2011. m�rcius 15., kedd

„El�rkezett az az id�”

--- pontosabban a F�LD/F�ld beigaz�totta mag�t azon ’felt�telekbe’ ---,

amelyben minden [els�dlegesen] a F�LD[mint-Vil�g] �T-j�n val� tov�bbhalad�st v�lasztott L�leknek �s testben-�l�-L�leknek

egy „�ltal�nosan-�s-szem�ly-szerint-r�-vonatkoz�an” meghat�rozott

’id�’ vagy ’keret’, ’felt�tel’ keret�ben

’be kell Igaz�tania �s R�gz�tenie MAG�T/mag�t

a tov�bbi �let�re v�lasztott Rezg�sbe/Okt�vba/Mint�ba’.

[Az Igazod�snak/beR�gz�t�snek – mivel ’formai/testi’ vonatkoz�sai vannak – van egy ’id�beli’ kerete is.]

            Ez azt jelenti, hogy minden a F�LD[mint-Vil�g] �T-j�n tov�bbhalad� L�lek [testben-�l�-L�lek] a „v�glegess�g” jelleg�vel „lev�lasztja MAG�T/mag�t az elhagy�sra �t�lt �tr�l”, mik�zben [a megfelel� Seg�t�er�k k�zrem�k�d�s�vel] beIgaz�tja-�s-beR�gz�ti MAG�T/mag�t az �ltala v�lasztott [�s a F�LD/VIL�G �ltal Y�v�hagyott] ’�T-ra/�tra’.

            Mindez azzal is j�r [az Egy�n, a L�lek szintj�n], hogy nagyon gyorsan lev�laszt�dnak/lev�lnak az elhagy�sra �t�lt (m�s kifejez�ssel: a tov�bbvitelre-nem-jel�lt) �let-r�szek, �s ek�zben ’hat�rozottan meger�s�dnek’ a tov�bbvitelre-jel�lt-�let-r�szek (ez�ltal hat�rozottan ’felismerhet�v�’, �s �gy meg�rthet�v�, t�nylegesen meg�lhet�v� is v�lik a v�laszt�s-szerinti-�let).

OmM��TR�~KJ, Budapest, 2011. m�rcius 15., 22.36.

            Ezek a v�ltoz�sok azzal is j�rnak, hogy mind az egyes Lelkek/testben-�l�-Lelkek, mind maga a ’bolyg�Val�s�g’ is [egy meghat�rozott m�don] ’kil�p az �tmenet/V�lt�s legs�r�bb id�szak�b�l’, �s hat�rozottan meger�s�dnek a v�lasztott ir�ny� �letben az ’�p�t�’ jellegek/teremt�sek.

            M�r nem lesz ’sz�ks�ges’ a ’m�lt’ �s ’jelen’ ’�sszek�t�se’, megsz�nnek azok a ’fesz�l�sek’, amelyek abb�l eredtek, hogy ’eddig’ ’tartani volt sz�ks�ges a partok k�z�tti kapcsolatot’. Nagyon hat�rozottan megnyilv�nul az „�j” azok �let�ben, akik a [’Felemelked�s’ ir�ny�] meg�jul�st v�lasztott�k �nMaguk sz�m�ra: Lelk�k �s testi val�juk is „felveszi” azt a Rezg�s-tartom�nyt/�let-Mint�t, amelyben tov�bbfolytat�dik az �let.

            Els�dlegesen a [F�LD tov�bbi �T-j�ra jellemz�] „magasabb” „rezg�s-tartom�nyba/�let-Mint�ba” [ALAP-Okt�vba] val� beilleszked�st [�s ott val� megfelel� beR�gz�d�st] jelenti ez a FolyaMAT, egyes esetekben azonban ’m�s v�lasztott Vil�gokba val� �tIgazod�sok is lehets�gesek’. A szem�lyes „�let-rezg�sek” felveszik azt a form�t-tartalmat/megnyilv�nul�st, amely m�r az „�j �t” jellemz�je. A L�lek �s a test is felveszi �s elkezdi megtartani azt a rezg�st/mint�t, amelyben ELKEZDI az „�j �let�t”.  [Az�rt eml�tj�k a ’lelket’ �s ’testet’ ’k�l�n’ is (b�r a test meghat�roz�ja maga a L�lek), mert a mostani �tIgazod�si id�szakban maga a ’L�lek’ is sok esetben ’v�ltoz�sokat’ �l meg. A L�lek nem csak a ’testi’ val�j�t igaz�tja, hanem a ’L�lek-min�s�g’ is meg�lhet bizonyos �talakul�sokat. A L�lek ezen (SzeRves!, Vil�gi!) �talakul�sainak semmilyen kapcsol�d�sa nincsen a ’l�lek-cser�khez’ vagy a l�lek b�rmilyen k�nyszer-v�ltoz�s�hoz. Legink�bb a L�lek ’fejl�d�s�r�l/kiTeljesd�s�r�l’ sz�lnak a mostani igazod�ssal is j�r� v�ltoz�sai.]

[Ez azt is jelenti, hogy az „�letsz�l”-on m�r a v�lasztott �j �letnek megfelel� Szerelem-min�s�gek �ramlanak, �s a Sz�v be�ll�tja a ’csakr�k’ �s testek megfelel� mint�it/hangj�t �s rezg�seit. Mindez azzal j�r, hogy „kiesik” a „testb�l/L�lekb�l/�letb�l” mindaz, amit a L�lek tov�bbi megtapasztal�sra nem k�v�n tov�bbvinni mag�val. Mindez azzal is j�r, hogy az „�j (�ltal�ban magasabb) rezg�s” „alatti” r�szek (p�ld�ul ’betegs�gek’) is eleny�sznek, �s a L�lek m�r a v�lasztott ’magasabb rezg�s�ben’ alak�tja ki az �j tartalmi/formai Egys�g�t.]

            E v�ltoz�sok n�ha ’pr�b�ra tehetik’ a ’t�relmet’/elfogad�st/szeretet --- hiszen felgyorsulnak a m�s utakat v�lasztottak elt�volod�sai… az �j t�rsakkal val� �sszetal�lkoz�s megsz�nteti majd ezeket az �tmeneti neh�zs�geket…

OmM��TR�~KJ

Kor�bbi �r�sb�l: 20110109 - AlapElv

            „…Semmi sem „m�land�bb” �s semmi sem „�r�kebb”, mint a „Jelenl�t”.

            A „Jelenl�t” az a „pont” vagy „�llapot” vagy „hely”, amelyben a „Jelenl�v�” „kil�phet minden korl�toz�sb�l”, illetve amelyben b�rmely sz�m�ra el�rhet� megtapasztal�s r�sz�v� lehet.

            A „Jelenl�t” egy „�r�k kapu”, amelyben „�t” �s „utasa” egym�sra tal�lhat, Eggy� v�lhat.

            A „Jelenl�t” az a „kapu”, amelyben a L�tez�/Utaz� b�rmely sz�m�ra el�rhet� „�t” r�sz�v� v�lhat, �s amelyben b�rmely j�rt utat elhagyhat/megv�ltoztathat.

            A „Jelenl�t” az a „kapu”, amely minden L�tez� „Sz�v�ben” „�r�kk�n nyitva van (jelen Van)”.

            A „Jelenl�t” a „v�laszt�sok kapuja”, amelyben „�R�K” �s „V�ltoz�” �lland�an Jelen Van, �s amelyet megtal�lva mindenki „ura” lehet a maga megtapasztal�s�nak.

            A „Jelenl�tben” „tiszta form�j�ban/tartalm�ban” el�rhet�v� �s meg�lhet�v�, meg�rthet�v� v�lik az „�nmag” vagy „Val�/Ered�/�R�K-L�nyeg”, „Az-Aki-Elindulhat-�s-az-Aki-VAN” (utat j�r �s utat teremt).

            Aki „megtal�lja Jelenl�t�t”, az a RENDEL�S szerint �j Vil�got teremthet/alkothat (form�lhat meg �s t�lthet meg tartalommal). Ha a „tartalmi k�p” jelenik meg „el�sz�r”, az megform�zza mag�t, m�g ha a „forma k�pe” jelen�t�dik meg „el�sz�r”, az „mag�ba fogadja/�p�ti” a „maga” (megfelel�) (Harmonikusan EGY�TT-rezg�) „tartalm�t”. [EGY�TT-Hat�s�g T�rv�nye/T�rv�nyszer�s�ge/Elve]”