20110130 - Szemelv�nyek (II. r�sz)

  2011.08.07. 22:16

2009. november 3.

A K�r�seknek t�bbf�le [tudatoss�got �s teremt�-er�t is n�vel�, s�t, p�ldaad�] szerepe is van.

            A K�r�sek megfogalmaz�sa �s kinyilv�n�t�sa sor�n az ember megtanul „pontosan  [m�sok ig�nyeit is figyelembe v�ve] fogalmazni �s l�tni”, megtanulja a gondolatait �s �rz�seit �tvizsg�lni, majd pedig ezeket, valamint sz�ks�g(let)eit �s v�gyait [v�laszt�sait] �s igazs�g�t pontosabban, �sszefogottabban kifejezni, mindezek Hat�s�ra pedig MaG�ban felfedezni �s megl�tni a „MOSTot”, a „Jelent”, az itt-�s-most-lehet�s�geket.

            A K�r�seknek a Szabads�g-Vil�g „tanul�-korszak�ban” fokozott jelent�s�ge van, mert

- Felel�ss�gre tan�t,

- Egy�ttm�k�d�sre tan�t,

- �s r�vezet a [legt�bbsz�r k�z�s] Teremt�sek l�nyeg�re.

 

            Gyakorlatilag elmondhat�, hogy minden elhangzott k�r�sre [m�ghozz� szinte „azonnal”] „v�lasz” is �rkezik, �s a K�r� aktu�lis �llapot�t�l �s tudatoss�gi szintj�t�l/�retts�g�t�l f�gg, hogy K�PES-E meghallani �s meg�rteni a v�laszt, K�SZEN �LL-E m�r [illetve milyen szinten/fokozatban �ll k�szen] a k�r�s�ben elhangzottaknak megfelel� teremt�sekre.

            Gyakran el�fordul ma m�g, hogy a k�r�sre �rkez� v�laszt („feleletet”/�tmutat�st �s seg�t� er�t) a k�r� „nem hallja/l�tja” vagy „nem hallja pontosan”. Ilyen esetekben a K�r� MaGosabb �N-je olyan ir�nyokba igyekszik vezetni a testben �l� Lelket, hogy

-          az adott id�ben t�nylegesen kiel�g�t�sre v�r� ig�nyei teljes�lhessenek,

-          illetve ezzel p�rhuzamosan olyan ir�nyba is haladjon a k�r�, amely seg�ti �t a kapott �s �rkez� v�laszok meg�rz�s�ben �s meg�rt�s�ben (�s �gy a k�r� id�vel majd t�nylegesen �s k�zvetlen�l, „id�vesztes�g n�lk�l” is kapcsol�d�sba l�phessen a MaGa seg�t� er�ivel).

 

            Gyakran el�fordul ma m�g az is, hogy az egym�s mell� vezetett seg�ts�gre v�r� �s seg�t�je „nem ismernek egym�sra”: a seg�ts�gre v�r� nem ismeri fel a t�nyleges sz�ks�gleteit �s a sz�m�ra �rkez� seg�ts�geket, �s �gy a seg�t� [a seg�ts�gre szorul� k�r�se, szabad akarata kinyilv�n�t�sa h�j�n] is „munka” (�s az ezzel j�r� �r�m stb) n�lk�l marad. Az�rt „furcsa” ez, mert tulajdonk�ppen minden „alap-fok�” sz�ks�glet ma m�r [egyes esetekben ak�r „emeltebb” szinten is] kiel�g�thet� lenne a F�ld�n. Nem sz�ks�gszer�ek ma m�r az �ns�gek �s a betegs�gek, gyakorlatilag minden [�let �s szabads�g ellen�ben Hat�] neh�zs�g viszonylag gyorsan [m�g e jelen �letben] kik�sz�b�lhet� lenne glob�lisan, azaz az eg�sz bolyg�t �rint�en is.

            Rengeteg �lelem �s [val�di] „gy�gy-szer” [gy�gy�t� m�dszer �s szer, gy�gy�t�] stb van m�r jelen a F�ld�n, melyeknek megfelel� (�t)ir�ny�t�s�val egy t�nylegesen is gy�gyul�/�p�l� �let vehetn� (�s vette, veszi is!) kezdet�t. El fogtok majd „csod�lkozni” azon, hogy micsoda hatalmas „k�szleteket” halmozott fel (sokszor �s egyes ter�leteken m�g feleslegesen is) az emberis�g, �s hogy ezek milyen igazs�gtalanul voltak eddig elosztva �s �ramoltatva, gyakorlatilag a legt�bb ember sz�m�ra ezzel t�nylegesen �s k�zvetlen�l is „k�rokat” okozva (szabads�gukban �s �let-min�s�g�kben jelent�s korl�toz�sokat okozva).

            A F�ldi �let egyes ter�leteken ma jelent�s „hi�nyokat” mutat fel, m�g m�s ter�leteken pedig az ott „felhalmozottak” „rakt�roz�sa” �s elhelyez�se okoz sokszor szinte megoldhatatlannak l�tsz� neh�zs�geket. Mind�ssze annyit kellene �s kell majd tenni, hogy a „t�nyleges yavakat sz�mba kell venni”, �s azokat a „t�nyleges sz�ks�gek” hely�re kell �ramoltatni, �s ezzel kezdet�t veszi majd a F�ld MaGa-Mint�j�nak megfelel�, �s minden �rintett sz�m�ra jelent�s el�ny�kkel/haszonnal j�r� �j Teremt�s.

            A F�ld valamennyi [SzeRves] �l�l�ny�ben term�szetes v�gyk�nt van jelen a MaGa Teremt�erej�nek �s Sz�ps�g�nek a kibont�sa, a „hasznoss�g” �rzet�nek el�r�se, a szeretet elfogad�sa �s ad�sa --- �s a F�ld(i �let) EL�RKEZETT ezeknek a MaGokban gy�kerez� ig�nyeknek/ig�reteknek a KIBONT�S�HOZ. �rzi ezt mindenki, aki a F�lddel �j K�z�s �tba kezdett, �s m�r „alig v�rja” ennek a kezdet�t.

            Teljesen �j �let- �s Megnyilv�nul�si Form�k jelennek majd (�s m�r) meg, mert a s�r�lt mint�k legt�bbje „toldozgat�s�nak �s foltozgat�s�nak nincsen sok �rtelme” [a F�ldanya �s CSAL�DJA valamilyen hasonl� �rtelm� d�nt�st hozott az elm�lt hetekben/h�napokban/napokban (?)]. Feltehet�en A CSAL�D d�nt�se �sszef�gg�sben �llhat az „elemi F�ny-r�szecsk�kre” val� sz�tbont�sok megindul�s�val a F�ld�n [20091029 – Szecska]. Vannak olyan m�lyen s�r�lt rendszerek a F�ld�n, amelyek fenntart�sa �s jav�tgat�sa sokkal t�bb �ldozattal j�rna �s sokkal t�bb energi�t ig�nyelne �s sokkal hosszadalmasabb �s f�jdalmasabb (s tal�n �jabb s�r�l�seket is okozhat�) folyamat lenne, mint annak az �L� [’�p’] MaGj�ig val� gyors lebont�sa, �s a MaG szintj�r�l val�, az �j-hoz illeszked� fel�p�t�se.

            Nagyon sok ma m�g [valamilyen s�r�lt form�ban/m�don] m�k�d� rendszer vonatkoz�s�ban ker�lt sor olyan [a F�ldanya �s CSAL�DJA �ltal Egy�ttesen �s K�z�sen elfogadott] d�nt�s meghoz�s�ra, amely a „Tiszta [’�p’] MaG-ig val� visszabont�st” Rendelte el, �s ezeknek a Rendszereknek a lebont�sa M�R a kezdet�t is vette.

            M�r kor�bban is megeml�tett�k, hogy a F�ldanya �s CSAL�DJA �ltal Egyet�rt�sben meghozott Hat�rozatok egy „azonnali” �tVil�g�t�son esnek �t, hogy Illeszkednek-e az itteni �s a kapcsol�d� Vil�gok Rendj�hez, valamint a „Kozmikus REND-hez”, �s ha az Illeszked�s fenn�ll, akkor A CSAL�D �ltal meghozott d�nt�sek megval�s�t�s�hoz AZONNAL �rkeznek ma m�r a megval�s�t�st seg�t� Szent Er�k �s �ld�s. Sokszor ezeknek az �rkez� Er�knek a „bef�ldel�s�vel” sem kell „k�l�n foglalkoznia a F�ldnek/SzeRves-f�ldinek”, mert a legt�bb esetben a megval�s�t�st seg�t� Er�k kor�bbi munk�kban/k�r�sekkel m�r bef�ldeltettek (�s olyan speci�lis esetek is vannak ma m�r, amikor a F�ldanya – A CSAL�D EGYET�RT�S�VEL! – MaGa, a MaGa Szabads�ga alapj�n h�vhat �s fogadhat Seg�t� Er�ket. Ez ut�bbi �sszef�gg azzal, hogy a F�ldanya egyes �nMaG�t �s CSAL�DJ�T �rint� helyzetekben MaGa is fel-yogos�tott ism�t bizonyos „�n�ll�” tev�kenys�gekre. Ez teljes eg�sz�ben �sszef�gg a F�ld EG�SZ�RE kiterjed� TUDATOSS�G/Felel�ss�g-n�veked�ssel.)

Lejegyezte �s �ssze�ll�totta OmM��TR� KJ

 

*****

2011. janu�r 28.

            Az el�z� �r�s egyik k�p�hez:

El�sz�r a „teljes �talakul�s” jelleg�, vagyis ’pillang�s’ k�pet kerestem az �r�s els� r�sz�hez --- de azt�n [tal�n �ltal�nosabb vagy szimbolikusabb jelent�se miatt] a „toj�s” k�p�t haszn�ltam. A toj�s n�lunk magyarokn�l a h�sv�ti, Krisztusi felt�mad�si id�szakkal/�nneppel is szoros kapcsolatban van (meghat�rozott tavaszi �talakul�si/meg�jul�si �s kiteljesed�si id�szakhoz (�j kezdet)(megtestes�l�s) kapcsol�dik (teliholddal �s v�zzel val� szoros kapcsol�d�s).

 [Nyilv�nval�an nem v�letlen az, hogy a Krisztusi t�rt�n�s is ezen id�szakhoz kapcsol�dott be --- vagyis m�r ’J�zus �lete el�tt’ is b�rt ez az id�szak „meg�jul�si/�jj�sz�let�si” er�vel.]

A „toj�s” nem csak a „madarak” �let�nek r�sze, az �r�sban �ltal�nosabb �rtelemben (az „�let toj�sa”) haszn�ltam. Ez�rt v�lasztottam olyan toj�sos k�peket, amik rajz �s rajzolt voltuk miatt ink�bb szimb�lumok (vagyis ez�rt nem festett ty�ktoj�s f�nyk�p�t haszn�ltam).

 

Drunvalo Melchizedek: AZ �LET VIR�G�NAK �SI TITKA, Els� k�tet

200-201. oldal:

„A kocka teh�t elt�r a t�bbi szab�lyos m�rtani testt�l, minthogy egy olyan saj�tos jellemz�vel b�r, amellyel a m�sik n�gy egy�ltal�n nem rendelkezik – lesz�m�tva a g�mb�t, mely szint�n a kock��hoz hasonl� jellemvon�st mondhat mag��nak. Mind a kocka, mind pedig a g�mb k�pes t�k�letes m�don, szimmetrikusan a fel�let�k ment�n mag�ba foglalni a t�bbi szab�lyos testet �s egym�st, felt�ve, ha azok a megfelel� m�retekkel rendelkeznek. A kocka az egyetlen, ezzel a tulajdons�ggal b�r� szab�lyos test: ha a g�mb�t egy kocka belsej�be cs�sztatjuk, az t�k�letesen �s szimmetrikus m�don �rinti mind a hat oldalt. A tetra�dert pedig pontosan a tengely ment�n engedhetj�k le, mely t�k�letesen �s szimmetrikusan beilleszkedve ez�ttal a kocka �tl�it alkotja. A csillag-tetra�der szint�n t�k�letesen elhelyezhet� a kocka belsej�ben.
 

Az okta�der gyakorlatilag a kocka du�lja; ha �sszek�tj�k szomsz�dos oldalainak k�z�ppontjait, okta�dert kapunk.
 

… Fontos megjegyezn�nk, hogy kiz�r�lag a kocka �s a g�mb rendelkezik ezzel az adotts�ggal. A kocka k�pviseli az apai min�s�get, a legfontosabb f�rfi jelleg� megjelen�si form�t. A g�mb�t pedig az anyai min�s�ggel, a legf�bb n�i jelleg� form�val hozhatjuk kapcsolatba. Teh�t az eg�sz Val�s�gban a g�mb �s a kocka a k�t legjelent�sebb forma, s csaknem minden esetben ezek domin�lnak ha a teremt�s alapvet� kapcsolatair�l van sz�.”
 

210-211. oldal:

[Geometria az emberi testen bel�l] [a petesejt oszt�d�sa]

„… A k�vetkez� l�p�sben a sejtek nyolcc� oszt�dnak �s egy felfel� valamint egy lefel� mutat� tetra�dert, vagyis csillagtetra�dert form�znak.
 

A 7-15. �bra az �let-Toj�s�t szeml�lteti. Mint m�r eml�tett�k, ez az alakzat k�zvetlen�l a Genezis mint�zatb�l sz�letett, a szellem m�sodik �rv�nyl� mozdulata h�vta �letre. Minden egyes ismert l�tez�nek – a F�ld�n mindenk�ppen, de tal�n minden�tt – kereszt�l kell haladnia az �let-Toj�s�nak alakzat�n. Az angyalok szerint azt a pontot, amelyben az eredeti nyolc sejt egy csillag-tetra�dert form�z – vagy �ppen kock�t, att�l f�gg, honnan n�zz�k –, a test megteremt�s�nek egyik legfontosabb mozzanatak�nt tartjuk sz�mon. A tudom�ny is felismerte, hogy a fejl�d�si folyamat e saj�tos �llom�sa elt�r az �sszes t�bbit�l, tov�bb�, hogy sz�mos olyan egyed�l�ll� jellemz�vel b�r, melyek a fejl�d�s m�s pontjain egy�ltal�n nem jelennek meg.

            Az eredeti nyolc sejt legfontosabb tulajdons�ga az, hogy teljesen azonosnak t�nnek – elt�r�s nem mutatkozik k�z�tt�k. Rendszerint k�nny� felfedezni a k�l�nbs�get a sejtek k�z�tt, �m ebben az esetben mind a nyolc eg�szen egyform�nak t�nik. A kutat�k megpr�b�ltak valamilyen elt�r�sre lelni, de egyet sem tal�ltak. Pontosan �gy fest a helyzet, mintha nyolc, egyforma ruh�t �s frizur�t visel� ikertestv�rt l�tn�nk egy szob�ban. …

            Az angyalok �ll�t�sa szerint ez az eredeti nyolc sejt k�zelebb �ll val�di l�nyeg�nkh�z, mint a fizikai test�nk. Tiszt�ban vagyok vele, hogy mindez furcs�n hangzik, mivel m�r megszoktuk, hogy fizikai megjelen�s�nkkel azonos�tsuk magunkat. �m ez a nyolc sejt sokkal k�zelebb �ll val�di l�ny�nkh�z. Az angyalok azt mondj�k, ez a nyolc sejt test�nkh�z k�pest relat�ve halhatatlan. Test�nk minden 5-7 �vben eg�sz�ben meg�jul; egy 5-7 �ves peri�duson bel�l minden egyes sejtje elpusztul, s �jakra cser�l�dik, lesz�m�tva ezt a bizonyos eredeti nyolc sejtet. Ezek a sejtek �letben maradnak fogantat�sunk pillanat�t�l eg�szen addig, m�g el nem hagyjuk test�nket. Az �sszes t�bbi kereszt�lmegy saj�t �letciklus�n, ezt a nyolcat azonban nem �rinti az id� keze.

            E sejtek test�nk pontos geometriai k�z�ppontj�ban, egy kicsivel a g�t felett csoportosulnak. … Egy kis b�rdarabka tal�lhat� itt, s b�r fizikai szinten �rz�kelhet� r�s nem l�that�, ezen a ponton egy energetikai kapu ny�lik. Ezen a helyen fut kereszt�l a k�zponti csatorna, mely a fejtet�nk�n, korona csakr�nkn�l ny�lik ki test�nkb�l. Ha az els� n�gy h�tben megvizsg�lunk egy �jsz�l�ttet, l�tni fogjuk, hogy a feje teteje l�ktet. A g�tn�l ugyanezt a pulz�l�st �rezhetj�k. Ez az�rt lehets�ges, mert az �jsz�l�tt a megfelel� m�don l�legzik. A csatorna mindk�t v�ge l�ktet, mivel az energia mindk�t ir�nyb�l �rad – nem csup�n fel�lr�l lefel�, hanem alulr�l felfel� is – s a k�t energia�ram �gy tal�lkozhat a csatorna belsej�ben.”

 

*****

 

(Fej k�r�li dicsf�ny:)

 

*****

2011. janu�r 29., szombat

http://www.idokep.hu/hirek/foldrenges

„A szombat este 18 �ra 41 perckor t�rt�nt f�ldmozg�sban t�bb h�z fala megrepedt. Az ut�reng�sek m�r nem voltak �rz�kelhet�ek.

Az elm�lt 25 �v leger�sebb, 4,7-es magnit�d�j� f�ldreng�se r�zta meg haz�nkat szombat este 18 �ra 41 perckor. A reng�s epicentruma Oroszl�nyn�l volt mintegy 10 km-es m�lys�gben, de a f�ldmozg�s �szlelhet� volt Budapesten, illetve t�bb dun�nt�li nagyv�rosban, �gy Sz�kesfeh�rv�ron, Veszpr�mben, Gy�r�tt, P�csett, s�t a Felvid�ken is.

A m�szerek t�bb apr� ut�reng�st is r�gz�tettek, ezek k�z�l a 21 �ra 23 perckor m�rt 2,4-es reng�s volt a leger�sebb, de m�g ez is az emberi �rz�kel�si k�sz�b alatti er�ss�g volt.

Utolj�ra 1985-ben, Berhid�n volt ilyen er�s f�ldmozg�s. �szlel�ink besz�mol�i szerint a f�v�rosban t�bb panelh�zb�l is az utc�ra rohantak az emberek. Az Orsz�gos Katasztr�fav�delmi F�igazgat�s�g t�j�koztat�sa szerint �bud�n �s Kelenf�ld�n is megrepedtek a falak egy-egy panelh�zban, a helysz�nel�s jelenleg is tart.

Ilyen er�ss�gn�l a kisebb t�rgyak a polcokr�l lezuhanhatnak, illetve a f�ldben �s a falakban l�v� gyeng�bb vezet�kek megrepedhetnek. Amennyiben g�zszagot �rz�nk, ha tehetj�k, felt�tlen�l z�rjuk el a g�zcsapot, ha az utc�n �rz�kelj�k, akkor �rtes�ts�k a szolg�ltat�t!

A Global Seismic Monitor rendszer szerint az er�ss�g a 4,8-as magnit�di�t is el�rte, a USGS rendszer 4,2-et er�ss�get m�rt. Mind a mostani, mind az 1985-�s f�ldreng�s Magyarorsz�g legink�bb f�ldreng�svesz�lyeztetettebb ter�let�hez, a M�ri-�rokhoz k�zel t�rt�nt.

A f�ldreng�st becsl�seink szerint ak�r 2-3 milli� lakos �rz�kelhette.”

*****

 

Szem�lyes megl�t�som az, hogy a „f�ldreng�s” kapcs�n a magyars�g/MAGS�G „megl�v� �rz�kenys�ge” is �tVil�g�t�s al� ker�lt [„kire miben lehet m�r biztons�ggal sz�m�tani”].

*****

A legut�bbi �r�sb�l: 20110128 – Alakul�s:

… A t�l�l�s �rdek�ben, vagy ak�r az „akaratlanul” is k�z�ss� lett/tett �t k�vetkezt�ben felvehett�nk [ideiglenesen] olyan [korl�toz�] mint�kat, melyekre a saj�t �tra val� visszat�r�skor abban a korl�toz� form�j�ban m�r sz�ks�g sincsen, �s melyek tov�bbi tartogat�sa „az �tra val� r��ll�s pillanat�t�l kezdve” m�r h�tr�ltat� is.

            (…)Tal�n eddig az�rt t�nt „neh�znek” az „�tl�nyeg�l�s”, mert m�g nem volt pontosan meghat�rozva a „BeIgazod�si Pont”. A BeIgazod�si Pontot pedig – egy p�ly�j�r�l let�rt Vil�g/vil�g eset�ben – a K�pess�gek �s Lehet�s�gek egy�ttese hat�rozza meg.

OmM��TR�~KJ, Budapest, 2011. janu�r 27., 00.38.

            �rz�sem szerint a F�LD/F�ld vonatkoz�s�ban meghat�roz�sra [Pontos bem�r�sre �s meghat�roz�sra] ker�lt a „BeIgazod�si PONT” is, vagyis az a „PONT/Hely”, „ahov�” Eredend� �T-j�ra visszaIgazodhat/visszaIgazodik a F�LD/F�ld.

OmM��TR�~KJ, Budapest, 2011. janu�r 27., 00.53.

            Mindez nyilv�nval�an azzal is j�r, hogy

mind a F�ld,

mind a F�lddel tov�bbi k�z�s �letet v�lasztottak

L�ny�ben/Sz�v�ben megt�rt�nt ezen BeIgazod�si PONT ber�gz�t�se,

�s megt�rt�nt/megt�rt�nik minden Seg�t� megfelel� Igaz�t�sa is ennek megfelel�en.

 

A BeIgazod�si Pont beR�gz�t�se a Lelkek L�ny�ben/Test�ben/Sz�v�ben

egyes esetekben pontos�that vagy m�dos�that ’Feladatokat’,

„megnyithat vagy lez�rhat” (p�ld�ul feladat-beteljes�t�s miatt) utakat vagy egyes �let-ter�leteket.

 

Lehets�ges, hogy emiatt egyes Csal�dtagok „v�laszt�si/d�nt�si helyzetbe” is ker�lhetnek.

 

A F�LD/F�ld „el�tt �ll�” Igazod�sban Feladatot v�llalt MAGOK/K�ld�ttek/L�zet�k eset�ben

„elkezd�dhetnek” a Feladat-teljes�t�sek.

OmM��TR�~KJ, Budapest, 2011. janu�r 27., 00.55.”

 

2011. janu�r 29., szombat, janu�r 30., vas�rnap

            �rz�sem szerint az elm�lt napokban/�r�kban a F�LD/F�ld meghat�rozott „BeIgazod�si Pontj�hoz val� visszakapcsol�d�shoz” „meg�rkezett a KRISZTUSI/MindenHat�i meger�s�t�s [�LD�S]”. Mindez azt jelenti, hogy kezdet�t vette/veszi a F�LD/F�ld „Teljes” VisszaIgazod�sa az Eredend� �T-j�ra, annak a VIL�G/„Mindens�g” �ltal is meger�s�tett „PONT”-j�ra. A t�nyleges fizikai beIgazod�s a kezdet�t vette. [A „F�ld” „t�nylegesen is teszi a meghat�rozott �T-j�n a fizikai l�p�seit/igazod�sait is”.] [Ez azt jelenti, hogy „innent�l kezdve” a F�ld m�r „visszakapcsol�dott/visszaigazodott” az Eredend� �T-j�ra, AZT AZ UTAT J�RJA, AMELYNEK SOR�N TELJES EG�SZ�BEN R��LL A KOR�BBAN ELHAGYOTT MAGA �TJ�RA. B�r „technikailag” m�g egy „felvezet�/igazod�” �t-SZAKASZON j�r a F�ld, az azonban m�r nem egy „el�k�sz�t�” szakasz, amely „ut�n” majd j�n az Eredend� �T-ra val� visszaigazod�s --- hanem az az �T-szakasz, amelyen innent�l kezdve JELEN VAN F�ld, az m�r [az �LD�S MEG�RKEZ�SE �S BEFOGAD�SA �TA!] az Eredend� �T-ra val� visszaigazod�s, �gy az Eredend� �T r�sze.