20100701 - Az elmúlt tizenegynehány napból... (II. rész)

  2011.08.09. 01:47

2010. június 26., szombat, 13.17 [Telihold, a Hold a Nyilasból lép át a Bakba]

            Nem sokkal ezelőtt „oldódni éreztem a feszültséget”. A „feszültséget/feszülést” leginkább egy feszült készenlétnek vagy fokozott készültségnek éreztem. A Fokozott figyelem és készenlét nem csökkent --- de a feszültség valahogyan alábbhagyott…

            Az előző napi folyamatok egyik „betetőzése” lehetett talán az, hogy a FÖLD/Föld MAG-Mintáját ŐRZŐ [Segítő/Támogató] KRISZTUSI Tanács(ok) is hozzáigazították MaGukat a Föld megújult MAGA Rezgéseihez és Új Működéséhez. Ez érzésem szerint nagy „megkönnyebbülést” hozott mind a Tanács(ok), mint a Föld SzeRves Élete számára. [Pontosan illeszkedővé váltak a Földhöz Rendelt Segítői Kapcsolódások.]

 

A Föld egy „kibomló folyaMAT” során

a MAGA MEGFORMÁZÓ Rendszerét hozta „Teljes Működésbe” az elmúlt időszakokban,

és ez folyaMA(A)Tos Igazításokkal járt

-          a Földön „belül”,

-          és a Földhöz meghatározott Kapcsolódásban lévő más Világokban/Tanácsokban/Létezőkben is.

 

Érzésem szerint az egyik [Földön belül érzékelhető] „legnagyobb” feszültséget az okozta, amikor a Föld a MAGA Működését egy-egy területén, majd pedig EGYSÉGBE/Összhangba hozva „Teljesen Kiegyensúlyozta”, de ez a Földi Minta még nem íródott át a Megfelelő „külső Segítői Helyekben/Létezésekben”. Amíg ez az „átíródás” megtörtént, az „átíródáshoz” és a Föld Egyensúlyának megtartásához segítséget (sokszor áthidalást is) nyújtó Létezők fokozott terhelés alatt voltak… Ezt a „fokozott feszültséget” éreztem szinte teljes egészében megszűnni kb másfél-két órával ezelőtt --- érezhető volt, ahogyan a Föld „belesimult” ÖNMAGÁBA, és Kiegyensúlyozott Kapcsolódásba került a „Külső CSALÁDI Segítőkkel” is az eddig feszülés alatt álltó területeken… Nagyon yó érzés volt… szinte egy csapásra elmúlt az elmúlt nap(ok) ólmos fáradtsága… ugyanakkor a „feszülés” „nyomait” még érzem magamon… bizonyos területeken a „türelmetlenség/ingerültség” [nem ez a legjobb szó rá] fáradtsága még jelen van bennem… hiszen a „fizikai test” is „részt vett” az elmúlt idők Kiegyensúlyozó FolyaMA(A)Taiban…

 

            Érdekes érzésként vagy megértésként jelent meg az, hogy a „férfias” úton haladt Földi Létezőkben a „kényszerű letelepedés” {1} egyes családokban vagy családtagokban egy sajátos „folytatásban” {2,3} jelent meg. Egyes családok vagy családtagok valami bennük meglévő sajátos ok miatt a „tétlenséget, látszólagos tétlenséget és letelepedettséget” olyan mértékű feszülésként élték meg, amelyet nem tudtak kiegyensúlyozni/átfordítani magukban, és egy érdekes, tulajdonképpen „céltalan/cél-hiányos” [bár látszólagos, sokszor valódi céllal is rendelkező] száguldozásba {2} kezdtek. Mintha nem találtak volna más módot a bennük lévő feszültség levezetésére, és a „megőrülés” helyett inkább az ide-oda rohangálást választották… Talán „yó” is volt, hogy a kezelhetetlenné levő feszültséget így próbálták meg levezetni… talán az volt az egyik indíttatás, hogy így nem okoznak a családjukban átHató feszültségeket… ám úgy tűnik, hogy

a „nem megfelelő célzottság”,

vagy néha akár a „céltalanság vagy öncélúság” [’zavarodottság’]

a legtöbbször mégis sok átHató [és így Yóvá-tételt is maga után vonó] feszültséget és bajt okozott,

és ez megnehezítette a „rohanók”,

valamint a saját családjuk, és leggyakrabban más közelben lévő családok életét is…

 

[Részben a „kalandozó” magyarok egy része is (nem mindegyikük!) közéjük tartoz(hat)ott.]

 

[A „megfelelő célzottság” --- értve ez alatt a megfelelő ’formai-és-tartalmi’ Egységet/kellékeket (Szív-és-gondolati tartalmat/Értelmet) --- általában nem okozott nagyobb Erővesztést még akkor sem, ha valami utóbb „eltérítette” a kívánt céltól a Hatásokat. A „nem megfelelő(en teljes) célirányultság” viszont szinte mindig „nagyon nehezen feldolgozható és helyrehozható károkkal és erővesztéssel járt, mivel az ’erő’ és mozgása nem volt megfelelően irányítható.]

 

            Megfigyelhető ma is sok Földi Létezőben [főleg férfiakban, de a minták keveredése/átHatása miatt női Földi létezőkben is], hogy „nem tudnak megmaradni egy helyben”, „céltalanul” sodródnak/vándorolnak --- és a legtöbb esetben ez a[z Eredő útról való letérés következtében kialakult] „bezártságból eredt, és egy (valami miatt kezelhetetlenné lett) fájdalom” valós emlékében gyökerezik. {2,3}[Természetesen utóbb erre is rakódhattak más torzító/elfedő minták.]

Míg a férfi úton „letelepedetten éltek” {1} esetében nehézség lehet az „elindulás/ébredés”, úgy a „szaladgálók” esetében {2}[’további’, ’rárakódott’] nehézség lehet a gyökerek megtalálása és az ÖnMaG és társak felismerése, a Kapcsolódás Helyekhez és személyekhez. A „szaladgálók” esetében fontos felismerni azt, hogy [a letelepedés valós okán túl] milyen „alap-feszültség” idézte elő MaGukban vagy Családjukban ezt a „menekülési” vagy „túlélési” törekvést. Fontos felismerniük azt is, hogy jelenleg az ilyen „céltalan száguldozás” már „nem vezet yóra”, és ha – a feszülés okának felismerése után – nem hagynak fel tudatosan a [számukra és családjuk számára is] egyre nagyobb ütközésekkel járó „rohangálással”, akkor kellő begyökerezés és megfelelően Építő Élő Szeretet-kapcsolódások híján nem lesznek képesek [a Föld MAGA Rendjébe visszaigazodott ÉLETÉBEN való] Életben maradásra…

 

            A bevezetőben említett átVilágító képekben ez a „céltalan rohangálás” is felismerhető --- még ha „érzetben” jelen is volt az otthon keresésének vágya, de az leginkább csak a „vaktában lövöldözés” formájában nyilvánult meg… Az ilyen „rohanóknak” {2} nagyon nehéz volt eddig, és nagyon nehéz ma is segítséget nyújtani, hiszen valamilyen ok miatt (több oka is van/lehet ennek) (például ’Családonként’ is más-más lehet az ok) (fontos feltárni, hogy milyen okból választották ezt a túlélési módot)

csökkent a kapcsolódási képességük és egyre gyökértelenedtek

(gyökerek nélkül pedig nincsen a Földön  Élet). Ezt a gyökértelenedést jelenítette meg a bevezető álomképben az is, hogy a „gyors folyású folyó” elvitte AZ EMLÉKEKET, valamint A SAJÁT ESZKÖZÖKET/ERŐT is, amely a Hazatéréshez lenne szükséges… Mindezen veszteségek pedig azt eredményezték, hogy a „teljes valójukkal” ténylegesen is egyre távolabb kerültek az OTTHONTÓL, valamint A HAZATÉRÉS ESÉLYÉTŐL is…

Tulajdonképpen az „eredeti választásuknak” megfelelően alakult a „rohanók” útja, hiszen „társaikkal egyetértésben” a „letelepedés” mellett döntöttek --- így amikor mégis (megfelelő célzottság nélkül) (tehát ez általában nem vonatkozik azon elindultakra, akik a tervbe vett közös kapcsolódási lehetőséget keresték a ’női úttal’!) elindultak, olyan Hatások érték őket, amelyek újra elvezették őket a „letelepedéshez”. A ’szükségtelen’ és céltalan ’kitérő’ miatt azonban erőikben és gyökereikben megfogyatkozva, sérüléseket szerezve kerültek be a ’választott helyzetbe’… Akik Erőikben és Emlékeikben nagy veszteségeket szenvedtek el, azokban egy idő után (néha szinte ’azonnal’) megjelent egy „tompultság”, egy „üresség-érzet/tudat” {3}.  Akikben ’valahol’ jelen van ez a fásultság/tompultság (állandóan visszatér vagy folyamatosan jelen van, nem tudnak ténylegesen kiemelkedni belőle), fontos, hogy megtalálják magukban azt, hogy milyen választásuk/tettük vezette őket ebbe a sérült helyzetbe/állapotba… Az általunk most ismertetett „rohanó út” (az első álomképben leírtak) egy lehetséges visszavezetődésre is lehetőséget teremt(het): a nem megfelelő döntés és annak oka megismerése után „lehetőség van” „tudatos átírással” az „út” sérüléseinek meggyógyítására… Fontos, hogy ÖnMAGatokban keressétek a bennetek jelenlévő kiegyensúlyozatlanság eredő okát…

Természetesen az „elindulási nehézségekkel” küszködők {1}, valamint a  „rohanók” {2} és „gyökereikben meggyengült és ürességet érzők” {3} számára is lehetséges ma már a „valódi okok/eredő(k)” felé való elindulás…

 

Akik nehézségekkel küzdenek az elengedésben és elindulásban, azok számára hasznos lehet, ha

-          Szívük, Isteni ÉN-jük és a Földanya vezetésével megerősítik (vagy újra Élővé teszik) a Földanyai SzeRves ÉLETHEZ való kapcsolódásukat/gyökereiket,

-          majd ezt követően a Földanya és Legfelsőbb ÉN-jük vezetésével tudatosan elengedik és lebontják a már feladatukat betöltött, mára már akadályozóvá vált „biztonsági kapcsolódásaikat”, illetve a túlélés idejére felvett más megerősítő terheket/nehezékeket/mintákat.

 

Akikben az „öncélú” [nem megfelelően célzott, cél-hiányos] rohanás mintája van jelen, azok is

-          legelőször a Szívüket nyissák meg a Földanya felé, és kérjék a Földanya segítségét „Új SzeRves Gyökereik” [„Élet-kapcsolódásuk”] megfelelő kialakításához és/vagy megerősítéséhez, majd ezt követően

-          forduljanak bizalommal a közvetlen közelükben élő/megjelenő társaik és Segítő társaik felé. „Engedjék” meg maguknak azt, hogy ismét bizalommal forduljanak a Világ és a társaik felé, és

-          ha valamilyen „gátat”/akadályt éreznek a „Bizalom”-működésük terén, akkor kérjék a Földanya segítségét abban, hogy megvilágosodjon előttük a sérült Bizalom-működésük Valódi oka.

-          Kérjék a Földanya vezetését abban, hogy kellően megtisztuljon és megerősödjön a Szívükben/Lényükben a Bizalom [~Szerelem] Erő, és hogy ismét képessé legyenek a Bizalom [~és Szerelem] megélésére.

 

Talán az „üresség/fásultság” érzetébe/tudatába/állapotába eljutottakban sérült meg [vagy inkább gyengült el] a leginkább a Szerelem és Bizalom működtetése, így akik ilyen mintákkal terheltek, azok számára

-          különösen fontos a Földanya [~Anya, Atya, Szülő] és ÖnMaGuk [’Belső Gyermekük’] [és társaik] irányába való TUDATOS Szeretettel való oda-fordulás,

-          Isteni Legfelsőbb ÉN-jük valamint a Földanya segítségének/vezetésének kérése,

-          és a TUDATOS ÖRÖM-KERESÉS, ÖRÖM-ÉRTÉKELÉS [~Tudatos és folyamatos Erő-növelés] [’a férfi betér a konyhába’ ~ táplálkozás, erőgyűjtés, kiegyensúlyozódás].

 

Nagyon nagyfokú tudatosságra van szükségük azoknak, akik valamilyen [személyes vagy Családi] ok miatt az „üresség, kilátástalanság” érzetébe/tudatába jutottak. Nem „lehetetlen” a gyors gyógyulás/kiegyensúlyozódás az ilyen sérülések/hiány esetében sem --- de
 

elengedhetetlen

a TUDATOS MEGNYÍLÁS

az ÖNMAG és a FÖLDANYA irányába,

és a Szív/Lényük „megnyitása”

legalább a segítség-kérés kinyilvánítása formájában…

 

Akik a „cél-hiányos rohanás útján jártak”, azokban sok esetben megjelent egy nagyon nagyfokú „üresség és tehetetlenség érzés, a hiábavalóság érzete és tudata”…

Ez tulajdonképpen érthető, hiszen „kitérőjükkel” vagy (legtöbbször yó-szándékú, de ’cél-hiányos’) „kalandjukkal” „csak távolabbra kerülhettek” ÖnMaGuktól és gyökereiktől, a Párjaikkal/társaikkal közös megegyezéssel választott úttól is.

 

[A „közösen választott útról” korábban is írtunk már: a férfias út egy ideiglenes letelepedést választott az ÖnMaG és a közös ÉLET/Út megőrzése érdekében azzal a kiegészítéssel, hogy időről időre maguk is indítanak „előőrsöket” a Kapcsolódás lehetőségeinek megvizsgálására --- míg a nőies úton haladók folyamatosan haladtak és keresték az eredeti közös útra való visszatérés lehetőségeit, és így a párjaikhoz való visszakapcsolódás lehetőségeit (a ’család-egyesítés lehetőségét’).]

 

            Megfigyelhető a kényszerű/kényszeres rohanó/menekülő Élet egyes „Családokban”, illetve egyes „Lelkek” esetében is. Ha Családban jelent meg, akkor vagy minden családtag küzdött a gyökértelenséggel, vagy pedig generációnként váltakozva voltak „(végletesen) letelepedett/bezárkózott” családtagok, majd a következő generációban a másik végletbe eső „öncélú szabadság-életet élő” létezők…

            Főleg a családok férfi tagjaira volt jellemző ez a letelepedett-vagy-épp-rohanó életvitel, de természetesen az egész család [többi családtag] életét is gyökérvesztetté tehették az ilyen mintával élő létezők. Megfigyelhetőek az ilyen családok/létezők esetében a más családokhoz való „sajátos”, „nehéz természetű” kapcsolódások --- melyek nem feltétlenül jelentettek magányosságba forduló életet, viszont valami mértéktelenség vagy mérték-eltolódás szinte mindenütt megjelent:

sokszor elhanyagolásra kerültek azok a kapcsolódások,

amelyek a „valódi kivezető utat” jelenthették volna

a letelepedett vagy épp rohanó életet élő, esetleg elfásult családtag számára,

és olyan „pót-kapcsolódások” erősödtek meg,

amelyek ugyan az életben-maradást ideig-óráig segíthették,

de nem jelenthettek valódi megoldást a gyógyításra váró élet-helyzetekben

[’elterelő kapcsolódások’].

 

[Nyilvánvalóan a tényleges gyógyírt tartogató alap/családi-kapcsolódások segítették volna a felszínre hozni mindazt, amivel tudatosan szembesülnie kellett volna a rohanó életű (vagy elfásult) Léleknek --- és ezek között olyan mély fájdalmak is vannak/lehettek, amelyekkel „nem akart” szembesülni a Lélek. Az ilyen Lelkek

’nagyon bonyolult és különlegesen szétágazó karma-kapcsolódásokba” bonyolódtak

az idők folyamán, amelyek „külön-külön-és-együttesen-is” nagy terhet jelentettek --- az „összekapcsolódottságok” miatt gyakorlatilag „minden érintettnek”. Kissé ahhoz volt hasonlatos az ilyen ’kapcsolódottság’, amelyet a január 2-i ÁtVilágításban az „asztrális sík létezői” kapcsán tapasztaltunk. Ezeknek a „különösen és furcsa torzult módon” kapcsolódott Életeknek/Lelkeknek az elmúlt időszakokban megtörténtek a „szétválasztásai”, a „lekerült terhek/súlyok” helyére azonban ’ideiglenes’ jelleggel ’gyógy-súlyok’ kerültek.

 

A ’gyógy-súlyok’ a megfelelő kiegyensúlyozást segítik, vagyis

„folyaMATos leoldódásukkal”

a ’nagyobb megrázkódtatás’ nélküli gyógyulást biztosítják

igazodva a Földi FolyaMATokhoz és a ’teherbíró képességhez’ is,

megfelelő/igazodó módon segítve a tudatos életvezetéshez való visszatérést is.

 

            A Földanya a „rohanó” életvitel szerint élő gyermekeit is igyekszik segíteni az ébredésben és megfelelő gyógyulásokban/begyökerezésekben. Leginkább kisebb/nagyobb [lelassító ütközések] balesetek érik azokat, akik nem hajlandóak „lassítani” és folytatják öncélú (ma már Élet-lebontó minőségű) rohanásaikat. A „kényszerű rohanást” „kényszerű lassítással” igyekszik segíteni a Földanya, és úgy igyekszik küldeni a „figyelmeztetéseit” az ilyen Gyermekei felé, hogy a figyelmeztetett Gyermek mellett mindig legyen egy vagy több Segítő is, akikkel – az ÖnValó felismerése érdekében – Kapcsolódásba léphet…

OmMÁÁTRé KJ, Budapest, 2010. június 26., 14.00.

 

A Föld SzeRves Életét választott társak/párok „Egymáshoz Rendezése/Igazítása” „ma már”, a Földanya MAGA MEGFORMÁZÓ RENDSZERE MŰKÖDÉSÉNEK KITELJESEDÉSE UTÁN nem túl nehéz feladat. Semmivel sem „nehezebb” [még a szerzett sérülésekre is figyelemmel], mint „annak idején” a „különböző NEMZETSÉGEKBŐL” érkezettek beRendezése volt EGY CSALÁDDÁ.

OmMÁÁTRé KJ

*****

2010. június 28., hétfő

Egy-két órája érzésben az jelent meg, hogy a Földanya és ÉGI-és-Földi CSALÁDJA a MAGA MEGFORMÁZÓ RENDSZERE Új Teljes Működésére figyelemmel minden [a Földhöz is kapcsolódó]

 

„CSALÁDOK” által (hivatalosan) felvállalt Áldozatról Határozatot hozott,

nagyjából meghatározta/EGYEZTETTE az elvárt (kért, hasznos) Áldozat-teljesítési formát

[nagy vonalakban hely/idő/forma/mód stb pontosításával].

Ezek olyan „teljesítési keretek”, amelyeket a Földanya Határozott meg,

és így [a MAGA Rendje szerint] „nagyon rugalmasak, de mégis pontosak”.

OmMÁÁTRé KJ, Budapest, 2010. június 28., 21.55.

*****
 

2010. június 28., hétfő

Levél-részletek:

„…Mostanában történések, élmények is a szerelem érzését keltik bennem, és az álombeli férfi iránt is (aki maga előtt tolt át egy ajtón) ezt éreztem, de nem tudtam, hogyan írjam ezt le, mert ez az érzés nem azonos  a mi fogalmaink szerinti szerelemmel. Ez az érzés sokkal több, ez „földön túli”.

            Korábban írtam arról, hogy a bennem lévő fény szál, majd fény oszlop egy arany színű fává teljesedett ki, amely már tulajdonképpen nem csak bennem, hanem körülöttem is van, pontosabban már én vagyok benne. A fának a gyökerei összekapcsolnak Földanyával és egy aranyszál vezet az Élet kristályomhoz, az ágak pedig az Égi Családommal kötnek össze. Nagyon jó érzéssel tölt el. Az arany sugaras fa, amiben vagyok, biztonságot, bizalmat, nyugalmat sugároz és ez nagyon jó…

            Azonban már egy ideje ’nem érzem’ az ’Élet Hajómat’, ’Szekeremet’, pedig korábban szinte folyamatosan érzékeltem akkor is, amikor erőteljes forgásban volt, akkor is amikor valamiért lelassult, és akkor is amikor egyszer csak kívülre kerültem belőle. De most nem is látom..............

            Tegnap, vasárnap már reggel nagyon nehezen keltem és szinte alig kezdtem el a főzést és már azt éreztem, hogy fáradt vagyok. Nem dolgoztam annyit, ami indokolta volna ezt a nagy fáradtságot. Általában van egy holtpont, amin ha túl jutok, tovább tudok dolgozni, de tegnap mérhetetlen fáradtságot éreztem és késő délutánig úgy dolgoztam, hogy nem sikerült átbillennem ezen a ponton. Ez lehetett olyan, amit Te ’ólmos fáradtságnak’ neveztél. Nem emlékszem arra, hogy mit álmodtam az éjjel, csupán annyi maradt meg, hogy mozgalmas volt, szinte folyamatosan dolgoztam/dolgoztunk…

            …A múlt héttel kapcsolatosan: megemlítettem, hogy gyakran igyekezetem ellenére sem látom az értelmét egy-egy beszélgetésnek, és ilyenkor azt érzem, hogy nem ezzel kellene tölteni az időt. Mindennek a nyomatékosítására a hét minden napján volt valaki, aki bejött hozzám kisebb-nagyobb beszélgetés erejéig… A sarki üzletben az új eladó egy apró megjegyzésre elmesélte az elmúlt napok nehézségeit. A zöldséges elmondta, hogy milyen betegséggel megy hamarosan kórházba és beszélt a félelmeiről (miközben mögöttem várakoztak). A férjem szerint bevonzom magamhoz ezeket az embereket, és nekem az a dolgom, hogy meghallgassam őket, mert lehet, hogy éppen ezzel segítek nekik.

            Ami pedig az időt illeti, mostanában ez is különös számomra. Azok az események, amik egy-két hete történtek, nagyon-nagyon távolinak tűnnek, azonban a hozzájuk kapcsolódó kellemes érzések pedig a jelenben, mostban vannak.

            Egy kellemes élményt szeretnék elmesélni.

Az üzletünk és a kis irodám külön háztömbben van és köztük kisebb „kertek” vannak, bennük tuja és más cserjék. Jöttem át az üzletből és éppen előttem két kis cinke szállt az egyik bokorra. Ahogy közeledtem a járdán, az egyikőjük tovább repült egy közeli fára, ahogy ismét közelítettem, megint csak előre repült a tujára, majd ugyan így a következő bokorra. Így mentem át a néhány méterre lévő irodába. Ha ez egy erdőben lett volna, még csodálatosabb lett volna, de így is fantasztikus volt.

            Ami a rohanást illeti, azt gondolom, hogy csak akkor van esélyünk, ha a gyors tempó mellett képesek vagyunk élni. ’Élni’ azt jelenti, hogy észrevenni azokat az apró csodákat, amik örömmel töltik el szívünket, és ezek még napok múlva is éltetni tudnak bennünket, erőt tudnak adni és nem szabad a ’nagy’ csodára várni, ami valamikor majd eljön…

            …A szerelem azt jelentette eddig számomra, hogy ezt az ’érzést’ csupán egyetlen ember iránt érezhetem. Ezért különös, hogy más iránt is ezzel a szóval tudom kifejezni érzésemet, arról nem is beszélve, hogy mintha Földanya iránt érezném ezt. Egy kicsit össze is vagyok zavarva. (Mindehhez még annyit, hogy nehezen mondom ki azt, ha valakit szeretek.)..”

 

A „Szekér”-re vonatkozó érzékelés kapcsán lehetséges, hogy pusztán arról van szó, hogy akik már „hozzá igazították” magukat, azokban nem jelenik meg a Szekér „különállóságának” érzete. Talán olyan lehet ez, mint amikor egészségesek vagyunk --- akkor nem törődünk külön a „lábunkkal vagy a „kezünkkel” stb ---  ha azonban valamelyik részünk megsérül, akkor fájdalommal/érzettel jelez, felhívja magára a figyelmet. Másik példával: amíg a kisgyermek megtanul egyedül járni, addig sok „lépcsőfokon” áthaladva építi ki magában az ezt lehetővé tevő izomzatot/szerveket... és amíg egy-egy „lépcsőfok” biztossá válik, addig arra fordítja a figyelmét… amikor azonban minden a helyére kerül, már nem „gondolkodik” azon, hogy hogyan is kell egyik lábát a másik elé rakni, hogyan tud irányt változtatni stb… [„a felépült Fényfában való természetes tartózkodás’ – ehhez a ’legalább 12-13 főcsakra megfelelően kiegyensúlyozott működése/működtetése szükséges!]

Meggyőződésem, hogy „amikor egy munkához fokozni/igazítani kell a [SzeKéR] működését”, akkor ezt pontosan megérezzük és megértjük majd. „Nem kell aggódni” --- az aggódás mindig egy kicsit vagy nagyon elkezd beszűkíteni... Jelen esetben az aggódás (vagy az ehhez kapcsolódóan megjelent gondolat) érzésem szerint azért jelenhetett meg, mert fontos „tudatosítani” (tudni), hogy az „Élethajó” a helyén van és yól működik...

Érzésem szerint az elmúlt heti sok beszélgetés valamilyen átVilágításnak is része volt. [A MAGSÁG/Magyarság egyik Gyógyítási Fő Feladata jelenleg az „Engesztelés”, azaz a Kapcsolódásokból eredt sérülések kiegyensúlyozásában való részvétel, amelyet AZ EGÉSZ FÖLDI CSALÁD érdekében végez.] Érzésem szerint bizonyos „új gyógymódok” beállítása (hangolása) is megtörténhetett a kapcsolódások ideje alatt (vagy előtte/utána). Ezeknek a „kiértékelése” is folyhat most, majd „ráérzünk”, ha esetleg lesz még valami elvégzendő ezekkel kapcsolatosan…

A „szerelem” ’érzésének’ VALÓDI FÖLDI lényegére végre elkezdtek sokan ráérezni [köszönhetően az ’ÉLETFA’ újbóli kiTeljesedett Létének/Működésének], és ahogy egyre többen működtetik/működtetjük tudatosan ezt [”válunk EGGYÉ Vele”], úgy érzünk majd rá a valódi [Most] szerepére is. Fontos tudni, hogy az általunk megélhető SZERELEM nem egyszerűen „égi” kategória, hanem a Föld és Földi Lét „lényege MAGA”. Újra elkezdtünk erre emlékezni, és miután ismét a „tudatunkba” is került a LÉTE/Működése, újra elkezdtük TUDATOSAN működtetni MaGunkban és MaGunk által a Világban. Érdemes tehát ezt is tudatosítani: ne „földön kívülinek” (rendkívülinek) értelmezzük a szerelem jelenlétét, hanem a Földi Élet természetes „alapjának” és átHatójának...

A SZERELEM a Föld Rendesen működő Életében „természetes módon jelen van minden létező között” --- lehetnek azonban „Családok/Nemzetségek”, melyek „teljesebben” képesek a megélésére, míg másoknak ma még inkább csak „egy-egy jellemzője” teljesíthető ki…

A beszélgetések kapcsán [minden igyekezet ellenére] megjelenő nem-értés ismét utalhat arra, hogy az „egy közösségben élők” „különböző eredettel/mintákkal” bírnak, melyek megnehezíthetik a közös nyelv/fogalom-rendszer/kapcsolódások létesítését. Ugyanakkor az „Elemi ALAPOK” minden KRISZTUSI Világban/világban azonosak/EGY [Élet Szentsége, Szabadság, a Szeretet Sz-Építő működése], és így a KRISZTUSI Létezők számára nem lehetetlen, általában nagyobb nehézség nélkül meg is valósítható az ideiglenes [vagy választott hosszabb távú] „közös Család kialakítása”. Ehhez meg kell találni a „közös Érdeket”, a közös, mindenki által elfogadható célokat és megvalósítási módszereket/utakat. Mivel a Föld egy EGYESÍTÉS/EGYESÜLÉS Lehetőségét is MaGában hordozó KRISZTUSI Építő Úton indult és halad, így a Föld MAG-Nemzetségének tagjai számára mindig kiemelkedően fontos feladat a szükséges összehangolódások [minden síkot érintő] elősegítése/megsegítése.

 

                                                                       *****                                           

2010. június 29., kedd

Levél-részletek:

„Néhány napja álmomban újra beiskoláztam magam. Jó érzés volt, mert csak napi 4 órám volt, maradt idő másra is.
 

Tegnap estétől nagyon erős fejfájásom volt és azt álmodtam, hogy sokakkal megyek. Egy tájat érzékeltem, ahol 3 templom is volt egymástól nem túl messze, legalább is a ’szem befogta’. Az első ép volt, a másodiknak a tornyán csak a fa tartó szerkezet látszott, mert felújításra várt, a harmadik romos volt, és több helyen állványok látszottak felújításhoz.

Majd a’ wc jelenet’ következett: egy kis lapát szemetet összesepertem, bele akartam dobni egy wc-be. Többet is megnéztem, nem voltak nagyon tiszták. Amit végül kiválasztottam tiszta volt, de fel volt akadva benne egy felmosó rongy. (A tisztítóknak is ügyelni kell mit hagynak ott)…”

            Ezekhez a képekhez is kapcsolódik Lendvai Katalin mai lejegyzése/’tanácsa’ [ma már a tisztításokat is egyre tudatosabban kell végezni. Nem valódi tisztítás az, ha a „szennyet” más „portájára” áttoljuk.

 

Meg kell találni azokat a saját módszereket,

amelyekkel

MAGUNKAT-ÉS-EGYIDEJŰLEG-A-KÖRNYEZETÜNKET-IS tisztábbá tehetjük]:

 

http://aranyfeny.freeblog.hu/archives/2010/06/29/Tanacsok_a_valtozas_alatt/

Feketéné Lendvai Katalin lejegyzésében:

„Tanácsok a változás alatt

2010. június 29.

A változás folyamatában nagyon fontos a bennünk élő gyermek elfogadása.

Sokan tartanak most ennél a folyamatnál.

Saját gyermeki Énünk elfogadásával tudjuk a legkönnyebben és a leghatásosabban meggyógyítani magunkat, feloldani azokat a fájdalomból származó mintákat, amelyeket fogantatásunk óta mélyen elnyomtunk magunkban.

 

Ennek a folyamatnak a megélésében a szívcsakra tölt be kiemelkedő szerepet.

 

A központi elosztó csakrának nagyon jelentős szerepe van az átalakulásban.

Éteri testünkön keresztül folyamatosan szállítja az információt. Egy új mintát vesz fel, ami az átváltozásban segít minket.

 

A szakrális csakra önmagad elfogadására hívja fel a figyelmet.

A létezés minden szintjén tanácsos magadba beolvasztani az elfogadást.

 

Ajánlatos az átalakítás alatt nagyobb figyelmet fordítani csakráink tisztántartására. Meggyorsíthatjuk vele a tisztulás, az elengedés, és legfőképpen az átállás folyamatát.”

 

*****

 

2010. június 29., kedd, 13.23.

            Az elmúlt „kb huszonnégy órában” egyes Földön Élő [Földhöz kapcsolódó (részben Égi és) Földi Családok/Családtagok] a Földanya Áldásával és Engedélyével „ideiglenes jelleggel” „magukhoz” vehettek bizonyos SzeRves Földi Gyógyító Mintákat. Mindezek „felhasználása” a Földanya és KRISZTUS és a MindenHatói REND Teljes és Fokozott Ellenőrzése és Védelme/Őrzése mellett történt meg --- különös tekintettel az „Ígérgetések” kapcsán szerzett Földi és VILÁGI tapasztalatokra [a „hátrányok ledolgozása után” a kiegyensúlyozatlan ’alapok’ újabb és újabb Földi Rendet megbontó működésekben csúcsosodtak ki].

Amennyiben azok, akik [az elmúlt kb huszonnégy órában] ’Gyógyítási’ célból átvehették ezeket a Segítő Mintákat,

bármilyen „diszharmoniát” jelző módon éltek vele,

a ’Minták’ azonnal ’Kioldódtak’ ’belőlük és a folyamataikból is’.

 

Akik „érdemetelenül” éltek a Földanya – mint KRISZTUSI LÉTEZŐ – ezen KEGY-Elemével

[melyet A CSALÁD Érdemes tagjai Szolgáltak meg (hoztak Létre, hívtak Életbe)]

további Földanyai Keggyel többé nem élhetnek.

 

Ennek az az egyszerű oka, hogy „alapjaik, illetve a lényükben lévő meghatározó mintáik” „nincsenek összhangban a Földi ALAP-Mintákkal és FolyaMATokkal, és nem is törekednek a Föld KRISZTUSI Rendjének és működéseinek feltétel nélküli és teljes elfogadására” --- ez a fajta elzárkózás viszont nem teszi lehetővé a hozzájuk érkező Segítő erőknek a Föld Rendjével való összehangolódást…

 

            Ide is kapcsolódóan az előző levélrészlet „három templomos” képe:

ÉP mintájú templom: azokat jelenti, akik tudatosan megnyilvánított elfogadó életükkel folyamatosan követik a Föld SzeRves változási/átalakulási/épülési/építési folyaMATait.

A „torony” felújítására szoruló templom: azokra utal, akik teljes elfogadással élik a Föld KRISZTUSI Rendjét, és így a magukban lévő sérüléseiket folyamatosan és egyre tudatosabban a felszínre hozzák és gyógyítják [az „értelem” folyamatának megteremtése, a szív működéséhez igazítása az elme működésének].

Romos templom, néhány állvánnyal: azokra utal, akikben az „alapok” nincsenek rendben, akik valami miatt nem fogadták/fogadják el a Föld MAGA KRISZTUSI Rendjét/Életét, vagy az elfogadást eddig nem tudták megnyilvánítani.