|
20110302 - Új TáNc
2011.08.07. 21:00
2011. február 27., vasárnap
ÚJ TáNC
[Új lejegyzés: kékkel írva]
„Vajon hasznos-e, fontos-e, szükséges-e ’ismerni’ a ’társaink’ vagy ’magunk’ ’korábbi nevét, munkáját vagy akkori lényegét’ akkor, amikor most egy ’új táncba’ kezdünk?”
[A ’KRISZTUSI Elvek’ szerint gondoljuk végig ezt a kérdést, vagyis azokat érintően, akikkel – mert Szabadon/Rendesen közös utat választottunk – közös megtapasztalások előtt állunk.]
A Föld-mint-Világ egy sajátos átszületési vagy átigazodási (visszaigazodási) helyzetben van:
- egyfelől folytatni készül (folytatja) azt az [Eredendő] ÚT-ját, amelytől egy kissé eltért az utóbbi néhány száz/ezer/millió évben,
- másfelől úgy folytatja az Eredendő ÚT-ját, hogy teljes egészében nem kerülnek figyelmen kívül hagyásra az ’eltérés’ ideje alatt szerzett megtapasztalások sem… [így ha ’Rendesen, Szabadon’ választották a Föld ÚT-ján való továbbhaladást azok, akik az ’eltérés’ időszakában kapcsolódtak be a Föld ÉLETÉBE, azok is ’Yogosulttá’ lehettek/lesznek a Földdel Együtt-haladni.]
Götli Kinga rajza:
http://www.rezdulesek.eoldal.hu/fotoalbum/elso-sajat-rajzok/tulipanos/3396
Az ’eltérés’ időszakában is voltak ’KRISZTUSI’ [VILÁGI] jellegű megtapasztalásai a Földnek, amelyek „érlelték”/Építették az érintett Lelkeket. Ugyanakkor pedig voltak olyan megtapasztalásai az ’eltérési’ időnek, amely
1./ nem volt szabad-szándék által választott, így a Föld SzeRves Élet-közössége felelőssége is csak sajátosan állapítható meg ezekben, továbbá
2./ ’KRISZTUSI’ jellegű [eredetileg választott, Rendes/SzeRves/Szabad/Élet-kiteljesítő] megtapasztalásokat nem eredményezett, továbbá
3./ a KRISZTUSI Utat választottak nem kívánnak ’belőle fakadó’ [akár csak például gyógyító jellegű] megtapasztalásokat kibontani.
„Most”, amikor minden érintett meghozta a döntését a további Élet-útját érintően, vajon fontos/hasznos/szükséges-e ismernünk, hogy akár a Föld Eredendően haladó ÚT-ján élve, akár az ’eltért’ időszakban ’milyen szerepünk, milyen formájú életünk volt’? Fontos-e ismernünk a „neveinket”, vagy azt, hogy abban a [’korábbi’] megtapasztalási tér/időben „milyen munkát láttunk el”, társainkkal akkor-és-ott milyen konkrét (formájú) kapcsolódásokat éltünk meg?
Könnyebbé tenné-e, vagy épp megnehezítené ezen tudások itt-és-most-tudatba-emelése
AZ ITT-ÉS-MOST-ELŐTTÜNK-ÁLLÓ-BEILLESZKEDÉSI-IDŐSZAKOT,
az önmagunkra ismerést, a társainkra ismerést,
az „új tánc”[új út, új korszak] elkezdését?
Azok a „régebbi” „konkrét” ismeretek (korábbi formáinkról) nem zavarnának-e most össze bennünket, nem vonnák-e el a figyelmet a most-megéléseinktől?
Könnyebb lenne-e a ’számomra’ [mint ’családba’ illeszkedett Lélek számára] ’úgy’ folytatni az ’Eredendő’ vagy választott bármely más ’utat’, hogy ’tudom’, hogy ’folytatok’ valamit, amit egykor elterveztem/megálmodtam/előkészítettem, de most mégis [meglévő adottságaimmal] ’tiszta lappal’ kezdek én magam és minden egykori-és-a-mostban-is-társam? Mintha egy ’napomat’ lezárva lefeküdnék este az ágyamba --- és ’másnap’ felébredve egy teljesen új napot kezdek (mégis ’folytatva’ azt, amit előkészítettem)… tudom azt, hogy hol a helyem, hogy mi a „munkám”, a „munkahelyem” is nagyon hasonló talán ahhoz, amit korábban végeztem, mintha egyes társaim is ismerősek lennének de nem tudom felidézni a korábbi nevüket és szerepüket a munkámban vagy az életemben --- és „abban az összeRendezettségben” amelyben „felébredtünk” valami teljesen új közös életet kezdünk (közösen elfogadott Elvek mentén haladva)…
Érzésem szerint hasonló jellegű ÁtVilágításokon” mentünk/megyünk át (résztvevői voltunk mindannyian, kik a Földön éltünk/élünk) --- és ezek „kiértékelése” után a FÖLD-ÉS-CSALÁDJA „Határoz” majd [a bolygóValóság szintjén, illetve a Családok és Egyének szintjén is egyaránt elfogadható] „továbblépést segítő használható/hasznos emlékek esetleges megőrzéséről”.
Ha „folytatunk, tovább-növelünk/nevelünk” valamit, amit „közösen alapoztunk” meg, bizonyos lényegi dolgok ismerete/megismerése fontos/segítő lehet --- de csak abban a vonatkozásban, ami AZT a közös utat alapozta meg, amelyben több korábbi társsal ténylegesen közösen lépünk most tovább.
Az „Út-tartás” elősegítése jelenleg fontos Elsődlegesség a Földön.
Ahol „szükség” van, oda igyekszik a Föld Segítői Lehetőségeket csatlakoztatni. A „lehetőség” önmagában azonban „csak” lehetőség --- és minden Lélek maga határoz afelől, hogy él-e a számára elérhető/felajánlott segítséggel [kéri-e és elfogadja-e, megéli-e]. [Mivel a Föld ’anyagi minőségeivel is megéli a jelen változásokat, így a ’lehetőségek’-nek szinte mindig van ’térbeli/időbeli kerete’ is, „amíg” a lehetőséggel élni lehet…]
Nagyon fontos ’kérdés’ ez (az ’emlékezés lehetőségeinek/kereteinek meghatározása’) (a Szív-úton elérhető emlékképek/emlékminőségek meghatározása), amelyet a FÖLD CSALÁDJA jelenleg „tárgyal” vagy amelyben talán már határozott is. Az, hogy [élő vagy elérhető] „emlékeink” szintjén mit viszünk/vihetünk magunkkal, jelentős mértékben meghatározza a Földhöz kapcsolódó Segítők részvételi lehetőségeit és vállalható feladatait is a Földön. E kérdés pontos és gyors Rendezése azért is fontos, mert ezzel megszűnhet egyes Segítők eddigi ’tétlen várakozása’, és bekapcsolódhatnak végre azokba a folyaMATokba, amelyekben jelenlétükre/segítségükre szükség van/lehet.
Szorosan ebbe a témakörbe is tartozik a korábbi [Szív-utaktól függetlenedve létezett/létező, a túlélés időszakában a ’családot’ a lehetséges mértékig egyben- és úton-tartani igyekezett, vagy épp az úttartást nehezített] „mentális (és egyéb) hálózatok” lebontása. Ez a folyamat a teljes KRISZTUSI VILÁGBAN folyik egy ’meghatározott ütem/Rend/terv szerint’ --- nyilvánvalóan a Föld is követi ezt a ’tervet’. Mintha „most” a Föld vonatkozásában egy olyan ’értékelés’ is folyna, amely azt ellenőrzi, hogy a jelenleg még elérhető (de felszámolás alatt lévő) ’mentális’ stb hálózatok jelenléte (ténylegesen, valóságosan!) mennyiben segíti, vagy épp hátráltatja a Föld SzeRves Építési folyamatait. A még elérhető [Szív-utakhoz nem kapcsolt] mentális és egyéb rendszerek
- képesek-e bármilyen mértékben/módon is segíteni a Rendes önfelismeréseket,
- vagy esetleg épp ellenkezőleg: hamis biztonságérzetet, esetleg félelmeket, vagy más ’zavaró’ hatásokat működtetnek?
A [Szív-úttól függetlenedett] ’mentális és egyéb rendszereken’ elérhető információknak van-e bármilyen akadályozó ereje, a Szív-utaktól függetlenedett mentális hálók/ismeretek elterelőek-e a valóban fontos tudatosítani- és tenni-valóktól illetve a Szív-út-használattól azok esetében, akik a maguk Szív-útjait még nem működtetik tudatosan és hatékonyan?
Korábbi írásokban is utaltunk már arra, hogy a „lebontás” alatt lévő ’Utakból’ minden, amit a FÖLD/Föld/VILÁG ’továbbvitelre választott/engedélyezett’, már ’elhelyezésre’ került a Szív-utakon elérhető SzeRves Élet-Hálók megfelelő területeire. Ma már – mivel a Földdel továbbhaladást választott (testben-élő-)Lelkek mindegyike számára elérhető és működtethető a maga Szív-útja legalább egy „alap-szinten”, elvileg nem lenne már feltétlenül szükséges a korábbi mentális hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása. Ugyanakkor a FÖLD/Föld és VILÁG mégis – hogy segítse azokat, akik a jelen változásokat testi átalakulásaikkal is követik – egy részben ’fokozatos’ háló-lebontást/megsemmisítést végez, hogy a tudat/elme számára is elviselhető (lehetőség szerint megérthető, követhető!) legyen a változás. A ’fokozatosság’ azonban nem az elme által eddig ismert ’fokozatosságot’ jelenti, hanem egy sok összetevőből felépülő feltétel-rendszert. Mindez azt is jelenti, hogy a ’fokozatosság’ ma már semmilyen kapcsolatban nem áll a ’linearitással’ vagy más kötöttségekkel, és ezért „rugalmas”-an alkalmazkodik a változó feltételekhez/körülményekhez, az Épülő folyamatok teremtette új lehetőségekhez…
Jelenleg [egyéb Elsődlegességek mellett] segíteni szükséges a Földön élőket
- az „öröm-vezette” (így megfelelően ’tápláló’ és kiteljesítő) teremtések felé ---
- a szükségtelen ’erőlködések’ megszüntetésében,
- a ’szükséges erőfeszítések’ helyes értelmezésében és elvégzésében,
- valamint az ’egészséges étrékrend’ kialakításában és az aszerinti Élet-vitel kialakításában.
[Mindez szükséges a „GYERMEK”, illetve a Gyermeki Lelkek védelme érdekében. Mindezek a megfelelő Szív-út-működésekre alapozva Épülnek/Építhetőek.]
*****
Vannak még ma is, akik [tévesen] azt gondolják, hogy ha olyat ’tesznek’, amit mások nem látnak, azért nem tartoznak felelősséggel.
[Ez a (nem gyermeki, hanem sérült!) hozzáállás a ’fel-nem-tárt-mögöttes-tartalmak Földre behozásából (is) eredhet. A 20110223 – RENDEZÉS című írás „Vallomás” részében ez úgy is megjelent, hogy a „férfihez kapcsolódott” másik lény elfedte valódi lényegét és nem tárta a férfi elé „másságát”. Maga is megjegyzi: „Emberem nem tudta, hogy más fajból származó nőt ölel. Ha tudta volna, akkor nem teszi.” – majd: „A gyermek torzszülött lett, mint a keveredett fajokból származó egyedek. Emberem Kertje őszbe öltözött, s a bőség elhagyta a Kertet velem együtt…DE: A bűn mely terhel engem, nem engedett tovább lépni, ide kötött…”
Az egyik legutóbbi írásban magunk is „érzékeltettük”, hogy a „nem látható” gondolatainkért, kimondott szavainkért is ’felelősséggel’ tartozunk, méghozzá „azonnal, saját magunk, személyesen” [20110215 II – SzeR-etet, 12. oldal:
„…Említettem, hogy amikor tegnap reggel a kislányommal egy szóváltásba kerültem, utána „magamban lecsendesítettem” a megjelent mintát, mintegy tudatosan utat engedve a ’gyógyulásnak’.
Már a „lecsendesítés” „idején” is érzékeltem egyfajta ’különleges’ érzetet: kissé nehezen akart először lecsendesedni a bennem megjelent érzés, aztán mégis csak sikerült. Éreztem a ’másságát’, de akkor ott nem tudtam azzal még mit kezdeni, így kértem rá ’ÁtVilágítást-és-Rendezést’.
Utólag azt is „érdekesnek” tartom, hogy tegnap reggel nem használtam azt a ’technikát’, amit az utóbbi időben alkalmazok akkor, ha valami bennem életre kelt gondolatot vagy érzést „nem helyénvalónak” érzek. Ilyenkor – ha érzékelem, hogy nem a ’tiszta Szív-úton’ működtettem az érzéseimet/gondolataimat – egy sajátos energiaáramot indítok el a Szívemből azzal a szándékkal, hogy ’vonja vissza hozzám az általam elindított minden nem-helyénvaló gondolatot és érzelmet még mielőtt az bárkiben bármilyen kedvezőtlen Hatást is kiválthatna, és ezt követően ’magamban’ egy sajátosan felépített módszerrel ezeket ’semlegesítem’ vagy ’elemi fényrészecskéire’ bontom, a magam fogalomhasználata szerint „Rendezem”. Valószínűleg mindenki a maga egyéni módján alakítja ki a „semlegesítő” módszereit…
Amikor az éjjel pihenni tértem és végeztem a „magam Rendezéseit”, egy furcsa árnyas ’alakot’ érzékeltem, amint a kislányom ágya szélén keresztbetett lábakkal üldögélt. Árnyas/sötétes volta miatt először a „Szent Árnyék” minőségére gondoltam, de nem azokban a „formákban” volt jelen, melyekhez a Szent Árnyék minőségét társítom. Ahogyan ’közelebbről megnéztem’, nem tartottam ijesztőnek, de ’nem volt szép’. Nem éreztem benne rosszaságot vagy gonoszságot, eléggé egykedvűen, vagy akár tanácstalanul ült lábait lóbálva az ágy szélén.
Próbáltam ráérezni, hogy miért van ott, mire akarja a figyelmem felhívni. Nem éreztem erre rögtön rá, így a magam módszere szerint ’átVilágítást-és-Rendezést’ kértem ’rá’. Ahogyan ez a ’lény’ az ÁtVilágító helyzetbe került, érzékeltem, hogy ’elemi fényrészecskéire esett szét’, majd egy pillanat alatt ’visszatért belém’.
Ekkor már pontosan tudtam, hogy mi vagy ki volt: egy gondolati teremtményem. Emlékeztem, hogy amikor reggel szóváltásba kerültem a kislányommal, egy kissé ’paprikás’ lett a hangulatom [még ’formára’ is hasonlított egy paprikára ez a teremtmény: hosszúkás volt és vékony, hegyes kalapban…].
Reggel egyfajta ’nem értés’ vagy ’tanácstalanság’ is megjelent bennem a helyzettel kapcsolatosan, nem értettem a kislányom viselkedését… Nem akartam a lányomat ’bántani’ semmilyen módon, a bennem megjelent indulati/gondolati töltés (hangok, szavak általi megerősítés) azonban életre keltette ezt a sajátos ’lényt’/teremtményt. Indulatom ’tárgya’ miatt valamelyest kapcsolódott a kislányomhoz --- ha nem is túl szorosan, és „teremtésem/teremtményen” a maga „nem szépségét” és kissé tanácstalan lényét meg is mutatta nekem az éjjel…
Talán azért teremtődött ez a ’lény’, hogy most írhassak róla és a kapcsolódó felelősségről --- talán azért, hogy még tudatosabban figyeljek a magam teremtéseire. Tanuló-időket élünk meg, amikor még hibákat is követünk el --- és
fontos az abban való tudatosodásunk,
hogy ha felismerjük hogy hibáztunk,
minden lehetséges módon és a lehető leghamarabb igyekezzünk a hibát kijavítani/yóvá-tenni.”
*****
2011. február 28.
Teremtéseinkért felelősséggel tartozunk --- akár megnyilvánul az belőlünk indulóan „mások vagy magunk számára is láthatóan”, akár még nem válik látásunk/érzékszerveink által azonnal érzékelhetővé. Gondolataink, kimondott szavaink, megnyilvánított tetteink a „lényünkből, a magunk energiáiból fakadnak” és „tudatos” működéseink eredményei. [A „megnyilvánulásuk/megnyilvánításuk” vagy tudatosan végzett/érzékelt megjelenés, vagy legalább a megjelenés/megjelenítés érzékelhető a tudat számára.]
Gondolatainkért [gondolati/érzelmi működéseinkért], hangok/szavak általi megnyilvánításainkért és tettekkel formázott teremtéseinkért „lényegileg” „egyforma” a felelősségünk. [Bár a megtestesítésben ezek szinteket vagy fokozatokat is jelenthetnek, a felelősség „lényege” mégis „Egy”.]
A Földnek az „emlékezés”-hez kapcsolódó Határozata némi „felelősség-átrendezéssel” is jár/járhat a Földön/Világban/világban. Senkinek a személyes felelősségi rendszeréből nem kerül ’törlésre’ semmi lényegi --- mégis a „Felelősségi területek” [a jelenlegi tervek szerint] egy olyan átRendezésre kerülhetnek, amely „előremutató” vagy „útmutató”, „úttartást jobban segítő” lehet.
[Különösen a Gyermeki jellegű Világok/világok esetében] Általánosan érvényesülő Elv az, hogy amit a Lélek nem képes átlátni/felfogni/megérteni, azért a „teljes felelőssége” nem állapítható meg. Ugyanakkor azt az Általánosan érvényesülő Elvet sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ha valaki egy Egyensúlyt/Rendet megbont, a megborított Rend/Egyensúly helyreállításáért felelősség terheli.
Általános Alapelv az, hogy akkor vagyunk abban a helyzetben, hogy a hibás lépéseinket kijavíthassuk, ha képesek vagyunk felismerni, hogy mit-mikor-hogyan tettünk, és az milyen Hatást váltott ki bennünk-magunkban és másokban, a környezetben. Ha nem látjuk át, ha nem értjük meg a tett Egyensúlyt/Rendet megbontó Hatását, és azt, hogy ténylegesen mi váltotta ki az Egyensúly/Rend megborulását, akkor általában nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az Egyensúly/Rend visszaállítása érdekében a megfelelő lépéseket megtegyük.
Épp ezért jelenleg a Földön élő Lelkek ’jelenlegi’ [a legutóbbi megszületésükkel elkezdődött] Életük vonatkozásában vannak abban a helyzetben, hogy „lássák és megértsék” tetteiket és azok Hatásait. Mindez azt jelenti, hogy a „jelenleg folyó Életükbe” a személyes Felelősségük [MÉRÉS utáni] Pontos meghatározása/beRögzítése úgy valósult meg, hogy a „most” folyó (illetve most elkezdődött, akár majd más Életükre is átnyúló) Életük során „pontosan” azokba az Élet-helyzetekbe kerüljenek, amelyekben az „őket terhelő” kiegyensúlyozásokat (a maguk élete kiegyensúlyozása, illetve a környezetben megborított egyensúly helyreállítása érdekében) megvalósíthassák. Ezt „Előremutató Felelősségi Rendezésnek” is nevezhetjük, ugyanis fő-szabályszerűen úgy kerül(t) összeállításra és összehangolásra minden Lélek „Élet-programja/Terve”, hogy a lehető leghamarabb és a lehető legteljesebben képessé váljon felismerni és kiyavítani önmaga hiányosságait, és egyben elvégezhesse azokat a kiegyensúlyozásokat is, amelyekkel itt-és-most a „közös Otthon” Rendezettsége is jelentősen nőhet. Ezen „tudatosító” megtapasztalások abban is segítenek minden érintettet, hogy „mostantól kezdve” nagyobb tudatossággal és a megfelelő felelősség-tudatossággal éljenek. [’Határozottabbá’ és ’azonnalivá’ válik a felelősségi működés – az „elvárhatóság” területein.] Az a valóban fontos, hogy mindazok, akik a Földdel/Világgal való továbbhaladást választották Élet-útjuknak, az itt-és-most-teremtés lényegét megértsék és aszerint éljenek. Emiatt – régi szemmel nézve – úgy is tűnhet, mintha „egyes felelősségek elenyésznének” a személyes felelősségi rendszerekből, ez azonban nincsen így. Senki sem bújhat ki a hozzá tartozó felelősségi rendezések vagy yóvátételek alól, viszont a Föld/Világ minden érintett Lelket segít abban, hogy yóvátételeit oly módon teljesíthesse, amely itt-és-most megerősítő és Építő jellegű, vagyis abban segít, hogy a „most elkezdődött” úton mindenki egyre növekvő tudatossággal haladhasson ’Rendesen’.
Általában ’torz’ elvárás volt az (és ma is az lenne), hogy a Földön élő Lelkek „sok élettel azelőtti (tudatuk elől elfedett) tetteik” következményeiért „tudatosan vállaljanak felelősséget”, illetve valakikre (kényszer-eszközökkel) „áttehető legyen” a személyes felelősségek egy-egy része. Részben ezen ’torz’ elvárások eddigi működése vezetett egyes Lelkek esetében ahhoz, hogy [nem gonoszságból, tehát nem azért, hogy ezzel másoknak szánt-szándékkal ártsanak] „kibújni igyekeztek” (általában) a felelősség alól.
Ha ugyanis nem vagyok abban a helyzetben, hogy tudatosodjon bennem egy elém került helyzetben az, hogy azt valami általam tett miatt magam kiegyensúlyozni vagyok köteles, illetve ha tudom, hogy olyan helyzetbe kényszerítenek bele, amelyet magam nem választottam és így nem vagyok felelős az abban előállt nehézségek kapcsán --- „Rendes Felelősségi feltételek/helyzet” híján többnyire nem is vagyok képes elvégezni a Rendet/Egyensúlyt megfelelően visszaállító kiegyensúlyozó tetteket…
Jelenleg a [személyes választásokból eredő] „Felelősségben való tudatosodás” elősegítése fontos ’Elsődlegességi’ feladat. [Gyakorlatilag elválaszthatatlan Egységben van a többi fontos Elsődlegességgel: az önfelismerés elősegítésével, az önvédelmek működővé tételével, valamint az úttartás elősegítésével.] A személyes Szív-utak kielégítő használata vezethet a legkönnyebben/legteljesebben a Felelősség kérdéskörébe tartozó tiszta/pontos megértésekhez.
*****
Az „első méreg-csepp”
20100515 - Továbbvitelre kerülő megtapasztalások - Folytatás - ÁtVilágítások összegzése - Értékelő Határozat - Köszönet:
„…[Csak egy gondolat erejéig visszakapcsolódva ahhoz az „elméleti kérdéshez”, hogy vajon szándékos lehetett-e „Szét” „helyéből kibillentése/kilökése”. Túl azon, hogy a „kérdés” értelmezhetetlen, mindenképpen érdekes az az egybeesés, hogy a Földhöz KAPCSOLÓDNI igyekvők, akik a „Kívülállás mintáját” a maguk számára fenn kívánták tartani, éppen azt a „területét” sértették a Földnek, amely a „leválasztásukat/elválasztásukat/kioldásukat” a megfelelő feltételek esetében elvégezhette volna. Talán így akarták biztosítani azt a maguk számára, hogy ne érhesse őket olyan Hatás, mint amilyet az előzőleg meghódításra kiszemelt Világ(ok)ban megtapasztaltak: vagyis a Világ a megújulása során „ledobta magáról” azokat, akik nem fogadták el a Világ által megálmodott utat.
A Föld „MAGA KIOLDÓ” Rendszere azonban csak úgy volt megsebezhető, ha a „SzeRves Beszületés és SzeRves Kilépés” útjaiba előzetesen valami „fertőzést” ültettek be. Ilyesmiben már volt némi gyakorlata ennek a túlélési lehetőségeket kereső, és a maguk túlélése érdekében másokat elpusztító közösségnek, így tulajdonképpen nem esett nehezükre megtalálni a számukra-kedvezően-sérthetőbb-pontokat.
Anélkül, hogy ezeknek a jelenleg már Kivonás alatt álló működéseknek a mélyebb fejtegetésébe belemennénk, fontosnak tartjuk megerősíteni azt, hogy a Föld Beszületési és Eltávozási Rendjének/Rendszerének a megsértésével indult az a FolyaMA(A)T, amely megjelent a minap ismertetett „saját pálya elhagyásában”, és az ebből következő valamennyi elvétett korszak-elindításában, és torz korszakváltásokban/lezárásokban/megújulásokban, elvétett kapcsolódásokban, és ez vezetett oda is, hogy a Föld SzeRves Élő-közössége idővel egy csapda-helyzetbe került, melyből A MAGA ESZKÖZEIVEL, A MAGA MINTÁI SZERINT szinte már kilátástalanná lett a kiszabadulása. [Ez a „csapda-helyzet” tulajdonképpen azokat is elérte idővel, akik ebből „Kívülállóságuk” miatt kivonni igyekeztek magukat.]…”
„A Föld „MAGA KIOLDÓ” Rendszere azonban csak úgy volt megsebezhető, ha a „SzeRves Beszületés és SzeRves Kilépés” útjaiba előzetesen valami „fertőzést” ültettek be.”
Érzésem szerint egy olyan „[Kiegyensúlyozó]Segítő minta” érkezett a „Földre” [a Föld MAG-Nemzetségéhez tartozó Jelölt Lelkek/családok közreműködésével, tényleges emberi megélések általi tudatos beföldeléssel/Élővé-tétellel], amely ’minden az első sértő mintából indult mérgezéssel szemben Hathatós semlegesítő/yavító segítség lehet’. [Másként: az első mérgezésből eredt legtöbb sérülés esetében sikeres segítséget nyújthat a méreg és mérgező minőségek kivonásában/semlegesítésében.] [Méreg és mérgező fogalmak alatt itt most értünk minden olyan mintát vagy működést, amely jelenléte akadályozza a SzeRves kapcsolódások kialakítását és kielégítő működését/működtetését (például a Rendes páros és pár-kapcsolatok esetében)].
[A beföldelés utáni ’Élővé-tétel’ során vagy egy ehhez kapcsolódó Gyógyító/Rendező „Alap-Minta” került kialakításra/megformázásra a Földanya által (a ténylegesen meglévő sérülésekre, valamint az ’itt-és-most-szükségekre’ figyelemmel), vagy pedig „egy nagyon sok esetben használható Kiegyensúlyozó/Gyógyító/Rendező mód” – vagy esetleg e kettő EGY-ben…] ’Tényleges jelenlegi használhatósága’ felől a Földanya Ítélt és Ítél. [A Földanya „Mérte/Méri be”, hogy „hol/hogyan/mikor” (és milyen ’formában’) alkalmazható, és (a FÖLD CSALÁDJA Kérésére) a Földanya dönt az „egyes esetekben való használhatóságáról” – és indítja el a Jelöltek irányába.]
OmMÁÁTRé~KJ, Budapest, 2011. február 27., 20.40.
A „Földanya Hatáskörébe való utalás” összefüggésben lehet a legutóbbi lejegyzés (20110225 II – Rendezés) azon megállapításával, hogy:
„…nem várható el ma a Földön élő Lelkek/emberek legtöbbjétől az,
hogy az elmúlt sok-sok évszázad/évezred (akár „évmillió”) alatt előállt
ilyen torzult védelmi mintáik/alkotásaik minden egyes részletét ma átlássák és feltárják
és maguk „lebontsák, meggyógyítsák”…
(…)Ez egy „sajátos gyógyítási helyzetet” eredményez, mert
1./ a továbbvitelre nem jelölt megtapasztalások egy jelentős része okozott/okozhatott „sérüléseket” testben és lélekben, és ezeket a sérüléseket/torzulásokat fel kell számolni, meg kell gyógyítani a Földdel továbbhaladást választott Létezőkben, ugyanakkor
2./ mivel a FÖLD/VILÁG/Világ nem Jelölte továbbvitelre a sérülésekhez vezetett és azokból eredt megtapasztalásokat/mintákat, így a sérüléshez vezetett „okok” „minden részletű feltárása” vagy „szükségtelen” vagy pedig kifejezetten „zavaró” is lehet (a jelenlegi kiegyensúlyozottsági szinten és eltervezett változásokban ’elterelhetne’ a választott/Yóváhagyott személyes és családi utaktól).
Ez a [Földön-mint-Világban] sajátos helyzet mindenképpen egy Rendezést igényel(t) ma a FÖLDÖN/Földön, és egyes vonatkozásaiban [bizonyos a Földre irányult, illetve a Földről más Világok felé irányult átHatások miatt] a VILÁGBAN is RENDEZÉST tett szükségessé…”
Azt érzem, hogy a „beföldelt” segítő Mintákból „SzeRves úton Életre kelt Földi minták” között a Földanya ’talált’ olya(noka)t, amely(ek)et „YÓ”-nak ítélt, így az(oka)t „megformázta” egy itt-és-most-használható-[’Harmónikus’]tartalmi-és-formai-Egységbe.
Meglátásom szerint a Földanya [talán még elsődlegesen a MAGA MAG-Nemzetsége tagjaiban, illetve egyes más ÉGI Eredetű Családtagjaiban (talán amelyek ’irányából’ ez a segítő minőség érkezett)] már elkezdte ennek az új mérgezéseket felszámoló mintájának a működtetését (működés közbeni bemérését, és az ezekhez esetlegesen kapcsolódó Pontosításait). Érzésem szerint azok esetében, akiknél a „mérgek/akadályok” kioldása sikeres, „kapcsolódóan” vagy „azonnal” kezdetét veszi az elme/agy/testi működések SZÍVHEZ/Szívhez/Szív-úthoz Hangolása.
OmMÁÁTRé~KJ, Budapest, 2011. március 1., 00.02.
*****
2011. február 28.
Fontos [a bolygóValóság szintjén, illetve az egyéni megélési szinteken is] megtalálni az egyensúlyt a Gyógyítási/Rendezési „Hatásköri” kérdésekben.
Jelenleg nagyon sok Gyógyítási folyamat elindítása (vagy akár teljes lefolytatása is) a „Földanya Hatáskörébe” [Gondoskodó Rendjébe] Utalt folyamat. Ez egyes Lelkekben talán olyan érzetet kelthet, hogy az őket érintő sérüléseket ’majd a Földanya meggyógyítja’ akkor is, ha maguk ezért ténylegesen nem is tesznek semmit.
[Végső soron ez így is van, mert amely Lélek nem végzi el a maga ’hatáskörébe’ tartozó Rendező/Igazító feladatait, azt a Világ jelenleg úgy értelmezi, hogy nem kíván részese lenni a jelenlegi Földi megtapasztalásoknak, így az adott Lelket a ’tetteivel megnyilvánított választásainak megfelelően’ kiírja a Földanya az ÉLETÉBŐL.]
E Világ „Szabad” jellegére figyelemmel
fontos tudatosítania azt minden Léleknek,
hogy az „észlelési körébe” került helyzetekben „Ható-ereje” lehet/van,
és az ALAP-ELVEK szerint kapcsolódhat az észlelt helyzetekhez, vagy továbbhaladhat.
A Lélek – a maga tanuló/tapasztaló útján – általában meghatároz olyan élet-helyzeteket, amelyben tudatosítani/fejlődni akar, és ennek megfelelően legtöbbször olyan helyzetekben találja magát, amelyben lehetősége nyílik a maga szabadon választott megtapasztalásaira. A Lélek választása nem teremt a Lélek számára ’kényszert’, viszont egy megtapasztalási ’keretet’ igen. Ebben a ’keretben’ a Lélek maga dönt arról, hogy mikor és milyen ütemben és hogyan kívánja az Életét folytatni. Amíg ’ebben a hozzá tartozó tér/időben’ Van a Lélek, és amíg mások felé nem indít kedvezőtlen áthatásokat, szabadon dönt a maga élet(vezetés)e felől.
Ha a ’gyógyítás’/kiegyensúlyozás területére vetítjük az előbb leírtakat: minden Lélek maga dönti el, hogy az elé kerülő élethelyzetekben rejlő gyógyítási lehetőségekkel él-e (természetesen a Lélek csak akkor dönthet ebben valóban szabadon, ha képes felismerni a helyzetet és a helyzet nyújtotta lehetőségeket). A „testben-élő-Lélek” vonatkozásában a Földanya azon Élet-területek kiegyensúlyozását végzi és végezheti el a saját(Földanyai)(Gondoskodó) Hatáskörében, amelyek rendes körülmények között „adottságként” vannak a testben-élő-Lélek lényében, ami elsődlegesen a Lélek ’testi/anyagi megtapasztalásának’ a kereteit/feltételeit jelenti (ami Rendes körülmények között a Földanya által „adott/biztosított alapja” egy Földi testi életnek). A „Lélekben-magában” lévő „alakulásokat/változásokat” a Lélek „maga” indíthatja és végezheti el [a Földön a Földanya által biztosított formában/tartalomban/Keretekben (egyes esetekben KRISZTUSI közreműködéssel)].
A Földanya a Lelkek „életvitelébe” [amíg a vállalt Rendnek megfelelően élnek] „nem szól bele”. A Földanya tehát „nem végezheti el a Lélek helyett” azokat a Gyógyításokat/Kiegyensúlyozásokat, amelyek elfogadása/megvalósítása felől a Lélek dönthet. [Kivételt képeznek e Törvény és Szabály alól egyes erre Jelölt Létezői a Föld MAG-Nemzetségének.]
A Lelkek csak a maguk vonatkozásában hozhatnak döntéseket egy-egy megnyíló Lehetőség elfogadása vagy el-nem-fogadása kérdésében, így egyik Lélek sem hozhat meg egy ilyen döntést „egy másik Lélek helyett”.
*****
SZERELEM --- Kiteljesedés
A „SZERELEMBE való oldódás”, a Szerelemben-való-Egyesülés vagy a SZERELEM általi kiteljesedés [a FÖLD/Föld jelenlegi KRISZTUSI ÚT-ján] nem jár a ’személyiség torzulásával/elvesztésével’. [A ’személyiség’ nem azonos az ’ego’-val.]
A ’torz hatalmi játszmákban’ egy-egy ’hatalomnak való behódolás’ gyakran járt a személyiség torzulásával vagy elenyészésével.
A SZERELEM általi Egyesülések majd EGY-é-válások során gyakran megélhetjük a ’különállóságok feloldódását’, a ’hazatalálást’, ’önmagunk megtalálását’ --- kevés kivételtől eltekintve ezek mégsem jelentik a ’magunk személyisége elvesztését’. [A ’Hazatérés’ egyes sajátos – választott/akart-és-megfelelően-előkészített – útjai esetében előadódhat a ’személyiség teljes Hazatérése’ is.]
*****
Többször utaltunk arra, hogy a Föld (és így a Földhöz kapcsolódóan SzeRves Életet választott minden Lélek is) Építi vissza a „saját védelmét/önvédelmét”.
Utaltunk arra is, hogy a Föld sérült időszakában a Földön élő Lelkek egy sajátos „önvédelmi” működést építettek a lényükbe, amelynek az volt a lényege, hogy ha a Lélek egy számára kezelhetetlen vagy nagyon fájdalmas helyzetbe került, akkor „kiütötte magát”, egy sajátos öntudatlansági állapotot idézett elő, hogy védje magát a további sérülésektől. Ez azt is jelentette, hogy minden Lélekben volt egy személyes (fájdalom)”küszöb” vagy „tűrés-határ”, amit ha elért, működésbe lépett a „kiütős” védelem. Ez a „küszöb” az egyes Lelkeknél nagyon különböző „mértékű” és „mintájú” volt.
Egyes Lelkek az idők folyamán ezt az önvédelmet átalakították oly módon, hogy „előnyöket” szerezhessenek, illetve kibújhassanak a felelősségük alól: egyes helyzetekben „szándékosan” idéztek elő egyfajta öntudatlanságot, hogy „elfordíthassák a figyelmüket arról, amivel nem kívántak szembesülni/szembenézni”.
Mivel ezt a sajátos önvédelmi módszert az a szükség teremtette, hogy a Lélek nem tudta a saját Szív-útját működtetni, nyilvánvaló, hogy amikor a Lelkek számára a Szív-út-működtetés ismét adott, ezt a sajátos védelmet (megfelelően ellenőrzött körülmények között) a Lélek „kikapcsol(hat)ja”, illetve egy meghatározott „Pontban” mindenki esetében (minden erre Jelölt más, idejétmúlt védelemmel együtt) a Földanya „lekapcsolja”. Mindez azzal is jár, hogy a Lelkek eddigi „fájdalom-küszöbei” is kioldásra kerülnek. Már ma is van nagyon sok Lélek, aki vagy már kioldotta a „kiütős” önvédelmét, vagy pedig épp ezen dolgozik. Az ő esetükben megfigyelhető az, hogy
a Lélek [ma még]
a korábbi „tűréshatár” vagy fájdalom-küszöb közelébe, vagy épp már „fölé” emeli
magát egy-egy rövid (!) időre ---
mintegy kiépítve a „biztonság” érzését/tudatát.
Vannak, akik szinte észre sem veszik ma már ezeket a „tűréshatáron túli” helyzeteket (az ő bizalmuk már eléggé megerősödött a Lélek-vezetésben), mások bizonyos „mélyen rögzült védelmi mintáik miatt” először akár meg is rémülhetnek ezekben a helyzetekben. Ezek a „tűréshatár” „fölé” lépések egyrészt
kioldhatnak/kioldanak már feleslegessé vált,
többnyire a Lélek-maga-által a lényébe épített védelmi összetevőket,
és egyidejűleg „szoktatják” magukat a „Szabadságba” való kilépéshez.
A „kiütős” „védelem” a Földön nem szűnik meg teljes egészében --- hanem a VILÁG-ban általánosan érvényesülő ELV-nek megfelelően a Földanya/FÖLD „Vész-Tervébe” került visszahelyezésre. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a Földanya [ÉS CSALÁDJA EGYÜTTESEN][egyes esetekben a Földanya MAGA] meghatározhat olyan különleges helyzeteket, amelyekben a Lelkeket [az ÉLET és/vagy Élet védelme érdekében] „öntudatlan állapotba helyezheti”. Nagyjából ebből a Törvényből „képeződik le” az egyes Lelkek szintjére az, hogy „közvetlen Élet-veszély esetében” a Lélek öntudatlan állapotba ’kerülhet’. [Tehát már nem az egyes Lelkek „szabályozzák” hogy maguk mikor kerülhetnek öntudatlan állapotba, hanem a Föld Egészére Egységes Szabályozás határozza ezt meg, rögzítve a Lelkek számára meghatározó feltételeket is.]
OmMÁÁTRé~KJ
*****
2011. március 1.
„Sajátos” „tűrés-határ” „tesztelésben” is részt vett több Lélek és Család az elmúlt napokban/hétben/hetekben. Ez a [Szívtől különálló] mentális hálózatok lebontásához (is) kapcsolódott.
Ahogyan utaltunk is rá: a FÖLD CSALÁDJA meghatározott egy „ütemet/tervet”, amely a „szükség és lehetőség” függvényében Szabályozza a [Szívtől elkülönülten működött/működő] mentális és egyéb hálózatok lebontását. Bár nem teljesen pontos ez a leírás, mégis egy közelítő képet ad arról, hogy nem „időbeli” az a „feltétel” vagy „fokozatosság”, amely e lebontás ütemét meghatározza, hanem nagyon sok tényező együttese alakítja. E tényezők közül az egyik egyfajta „hasznosság”, ami azt jelenti, hogy amikortól már a háló jelenléte elér egy bizonyos akadályozási szintet, annak lebontása gyorsan elkezdődik és be is fejeződik.
A lebontásra jelölt hálózatok „lebontása felgyorsulhat”, ha olyan kedvezőbb körülmények állnak elő, amelyek ezt úgy teszik lehetővé, hogy azzal ténylegesen növekedhet az ÉLET kiegyensúlyozottsága és a váltás nem okoz kezelhetetlenül nagy feszüléseket. A lebontások „lassítása” nem szerepel a Föld-mint-Világ terveiben.
Az elmúlt egy-két hétben voltak olyan Családok vagy Lelkek, akik egy sajátos [’tesztelő’] tér-időbe kerültek, egy sajátos burok-félébe. Ebben a „burokban” olyan helyzetbe kerültek, mintha a lebontásra jelölt mentális és egyéb hálók lebontása különböző mértékben felgyorsításra került volna. Ebben a ’tesztelésben’ a Földanya által Jelölt Lelkek [elsődlegesen MAG-Létezők, illetve Jelölt Küldöttek] vettek részt, akik egy meghatározott szintű tudatossággal és személyes kiegyensúlyozottsággal már rendelkeztek. A lényük által „Mérésre” került az, hogy milyen esetleges feszülésekkel vagy más (kedvező/kedvezőtlen) Hatásokkal járhatna a jelölt hálózatok lebontásának meggyorsítása. A Mérések eredményei most, illetve a közeljövőben felhasználásra kerülnek a hálók lebontásához kapcsolódó segítői tevékenységek előkészítésében (védelmek, megerősítések, kiegyensúlyozási szükségek).
OmMÁÁTRé~KJ
*****
http://www.zeneszoveg.hu/lyrics.php?lc=27022
NOX: Álomkép
Én elszöknék, ha hívnál,
messzebb minden hídnál-, ne lásson más...
Letérnénk az útról, távol minden múlttól-, nézd, szép látomás.
Nem gondolva mással,
elszöknénk a nyárral-, jó éjt!
Szomorú itt minden, keserű a szívem rég...
Együtt szállhatnánk,
úgy, mint két szelíd madár-,
szabaddá válhatnánk, 'hol nincs határ...
Refr.:
Csábít egy álomkép,
szépsége százszorszép...
Fáj már az ébrenlét,
fáj, mintha rég nem én lennék...
Csábít egy álomkép,
szépsége százszorszép...
Álmomba érkeznék,
melletted újra léteznék...
Elszöknék, ha hívnál,
ha álmaimban bíznál-, mért' félsz?
Bejárnánk a Földet, felednénk a könnyet-, élj, amíg csak élsz!
Együtt szállhatnánk...
NOX: Kolduskirályság
Csak vágyad legyen egy életen át!
A célod: maga az út.
Az rossz hely, ahova félelem ránt-,
'hol szíved is, szavad is feldúlt...
Álmod legyen, ha hosszú az éj!
De sorsot ne panaszolj-,
tarts ki, türelem, fordul a szél:
csak bolond, 'ki minden nap harcol.
Refr.:
Tűz és víz- viharvilág-,
más, mint kívánnád.
Keskeny a híd-, ki vezet át?
Félsz, hogy mi vár rád.
Sár és kő- viharvilág-,
de mégis kiváltság.
Hogy fogy az idő- csak ez, ami bánt-,
ez a kolduskirályság...
Társad legyen egy életen át
minden, ami csak él!
Lásd azt, amit a szem sose lát,
hogy mindenki igazi testvér.
Táncod legyen egy bús nap után!
Könnyet mért' pazarolsz?
Holtig terem az élet a fán,
ha mindig csak eleget markolsz...
NOX: Mámor
Úgy van, mint régen:
nincs szebb, ha Örömvölgy zenél-,
nagy tánc a réten, és fent a köveknél.
Felhőtlen éden:
nézz szét, aki nem mulat nem él!
Menj hát, ha csöndet kerestél...
Úgy van, mint régen:
a béke újra visszatért.
Eltűnt a szégyen-, köztünk járt viharként.
Itt állsz a fényben,
dúdolj hálát az életért-,
áldatlan időnk véget ért.
Refr.:
Táncol a mámor,
hordóban nem marad ma bor!
Szívünk oly' bátor,
bú, baj nem parancsol.
Mindenkit szeretnénk,
nem baj, ha más zenét dalol-,
ünneplő, boldog harang szól.
Dallam a szélben-,
mozdulnak hegyek fogta fák.
Nap lángját érzem-, ölel, mert jóbarát.
Felfűti vérem,
nincs már a szürke szolgaság-,
vég nélkül ontja oltalmát.
Dob dobban az éjben,
tánc forgat vízen, tűzön át-,
Hold vágyát érzem: szerelemmel vigyáz ránk.
Együtt, mint régen:
dúdolva szép idők dalát-,
hallgatva Örömvölgy hangját.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
