2011. febru�r 24., cs�t�rt�k

[�j lejegyz�s: k�kkel �rva]

Tisztul�s k�zben

j�nnek a felsz�nre egyes fontosabb vagy alap ’felel�ss�g t�nyez�k’,

a „k�nyszer-helyzetek” elkezdenek mindenki „k�r�l” �s mindenki-„ben” „felold�dni”/Rendez�dni.

’Saj�toss�g’:

a k�nyszer-helyzetek egy r�sz�t

a Lelkek „saj�t maguk �p�tett�k saj�t maguk k�r�”

[a legt�bb esetben v�delmi/�nv�delmi c�lb�l a maguk Rendes �nv�delm�nek megs�r�l�se ut�n]. Ez pedig azt is jelenti, hogy a „saj�t magukb�l – a k�nyszer-helyzetekben – magukba/maguk k�r� �p�tett” v�delmi helyzetek a „saj�t” min�s�geik, maguk teremtett�k, �s ez�rt [„F� Szab�ly” szerint, vagy Rendesen] azt maguknak is kell(ene) lebontaniuk.

Ugyanakkor –

mivel ezek kialak�t�sa a legt�bb esetben k�nyszerhelyzetben t�rt�nt meg/ v�lt sz�ks�gess�,

�s ma t�nyleges h�tr�ltat� er�k�nt/min�s�gk�nt lehetnek a legt�bb esetben jelen

az adott L�lek �let�ben,

a L�lek sz�kebb �s t�gabb Csal�dja �let�ben,

�s

ezek kialak�t�si sz�ks�g�re (�s m�dj�ra) a Lelkek t�bbs�ge ma m�r

(egy�b m�s, gyakran rajtuk k�v�l�ll� okb�l el��llt s�rt� okok k�vetkezt�ben) „nem eml�kszik”,

illetve

a saj�t maguk energi�j�b�l �s a saj�t maguk mint�i szerint megalkotott

v�delmi rendszereik f�l�/k�r�/bele id�k�zben m�s, (t�l�k idegen) „s�rt�” energi�k is illeszkedtek

n�ha kifejezetten megbont�/s�rt� sz�nd�kb�l/sz�nd�kkal –

nem v�rhat� el ma a F�ld�n �l� Lelkek/emberek legt�bbj�t�l az,

hogy az elm�lt sok-sok �vsz�zad/�vezred (ak�r „�vmilli�”) alatt el��llt

ilyen torzult v�delmi mint�ik/alkot�saik minden egyes r�szlet�t ma �tl�ss�k �s felt�rj�k

�s maguk „lebonts�k, meggy�gy�ts�k”.

Legink�bb az�rt nem v�rhat� ez el, mert

1./ a maguk SzeRves v�delmi �s �let-mint�i k�r� (illetve ezekbe) m�sok kifejezetten zavar�/s�rt� [�gy sz�mukra ’idegen’] mint�kat/elemeket is elhelyeztek, �s

2./ egy olyan [jelent�s r�sz�ben] „k�v�lr�l” [„idegenb�l”] j�tt Minta vagy L�t okozta azt a „k�nyszerhelyzetet” mag�t is, amelyben ezeknek a saj�tos �nv�delmi technik�knak a sz�ks�gess�ge felmer�lt, amellyel val� SzeRves /Rendes Kapcsol�d�sra sem a F�ld-MAGA, sem a F�ld�n-�l�-Lelkek (a maguk adott fejl�d�si fok�n) nem voltak felk�sz�lve (megfelel�en el�k�sz�lve) (vagyis a F�ld �s SzeRves �l�-k�z�ss�ge sz�m�ra akkor-�s-ott az el��llt helyzet m�g „kezelhetetlen” volt, vagyis a F�ld �s F�ldiek nem voltak abban a helyzetben, hogy minden r�szlet�ben �tl�tni legyenek k�pesek a vel�k t�rt�nteket, �s �gy nem voltak abban a „szabad” helyzetben sem, hogy maguk d�nthessenek a helyzet k�n�lta v�ltoz�s/lehet�s�g befogad�sa/elfogad�sa vagy Hat�kony (!) elutas�t�sa fel�l…)

            „Harmadikk�nt” megeml�thet�nk egy olyan, a „j�v� fel� mutat�” okot is, hogy az el��llt k�nyszerhelyzet sok „mint�j�t” a F�LD/F�ld/SzeRves-f�ldi-�let „nem v�lasztotta” „tov�bbvitelre ker�l� megtapasztal�snak”. Ez egy „saj�tos gy�gy�t�si helyzetet” eredm�nyez, mert

1./ a tov�bbvitelre nem jel�lt megtapasztal�sok egy jelent�s r�sze okozott/okozhatott „s�r�l�seket” testben �s l�lekben, �s ezeket a s�r�l�seket/torzul�sokat fel kell sz�molni, meg kell gy�gy�tani a F�lddel tov�bbhalad�st v�lasztott L�tez�kben, ugyanakkor

2./ mivel a F�LD/VIL�G/Vil�g nem Jel�lte tov�bbvitelre a s�r�l�sekhez vezetett �s azokb�l eredt megtapasztal�sokat/mint�kat, �gy a s�r�l�shez vezetett „okok” „minden r�szlet� felt�r�sa” vagy „sz�ks�gtelen” vagy pedig kifejezetten „zavar�” is lehet (a jelenlegi kiegyens�lyozotts�gi szinten �s eltervezett v�ltoz�sokban ’elterelhetne’ a v�lasztott/Y�v�hagyott szem�lyes �s csal�di utakt�l).

            Ez a [F�ld�n-mint-Vil�gban] saj�tos helyzet mindenk�ppen egy Rendez�st ig�nyel(t) ma a F�LD�N/F�ld�n, �s egyes vonatkoz�saiban [bizonyos a F�ldre ir�nyult, illetve a F�ldr�l m�s Vil�gok fel� ir�nyult �tHat�sok miatt] a VIL�GBAN is RENDEZ�ST tett sz�ks�gess�.

            „Gyakorlati szempontb�l” a F�ld�n az ide kapcsol�d� egyik f� Rendez�si ter�let

-          a [F�ldi] Lelkek „k�r�”, illetve a Lelkek-„be”

-          �s a F�LD/F�ld �LET�BE az elm�lt id�szakokban fel�p�t�sre ker�lt, legt�bbsz�r t�bb(f�le), sok torzul�sos �talakul�son is �tesett „v�delmi vagy �nv�delmi” mint�k „lebont�s�nak” a k�rd�sk�re, �s ehhez szorosan kapcsol�dik egy „Felel�ss�g”(ter�let) Rendez�s is.

            M�r kor�bbi �r�sban (20110210 – �J II – Azoknak, Akiket �rinthet) is �rintett�k azt, hogy a F�ld�n a [k�nyszerhelyzetek k�vetkezt�ben megjelent] „meghasonl�sok” milyen [szem�lyis�gi stb] „torzul�sokhoz” vezethettek p�ld�ul azok eset�ben, akik kifejezetten a „F�ld/�LET/L�T V�delme” �rdek�ben j�rtak el, �s azt is �rintett�k, hogy „valamely �GI CSAL�D egy jelent�s �ldozatot hozott a F�ld�n �l� csal�dtagjai megseg�t�se �rdek�ben, illetve a VIL�G �rdek�ben (is)”.

            A megjelent torzul�sok egy jelent�s r�sz�n�l a torzul�sok kialakul�s�nak egyik f� oka volt az, hogy

1./ az adott L�tez�(k) a maguk eredeti Mint�i/Parancsai/T�rv�nyei szerint nem tudt�k meg�lni/haszn�lni a saj�t er�iket, illetve

2./ olyan helyzetbe ker�ltek, hogy „egyidej�leg/egyszerre” „t�bb” Vil�g T�rv�nyeinek/Rendj�nek is megfelel� �letet/m�k�d�st kellett volna meg�lni�k.

[A „t�bb Vil�g” T�rv�nyeinek val� megfelel�s a legt�bb esetben nem megval�s�thatatlan k�vetelm�ny akkor, ha valaki „szabadon”, megfelel� v�laszt�sok �s illeszked�sek ut�n ker�l egy ilyen helyzetbe (p�ld�ul Rendes m�k�d�sben a Seg�t�k/K�ld�ttek).

A F�ld eset�ben azonban „t�bbsz�r�s” „k�nyszer-helyzet” �s „s�rt�sek sorozata” id�zte el� azt a[z alap] helyzetet, amelyben a Lelkek/L�tez�k olyan Vil�gok T�rv�nyeinek Hat�lya al� helyez�dtek, amelyet nem maguk szabadon v�lasztottak. Kor�bbi �r�sokban [2010 m�jus 13-t�l] t�bbsz�r utaltunk arra, hogy az ilyen k�nyszer Hat�s�ra el��llt „egy�tt�l�sek” sor�n minden �rintettnek a saj�t term�szetes m�k�d�seit „korl�toznia” kellett a „t�l�l�s” (k�z�s �let) fenntart�sa �rdek�ben, gyakran egyes term�szetes m�k�d�seiket elz�rt�k vagy korl�tozt�k, hogy sem magukban, sem m�sokban ne tegyenek k�rt…]

20110210 – �J II – Azoknak, Akiket �rinthet:

            „…A szem�lyes (r�szben tal�n a bolyg�Val�s�got �rint�) megtiszt�t�si folyamatokban megl�t�som szerint el fog �rkezni egy olyan ’pont’, amikor a Lelkekb�l ’kiold�dik’ majd egy saj�tos ’�nv�delmi’ m�k�d�s – �s a L�lek teljes eg�sz�ben vissza tudja venni a maga term�szetes �nv�delm�nek m�k�dtet�s�t. A term�szetes �nv�delem m�k�dtet�s�hez elengedhetetlen a Sz�v-�t-m�k�dtet�s egy meghat�rozott ’foka’.

            Eddig azt tapasztaltuk, hogy voltak olyan helyzetek, amikor a L�lek (test�ben-�l�-L�lek) „kikapcsolt” (el�rte a ’t�r�shat�r�t’)(n�ha a ’hal�l’ is ide tartozott). Kikapcsol�s el�ad�dott akkor, ha a L�lek ’nagyon elf�radt’ (alv�s legt�bb szakasza, �jul�s), illetve akkor is, ha valami sz�m�ra akkor-�s-ott-kezelhetetlen-f�jdalommal-vagy-helyzettel tal�lta szembe mag�t (�jul�s, �r�let). Ezek az ’�ntudatlannak t�n� �llapotok’ lehettek r�vid ideig tart�k vagy tart�sak, n�ha ak�r m�sik �letre is �tny�lhattak. A L�lek – m�s lehet�s�ge nem l�v�n – �gy pr�b�lta mag�t megv�deni „tov�bbi s�r�l�sek szerz�s�t�l” olyan helyzetekben, amelyben nem voltak eszk�zei a Szeretet [Szabads�g/Rend] meg�l�s�re.

            A L�lek ezt a „kikapcsol�sos” t�l�l�si technik�t akkor �p�tette be a maga sz�m�ra, amikor a Sz�v-�t-haszn�lat s�r�lts�ge lehetetlenn� tette sz�m�ra a maga term�szetes �nv�delm�nek alkalmaz�s�t.

A SzeRves Sz�v-�t-m�k�d�sek Hat�konys�g�nak n�veked�s�hez igazod�an

a F�ldanya-�S-CSAL�DJA meg fog hat�rozni egy „pontot”,

amikor a F�ldanya minden kor�bbi (akkorra m�r zavar�v� l�v�) [v�delmi �s] �nv�delmi technik�t „lekapcsol”.

M�r ezen „pont” el�r�se el�tt is Lehet�s�ge Lesz/Van minden L�leknek arra,

hogy a Maga-�nv�delme vissza�p�t�se �s megfelel�en m�k�d�v� t�tele sor�n

– a F�ldany�val EGY�TT-m�k�d�sben –

„kikapcsolja” a kor�bbi [m�r sz�ks�gtelenn� lett] t�l�l�si v�delmeit.

A F�ldanya EGY�TT-m�k�d�se az�rt sz�ks�ges,

mert a F�ldanya MAGA Ellen�rzi a „kikapcsol�st” megel�z�en azt,

hogy a L�lek MAGA-�nv�delme val�ban Teljes Eg�sz�ben Biztons�gos/Teljes-e.

OmM��TR�~KJ, Budapest, 2011. febru�r 7., 16.03.

            A Rendes V�delmi/�nv�delmi m�dszerek m�k�d�sbe l�p�s�vel lehet�v� v�l� idej�t-m�lt v�delmi Rendszerekt�l val� megSzabadul�s szint�n jelent�s seg�t�je lehet mind az �nfelismer�si, mind az �t-meghat�roz�si �s �t-tart�si folyamatoknak.

*****

2011. febru�r 24.

K�z�ppontban Jelenl�t:

az a ’helyzet’/�llapot,

amelyben mi magunk is a legk�nnyebben el�rhet�ek vagyunk azok sz�m�ra,

akikkel valamilyen k�z�s megtapasztal�st v�lasztottunk,

�s mi magunk is „innen” l�thatjuk �t a legtiszt�bban a saj�t helyzet�nket.

Hogy „mikor” �s „mit” l�thatunk, ez – a k�z�s megtapasztal�sok ter�lt�t �rint�en – nem csak „t�l�nk magunkt�l” f�gg, hanem a t�rsaink �llapot�t�l/jelenl�t�t�l is.

*****

   Ahogyan a F�ld ’foglalja vissza’ [teszi Rendesen m�k�d�v�] a – kivezet�sre ker�lt Mint�kt�l/L�tekt�l megtiszt�tott – saj�t �LET-ter�leteit, azokat folyaMATosan nyitja meg azok sz�m�ra, akik annak bet�lt�s�re [�let�kkel] Yogosultak.

            Ez azt is jelenti, hogy az �j lehet�s�g megny�l�sakor lej�r(t) a kor�bbi [t�l�l�s �rdek�ben vitt] �lethelyzetek sz�ks�gess�gi ideje/felt�tele [ak�r egyik napr�l a m�sikra, egyik pillanatr�l a m�sikra is (ha erre megfelel�en el�k�sz�ltek) kil�pnek ak�r p�ros vagy t�rsas kapcsol�d�saikb�l is azok, akik sz�m�ra megny�ltak a v�lasztott �let�k megnyilv�n�t�s�nak felt�telei].

            �rz�sem szerint az elm�lt napokban a „F�LD/F�ldanya” egy nagyon jelent�s „kiterjed�s�” [vagy min�s�g�] Saj�t [�LET-]Ter�let�t vehette �jra vissza [megtiszt�tottan] MAG�HOZ --- �s ez azt is jelenti, hogy mindazok, akik ezeken az �j �LET-Helyeken kaptak (v�lasztottak) tov�bbl�p�si, tov�bbi �let-lehet�s�get, nagyon gyors kiold�sokat kapnak minden (!) kor�bbi „k�nyszer”-helyzet�kb�l (ak�r maguk �p�tett�k ezt maguk k�r� vagy magukba, ak�r m�sok terhelt�k r�juk ezeket akaratukat/�let�ket/Rendj�ket megs�rtve).

            Ezek a ’gyors �s hat�rozott’ kiold�si helyzetek egyes esetekben az ember ’idegrendszer�ben’ �s/vagy ’elme-m�k�d�s�ben’ [�rzelmi m�k�d�seiben] okozhatnak kisebb-nagyobb zavarokat [’�t�ll�si id�szak t�netei’]. Azok, akik kell�en kiegyens�lyozottak �s k�pesek ’tudatosan’ [megfelel� elfogad�ssal �s hozz��ll�ssal] kezelni/meg�lni az ilyen helyzeteket, azok �ltal�ban nagyobb neh�zs�gek n�lk�l �s val�ban egy viszonylag r�vid id� alatt k�pesek az energiarendszer�k megfelel� �talak�t�s�ra/�thangol�s�ra. Lehet�s�g szerint a ’L�lek’ ’nem sietteti’ az ilyen �tigazod�si/�thangol�si meg�l�seket --- ugyanakkor minden ’�tigazod�snak’ [mivel testi/anyagi vonatkoz�sai is vannak] ’keretei’/felt�telei vannak.

            Sokszor el�ad�dhat ma olyan helyzet, amikor egy csal�d tagjai ’nem egyid�ben’ �lik meg a maguk beigazod�si folyamatait. Sok gyermek/ifj� sz�m�ra ny�lnak meg (vagy ny�ltak meg) mostan�ban az „�j �let-lehet�s�geik’, �s mivel sokuk energiarendszere m�g nem egyens�lyoz�dott ki eddig, ez�rt a F�ldanya/KRISZTUS fokozott figyelemmel k�s�ri/seg�ti a gyermekek/ifjak ide tartoz� v�ltoz�sait/igazod�sait. Fontos, hogy a sz�l�k vagy nagykor� csal�dtagok/seg�t�k a lehet�s�geik szerint ’igyekezzenek csillap�tani’ [megel�zni, elh�r�tani] a ’felesleges fesz�lts�geket’ a gyermekek k�r�l vagy a csal�dokban, hogy ezekben a t�bb szempontb�l is ’kibillen�si vesz�lyeket rejthet�’ helyzetekben a gyermekek lehet�s�g szerint min�l kevesebb olyan terhel� vagy zavar� k�r�lm�nnyel tal�lkozzanak, amelyek nem az � felel�ss�gi/lehet�s�gi k�reikbe tartoznak.

            Meg kell pr�b�lni a lehets�ges nyugalmat meg�rizni �s megtartani a csal�dokban --- an�lk�l, hogy a felmer�l� neh�zs�geket visszas�p�rn�nk a sz�nyeg al�. Ugyanakkor a Sz�v-vezet�ssel r� lehet �s r� is kell �rezni arra, hogy gyermekeinket ne terhelj�k feleslegesen akkor, amikor ’nagyon s�r�l�kenyek’, amikor valami val�ban f�jdalmas helyzetbe ker�lnek. A ’megfelel� alkalmakkor’ azonban igyekezz�nk gyermekeink figyelm�t r�ir�ny�tani a fontos dolgokra, felel�ss�g�kre, �s minden t�l�nk telhet� m�don seg�ts�k �ket egy megfelel� �rt�krend kialak�t�s�ban �s az ahhoz igazod� �letvitelben.

A jelenlegi „ter�letrendez�s” a F�ld�n jelenti

– egyr�szt a F�ld felsz�n�nek is bizonyos �tform�l�s�t/�tRendez�s�t,

– illetve jelenti azt is, hogy mindazok (lelkek, Csal�dok), akik a F�LD/F�ldanya �ltal felaj�nlott Feladatok k�z�l az �ltaluk v�lasztottba (mely v�laszt�st a F�ldanya is meger�s�tett/meg�ldott) sikeresen beillesztett�k magukat, „�tvehetik” (nem a legpontosabb kifejez�s ez, de az ’elfoglal’ sz�t a hozz� kapcsol�dott kor�bbi jelent�sek miatt nem k�v�ntam haszn�lni) a „f�ldrajzilag” is az adott v�llal�shoz kapcsol�d� t�r/id�t. [Tulajdonk�ppen arr�l van sz�, hogy amint „hozz�igaz�tj�k a L�ny�ket a tov�bbi �letre enged�llyel/szab�lyosan felv�llalt megtapasztal�shoz, ’magukt�l’ beigazodnak a megfelel� �let-helyekre”.]

„�j (Egy�tt�l�si) Form�k” is kialakulnak, illetve lesznek olyanok, amelyek meger�s�t�sre ker�lnek.

Az teh�t, hogy ki mely „f�ldrajzi helyen” lesz yogosult �lni, att�l f�gg, hogy a F�LD/F�ldanya �ltal megnyitott mely „Feladatba” illeszti be mag�t sikeresen. A „sikeres beilleszked�s” azt is jelenti, hogy „testi val�j�ban is megjelen�ti/megtartja a sz�ks�ges rezg�st/mint�t”.

Vannak a F�ldnek olyan �let-ter�letei, melyekbe csak �rdemek alapj�n, azaz meghat�rozott Szolg�latok teljes�t�se ut�n, �s leggyakrabban tov�bbi Szolg�lat felv�llal�s�val v�lik yogosultt� bel�pni/Jelen-lenni egy L�tez�.

20100624 – Meg�rt�sek:

„…Olyan „�j” Gy�gy�t�si �s Kiegyens�lyoz�si utak jelennek meg,

melyek a F�LDRE MAG�RA (mint Vil�gra) jellemz�ek,

�s amelyek m�s Vil�gokban ilyen form�ban nincsenek jelen, nem �lnek.

A F�ld a MAGA Mint�i/M�k�d�sei szerint kezdte el „Gy�gy�tani” „Gyermekeit”,

�s ezek „�rtelme/m�dja” a legt�bb esetben m�g nem „�rthet�/�rtelmezhet�” --- ugyanis

a „megnyilv�nul�suk” teremti meg majd a „meg�rthet�s�g” felt�teleit

[a t�nyleges meg�l�sek �ltal teremt�dnek meg (vagy jelennek meg �jra) a tudatban

az „�rtelmez�s�hez” sz�ks�ges fogalmak/k�pek].

            Az egyik jellemz�je ezeknek a ’saj�tosan’ „F�ldi” Gy�gy�t�soknak/Kiegyens�lyoz�soknak az, hogy

akkor t�rt�nnek meg [akkor val�sulnak meg]

amikor a „felt�telei meg�rtek”,

amikor a Gy�gy�t�s/Kiegyens�lyoz�s az EG�SZ �s az EGY-�N szempontj�b�l is a legel�ny�sebb.”

*****

2011. febru�r 24.

            Azok a v�ltoz�sok, amelyek a „VIL�GOT”, illetve a „F�LDET/F�ldet” „�rintik”, �rintenek minden itt �l� Lelket/l�nyt is. Minden v�ltoz�s eset�ben vannak „k�zvetlen�l” �s/vagy „nagyobb m�rt�kben”, illetve „k�zvetetten”/„�tt�telesen”, „kisebb m�rt�kben” �rintettek [de a „v�ltoz�s” valamilyen m�rt�kben/szinten „�rezhet�”].

            Mostan�ban a F�LD/F�ldanya/F�ld t�bb „jelent�sebb kiterjed�s�” v�ltoz�st �lt meg �s k�sz�l/fog meg�lni. Ezek egyfajta „er�s�d�s”-ben is megnyilv�nul(hat)nak id�r�l id�re --- gyakorlatilag el�k�sz�lve �s el�k�sz�tve minden �rintettet a fokoz�d� �tem� �s intenzit�s�/m�rt�k� v�ltoz�sok elvisel�s�re, illetve tudatos meg�l�s�re.

Amikor teh�t a F�ld „Vil�gi” Min�s�gei �jra visszaveszik a maguk hely�t/szerep�t,

az minden esetben azzal is j�r,

hogy az ahhoz a Rendez�d�tt [�let-]ter�lethez kapcsol�d� megtapasztal�st v�lasztott Lelkek

elkezdenek oda beilleszkedni.

Ez term�szetesen azzal is j�r,

hogy az addigi [a v�rakoz�s vagy felk�sz�l�s idej�re „�tmenetileg” l�tes�tett] kapcsol�d�sokb�l

gyors kiold�d�sok kezd�dnek…

Minden ilyen v�ltoz�s j�r „elv�l�ssal” is kisebb-nagyobb m�rt�kben --- �s Vil�gunk jelenlegi term�szet�re figyelemmel minden „elv�l�s” hordoz egyfajta [’�s’] f�jdalmat. Ez a f�jdalom ’kev�sb� megterhel�’ akkor, ha valaki tudatos szeretetben, Sz�v-k�zpontj�t tudatosan m�k�dtetve �li meg --- de egy szeretett t�rs vagy helyzet „elveszt�se” m�g ilyen esetekben is j�rhat jelent�sebb f�jdalmakkal…

A „kiv�r�si id�szakra” felvett feladatok vagy t�rsas kapcsol�d�sok teh�t

�ltal�ban nagyon gyorsan felold�dnak akkor,

amikor valaki sz�m�ra megny�lik – a t�nyleges meg�l�si szinteken –

a v�lasztott �let�tj�hoz val� becsatlakoz�s.

Vannak olyanok, akik m�r az �tmeneti, kiv�r�si id�szakra is �gy tudtak bekapcsol�dni, hogy onnan majd t�bben haladnak egym�st is seg�tve tov�bb. M�sok meg�lhetik �gy az ilyen sz�tv�l�sokat, mintha minden �sszeomlana k�r�l�tt�k �s benn�k �s teljesen egyed�l maradn�nak --- ez azonban nincsen �gy: senki sem marad egyed�l (ha csak nem kifejezetten azt v�lasztotta – legt�bbsz�r a maga kil�p�s�t el�k�sz�tve m�r).

A „Szeretet” �llapot�ba helyez�d�s (az abban val� min�l teljesebb jelenl�t/l�tez�s)

jelent�sen megk�nny�ti a v�ltoz�s okainak meg�rt�s�t,

�s az �jabb (�r�mteljes) lehet�s�gek �s t�rsak felismer�s�t,

az �j kapcsol�d�sokba val� gyors/pontos beilleszked�st.

            Fontos, hogy mindenki �ljen a m�r (tapasztalati �ton meg�rlelt, saj�t) megszerzett ’tud�s�val’, a SzeRves tiszt�t�si, kiegyens�lyoz�si, �p�t�si tud�s�val --- k�nnyebb� t�ve ez�ltal mind a maga, mind t�rsai/k�rnyezete (�s v�gs� soron a Vil�g/VIL�G) sz�m�ra is ezeket az Igazod�si v�ltoz�sokat. Fontos tudatosan meg�lni a seg�ts�g-ny�jt�si lehet�s�geket „minden ir�nyban”:

-          ha seg�ts�gre van sz�ks�g�nk, akkor k�rj�k �s fogadjuk el az el�rhet� seg�ts�geket,

-          illetve ha tehetj�k, akkor a t�l�nk telhet�en ny�jtsunk seg�ts�get a hozz�nk fordul�knak.

 Fontos, hogy [ha sz�ks�ges/lehets�ges] seg�ts�k egym�st a „r�gi-leboml�t�l” val� elt�volod�sban, az �j Vil�ghoz/vil�ghoz tartoz� l�t�sm�d/�let kialak�t�s�ban… ugyanakkor feleslegesen ne t�pl�ljuk m�sok �nsajn�lat�t vagy dr�m�it/k�ts�geit… pr�b�ljuk megl�tni az el�revezet� �s �p�t� l�p�seket, �s ezek megt�tel�ben seg�ts�k egym�st…

            Mind az id�sebbek, mind a fiatalok vonatkoz�s�ban fontos a tudatos „Bizalom-g�gy�t�s”, amely egyik �rtelm�ben azt jelenti, hogy egy

kiegyens�lyozott-megfelel�-egys�gbe hozzuk magunkban (s magunk �ltal)

a SZERETETEN alapul� RENDET �s SZABADS�GOT.

Ez a szem�lyes Felel�ss�g magunkban val� hely�re ker�l�s�t is jelenti:

meg�rtj�k a Yogokat �s K�telezetts�geket, melyek v�laszt�sainkb�l erednek.

A SZERETET Vil�gaiban

a SZABADS�G csak a maga RENDJ�N alapulva biztos�t kiteljesed�-�p�t� �letet,

�s a REND csak SZABADON meg�lve vezethet �r�m-teljes kiteljes�t�/kiteljesed� �lethez.

*****

            Mindenki csak a maga �lete felett Rendelkezhet, k�retlen�l nem avatkozhat a m�sik l�tez� �let�be.

            ’Saj�tos’ a helyzet a sz�l� �s gyermeke kapcsol�d�s�ban: a sz�l�nek feladata az, hogy a gyermeke ’hib�ira’ felh�vja a gyermeke figyelm�t, illetve lehet�s�get �s/vagy seg�ts�get adjon a hiba kijav�t�s�ra, �s megfelel� eligaz�t�sokat adjon a gyermeke sz�m�ra az eg�szs�ges �let/�rt�krend kialak�t�s�hoz…

            A sz�l�nek azonban figyelemmel kell lennie arra, hogy a gyermeke �lete nem az � saj�t �lete, b�rmennyire is szoros kapcsol�d�sba ker�lhet egy ilyen viszonyban k�t vagy t�bb vil�g/L�lek. A sz�l� a ’maga’ akarat�t nem er�szakolhatja r� gyermek�re, �s az ’�ltal�nos �letvezet�si’ ismereteken k�v�l a saj�t �letvezet�s�t csak akkor adhatja �t a gyermeke sz�m�ra, ha a sz�l� �ltal elkezdett �letutat a gyermek maga v�lasztotta a maga sz�m�ra.

[Tal�n �rthet�bb �gy ez a T�rv�ny �s Szab�ly, hogy egy sz�l� nem k�nyszer�theti a gyermek�t arra, hogy az a sz�l� mesters�g�t/foglalkoz�s�t folytassa. A sz�l�nek a gyermek�vel azokat az (’�ltal�nos’) alapelveket kell megismertetnie, amelyek gyermek�t �nmaga kiteljes�t�s�ben, saj�t k�pess�gei kibont�s�ban, saj�t v�laszt�sai meghoz�s�ban seg�thetik. A sz�l� a maga-v�lasztotta ’mesters�g�nek’ fog�saival megismertetheti a gyermek�t, de nem v�rhatja el gyermek�t�l, hogy a gyermek azt v�lassza �let-hivat�s�ul. Ha azonban a gyermek maga szabadon d�nt�tt a sz�l� �ltal elkezdett mesters�g/�t folytat�sa mellett, akkor a sz�l�nek ’feladata’ az, hogy az �lete sor�n megszerzett tud�s�t/ismereteit a lehet� legteljesebben megismertesse gyermek�vel.]

[A most le�rtak vonatkoznak arra az esetre, amikor egyik L�lek (vil�g) a m�sik sz�m�ra �tadja a legfontosabb (�let-vezet�si �s/vagy szakmai) ismereteket --- de ’t�gabb CSAL�DI kiterjed�sben’ is �rv�nyes�l: a „F�LD” (mint Gyermek/Ifj�i Vil�g) szint�n d�nt�tt a MAGA �T-ja folytat�sa mellett, �s vannak „Sz�l�i/Seg�t�i”, „Akik” ’jelenleg’ seg�tik a ’F�LDET’ a megfelel� tud�s/ismeret elsaj�t�t�s�ban.]

OmM��TR�~KJ

*****

Lev�l-r�szlet:

„Igazod�s(oka)t” �l meg a F�ld (mostan�ban el�g „kiterjedteket/nagyokat”) --- �s ezekhez nek�nk, f�ldieknek is igazodnunk sz�ks�ges. Vagyis �lj�k a saj�t (v�lasztott) folyamatainkat, �s amikor a F�LD/F�ldanya is meg�l egy-egy nagyobb/kisebb v�ltoz�st, ahhoz nek�nk magunknak is igazodnunk sz�ks�ges. Ez nem mindig k�nny� vagy �r�mteljes folyamat addig, am�g benne vagyunk az igazod�sban... ilyenkor a sz�l�sn�l alkalmazottak j�nnek el�: egyszer el�r�nk minden v�ltoz�s v�g�hez, egyszer megsz�letik a gyerek... persze onnant�l kezdve sem fogjuk l�b�lni a l�bunkat, �j t�pus� feladataink lesznek, m�sfajt�k --- de a sz�l�s alatti k�l�nlegesen nagy testi megterhel�s �s v�ltoz�s v�get �r...

*****

2011. febru�r 25.

            „Gyakorlati szempontb�l” a F�ld�n az ide kapcsol�d� egyik f� Rendez�si ter�let

-          a [F�ldi] Lelkek „k�r�”, illetve a Lelkek-„be”

-          �s a F�LD/F�ld �LET�BE az elm�lt id�szakokban fel�p�t�sre ker�lt, legt�bbsz�r t�bb(f�le), sok torzul�sos �talakul�son is �tesett „v�delmi vagy �nv�delmi” mint�k „lebont�s�nak” a k�rd�sk�re, �s ehhez szorosan kapcsol�dik egy „Felel�ss�g”(ter�let) Rendez�s is.

A F�LD/F�ld egy saj�tos folyaMA(A)T sor�n seg�ti a F�ld�n �l� Lelkeket a torzult v�delmi/�nv�delmi rendszereik lebont�s�ban (�s ha sz�ks�ges minden ehhez kapcsol�d� gy�gy�t�sban/Rendez�sben). [A F�LDET-MAG�T hasonl� m�don seg�ti �GI CSAL�DJA.]

            ’Neh�z’ ennek a ’seg�ts�gnek’ a ’l�nyeg�t’ megragadni, b�r m�gis nagyon egyszer� az Alap-Elve. Az Alap-Elv az, hogy a Lelkek [a „L�ny�kben”] a Sz�v�k�n �t megnyilv�n�tj�k [ki�rasztj�k] a MaGuk tiszta min�s�geit. Ezt egyes Csal�dok/Nemzets�gek meg�lhetik �gy, hogy a L�lek a maga „tiszta Hangj�t” nyilv�n�tja meg minden lehets�ges vagy ’Rendelt’ alkalommal, m�s csal�dokban a „L�lek Tiszta F�nye” vagy a „Maga Krist�lyos Szerkezete” vet�l ki vagy nyilv�nul meg stb… M�g ha torzul�sok vagy ’elakad�sok’ is vannak a L�lekben/testben, a „saj�t Hang”, „saj�t F�ny” stb „megmutatja, megrezegteti, megvil�g�tja” azt, ami a L�lek �nmaga. Azzal, hogy a L�lek [ha sz�ks�ges, akkor ebben a F�ldanya is seg�ti �t] meghat�rozott ’id�k�z�nk�nt’ stb „felf�nyes�ti”/azonos�tja �nmag�t, r�mutat a l�ny�ben l�v� diszharm�ni�kra. A diszharm�nia eredhet a L�lek maga min�s�g�nek elhangol�d�s�b�l, de eredhet a L�lekt�l-idegen-minta jelenl�t�b�l is. A F�ldanya seg�ti a Lelkeket abban, hogy a l�ny�kben jelenl�v� diszharm�nia term�szet�t azonos�ts�k, �s felismerj�k a diszharmonikus ter�leten l�v� saj�t min�s�geiket, �s felismerj�k azt, ami nem a saj�tjuk, amit nem visznek tov�bb magukkal. A L�lek gyakorlatilag a F�ldanya seg�ts�g�vel (�s Isteni�N-je vezet�s�vel) „meghat�rozza �nmag�t”, majd ezt k�vet�en az egy�b ’terhel� jelenl�v� min�s�gek’ lebont�sa/kiold�sa/Rendez�se elkezd�dik. Maga a kiold�s/Rendez�s ’m�dszere’ elt�r� lehet az egyes esetekben --- mindenk�ppen igazodhat �GI vagy F�ldi CSAL�DI jellemz�kh�z, illetve a test �s/vagy L�lek s�r�lts�g�hez, a kiold�sra Jel�lt mint�khoz stb…

20091126 II – Szemelv�nyek KEGYelemr�l, �LDOZATr�l, V�delemr�l:

 „…a „F�ld” elm�lt id�szakbeli „�t-rendez�se” sor�n olyan „eredetileg nem enged�lyezett” m�dszerekkel is �ltek egyesek, mint a „sz�nek kicser�l�se”, a „sz�nek m�dos�t�sa”, illetve egyes sz�nek elpuszt�t�sa. Mindez jelent�sen �trendezte a „j�t�k”-ot, �s annak meg�llap�t�sa is sokszor neh�zs�gekbe �tk�zik ma m�r, hogy az egyes kis „kock�k” t�nyleg „eredeti sz�n�ek-e” �s a „hely�k�n vannak-e”, vagy esetleg valamilyen olyan „kezel�sen” (ferd�t�sen/torz�t�son, vagy �pp „�tmenek�t�sen/ment�sen”) estek �t, ami „m�dos�totta” a „sz�n�ket” akkor is, ha a hely�k�n maradtak. Nagy k�rd�s lehet az is, hogy „mi lehetett” az egyes „lekapart” sz�nek hely�n. Mindezzel azt szerettem volna �rz�keltetni, hogy

-          a F�ld �let�ben az ’Eredend� Mint�ba val� Rendez�d�s’ milyen red-k�v�li neh�zs�gekkel j�rt,

-          �s hogy mi�rt volt sz�ks�g arra, hogy a F�ld ’Eredend� Mint�i” a F�ldre ism�t bef�ldel�sre ker�ljenek az elm�lt n�h�ny ezer �vben.

Az ’Eredend� Mint�zat’ seg�tett – �s seg�t m�g ma is sokszor – annak meg�llap�t�s�ban, hogy egy-egy „lekapart” vagy �tsz�nezett, esetleg eltakart „Minta” milyen is volt ’eredetileg’, �s mindez SEG�T abban is, hogy l�that�v� legyen, hogy MA milyen ennek a kis „lapocsk�nak” �s „az Eg�sznek” is az �P/SZ�P, SzeRves Mint�ja/Kapcsol�d�sa, �s ezzel meg�llap�that�v� lesz az EG�SZ-be/�P-be val� visszaRendez�d�s „legkisebb f�jdalommal” j�r� [kiegyens�lyoz�] �tja.

A „kis kock�k” [csoportos �s csal�di, �s egy�ni l�tek] Rendez�dnek vissza az ’Eredend�’ Mint�iknak �s a F�ldanya �ltal ma enged�lyezett Mint�knak megfelel�en a HELY�KRE. Ma m�g a „v�ltoz�s” folyamat�ban vannak, akik az ’eredend�’ sz�neiket nyerik vissza [mert azt v�lasztott�k], �s vannak, akik m�r „�tsz�nezik az �j F�ldanyai Mint�knak megfelel�en a maguk oldal�t”..”

            A tisztul�si/Rendez�d�si folyamataink sor�n gyakran vannak olyan meg�l�seink, amit ’pr�ba-helyzetk�nt’ is �rt�kelhet�nk. Meg�lhet�nk egy helyzetet, �s az val�di boldogs�ggal, �r�mmel t�lt el benn�nket (gyakran m�sokat is). ’Energetikailag’ ilyenkor meger�s�tj�k, �tf�nyes�tj�k [’h�zunk’] l�ny�nk azon r�szeit/ter�leteit, amelyek kapcsol�dtak ehhez a helyzethez [meger�s�tem, tov�bbviszem]. Egy m�sik helyzetben meg�rezz�k a benn�nk megl�v� diszharm�ni�t. Ilyenkor igyeksz�nk meg�rteni ennek a benn�nk magunkban megl�v� okait, �s olyan meger�s�t�seket tehet�nk, hogy megtiszt�tjuk ezt az �let-ter�let�nket, seg�ts�get k�rhet�nk a megtiszt�t�s�hoz, illetve nem k�v�njuk a tov�bbi �let�nk r�sz�v� tenni. Amit ’tov�bbvinn�nk’ az ’felf�nyes�tj�k’, amit pedig nem v�lasztunk tov�bbvitelre, azt ’nem t�pl�ljuk tov�bb’.

            Megk�nny�thet� mind a L�lek ’�nazonos�t�si” folyamata, mind pedig az ehhez kapcsol�d� (tudatos) �nfelismer�si folyamat azzal, ha (tudatosan �s figyelmesen) min�l t�bb ’id�t’ t�lt�t�k a Szeretet [a ’Hathorok’ fogalom-haszn�lata szerint:] „nagyrabecs�l�s �s H�LA” �llapot�ban. Amikor a Szeretet �llapot�ban vagytok jelen, akkor egy olyan SzeRves „H�l�zat” r�szei vagytok, amelyben magatokhoz h�vj�tok/vonj�tok mindazt, amire „sz�ks�getek” van a v�lasztott utatoknak megfelel� kiteljesed�shez. A Szeretet �llapot�ban hozz�tok tudnak kapcsol�dni azok a seg�t� er�k/l�nyek, akik/amelyek Hathat�s seg�ts�get tudnak ny�jtani a sz�motokra. A Szeretet �llapot�ban val� Jelenl�t seg�t lebontani mindent bennetek/k�r�l�ttetek, amit nem v�lasztottatok „tov�bbvitelre”. A Szeretet �llapot�ban k�nnyebben megtal�lj�tok a L�lek (illetve a Magatok-Szelleme) vezet�s�t, �s hely�kre ker�lnek az �letetekben az „�rt�kek”.

            Hasznos lehet teh�t minden olyan tudatos meg�l�s, amelyben a test-l�lek-szellem [Sz�vben Egyes�lt] Egys�g�ben a Szeretet t�nylegesen is megjelenhet a meg�l�sekben. A Sz�vre, �s egyidej�leg a test/L�lek/Szellem Egys�g�re figyelve a nyugodt l�lekz�s minden esetben seg�t lecsendes�teni a kavarg� gondolatokat �s �rz�seket. A F�ldany�hoz val� tudatos Szeretet-teli kapcsol�d�s a legt�bbsz�r seg�t k�nnyebben/term�szetesebben �thaladni egy-egy nehezebb testi vagy lelki meg�l�sen… K�rj�tek minden neh�z helyzetben a F�ldanya seg�ts�g�t…

OmM��TR�~KJ