20100928 II - Sz�v-l�t�s II., Szemelv�nyek

  2011.08.08. 23:34

2010. szeptember 28., kedd

 

 Sz�v-l�t�s II., Szemelv�nyek

 

„…j�l csak a sz�v�vel l�t az ember. Ami igaz�n l�nyeges, az a szemnek l�thatatlan...”

 

*****

 

            Ha valaki tudatosan bekapcsol�dik a maga ’Csal�di Sz�v-H�l�zat�ba’ azzal a sz�nd�kkal, hogy a t�le-telhet�en seg�tse ’Csal�dj�t’/Csal�dtagjait, a F�ldanya �s Isteni �N-je [�NMAGA] vezet�s�vel k�l�nf�le meg�rt�seket kaphat [’Sz�v-l�t�s�val’ r�l�t�st kaphat olyan helyzetekre vagy gy�gy�t�si/beHangol�si r�szletekre, melyekben bizonyos ’tev�kenys�ggel’ is seg�thet. Ehhez a Sz�ven �t �rkeznek a vezet�sek �s meg�rt�sek. M�s esetben a Seg�t�i munka maga a tudatos ’egy�tt-l�gz�s/EGY�TT-L�TEZ�S’ an�lk�l, hogy valami ’saj�tos’ munk�t kellene v�gezni/seg�teni.]

 

            A FolyaMAT, ami jelenleg a MAG-L�tez�k ’fokozatos megnyit�s�ban’ is megnyilv�nul, a bolyg�-Val�s�g eg�sz�t �rinti. A Bolyg�, a F�ldanya is Rendezi a MAGA ’Csakra’-rendszer�t, ’Csakra-m�k�d(tet)�s�t’, �s e ’kapcsol�d�si ter�leteket’ �rint� v�ltoz�sok egy�tt zajlanak a F�ld valamennyi energia-p�ly�j�nak/H�l�j�nak sz�ks�ges meg�j�t�s�val/�talak�t�s�val, igaz�t�s�val/�tform�l�s�val.

 

            Mind az ’egyes L�tez�kben’, mind a F�ld Eg�sz�ben nagy fontoss�ggal b�r az, hogy a m�r elindult �p�l�si folyaMATok a F�ld MAGA-Mint�i szerint kiegyens�lyozottan nyilv�nuljanak meg, a ’k�zponti csakr�n’ kereszt�l �rkez� �talak�t�-�s-t�g�t� impulzusok a t�bbi ’csakr�ban’ �s minden m�s kapcsol�d� �LET/�let-ter�leten kiegyens�lyozott v�ltoz�sokhoz vezessenek. Nem lenne szerencs�s az, ha a ’k�zponti’ vagy ’vezet� csakr�n’ �t �rkez� �tRendez� energi�k egyes s�r�lt/elz�r�dott csakr�kban/ter�leteken nem tudn�nak kell� Hat�konys�ggal megnyilv�nulni (nem k�vetn� ez az �let-ter�let a kell� megny�l�st/�talakul�st), m�s ter�letek pedig esetleg t�lzott nyit�sukkal bor�tan�k fel a kiegyens�lyoz�d�s e folyaMAT�t. [Ez vonatkozik az egy�ni �let-igaz�t�sokra, �s vonatkozik a Bolyg�, a F�ldanya L�ny�t �rint� Igaz�t�sokra is. Az �ldozatok kapcs�n is �rtuk, hogy ma k�l�n�s figyelem ir�nyul arra, hogy a v�ltoz�sok �gy ker�ljenek megtervez�sre �s megval�s�t�sra is, hogy azzal „az EG�SZ” kiegyens�lyozotts�ga is yavuljon.]

 

            T�bbf�le ’m�dszer’ is jelen van a F�ld�n [els�dlegesen a Seg�t�k k�zrem�k�d�s�vel m�k�dnek ezek], amelyek p�ld�ul a ’csakra-�talak�t�sok’ idej�n seg�tik a ’fokozatos’ ’t�gul�st’ �s harmonikus �tform�l�d�st. Akiknek sz�ks�ge van r�, kapnak olyan seg�ts�get, amely biztos�tja azt, hogy folyaMATaik kiegyens�lyozottan val�suljanak meg, csakr�ik ’egyenletesen t�guljanak’ akkor is, ha benn�k jelen van valami olyan kiegyens�lyozatlans�g/s�r�l�s, amely megnehez�thetn� a csakr�k harmonikus �talakul�s�t. Akiknek dolga lehet ezzel, megkapj�k a sz�ks�ges r�l�t�sokat/meg�rt�seket ezekre a Seg�t�i m�dszerekre.

            A F�ldanya vonatkoz�s�ban is fontos volt kidolgozni azt a ’Seg�t� m�dszert’, amellyel biztos�that�/meger�s�thet� az, hogy ’csakr�i’ kiteljesed� [r�szben ’t�gul�’] mozg�sa/�talakul�sa ne okozza egyes kapcsol�d� ter�letek egyens�ly�nak nem-k�v�natos megborul�s�t [egyes kapcsol�d� csakr�k vagy �let-ter�letek ak�r m�r megt�rt�nt el�k�sz�leteik, ak�r megl�v� valamilyen k�l�n�s elz�r�dotts�guk vagy m�s s�r�l�s miatt ne kezdjenek ’t�lzott aktivit�sba’ --- illetve a ’lemarad�ssal’ k�zd� �let-ter�leteken is biztos�that� legyen a kiegyens�lyozott energiaell�t�s �s �talakul�s. A F�ldany�t ennek a kiegyens�lyoz�si FolyaMATnak az elv�gz�s�ben seg�tik egyes ’Gyermekei’ is, valamint egyes �GI CSAL�DOK/NEMZETS�GEK is [a ’VIL�G’].

OmM��TR� KJ, Budapest, 2010. szeptember 28., 11.23.

 

*****

 

            Egy p�lda arra, amikor m�g m�k�dnek a torz�t�k/sz�r�k.

            Az ismerets�gi k�r�mben nemr�gen t�rt�nt a k�vetkez�:

            Ismer�s�m ’lelke, Szellemi �N-je’ k�ldi a jeleket, kopogtat --- tal�n m�r ’d�r�mb�l’ is n�ha: elj�tt az id� a felemelked�sre…

            Ismer�s�m kifel� azt mutatja mag�r�l, hogy ’nem hisz’ a l�lek �s Szellem(is�g) l�tez�s�ben, �let�t az ’anyag szintj�n’ �li. Nem ’rossz’ ember, a szeretet meg�l�s�re is k�pes, de egyes �let-ter�leteit fokozatosan elz�rta/elz�rja… ’Lelk�nek’ vezet�s�t/�zeneteit ez�rt (ha nagyritk�n valami �t�r ebb�l a fizikai �szlel�si s�kra) mindig az ’anyagba’-ford�tottan �li meg.

            Legut�bb a L�lek ’felemelked�s’ ir�ny�ba val� s�rget�s�re v�s�rolt egy ’magas�tott konyhaasztalt magas�tott sz�kekkel’. A sz�keket nem lehetett megvenni Magyarorsz�gon, ez�rt elment �rt�k ’k�lf�ldre’. Ezen form�j� ’S�k’-ban utazgat�ssal azonban ’abba a m�sik orsz�gba/vil�gba’ nem lehet �tjutni, ahov� a Lelke s�rget�s�re m�r indulnia kellene… Az a m�sik, ’felemelkedettebb’ �let �s L�t nem �rhet� el a magasabb konyhaasztaln�l magasabb sz�ken �ld�lg�lve…

            Amikor elmondtam neki ezt a meg�rt�semet, nevetni kezdett… hogy eljutott-e a ’sz�r�in’ �t hozz� mindaz, amit p�r mondatban elmondtam, nem tudom… tal�n a nevet�s leoldott egy r�teget az elz�r� r�sz�b�l…

 

            A tegnapi napon m�g egy olyan meg�rt�st is kaptam, hogy a F�ldanya a ’kivon�sra’ �t�lt Mint�kat �s L�tez�seket olyan ’�temben’ �s form�ban engedi el �s vonja ki/vonatja ki, amely ’fenntartja a F�ld-�s-CSAL�DJA sz�m�ra k�v�natos egyens�lyt’.

 

Tal�n eml�keztek m�g r�, hogy egy kor�bbi �r�sban a F�ldanyai Figyelmeztet�sek k�pe egy nagyj�b�l �res ’konyha’ k�p�ben jelent meg. 20100520 II – RENDEZ�D�SEK, 7. oldalt�l:

            „…Ennek a k�pnek a felid�z�se eszembe juttatott egy m�sik ’k�p-sorozatot’, amely k�t-h�rom nap alatt �rlel�d�tt. �tVil�g�t�snak vagy „tesztel�snek”, pr�ba-Hangol�soknak �rzem ut�lag a kibomlott k�peket, melyeknek egyik els� ’�lesben t�rt�n� alkalmaz�sa’ tal�n megt�rt�nt a ma „Hajnal-t�jban” l�tott, el�bb ismertetett k�pekben.

            A kiboml� k�pek l�nyege a k�vetkez� volt:

            K�t-h�rom nappal ezel�tt �rz�keltem, hogy egy l�tsz�lag rendezettnek t�n� l�tez� „�l egy majdnem �res konyh�ban egy asztal el�tt, kezei �ssze vannak k�t�zve, �s tulajdonk�ppen nyugodtan n�z ki az ablakon”. Amikor k�s�bb, tal�n egy nappal k�s�bb „visszan�ztem a k�pre” hogy megpr�b�ljam meg�rteni, mit akar megjelen�teni, mintha azt �reztem volna, hogy az alak ’l�bai’ is �ssze vannak k�tve. Sem a kezek, sem a l�bak �sszek�t�z�se nem j�rt nagyobb f�jdalommal, de a BEKORL�TOZOTTS�GOT mindenk�ppen jelezte.

            Ut�bb a „F�ldanyai Figyelmeztet�sekkel” tudtam beazonos�tani a „megk�t�z�tts�get”. Az elm�lt kb egy h�napban mi magunk is lejegyezt�k azt, hogy a F�ldanya „kik�ldte els� �s m�sodik (utols�) Figyelmeztet�s�t” is azoknak, akik a F�ld KRISZTUSI Rendj�nek megbont�s�ra t�rekednek m�g mindig. Az els� Figyelmeztet�s (mint minden figyelmeztet�s) „Hat�-k�r besz�k�t�ssel” j�rt, amely k�pben �gy jelent meg az �rz�kel�semben, hogy a „Figyelmeztet�s al� ker�lt l�tez� bevezet�sre ker�lt egy majdnem �res konyh�ba” (= �rdemtelens�g miatt lecs�kken a F�ld r�sz�r�l adand� t�pl�l�s/t�mogat�s, csak az ker�l t�pl�l�sk�nt �tad�sra, amely az �let-ben-marad�shoz felt�tlen�l sz�ks�ges lehet), �s ott a „kezek” �sszek�t�z�sre ker�lnek. Ez ut�bbi arra utal, hogy egy bizonyos (’szabott’, meghat�rozott, adott!) k�rben lehet�s�ge van m�g a L�tez�nek arra, hogy hib�j�hoz m�rten egy NAGYON R�VID ID�N BEL�L Y�v�-T�teleket kezdjen meg --- vagyis a Hat�k�r�ben megjelent helyzeteket a t�le telhet�en �s KRISZTUSI m�don Rendezze.

[Kicsit ahhoz is hasonl� ez a Y�v�-t�teli lehet�s�g �s helyzet, amellyel a jelenleg „hatalomra” vagy „ellenz�kbe” ker�lt csoportok/egy�nek egy nagyon r�vidre szabott id� alatt �lhet(n�)nek. Komoly neh�zs�gek jelentek meg a l�that�/tapinthat� �letben: ezek megold�sra v�r� helyzetek, �s egyben yav�t�si lehet�s�gek. Mindenki megmutatta/megmutatja, hogy sz�m�ra mi a fontos: a t�nyleges seg�ts�g-ny�jt�s, vagy pedig bizonyos el�ny�k biztos�t�sa. A seg�t� tettekben pedig pontosan l�that�v� lesz az – m�g ha leplezni is igyekeznek ezt egyesek –, hogy hol van jelen a sz�v-vezette KRISZTUSI min�s�g� tett, �s hol pedig csak sz�npadias cselekedet.]

 

            Ahogyan �rtam is: „kb egy nappal k�s�bb” [Ma >>> Holnap] „ISM�T R�N�ZTEM” a „konyh�ba ker�lt alakra” [ma m�r nagyon r�vid id� �ll rendelkez�s�re a Y�v�-t�teleseknek arra, hogy ELKEZDJ�K-�S-TELJES�TS�K a sz�mukra lehet�v� tett yav�t�sokat! Nagyj�b�l a decemberben ismertetett „Huszonn�gy �r�s Y�v�-T�tel T�rv�nye” vonatkozik erre is:

20091224 II – Huszonn�gy-�r�s Y�v�-t�tel, r�szlet:

„Ez az �j Szab�ly arra vonatkozik, hogy ha valaki valamilyen kiegyens�lyoz�sra szorul� helyzetet teremt, akkor „24 �r�ja” van arra, hogy egy „ELV�RT” [=a F�ldanya �ltal elv�rt] m�rt�kben Y�v� tegye [teh�t ne csak „elkezdje” a Y�v�-t�telt, hanem egy „Elv�rt” m�don teljes�tse is, befejezze azt].

 

                                   A F�ldanya �ltali „ELV�RT”-s�gnak

- vannak olyan r�szei, amelyek egy bizonyos tudatoss�gi szint felett mindenkit�l elv�rtak,

- �s vannak olyan r�szei is, amelyek f�gghetnek az adott helyzett�l �s a keletkezett helyzet �ltal �rintettekt�l is.

 

�ltal�nosan ELV�RT p�ld�ul, hogy ha valaki b�rki m�s fel� ir�nyul�an egy h�tr�nyos helyzetet teremt vagy p�ld�ul k�rt okoz, akkor azt azonnal jelezze afel�, akit ez h�tr�nyosan �rintett, minden azonnal lehets�ges helyre�ll�t�st/kiyav�t�st v�gezzen el, hogy ezzel megakad�lyozhat� legyen a nem-k�v�natos helyzetek tov�bbgy�r�z�se. Ezeken t�l pedig minden m�st is meg kell tenni – m�g a „24 �r�s” id� lej�rta el�tt – annak �rdek�ben, hogy a keletkezett k�rok teljes eg�sz�ben megt�r�ljenek, �s vissza�lljon a s�rt�s el�tti egyens�lyi helyzet, vagy egy azt meghalad� szint� egyens�lyi helyzet.

 

„Objekt�v” ez a „huszonn�gy” �ra a tekintetben, hogy a kiegyens�lyoz�st ig�nyl� helyzet keletkez�s�nek pillanat�ban kezd „ketyegni az �ra”, nem pedig a s�r�lt helyzet „�szlel�s�nek” idejekor.

Minden �r�ban van egy-egy „kapu”, amely tulajdonk�ppen egy „szintm�r�s”, �s azt (is) hivatott szolg�lni, hogy amennyiben egy kialakult kiegyens�lyozatlans�g TOVATERJED� Hat�sai t�lzott m�rt�k�ekk� v�ln�nak, akkor ezeken a „kapukon” seg�ts�gek indulnak el azok ir�ny�ba, akiket az elind�tott kedvez�tlen Hat�sok s�lyosan �s/vagy indokolatlanul �rinten�nek.

 

N�h�ny �r�val ennek a „tesztel�snek” az elindul�sa ut�n a „Huszonn�gy-�r�s Y�v�-t�telnek” a k�pe egy „vir�g” form�j�ban jelent meg: �rezhet� volt, hogy a fentebb eml�tett „kapuk” idej�ben a vir�g bizonyos v�ltoz�sokon megy �t, majd a hat�rid� eredm�nytelen lej�rta ut�n elsz�rad/elporlad/semmiv�-lesz.

 

A „vir�g”, vagyis a „huszonn�gy �ra” teh�t egy olyan Kegy-Elemi �s/vagy Irgalmi „Lehet�s�g”, amelyben ha a Y�v�-t�telt valaki teljes�ti az ELV�RT m�rt�kben, akkor bizonyos „Elemi” �s m�s Seg�t� Er�k k�zrem�k�d�s�vel gyakorlatilag le�ll�that�ak �s megel�zhet�ek az el�re l�tott vagy el�re nem l�tott �s nem-k�v�natos tov�bbgy�r�z�sek. [Ebb�l a szempontb�l r�szben Irgalmi jelleg� is ez a kapcsol�d� seg�ts�g, hiszen „megel�zni” k�v�n olyan nem-v�rt Hat�sokat, melyek �tl�t�s�ra az emberi tudat esetleg m�g nem k�pes.]

A „vir�g” k�pe arra is utal, hogy ha valaki hib�zik, az AZONNAL lehet�s�get kap a F�ldany�t�l a hib�ja kiyav�t�s�ra, �s a „Lehet�s�g” mell� komoly seg�ts�get is ig�nybe vehet, ha „id�ben l�p” [vagyis �nmaga �s m�sok �rdek�ben is igyekszik mihamar megsz�ntetni a l�tre j�tt kiegyens�lyozatlans�got. Az ilyen „igyekezet” mindenk�ppen „�rdemes” arra, hogy a tudat �ltal �t nem fogott Hat�t�rben keletkezett Kiegyens�lyozatlans�gok megsz�ntet�s�ben a F�ldanya m�s l�nyei is k�zrem�k�djenek. Ebb�l a szempontb�l teh�t a „Kegy-Elemi” m�k�d�s is megjelenik ebben a „Huszonn�gy-�r�s Y�v�-t�telben”, hiszen „�rdemes” tett az, amely miel�bb megsz�ntetni igyekszik a l�trej�tt egyens�ly-borul�st.]

Aki teh�t igyekszik, hogy a maga �ltal [vagy a felel�ss�ge al� tartoz� �ltal] l�trehozott kiegyens�lyozatlan helyzet min�l hamarabb teljes eg�sz�ben megsz�nj�n, �s ehhez megteszi a F�ldanya �ltal ELV�RTak mellett a „minden T�le telhet�t is”, azt a Kiegyens�lyoz�s folyaMAT�ban Kegy-Elemi �s Irgalmi Er�k is seg�tik ebb�li igyekezet�ben.

 

Amennyiben valaki �l az ilyen „Huszonn�gy-�r�s Y�v�-t�tel” LEHET�S�G�vel, ahhoz a „huszonn�gy �ra” eltelte ut�n [Irgalmi/Kegyelmi] Lebont� Er�k �rkeznek.

[Term�szetesen a Kiegyens�lyoz�sban seg�ts�g�re lev� er�k m�r a „24” �ra alatt is seg�tik azt, aki tesz a Kiegyens�lyoz�s �rdek�ben.]

Ezek a Lebont� Er�k gyakorlatilag „t�r�lhetnek” minden olyan szem�lyes Felel�ss�get, amelyet a Hat�st elind�t� tudata m�g nem foghatott �t, �s lebonthatnak tov�bb� minden olyan „m�g-meg-nem-testes�lt” Hat�st/Megnyilv�nul�st, amelyek megnyilv�nul�sa tov�bbi Kiegyens�lyozatlans�gokhoz, �s �gy tov�bbi Felel�ss�g-n�veked�shez vezethetn�nek.

Amennyiben valaki nem �l a huszonn�gy �ra” �ltal felk�n�lt Kiyav�t�si Lehet�s�ggel, a huszonn�gy �ra eltelte ut�n ahhoz is elindulnak a F�ldany�t�l a Lebont� Er�k, de ezek eg�szen m�s Hat�s�ak lesznek, �s t�bbnyire nagyon „hangs�lyoss�” tett figyelmeztet�sekkel egy�tt �rkeznek, hogy az elind�tott nem-k�v�natos Hat�sok min�l hamarabb Rendez�sre ker�ljenek…”

 

            Ennek a kb 24 �r�nak az eltelte ut�n (vagy hamarabb is, ha valami �jabb nem-k�v�nt Hat�st ind�tana el a m�r els� F�ldanyai Figyelmeztet�sben r�szes�lt l�tez�) meg�rkezik a „m�sodik”, jelenleg „utols� F�ldanyai Figyelmeztet�s”. Ez a legt�bb esetben m�r a „L�tb�l val� kivezet�ssel azonos”, b�r elvileg m�g itt is lehet�s�ge van a l�tez�nek valami azonnali, k�l�nlegesen nagy, teljes eg�sz�ben �nerej� �s �nzetlen/megfelel� KRISZTUSI jelleg� �ldozattal az �letben-marad�sra. Ez a „m�sodik Figyelmeztet�s” k�pben �gy jelent meg, hogy a „l�bak” is �sszek�t�z�sre ker�ltek, vagyis a „helyv�ltoztat�s” lehet�s�ge is szinte teljes eg�sz�ben megsz�nt. Mivel a l�tott k�pben a „l�bak �sszek�t�z�se” ut�n nem t�rt�nt valamilyen komoly �ldozat felmutat�sa az �let adott (vagy m�s v�laszthatott) form�j� megtart�sa �rdek�ben, �gy „p�r (m�sod)perccel k�s�bb” megjelent k�t (vagy a sz�ks�ges sz�m� �s �sszet�tel�) Seg�t�, akik „berakt�k egy l�d�ba” a Figyelmeztetett l�tez�t, �s egy sz�mukra/sz�m�ra meghat�rozott �tvonalon elvitt�k a „hat�rig”, �s ott „kibor�tott�k a l�d�b�l”.

 

Ugyanennek a „konyh�b�l a hat�rig” vezet� �tnak ugyanakkor van egy m�sik megjelen�se is, amely a r�gi Feladatukb�l szab�lyosan kil�p� �s a F�ldet elhagyni k�sz�l� K�ld�ttekre vonatkozik.

            A Feladataikat beteljes�tett K�ld�ttek sz�m�ra a F�ldanya �s �GI CSAL�Djuk (valamint az a Csal�d, akihez a F�ldr�l tov�bbhaladnak) seg�ts�get ny�jt a lehet� legkev�sb� megterhel� �s lehet� legkevesebb f�jdalommal j�r� Kiold�d�shoz, �s a sz�ks�ges Hangol�d�sokhoz.