20101107 - �N-L�lek

  2011.08.08. 11:16

2010. november 6., szombat, [11] �jhold, november 7., vas�rnap

 

            A F�ld�n [�s F�LD�N] az elm�lt n�h�ny sz�z-�s-ezer-�s-milli� �vben ’nagyon sok szinten’ folyt ’egyidej�leg’, illetve egy meghat�rozott ’id�belis�gben’ a megtapasztal�s.

            A ’leg-�ltal�nosabban ismert’ megtapasztal�si szint a „testben-�l�-L�lek�” [az anyagi form�t felvett, �s egyfajta ’v�gess�get’ (kezdetet/befejez�st) meg�l� L�lek megtapasztal�sa.]

A Szellemb�l eredt �s egy megtapasztal�si �ton elindult, az anyagi/testi �let korl�tain t�l �l� ’L�LEK’ k�l�n�s megtapasztal�sa ez --- valamif�le „Egys�gbe” oldottan egyes anyagi min�s�gekkel �s form�kkal egy v�lasztott ’t�rsul�sban’ (a F�ld�n Csal�di �s egym�st-kieg�sz�t�/egym�st-seg�t� m�k�d�sben/form�ban).

 

            A bizonyos (v�lasztott) anyagi k�t�tts�gen ’t�l’ azonban a L�leknek/Lelkeknek van egy olyan ’megtapasztal�sa’ is a F�ld�n vagy a F�ldh�z kapcsol�d�an, mely a mai fogalmak szerinti id�n �s t�ren ’t�l’ van. Enn�l a megtapasztal�si szintn�l a Lelkek m�g mindig „csal�dot” alkotnak egy v�lasztott megtapasztal�si �t/ir�ny ment�n haladva, ez azonban ma m�g nehezen �rtelmezhet� az emberi-testben-�l�-L�lek sz�m�ra. Ez egy olyan ’szintje’ a L�lek megtapasztal�s�nak, amit a „Magasabb L�lek” megtapasztal�s�nak is nevezhet�nk. Ez a megtapasztal�si szint nem azonos a „Szellem” megtapasztal�s�val, mert a „Szellemi” szint m�r ’ink�bb’ az Egys�gr�l-mag�r�l sz�l, �s sokkal kev�sb� az [ak�r csal�dba t�m�r�l�] ’elk�l�n�lt, egym�st-kieg�sz�t� �s egym�st-seg�t� K�Z�S’ [~LELKI] megtapasztal�sr�l.

Somogyi s�tart� az 1800-as �vek v�g�r�l.

K�p forr�sa: http://forum.index.hu/Article/showArticle?go=49809139&t=9119978

 

            A ’test�ben-�l�-L�lek’ teh�t egy olyan saj�tos megtapasztal�st folytat, amelyben az [EGYs�gb�l eredt, �s majd oda vissza is jut�] Egys�g �s elk�l�n�lts�g k�l�nleges ’v�gess�get’ is felmutat� form�kon �s id�ben/t�rben nyilv�nul meg. Ugyanakkor a [Magasabb] L�LEK ezzel ’egyidej�leg/Egys�gben’ meg�l ’L�LEK-t�rsaival’ egy olyan megtapasztal�st is, amely a mai fogalmaink szerinti t�rt�l �s id�t�l �s anyagt�l is L�NYEG�BEN f�ggetlen [term�szetesen teljesen nem f�ggetlen t�le, hiszen minden-mindennel-�sszef�gg-�s-EGY, �s a „Magasabb L�LEK” nagyon sok tud�sa ered a valamilyen anyagi k�t�tts�ghez kapcsol�dott L�lekr�sz megtapasztal�s�b�l.]

            A „Magasabb” L�LEK [jelen �r�sban az�rt haszn�lom ezt az �r�sm�dot �s jelz�t, hogy �rz�keltessem a ’testi/anyagi-�lethez-k�t�tt’-L�lek megtapasztal�s�n „t�li” L�lek-min�s�get �s megtapasztal�st] teh�t mintegy „k�ztes” helyet foglal el a L�TEZ�S/EGYS�G/SZELLEM ’megtapasztal�sa’ �s a szinte ’v�gletekig’ v�ges, �s egy saj�tos v�llalt megosztotts�gon [egym�st-kieg�sz�t�s�gen] alapul� [csal�di m�k�d�s�] anyagi(lelki) megtapasztal�sok k�z�tt.

 

’SZELLEM’   >>>             ’Magasabb L�LEK’   >>>   ’anyagi-testben-�l�-L�lek’

 

 

            Az elm�lt id�szakok �tVil�g�t�sai a 

[F�ldh�z/F�LDH�Z kapcsol�d�] L�tez�s/�let „minden szintj�n”

igyekeztek felt�rni a neh�zs�geket vagy s�r�l�seket --- a legt�bb ismeret eddig a L�lek ’legals�bb, legelt�volodottabb’ megtapasztal�si szintj�r�l, az anyagi-test�ben-�l�-L�lekr�l v�lt el�rhet�v�. A L�lek ’megtapasztal�si ruh�j�t’ ugyanis a F�ld ’adta’/adja, �s a F�lddel egy�tt �l� Lelkek sz�m�ra ez az anyagi-testi-megtapasztal�s [a F�lddel val� tov�bbi k�z�s �let meghat�roz�sa miatt] kiemelt fontoss�ggal b�rt �s b�r.

Felt�rk�pez�sre ker�ltek az elm�lt id�szakokban bek�vetkezett ANYAGI TESTI, �s az anyagi-testben-�lt/�l�-L�lek ’lelk�ben’-mag�ban el��llt/megl�v� kiegyens�lyozatlans�gok --- hiszen ezek nagyon jelenT�sen befoly�solj�k a F�ldh�z kapcsol�d� CSAL�DI �LET tov�bbfolytat�s�nak lehet�s�geit.

            A felt�rk�pezett [F�ld�n, F�ldi �let sor�n/kapcs�n el��llt] TESTI �s Lelki s�r�l�sek lehets�ges gy�gy�t�sai m�r elkezd�dtek [a F�ld CSAL�DJA �ltal v�lasztott tov�bbhalad�si �Tnak megfelel�en].

            Ugyanakkor a Magasabb L�LEKnek is [vagyis a L�LEK azon min�s�g�nek, amely nincsen anyagi, valamint F�ldi t�r-id� ’k�t�tts�gben’] van a „F�ldh�z kapcsol�d�” k�zvetlen vagy k�zvetett megtapasztal�sa. A L�LEKnek lehetnek olyan „Magasabb L�LEK-szinten” megl�v� kiegyens�lyozatlans�gai/saj�toss�gai vagy er�i/tud�sai, amelyek nem hagyhat�ak figyelmen k�v�l a most megindult Kiegyens�lyoz�si jelleg� F�ldkorszakban. Amikor a L�lek ’m�ly�re’ ir�nyultok/figyeltek, akkor nem minden esetben ir�nyultok a L�leknek „kor�bbi” (t�nyleges) F�ldi megtapasztal�sai/s�r�l�sei/eltagad�sai stb fel� --- n�ha a „Magasabb L�LEK” olyan r�szei fel� ir�nyultok, amely vagy olyan ER�RE, vagy pedig olyan Kiegyens�lyozni-val�ra ir�ny�tja r� a figyelmet, amely megismer�s�nek itt-�s-most j�tt (j�het) el az ideje.

            A most elindult KRISZTUSI F�ld-korszakban [ha nem �rom ki minden esetben a F�LD-korszakot, akkor is �rtj�k ezt a kiterjedtebb F�ld-min�s�get/UTAT is] a ’Magasabb L�LEK’ ism�t Egys�gbe old�dik majd az anyagi-test�ben-�l�-L�lekkel [vissza�ll a L�LEK term�szetes/Eredend� Egys�ge].

            M�r ma is vannak sokan a F�ld�n, akik az ut�bbi ’id�kben’ tulajdonk�ppen t�nyleges Egys�gk�nt �lt�k meg a ’Magasabb L�LEKKEL’ val� Egys�g�ket [�s ezen �t a MAGUK Szellem�vel val� Egys�get], �m eddig a ’Magasabb L�LEK’-term�szet�k [mely l�nyeg�ben nincsen k�tve a F�ldi anyagi-t�r/id� min�s�ghez] [de term�szetesen bizonyos kapcsol�dotts�gban Jelen Van] m�g nem fedte fel a val�di term�szet�t vagy e Jelenl�t �rtelm�t.

            R�gebben a s�m�nok vagy t�ltosok „utazhattak a k�l�nb�z� L�tez�si szinteken/szintek-k�z�tt”, �s „ott kerestek bizonyos L�lek-r�szeket”, amelyek valamilyen saj�tos s�r�l�s k�vezt�ben „lev�ltak a rendes hely�kr�l”. �gy fogalmazt�k ezt meg, hogy n�ha a L�lek az anyagi testi �lete sor�n olyan m�ly vagy s�lyos f�jdalmat �lt meg, melyet akkor-�s-ott nem volt k�pes feldolgozni (gy�gy�t�si lehet�s�g h�j�n nem tudott vele szemben�zni), �s ez�rt a ’t�l�l�s’ �rdek�ben ez a nagyon f�jdalmas r�sz ’ink�bb id�legesen lev�lt’ (eltakar�dott/eltagad�dott) �s egy nehezebben el�rhet� ’s�kon’ helyezte el mag�t.

            Az id�k folyam�n sok ilyen ’lev�laszt�dott’ L�lekr�sz [�s �gy ’L�leker�’] mag�t�l is visszailleszkedett a hely�re [a kiegyens�lyoz�d� L�lek visszavonta mag�ba �nmaga ezen r�sz�t], m�s esetekben valamilyen gy�gy�t�s ny�jtott ebben seg�ts�get. Mind a mai napig vannak azonban olyan „lev�lt �s �gy eltagadott vagy eltakart” L�lek-r�szek, amelyek f�jdalom-[vagy ’zavart’, takart]min�s�ge eddig m�g nem ker�lt/ker�lhetett [ak�r a Magasabb L�LEKBEN, ak�r a F�ldi anyagi-testben-�l�-L�lekben] kiegyens�lyoz�sra �s Rendez�sre.

            Most el�ad�dhat olyan k�l�nleges helyzet, hogy [a ’felemelked�s’/visszaRendez�d�s k�vetkezt�ben] a ’Magasabb L�LEK-ben’ eddig �rz�tt kiegyens�lyoz�sra v�r� �let-ter�letek ny�lnak meg az anyagi-testben-�l�-L�lekben a F�ld�n megval�s�tand� kiegyens�lyoz�si meg�l�sk�nt.

[Ahogyan eml�tettem is: lehets�ges hogy a L�LEK e Magosabb min�s�g�ben volt eddig �rizve olyan „F�ld�n” elszenvedett s�r�l�si ter�let, amely kiegyens�lyoz�s�ra eddig vagy a L�lek nem volt k�pes �s k�sz, vagy pedig a F�ld�n nem voltak meg a kiegyens�lyoz�s felt�telei. Ezek sokszor egybeestek, de n�ha el is k�l�n�lhettek. Lehet, hogy a kiegyens�lyoz�s felt�telei az�rt nem voltak eddig adottak, mert valamilyen „idegen” minta jelent meg benne, amelyet a F�ld nem tudott kezelni. Az is el�fordulhatott azonban, hogy a F�ld a MAGA Mint�i szerint k�pes lett volna kezelni az adott s�r�l�st, de a F�ldet �rt s�r�l�s miatt nem voltak el�rhet�ek a Szerves kiegyens�lyoz�si lehet�s�gek.]

 

Amikor a most elkezd�d�tt F�ld-korszakot „tervezte meg” a F�ldanya �GI-�s-F�ldi CSAL�DJA,

akkor mind az anyagi-testhez-kapcsol�dott-L�lek-min�s�g(ek)ben,

mind pedig a Magasabb L�LEK-min�s�g(ek)ben

felellhet� minden ’F�ldh�z is kapcsol�d�’ Kiegyens�lyozatlans�g

felt�rk�pez�sre,

majd a ’F�ld�n meg�lend�k’ BeRendez�sre is ker�ltek az �j Gy�gy�t�si F�ld-korszakba.

 

            Saj�tos az a helyzet, hogy

az anyagi testi form�ban, valamint ehhez kapcsol�d� SzeRves t�r-id�ben �l� L�leknek

most olyan [Magasabb] L�LEK-ter�leteib�l is felt�rulhatnak kiegyens�lyoz�sra v�r� r�szei,

melyek az anyagi megtapasztal�s ter�n-�s-idej�n ’t�l’ tal�lhat�ak.

 

            Sok esetben olyan [’eddig elveszett’/eltakart/eltagadott] L�lek-r�szek �s min�s�gek [Er�k, vagy �pp valamilyen kiegyens�lyoz�st/Rendez�st ig�nyl� r�szek] t�rulhatnak fel az anyagi-testben-�l�-L�lek el�tt, amelyek egy r�sze eddig saj�tos/k�l�n�s/s�lyos ’f�jdalmat’ hordozott, vagy pedig amelyek b�r nem voltak nagyon s�lyosan f�j�ak, de valami miatt eddig nem volt m�d a v�gleges Rendez�s�kre. Ezek mellett a legt�bb esetben a „val�di Er�/�let” t�rja fel mag�t.

            Amikor az anyagi-test�ben-�l�-L�lek k�ssz� lesz ezen saj�t [m�lyebb vagy] Magasabb L�LEK-min�s�g�nek a felismer�s�re �s a vele val� EGGY�-lev�sre, a Sz�v-�ton ez az Egyes�l�s tudatosodik minden esetben (!). Lehets�ges, hogy valaki azonnal meg�rti ezt, m�g m�s esetben hosszabb id� is sz�ks�ges lehet a meg�rt�shez [ez ut�bbi k�l�n�sen azokban az esetekben fordulhat el�, ha valamilyen m�ly f�jdalm�val tudatosan szembes�lnie sz�ks�ges a test�ben �l� L�leknek. Lehets�ges, hogy ilyen esetben megfelel� Gy�gy�t� seg�ts�gre is sz�ks�g lesz.]

            K�l�n�s ’�lm�ny’ lehet annak a megtapasztal�sa is, hogy a L�LEKNEK nincsen a mai emberi fogalmak szerinti ’neme’. A test�ben-�l�-L�lek az anyagi form�ban val� megtestes�lts�ge miatt mindig azonos�tja mag�t az �ltala adott �let�ben felv�llalt nemi min�s�g�vel, a Magasabb L�LEKNEK azonban ilyen �rtelemben nincsen neme. A Magasabb L�LEKnek is vannak „min�s�gei”, hiszen ahogyan m�r fentebb is utaltunk r�, a Magasabb L�LEK nem azonos a Szellem ’VAGYOK’ vagy ’L�T’ min�s�g�vel.
 

K�p forr�sa: http://antiblog.blogol.hu/?perm=812958

Moszkva, Megv�lt� Sz�kesegyh�z, kupolafestm�ny - Troica, azaz Szenth�roms�g : Otyec (Atya), Szin-Szl�vo (Fi�-Ige) �s Szv�taja Duha (Szentl�lek, a galamb)

 

A Szellemhez k�pest a Magasabb L�LEK is „Csal�dba” Rendez�dik [’�L’], �s a ’csal�di’ min�s�gek/m�k�d�sek eset�n mindig jelen van egyfajta ’egym�st-kieg�sz�t�s�g’ is. Az egym�st-kieg�sz�t�s�g „form�i” �s tartalmai azonban az egyes L�tez�si szinteken t�bbnyire igen elt�r�ek. Emiatt [mai fogalmaink haszn�lat�val] azt mondhatjuk, hogy a Magasabb L�LEK is rendelkezik ’saj�tos min�s�gekkel’, ezek azonban nem �rhat�ak le a F�ld�n haszn�lt nemi jellegekkel. Ugyanakkor a L�LEK �ltal�ban nem ’androg�n’ – b�r a mai F�ldi fogalmak szerint nem is �ll t�l t�vol ett�l a fogalomt�l. Mindezek miatt majd egy nagyon k�l�nleges megtapasztal�s lesz a F�ld emberei sz�m�ra az, amikor �jra meg�lik �s meg�rtik a saj�t [Teljes] L�LEK term�szet�ket.

 

            A L�LEK/L�lek egyik legfontosabb term�szetes ’vezet�’ ereje a Boldogs�g �s/vagy �r�m.

Jelenleg ahhoz,

hogy a Lelkek a F�ld�n

egy kiegyens�lyozott Alapr�l el tudj�k ind�tani

a sz�mukra val�di �r�m�t �s Boldogs�got hoz� megtapasztal�saikat,

bizonyos ’hi�nyaikat’ p�tolniuk kell, illetve el kell v�gezni�k bizonyos megtisztul�sokat.

 

A [F�ldh�z kapcsol�d�] Magasabb LELKEK

�s

a F�ld�n anyagi-testben-�l�-Lelkek [SzeRves L�tez�k]

egy k�l�n�s ’megseg�t�st’ kaptak most ahhoz,

hogy a F�ldh�z kapcsol�d� jelenlegi [illetve ’mindenkori’] ’Els�dlegess�gben’ tev�kenykedve is

megtal�lj�k a kiteljes�t� �r�m�ket,

�s ’felesleges s�v�rg�ssal’ ne nehez�ts�k meg �nmaguk �let�t.

 

Vagyis a F�ldh�z kapcsol�d�an �l� LELKEK/Lelkek seg�ts�get kapnak ahhoz,

hogy ebben az ’�tmeneti’ kiegyens�lyoz�/igazod�

[ALAP-meger�s�t�, Rendes �letbe visszailleszked�] id�szakukban

az „�T-TART� �let�k” komoly �r�m �ltali meger�s�t�seket adjon.

 

Ez seg�theti �ket abban,

hogy AZ �PPEN ELS�DLEGESEN FONTOS FELADATUKRA �sszpontos�thassanak,

�s „m�sfel� ebben az igazod� id�szakukban ne vonz�djanak h�tr�ltat�an/feleslegesen”.

 

[A ’h�tr�ltat�’ vonz�d�s vonatkozhat az egyes L�lekre, illetve a L�lek �ltal v�lasztott Csal�d halad�s�ra is.]

[Egy p�ld�val megvil�g�tva: amikor anya �s magzata sz�m�ra el�rkezik a sz�l�s/megsz�let�s id�szaka, akkor any�nak �s magzat�nak is minden figyelm�vel erre kell ir�nyulnia, �s �gy megtal�lj�k az ezen id�szakot sz�pp� �s k�nnyebb� tev� [soha vissza nem t�r�, egyedi] er�ket [’aj�nd�kokat’] �s pillanatokat. Az anya ezzel a ’TELJES JELENL�T�VEL’ mind a maga, mind gyermeke/csal�dja sz�m�ra is k�nnyebb� teheti ezt az igazod� id�szakot. Ha az anya ezekben az igazod� pillanatokban t�nylegesen ’Jelen Van’, akkor megtal�lja a ’Jelenl�t �r�m�t’ �s nem fog olyan �r�m�t ad� dolgok ut�n s�v�rogni, amelyek sz�m�ra majd csak az ezen folyamaton val� �thalad�s ut�n v�lnak ism�t el�rhet�ekk�.]

OmM��TR�~KJ, Budapest, 2010. november 6., 18.59.

 

*****
 

„galamblelk�”: szel�d, bar�ts�gos, b�k�s term�szet�

 

 

Kor�bban m�r utaltunk arra, hogy jelenleg a F�LD�N/F�ld�n �s SzeRves-f�ldinek a ’Sz�v-Gy�gy�t�’ [k�zt�k az ’�tmutat�’] Angyalok is seg�ts�get ny�jtanak/ny�jthatnak a v�lasztott �t megtal�l�s�ban �s [egy meghat�rozott k�rben] az azon val� kiegyens�lyozott halad�sban. Az �tmutat� Sz�v-Gy�gy�t� [~’Szarvas’] Angyalok ezt �gy teszik/tehetik meg, hogy ’egyidej�leg/egyszerre’ �tHatj�k az adott �let/L�lek ’minden sz�ks�ges megtapasztal�si szintj�t’. A [jelenlegi ’Els�dlegess�gekre’ figyelemmel a] Sz�v-Gy�gy�t� Angyalok seg�ts�get ny�jthatnak az �T/�t-tart�st seg�t� ’meger�s�t� aj�nd�kok �s �r�m’ megtal�l�s�ban is. [Ezekre a sz�mukra enged�lyezett m�dokon ’r�ir�ny�thatj�k a figyelmet’, ’felh�vhatj�k a figyelmet’.]

OmM��TR�~KJ, Budapest, 2010. november 7., 04.11.

 

20100501 II – ... a Sz�v-Gy�gy�t� Angyalokhoz kapcsol�d� kor�bbi lejegyz�sek:

20090306 III – SzaRvas:

 

„A ’SzaRvasok’ Csillagnemzets�ge Vagyunk

Gy�gy�t�k Vagyunk

Utat Mutatunk

 

A M�lt Sebeit Gy�gy�tjuk

�s k�zben Utat Mutatunk

 

Agancsunk – k�t agancsunk –

�sszek�t M�ltat �s J�v�t

 

MI a „MA” Vagyunk

Mely a M�lt-ban Gy�kerez

�s a J�v�be �gazik Sz�t / Vezet.

„Angyalok” Vagyunk

tulajdon-k�ppen Angyalok Vagyunk

 

Korr�l Korra J�runk

Korokat �sszekapcsolunk

 

Aki Benn�nket L�t

Annak Utat Mutatunk”

 

 

K�p:

K�t Angyal-szer� l�ny �rkezett, „test�ket” angyal-jelleg�nek �reztem.

„Fej”-r�sz�k kiss� furcsa volt: olyan volt, mintha egy hosszanti ir�nyban megny�jtott sz�v-forma lett volna [le�rve a sz�v�kig, vagyis egyben a sz�v�kkel]. Els� gondolatom az volt, hogy mintha „agancs”-szer� lenne a sz�v k�t oldala --- pedig nem volt ott t�nylegesen az agancs, hanem „r�tegesen” f�nyburkokat �rz�keltem. Tal�n ez a r�tegess�g utalhat arra, hogy „bizonyos r�gebbi korokba” vagy „r�gebbinek t�n� gy�kerekhez” is „visszany�lhatnak” [’m�s s�kokra’ is �tny�lhatnak], ha ez a Kiegyens�lyoz�s/Gy�gy�t�s �rdek�ben sz�ks�ges (pl akad�lyoz� t�nyez�k felt�r�sa)..

…Gy�gy�tanak �s Utat Mutatnak.

[Krisztusi ’Form�juk v�dett’, vagyis f�lrevezet� er� nem jelenhet meg ebben a ’rezg�sben/form�ban’. ~Ha valaki ’r�juk gondol’, csak �k jelenhetnek meg! Mindig a F�ldanya k�zvetlen vezet�s�vel dolgoznak (’�let fokozott v�delme’)(2010. m�jus 1.)]

Gy�gy�t�suk c�lja mindig az, hogy a t�nylegesen v�lasztott �tj�ra r�lelhessen az „utaz�”, az adott-Vil�gban-tapasztal�.

 

[„Vil�g?” --- KRISZTUSI Gy�gy�t�k?]

 Azt �rzem: igen.

A KRISZTUSi �tra seg�tenek r�tal�lni a (nagyobb) v�lt�sok idej�n, amikor a sz�v nem mindig k�pes a pontos eligazod�sra --- mivel r�szben �ppen „sz�letik” a sz�v is, vagyis egy kor�bban „soha-nem-volt” tapasztal�sba l�p [hangol�dik] �t. Ilyenkor a sz�vnek (SZ�V-nek!) sz�ks�ge van bizonyos Kiegyens�lyoz�sra �s vezet�sre.

            Szarvasok: „Mi nem adhatunk tan�csot abban, hogy milyen utat v�lasszatok, ebben Legfels�bb �N-etek �s Lelketek vezet�s�vel [azaz „Egy�tt-�s-Egyben”] Nektek kell meghoznotok a d�nt�seiteket.

            Mi abban seg�dkezhet�nk, hogy ha m�r [ak�r csak MaGosabb szinteken is] L�nyetek meghozott bizonyos d�nt�seket a tov�bbi utatokat/feladatotokat/v�llal�sotokat illet�en, akkor k�pesek legyetek arra min�l pontosabban „r�l�tni”, �s a lehet� leghamarabb �s legpontosabban utatokat megtal�lni.”

… A Szarvas Angyalok az „�tmutat�sukkal” els�dlegesen a [testben �l�] L�lek sz�m�ra ny�jtottak (s ny�jtanak ezut�n is) seg�ts�get azzal, hogy a L�LEK �ltal m�r kijel�lt �t k�nnyebb megtal�l�s�ban/megl�t�s�ban/meg�rt�sben seg�tik a test�ben �l� Lelket.

            A Szarvas Angyalok [mint a Sz�v-Gy�gy�t� Angyali Csal�d tagjai] els�dlegesen az �letben megt�rt�n� „nagyobb v�lt�sok” (f�leg sz�let�sek �s �tsz�let�sek, nagyobb Kor-fordul�k) eset�ben jelennek meg Seg�t�k�nt a F�ld�n is. Egy-egy ilyen nagyobb v�lt�s idej�n olyan jelleg� v�ltoz�sokat �l meg a test�ben �l� L�lek, amelyek Hat�s�ra a Sz�ve �rz�kel�sei is �tmenetileg bizonytalanabb� v�lnak [a sz�v is „�tir�nyul” egy �j �letre/�let-k�zegre/�let-min�s�gre]. Ebben az id�szakban a Sz�v-Gy�gy�t� Szarvas Angyalok egy „fokozottabb seg�t�i jelenl�ttel” seg�ts�g�re lehetnek a L�leknek abban, hogy a MaGa �ltal meghat�rozott �ton maradjon/haladjon. Seg�tik a v�lasztott �t tiszt�bb megl�t�s�t, a meghozott v�laszt�sok okainak meg�rt�s�t --- egyes esetekben pedig abban is seg�ts�get tudnak ny�jtani, hogy ha valamilyen v�laszt�st kell a L�leknek m�g meghoznia, akkor a d�nt�shez sz�ks�ges minden fontos inform�ci�t megismerhesse a test�ben �l� L�lek.

            A Sz�v-Gy�gy�t� Angyalok m�s Csal�djainak [�ltal�ban] nincsen olyan jelleg� „�tmutat�” szerepe, mint amilyen a Szarvas Angyaloknak van. T�bbnyire abban seg�dkezhetnek sz�ks�g �s/vagy k�r�s eset�n, hogy a L�tez� Sz�ve a MaGa [Krist�lyos]Mint�j�ban Kiegyens�lyoz�djon, �s megfelel� Kapcsol�d�sokat tudjon kialak�tani az „�letben T�rsaival” [F�ldanya, �gi �s F�ldi Csal�dok, T�rsak].

 

            Vannak olyan „nagyon finom rezg�s�” Sz�v-Gy�gy�t� Angyalok is, Akik a „MaGosabb Dimenzi�kban” �l� „L�lek �s/vagy Szellemi R�szekkel” Hangolnak �s Kapcsolnak �ssze „sz�ks�g eset�n” �s/vagy „Rend-szeresen”.

            Ma teh�t a F�ld�n ism�t vissza�llt az a „R-�gi” �s Eredend� Rend, hogy a F�ldanya Csal�dj�ba tartoz� (!) Sz�v-Gy�gy�t� Angyali L�nyek K�zvetlen Seg�ts�get ny�jthatnak m�r a F�ldanya SzeRves L�tez�inek Sz�v�k

-          Megtiszt�t�s�ban �s Kiegyens�lyoz�s�ban,

valamint a hozz�juk Kapcsol�d� Sz�v-utak megfelel� m�k�dtet�s�ben

[A Szarvas Angyal a m�r ki�p�lt �s megfelel�en m�k�d� sz�v-�t eset�ben megsz�nteti az „�thidal�” szerep�t --- de ha a L�leknek a k�s�bbiekben m�g sz�ks�ge van a seg�ts�g�re, akkor tov�bbra is seg�theti a k�r�sei alapj�n.]

            Mind a Sz�v-Gy�gy�t� Angyalok, mind pedig az ezen Csal�don bel�li ’Szarvas’ Angyalok is – a sz�mukra meghat�rozott „ter�leteken” – seg�ts�get ny�jthatnak az egy�ni �s k�z�ss�gi szinteken is zajl� Kapcsol�d�s-Rendez�sekben.
 

            A Sz�v-Gy�gy�t� Angyalok tev�kenys�ge minden esetben azt szolg�lja �s seg�ti, hogy a test�ben �l� L�lek pontosabban l�ssa �s �rtse (�s ez�ltal �lhesse) a MaGa v�lasztotta �tj�t.