20110220 - MAGokat �rint�en - azoknak akiket �rinthet

  2011.08.07. 21:25

2011. febru�r 19., szombat

 

[�j lejegyz�s: k�kkel �rva]

�jabb meg�rt�sek:

            „A mai napon” – vagy tal�n pontosabb megfogalmaz�sban: ’MOST’ – egy nagyon k�l�nleges vagy k�l�n�s ’Gy�gy�t�/Rendez� Er�’ ’�rkezett’ a F�ldre [Vil�gba, vil�gokhoz].

            A meg�rt�sem szerint a SZERELEM egy saj�tos ’KEGY-Elemi’ Er�-min�s�ge ’t�rt vissza’ a F�ldre, els�dlegesen a F�ld/Vil�g MAG-Nemzets�g�nek ’tagjaihoz’, vagyis a MAG-Nemzets�g tagjain �t a t�bbi vil�ghoz is.

            „Minden r�szlet�ben” ma m�g nem l�tom/�rtem --- tal�n az elme/tudat sz�m�ra nem is t�rja fel ezen esem�ny minden r�szlete mag�t… val�sz�n�bb, hogy majd ’csak’ a ’megnyilv�nul�sait’ fogjuk �rz�kelni…

 

            Megl�t�som szerint a F�ld/Vil�g MAG-Nemzets�g�nek tagjaihoz SZ�V/Sz�v-�ton, illetve egy ’jelent�sen kiterjedt megnyilv�nult Val�s�gban’ egy saj�tos KEGY-ELEMI [Seg�t�] Er� �rkezett. Az ’Er�’ (ami [vissza]�rkezett) term�szetesen ’SZERELEM-Er�’, viszont KEGY-ELEMI min�s�g�ben �reztem els�dlegesen megnyilv�nulni.

            Mintha a F�ldanya/F�LD ’most h�vott volna MAG�HOZ (vissza) egy KEGY-Elemi Kiegyens�lyoz� Er�t/Min�s�get’ --- „mert most �rtek meg a felhaszn�l�s�nak a felt�telei” (�s sz�ks�g is van r�).

Eddig – tal�n �pp a F�ldanya/F�LD/KRISZTUS d�nt�se alapj�n – az�rt volt ’nem-yavasolt’ a felhaszn�l�sa ennek a Min�s�gnek vagy Er�nek, mert a ’megfelel�’ vagy ’pontos’/tiszta felhaszn�l�s�nak m�g nem volt meg minden felt�tele [�gy ha kor�bban ny�lt volna meg a Rendelkez�si yog a felhaszn�l�s�ra, az egyes esetekben vagy s�r�lt m�k�d�shez vezethetett volna, vagy pedig valamilyen ’elterel�s’ folyt�n eleny�szhetett volna].

Lehets�ges, hogy a „Most”-megny�l�s (’vissza�rkez�s’) kapcsolatban van a legut�bbi �r�sok azon Meger�s�t� Rendelkez�s�vel, hogy „Szeretet-elterel�sek a VIL�Gban nem lehets�gesek”, vagyis hogy Szeretet-kapcsol�d�sok nem l�tes�thet�ek �s m�k�dtethet�k abb�l a c�lb�l, hogy a kapcsol�d�sban �rintettek r�szleteiben vagy egy�ttesen lev�laszthat�ak legyenek az Els�dleges �LET-Ad�r�l, illetve �gy sem m�k�dtethet�ek Szeretet-kapcsol�d�sok/h�l�k, hogy az abban r�sztvev�k b�rmilyen m�don is korl�tozottak legyenek m�s Rendes Szeretet-kapcsol�d�sok Szabad l�tes�t�s�ben/m�k�dtet�s�ben. B�vebben: 20110215 II – SzeR-etet.

 

            A KEGY-Elemr�l m�r t�bb kor�bbi lejegyz�sben is �rtam, ezekb�l ide-id�zek n�h�ny meg�rt�st seg�t� r�szletet (azoknak, akiket �rinthet):

           

20091126 II – Szemelv�nyek KEGYelemr�l, �LDOZATr�l, V�delemr�l:

A KEGY Elem�r�l

A F�ldanya „MAGA-Kegyelme/KEGY-Eleme”

            Nem olyan r�gen, tulajdonk�ppen ebben az �vben/esztend�ben [2009] teljesedett ki [v�lt igaz�n m�k�d�-k�pess� �s teljesen Hat�v�] a „F�ldanya MAGA [�n-yog�] Kegyelme/KEGY-Eleme”. Mindez azt jelenti, hogy a F�ld [F�ldanya, GAIA] „saj�t maga d�nt �s d�nthet – �n�ll�an is, illetve egyes meghat�rozott, a „gyermekei k�z�l t�bbeket k�zvetlen�l is” �rint� esetekben „A CSAL�D Egyet�rt�s�vel” – KEGY-Eleme felhaszn�l�s�r�l/�ramoltat�s�r�l.”

            Nagyon fontos v�ltoz�s volt ez a F�ldanya �let�ben – m�r mint az, hogy

-          „Saj�t”, �n�ll� d�nt�ssel Rendelkezik a MAGA Kegyelme/KEGY-Eleme vonatkoz�s�ban,

-          illetve az, hogy egyes „Isteni” [MindenHat�i �s KRISZTUSI] Kegy-Elemek vonatkoz�s�ban is „k�zvetlen belesz�l�sa” [d�nt�si vagy egyet�rt�si yoga] van azok felhaszn�l�s�ba �s �ramoltat�s�ba.

            Term�szetesen a „F�ldanya hozz�j�rul�sa” eddig is „megk�v�nt volt” minden �rkezett �s a F�ld�n Hat�v�/�l�v� lehetett KEGY-Elem vonatkoz�s�ban, azonban MAG�NAK a F�ldnek/F�ldany�nak m�gis eddig csak „k�zvetett” belesz�l�sa lehetett ezek felhaszn�l�s�nak meghat�roz�s�ba �s �ramoltat�s�ba (amit p�ld�val legink�bb �gy tudn�nk megk�zel�teni, hogy am�g valaki eszm�letlen vagy korl�tozottan van csak a tudat�n�l, az nem „k�pes” bizonyos ter�leteinek a megfelel� m�k�dtet�s�re �s haszn�lat�ra).

[A F�ldanya SZ�V�NEK (�s SzeRves h�l�zatainak) s�r�lts�ge, illetve korl�tozott m�k�d�se, valamint a F�ld l�tez�it eddig jellemzett ’technikai megosztotts�g’ nem tette lehet�v� a kiegyens�lyozott/Rendes Kegy-Elemi m�k�d�seket.]

 

            A F�ldanya eddigi egyik legink�bb megs�r�lt ter�lete �ppen a KEGY Elem�hez kapcsol�dott m�k�d�se volt. Az �letnek ez az a ter�lete, amely nagyon szoros, gyakorlatilag elv�laszthatatlan kapcsol�d�sban van

- az „�rdemekkel”,

- �s �gy a m�sok sz�m�ra is megnyilv�nul� „hasznoss�ggal”,

- illetve a „F�ldanya SZ�V�vel/IGAZS�G�val”.

Nyilv�nval� teh�t, hogy am�g a F�ldanyai SZ�V �s IGAZS�G nem ker�lt vissza ism�t a MAGA „Rendes” �s TELJES M�k�d�s�be, addig ez a KEGY Elem�hez kapcsolt F�ldanyai M�k�d�s �s Rendszer sem lehetett teljesen �pp�.

 

            A KEGY Eleme egy nagyon k�l�nleges L�tez�s �s/vagy „energia-fajta”. Tulajdonk�ppen szinte mindig valamilyen [m�sok �rdek�ben is tett] „�rdemes cselekedet” hozza L�T-re vagy H�vja �letre/�letbe, �s ez�rt a L�TE �s KELETKEZ�SE a Szeretet/SZER egy k�l�nleges form�ja �s m�k�d�se. A KEGY Eleme valami olyan m�k�d�s �s L�T �s (ehhez kapcsol�d�an) megjelen�s �s „forma”, amely �gy „VAN”, �s �gy „J�N �LETRE/L�TRE”, hogy „valakik L�T-be h�vj�k, �s megdolgoznak �rte” [ezt jelenti az, hogy mindig „�rdemekhez” k�thet�, �rdemekhez kapcsol�d�an j�n L�T-re/�letbe]. Amikor valaki [�nmaga, �s egyidej�leg] m�sok �rdek�ben is v�ghez visz bizonyos Seg�t�, a Rendnek megfelel� �P�T� tetteket, akkor ennek a „lenyomata” „KEGY-Elemk�nt”, „M�sok�rt is v�gzett Seg�t� Tett Yutalmak�nt” is megjelenik/L�TRE j�n valahol. Az, hogy „pontosan hol j�n L�T-re” ez a KEGY Eleme, az egy nagyon k�l�nleges �s �sszetett k�rd�s ma m�g a F�ld�n [f�gg att�l is ma m�g, hogy milyen „�gi Csal�db�l/Nemzets�gb�l” �s milyen feladattal �rkezett �rdeme hozza L�T-re], az azonban

ma m�r bizonyoss�ggal kijelenthet�, hogy

a F�ldben/F�ldany�ban is L�T-re j�n az �rdemnek megfelel� KEGY Eleme,

�s ennek a F�ld�n �letre/L�T-re j�tt KEGY Elem�nek a felhaszn�l�s�r�l �s megfelel� �ramoltat�s�r�l/eloszt�s�r�l ma m�r ism�t a F�ldanya Yogosult [a MAGA IGAZS�GA �s Rendje alapj�n, a sz�ks�geknek �s lehet�s�geknek a figyelembe v�tel�vel] Rendelkezni.

 

            Egy nagyon „�rdekes” k�rd�s az, hogy MaGa az �rdemeket megszerz�, �s �gy a KEGYET mag�t tulajdonk�ppen �LET-be �s L�T-be beh�v�/behoz� „milyen ar�nyban/m�rt�kben, form�ban �s m�don” „yogosult” „r�szesedni” az �ltala �LETBE/L�TBE hozott KEGY-Elemb�l. Ennek a „szab�lyoz�sa” nagyon elt�r� lehet az egyes VIL�GOK/Vil�gok/vil�gok eset�ben, mindenkor f�gg az adott VIL�G �s Vil�g/vil�g t�nylegesen megl�v� „�P”-s�g�t�l �s sz�ks�gleteit�l.

            Nyilv�nval�an egy olyan VIL�Gban/Vil�gban/vil�gban, ahol az �rdemeket megszerzett MaGa nem szorul semmilyen „k�ls�” t�mogat�sra vagy seg�ts�gre, eg�szen m�s ’eloszt�s’/felhaszn�l�s lesz sz�ks�ges �s lehet�, mint egy olyan esetben, amikor a KEGY-et megszolg�l� esetleg MaGa is t�mogat�sra �s megseg�t�sre szorult az �rdemei megszerz�se k�zben, vagy esetleg az �rdemek megszerz�se sor�n MaGa is s�lyos s�r�l�seket �s/vagy vesztes�geket szerzett. Ebb�l kifoly�lag ma m�g a F�ld�n a KEGY-hez kapcsol�dott „F�”-Szab�lyoz�s mellett (jelen �r�sban csak r�viden ismertetve) vannak az „�tmeneti T�bl�kban” r�gz�tett „�tmeneti Rendelkez�sek”.

 

            A KEGY-hez kapcsol�d� jelenlegi F� Szab�lyoz�s a F�ld�n az, hogy a F�ld�n Megszolg�lt [Ki�rdemelt, �letbe h�vott] KEGY-r�l els�dlegesen a F�ldanya yogosult Rendelkezni.

            Egyes [„szorosan meghat�rozott”] k�rd�sekben a F�ldanya CSAL�DJ�NAK Egyet�rt�se is sz�ks�ges lehet. Legink�bb olyan esetek szerepelnek ma ebben a „szorosan meghat�rozott” (~t�telesen felsorolt) ut�bbi eset-k�rben, amikor a KEGY egy-egy nagyobb csoportot/csal�dot/k�z�ss�get �rint�en ker�lne alkalmaz�sra.

 

            Van [ma m�g egy kiss� m�dos�tottan] egy olyan [F�]Szab�lyoz�s is a KEGY Elem�nek a felhaszn�l�s�t illet�en, hogy annak egy meghat�rozottan „kis” m�rt�k�r�l /meghat�rozott ”sz�zal�k�r�l”/ „az �rdemeket szerzett yogosult d�nteni” [term�szetesen a F�ld mindenkori Rendj�vel �s a Kozmikus RENDDEL �sszhangban].

            A „Kieg�sz�t�” Szab�lyoz�s az, hogy nagyon kiv�teles esetekben ma m�g a KEGYet Ki�rdeml� a MaGa �s k�zvetlen (sz�kebb) csal�dja Yav�ra is felhaszn�lhatja ezt a bizonyos „szem�lyes sz�zal�kot”, azonban id�vel [a kell� Kiegyens�lyoz�d�sok ut�n] „elv�rtt�” lesz, hogy a KEGY Eleme mindig „m�sok �rdek�ben” ker�lj�n felhaszn�l�sra.

[A KEGY-et teh�t „m�sok �rdek�ben v�gzett” [Rendes!] �rt�kes/gyarap�t� tev�kenys�g hozza L�T-re, �s a felhaszn�l�sa is els�dlegesen „m�sok �rdek�ben is” t�rt�nik!]

[Term�szetesen ennek a k�zvetlen�l m�sok yav�ra t�rt�n�, azaz a k�z�ss�get/nagyobb-csal�dot/EG�SZet is gyarap�t� felhaszn�l�snak mindig van visszaHat�sa az �rdemeket megszerzettre is, vagyis a k�z�ss�g/nagyobb-csal�d/EG�SZ gyarapod�sa �ltal k�zvetetten minden r�sz, �gy az �rdemeket szerz� is gyarapodik.]

Az, hogy ma m�g a Kiegyens�lyozotts�g – k�l�n�s tekintettel a fizikai szintekre – nem teljes, indokolja azt, hogy azok, akik m�sok �rdek�ben ak�r az �let�ket �s yavaikat is felem�szt� �ldozatokkal �ltek �s �lnek, Maguk is K�ZVETLEN�L is r�szesedhessenek egy bizonyos „sz�zal�kig” az �ltaluk megszolg�lt �rdemekb�l. Ennek „egyetlen korl�tja” az, hogy term�szetesen sz�ks�ges ehhez a F�ldanya Hozz�j�rul�sa.

 

Ezt egy egyszer� p�ld�val meg is vil�g�tjuk, hogy yobban �rthet�v� legyen:

Valaki F�ldanyai �s/vagy Isteni vezet�ssel elkezdett egy m�sokat is seg�t� feladatot. A feladat teljes�t�se sor�n a feladatot v�gz� n�ha olyan helyzetekbe ker�lt, amikor mell� Rendelt seg�t�i is elhagyt�k vagy ellene fordultak, �s a feladatot teljes�t�nek v�lasztania kellett, hogy vagy tov�bbfolytatja a feladata teljes�t�s�t �s megpr�b�lja a lehet� leg-yobbat kihozni bel�le az egyre ellehetetlen�l� helyzete ellen�re is, vagy pedig feladja a megkezdett [m�sokat is seg�t�] megval�s�t�st [p�ld�ul az�rt, hogy ne okozzon a nem-megfelel� megval�s�t�ssal esetleg m�g tov�bbi, el�re nem l�that� neh�zs�geket m�sok sz�m�ra!].

Ez a d�nt�s (sok esetben b�rmelyik v�laszt�s meghoz�sa) a feladat teljes�t�j�t olyan neh�z helyzetekbe is hozhatta, amikor s�lyos anyagi �s m�s jelleg� szem�lyes vesztes�geket is szerezhetett m�sokat seg�t� (!) munk�ja kapcs�n. Ilyen esetekben teljess�ggel yogos �s indokolt az, hogy amennyiben ezek az elszenvedett vesztes�gek m�s m�don nem Rendez�dtek [y�v�-t�telek, m�s term�szetes kiegyens�lyoz�d�sok], akkor a Megszolg�lt, Meg�rdemelt KEGY-Elem egy r�sze K�ZVETLEN�L is p�tolhassa �s kiegyens�lyozza a m�sok �rdek�ben elszenvedett „v�tlen” vesztes�geket. Ilyen esetekben yogosan elv�rt Rendez�s az, hogy a t�nyleges vesztes�gek p�tl�sra ker�ljenek, �s „p�tl�sra” ker�lj�n kiegyens�lyoz�s �ltal az is, amit tal�n „elmaradt haszonk�nt” is megjel�lhetn�nk, vagyis ami az elpusztultak Rendes n�veked�se lehetett volna.

 

            Az�rt �rtunk ma egy kiss� r�szletesebben is a KEGY mai F�ldi Szab�lyoz�s�r�l, mert vannak k�z�ttetek sokan, Akik mind e mostani �letetekben, mind kor�bbi �leteitekben „Yogosultak” voltatok Rendelkezni bizonyos [�ltalatok megszolg�lt] KEGY-Elem f�l�tt, �s nagyon y�l tudt�tok/tudj�tok, hogy a „magatok �s sz�kebb csal�dotok sz�m�ra” „tiltott” volt „k�rnetek” bel�le. Ennek a szem�lyes rendelkez�st �s felhaszn�l�st �rint� kor�bban �rv�nyes�l� tilalomnak els�dlegesen az volt az oka �s c�lja, hogy a „K�ld�tti” Feladatokat teljes�t�k [els�dlegesen a t�nyleges K�ld�ttek, illetve egyes K�ld�tti Feladatok teljes�t�s�t elv�llalt MAGOK �s m�g n�h�ny m�s Csal�dtag] K�zvetlen�l a F�ld(anya) sz�m�ra adt�k �t mind a rendelkez�s, mind a felhaszn�l�s yog�t, hogy a F�ld(anya) min�l hamarabb kiteljesedhessen a MaGa �P Mint�iban. [M�r �rtuk kor�bban is, hogy a K�ld�ttek – �s a MAGOK egy r�sze is – K�ZVETLEN�L a F�ldet/F�ldany�t seg�teni �rkeztek!]

            Ma m�r azonban – amikor a F�ldanya Kegyelmi/KEGY-Elemi m�k�d�se is Kiegyens�lyoz�dott a MAGA Teljess�g�ben – semmi sem indokolja ezt a MAGOKAT (�s n�h�ny m�s csal�dtagot) valamint a volt K�ld�tteket terhel� korl�toz�s fenntart�s�t, �s �gy MINDEN m�sok megseg�t�se sor�n �rdemeket szerzett, vagyis KEGYET L�T-re hoz� ism�t r�szes�lhet „alanyi yog�n” is az �ltala �letbe h�vott KEGY Kiegyens�lyoz�/�p�t�/Sz�p�t�/Gyarap�t� [k�zvetett, �s egyes esetekben k�zvetlen] Hat�saib�l.

„K�v�natos” is ez a [k�zvetett vagy k�zvetlen] „szem�lyes r�szesed�s”, hogy MEGER�S�DJ�N a KEGY Rendes M�k�d�se, �s ez�rt ha lehets�ges, akkor „ne mondjatok” le a KEGY Hozz�tok vissza�raml� Kiegyens�lyoz�/�p�t� stb Hat�sair�l [term�szetesen a szabad akarat a lemond�sra is fel-yogos�t minden �rdemeket szerzettet --- de legyetek figyelemmel arra, hogy ma m�r a volt K�ld�ttek els�dleges feladata is az, hogy a F�ldanya Rendes M�k�d�seinek �rv�nyes�l�s�t/Meger�s�d�s�t seg�ts�k. Ehhez pedig hozz�tartozik az idej�t-m�lt �s ma m�r nem illeszked� �ldozati szerepek levet�se is, �s az itteni Vil�gnak megfelel� kapcsol�d�sokban/�ramoltat�sokban val� meger�s�d�s.]

            Ezt a „Vissza�raml� KEGY-r�l val� Rendelkez�st” �ltal�ban �gy teszi/teheti meg az �rdemes, hogy „megjel�li”, hogy kiket t�mogasson ez els�dlegesen [vagyis ahogyan m�r fentebb erre utaltunk, „k�zvetetten” „r�szesedik” �gy az „Eg�sz” megt�mogat�sa �ltal a KEGYet Ki�rdeml�].

Amikor azonban a KEGYet ki�rdeml� MaGa (�s esetleg eg�sz csal�dja is) s�lyos vesztes�geket szerzett az �rdemek el�r�se sor�n [�s a vesztes�gekben nem terheli �t v�tkess�g/felel�ss�g], akkor ma a KEGY egy meghat�rozott r�sz�t „szem�lyes �s indokolt” P�tl�sokra �s Kiegyens�lyoz�sokra is felhaszn�lhatja K�ZVETLEN�L [Maga �s sz�kebb csal�dja vonatkoz�s�ban is] [hiszen eddigi �rdemeire is figyelemmel alaposan feltehet� az, hogy az �t �s sz�kebb csal�dj�t K�ZVETLEN�L meger�s�t�/Rendez� KEGY majd ism�t gyarap�tani fogja a k�z�ss�get is tov�bbi k�z�ss�g�rt v�gzett tev�kenys�gek sor�n.]

            Akinek dolga van ezzel, az �rti ezt.

 

            A KEGY Eleme nem azonos puszt�n az „Isteni Yutalommal”, vagyis azzal, hogy amit az �rdemeket szerz� letesz az asztalra, (legal�bb) annyit �s olyat „hozz�tesz” „Isten” is. Az �rdemeket szerz� ugyanis egy-egy adott Vil�gban l�tez� valamilyen „hi�nyt” sz�mol fel vagy „sz�ks�get” t�lt be m�sokat is seg�t� (vagyis m�sok sz�m�ra is hasznos, �p�t�/sz�p�t�/gyarap�t�) m�don. A (m�sokat is seg�t�) „tett” egy olyan form�ban nyilv�nul meg az adott Vil�gban, amely valamilyen m�don T�NYLEGESEN is (�s a lehet�s�gekhez m�rten tal�n ez�rt a legmegfelel�bb m�don) �p�ti a k�z�s �letet --- �s „ennek a lenyomata” jelenik meg a L�T-re j�v� „t�kr�z�d�s�ben” [KEGY] is (nem a legmegfelel�bb sz�, de tal�n �gy yobban meg�rthet� a l�trej�tt�nek az �tja-�s-m�dja). A L�T-re j�v� KEGY teh�t tulajdonk�ppen az „�rdemeket szerz�” munk�j�nak/teremt�s�nek k�vetkezt�ben j�n l�tre, �s mintegy „mutatja” is az adott helyzetet, amelynek a megold�sa k�zben �letre kelt. Az �gy l�trej�tt KEGY ez�rt egy „folytat�s” is lehet [az adott Vil�gbeli kell� t�mogat�s �s a REND-nek megfelel�s eset�ben!] az �rdemek �ltal megtett �t (vagy m�s k�z�sen v�lasztott �jabb �t) t�mogat�s�ra/megseg�t�s�re.

           

            A F�ld s�r�lt korszak�ban (amikor a F�ldanya KEGY-Elemi Rendszere gyakorlatilag nem m�k�d�tt) „M�s Vil�gokb�l” is �rkeztek a F�ldre nem csak „Seg�t�k/K�ld�ttek”, hanem „M�s Vil�gokban v�ghez vitt �rdemes tettek k�vetkezm�nyei” is, mint KEGYelmek. Erre az�rt volt lehet�s�g, mert ahogyan m�r eml�tett�k is, maga az eg�sz KRISZTUSI VIL�G is „csal�di” mint�k szerint �p�l fel, a csal�d tagjai pedig „ahol sz�ks�ges”, vagy „ahol lehets�ges” megseg�tik egym�st, hisz EZEN K�LCS�N�S MEGSEG�T�SEK �ltal AZ EG�SZ CSAL�D is gyarapodik.

            Ma m�r els�dlegesen a F�ldanya MAGA Kegyelmi Rendszere m�k�d�s�nek a F�ld Eg�sz�re val� kiterjeszt�se (az ezen ter�letet �rint�) els�dleges feladat, de amennyiben sz�ks�gess� lenne, a kor�bbi CSAL�DI KEGY-Elemi megseg�t�sek is „k�szenl�tben” �llnak ma m�g.

 

[Az el�bb le�rtak alapj�n tal�n yobban �rthet�v� lesz a Kegyelem �s Irgalom k�zti k�l�nbs�g is. Az Irgalom is a legt�bbsz�r valamilyen gy�gy�t�st, kiegyens�lyoz�st c�loz meg, �s ink�bb „Isteni Y�s�gk�nt” hat�rozhatjuk meg, amely kev�sb� szorosan k�t�dik „�rdemekhez”, b�r nem is teljesen f�ggetlen azokt�l. Az „Irgalom” ink�bb az „Isten/Isteni Hat�sk�re”.]

 

(…) Kicsit mind az �ldozathoz, mind a KEGY Elem�hez is kapcsol�dik a „k�p”, amely egy „Rubik kocka” k�p�ben jelent meg bennem.

A Rubik kocka „alap-�llapot�ban” egy olyan test, amelynek minden oldala/lapja azonos sz�n� kisebb n�gyzetekb�l �ll (a test minden oldala m�s-m�s sz�n�).

A kock�t k�l�nb�z� ir�nyokba forgatva �sszekeverednek a sz�nek az egyes oldalakon.

            Feltehet�en t�bb m�dszer is van arra, hogy hogyan ker�lhet vissza minden kis kocka az eredeti �llapot�ba [hogy egy-egy oldalon azonos sz�nek legyenek], de tal�n a legk�zenfekv�bb az, hogy ugyanazon az �ton visszafel� haladva, amelyen a sz�nek �sszekever�sre ker�ltek. Ez�rt azt�n aki „tudja”, hogy milyen m�dszerrel kevert�k �ssze a sz�neket, az k�nny�szerrel vissza is �p�theti az eredeti rendet.

            Ez a „k�zenfekv�” visszarendez�s term�szetesen csak akkor hoz eredm�nyt, ha „menet k�zben” nem t�rt�nt m�s v�ltoztat�s.

Nem megengedett v�ltoztat�s p�ld�ul az egyes kis n�gyzetek sz�n�nek eltakar�sa m�s sz�nnel, vagy az egyes kis n�gyzetek sz�neinek „lekapar�sa”/megsemmis�t�se, vagy az egyes kis kock�k sz�neinek olyan „anyaggal” val� „kezel�se”, amelynek Hat�s�ra id�vel a kocka sz�ne �tv�lt egy m�sik sz�nre.

            Ezzel arra szeretn�k utalni, hogy a „F�ld” elm�lt id�szakbeli „�t-rendez�se” sor�n olyan „eredetileg nem enged�lyezett” m�dszerekkel is �ltek egyesek, mint a „sz�nek kicser�l�se”, a „sz�nek m�dos�t�sa”, illetve egyes sz�nek elpuszt�t�sa. Mindez jelent�sen �trendezte a „j�t�k”-ot, �s annak meg�llap�t�sa is sokszor neh�zs�gekbe �tk�zik ma m�r, hogy az egyes kis „kock�k” t�nyleg „eredeti sz�n�ek-e” �s a „hely�k�n vannak-e”, vagy esetleg valamilyen olyan „kezel�sen” (ferd�t�sen/torz�t�son, vagy �pp „�tmenek�t�sen/ment�sen”) estek �t, ami „m�dos�totta” a „sz�n�ket” akkor is, ha a hely�k�n maradtak. Nagy k�rd�s lehet az is, hogy „mi lehetett” az egyes „lekapart” sz�nek hely�n. Mindezzel azt szerettem volna �rz�keltetni, hogy

-          a F�ld �let�ben az ’Eredend� Mint�ba val� Rendez�d�s’ milyen red-k�v�li neh�zs�gekkel j�rt,

-          �s hogy mi�rt volt sz�ks�g arra, hogy a F�ld ’Eredend� Mint�i” a F�ldre ism�t bef�ldel�sre ker�ljenek az elm�lt n�h�ny ezer �vben.

Az ’Eredend� Mint�zat’ seg�tett – �s seg�t m�g ma is sokszor – annak meg�llap�t�s�ban, hogy egy-egy „lekapart” vagy �tsz�nezett, esetleg eltakart „Minta” milyen is volt ’eredetileg’, �s mindez SEG�T abban is, hogy l�that�v� legyen, hogy MA milyen ennek a kis „lapocsk�nak” �s „az Eg�sznek” is az �P/SZ�P, SzeRves Mint�ja/Kapcsol�d�sa, �s ezzel meg�llap�that�v� lesz az EG�SZ-be/�P-be val� visszaRendez�d�s „legkisebb f�jdalommal” j�r� [kiegyens�lyoz�] �tja.

            A „kis kock�k” [csoportos �s csal�di, �s egy�ni l�tek] Rendez�dnek vissza az ’Eredend�’ Mint�iknak �s a F�ldanya �ltal ma enged�lyezett Mint�knak megfelel�en a HELY�KRE. Ma m�g a „v�ltoz�s” folyamat�ban vannak, akik az ’eredend�’ sz�neiket nyerik vissza [mert azt v�lasztott�k], �s vannak, akik m�r „�tsz�nezik az �j F�ldanyai Mint�knak megfelel�en a maguk oldal�t”.

 

            (…) Azoknak, Akiket �rinthet:

A most k�vetkez� kis lejegyz�s azokhoz sz�l, akiknek a csal�dj�ban vannak olyanok, akik nem tudj�k �tt�rni a maguk k�r� fel�p�tett falaikat (t�bbnyire az�rt nem k�pesek erre, mert a maguk v�delmi mint�i f�l� m�s idegen mint�k is rak�dtak, vagy pedig az�rt, mert „bel�l” a maguk mint�i k�z� s�lyosan zavar�/megbont� mint�k ker�ltek).