|
ÍRÁSAIM |
|
| |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
Írások - 2010 augusztus |
|
20100831 III - Utak
2011.08.09. 00:29
2010. augusztus 30., hétfő
Bevezetésképpen:
http://csillagosvenyen.hupont.hu/11/gaiara-hangoltan-uj
2010.08.25.
SZŰK.S-ÉG ÉS TÁGULÁS
Bezáródások, döntések nyomán. Döntések, melyek cselekedetben mérhetőek (szándék, gondolat, beszéd, tett).
A beszűkülések két irányú Hat.ása feszülések, további SZűk.s-ég
1. Tovább lépők, az Én-ismeret építő útján járók
2. Kilépők, tudattalan és tudatos cselekedetek mérései alapján
A bezáródások Szeptember 2.-áig földi síkon is bekövetkeznek. A leválasztott, nem táplált létezők vesztenek minden téren energetikai rendszereik leszűkítésével. Rezgésük tovább csökken.
Hatásuk a Tovább.lépőkre átmenetileg zavaró, kibillentő, elvonó.
A rezgés különbségek már nem tarthatóak, csak átmenetileg, ezért a választott utak szerint szeptemberben bezuhanások, kimozdulások, átstruktúrálódások lesznek az Élet Minden Területén.
Az átmenet után az Egyen-Súly FÖLDI/Földi Létre jötte G.Haia-i, a Fénytartó Tengelyek és Fénytartó Létezők Erőiben valósul meg Időben nem kiszámíthatóan.
A TÁGULÁSOK ezután elindulnak a Földön az Alapokra épülően.
*****
Az elmúlt napok „hajnali képeit”, „ébredés előtti/közbeni” képeit --- egyik értelmezésükben kapcsolódni éreztem a fentebb idézett lejegyzéséhez, mintha az azokban írtakhoz is kapcsolódó ÁtVilágító helyzetek (illetve azok értékelései) lennének:
I.
Az egyik képben „egy házban” voltam [’tanyaházban’ ~ SzeRves Földi testi-élet, a Földanya által adott/megáldott/megerősített testi jelenlét/Élet, rendesen megalapozott és arra felépített ’szép’ Jelenlét/Élet]. Nem nagyon, de egy kissé néhol (nem mindenhol) ’zsúfoltnak’ tűntek a ház egyes helyiségei, és (talán emiatt is) itt-ott egy-egy nem-a-helyén-lévő ’tárgyat’ is láttam… Nagyjából mindent rendben-lévőnek éreztem, az egyik [’kedves, kedvenc’] ’szobában’ azonban azt éreztem, hogy bizonyos részében meg kellene [belülről] erősíteni.
Érdekességként: ez a szoba, amelyről úgy ítéltem, hogy egy kis megerősítést igényelne, a ’legtávolabb’ volt a ’telek’ kapujától [belépés, beszületés --- és talán ’normál körülmények’ között itt lenne megejthető a kilépés is az ismert ’halál’ formájában] és a legközelebb volt [a kapuval szemközti részen lévő] ’kút’-hoz [’Forráshoz, Élet-Eredőhöz’]. A (természetes fényességet árasztó) helyiség azon ’falán’, amely a ’kút’ felé nézett, egy ’szabályos’ (fényes) ’ajtó’ volt, mely a megfelelő módon kinyitható/bezárható is volt.
[A Holle anyó mesében a ’kút’-ban haladva ’Mérődik’ meg, és a mérésnek megfelelően Újul meg (dicsőül meg vagy ’pecsételődik meg’) az érdemes és a lusta/érdemtelen élet.]
A [tanya]ház képe (az egyik magyarázata szerint) megjelenítheti azt a ’továbblépő’ Életet, aki ’Érdemesen’ élt a Földön, és a jelen testi formájában élve valamilyen olyan változásra/továbblépésre készül, amely valahogyan ’több’ vagy ’más’ (is lehet), mint az eddig ismert [halállal járó] Élet-váltás. [Felépített SzeRves Élet]
Lehet ’több’ amiatt az Élet-váltás, mert valaki [például egy Küldötti Feladatban eljárt Lélek/Élet, beteljesítve a Feladatát] ’végleg’ elhagyni készül a Földet, hogy visszatérjen a MaGa ’Hazájába’. Lehet ’több’ vagy ’más’ egy váltás amiatt is, hogy egy eddig Földi-anyagi testben megtestesült Szellem/Lélek a továbbiakban már ’csak’ ’Szellemi Jelenlétként’ Segíti vagy Támogatja tovább a Földet [tulajdonképpen ’visszaadja’ a Földanyának és KRISZTUSnak ’mindazt, amit az anyagi megtestesülése érdekében Őtőlük kapott’].
Az, hogy a [rendezett] [tanya]házban ’belülről’ követtem az eseményeket, azt jelentette, hogy a Földanya által Yóvá-hagyott/megerősített ’formában’/testben voltam jelen az ÁtVilágító képben. Az, hogy ’számomra’ az a ’szoba’/helyiség volt a ’legkedvesebb’, amely a ’házon kívüli’ ’kúthoz’ [út, valamint Forrás] volt a ’legközelebb’, utal a választott út ’irányára’ [továbblépés az EGY/Egység/Szerelem kiteljesítése irányába]. Dániel Zsuzsanna lejegyzésében ez úgy szerepel, mint „Tovább lépők, az Én-ismeret építő útján járók”, akik ’cselekedeteikben mérhető’ döntéseik nyomán elkezdtek bizonyos ’bezáródásokat’. Bezáródásaik szükségesek, hiszen továbblépésükben valamilyen különleges célt választottak és afelé haladnak [elvégezték és elvégzik a továbblépéshez szükséges
Földi és Égi átRendeződéseket: elengednek bizonyos mintákat és kapcsolódásokat, és hozzáigazodtak/hozzáigazodnak a választott irány/ARÁNY mintáihoz/rezgéseihez, ’önMAGuk megérett a további Életre’].
Érzetben az jelent meg, hogy ’a tél közeledtével’ szükség lehet a ’kijárati ajtót/kaput’ is tartalmazó terület/fal bizonyos ’bélelésére’ és/vagy megerősítésére.
Érdekes, hogy most valóban éppen a tél felé haladunk (belépve az őszbe) --- a ’tél’ képe azonban itt érzésem/megértésem szerint másra is utal(t): akik továbblépésüket a Rendnek megfelelően előkészítik, bizonyos kapcsolódásaikat lezárják. Ez a befelé-fordulás a legtöbb esetben szükséges ahhoz, hogy az elválásból megtörténhessen a tervezett irányba/útba való átigazodás/átlépés/átgyökerezés. A ’tél’ képe tehát erre a [továbblépéshez szükséges] bezáródásra is utal --- amikor akár teljesen meg is szűnhetnek a látható kapcsolódások a társakhoz. Ha pedig a ’külső’ kapcsolódások megszűnnek, akkor a ’táplálás’ korábbi formája is leáll(hat).
Azok, akik az Építő továbblépéseket választották, többnyire megfelelően elő is készültek erre. Jelenleg azonban nagyon sokféle változást él meg a Föld (mint Világ) és minden itt élő (világ). Olyan esetek is előadód(hat)tak, hogy a Földanya ’felkérte’ a MaGuk Rendeződését élőket egy-egy fontos Feladatban való segítségre --- és ha valaki eleget tett az ilyen Földanyai felkérésnek, előadódhatott olyan helyzet is, hogy a MaGa Rendeződésében bizonyos tekintetben elmaradt [a képben ez úgy jelent meg, hogy a földön volt néhány tárgy, nem pedig a helyén], és akár a MaGa számára tartalékolt ’erők’ egy részét is felhasználhatta a Feladat-teljesítés során].
Érzésem szerint a Földanya [és az ÉGI és Földi CSALÁD] a ’hétvégén’ egy átfogó, mindenre kiterjedő ÁtVilágítás során a Továbblépő Pecsétekkel és Jelekkel Rendelkezőket ’ellenőrizte’ abból a szempontból, hogy megfelelően előkészültek-e a választott irányokba és utakra --- illetve ahol valamilyen ’hiány’ vagy ’nehézség’ van jelen, az milyen okból állt elő, van-e mód azok megfelelő pótlására/yavítására stb.
Fontos szempont volt az ÁtVilágítás során az, hogy azok, akik Érdemes Cselekedetek során kerültek a MaGuk útján hátrányba, azok a választott útjukon/Életükben ne szenvedjenek hátrányokat és szükségtelen nehézségeket, vagyis megkapjanak minden olyan [ÉGI és Földi, VILÁGI és Világi] Támogatást és Segítséget, amellyel előkészített/Yóvá-hagyott útjukat megvalósíthatják [ne szenvedjenek felesleges feszüléseket].
II.
A „cselekedetek megmérése” olyan döntéseket is felmutatott az elmúlt időszakokban, amelyek tartalma szintén a Földről való eltávozás --- a bevezető írás szóhasználatával „kilépés” formájában. A „kilépés” [a mai írásban] olyan távozást jelent a jelenlegi Földi Életből (megtestesülésből), amelynek oka valamilyen „nem-kívánatos-nem-illeszkedés” a Földanya által meghatározott mintákhoz.
A „Kilépés” oka lehet például az, hogy valaki nem hajlandó elfogadni-és-élni a Földanya KRISZTUSI Rendjét [nem fogadja el az Élet Szentségét és a Földre jellemző Szabadság-Elveket stb].
Annak, hogy valaki „nem fogadja” el a Földanya által elvárt Törvényeket és Elveket, szintén több oka lehet. Lehetséges, hogy valaki (a Földanya/KRISZTUS Ítélete szerint] „önhibáján” kívül került ebbe a SÉRÜLT helyzetbe, és e sérült helyzete miatt él tudattalanul vagy tudatosan a KRISZTUSI Földi Elvek ’ellenében’. Annak, hogy valaki nem hajlandó elfogadni a Föld KRISZTUSI Elveit, lehet olyan oka is, hogy a Létező valamilyen a Földtől ’teljesen idegen’ mintákat hordoz, és azok Rendezése más Világban/Élet-helyen lehetséges.
A Föld SzeRves Létezőiben meglévő „Sérüléseket” A CSALÁD folyaMATosan Ellenőrzi/ÁtVilágítja. Ellenőrzésre kerül, hogy az adott Sérülés Kiegyensúlyozására/Rendezésére jelenleg már Rendelkezésre állnak-e a Földön a megfelelő Kiegyensúlyozási/Rendezési Módszerek és Lehetőségek, illetve ’beláthatóan rövid időn belül’ ilyenek elérhetőekké válnak-e a Földön [vagy más kapcsolódó Világban]. Amennyiben a Földanya egy adott Kiegyensúlyozatlanság [’Sérülés’] Rendezését már bevonta a ’Földön elérhető megtapasztalások’ közé, akkor ezek Gyógyítása/Rendezése FolyaMATos. Ha jelenleg egy-egy [Földhöz kapcsolódó, tehát olyan Sérülés, amelynek Rendezését a Földön Élővé kell tenni] kiegyensúlyozatlanság Rendezéséhez még nincsenek meg a Földön a megfelelő feltételek, akkor a Földanya és ÉGI CSALÁDJA közösen döntenek a ’Rendezés jelenlegi módjáról’. [Ilyen Rendezéseknél meghatározott feltételek szerint újra és újra meg kell vizsgálni a Rendezési Lehetőségeket.]
A jelen írás szóhasználata szerint „továbblépő” és „kilépő” tehát abban különbözik egymástól, hogy a „továbblépő” teljes egészében elfogadta a Földi Életet és Rendet [„begyökerezett, és egy megfelelő Érési folyamatot élt meg”], és a Földanyával, továbbá választott továbblépési útjával összehangolódva egy SzeRves Átalakulási/Váltási megélésre készül. Sokszor ezek „új utak” megnyitásai is lehetnek a személyes/Rendes megélések által --- hiszen már megszűnt a Föld korábbi teljesen elzárt/karantén állapota, újra lehetővé váltak a SZERELEM Ereje általi más Világokba való áttérések. A „továbblépők” a „maguk házában” [SzeRves testében/Életében] „készülnek” erre az átlépésre --- a Földanya által is támogatottan [a szükséges/lehetséges mértékű támogatottságban].
A „kilépők”-et is „támogatja” a Földanya abban, hogy elhagyják a jelenlegi Földi [megtestesült] Életüket. Közöttük vannak olyanok, akik „visszaszülethetnek” Földre, és vannak olyanok is, akik elhagyják ezt a Világot. Kilépésük oka valamilyen a lényükben meglévő olyan Rendezetlenség, melynek jelen-testi-életükben-való-Rendezésére a Földanya nem adott Engedélyt.
Mind a „továbblépőkre”, mind a „kilépőkre” jellemző az, hogy lezárják a korábbi kapcsolódásaikat, lezárják az eddigi megtapasztalásokat. A „továbblépők” inkább „maguk húzzák el a függönyeiket” a „házukon belül” (szabad választásaik, és az ezeknek megfelelő tetteik/megéléseik során) (tudatosan elRendezik/lezárják korábbi kapcsolódásaikat), a „Kilépők” esetében pedig inkább az a jellemző, hogy választásaiknak megfelelően „falakat” emelnek maguk köré, illetve ahol szükséges, ott a „Földanya” választja le őket a korábbi környezetükről.
A „Továbblépőkre” általában az a jellemző, hogy mind maguk, mind a környezetük többnyire [a lehetséges mértékben] ’harmonikusabban’ éli meg ezt a lezárási/elválasztódási időszakot. A harmónia ’mértéke’ függ az érintettek tudatossági szintjétől, valamint a Rendezést igénylő helyzetek milyenségétől is. A lezárási időszak a vállalások és a szükség mértékében tarthat nagyon rövid ideig, de néha hosszabb ideig is elhúzódhat.
A „Kilépők” esetében általában csak ritkán teremtődik lehetőség „harmonikus” lezárásokra. Jellemző, hogy a kilépők korábban is „halogatták” a Felelősségi körükbe tartozó dolgok elvégzését, és általában „vártak/várnak” valamire --- leginkább ’megnyíló’ helyzetekre, ahová Rendezetlen létükkel áthúzódhatnak, ha csak egy kis időre is…
ÁtVilágító képben a „Kilépők” képe a következőképpen jelenítődött meg: egy nagy udvarral rendelkező ház udvarának „leghátsó” részén, egy ma már használaton kívül álló üres épület/raktár „tetején” láttam néhány létezőt. [Itt is a bejárati kaputól a legtávolabbi területen vagyunk már. Az udvar ezen hátsó részén nincsen kapu, csak kerítés van, és azon túl pusztaság. Az itt lévők maguk nem nyitottak a maguk számára ’szív-kapukat’.] Kicsit olyan érzést keltett a kép, mintha az itt tartózkodók „az egójukba bezáródva és abba kapaszkodva” igyekeznének valamiféle túlélést találni --- vagy az éppen meglévő túlélési lehetőségbe (amíg csak lehet) megkapaszkodni. Kicsit (vagy nem is kicsit) az „élősködés” minősége is megjelent bennük: a használaton kívüli (már kiürített!) raktár „tetején” [’fennsőbbrendűség, gőg] való elrejtőzésük (illetve ide való beszorulásuk) arra utalt, hogy az Élet/Túlélés érdekében sem nagyon kívánnak „Rendes Kapcsolódásba” lépni másokkal. Egymással sem kívántak kapcsolatba lépni ott a „kopár tetőn”: legfeljebb figyelték egymást, hogy a másik esetleg észrevesz-e valamilyen olyan lehetőséget, amelyhez ők is hozzákapcsolódhatnának.
[Nem akarnak és nem tudnak kapcsolódni a Rendet élőkkel sem, és a „rendtelenül” élő társaikkal sem. A „rendtelenül” élők „egymás között” is csak a VILÁG Rendjének megfelelően kapcsolódhatnának. Valószínűleg ezért választották inkább az egyedüllétet.]
A beszűkült élettérre figyelemmel mintha tudatosan „takarékoskodtak” volna az erőikkel is: feleslegesen talán már nem akartak békétlenséget szítani (hiszen nem voltak már támogatóik, illetve ’kezek’, akik helyettük megcselekedték volna azt, amit ők kitaláltak). Ugyanakkor ha valamilyen ok miatt egymás közelébe kerültek, akkor a „csendes morgással/vicsorgással” jelezték ’felsőbbségüket’. [Például az egyik ’katonai’ képzettségű egy kérdést tett fel egy ’orvosibb végzettségűnek’ ’katonai fogalmakkal’ úgy megfogalmazva, hogy arra a másik ne tudjon válaszolni.][A „bennük megjelenített tudással” mintha „életlehetőséghez” kívántak volna jutni: látszólag gyógyírt kínáltak meglévő problémákra, a valóságban azonban befogadóiknak hátrányokat okozva elkezdték a maguk képére formálni az életlehetőségeket azokon a területeken, ahová ’beengedték’ őket. Mára már nyilvánvalóvá lettek a „tudományaik” valódi céljai és működései, ezt egyfajta szomorúsággal vették tudomásul, de néha mégis „hangot adtak” nézeteiknek egy-egy „kvíz-műsor-jellegű-működési-formában”.]
„Egy pár” is volt meglapulva a „tető” egyik részén egymástól kissé eltávolodva. Nagyon igyekeztek „belelapulni” a tetőbe, hogy lehetőség szerint ne, vagy minél később vegyék őket észre. Békésnek tűntek --- ám érzésem szerint mindez csak álca volt, várva a megfelelő alkalomra vagy helyzetre. Mintha csak „prédára” vártak volna, hogy azt majd kétoldalról megtámadva leterítsék…[Számukra csak ennyi az ’együttműködés’?] Ugyanakkor nem értették, vagy nem vették észre azt, hogy ha nem a prédára várnának, hanem megpróbálnának egymással valamiféle építő kapcsolódásba lépni, máris ’táplálékhoz’ jutnának…
Az elhagyatott és üres volt raktárépület tetején kapaszkodók/tengődők/várakozók között volt olyan, aki „alatt” már csak egy „vékony jég vastagságú” volt a tető, amin mozdulatlanul feküdt… mások alatt még erősebb volt a tartószerkezet…
A „tetőn” [is] mindenki ÁtVilágításra és Mérésre került. Voltak olyanok, akik megpróbáltak volna az udvar leghátsó részéről kissé előbbre jutni: a túlélés lehetőségét keresve. Erre azonban nem volt módjuk --- hiszen „előbbre” csak akkor juthatnának, ha másokkal „Rendes” kapcsolódásokat szándékoznának (és tudnának) kialakítani…
A „rozoga tetőn” való megbújás/jelenlét utal a SzeRves ’gyökerek’/kapcsolódások/Élet [’ház’] leépülésére és leépítésére.
A ’Kilépők’ vonatkozásában a Földanya ’táplálási kötelezettsége’ csak az ’Élet Szentsége’ által meghatározott körben/mértékben van. A „Továbblépők” esetében a Földanya Táplálási Lehetősége és Kötelezettsége is szélesebb, személyhez igazodóbb. Egy „továbblépő” táplálási igénye függ a MaGa vállalásától, és attól is, hogy továbblépése mennyiben és milyen módon szolgálja/segíti közvetlenül vagy közvetve a Földanyát ÉS CSALÁDJÁT. [Maga a ’továbblépés’ is lehet a Földet Segítő Szolgálat. Az nem minősül Földet segítő Szolgálatnak, ha egy Rendezetlen élet ’önként’ eltávozik a Földről. Egy ilyen létező távozása ’kötelezettség’, ha nem fogadja el a Földi Életre vonatkozó Törvényeket/Elveket. Szolgálatnak csak az minősül, amelyet a Földanya mint Földet Segítő Lépést Yóváhagyott.]
OmMÁÁTRé KJ, Budapest, 2010. augusztus 30., 16.42.
Miért jelentek meg ’bennünk’ ezek az ÁtVilágító munkák/képek?
Mind a Kilépés, mind a Továbblépés olyan „Földi esemény”, amely VILÁGI/MindenHatói RENDEZÉST is igényel közvetlenül. A Földről való eltávozást ma már a Földanya Mérései előzik meg, a Földanya döntése az, hogy „hol, milyen módon, milyen Rendezést követően engedi el Gyermekei kezét”. Hogy egy Földről eltávozó Létező „hová” léphet be/tovább, vagyis „hová illeszkedő”, ennek „Mérése” mindenkor a [KRISZTUSI/MindenHatói] ’REND’ ’Hatásköre’.
OmMÁÁTRé KJ
*****
„Jelenleg
minden további [és továbbvivő] „kapu és út”
a Belső, Személyes [Saját] Szív-kapun át nyitható.
Igaz ez a „FÖLDÖN/Földön belül” elinduló/elindítható további utakra,
illetve a Föld ÉLETÉBŐL továbbvezető utakra/kapukra.
OmMÁÁTRé KJ, Budapest, 2010. augusztus 30., 20.13.
A FÖLD/Föld ÉLETÉBEN vannak olyan sajátos Védelmi és/vagy ÉLET-VÉDŐ „kapuk és utak”, melyekre sajátos Védelmi Törvények vonatkoznak [a Föld ’Vész-tervébe’ tartozó Védelmi lehetőségek közvetlenül a Földi ÉLETET védik, így ’közvetlen’ MindenHatói Védelem alá is tartoznak. Amit a Föld és VILÁG „Védelmi Útként” szükségesnek tartott megtartani vagy felállítani, az a FÖLD/Föld ’Vész-Terve’ körében került Szabályozásra és elhelyezésre. OmMÁÁTRé KJ, Budapest, 2010. augusztus 30., 21.29.]
A „kulcs” [a Saját Út/Kapu kulcsa a Föld SzeRves Létezőiben]
mindenkinek a MaGa Földanya által adott Eredeti Szívében Van.
Jelenleg a „manipulált” [mesterségesen átalakított/átültetett/áthangolt] Szív(ek)
közvetlen KRISZTUSI és MindenHatói Ellenőrzés és Felügyelt,
szükség esetén Földanyai-KRISZTUSI-MindenHatói Közös Vezetés alatt is állnak.
OmMÁÁTRé KJ, Budapest, 2010. augusztus 30., 20.16.
„Sorsok” [FÖLDI/Földi/Világi, VILÁGI és egyéb]
„nem cserélhetőek”/változtathatóak meg
Szív vagy más ’szerv’ „cseréjével”/átültetésével
vagy bármilyen más a Földanya által meg-nem-Áldott/meg-nem-Erősített módon.
A Földanya által megerősített/megáldott útnak az a változás/átalakulás minősül,
amely természetes úton, magától, külső beavatkozás nélkül megy végbe a Földön.
OmMÁÁTRé KJ, Budapest, 2010. augusztus 30., 20.18.
*****
Levél-részletek:
„Nálunk is feszülős a helyzet a kilépők miatt, remélem, már nem tart sokáig...
A segítség érezhetően jelen van, gyorsan működik.
...csak az a fránya lehangoltság ne lenne...talán holnapra már ez is könnyebb lesz…”
„Érzésem szerint azért került kimondásra, hogy megszűntek a korábbi ’külsős’ kapuk és utak [pontosabban ami maradt, az a Vész-terv Rendelkezései alá került, közvetlen MindenHatói Védelem és Ellenőrzés alá került] és innentől kezdve csak a saját Szívén át indíthat/nyithat mindenki a maga számára kaput/utat, hogy ezzel kiiktathatóak legyenek a „kert alatti” és egyéb elrejtett/tartalékolt utak (melyekre talán vártak még egyes távozásra rendeltek... és amelyek kiszámíthatatlan rezgéseket küldtek vagy továbbítottak még mostanában is...)
A Saját Szívből nyitott kapuk és utak
’mindig’ illeszkednek
az adott Világhoz/világhoz.”
A ma kapott képeknek/megértéseknek az volt az egyik fő üzenete/értelme, hogy [’alap-helyzetben’] „külső kulcsok” már nincsenek, nem kellenek. Csak a saját szívében lévő kulcsot használhatja/érheti el bárki a Földön... és a saját Szív-’kulcsával’ megnyitott úton haladhat mindenki…
[Visszautalok a bevezető kép „tanyaházban lévő kedves szobájára”, amely a „ház” azon része volt, amely a legközelebb volt a „kúthoz” (’forráshoz’):]
Levél-részletek:
„… (egy forrásnál járva pár napja) lehetett érezni hogy valamilyen új kódok érkeznek a forrásból és az apró kristályokon keresztül is Földanyától, amit egyszerűen úgy tudtunk jellemezni, hogy: „az új megszületése”…
(Pár nappal később ugyanennél a forrásnál) „…még egy érdekességet találtunk, amiről csak utólag (házon belül) derült ki mikor jobban megnéztük, hogy egy régi viaszpecsét...több száz éves lehet, az írás vagy szimbólum nem-igen látszik már rajta, de lehet hogy egy szakértő segíteni tudna ebben ...kíváncsi lennék mit ábrázol…”
„…Érdekes, hogy a ’régi pecsétet’ [’pont most, a megújulás során] ’kioldotta’ a [Forrás és a] Földanya... És hogy ez bennünk ’anyagi/tárgyi’ megerősítést is kapjon, a pecsét ’értő kézhez/szívhez’ került... [Mindez azt is jelzi, hogy ma már a SzeRves változások a fizikai megtapasztalások szintjén is szinte ’azonnal’, ’Most’ jelen vannak…][Ez egyre nagyobb fokú tudatosság megélésére hív fel minden SzeRves Létezőt… különösen MAG-Létezőt…]
[A ’Pecsét’ a Földön a Földanya (mint KRISZTUSI Létező)(Szívben elhelyezett) ’Jelölése’, és „alapja”/meghatározója/’kerete’ a Lelkek/Létezők Földi Életének.]
Kioldásra került, felszínre jött... de már nem olvasható rajta a régi írás... hiszen a jel megjelenése a megerősítő jel... régi tartalma ma már feltárhatatlan... és a jel ’mai’ [Mának szánt] jelentése a fontosabb...”
*****
MAGOKNAK:
„A ’belégzés és kilégzés’ [kiáradás és befogadás] együtt és egyszerre, EGYKÉNT, egymást-kiegészítően Van.”
OmMÁÁTRé KJ
| |
|
|
|
A mai napra: |
|
„Ne feledd! Amire figyelsz, az a világod.”
| |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|