „nem is vettem észre”, hogy mikor lett „világosabb”… mint amikor egy virrasztás során az ember várja már a napfelkeltét, de még mindig sötét van… aztán talán csak egy pillanatra ’révül’ el, és hirtelen már világosodik is --- nem mindig „kapjuk el a tudatunkkal” ezt a pillanatot…

            „Jóleső” érzéssel tudatosítom, hogy „újra látom” mindazokat, akikkel „Egy Család vagyunk”… és egyre tisztul a kép… mindannyian „betettük a közösbe” ami tőlünk tellett… és ez „elég” volt egy új világi teremtés elkezdődéséhez…

OmMÁÁTRé~KJ

2011. március 25., péntek

            Valószínűleg egy a „Föld Egészét” érintő kiterjedt ÁtVilágítást élünk meg néhány napja és még néhány napig [az egyensúlyi helyzet (napéjegyenlőség) mindenképpen indokolhat maga is egy ilyen mérést], amikor minden egyes Lélek és ember ’megmutatja magát’. Vannak sokan, akik jelentős „yavulásokat” mutatnak fel, mások „igéretesek” (abban az értelemben, hogy elkezdtek bizonyos előremutató változtatásokat az életükben), és vannak olyanok is, akik még mindig (tudatos vagy tudattalan) mozgatói vagy kiszolgálói a régi megosztó hatalomnak.

            Azt érzem, hogy az elmúlt napokra jellemző lehetett a fenti „kép” középső szakasza, amikoris mintha mindenki egy kissé ’visszahúzódott’ volna magába --- elsődlegesen azért, hogy az elé helyezett [Mérő] [igen „sűrűvé” tett] Próbahelyzetekben maga mutassa meg a szándékát, választását, állapotát… [’Sűrűség’ alatt azt értem, hogy egy-két napon belül mindenki belekerül(t) minden olyan Próbahelyzetbe, ahol számot adhat(ott) minden gyengeségéről és erősségéről.]

            Mérésre kerül(t), hogy milyen mértékben változott a tudatosság szintje, és hogy e változás mennyiben/hogyan jelenik meg a mindennapi megélésekben (a napi gyakorlatban).

            Mindannyian emberként, testben-élő-Lélekként teremtjük minden pillanatunkban – a meghozott választásainknak megfelelően, a megnyilvánított tetteinkkel – a saját és választott közös életünket. Mindannyiunknak ’szabadságában’ áll ’nemet’ mondani (és ennek megfelelően élni) a „megosztásra”, „más népek földjének megtámadására”, „fontos tények titokban-tartására/elhallgatására”, „tények/adatok meghamisítására”, hazugságok nyilvánosságra hozatalára vagy továbbítására, arra, hogy repülőgépről mérgek kerüljenek kiszórásra a légtérbe vagy a tengerekbe, vagy arra, hogy tudottan egészségre káros összetevők kerüljenek az ételekbe/használati-cikkekbe stb… Az ilyen és hasonló ártó/sértő lépéseket az „egyes ember” teszi meg (erőt adva a megosztásnak). És mindenkinek szabadságában áll „igent” mondani (és ennek megfelelően tenni/élni) a maga lehetőségei szerint a tisztább, egészségesebb, szerető életre, a lehetséges „napi” yobbító lépések megtételére…

OmMÁÁTRé~KJ

            „Ma” Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepnapja is van --- nyilvánvalóan mindenki olyan ’oltást’ kaphat, amelyet választott és amelynek befogadására már maga kész.

*****

Pusztai Orsolya ide is kapcsolódó mai lejegyzése:

http://www.kristalycsakra.eoldal.hu/cikkek/esemenyek/esemenyek.html

2011.03.25

Az elmúlt napok energiái elég intenzíven dolgoztak a bensőnkben. Erre azért volt szükség, hogy a mai napon lelkünkből leáradó erő megtalálja bennünk a helyét.

Ez egy olyan kegyelem, mely az elkövetkező időszak lehetőségeiben mutat nekünk utat. Olyan, mintha elültetnének egy termékeny magot a szívünkben, és nekünk nincs más dolgunk mint szeretettel ápolni és a kinyíló virágban gyönyörködni.

Lelkünk azokat az útmutató energiákat adja át nekünk, melynek felismerésében őrangyalunk segít.

Szólítsuk meg őt és kérjük, tegye elénk érthetően ezeket a jeleket.

Adjunk ma hálát a Gondviselés erőinek, hogy utunkon vezetnek és tudatosítsuk itt, emberként kell tennünk megvalósulásukért.

Ma mindenképp földeljük le magunkat egy szeretetszállal Földanyához, hogy lelki erőnk termékennyé válhasson a "földben".