2010. j�lius 13., kedd

Az Irgalom/Szerelem erej�vel…

A legut�bbi lejegyz�s�nkben �rtuk, hogy a F�ld�n v�gre olyan „els�dlegess�gek” ker�ltek meghat�roz�sra, amelyek m�r

a „t�nyleges kiegyens�lyoz�sok/gy�gy�t�sok”

ter�lt�hez tartoznak.

            �rtunk arr�l, hogy

a „r�gi tudati rendszerek lebomlanak”,

�s ennek (is) k�vetkezt�ben

egyre er�teljesebbek lesznek a „h�v�sok” a „v�lasztott �j utak ir�ny�b�l”

[a tudat�t (ahogyan az eg�sz l�ny�t) mindenki �thangolja a v�lasztott �tj�nak megfelel� tudati szintre/rezg�sre].

            K�l�n�s figyelem fordul most

a „Csal�don bel�li” kapcsol�d�sok rendez�s�re

--- �rtve ez alatt a legkisebb csal�dokat, illetve a F�ldet-mint-bolyg�val�s�got, illetve a F�ld-kapcsol�d�s�t-az-�gi-Csal�dokhoz.

            A legut�bbi �r�sb�l:

            „…A F�ld fel� „m�s Vil�gok fel�l ir�nyul� Els�dlegess�gek” k�z� olyan ter�letek ker�ltek meghat�roz�sra/meger�s�t�sre �s vagy felv�telre, amelyek azt hivatottak az elk�vetkez� [m�r jelenleg is tart�] id�szakokban

el�mozd�tani, hogy a F�ld SzeRves �lete [a F�ld SzeRves �l�l�nyei/L�tez�i]

r�ismerjenek �nMaGuk Eredend� L�t�re/L�nyeg�re,

�s ezen bel�l is legink�bb a F�ld �LET�BEN v�llalt

[�j, �s ha sz�ks�ges, akkor a r�gebbi] v�llal�saikra �s feladataikra,

�s hogy teljes eg�sz�ben tiszta k�pet kapjanak az �ket �rint� Felel�ss�g minden ter�let�r�l.

Ez ut�bbi els�dlegesen

azt hivatott el�mozd�tani,

hogy „a saj�t Hat�sk�r�ben”, a saj�t Hat�ter�let�n [’Bent’] mindenki elv�gezze

[tudatosan elv�gezhesse] mindazt,

ami az � maga Feladata/Felel�ss�ge,

�s lehet�s�g szerint k�l�n „k�ls� �bresztget�sek” n�lk�l r�ismerjen a Val�di L�ny�re/L�nyeg�re, a F�ld�n v�llalt jelen Feladataira…

            Ahogyan az ilyen Csal�di L�togat�sok ut�n lenni szokott: a F�ld most is v�rja az �GI CSAL�DOK Yavaslatait/Seg�ts�g�t a felvetett k�rd�sekben, vagy minden egy�b k�rd�sben. „Napokon bel�l” val�sz�n�leg ism�t �rkez(het)nek �jabb F�ldet Seg�t� Er�k �s Yavaslatok.

OmM��TR� KJ, Budapest, 2010. j�lius 8., 00.28.

„Minden tov�bbl�p�s [~tov�bbi l�p�s] alapja az ’�nMAGra/�nmag�ra ismer�s el�mozd�t�sa”.

OmM��TR� KJ, Budapest, 2010. j�lius 8., 05.21.”

Visszat�rve a mai meg�rt�sekhez:

            Az elm�lt �r�kban egy t�rsammal t�rt�nt „�ramoltat�s” sor�n az al�bbi most foly� „gy�gy�t�sra” �rezt�nk r�:

            Az elm�lt �vekben vissza-visszat�r� tiszt�t�s/gy�gy�t�s volt az, hogy tudatosan k�rt�k azoknak

a ’fogadalmaknak/esk�knek’ a felold�s�t

(�s az ezekhez kapcsol�d� mint�ink Rendez�s�t),

melyek valamilyen ok miatt m�r idej�t-m�ltak, teljes�thetetlenek, illetve sz�ks�gtelenek lettek.

            Kor�bbi �leteinkben [Szellemi �s/vagy Lelki �rintetts�gben, gyakran F�ldi emberi L�t�nkben] tehett�nk olyan fogadalmakat vagy esk�ket, k�thett�nk olyan sz�vets�geket, melyeket tudatosan/akarva (val�ban szabadon) v�llaltunk fel, m�g m�s esetekben eleve valamilyen ’k�nyszer’ ’tett bilincseket’ sokakra (p�ld�dul ’elterel�sek’, ’�tkok’ �s egy�b ’nem Krisztusi m�gia’).

            El�ad�dtak a ’r�gm�ltban’ p�ld�ul olyan ’�rz�si’ feladatok (szint�n szabadon, vagy valamilyen k�nyszer�t� er� hat�s�ra), amikor egyesek ’�tvettek meg�rz�sre” a „maguk vagy csal�djuk, esetleg m�s Csal�dok/L�tez�k sz�m�ra” [fizikai �s/vagy szellemi] yavakat --- melyeket azt�n k�s�bb nem tudtak [nem-tudtak/nem-akartak] �tadni vagy tov�bb�ramoltatni azokhoz, akikhez sz�ks�ges lett volna. Ilyen esetekben (�s sok m�s esetben is) a „karma-m�k�d�sek” „ber�gz�tettek” egy-egy „ad�ss�got”, amelyet „t�rleszteni” kellett volna --- ezt azonban [a tudat-hom�lyos�t�s/hom�lyosul�s mellett] sok t�nyez� akad�lyozhatta meg az elm�lt id�szakokban.

[Ilyen helyzet lehetett p�ld�ul egyes MAG-Csal�dok/Csal�dtagok eset�ben az, amikor egy MAG-L�tez� valamilyen ok miatt „akad�lyozott�” lett a feladata elv�gz�s�ben. Ha ez a feladat „fontos” volt a F�ld �LETE/Egyens�lya biztos�t�sa �rdek�ben, akkor egy-egy ilyen feladatot ’id�legesen’ �tvehetett m�s MAG-Csal�dtag, vagy ak�r egy megfelel� K�ld�tti L�tez� is. Lehets�ges, hogy egy id� m�lva a MAG-L�tez� m�r „visszavette” volna a Feladat�t, azonban ezt valamilyen id� k�zben el��llt „k�t�tts�g” megakad�lyozta, �s ez sokf�le „neheztel�st” halmozhatott fel az id�k folyam�n – p�ld�ul „csal�dok k�z�tti makacs, vissza-visszat�r� ellens�gesked�sek/irigys�g, m�s neheztel�s” form�iban.

A „Szerelemb�l val� kies�s” a F�ld MAG-L�tez�iben m�r maga is ’lehetetlenn� tette’ az Eredend� EGYS�G meg�l�s�t, �s minden ezen alapul� SzeRves meg�l�st. Tulajdonk�ppen ez az EGYS�GB�L val� Kies�s volt az oka a tudat �ltal r�szben �tfogott elm�lt id�szakokban l�trej�tt „sz�vets�geknek” --- �s ez az egyik magyar�zata annak is, hogy a F�ld �j �LET�BEN [a Magyar/MAG L�tez�knek] m�r nem a „sz�vets�gekben” kell gondolkodni, hanem az �JRA MEG�LHET�V� LETT EGYS�GBEN. A „sz�vets�geket” [amelyek a F�ld�n „L�tezni” akarnak] a Sz�v/�rtelem vezet�s�vel hozz� kell majd igaz�tani a F�ld SzeRves EGYS�G/SZERELEM L�T�HEZ/Min�s�g�hez.]

            Kor�bban legink�bb KEGYELMI vagy IRGALMI old�sok sor�n ker�lhetett sor [legt�bbsz�r a megfelel� tudatoss�g megl�te, tudatos k�r�sek, tudatos elenged�sek/meg�l�sek stb megl�te eset�n] ’idej�t-m�lt ’esk�k/fogadalmak’ old�s�ra. ’�rdekes’, hogy az elm�lt id�szakokban sokak eset�ben ker�lt sor olyan ’fogadalmak/esk�k’ felold�s�ra [k�l�n�sen az elm�lt f�l/egy �vben], amelyeknek a „gy�kere”/ered�je „nem k�zvetlen�l kapcsol�dott a F�ldh�z”, vagyis valamilyen „�tny�l�sa” volt a L�lek/Szellem m�s Vil�gokban meg�lt �let�hez.

            Ami�ta a F�ldanya �jra m�k�dteti a ’MAGA SZ�V�T/IGAZS�G�T’ [kb 2009 j�liusa/augusztusa �ta] [valamint ma m�r a SZERELEM�T], az�ta „minden sz�vdobban�st”, minden „gondolatot/�rz�st” [a F�ld�n] „fel�gyel” --- �s „keresi azokat a kiegyens�lyoz�si utakat, amelyekkel a Gyermekei l�ny�ben t�nylegesen megl�v� kiegyens�lyozatlans�gok megsz�ntethet�ek”.

Mindazok vonatkoz�s�ban,

akik a F�ldany�val val� tov�bbi k�z�s �letet v�lasztott�k [t�nyleges meg�l�seik �ltal!],

a F�ldanya elv�gezte az „Isteni �N-ek” [�s �GI CSAL�DOK] k�zrem�k�d�s�vel

a F�ldi L�tez�k „teljes �tVil�g�t�s�t” abb�l a szempontb�l (is),

hogy van-e a L�ny�kben b�rmilyen olyan ’fogadalom, esk�, sz�vets�g-nyom’,

amely valamilyen „akad�lyoz�, disszon�ns” m�don van jelen.

Az egyes mint�kban megjelen� ’disszonancia’ t�bb dologra is utalhat --- ezeket is „csoportos�totta” a F�ldanya. Megjelenhet ’disszon�ns’ rezg�s/k�p akkor is, ha valami p�ld�ul „m�g” nem-id�szer�”. A ’disszonancia’ megjelen�se utalhat a „F�ld mint�ival �ssze-nem-egyeztethet�-minta” jelenl�t�re is. Ez ut�bbiak k�z�tt vannak olyanok,

-          amelyeket a „tudatoss�g szintj�re fel kell hozni �s tudatos k�zrem�k�d�ssel kell kiegyens�lyozni” [sz�ks�ges a tudatoss�g �ltali Rendez�s a tov�bbi „biztos” �let-vitelhez],

-          valamint vannak/lehetnek olyan „nem-illeszked�sek”, amelyeket nem sz�ks�ges [figyelemmel a F�ld�n jelenleg �lt �letre/v�llal�sra] a tudatoss�g jelen szintj�re beemelni ahhoz, hogy a kiold�sa/Rendez�se megt�rt�nhessen [valami olyan ’tudati h�l�hoz’ kapcsol�dik, amely nem kapcsol�dik szorosan a v�lasztott tov�bbi (legt�bbsz�r F�ldi) �let�thoz].

            Az a „F�ldanyai Gy�gy�t�s/Kiegyens�lyoz�s”, amelyr�l most �runk,

ELS�DLEGESEN azokat �rinti,

akik a F�ldany�val val� k�z�s tov�bbi [testi] �letet v�lasztott�k ---

ugyanakkor

a KRISZTUSI IRGALOM Ereje �ltal �rinthet olyanokat is,

akik a „F�ldr�l elt�voz�ban” vannak

[ha ez a kiegyens�lyoz�s mind az �rintett t�voz�,

mind a F�ld �let-m�k�d�s�t ’kedvez�en befoly�solhatja.

Ez ut�bbi esetben nem a F�ldanya v�gzi (els�dlegesen) a t�voz�s �tj�t v�lasztottak megseg�t�s�t,

hanem KRISZTUS, illetve sz�ks�g eset�n a MindenHat�i REND).

Azok sz�m�ra is seg�ts�g lehet teh�t ez a Gy�gy�t�s/Kiegyens�lyoz�s, akik nem a F�ld �j Vil�gi �tj�t v�lasztott�k. Sz�mukra azonban nem a F�ldanyai SZERELEM ny�jt seg�ts�get, hanem az IRGALOM KRISZTUSI �s/vagy MindenHat�i Ereje.]

.

A F�ldanya [az �rintett Isteni �N-ekkel EGY�TT]

�tVil�g�totta Gyermekei Teljes L�ny�t abb�l a szempontb�l,

hogy jelenleg milyen ’fogadalmak, esk�k, vagy m�s sz�vets�g-nyomok’ vannak a L�ny�kben,

ezekb�l melyek azok, amelyek �sszhangban vannak a v�lasztott tov�bbi �let�ttal

(�s term�szetesen a F�ld meg�jult KRISZTUSI Rendj�vel),

�s melyek azok,

amelyek valamilyen ’disszonanci�t’ okoznak a L�tez� SzeRves �let�ben.

A ’disszon�ns rezg�sek’ k�z�l

[a F�ldanya �s az �rintett Isteni �N, valamint az �rintett �GI CSAL�DOK Egy�ttm�k�d�s�ben]

kiv�laszt�sra ker�ltek azok,

amelyek

„jelenleg a F�ldanya MAGA HAT�SK�R� GY�GY�T�S�BAN Kiegyens�lyoz�sra ker�lnek”.

Ez azt jelenti,

hogy ebben a F�ldanya �ltal a MAGA Hat�sk�r�be vont Gy�gy�t�sban

MINDEN olyan kor�bbi ’esk�, fogadalom, sz�vets�g-nyom, �s ezekhez hasonl� m�s Minta/nyom’ kiold�sra ker�l a SzeRves F�ldi L�tez�kb�l,

amelyek

„�sszeegyeztethetetlenek a F�ld KRISZTUSI/Szabads�g/Vil�g Rendj�vel/M�k�d�seivel”,

�s „nem-illeszked�ek a F�ldanya �ltal meg�ldott tov�bbi �let-�ttal”.

Ezek a gy�gy�t�sok/old�sok/Rendez�sek a legt�bb esetben nem jelennek meg a „tudatban”, azokon a „test-t�jakon” azonban, ahol ezen ’esk�k �s fogadalmak, sz�vets�g-nyomok’ „nyomai” eddig megtal�lhat�ak voltak, „�rzet” megjelenhet a kiold�s idej�ben [bizserg�s, zsibbad�s, sz�r� vagy �pp tomp�bb f�jdalom, viszket�s, neh�zs�g, megk�nnyebbed�s, �tmeneti duzzad�s vagy piross�g, ki�t�sek, (�ltal�ban kisebb) �t�d�sek/�tk�z�sek meg�l�se…]

            Ahogyan �rtam is:

a F�ldanya [A CSAL�D EGYET�RT�S�VEL]

a MAGA Hat�sk�r�be vonta

ezt a „kiold�sos” Gy�gy�t�st/Rendez�st.

A Kiold�sok „El�k�sz�t�s�t” minden esetben

a F�ldanya �s az �rintett Isteni �N [legt�bbsz�r az �rintett Csal�dok] Egy�ttesen v�gezt�k/v�gzik el.

Vannak „egyszer�bb” old�sok, melyeket tulajdonk�ppen a F�ldanya �s az �rintett Isteni �N „Maga” is elv�gezhet, m�sok elv�gz�s�hez „tan�k” is sz�ks�gesek. MINDEN „El�k�sz�t�st” a F�ldanya MAGA v�gez el, ez�rt nem sz�ks�ges ezeket „k�rnie” a L�leknek. Ugyanakkor a tudatos k�r�sek, tudatos k�zrem�k�d�sek mindig meggyors�thatj�k vagy megk�nny�thetik a „megval�sul�st”. A tudatos k�zrem�k�d�s, a tudatos „befel�-figyel�s” Hat�s�ra ugyanis olyan meg�rt�seket adhat �t a L�lek, melyek megk�nny�thetik az egyes folyamatban l�v� old�sok/Rendez�sek MEG�RT�S�T, �s ez�ltal k�nnyebben �tl�that�v� lehet az „�ppen �lt �let”.

A Kiold�sokat minden esetben k�veti

a megfelel� Rendez�s/Rendez�d�s is a F�ldanya vezet�s�vel [a „Most”-ban]

(p�ld�ul Jelek/Pecs�tek t�rl�se/�tad�sa/meger�s�t�se stb),

az �rintett Isteni �N [esetleg CSAL�D] k�zrem�k�d�s�vel.

[Gyakorlatilag az ’Isteni �N’ �tHatja �nMaG�t �NMAGA megfelel� Min�s�g�vel a F�ldanya vezet�s�vel, �s a sz�ks�ges V�delmek JelenL�t�ben.]

A Kiold�sok �s ehhez kapcsol�d� Rendez�sek [esetleg RENDEZ�SEK] megt�rt�nte ’ut�n’

�s/vagy ezekkel EGYIDEJ�LEG

megt�rt�nik minden olyan m�s Rendez�s/RENDEZ�S is, amely „sz�ks�ges”.

Ilyen „sz�ks�ges Rendez�s/RENDEZ�S” lehet p�ld�ul az, hogy bizonyos eddig �rz�tt �s/vagy megk�t�tt ’Yavak’ – a megfelel� form�ban/m�dokon – �t�ramlanak a F�ldanya vezet�s�vel a „megfelel� helyekre” (L�tez�kh�z vagy Csal�dokba). [Amikor a „Rendez�s” form�t haszn�lom, a F�ld�n bel�li FolyaMATr�l van sz�, m�g ha a „Rendez�s” a F�ld�n t�lny�l� Hat�sokkal” is j�r, azt a RENDEZ�S �s FolyaMAAT forma jel�li.]

Mivel a SZERELEM

�s/vagy az IRGALOM Ereje/JelenL�te vezeti

ezeket a Rendez�d�si/RENDEZ�D�SI FolyaMA(A)Tokat,

�gy olyan „form�ban” ker�l sor a ’Yavak �tvezet�s�re’

(�s minden sz�ks�gess� v�l� m�s �t�ramoltat�sra stb)

(term�szetesen mag�ra az eg�sz FolyaMA(A)Tra),

amely „itt-�s-most a legmegfelel�bb minden �rintett sz�m�ra”.

OmM��TR� KJ, lejegyezve: Budapest, 2010. j�lius 13., 17.04.