|
ÍRÁSAIM |
|
| |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
Írások - 2010 október 7 - 31 |
|
20101025 II - A Tengelyekhez kapcsolódóan
2011.08.08. 17:21
2010. október 25., hétfő [11]
Vannak ma még olyan [Földi/FÖLDI] SzeRves Létezők [elsődlegesen a SzeRves MAGOK és egyes Küldöttek], akik a ’Földanyának’ és a FÖLDNEK/Földnek [mint ’Isteni Létezőnek’, ’Isteni Gyermeknek’] a ’Tengely-tartás(á)ban és Tengely-igazítás(á)ban’ segédkeznek.
Általatok is ismert hasonlattal élve részben olyan [feladat, teremtő tevékenység] ez, mint amikor az ember-szülők ’járni’ [egyedül járni] tanítgatják/segítik az önálló járáshoz már megérett gyermeküket: egy más ’látásmódot’, egy más fejlődési és járás-módot sajátít el a kisgyermek, a korábbi két-kéz-két-láb ’üzemmódból’ átáll a ’felemelkedett járásra’.
A ’gerinc oszlop’ felveszi azt a működését/formáját, amelyet [egészséges élet esetén] az [adott] élet hátralevő részében ’meg is tart’, mintegy ’tengelyt’ adva az Életnek. Tulajdonképpen minden ’viszonyítási pont’ [így az egyensúlyi pont is] megváltozik/átrendeződik, és ezzel átrendeződnek a ’sejtek és szervek’ is. Megváltoznak a kapcsolódási pontok és kapcsolódási lehetőségek, és megváltozik [az eredetileg választott irányba fordul] a ’cél’.
Néha [például egy emberi Életben] szükség lehet később is a ’járásra megtanításra’ – például egy súlyos [testi és/vagy lelki] következményekkel járt sérülés után. Előfordulhatnak olyan sérülések, amikor valaki ’szerveket’ veszít el,
míg olyan helyzet is előadódhat, hogy valaki a szerveiben tulajdonképpen nem sérül, ám olyan ’erőt’ veszít, ami miatt képtelen lesz ’felállni’ [értve a felállás alatt akár a rendes fizikai mozgást/megmozdulást, akár pedig a ’lelkierőt/lelki-összeszedettséget’].
A FÖLD/Föld tulajdonképpen már [EGY-SzeR] túljutott a ’kisgyermek-korán’, azon a ’természetes időszakán’, amikor ’Atyja-és-Anyja járni tanították’ --- ám utóbb [még mint ’Gyermek’] olyan ’testi’ és ’lelki’ megrázkódtatást/sérülést szenvedett, melyben ’szervei/sejtjei/teste’ is sérült, illetve ’Ereje, Lélek-Jelenléte’ is meggyengült. ’Tengelyei’ – melyeket már korábban beRögzített MAGÁBAN – szintén megsérültek és ’el is mozdultak, kimozdultak a helyükről/helyéről’, és most ’Szülői’ és ’Testvérei/Segítői’ segítségével a FÖLD/Föld [egyéb elvégzett előkészületei után] elkezdi visszaigazítani a megsérült ÉLET-Tengelyeit [azaz ’ÉLETÉT’]. [Ez kapcsolódik a ’célok’ ismételt beRögzítéséhez és az ’ÚT-Tartási’ Elsődlegességhez is.]
Mindazoknak tehát, akik a FÖLDET/Földet/Földanyát – akár mint SzeRves MAG-Létezők, akár mint e célból érkezett Küldötti Létezők – [az Egyensúly-tartás mellett] a FÖLD/Föld Tengelyeinek IGAZításában megsegíteni Vannak Jelen, ’Feladat-teljesítésük ideje elérkezett’.
OmMÁÁTRé KJ, Budapest, 2010. október 25., 09.02., 10.01.
Vannak, akik a FÖLDET/Földet/Földanyát ’szervei ÉP-ségbe visszaállításában’ segítik, míg mások a ’Lelki (és Szellemi) Erő kiTeljesítésében’ [néhányan mindkettőben] segítik. Hallgassátok a Szíveteket, és megértitek, hogy ’mikor-és-miben segíthettek/segítetek’.
OmMÁÁTRé KJ
| |
|
|
|
A mai napra: |
|
„Ne feledd! Amire figyelsz, az a világod.”
| |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|