20110310 - Egy �vvel ezel�tti �r�s - Szemelv�nyek (I. r�sz)

  2011.08.07. 20:46

2010. m�rcius 8., h�tf�, m�rcius 9., kedd, m�rcius 10., szerda, m�rcius 11., cs�t�rt�k

Szemelv�nyek

 

Szeretn�m megk�rdezni, hogy az �llatok kivonul�sa a t�pl�l�kb�l azt jelenti, hogy a toj�s, tej, tejterm�kek sem „szerepelhetnek” �tkeink k�z�tt?

Id�vel majd ezek is megsz�nnek ’norm�l’, �ltal�nos t�pl�l�knak lenni.

Nem r�gen tal�ltunk egy "tejes embert" a piacon �s nagyon finom tej �s tejterm�kei vannak. Igazi �zek. Sz�p lassan le�lltunk a k�z�rti v�s�rl�sr�l.

Azonban �n m�sodszor voltam rosszul. Ez�rt k�rdeztem.

Egyre ’sz�k�l’ azoknak az �teleknek a k�re, amik a z�lds�gekb�l, gy�m�lcs�kb�l k�sz�thet�k, v�ltozatos �s nincs benne tejterm�k.

Amit pedig �gynevezett "szendvicsnek" lehet elk�sz�teni, abb�l m�g kisebb lesz a k�n�lat, f�leg ha a sajtokat, �s a toj�st is elhagyjuk.

Egy�bk�nt a h�sok is hasonl� form�ban lettek n�lam kivonva m�g n�h�ny �vvel ezel�tt. El�sz�r nem azt �reztem, hogy nem esik j�l, hanem minden "kij�tt bel�lem" nagyon gyorsan. Akkor majdnem k�t h�napig szinte �res kiflin �ltem. Csak ut�na j�tt, hogy ’nem k�v�ntam’ a h�st.

Ez�rt is gondoltam arra, hogy lehet, hogy a tejterm�kek is elmaradnak az �trendemb�l.”

A tejjel kapcsolatosan azt tartj�k, hogy az els�sorban a gyermekek �tele/itala lehet (term�szet�n�l fogva).

Egyes tejterm�keket az emberek �ltal�ban mindig fogyasztottak --- igazodott ez a helyi saj�toss�gokhoz. V�lem�nyem szerint ma is lehetnek olyan (p�ld�ul legyeng�lt) szervezetek, amelyek sz�m�ra „kiegyens�lyoz�, gy�gy�t�” c�llal alkalmasak lehetnek egyes tejterm�kek.

Mivel az „�llati birodalmak” tulajdonk�ppen m�r elkezdt�k k�ldeni a figyelmeztet� jeleiket a t�pl�lkoz�si szok�sok megv�ltoztat�s�ra, �gy ha valami egy�ni �rz�kenys�g jelenik meg, arra fontos most nagyon odafigyelni, �s ennek megfelel�en cs�kkenteni vagy megsz�ntetni egyes t�pl�l�kok fogyaszt�s�t.

A test/L�lek norm�l m�k�d�s eset�n „jelez”, ha valamire sz�ks�ge van („megk�v�njuk” vagy �ppen nem k�v�njuk). Az ehhez kapcsol�d� tiszta �rz�kel�s is kialakul �s finomodik majd...

Ahhoz, hogy „�nMaGatok” jelz�seit tiszt�n tudj�tok �rz�kelni �s meg�rteni, sz�ks�g van arra, hogy a fizikai testben „sejt-szinten” is r�gz�d�tt [elterel�, f�lre-vezet�] „f�gg�s�gekt�l” megszabaduljatok. Ehhez nagy seg�ts�get ny�jthatnak a finomabb rezg�s� energiatestek tiszt�t�sai �s kiegyens�lyoz�sai --- a „sejtszinten” r�gz�d�tt, TEV�KENYS�GEK �ltal ber�gz�tett m�r-nem-k�v�natos m�k�d�sekt�l val� megszabadul�shoz azonban a MINDENNAPI GYAKORLAT/�LET/TEV�KENYS�G tudatos �talak�t�sa is hozz�tartozik. [Ami „tev�kenys�g” �ltal r�gz�l be a testbe, annak a „t�rl�s�hez” �s/vagy „fel�l-�r�s�hoz” is sz�ks�ges a legt�bb esetben a tev�keny r�szv�tel.]

            Az egy�ni ’�rz�kenys�gt�l’, �s a MaGasabb szinteken meghozott egy�ni v�laszt�sokt�l is f�gg(het) az, hogy ki milyen jelleg� t�pl�lkoz�sba [�talakul�sba] kezd majd ezut�n. Val�sz�n�leg teljesen �j �tkek �s t�pl�lkoz�si szok�sok is megjelennek majd hamarosan – egyenes k�vetkezm�nyeik�nt a „sz�v megny�l�s�nak”, a ’fel�bred�snek’, a magosabb l�tezi s�kokra val� ’meg�rkez�seknek’.

            A z�lds�gek �s gy�m�lcs�k mellett nagyon sokan t�pl�lkoznak m�r tiszta gabon�kat felhaszn�lva a mindennapjaikban --- ezeket valamilyen k�m�l� f�z�si elj�r�ssal elk�sz�tve. �jra meg kell tal�lni az EGY�TTM�K�D�S �j form�it �s lehet�s�geit a n�v�nyi birodalmak l�tez�ivel.

            Az �llatok sz�mos „term�k�kkel” seg�thetik az embert ezut�n is [tej, toj�s, m�z, gyapj�, egyes „testnedvek/v�lad�kok” stb]. Az „egym�st-kieg�sz�t� �s egym�st-seg�t�” CSAL�Dnak �k is tagjai a F�ld�n, vannak olyan K�PESS�GEIK, amikkel egy-egy megbomlott egyens�ly helyreIgaz�t�s�t seg�thetik, azaz id�r�l id�re bekapcsol�d(hat)nak p�ld�ul Gy�gy�t� folyaMATokba is.

            Az ember ism�t r��rez majd arra a term�szetes kapcsol�d�sra, amely az emberek �s �llatok, n�v�nyek, �sv�nyok, krist�lyok �s egy�b m�s �let-k�z�ss�gek/Birodalmak (p�ld�ul az Elemi L�nyek Birodalmai) k�z�tt m�k�dik. A Birodalmak/Csal�dok EGY�TT-M�K�D�SBEN �LNEK, egym�st is seg�tik, k�l�n�sen akkor, ha egyik�kben megbomlik az egyens�ly. Ez a seg�t�s a K�LCS�N�SS�G �s TISZTELET/SZERETET elvei alapj�n m�k�dik. Ezt a term�szetes m�k�d�st csak azok k�pesek meg�rteni, akik val�di Tisztelettel �s Szeretettel tekintenek a „t�rsaikra”. A Tisztelet �s Szeretet fel�p�ti majd �jra azt a Bizalmat, amelyen �t az egym�st-seg�t� term�szetes lehet�s�gek �jra felt�rulnak/megny�lnak, meg�rthet�v�/meg�lhet�v� v�lnak.

*****

Lev�l-r�szlet:

„Gyermekeink a tan�t�ink, �s erre igen csak megk�sve j�ttem r�… [Itt egy felsorol�s k�vetkezik arr�l, hogy hogyan „nevelte”/vezette sz�l�j�t a gyermeke: v�ztiszt�t�s, h�s �s tej elhagy�sa, krist�lyok �s angyalok ir�nti �rdekl�d�s stb…] …Bizony�ra k�nnyebb lett volna neki �s nekem is, ha hamarabb elkezdtem volna �rteni �t, de a m�lt az elm�lt, amit tanulni lehetett ebb�l, azt pedig igyekeztem megtanulni.

A l�nyeg tal�n az, hogy sokkal jobban figyelj�nk egym�sra, seg�ts�k a m�sikat, ha erre van sz�ks�ge, de  hagyjuk �lni, ha ezt szeretn�, azaz legyen meg a szabads�ga.”

*****

�lomk�p (egy ismer�s�mt�l):

„Most csak egy r�vid r�szletre eml�kszem, �s az az volt, hogy [a m�r nagykor� gyermekemmel] a f�ld m�ly�be ereszkedt�nk le egy cs�sz�s, lejt�s „bej�raton”.

J�val el�tt�nk (nem l�ttuk, csak tudtuk, hogy) ment egy „csoport”, vagy tal�n csal�d. Nagyon s�t�t volt, �s egyszerre csak valamivel f�nyt tudtam csin�lni, �s megvil�g�tottam utunkat �s �gy tudtunk el�re haladni.

Innen tov�bb nem folytat�dott az �lom.”

Egy lejt�s valamin mentem (ment�nk a gyermekemmel) „lefel�”, „cs�sz�s” �s s�t�t volt ez a j�rat. Nem volt el�g f�ny.

”Valahogyan” f�nyt gy�jtottam, �s �gy m�r „l�tni” lehetett, hogy merre haladunk, illetve merre haladt „el�tt�nk” a „m�sik csapat”, aki tal�n az �n magam csal�dom [esetleg felmen�im/el�deim (m�lt)], vagy a Gyermekem csal�dja (jelen vagy j�v�)…

Ez a „nagykor� gyermek” m�r saj�t csal�dot alap�tott: megh�zasodott, gyermeke is van…

„P�rban” haladtunk ezen a j�raton lefel� --- vagyis f�rfi-�s-n�, sz�l�-�s-gyermeke [teh�t k�zvetlen csal�dtagok, „felmen�” �s „lemen�”].

            Valami miatt „cs�sz�s” volt ez a lejt�s ter�let. A „felsz�nhez k�zeledve”, tal�n m�r nagyon k�zel a felsz�nhez megjelen(hetet)t egy helyzet [bej�rat], amely „k�nyes” [cs�sz�s �s lejt�s ter�letre vezet], Rendez�st ig�nyel. Ha nem t�rt�nik meg ennek a helyzetnek a megfelel� meg�rt�se/megvil�g�t�sa �s ezen alapul� Rendez�se, akkor egy olyan tapasztal�sba viheti ez el a CSAL�DOT, amelyben a gyermek csal�dj�ban megoldatlanul marad� helyzet �tterjedhet a gyermek minden m�s kapcsol�d�s�ra is.

[20100215 – Szemelv�nyek �rlel�d�knek, 1. oldal:

„…A csal�dban, a csal�dtagok k�z�tt megjelen� fesz�l�sek

az „alap” �let-kapcsol�d�sok ter�let�n jelennek meg:

az itt ki nem egyens�lyozott �let-helyzetek

MINDEN M�S �LET-TER�LETEN is meg fognak jelenni, megjelennek.

A kiegyens�lyoz�d�sok/Rendez�d�sek ma m�r nem csak a „felsz�nt” �rintik, hanem AZ ALAPOKIG HATOLNAK (m�s „n�z�pontb�l” az alapokT�L indulnak): minden kis ’gyenges�get’ a L�lek felsz�nre hoz, hiszen a tov�bb-halad�shoz/meg�jul�shoz SZIL�RD/�P ALAPOK sz�ks�gesek.”

A csal�d szintj�n megjelen� minden fesz�l�s/f�jdalom nagyon hat�rozottan mutat r� arra az �let-ter�letre, amely a „legs�rget�bb” felold�st v�rja, amely mellett nem lehet elhaladni. Az�rt h�vjuk fel MI MaGunk is erre a figyelmet, mert ez a ’term�szet rendje szerint adott’ kapcsol�d�s kell�en kiegyens�lyozott m�k�d�s/m�k�dtet�s eset�n NAGYON NAGY, m�ssal nem helyettes�thet� SEG�TS�G/T�MASZ a L�leknek. Nagyon sokan m�g majd csak most fogj�k MEGTAPASZTALNI ennek az igazs�g�t.]

            Az �lomk�pben megjelenik egy helyzet, amelyet a gyermeknek �s p�rj�nak (a csal�dnak) fel kell ismernie: meg kell �rteni�k, hogy az �let�k �s a „felel�ss�g�k” jelent�sen megv�ltozott azzal, hogy a gyermek saj�t csal�dot alap�tott. Azzal, hogy m�r saj�t gyermeke is van, egy magasabb felel�ss�gi szintre l�pett: gyermek�t [a l�tez�se minden �rintetts�g�ben/szintj�n/sz�ks�g�ben] m�r mag�nak kell t�pl�lnia --- p�rj�val egym�st m�r P�R-k�nt seg�teni�k/t�mogatniuk kell, �s ha ezt eddig m�g nem tett�k meg, akkor nagyon gyorsan „�nell�t�v�” �s „t�pl�l�v�” is kell �rni�k/lenni�k.

            A ’Gyermek’ nyilv�nval�an sz�m�that sz�lei t�mogat�s�ra, sz�ks�g eset�n a sz�l�k seg�ts�g�re is --- ki kell azonban alakulnia az �j csal�d MaGa Egyens�ly�nak is, mert ez n�lk�l�zhetetlen ahhoz, hogy a Gyermekben MaG�ban �s kapcsol�d�saiban, �s �gy a „kor�bbi” �s „�j” csal�dja k�z�tt megfelel� [mindenkit kiteljes�t�] Egy�ttm�k�d�s �s Harm�nia alakulhasson ki.

            Gy�gy�t�si korszak�t �li a F�ld --- �s ennek megfelel�en a F�ld minden SzeRves L�tez�je is. A „szerzett s�r�l�sek” megsz�ntet�se, �s ezzel egyidej�leg az „�p M�k�d�sek” ism�telt �lett� t�tele folyik.

[Az, hogy sz�l� �s gyermek egy�tt indultak el a „m�lybe”, hogy ott megvil�gosodjon valamilyen ter�let, arra is utalhat, hogy k�z�s er�vel (a sz�l� a gyermeke t�mogat�s�val, illetve a gyermek a sz�l� t�mogat�s�val) egy olyan Minta kiold�s�ba, megtiszt�t�s�ba kezdenek bele, melyek „gy�kere” valamilyen „r�gm�ltban” gy�kerez� „csal�di s�r�l�s” is lehet, �s ez valamelyik�k vagy mindegyik�k �let�ben most kap „v�gs�” gy�gy�t�st.]

            JELENLEG az egyik „F� Gy�gy�t�si ter�let” a SZABADS�G/Szeretet �s BIZALOM term�szetes m�k�d�s�nek a vissza�ll�t�sa minden szerzett s�r�l�s kiegyens�lyoz�sa mellett. Mindenkinek el kell saj�t�tania

- a „nem �rt�s, nem b�nt�s” T�rv�nyeit,

- �s azt, hogy elfogad�an �s szeret�en, seg�t�en ir�nyuljon a t�rsai fel� �gy, hogy k�retlen �s nem-megfelel� m�don ne avatkozzon a m�sik �let�be.

�jra meg kell tanulni a tiszta kommunik�l�st/kapcsol�d�st, a gondolatok �s �rz�sek, a szem�lyes igazs�g megfelel� form�j� �s tartalm� kifejez�s�t. Meg kell tal�lni teh�t az „arany-k�zepet”, az egyens�lyt az „elk�l�n�lts�g, szabads�g, f�ggetlens�g” �s az „�sszetartoz�s, seg�t�s/t�mogat�s, egys�g” k�z�tt.

            A sz�l�knek seg�teni�k kell a gyermek�ket abban, hogy EG�SZ-s�ges feln�tt� legyenek, megtanulj�k a „m�rt�ket”: k�pesek legyenek �N�LL�/�nell�t�, �s ezzel egy�tt EG�SZS�GESEN KAPCSOL�D� �let kialak�t�s�ra. Fel kell m�rnie minden sz�l�nek azt, hogy MI AZ, AMIBEN A GYERMEK�NEK T�NYLEGES SEG�TS�GRE VAN SZ�KS�GE, �s ha a sz�l�nek lehet�s�ge van r�, seg�tse gyermek�t, hogy EG�SSZ� legyen.

A fenti �lomk�pben erre utal az, hogy a Sz�l�-�s-Gyermeke egy�tt indulnak a „lefel�”, a m�lybe vezet� cs�sz�s lejt�s j�raton. A Gyermek maga nem k�pes �tl�tni a helyzet�t, nem k�pes megvil�g�tani ezt a j�ratot, amelyben pedig val�sz�n�leg �ppen �nmaga j�r a csal�dj�val. A sz�l� „valahogyan” f�nyt gy�jt --- vagyis keresi a lehet�s�get, hogy MEG�RTSE a gyermeke neh�zs�g�t, �s �gy seg�thessen Gyermek�nek MEG�RTENI azt, hogy „merre is j�r”. [Ebben az �lomk�pben a Gyermek Lelke k�rte a sz�l� seg�ts�g�t, ez�rt vezette a „s�t�t j�rathoz” a Sz�l�je Lelk�t (�s l�ny�t is, hiszen a sz�l� EML�KEZETT az ’�lomban’ l�tott k�pekre/megtapasztal�sra). Az, hogy a sz�l� „valahogyan” K�PES volt f�nyt gy�jtani a j�ratban, arra is utalhat, hogy ez a sz�l� K�PES megtal�lni �s a fizikai s�kon is megnyilv�n�tani azt a megold�st, amellyel r�vil�g�that gyermeke (�s gyermeke p�rja) sz�m�ra is a „hom�lyos/s�t�t” helyzetre, �s ezzel seg�theti azt, hogy a Gyermeke �s h�zast�rsa megoldhassanak egy a „felsz�nhez m�r nagyon k�zeli”, vagy ak�r �ppen a „sz�nyeg al� sepert” megold�sra v�r� helyzetet.]

[Feltehet�en erre az�rt van lehet�s�ge/k�pess�ge a sz�l�nek,

-          mert a maga �let�ben m�r felismerte �s gy�gy�tja vagy meggy�gy�totta ezt az �let-ter�let�t,

-          vagy pedig ha ez a neh�z helyzet nem „r�gm�lt csal�di teher”, hanem a gyermek szem�lyes neh�zs�ge, akkor a sz�l�ben megvan az a SEG�T� SZERETET [benne a megfelel� Bizalommal!] gyermeke ir�nt, mely k�pess� teheti/teszi �t arra, hogy Hat�kony seg�t�je lehessen a gyermek�nek.]

Az �j csal�dot alap�t� ifjaknak (is) meg kell tal�lniuk a maguk kapcsolat�ban l�v� olyan hi�nyokat, amiket nekik maguknak kell miel�bb helyrehozniuk --- hiszen m�r maguk is egy ’�n�ll�’ csal�dot alkotnak. Meg kell tanulniuk maguknak is „l�t�v�” �s t�pl�l�v� v�lniuk, k�l�n�sen akkor, ha m�r gyermek�k is van. Ha sz�ks�ges, akkor k�rhetnek seg�ts�get, azonban ez nem v�lhat k�vetel�ss� vagy elv�r�ss�. A sz�mukra ny�jthat� seg�ts�gnek azt is kell seg�tenie, hogy maguk „�n�ll�v� �s �nell�t�v�”, majd pedig „t�pl�l�v�” v�lhassanak. Az „Elv�r�s” [ak�r a sz�l�, ak�r a gyermek r�sz�r�l] egy „cs�sz�s” [megk�t�, leh�z�] ter�let lehet, �s a sz�l�nek (ha ez �t k�zvetlen�l is �rinti) „figyelmeztetnie” kell erre gyermek�t, meg kell vil�g�tani �szintes�ggel azt, ahol tal�n m�g a fiatalok nem �rzik/�rtik a „m�rt�ket”.

Ez az�rt is sz�ks�ges, mert ha ez nem t�rt�nik meg, akkor ez �jabb elt�volod�sokhoz vezethet. Ugyanakkor a sz�l�nek tiszteletben kell tartania gyermeke azon v�laszt�s�t is, ha egy helyzetet „m�lys�geiben” is meg akar tapasztalni. Erre mindenkinek „lehet�s�ge” van, am�g nem s�rti ezzel m�sok �let�t �s szabads�g�t.

Az, hogy sz�l� �s gyermeke egy�tt halad ezen a j�raton, arra is utalhat, hogy a Gyermek egy olyan hom�lyos helyzet felt�r�s�n �s kiegyens�lyoz�s�n dolgozik �ppen, amely

- vagy egy a „csal�dt�l” meg�r�k�lt mint�n alapul, �s ez�rt teljesebb �s gyorsabb lehet e helyzet megvil�g�t�sa �s megold�sa akkor, ha annak megold�s�ban minden �rintett egy�ttm�k�dik,

- vagy pedig arra is utalhat, hogy egy olyan [feltehet�en szint�n csal�di �r�ks�gb�l ered�] Mint�val dolgozik a gyermek, amelyet a sz�l� MaG�ban m�r felismert �s meggy�gy�tott, �s emiatt tudna a sz�l� [m�r megl�v� szem�lyes megtapasztal�sa seg�ts�g�vel] seg�ts�get ny�jtani a neh�zs�get okoz(hat)� helyzet id�ben val� felismer�s�hez, hogy �gy ak�r megel�zhet� is legyen a neh�zs�g megjelen�se �s/vagy fokoz�d�sa.

A sz�l�nek nagy gondoss�ggal kell d�ntenie arr�l, hogy milyen m�rt�kben, milyen m�don tudja seg�teni a gyerekeit/unok�it. Ez nem okoz jelent�sebb neh�zs�get akkor, ha a sz�l�ben [�s gyermek�ben] m�r megvan a kell�en �rett [elfogad� �s megenged�] szeretet.

Amit k�pesek vagytok TISZTA SZERETETB�L megtenni/adni, azzal t�nylegesen is tudj�tok seg�teni a t�rsaitokat/gyermekeiteket. Ha sz�ks�ges, akkor tiszt�zni kell, hogy mi az, amit megseg�t�sk�ppen fel tudtok v�llalni, �s mi az, ami m�r nem elfogadhat� a sz�motokra, �s hogy ami nem elfogadhat�, az mi�rt nem elfogadhat�.

Ha �gy adtok valamit, hogy k�zben „h�zz�tok a sz�tokat”, abban a szeretet m�r „nem tiszta” form�j�ban van jelen, �s ez AZ EREDM�NYEN mindig meg is l�tszik --- pontosan az�rt, hogy Ti MAGATOK (�s minden �rintett) SZEMBES�LJ�N azzal (’megl�ssa’), hogy hol van valami hiba benne vagy a szeretet�ben.

 

[20100126 – Jelen-T�-s V�ltoz�sok IX., Vil�gosod� K�pek, 4. oldalt�l:

„Annyira nem �r�ltem neki”

„Ha k�pesek vagytok teljes elfogad�ssal r�n�zni egy el�ttetek megjelen� helyzetre, akkor (m�g ha els�re furcs�nak vagy neh�znek t�nik is) gyorsan k�pesek vagytok meg�rteni, hogy nektek magatoknak mi dolgotok van az adott helyzettel.

Magam is megtapasztaltam, hogy amikor egy olyan helyzetbe ker�ltem, amely els� r�n�z�sre nem �g�rt t�l sok „j�t”, �s ennek ellen�re k�pes voltam elengedni minden „ellen-�rz�semet”/neheztel�semet, �s az vezetett, hogy „meg�rtsem” az adott helyzet „val�s �zenet�t”, akkor [n�ha „er�fesz�t�sek �r�n”, de] mindig viszonylag k�nnyen �s gyorsan megtal�ltam a helyzet „aj�nd�k�t” �s „kincseit” is. T�bbnyire kider�lt, hogy NAGY KINCS volt az adott helyzetben, �s „meg�rte” mind a magam, mind a k�rnyezetem sz�m�ra az „elfogad�s �s szeretet kinyilv�n�t�sa/�lett�-t�tele”.

Ha f�lre tudtam tenni az „annyira nem �r�l�k neki” hozz��ll�st, �s igyekeztem teljes sz�vemb�l arra figyelni, hogy mi ebben a helyzetben az, amiben seg�thetek, vagy amit meg lehet/kell �rtenem, gyakran valami EG�SZEN �J t�rta fel mag�t bennem is (tapasztalatban, meg�rt�sben). �n minden ilyen helyzetben k�rem az Isteni �N-em, a F�ldanya �s KRISZTUS vezet�s�t is, gyakran k�rtem az ut�bbi id�kben a Sz�v-Gy�gy�t� Szarvas angyal(ok) seg�ts�g�t is, Aki ilyenkor a „sz�vembe/sz�vem k�r�” helyezte mag�t.

Ha valaki a seg�ts�gemet k�rte, akkor „magamat egy F�nyburokba helyeztem”, �s a m�sik f�l is egy ilyen saj�t F�ny-burokba ker�lt. [A m�sik ember „F�ny-burk�t” nem „�n” hoztam l�tre, ink�bb a F�ldanya �s az � Isteni �N-je er�s�tett�k meg (tudtam, hogy ott van) a kapcsol�d�sunk idej�re.] Ez seg�tette azt, hogy engem se zavarjon semmi, illetve a m�sik energiatere is a lehet� legkev�sb� legyen zavart, �s �gy tiszt�bban r��rezhessek, hogy miben k�r p�ld�ul seg�ts�get. N�ha �reztem, hogy a m�sik f�l Sz�v�hez is kapcsol�dott egy Sz�v-Gy�gy�t� Angyal, �s a k�t Angyal is igyekezett seg�teni a meg�rt�st (p�ld�ul enged�lyezett �tVil�g�t�sokkal).

Fontos tudni, hogy minden kapcsol�d�snak �s el�tek ker�l� helyzetnek „komoly oka lehet/van”, �s ha �gy tekintetek r�juk, akkor k�pesek vagytok megl�tni azt, ami akkor-�s-ott feladat vagy lehet�s�g (p�ld�ul pr�ba) lehet.”]

 

Egy anya szoptatja a gyermek�t akkor, amikor a gyermeknek arra van sz�ks�ge, amikor a gyermek sz�m�ra ez a legmegfelel�bb t�pl�l�k.

Amikor azonban a gyermek feln�, akkor m�r az any�t�l/csal�dj�t�l is olyan t�pl�l�sra �s t�mogat�sra van sz�ks�ge, amely hozz�seg�ti �t ahhoz, hogy meg�lljon a maga l�b�n is.

Ha valamilyen neh�zs�g jelenik meg a sz�l� �s [nagykor�, �n�ll� csal�dot alap�tott] gyermeke k�z�tt, abban lehetnek olyan r�szek, amelyek megold�sra v�r� feladatk�nt a sz�l�t is �rinthetik --- lehetnek azonban olyan r�szek is, amikor a gyermek �ltal �szre nem vett hi�nyok a sz�l�-�s-gyermeke k�zt megjelen� helyzetben nagy�t�dnak fel „t�k�rr�”, hogy k�nnyebben �szrevehesse/meg�rthesse az �rintett azt, amire m�r jobban oda kell figyelnie.

Amikort�l maga is sz�l�v� lesz egy gyermek, meg kell tanulnia a p�rkapcsolat�t mag�nak megfelel�en m�k�dtetni �s kiegyens�lyozni, meg kell tanulnia �nell�t�v� �s t�pl�l�v� v�lni --- hiszen m�r maga mutatja fel a k�vetend� p�ld�t a gyermek�nek. Term�szetesen a t�gabb csal�dj�t�l is kaphat (�s n�ha tal�n m�g el is v�rhat) seg�ts�get --- ennek a megseg�t�snek azonban a form�ja m�r m�s, mint amilyen kor�bban volt.

Fontos felmutatni mindenkor a tapintatot, figyelmess�get --- ezt mindenkinek �jra el kell saj�t�tania AZ �SZINTES�G mellett. Nagyon fontos �szint�n kifejezni az �rzelmeket/�rz�seket/gondolatokat --- akkor is, ha tal�n a m�sik nem sz�vesen szembes�l annak tartalm�val. Ha szeretet h�z�dik meg tiszt�n az �szintes�gben, akkor az seg�ti a kapcsol�d�sok rendez�d�s�t. Tal�n el�sz�r okozhat ez �tk�z�seket --- az �j kapcsolatok azonban csak szil�rd alapokra �p�lhetnek fel: �szintes�gre, elfogad�sra �s szeretetre. Az�rt nem vagyunk felel�sek, hogy a m�sik f�l hogyan �rtelmezi a seg�t� sz�nd�kot/szavakat. Az m�r az � felel�ss�ge. Mi az�rt vagyunk felel�sek, hogy megnyilv�nul�sainkban �szint�k �s szeret�k legy�nk, �s ne b�nt� m�don k�z�lj�k/tegy�k az, amit mondunk �s tesz�nk.

Az �lom-k�p [�tt�telesen] arra is felh�vja a figyelmet, hogy mi magyarok jelenleg az Engesztel�s v�lasztott Feladat�ban kezdt�k meg a Gy�gy�t� Korszak megtapasztal�s�t. Ez pedig azt jelenti, hogy a „kapcsol�d�sok” ter�let�n l�trej�tt s�r�l�seinket „felhozzuk a m�lyb�l”, azokat a Sz�v�nk F�ny�vel megvil�g�tjuk, hogy megtal�ljuk az ITT-�S-MOST-MINDEN-�RINTETT-SZ�M�RA-MEGFELEL� gy�gy�t�si/kiegyens�lyoz�si m�dot, hogy ezzel a szem�lyes �let�nkben felf�nyes�ts�nk egy gy�gy�t�sra v�r� �let-ter�letet, �s ezzel k�vethet� p�ld�t mutassunk m�sok sz�m�ra is.

*****

A bevezet� �lomk�pben val� „m�lyre halad�s egy bej�raton kereszt�l” kapcsolatban lehet a k�vetkez�vel is:

20100227 – Csal�di Gy�gy�t� �rint�s:

            Minden, „kell�” apai/anyai t�mogat�s n�lk�l maradt gyermek ’visszavezet�st’ kapott �s kap az elm�lt n�h�ny �r�t�l kezdve abba a „Bels� T�r/Id� PONTba”, ahol s�r�l�seiknek a gy�kere ered, �s ott a F�ld minden �rintett [gyermek-kor�] gyermeke [lehet, hogy ma m�r feln�tt kor� a l�tez�, de a s�r�l�s�t m�g gyermekk�nt szerezte, ez�rt mint gyermek ker�l a F�ldanya �ltal megjel�lt Gy�gy�t� PONT-ba visszavezet�sre] megkapja a sz�m�ra sz�ks�ges Gy�gy�t� Kiegyens�lyoz�st, F�ldAnyai/Atyai �rint�st.

OmM��TR� KJ, Budapest, 2010. febru�r 26., 22.25.

            �ltal�ban „csal�donk�nt” t�rt�ntek/t�rt�nnek meg ezek a Gy�gy�t� �rint�sek, lehet�s�g szerint eg�sz csal�dokat �rintenek, de m�gis mindenki vonatkoz�s�ban szem�lyre szabottak is a Gy�gy�t� �rint�sek. Az�rt t�rt�nnek [lehet�s�g szerint] a „teljes csal�d” vonatkoz�s�ban ezek a Gy�gy�t� �rint�sek, hogy

-          ezzel is seg�tse a F�ldanya a TOV�BBI K�Z�S UTAT v�lasztott gyermekeit [az �sszeRendez�d�s�kben],

-          illetve sz�tv�l� csal�d(tag)ok eset�ben pedig lehet�s�g szerint egyidej�leg biztos�that� legyen minden �rintett megfelel� �s [lehet�s�g szerint] teljes kiegyens�lyoz�sa/felold�sa/kiold�sa.

Ez a „szem�lyre szabott”, �s m�gis a „csal�dokat/Csal�dokat/CSAL�DOKAT” �rint� Gy�gy�t� �rint�s mindenki eset�ben a „Gyermeki �n-ben” t�rt�nik meg akkor is, ha ma m�r feln�tt [ak�r id�s] az adott l�tez�. Ezt a Gy�gy�t� �rint�st a F�ldanya minden �rintett Gyermeke eset�ben – mint gondos, felel�s sz�l� – elv�gzi. FolyaMATosak a F�ldAnya/Atya Gy�gy�t� �rint�sei.

*****

            A F�ld�n a „t�pl�l�shoz” kapcsol�d�an megv�ltozott Szab�lyoz�sr�l r�szletesebben a 20100115 II – Jelen-T�-s V�ltoz�s V. c�m� �r�sban �rtunk:

„2010. janu�r 14., cs�t�rt�k d�lel�tt:

T�rv�ny

„A F�LD�N �s F�ld�n �letbe L�pett a T�pl�l�s/T�pl�lkoz�s �j T�rv�nye �s Rendje.”

„Mindenki csak �s kiz�r�lag olyan MENNYis�g� �s MIN�S�G� T�pl�l�sra �s T�pl�l�kra Yogosult ’m�s(ok)t�l’, amilyet az �letkora �s fejl�d�si f�zisa/szakasza [feladata] indokol, �s aminek �s amennyinek az ’el��ll�t�s�ban �s megteremt�s�ben’ t�nylegesen is k�zrem�k�dik.”

A „Yogosults�g” meghat�roz egy „alapot”, amelyre minden SzeRves F�ldi L�tez� „alanyi yogon” (=a L�te yog�n) yogosult. Erre az „Alap”-ra mindenki bizton sz�m�that, mindenki sz�m�ra biztos�tja a F�ld, �s biztos�tania kell a befogad� Csal�dnak [kisebb �s nagyobb SzeRves k�z�ss�gek]. Ezen az „Alap”-Mennyis�gen-�s-Min�s�gen t�l is kaphat (�s az esetek jelent�s r�sz�ben kap is) m�g „ell�t�st m�s(ok)t�l” a F�ldre �rkez�, �s az ilyen kapott „t�bbletet” is „vissza kell majd AD-ni” [lehet�s�g szerint m�g] az adott �let folyam�n.

A F�ld jelenleg az �P�L�S �s Kiegyens�lyoz�d�s FolyaMAT�ban van. Erre figyelemmel ma m�g sz�ks�ges ez a „szoros” Rendez�s/Szab�lyoz�s. Mindenki, aki �letet kapott �s k�rt jelenleg a F�ldany�t�l, az tudja, hogy ma m�g „n�velni” is sz�ks�ges a F�ld�n l�v� „rezg�s-” �s F�ny-Mennyis�get/Min�s�get.

            Azt jelenti ez, hogy a F�LD�N �s F�ld�n Jelenleg Vannak m�g M�sok �ltali T�pl�l�sra Yogosult Gyermeki L�tek [�letek], melyek a F�LDDEL/F�lddel �s Kezdeti T�pl�l�ikkal megegyezve egy t�bbnyire �ltal�nosan [ritk�bban egyedileg szem�lyre szabottan] meghat�rozott „ideig” �s/vagy „�letkorig/fejl�d�si szakaszig” �GY is yogosultak T�pl�l�sra �s/vagy a sz�ks�g(leteik)nek megfelel� m�s meghat�rozott t�mogat�sra �s ell�t�sra, hogy azt majd az �LET�K (lehet�s�g szerint az adottan �lt �let�k) egy meghat�rozott k�s�bbi szakasz�ban M�SOK ir�ny�ban v�gzett T�PL�L�S �s MEGSEG�T�S �ltal szolg�ltatj�k (�ramoltatj�k) vissza.

            Mindez azt is jelenti, hogy a most F�LDRE/F�ldre �rkez�knek, illetve azoknak, akiknek a F�ldanya/F�LD Jelenleg Lehet�s�get adott a tov�bbi F�LDI/F�ldi �letre,

„k�telesek”

legal�bb annyival �s lehet�s�g szerint olyan m�don is t�mogatni

az �ket befogad� F�LDET/F�ldet �s K�z�ss�geket,

amilyen m�don �s mennyis�gben �s min�s�gben maguk T�pl�l�sban r�szes�ltek.

Ahogyan erre m�r az el�bb is utaltunk, ez a „szoros” Szab�lyoz�s jelenleg az�rt sz�ks�ges, mert a F�ld MaGa is „�P�L”, rezg�s-emelked�si c�lt kit�z�tt fejl�d�si szakasz�ban van, ugyanakkor a „rezg�s-emelked�st” ma m�r els�dlegesen a SAJ�T m�k�d�sei fokoz�s�val val�s�tja meg, vagyis a F�ld MaGa is elkezdte a t�nyleges �nell�t�v� v�l�s�t. Sz�ks�g eset�n ezut�n is �rkeznek A VIL�GB�L [MindenHat�t�l] tov�bbi SEG�T� IMPULZUSOK, illetve term�szetesen �rkeznek a tov�bbi fejl�d�si szakaszokhoz val� �t�ll�s el�k�sz�t�s�t seg�t� F�ny-min�s�gek --- az „alap-m�k�d�sei” tekintet�ben azonban a F�ld �s a SzeRves-f�ldi �let is ELKEZDTE (!) az �nell�t�v� v�l�si folyaMAT�t.

            Mindenki, aki jelenleg a F�ld�n �l �s/vagy a F�ldre k�sz�l, az tudja, hogy a most foly� Gy�gy�t�si �s Kiegyens�lyoz�si Szakaszban a F�ldnek sz�ks�ge van erre a szorosabb Szab�lyoz�sra a T�pl�l�st illet�en, �s csak azok �rkezhetnek �s maradhatnak, akik a MaGuk vonatkoz�s�ban elfogadt�k azt, hogy ebben T�NYLEGES SEG�T�IV� lesznek a F�ld �let�nek. Szabad v�laszt�suk meghoz�sa ut�n ennek a v�llalt „k�telezetts�gnek” a teljes�t�se teh�t ELV�RT A CSAL�D R�SZ�R�L minden SzeRves L�tez�t�l. Az „annyi-�s-olyan-visszaad�sa” mint „amennyit-�s-amit-kapott-t�pl�l�sk�nt-m�sokt�l-valaki” nem egy nagyon megterhel� elv�r�s. Ha CSAK annyit mindenki „visszaad” m�sok t�pl�l�s�ban �s megseg�t�s�ben, amennyit MaGa kapott, az m�r tulajdonk�ppen „biztos�tja” a jelenleg betervezett �p�t�si FolyaMATokat (hiszen megsz�nik az elv�tel �s elterel�s, �s ezzel megsz�nnek a felesleges tiszt�t�sok �s ker�l�-utak!). Ha pedig valaki k�pess� v�lik az �nell�t�s�n T�L is „ki�rad�an” MaG�b�l ADNI, az m�g tov�bb yav�tja a betervezett utak megval�s�t�s�nak sikeress�g�t �s „fesz�l�s-mentess�g�t”. Az „elv�rts�g” alap-m�rt�ke teh�t: legal�bb olyan mennyis�g� �s min�s�g� (�s form�j�) m�s-t�pl�l�sa/seg�t�se ELV�RT minden SzeRves F�ldi L�tez�t�l, amennyi �s amilyen (k�zvetett �s k�zvetlen) T�pl�l�sban � maga r�szes�lt m�sokt�l �s a F�ldt�l.

[A „Sz�pen ember�l” mozgalom elind�t�j�t�l, K�llai Esztert�l hallottam �vekkel ezel�tt azt, hogy (a nyolcvan �ves �tlagos �letkorral sz�molva!) a sz�kely ember �gy tartja, hogy az �let�nk els� h�sz �v�ben benn�nket seg�tenek, majd a h�sz �s hatvan �ves korunk k�z�tt mi v�lunk m�sok seg�t�iv�, �s �gy a hatvan �s nyolcvan �ves korban m�r „meg�rdemelten pihenhet�nk”.]

[Ebben a kor�bbi �r�sban a tov�bbiakban sz� van m�g a mesters�ges �s m�rgez� anyagok �s elj�r�sok megsz�ntet�s�nek sz�ks�gess�g�r�l, illetve az �llatokhoz kapcsol�d� egyes �jabb Szab�lyoz�sokr�l, valamint a P�rok Rendez�d�s�r�l is:]

„A P�rok Rendez�d�sei: „b�r k�z�s a megtervezett �t, az�rt e kapcsol�d�sban is igaz az a p�ros kapcsol�d�sokra �ltal�nosan vonatkoz� T�rv�ny �s Szab�ly, hogy mindenkinek megvan a maga szabads�ga amellyel szem�ly�ben �lhet, �s megvan a maga feladata, amit csak � v�gezhet el.”

A P�rok azzal tudj�k egym�st �s k�z�s �let�ket is a legjobban seg�teni, ha

mindegyik�k igyekszik a MAGA (k�z�sben l�v�) Feladat�t meg�rteni �s megval�s�tani,

�s k�zben igyekszik tudatosan a P�rj�hoz is Igazodni,

�s P�rj�t az Igazod�sban a MAGA szerepe/lehet�s�gei szerint seg�teni

(elv�gzem azt, ami az �n feladatom, �s meghagyom a t�rsamnak azt, ami az � feladata).

N�ha el�ad�dhat olyan helyzet, amikor sz�ks�gess� vagy lehet�v� lesz a m�sik „hely�re seg�t�se” m�s m�dokon is, ezek azonban ink�bb „kiv�tele(se)k”. [Pl: „Gyors�t�s/emel�s”]

A P�rok az egym�shoz val� kapcsol�d�saikban �rzik, hogy amikor valamilyen „fesz�l�s” megjelenik, az milyen k�z�s �letter�let�ket �rinti, �ppen melyik�k v�gez Illeszked�st. Egy ilyen Illeszked�s mindk�t f�l tudatos odafigyel�s�vel jelent�sen megk�nny�thet�, ha mindenki TESZI A SAJ�T, R� H�RUL� FELADAT�T. Tal�n �rthet�bb mindez k�pben �gy, hogy:
 

Ami a f�rfi er�fesz�t�se �ltal j�het be a kapcsolatba, az csak a f�rfin �t j�het be,

�s ami a n� er�fesz�t�se �ltal j�het be a kapcsolatba, az csak a n�n �t �rkezhet be.

[Igaz ez a sz�l�re �s gyermek�re vonatkoztatva is.]

Elv�rt a fokozott fesz�l�sek idej�n mindegyik f�lt�l a fokozott odafigyel�s a t�rsra �s �nmag�ra [fokozott tudatoss�g], �s ha lehets�ges, akkor a „k�z�s er�fesz�t�sekkel” a neh�zs�gek k�z�s megold�sa (=az egy�tt-m�k�d�s tudatos gyakorl�sa).”

*****

„A jogosults�gr�l, egyszer�en:

Azt mondta r�gen a nagyap�m �s a nagymam�m: "Aki nem dolgozik, ne is egy�k."

�s volt m�g egy nagyon fontos szab�ly otthon �s m�g az iskol�ban is:

�telt nem dobunk ki, de legf�k�ppen kenyeret nem.

Eml�kszem, hogy kisiskol�s voltam, amikor az egyik kis gyereknek nem �zlett az uzsonn�ja �s kidobta. A tan�t� n�ni nagyon �sszeszidta. Mindannyian megszeppenten hallgattuk.”

*****

„Az egyik �zletfel�nkr�l azt hallottam, hogy az ut�bbi id�ben gondokkal k�zd. T�bb k�z�s �gyfel�nkn�l is j�rt, akikn�l komolyan r�galmazott benn�nket. Pr�b�ltam �gy gondolni r�, hogy tal�lja meg a megold�st a maga gondjaira, �ljen b�kess�gben vel�nk �s m�sokkal, de ekkor er�s �melyg�st �reztem.

Lehet, hogy nem az �n dolgom lenne ez…”

Az ’�melyg�s’ t�bb dolgot is jelezhet --- t�bbnyire valami Rendez�d�sre utal.

Az �melyg�s �nmag�ba egy jel. Jelezhet �gy a test vagy a L�lek akkor is,

-          ha valami „nem-k�v�natost�l” k�v�n t�vol tartani,

-          de ugyan�gy jelezhet akkor is, amikor valami ’y�’ dolog �ri, �m annak a befogad�s�hoz/megnyilv�n�t�s�hoz m�g „igaz�tania” sz�ks�ges �nMaG�t.

Az �melyg�s legt�bbsz�r jelez valamilyen k�zeled�st vagy illeszked�st (vagy illeszked�si neh�zs�get). P�lda erre az �ldott �llapotba ker�l� asszonyok egy r�sz�n�l az „els� harmadra” jellemz� �melyg�s/h�nyinger. Ilyenkor az anya �s az �rkez� gyermek/L�lek „be�ll�tanak” egy mindkett�j�k sz�m�ra „elfogadhat�” k�z�s rezg�sszintet.

Ugyancsak hasonl� �melyg�s jelenhet meg akkor is, amikor valaki kitiszt�t a test�b�l valamilyen nem-k�v�natos f�gg�s�get, �s a teste/l�nye egy tiszt�bb/magasabb rezg�s-szintre �ll �t.

Er�s �melyg�s jelezheti azt is, hogy „nincs vele illeszked�sed”, „nem a te dolgod”, nincs feladatod azzal a dologgal.

Amikor teh�t egym�shoz [m�g vagy m�r] nem illeszked� rezg�s� l�tez�k ker�lnek egym�s k�zel�be, az ma m�g gyakran okozhat kisebb-nagyobb „�tk�z�seket”, melyek k�l�nf�le testi �rzetekben is megjelenhetnek. A testi �rzetek milyens�ge �s er�ss�ge kapcsol�dhat ma m�g kor�bban szerzett s�r�l�sek eml�kk�peihez vagy m�s kor�bbi megtapasztal�sokhoz. [Ezek egy r�sze tulajdonk�ppen nem ’�tk�z�s’, hanem csak k�zeled�s, �m az emberek (f�ldi Lelkek) ilyen jelleg� k�l�nbs�g-tev�sre alkalmas �rz�kel�si rendszere/m�k�d�se m�g sokakban csak most alakul/igazodik.] Mindenkinek meg kell tanulnia �jra a maga „(szavak n�lk�li) kommunik�ci�j�t” a test�vel/Lelk�vel/Fels�bb-�N-j�vel. Ezen tanul�s sor�n mindenki kialak�tja majd a k�l�nf�le �rzetekben megnyilv�nul� saj�t „k�d-rendszer�t”, aminek k�vetkezt�ben egyre pontosabb� lesz a saj�t „jelz�sei” meg�rt�se.

Ha van egy helyzet, amely b�rmilyen m�don is kiz�kkent (azaz b�rmilyen testi/lelki �rzettel jelez), akkor azt t�rgyilagosan/szeretettel v�gig kell n�zni, �t kell gondolni [’megvil�g�t�s’]. A legt�bbsz�r nem c�lszer� addig a m�sik �rintetthez tov�bb k�zeledni vagy sz�lni/kapcsol�dni, am�g �jra meg nem tal�lj�tok a MaGatok egyens�ly�t (vagyis �jra abba az �llapotba helyezitek magatokat, amelyben a „szeretetet” a lehet� legtiszt�bban meg tudj�tok nyilv�n�tani t�nylegesen is) --- ugyanis csak ilyen „nyugalmi” �llapototokban vagytok k�pesek tiszt�n r��rezni arra, hogy a testi �rzet (p�ld�ul egy �melyg�s vagy f�jdalom) milyen konkr�t jelent�st/�zenetet hordoz a sz�motokra. Amennyiben B�ZTOK �nMaGatokban �s a F�ldany�ban, akkor a MaGatok Sz�v-�tj�n �t minden sz�ks�ges ELIGAZ�T�ST megkaptok a jeleitek �rtelmez�s�hez, illetve ahhoz is, hogy egy megbillent helyzet milyen �zenetet hordoz a sz�motokra, mely �let-ter�letekre ford�tsatok nagyobb figyelmet az elk�vetkez� id�szakotokban, �s a megjelent neh�zs�geitek milyen jelleg� kiegyens�lyoz�st/gy�gy�t�st ig�nyelnek.

Ha ut�lag felfedezitek, hogy tal�n nem voltatok kell�en szeret�ek egy ilyen megbillent helyzetetekben, akkor a „Huszonn�gy-�r�s y�v�-t�tel” keret�ben a lehet� leghamarabb k�rjetek bocs�natot, �s tiszt�zz�tok magatokban �s a m�sikkal is ami t�rt�nt, �s tegyetek meg minden t�letek telhet�t az esetlegesen �ltalatok elind�tott kedvez�tlen Hat�s megsz�ntet�s�re.

[20091224 II – Huszonn�gy-�r�s Y�v�-t�tel: „…ennek a Szab�lynak a L�te lehet�v� teszi olyan nem-k�v�natos Hat�sok le�ll�t�s�t, amelyeket az emberi tudatoss�g ma m�g nem l�t �t, �s amelyek �jabb nehezen kiegyens�lyozhat� helyzeteket eredm�nyezhetn�nek.”

„Ez az �j Szab�ly arra vonatkozik, hogy ha valaki valamilyen kiegyens�lyoz�sra szorul� helyzetet teremt, akkor „24 �r�ja” van arra, hogy egy „ELV�RT” [=a F�ldanya �ltal elv�rt] m�rt�kben Y�v� tegye [teh�t ne csak „elkezdje” a Y�v�-t�telt, hanem egy „Elv�rt” m�don teljes�tse is, befejezze azt].

�ltal�nosan ELV�RT p�ld�ul, hogy ha valaki b�rki m�s fel� ir�nyul�an egy h�tr�nyos helyzetet teremt vagy p�ld�ul k�rt okoz, akkor azt azonnal jelezze afel�, akit ez h�tr�nyosan �rintett, minden azonnal lehets�ges helyre�ll�t�st/kiyav�t�st v�gezzen el, hogy ezzel megakad�lyozhat� legyen a nem-k�v�natos helyzetek tov�bbgy�r�z�se. Ezeken t�l pedig minden m�st is meg kell tenni – m�g a „24 �r�s” id� lej�rta el�tt – annak �rdek�ben, hogy a keletkezett k�rok teljes eg�sz�ben megt�r�ljenek, �s vissza�lljon a s�rt�s el�tti egyens�lyi helyzet, vagy egy azt meghalad� szint� egyens�lyi helyzet.”

Amikor teh�t nagyon „k�l�nb�z� energi�k” „tal�lkoz(n�)nak” vagy egym�s k�zel�be ker�lnek, az jelezhet ma m�g �melyg�ssel (vagy m�s testi �rzettel) --- mintegy figyelmeztet�sk�ppen. Ma m�g n�ha ezek az �rzetek akkor is megjelenhetnek, ha „k�l�nb�z� Csal�dok/Nemzets�gek” tagjai kapcsol�dnak/ker�lnek egym�s k�zel�be [A Csal�dok Rendez�d�sei most folynak!]. Ha nagyon k�l�nb�z�ek a „rezg�s-szintek”, vagyis szinte k�t k�l�n Vil�gban/vil�gban �lnek a kapcsol�d� [kapcsol�dni k�sz�l�] L�tez�k/emberek, akkor ezt a ’k�l�nbs�get’ mindenk�ppen figyelembe kell venni. Ez soha nem ’len�z�s’ vagy �t�lkez�s --- viszont r��rezhettek arra, hogy mi az, amit a m�sik k�pes elfogadni �s befogadni, mi az, amit nem �rdemes az ir�ny�ba megnyilv�n�tani, mert csak tov�bbi zavarodotts�got (nem-�rt�st, ak�r d�h�t, indulatot is) okozna n�la (�s �gy a k�rnyezet�ben is).

http://www.krisztusfenye.eoldal.hu/oldal/kiegyensulyozas_-gyogyitas

2010.02.14. – Gy�gy�t�knak (!)

„…A Seg�ts�get nem k�r�kn�l Fels�bb �nj�t�l k�rhet� enged�ly.

A gy�gy�t� nem seg�thet, ha az enged�ly k�r�sre a test�ben, gyomr�ban �melyg�st �rez.

Ha az enged�lyt megadja a Fels�bb �n, k�rhet� F�ldany�t�l a Seg�t� beilleszt�s.

Csakis K�r�sre adhat mindenKi Seg�ts�get a F�ld�n.

Emberk�nt, Szellemk�nt, Entit�sk�nt.

Aki k�r�s n�lk�l seg�t rendezetlens�get okoz, els�sorban Mag�nak, m�sodsorban Csal�dj�nak, harmadsorban a Mindenhat�s�gban.

Felel�ss�ge az elv�rt Er�nye az embernek, Gy�gy�t�nak.”

 

Kor�bbi �r�sokb�l kapcsol�dhat m�g:

20100218 – MegVil�g�t� K�pek II.:

            „…Az �R�M mint ’vezet�-er�’ mellett teh�t gyakorlatilag minden �let-ter�leten jelen vannak olyan vezet�/Seg�t� Jelek �s M�k�d�sek, amelyek szem�lyre szabottan is igyekeznek mindenkit vezetni/Seg�teni abban, hogy

A V�LASZTOTT �LET�TJ�NAK �p�t�s�t nem seg�t� m�k�d�seivel

m�g „id�ben” [=min�l hamarabb] hagyjon fel.

            Ezek a Jelek �s Vezet�sek a legt�bb esetben nem jelentenek „k�nyszert” [k�nyszer-jellege legfeljebb csak akkor lehet, ha m�sra kifejezetten k�ros �tHat�st ind�tana el valaki] --- ink�bb abban seg�tenek, hogy a sz�ks�ges m�don tudatosodjon valaminek a „hasznoss�ga” vagy �ppen „nem hasznoss�ga”. Ezek a Vezet� Jelek az�rt is fontosak, mert a F�ld�n is �l ma m�r az a T�rv�ny �s Szab�ly, hogy a „besz�let�si rezg�s-szintje” „al�” senki sem cs�kkentheti az �let-rezg�seit. Ha pedig valaki az ’�let-idej�t’ olyan tapasztal�sokkal t�lti ki, amelyekben ’erej�t fogyaszt�/pazarl�’ m�don �l ahelyett, hogy a sz�m�ra megny�lt �p�t� m�k�d�seket er�s�ten�, annak „egy id�” ut�n meglesznek a „figyelmeztet�” k�vetkezm�nyei, amelyek az adott form�j� �let lebont�shoz is vezethetnek [a tov�bbhalad�sra V�LASZTOTT �t f�ggv�ny�ben ak�r nagyon gyorsan is].”

20100301 – Szemelv�nyek, 8. oldalt�l:

            „…A F�ld jelenleg a MaGa Eredend� Szabads�g-M�k�d�seit �ll�tja vissza a L�tez�se teljes kiterjed�s�ben. Ez azt is jelenti, hogy senkinek sincsen yoga k�retlen�l beleavatkozni m�sok �let�be. Mindenkit megillet az „Otthon Szents�ge”, az az �let-t�r/id�, amely felett kiz�r�lagos Rendelkez�si Yoga van abban az esetben, ha a L�tez�s �s Egy�tt�l�s �ltal�nosan elfogadott T�rv�nyeit �s Szab�lyait betartja F�ldi �lete sor�n.

            Ez a Szabads�g kiterjed(het) arra is, hogy valaki NEM K�R SEG�TS�GET egy-egy �let-helyzet�ben --- �s ilyenkor tulajdonk�ppen senkinek sincsen Yoga a seg�ts�get nem k�r� megseg�t�s�re. [A nagyon ritka kiv�telekr�l kor�bban �rint�legesen eml�t�st tett�nk.]

            Egyre t�bben TAPASZTALJ�K meg azt, hogy amikor K�RETLEN�L seg�te(n�)nek, akkor valamilyen FOKOZOTT neh�zs�get id�znek el� (lehet�s�g szerint csak) a maguk sz�m�ra. A JELZ�S egy�rtelm�en mutatja, hogy hagyjon fel a K�RETLEN seg�ts�g-ad�ssal, mert azzal [k�l�nb�z� fokozatokban] s�rtheti (!) az Otthon �s Szabads�g Szents�g�t. Tapasztalhat� lesz, hogy ezek a [F�ldanyai �s L�lek] JELZ�SEK egyre ER�TELJESEBBEK lesznek. Most m�g van egy „t�relmi”/�tmeneti id�, hiszen a „Y�-sz�nd�k” nem b�ntetend�, de egy bel�that�an r�vid id�n bel�l mindenkinek meg kell tanulnia azt, hogy hogyan �ljen helyesen [m�sokat nem zavarva, m�soknak nem �rtva] Y�-sz�nd�k�val. Ebben az �tmeneti id�szakban a F�ldanya Angyali �s Elemi L�nyei/Min�s�gei seg�tik, hogy a Szeret�/Y�-sz�nd�k „ne vesszen k�rba” [vagyis �tvezet�sre ker�lnek oda, ahol t�nyleges seg�ts�get ny�jthat], ugyanakkor pedig aki m�g nem k�pes kell�en tisztelni a m�sik „Otthon�t” �s Szabads�g�t, az kapja az �t ebben el-Igaz�t� Seg�t� Jeleket/Figyelmeztet�seket…”

20100307 – Pusztai Orsolya: Az �ld�s Angyalainak �zenete – szem�lyes kieg�sz�t�ssel:

„…M�snak is k�rhettek �s k�ldhettek �ld�st. Seg�thetitek ezzel megny�l�s�t, a befogad�st.”

„…Az �ld�s [mint a minden�tt �s mindenben JelenVal� SzeRelem/Szeretet egyik seg�t�/t�pl�l�/meger�s�t� megnyilv�nul�sa] szint�n alkalmas „eszk�z”/seg�t� lehet olyan esetekben is, amikor a t�rsaitoknak – mivel nem k�rik a seg�ts�geteket – m�s m�don, k�zvetlenebb�l nem seg�thettek…

            Mivel mind az �ld�s, mind az Irgalom �s Kegy-Elem a SZERELEM/Szeretet egy-egy megnyilv�nul�sa, nyilv�nval�an azokhoz tud „szorosabban kapcsol�dni” [hasonl� hasonl�t vonz], illetve azokon �t tud m�sok fel� is tov�bb-�ramolni, akik k�pesek MaGukban �s MaGuk �ltal kifejezni, megnyilv�n�tani a szeretetet. Akit a „csal�dtagotoknak” �reztek [vagyis akit „�l� m�don szerettek”], afel� K�PESEK vagytok ezeket a t�pl�l�/tiszt�t�/meger�s�t�/seg�t� Szeretet-megnyilv�nul�sokat is tov�bb-�ramoltatni. ’Csal�d-tagotokhoz’ olyan [szem�ly�hez Igaz�tott] ’form�ban’ fog meg�rkezni a meger�s�t� �ld�s �s seg�ts�g, amelyre t�nylegesen a legnagyobb sz�ks�ge van.

[A „csal�d” az, ahol �l� m�don Van Jelen, �ramlik �s Hat a szeretet.]

            Teh�t: ha bennetek �l a szeretet a F�ld/F�ldanya, a F�ldanya n�pei �s gyermekei, saj�t n�petek, saj�t kisebb csal�dotok �s t�rsaitok fel�, akkor MaGatokon �t k�pesek vagytok a sz�mukra is �tadni �s �ramoltatni mindazt az �ld� �s m�s Seg�t� Er�t, amire „sz�ks�g�k” van, �s amit m�r k�pesek befogadni, MaGukban �s MaGuk �ltal �l�v� tenni.”

*****

2010. m�rcius 8.

            Az „elm�lt napokban” elkezd�d�tt a F�LD/F�ld Eg�sz�re n�zve annak a TELJES �tVil�g�t�sa, hogy

-          hogyan m�k�dnek ma az emberek-alkotta �s/vagy az emberek l�t�hez is kapcsol�d�, az emberek �ltal m�k�dtetett „jog” vagy „t�rv�nyek”,

-          mennyiben �s hol vannak ezek �sszhangban vagy �ppen �tk�z�sben az �GI �s SzeRves [KRISZTUSI] T�rv�nyekkel �s Renddel,

-          mely m�k�d�sek azok, amelyek oly m�rt�kben �let- �s Szabads�g-ellenesek, hogy AZONNALI megsz�ntet�s�k sz�ks�ges,

-          mely ter�leteken elindult emberi/szellemi kezdem�nyez�sek azok, amelyekre tov�bbi t�nyleges �p�tkez�sek t�rt�nhetnek,

-          �s mely ter�letek azok, amelyeknek bevon�sra kell ker�lni�k a most elkezd�d�tt F�ldi Gy�gy�t�si/Kiegyens�lyoz�si FolyaMATokba.

A „Gy�gy�t�si” FolyaMATokba azok a ter�letek ker�lnek �s ker�lhetnek be ezen �let-ter�letet illet�en is, ahol valami l�nyeges Ki-Igaz�tani-val�, tudatos�tani-val� van, ahol az embereknek m�g bizonyos MEGER�S�T� TAPASZTAL�SOKON �S TANUL�SOKON kell kereszt�lhaladniuk annak �rdek�ben, hogy valamilyen s�r�lt m�k�d�st BIZTOS ALAPRA tudjanak helyezni [MEG�RTS�K a KRISZTUSI T�rv�ny L�NYEG�T, k�pesek legyenek meg�rteni �s megnyilv�n�tani/m�k�dtetni a benne �s �ltala m�k�d� szeretetet].

OmM��TR� KJ

(Folytat�s a II. r�szben)