20100804 - Szemelv�nyek

  2011.08.09. 01:12

http://csillagosvenyen.hupont.hu/11

2010.08.04.

Tudat-�-s-�g

Ki Tudatoss�ga maxim�lis szintj�t b�rja, �m nem t�lti fel tapasztalati �ton, �gy nem �p�ti be Val�s�g�ba, nincs k�nnyebb helyzetben att�l, Ki Tudatoss�gnak teljess�g�t m�g nem �rte el, �m azt tapasztalva,be�p�tve - nem tanulva, olvasva- j�rja sz�v�tj�t.

J� ism�rve a k�t �tnak a bizonytalans�g �s a bizonyoss�g.

Ki nem tapasztalattal t�lti fel tudatoss�g�t, bizonytalan tud�s�ban, mag�ban.

Term�szet�b�l fakad�an az ember tapasztal�. Ezt az utat nem helyettes�theti a m�sok �ltal tudott tan�t�s, az elm�let, az elm�ly�l�s.

A Tudatoss�g egy jelent�s �llom�sa, pihen� pontja, ahol a felel�ss�get minden cselekedet��rt v�llalja.

Ennek egy fontos felismer�se, hogy az is �rt�s, ha k�r�s n�lk�l seg�tek, felhatalmaz�s n�lk�l elm�b�l kital�lva ind�tok el seg�t� energi�kat valamilyen m�sok �ltal meghat�rozott c�lb�l.

Az elh�v�s, a sz�v�t, feladat h�v�sa n�lk�l minden j� sz�nd�k is beleavatkoz�s a Folyamatokba.

Ki nem tudja mit cselekszik, nem tudatos.

A Szeretet nev�ben az Id� vonalon nagyon sok �rt�s, S�rt�s ker�lt az emberek test rendszereibe.  Sok energi�ba ker�l Gaia Rendszereinek kiegyens�lyozni a tudatlanul elk�vetett beavatkoz�sok kibillen�seit.

A j� sz�nd�k nev�ben l�trehozott sz�vev�nyes sz�lak milli�rdjai k�tik meg az emberis�g energia testeit.

Ideje A TUDATOSS�G Univerz�lis Rendszer�be kapcsol�dni, ahol a Magammal foglalkoz�s nem �nz�s, �s csak k�r�sre seg�tek, mert tudom hogy ha nem �gy teszek, beleavatkozom felhatalmaz�s n�lk�l egy l�tez� �let�be.

S�lyosabb beleavatkoz�s ha ezt csoportosan  tessz�k.

A v�lasztott utak szerint halad mindenki, ehhez kapcsol�dik szinkronicit�ssal minden rendez�d�s. Legyen az betegs�g, vesztes�g, sz�munkra j� �s rossz �let k�r�lm�ny.

Hagyjunk mindenkit a v�laszt�sa szerint �ton j�rni hisz �n-je vezeti. S ha �ppen mi kell�nk egy-egy feladat megold�s�hoz, megtal�l a seg�ts�gre szorul�.

Ezzel adom meg sz�let�si jog�t, a Szabads�g�t.

*****

 

D�niel Zsuzsanna lejegyz�s�hez – a 20100731 – Szemelv�nyek MAGoknak c�m� �r�sb�l:

 

            „…A F�ldanya a „fizikai testek” ’k�r�l’ is fokozta ma m�r SZERELEM-Jelenl�t�t, ami �sszef�gg�sben van a SzeRves megtisztul�si �s Rendez�d�si folyaMATokkal. ’Egyidej�leg’ �s egym�st�l elv�laszthatatlanul folynak

- a „testen bel�li” megtisztul�si �s Rendez�d�si folyaMATok

- �s a L�tez�k ’Kapcsol�d�saib�l’ eredt viszonyok/mint�k „�j [KRISZTUSI] Rendhez” Igaz�t�sai.

Egym�st seg�tve hol az egyik nyilv�nul meg er�teljesebben, [p�ld�ul lebont�sra ker�lnek bizonyos k�ls� kapcsol�d�sok, hogy az ehhez tartoz�, id�szer�v� v�lt bels� Rendez�d�s is megt�rt�nhessen], hol a m�sik [bizonyos bels� �tRendez�d�s sz�ntet meg r�gi kapcsol�d�sokat vagy viszonyokat – ak�r a ’bolyg�-val�s�g L�T�N t�lmutat�an’ is.] Amennyire lehet,

pr�b�ljatok tudatosan figyelni a hozz�tok kapcsol�d� ’Rendez�d�si ritmusra’/mint�ra:

n�ha teljesen ’egy�ni’ mint�k �s ’ritmus’ szerint tisztulhatnak/Rendez�dhetnek az egyes Lelkek �s/vagy Csal�dok, �m

a „bels�” �s „k�ls�” tisztul�sok �s Rendez�d�sek

a legt�bb esetben felvesznek

egy [kiegyens�lyozott �s kiegyens�lyoz�sra t�rekv�] „menetet” vagy „ritmust”.

 

Mindig van egy „�ves m�rlegel�s” �s v�lt�s, amikor sz�mot vet mindenki az elm�lt egy esztend�ben el�rt v�ltoz�saival, de most azokra a r�videbb id�szakonk�nt ’harmonikusan’ megjelen� v�ltoz�sokra h�vom fel a figyelmet, melyek napi, n�h�ny-napi, heti, esetleg havi (holdh�napi) „ciklikuss�gban’ nyilv�nulhatnak meg, �s amelyek egy

kiegyens�lyozott m�don igyekeznek Rendet teremteni

a „bels� �r�s/meg�l�s”

valamint

a „k�ls� megnyilv�nul�sok/megnyilv�n�t�sok” kapcsol�d�saiban.

 

Nagyon fontos tudatosan meg�lni a bels� v�ltoz�sokat/�talakul�sokat �s figyelemmel k�s�rni, hogy ezek milyen k�ls� megnyilv�nul�sokkal j�rnak --- �s fontos figyelni azt is, hogy a megnyilv�n�tott �letben megt�rt�nt v�ltoz�sok milyen bels� v�ltoz�sokkal j�rnak. A MAG-L�tez�k sz�m�ra ezek nagyon fontos, tudatoss�got n�vel�, �s a JELEN KOR m�k�d�seinek meg�rt�s�t seg�t� ’megtapasztal�sok’. Seg�tik meg�rteni a „bel�l” �s „k�v�l” t�rt�n� [F�ldanyai] Hangol�sokat, �s seg�tik kialak�tani azt a [MAG-L�tez�kt�l elv�rt] k�l�n�s „�rz�kenys�get”, amelyre a F�ldany�nak ma [is] oly nagy sz�ks�ge van a SzeRves kiegyens�lyoz�si folyamatok eredm�nyes m�k�dtet�s�hez.

OmM��TR� KJ, Budapest, 2010. j�lius 30., 21.18.

 

… ami a „h�zban” maradt, az mind „tov�bb-vihet�” �s v�laszthat�. „Rajtunk” m�lik, hogy mit visz�nk mindezekb�l magunkkal, minek adunk majd helyet az �j �let�nkben/otthonunkban…

 

K�r�s

A Szabads�g Elvein alapul� Vil�gokban nagyon fontos, hogy ’k�retlen�l’ ne avatkozzunk be m�sok �let�be.

            Alapelv, hogy ha valakinek sz�ks�ge van seg�ts�gre, akkor az ’k�ri’ a seg�ts�get.

 

            N�ha el�ad�dhat, hogy az, akinek a seg�ts�gre t�nylegesen is sz�ks�ge van, „akarat-k�ptelen” vagy „v�lasz-k�ptelen” helyzetben van. Ha „�let-vesz�lyben” van valaki, akkor a „L�lek k�r�se” is el�gs�ges ahhoz, hogy seg�ts�get ny�jthassunk sz�m�ra. Ha nincsen ilyen k�zvetlen (vagy s�lyos k�zvetett) �let-vesz�ly, de a seg�ts�gre szorul� valamilyen ’tudat-gyenges�g’ miatt [kisgyermekkor, �ntudatlan �llapot] nem k�pes a seg�ts�g-k�r�sre, ny�jthat� sz�m�ra olyan seg�ts�g, amellyel az �llapota/helyzete T�NYLEGESEN yav�that�. Mindez azonban csak olyan m�rt�ket �rhet el, amely az eredeti �let�tj�r�l lehet�s�g szerint nem mozd�tja ki/el a megseg�tettet.

            Fontos m�rlegelni minden olyan seg�ts�gny�jt�sn�l, amikor a seg�ts�gre szorul� nem k�pes a seg�ts�gk�r�s kifejez�s�re, azt, hogy ha akarat-k�pes vagy v�lasz-k�pes helyzetben lenne, akkor milyen jelleg� seg�ts�get k�rne/k�rhetne. Ezek a szab�lyok ma m�g kiss� bonyolultnak, vagy ak�r akad�koskod�nak is t�nhetnek --- �m a L�lek eredend� �rz�kenys�g�nek visszav�tel�vel „mag�t�l �rtet�d�ekk�” lesznek.

Ma m�g sokaknak neh�zs�get okozhat a „m�sik tisztelete”, a m�sik akarat�nak elfogad�sa �s meg�rt�se, �s ez sok esetben vezethet [v�tlen vagy sz�nd�kolt] akarat-s�rt�sekhez, a m�sik �let�be val� k�retlen beavatkoz�shoz. A most foly� gy�gy�t�si id�szakban mindazok, akik neh�zs�gekkel k�szk�dnek a „tisztelet” �s „elfogad�s” ter�letein, seg�ts�get kapnak a megfelel� tudatos�t�sokhoz �s megval�s�t�sokhoz.
 

Fontos �jra megtanulni azt is, hogy ha �szlelitek valaki neh�z helyzet�t, akkor aj�nlj�tok fel a sz�m�ra a „t�letek telhet� seg�ts�get”. Ahogyan a L�lek eredend� �rz�kenys�ge ism�t helyre�ll, �gy v�lik majd teljesen term�szetess� az is, hogy meg�rzitek: kinek �s miben/hogyan seg�thettek.