20100709 - �jabb tapasztalatok (I. r�sz)

  2011.08.09. 01:28

2010. j�lius 4., vas�rnap

 

�tVil�g�t� ’�lom’-k�pek:

Valami�rt t�bben voltak a h�zban [t�bb csal�d?], ahol �ppen laktam. A v�c�t is sokan haszn�lt�k, �s egyszer azt tapasztaltam, hogy az �l�ke ’elt�rt’ (furcsa lett, mintha tal�n r�szben valahogyan h� hat�s�ra �talakult volna �s/vagy elt�rt�k?) �s kiss� szennyezett (ink�bb poros, piszkos) lett… [egyel�re ink�bb „formainak” �reztem az el��llt neh�zs�get, mint „tartalminak” --- �s az �ppen l�trej�tt neh�zs�gre kerestem �p�t�/sz�p�t� megold�st, miel�tt tov�bb n�tt volna a baj]

El akartam menni valami k�zeli �zletbe, hogy vegyek tiszta �j �l�k�t --- valahogyan b�ztam tal�n abban, hogy addig a ’gyerekeim’-re [’gyermek-l�t�ekre’, akik m�g fel�gyeletet ig�nyelnek] megfelel�en figyelnek azok, akik ott voltak… Tudtam, hogy csak r�vid id�r�l van sz�, gyorsan vissza�rek…

Elindultam a boltba, nagyj�b�l tudtam [’eml�keztem’], hogy merre fel� kellene menni…

[mivel ’tudtam’, hogy mit akarok/mire van sz�ks�gem, a ’gondolatom/akaratom mutatta az utat’]…

[a gondolataim a ’megtisztul�s, megtiszt�t�s’, m�sok megseg�t�se t�mak�rben kerestek valami kiyav�t�si/kieg�sz�t�si seg�ts�get]

 

�tk�zben egy id�sebb szak�llas embert �rtem utol, �s azon gondolkodtam, hogy egy birk�t is kellene szerezni, �s azt megny�zni, felpucolni… de ’nekem’ el�g lenne a birk�nak csak az egyik r�sze is… meg nem is nagyon tudom, hogy hogyan kellene egy birk�t feldolgozni… de ez a szak�llas f�rfi tudja… akkor tal�n t�rsulni kellene/lehetne, �s megosztozhatn�nk a birk�n…

[ut�lag �gy �rzem, hogy ezek a „birkav�g�sos” [a megtisztul�shoz/megtiszt�t�sos r�gi/s�r�lt �ldozati form�hoz kapcsol�d�] k�pek/gondolatok a „szak�llas f�rfi” gondolatai voltak, amiket ’pontosan �rz�keltem’, amint egy meghat�rozott k�zels�gbe �rtem a f�rfihez, �s mindaddig �rz�keltem a gondolatait (szinte a saj�tomnak t�n�en!), am�g egy meghat�rozott k�zels�gben voltam vele. Mintha az „�ldozat” r�gi mint�i szerint gondolkodott volna, vagy egy ilyen r�gi mint�j� �ldozat alapj�n akart volna megold�st tal�lni az �let�re… A f�rfi olyan benyom�st keltett els�re, mint aki az utc�n lakik, de tulajdonk�ppen nem volt igaz�n gondozatlan [’haz�tlans�g’?].

 

            Ahogyan ’tov�bbhaladtam’ (elt�volodtam egy bizonyos t�vols�gra a f�rfit�l), azt gondoltam, hogy semmi sz�ks�g sincsen birka fel�ldoz�s�ra, nincsen sz�ks�gem nekem „birk�ra”, a „h�s�ra, v�r�re” vagy ki tudja hogy bel�le m�g mire…

            Ahogyan a „l�ny�nk” �rz�kelte a f�rfi gondolkod�s�t �s gondolatait, majd kil�pve a ’gondolatmezej�b�l’ visszat�rtem a saj�t �let-mint�mba, az jelent meg bennem, hogy „semmi k�z�s nincs benn�nk, ami alapj�n ’�n’ meg tudn�m vele �rtetni az �ll�spontomat, �s amivel ’�’ meg tudn� velem �rtetni a saj�tj�t”. ’Hi�ba’ �rtem meg esetleg a l�ny�t mozgat� mint�kat (vagy ak�r a gondolkod�s�ban l�v� s�r�l�seket �s azok okait), nem tudom neki �gy �tadni/elmondani/elmagyar�zni azokat, hogy elfogadja mindazt, amit mondan�k… Gondolatai ’csak’ a ’birkav�g�s’ k�r�l forogtak, CSAK EBBEN akart a maga sz�m�ra t�rsakat tal�lni…

Egy darabig mintha j�tt volna m�g�ttem ez a szak�llas f�rfi, mintha figyelte volna, hogy h�tha hozz�m kapcsol�dhat… valahogyan a tudom�s�ra hoztam, hogy nekem m�sfel� van dolgom…

 

            K�zben �szrevettem, hogy a „bolt”, ami fel� ’a f�rfit [a f�rfi gondolatait] k�vetve’ eddig haladtam, nem is az, amire most sz�ks�gem lenne, �s hogy az otthonom k�zvetlen k�zel�ben van egy megfelel� ’bark�csbolt’, ahol olcs�bban biztosan tal�lok olyan ’�l�k�t’, amire sz�ks�gem van…

            Valahogyan a ’megtisztul�s’ k�rd�sk�r�t �tint� keres�sem kapcs�n ’tal�lkozott’ a ’gondolatom’ a szak�llas f�rfi ’megtisztul�shoz’ kapcsol�d� gondolataival, �s emiatt ’egy kis kit�r�t’ tett�nk… tal�n azt Vil�g�tva �t, hogy van-e lehet�s�g seg�ts�g-ny�jt�sra… [’csal�dtag-e?]… Ennek �tVil�g�t�sa ut�n azonban ’visszakanyarodtunk a magunk eredeti �tj�ra’… �s ezen „visszakanyarod�s” alatt „t�zetesebben megn�zt�k azt a ter�letet”, amelyen �thaladtunk (hiszen az ’oda-�ton’ nem volt lehet�s�g a ’k�rny�k’ megfigyel�s�re, mert a ’birkav�g�sra’ besz�k�lt gondolatok foglalt�k el/le a l�nyemet).

Err�l a t�volabbi ter�letr�l teh�t vissza kell jutnom valahogyan az otthonom k�zel�be… k�zben az is eszembe jutott, hogy „telik az id�”, �s igyekezni kellene a gyerekek miatt is min�l hamarabb haza�rni… Egy darabig gyalog sietve haladtam [Egy�ni elindul�s], majd tal�ltam egy villamost [seg�t�i lehet�s�g a gyorsabb halad�sra azok sz�m�ra, akik k�z�s c�l fel� vagy egy ideig azonos �ton haladnak], amelynek nem n�ztem meg pontosan az �tvonal�t, csak sejtettem, hogy tal�n j� lehet… Volt p�nz n�lam, �gy vettem r� jegyet… de kider�lt, hogy miel�tt hazavinne, ez a j�rat tesz m�g egy nagyobb kit�r�t… Figyeltem, hogy merre haladt el a villamos [villamos ~ a Vil�gon bel�l halad� j�rm�], r�szben ismer�s ter�leten j�rtunk, amely sz�pen fel volt �j�tva, rendbe volt t�ve…

 

Lev�l-r�szlet:

„Ma hajnalban ism�t �tvil�g�t� �lomban a kocsimmal voltam egy helyen, ott valamit jav�tani kellett rajta. Voltak ott n�k, f�rfiak, arr�l besz�lgett�nk hogyan tudunk tov�bb menni, javasoltak, pr�b�ltak a kocsihoz dolgokat.

Majd elindultam, egy ismer�s asszonyt vittem magammal, �m r�vid id� m�lva l�ttam, hogy egy biciklis kisl�ny a bal kereket n�zi. Leh�ztam az ablakot, �s a kisl�ny mondta, hogy a ker�k s�r�lt, defektes - de m�r akkor �reztem is.

N�h�ny m�terre volt egy gumis, de a felhajt�ja havas volt, a ny�ri gumival nem mentem fel. Kisz�lltam �s egy f�rfinek elmondtam hogy mi t�rt�nt. A f�rfi n�zegetett sz�m�t�g�pen gumikat, k�rdezte hogy haszn�lt j� lenne-e. Mondtam hogy most is az lehetett a hiba, az�rt volt sz�lszakad�s mert haszn�lt volt. Mondta, hogy h�vja a f�n�k�t, akkorra m�r vagy 3-4 szerel� j�tt el�.

 

„Visszat�r� k�rd�s”:

Mi�rt nem veszik fel/�t ’magyarokt�l’ a magyarok az �rkez� inform�ci�t/tud�st/k�dokat? Mi�rt tartj�k sokan �rt�kesebbnek a k�lf�ldiek �ltal hozott dolgokat?

 

*****

 

T�bb [szem�lyes] k�rd�semre is ’kiboml�’ m�g a v�lasz... ami �sszef�gg�sben lehet a ’m�gnesess�ghez’ �s annak v�ltoz�s�hoz kapcsol�d� k�rd�semmel is...

A „m�gnesess�g” v�ltoz�sa �sszef�gg�sben van a tudat/tudatoss�g v�ltoz�s�val... tal�n hasonl� a tudat �s a m�gnesess�g viszonya, mint a ty�k-�s-toj�s k�rd�sk�re (nem tudjuk, hogy melyik is volt el�bb, illetve melyik hat�rozza meg a m�sikat)...

A tudat/tudatoss�g [jelenleg is] igazod�st v�gez a meghozott v�laszt�soknak megfelel�en, �s am�g ez meg nem t�rt�nik egy�nenk�nt (�s az �sszes egy�nre is tal�n), addig nagyon neh�z b�rmit is ’meg�rteni’, b�rmihez is ’tudatosan’ igazodni...

 

Amit mint k�zeled� lehet�s�get „meg�rt” [p�ld�ul] egy ’Mad�r-min�s�g’, arra igyekszik el�k�sz�lni... Ugyanakkor amikor meg�rkezik t�nylegesen is ez a v�ltoz�s, a „beleigazod�s” teljes ’ideje’ (az ism�telt �ntudatra �bred�sig) a teljes tapogat�z�s �s nem-�rt�s ideje is lehet, amikor m�g l�tsz�lag semmi sem m�k�dik, vagy pedig a tudat m�g nem k�pes felismerni a m�k�d�st...

Mintha lenn�nek, akik az ilyen ’op�los’/igazod� id�kre specializ�l�dva igyekezn�nek „magukra vonni a figyelmet �s ezzel bizonyos m�rt�kig, a lehets�ges m�rt�kig elterelni m�sokat” [a ’l�nyeg�ben’ hasonl� t�rekv�s� gondolataikkal]... ezzel tal�n eddig �tmenetileg megakaszthat� volt a tudatoss�g igazod�sa... �s az �gy el��llt „r�seken” volt megcsapolhat� az �leter�/�letm�k�d�s...

 

Ugyanakkor ma m�r – azt �rzem – hogy minden ilyen esetleges elterel�si k�s�rlet a F�ldanya Rendszer�ben az „�tk�z�s/akad�lyoz�s” kateg�ri�j�ba esik, �s �gy szerintem ma m�r az ilyen r�gi �rtelm� elterel� k�s�rletek nem j�rhatnak eredm�nnyel (neh�zs�geket viszont jelenthetnek a „k�zel�ben l�v�kben”)...

B�zom abban, hogy ezeknek a ’zavarosban hal�sz�’ t�rekv�seknek a kisz�r�s�re kell�en el�k�sz�lt a F�ldet seg�t� VIL�G is... K�rj�k a sz�ks�g eset�n a KRISZTUSI VIL�G Seg�t� Er�it, hogy a F�ldanya �ltal meg�ldott v�laszt�soknak megfelel� Igazod�si �s tudatigaz�t�si folyaMATok zavartalans�ga �rdek�ben minden lehets�ges �s sz�ks�ges m�don seg�ts�k a F�ldi �LETET.

OmM��TR� KJ, Budapest, 2010. j�nius 4., 17.04.

 

 

2010. j�lius 6., kedd

„Van ami a L�lek tulajdons�ga/eszk�ze, �s van, ami a testben-�l�-l�lek�.”

 

Amikor a „tudat” [egy �j tudati h�l�hoz] igazodik, a kor�bbi tudati kapaszkod�k t�bbs�ge „lebomlik, el�rhetetlenn� v�lik”, nem m�k�dnek (egy�ltal�n nem m�k�dnek, vagy a m�k�d�s�k kisz�m�thatatlan vagy nem el�gs�ges).

Egy Sz�v-alap� Vil�gban/vil�gban (amilyen a F�ld �s a F�ld SzeRves �lete) az ilyen igazod�sok ’idej�n’ a Sz�v-min�s�gek azok, amik ’el�rhet�ek’ �s t�mpontot adhatnak. Ha valaki az ’elm�je’ m�k�d�s�t �sszhangba hozta a maga sz�v-rezg�seivel, akkor egyfajta „�rtelem”-m�k�d�s a seg�ts�g�re van az igazod�s teljes ideje alatt (a sz�ven �t ugyanis a L�lek �NMAGA Ereje �s L�te/Tud�sa van jelen, amely „f�ggetlen” azokt�l a tudati h�l�kt�l/mez�kt�l, amelyek �ppen az igazod�saikat/�tRendez�d�s�ket v�gzik/�lik, �s amelyek a testben-�l�-l�lek tudata/tudatoss�ga sz�m�ra meghat�roz�ak).

 

A Sz�vben meg�rlelt (�l�v� tett) Hit �s Bizalom,

a meg�rlelt B�lcsess�g �s ’�r�k Tud�s’/Tudat/�rtelem

’kapaszkod�k’, seg�t�k a tudati h�l�k/mez�k �trendez�s�vel is j�r� v�ltoz�sok idej�n.

 

Ezek a v�ltoz�sok n�ha csak „felsz�nesek”, m�skor (amilyen a F�ld mostani v�ltoz�sa is) „gy�keresek”, „mindenre kiterjed�ek”.

 

A r�gi tudati h�l�k/rendszerek

– amelyekhez eddig az adott form�j� testi �let kapcsol�dott,

�s amely egyfajta k�z�s tudati rendszerbe hangolta �s foglalta a F�ldi �letet (megtapasztal�st) –

lebomlanak,

�s az �let egy m�sik (v�lasztott) tudati/�let-rendszerhez kapcsolja/Hangolja �t mag�t.

 

�ltal�ban egy�nenk�nt is v�ltoz� lehet, hogy ki mennyi id� alatt „l�tja meg �jra a f�nyt”, mikor k�pes �jra az �j Tudati �s �let-rendszert tudat�val felfogni �s aszerint m�k�dni/L�tezni, de �ltal�ban van egy „(id�-)keret”, amelyen bel�l a szem�lyes igazod�sok megt�rt�nnek. Aki ebben a keretben nem k�pes �nMaG�t beigaz�tani, az �ltal�ban nem tud bekapcsol�dni az adott �let-folyamatba (meghal), �s majd egy �j test fel�p�t�s�vel k�s�rli meg k�s�bb a beigazod�s�t.

            A F�ld emberi faj�n�l, �s a legt�bb m�s tudatos F�ldi �let eset�ben �ltal�ban k�t, h�rom, h�rom-�s-f�l, legfeljebb n�gy ’nap’ szokott lenni ez a beigazod�si id�szak, amely egy olyan ’t�mpont’, ami a megtarthat� tudatot/�rtelmet seg�ti ebben az id�szak�ban. Tulajdonk�ppen a L�lek �rz�kel�se ez, �s a L�lek a F�ld�n ezeket a ’k�peket’ v�lasztotta mag�nak t�mpontul az ut�bbi n�h�ny sz�zezer/milli� ’�vben’…

 

            A tudat v�ltoz�sai (ahogyan a testet �lt�tt �let minden v�ltoz�sa is) szoros �sszef�gg�sben vannak a ’m�gneses jelleg�’ v�ltoz�sokkal. A m�gneses „h�l�k” �s m�k�d�sek

- a F�ld�n „bel�l” is megv�ltoznak/mozognak,

- illetve a F�ld minden folyaMAT�ra kihat „A CSAL�DJ�T” �rint� [VIL�GON bel�li] minden hasonl� term�szet� v�ltoz�s is.

 

A „tudati” v�ltoz�sok nagyon szoros �sszef�gg�sben �llnak teh�t a ’m�gneses jelleg�’ v�ltoz�sokkal, meghat�rozz�k egym�st, �s k�lcs�n�sen (elv�laszthatatlanul) hatnak egym�sra: bizonyos ’tudati v�ltoz�sok’ ind�tj�k el a m�gneses �trendez�d�seket �s v�ltoz�sokat, �s ez ut�bbiak kiHatnak [’visszaHatnak’] a tudati folyaMATokra.

*****

2010. j�lius 6.

Lev�l-r�szlet:

„Az �lomban k�lt�zk�d�sben voltunk. Siker�lt mindent kitakar�tva �s rendbe t�ve �tadni, minden holminkat �tvitt�k az �j otthonunkba.
 

Valami miatt m�gis m�g a r�gi h�zban aludtunk, azt tervezt�k, hogy m�snap indulunk el. Reggel, el�g kor�n, amikor m�g nem sz�m�tottunk r�, meg�rkeztek a h�z tulajdonosai vend�gekkel. Furcsa volt, mert nem zavartatt�k magukat: m�g �ppen felkelt�nk �s �lt�zni kezdt�nk, m�r be is hozt�k a szob�ba a holmijukat, nem v�rva meg hogy t�vozzunk. Zavar� volt.”

 

*****

2010. j�lius 6., kedd

            �rz�sem szerint az elm�lt k�t-h�rom-n�gy napban ism�t t�bbf�le �tVil�g�t�snak voltunk sokan r�szesei.

            Az egyik nagy k�rd�s annak a min�l pontosabb felt�r�sa volt/lehetett, hogy jelenleg, az eddig elv�gzett el�k�sz�letekre �s a megval�sult Rendez�d�sekre figyelemmel milyen neh�zs�gek vannak „rejtetten” �s/vagy „megnyilv�nultan” jelen a CSAL�DON BEL�LI KAPCSOL�D�SOK ter�n.

-          Milyen folyaMATosan visszat�r� probl�m�k jeleznek,

-          ezeknek mennyiben t�rt�nt/t�rt�nik meg a felismer�se �s tudatos kezel�se,

-          illetve milyen okai vannak annak, hogy egyesek ezeket nem ismerik fel (nem akarj�k felismerni, nem akarnak szemben�zni a maguk neh�zs�geivel)?

-          Figyelemmel arra, hogy jelenleg elkezd�d�tt a F�ld�n [’glob�lisan’ is, vagyis a teljes bolyg�-Val�s�got �rint�en] a r�gi tudati h�l�k �s mint�k lebont�sa �s elt�vol�t�sa, ez milyen konkr�t neh�zs�geket okoz(hat) az egyes emberek/l�tez�k, csal�dok �s m�s SzeRves k�z�ss�gek �let�ben (p�ld�ul a neh�zs�gek megl�t�s�ban vagy m�s eligazod�si k�rd�sekben)?

-          Milyen jellemz� neh�zs�gek vannak MA jelen a csal�don bel�li kapcsol�d�sok ter�n, �s hogyan lehetne Hat�konyabban el�mozd�tani a neh�zs�gek val�di (seg�t�, el�re-mutat�) term�szet�nek a felismer�s�t, �s erre figyelemmel a szeretet-alap� Rendez�st/Rendez�d�st?

 

Mindezeket a ’tudatoss�g’ ter�let�hez is kapcsol�d� k�rd�seket/helyzeteket „t�bb csal�d” is „tesztelte” az elm�lt napokban (legfeljebb elm�lt n�h�ny h�tben) egy olyan „saj�tos helyzetben”, amikor L�ny�k ’t�nylegesen is’ ’behelyez�sre ker�lt’ annak az ’energia-s�vnak’ vagy L�tez�si ter�letnek a ’sz�l�be’, amely hamarosan �tHatja a F�ldet. Ez a L�tez�si s�v az az „Igazod�si z�na vagy ter�let”, amelyben a r�gi tudati h�l�kr�l teljes eg�sz�ben lebomlik a megtestes�lt L�lek �lete/L�nye, �s a L�lek a maga testi �let�ben �s L�ny�ben elv�gzi az �j (v�lasztott) �let�hez sz�ks�ges „tudati �thelyez�d�st/�tRendez�d�st”. Ennek kapcs�n az volt az egyik megtapasztal�s, hogy

azok, akik megfelel� term�szetes Sz�v-kapcsol�d�sban vannak a F�ldany�val,

K�PESEK a tudat-igaz�t�s megval�s�t�s�ra.

 

Akikben tiszta �s er�s a Szeretet,

akikben tiszta �s er�s a Bizalom �s/vagy [KRISZTUSI �rtelm�] Hit,

azok k�pesek megfelel�en „ir�ny�tani” az �let�ket ezekben a nehezebb meg�l�sekben is.

 

Akikben nem er�s�d�tt m�g meg

a F�ldany�hoz [mint KRISZTUSI L�tez�h�z] kapcsol� Sz�v-alap� Szeretet,

�s akikben emiatt a Bizalom/Tiszta-Hit sem tudott kell�en meger�s�dni,

azokban k�l�nf�le zavarodotts�gok, nem-�rt�sek/�rtetlens�gek jelentek meg,

amelyek fokoz(hat)t�k a kapcsol�d�si neh�zs�geket [�tk�z�seket],

cs�kkenthett�k a kapcsol�d�si hajland�s�got/k�pess�geket.

Benn�k megfigyelhet�v� lett az is,

hogy bizonyos el�rt ’�rt�k rendez�d�seik’ ’meglazultak’,

rendez�d�tt (de m�g nem kell�en r�gz�lt) �rt�keik sz�tcs�sztak,

�s a s�r�lt mint�ik szerinti ’�tk�z�seik’ ism�t feler�s�d(het)tek.

 

            Az ’eredm�nyek’ ki�rt�kel�se ut�n A CSAL�D term�szetesen meghat�roz majd ism�t ’els�dlegess�geket’, amelyekre a csal�dtagoknak fokozottabban kell figyelnie az elk�vetkez� ’el�k�sz�t�’ id�szakban, hogy amikor majd a „tudatigaz�t�s” ideje el�rkezik [kiteljesedik], az a lehet� legkevesebb �tk�z�ssel �s lehet� legkevesebb f�jdalommal/nem-�rt�ssel legyen meg�lhet� minden egyes L�lek sz�m�ra [hiszen a „bolyg�-Val�s�g igazod�si folyaMAT�ban” minden egyes L�lek (�s testben-�l�-L�lek) ’maga’ v�gzi el, �nmaga �li meg ezt az Igazod�st].

 

            Vannak ’el�k�sz�tett’ seg�t� lehet�s�gek, amelyek v�rhat�an megk�nny�thetik majd az egy�ni �s bolyg�-Val�s�g szint� Igazod�sokat. Ezen ’el�k�sz�tett” seg�ts�gek pr�b�i/tesztel�sei is egyre gyakrabban t�rt�nnek majd az erre v�llalkozott csal�dokban --- hogy ’gyakorlatban’ is felm�rhet�ek legyenek az esetleges „gyenge pontok/ter�letek”, �s amennyire csak lehet a ’tudat’ k�pes legyen ezeket a FolyaMATokat m�r el�re is meg�rteni, �s �gy az Igazod�si FolyaMAT sor�n – mint Sz�vben �rlelt, Sz�vhez kapcsolt tapasztalati tud�s – seg�teni legyen k�pes a v�ltoz�sokat.

 

            Fontos tudni, hogy aki nem k�pes �l� Hit�vel/Bizalm�val, B�lcsess�g�vel �s Szeretet�vel „megkapaszkodni” A CSAL�DBAN, az L�ny�vel/testi-�let�vel nem lesz k�pes az �j Vil�gba/vil�gba �tl�pni/�tigazodni. Mindenkinek meg kell tal�lnia �nmag�ban azokat a „gyenge” pontokat �s ter�leteket, amelyeket ’s�rg�sen’ megtiszt�tania, Rendeznie, gy�gy�tania sz�ks�ges. Ezek a pontok �s ter�letek ott vannak mindenkinek

az ’orra el�tt’,

a sz�kebb csal�dj�ban,

a sz�k ismerets�gi k�r�ben

(vagyis �nmaga gyenge, yav�t�sra szorul� ter�letei ezen a k�r�n bel�l jelen�t�dnek meg).

 

Fontos ezeket felismerni, �s a szeretet erej�vel tudatosan Rendezni. Csak az tud az �j Vil�gba ’sikeresen’ �tl�pni, akiben MaG�ban egy meghat�rozott (elv�rt m�rt�k�) Rend Van, �s aki saj�t maga elv�gzi a v�laszt�s�nak megfelel� el�k�sz�leteket �nmag�ban. A „tov�bbi �LET” szempontj�b�l nem az b�r els�dleges jelent�s�ggel, hogy el�gs�ges �lelmet halmozzon fel valaki egy v�dett f�ldalatti vagy magaslati „b�v�helyen”, hanem az a fontos, hogy kiegyens�lyozott �l� Sz�v-kapcsol�d�sban legyen a [jelen �let�ben els�dleges �let-ad�j�val, a] F�ldany�val. A kiegyens�lyozott �l� Sz�v-kapcsol�d�s eligaz�t abban is, hogy mire van/lehet nagy val�sz�n�s�ggel sz�ks�g a fizikai �let megseg�t�s�hez.

            A F�ld (kil�pve a karma-k�r�kb�l) egy val�di „emelked�sre” k�sz�l, egy „magasabb, tiszt�bb, f�nnyel telibb” Val�s�gba. A F�ld, �s mindazok, akik a F�lddel k�z�s �letet v�lasztott�k, elv�gezt�k (�s folyaMATosan elv�gzik) a sz�ks�ges el�k�sz�leteket �s igazod�sokat a v�lasztott �tnak megfelel�en. A magasabb Val�s�gba bel�pve (�s ehhez a tudatot igaz�tva, hogy l�that� �s �rthet� is legyen a megl�pett v�ltoz�s) m�sok lesznek az �rz�kel�s „szervei” �s m�djai, m�sok lesznek a teremt�si folyaMATok, m�sok lesznek a ’sz�ks�gek’ is. Akik a F�lddel val� tov�bbi [Vil�gi] k�z�s �letet v�lasztott�k, teljes l�ny�kkel k�sz�lnek ezekre az �j meg�l�sekre (mint amikor a magzat fejl�dik anyja m�h�ben, illetve a megsz�let�s ut�n az �jsz�l�tt elkezdi megtanulni hogyan m�k�dik �nmaga �s a Vil�g).

OmM��TR� KJ

*****

 

A s�r�lt Anyai mint�k kitiszt�t�sa, f�jdalmak, neheztel�sek, nem-�rt�sek felold�sa �s elenged�se, kitiszt�t�sa �s meggy�gy�t�sa – folyaMATos.

�rtunk az el�z�ekben arr�l, hogy a F�ld MAGA ’term�szetes’ �llapot� B�s�ge �s az ebb�l ered� (ehhez kapcsol�d�) T�pl�l�si M�k�d�se „az �tt�l val� elt�r�s/let�r�s” k�vetkezt�ben nem tudott kialakulni (�s �gy m�k�dni sem) az elm�lt F�ldkorszakokban. A „Gyermek” „Anyj�t�l” val� elv�lasztotts�ga mindenkiben torzul�sokat v�ltott ki a ’t�pl�l�s’ ter�let�n: az ’Anya’ a MAG�B�L ered� t�pl�l�s�t �s ered� gondoskod�s�t nem tudta megnyilv�n�tani sem a „P�rja”, sem „Gyermeke” [azaz a saj�t Csal�dja] ir�ny�ban, ugyanakkor pedig folyamatosan „k�sz�lt” arra, hogy ezt a seg�t� szerep�t majd visszavegye.

Most, amikor „m�r semmi sem v�lasztja el egym�st�l az EGY Csal�d tagjait”, �gy t�nik, hogy egy kis ’id�be’ telik, am�g a „r�gi” mint�kb�l kil�pnek az EGY Csal�d tagjai, �s ism�t r��reznek az

�NMAGUK szerinti

Egym�st-seg�t� m�k�d�sekre.

 

Jelenleg m�g sok a ’neheztel�s’ az elm�lt id�szakban szerzett s�r�l�sekb�l ered�en, �s a ’Csal�d’ tagjai sincsenek ma m�g azon a ’k�z�s’ tudati- �s energia/rezg�s-szinten, amelyen egy�rtelm�en l�that� lenne mindannyiuk sz�m�ra az, hogy mit hagytak/hagynak maguk m�g�tt, �s milyen [ered� mint�j�] k�z�s �tra l�ptek/l�pnek. Emiatt nem kell elcs�ggedni --- hiszen a most elkezd�d�tt „Gy�gy�t�si jelleg�” F�ldkorszak ezeknek a ma m�g megl�v� kiegyens�lyozatlans�goknak a figyelembe v�tel�vel ker�lt ’megtervez�sre’ �s a MindenHat� �ltal ’meg�ld�sra”/meger�s�t�sre is.

 

Id�r�l id�re mindenki ’pr�b�k el� �ll�tja �nMaG�t’ ezekben az id�szakokban, melyek sor�n szembes�l az el�rt eredm�nyeivel, illetve a tov�bbi kiegyens�lyoz�st/meger�s�t�st ig�nyl� �let-ter�leteivel. Ez egy term�szetes folyaMAT, amely seg�t az Egy�n �s AZ EG�SZ szempontj�b�l is felm�rni a tudatoss�gban bek�vetkez� v�ltoz�sokat, tov�bb� seg�t megtal�lni a leghat�konyabb Egym�st-seg�t� utakat.

 

Ezeket a ’pr�b�s’ id�szakokat egyre kev�sb� �rzitek majd megterhel�nek, hiszen ahogyan emelkedik a tudatoss�gi (�s ehhez elv�laszthatatlanul kapcsol�d� szeretet) rezg�setek/szintetek, egyre teljesebb (�s �r�mteljesebb) felismer�seitek sz�letnek.

 

*****

2010. j�lius 7.

Lev�l-r�szlet:

„Az elm�lt napok �rz�sei, k�rd�sei:

Hogyan lehet elfogadni az elm�l�st, hogyan lehet seg�teni a k�zvetlen hozz�tartoz�knak?

Mit lehet mondani annak, aki ink�bb menne, �s mit annak, aki az itt-l�t mellett d�nt?

J�-e, ha valaki folyamatosan besz�l az elt�vozotthoz? [Neh�z elszakad�s az ’elm�ltt�l’]

Mi�rt szenvedtek olyan hosszan, akik t�voztak �s egyidej�leg csal�dtagjaik?

Mi�rt hallok �jabb �s �jabb nagy f�jdalmakkal j�r� betegs�gekr�l az ismer�s�k k�z�tt?

Tehetetlennek �s zavarodottnak �rzem magam.

 

Ha pl. l�tok egy balesetet, vagy egy v�gtagj�t vesztett k�reget�t, azt gondolom, hogy mi�rt kell �gy t�rt�nni?

Annyi mindennel kapcsolatban �rzem azt, hogy j� lenne, ha nem �gy lenne, de nem lehet v�ltoztatni rajta.

Emberek, akik az elm�lt �vek alatt szinte teljesen elszeg�nyedtek, nagyon neh�z k�r�lm�nyek k�z�tt �lnek. Az elm�lt h�napok m�g t�bb neh�zs�get hoztak.

De a falfirk�szok �ltal megcs�f�tott falak, az elhanyagolt szinte romos �zletek, h�zak a v�ros sz�v�ben, nagyon sok helyen majdnem der�kig �r� gyom �s minden�tt piszok, ezek is mind-mind arr�l sz�lnak, hogy de j� lenne, ha m�sk�pp lenne.

 

Megpr�b�lom meg�rteni ezeket a gondolatokat �s h�l�s vagyok az�rt, hogy nem a k�zvetlen csal�domat �rinti mindez.

Lehet, hogy ez �nz�s, de az is lehet, hogy annyiban �rint, amit el tudok viselni…”

 

A h�rom id�zett lev�l-r�szletben mindegyikben ’hangs�lyos’ a ’tov�bbl�p�s’ megjelen�t�se. Mindegyik r�szletben megjelenik az, hogy m�r „�lesben” megy a k�sz�l�s a hamarosan elk�vetkez� v�lt�sra �s tov�bbl�p�sre: az els� r�szletben a ’j�rm�vek’ megfelel� el�k�sz�t�se t�rt�nik, a m�sodikban az „otthonok [�j �let-helyek]” �tad�sa/�tv�tele t�rt�nt meg, m�g a harmadik r�szlet a v�lt�sok kapcs�n a L�lekben megjelen� neh�zs�geket jelen�ti meg.

„Tudott” ma m�r, hogy a folyamatokat nem lehet „k�sleltetni”, az elv�gzett el�k�sz�letek pedig jelent�sen megk�nny�thetik a v�lasztott meg�l�seket. Nincs m�r helye k�sleked�seknek: ahogyan a k�lt�zk�d�s k�p is mutatta, „zavart” okoz, ha valaki nem hagyja el a „r�git”, ha m�g egy utols�t/kicsit „aludna” ott (az �rkez� �j h�ziak a tervezettek szerint birtokba veszik a saj�t �j otthonukat. A folyaMAT r�szei egym�ssal �sszef�ggnek, �s nagyon fontos, hogy mindenki ’haladjon’, v�gezze el marad�ktalanul azt, amit � maga elv�llalt, ne h�tr�ltassa [’m�sokra is kiHat�an, esetleg kedvez�tlen l�ncreakci�t elind�tva] a Rendez�d�seket.)

 

*****

 

A szeretet [szeretet-teljes elfogad�s] rezg�se az, amely a Sz�ven �t seg�ti,

hogy az „elme” [�rtelem] is megl�ssa/meg�rtse a Val�s helyzetet.

 

Nagyon fontos valamennyi neheztel�st tudatosan [’megbocs�t�ssal’] elengedni,

magunkban az egyens�lyt helyre�ll�tani ---

mert csak �gy hozzuk magunkat abba a helyzetbe,

hogy magunkra �s t�rsainkra a f�jdalmak [torz�t�] szem�veg�t�l megszabadulva tekinthess�nk,

hogy megl�thassuk az addigi eltagad�sok/eltakar�sok,

valamint f�jdalmak m�g�tt a „Most” kiegyens�lyozhat� r�szeinket

[�s a kiegyens�lyoz�st seg�t� Lehet�s�geinket].

 

*****

 

K�rd�sek:

Hogyan �rtelmezz�k az el�z� �r�sokban szerepl� �tVil�g�t� k�pekben haszn�lt „f�rfias” �s „n�i” jelleg� �t megk�l�nb�ztet�s�t? Hogyan �rtelmezz�k ezeket a „Most” Feladatai �s Lehet�s�gei szempontj�b�l?

 

Mire kell yobban, nagyobb tudatoss�ggal odafigyeln�nk, hogy a F�ld „MAGA” Mint�it �lj�k/Er�s�ts�k?

 

*****
 

            Nagyon sokan megtapasztaltuk m�r, hogy a ’t�vols�g’ sokszor ’felnagy�tottan, elt�lzottan, teljesen f�lrevezet�en’ mutat fel egy-egy helyzetet. T�bbsz�r megtapasztaltam magam is, hogy valami neheztel�s-f�l�t �reztem p�ld�ul a sz�leimmel kapcsolatosan, j�rt az agyam ezen a „s�lyosnak t�n�” helyzeten, k�pzeletben t�bbsz�r is „pr�dik�ci�t” tartottam a hib�ikr�l… majd amikor ’szemt�l szemben’ tal�lkoztunk �s k�sz�nt�tt�k egym�st, „elsz�llt” minden addig ’fel�p�tett neheztel�s’, �s csak a „Most” maradt a tal�lkoz�s �r�m�vel.

            A t�vols�g meggyeng�theti az �l� kapcsol�d�sokat, �s az egyes �lethelyzetekben megjelen� neh�zs�gek elbizonytalanod�st, k�tked�seket sz�lhetnek, melyek a „gyeng�bb” ter�leteket rendszerint bemozgatj�k. Ha nem vagyunk k�pesek ’els�re’ felismerni a megjelen� jelz�seket, akkor a benn�nk l�v� kiegyens�lyozatlans�got [tudatosan vagy tudattalanul] �sszekapcsolhatjuk teljesen m�s �lethelyzetekkel
 

--- �s az �gy �sszekevert mint�kb�l m�r a legt�bbsz�r el�g neh�z �jra sz�tv�logatni, hogy melyik megnyilv�nul�sunk (neheztel�s, f�jdalom) honnan is ered (�s �gy hogyan oldhat� fel) t�nylegesen. K�ppel �gy is megjelen�thetj�k ezt a helyzetet, hogy valamely �letter�let�nk�n megjelenik egy hi�ny vagy f�jdalom, �s mire ez eljut egy er�teljes testi megnyilv�nul�shoz, addig t�bb „lencse” is egym�sra rak�dik. Minden egyes lencse torz�t egy kicsit az eredeti f�jdalom-mint�n, �s �gy ’hosszadalmass�’ lehet a gy�gy�t�s �tja, ha ’visszafel�’ v�gig akarunk menni [tiszt�n akarunk l�tni] az egyes lencs�k �ltal megrajzolt �ton.

 

[Mint a jelen �r�s els� �tVil�g�t� k�p�ben a „villamossal megtett hosszabb kit�r� a Hazafel� viv� �ton”. Ez sem „felesleges” minden esetben, hiszen  az egyes „torz�t� r�szeket” tudatosan megfigyelve, felismerve �s meg�rtve a gy�gy�t� �s gy�gyul�st keres� is szerezhet nagyon hasznos megtapasztal�sokat. Ugyanakkor, ha nem k�v�njuk a teljes kit�r� utat v�gigj�rni, akkor mindig van „gyorsabb” „Hazat�r�si” lehet�s�g is, amelyet a Sz�v�re figyelve tal�lhat meg mindenki.]
 

Az eredeti/kiv�lt�/elind�t� f�jdalom (vagy ’hi�ny’) felismer�s�t az ’�ton’ egym�s mell�/f�l� rak�dott torz�t� lencs�k nagyon megnehez�thetik. A ’lencs�kben’ f�lelmek �s m�s szeretet-beli s�r�l�sek (vagy bizonyos seg�t�/felnagy�t� mint�k) lehetnek.