20100617 - Pusztai Orsolya - A T�relem aj�nd�ka - szem�lyes kieg�sz�t�ssel

  2011.08.12. 17:32

http://www.kristalycsakra.eoldal.hu/cikkek/tanitasok/a-turelem-ajandeka

Pusztai Orsolya oldal�r�l:

 

A T�relem aj�nd�ka

2010. 06. 17.

A T�relem aj�nd�ka

Medit�ci�mban egy utc�n haladok. K�t oldalt h�zak, kertek, mellettem s�t�l� emberek. Nem sietek, lassan l�pkedek, n�zel�d�m. 

Bel�lem hirtelen egy r�sz most kil�p �s elindul el�re, n�lam gyorsabban halad, siet, mintha t�relmetlen lenne a nyugodt l�p�sek miatt. A bel�lem kil�pett r�szem szemeivel l�tom most az utat, gyorsul� temp�val. �rzem a siets�get, a t�relmetlens�get, hogy el�rjek valamit, �s az �t besz�k�l, mintha egy cs�ben haladn�k k�nyszeresen…

Majd egyszerre csak azt �rzem, siet� r�szem visszat�r, s �jra egyek vagyunk.

Megk�rdezem t�le, mi�rt j�tt vissza?

Azt v�laszolja, hi�ba haladt gyorsan, hogy el�rje a v�gyott c�lt, nagyon mag�nyos volt, s �gy �rezte, �gy nem teljes az utaz�sa.

Magamba fogadom, �gy haladok tov�bb k�nyelmes temp�ban az �ton. Figyelem a h�zakat, az embereket �s egy sarokhoz �rek, ahol befordulva egy vir�g�rus standot l�tok. Megcsod�lom a sz�npomp�s vir�gokat, besz�vom illatukat, �tengedem magam a pillanatnak…

Megk�rdezem „siet�” r�szemt�l, hogy l�tta-e ezt a vir�gost, hiszen � is itt j�tt el, mikor oly sietve kil�pett bel�lem?

� azt feleli nem, pedig a vir�g�rus itt volt akkor is, mikor � elhaladt mellette.

Ahogy folytatom utam, sorra �rdekes dolgok t�rulnak a szemem el�. A term�szet sz�ps�ge, szeret� emberi helyzetek, csod�s �p�letek… mindre r�csod�lkozom �s magamba engedem tan�t�, szeret� energi�jukat.

Minden �lm�nyr�l sorra megk�rdezem „t�relmetlen r�szem”: l�tta-e, �rezte-e?

Azt feleli, egyiket sem l�tta vagy �rezte, mert csak az utat (�tvonalat) n�zte, amin haladt. Se jobbra, se balra nem figyelt, mert sietett, hogy min�l el�bb el�rje a c�lt. Nem engedte �t mag�t az �lm�nyeknek, mert �szre sem vette �ket.

Ekkor mesteremt�l �rkezik egy tan�t�s, melyet sz�vemmel hallok meg:

Nem el�g csak haladni az �ton, azon l�tni, �rteni, tanulni is kell. A siets�g megfoszt att�l, hogy �szrevedd, �s �rtelmezd az �ton el�d tett jeleket �s feladatokat. Nem adsz lehet�s�get magadnak, hogy �t�ld, magadba engedd �s feldolgozd az �lm�nyt. Ha nem v�lsz eggy� vele, nem �rtheted meg.

C�lokat kit�zni j�, de azokat vakon kergetni hi�baval�. El�r�s�hez tanulni, fejl�dni kell. Ezekhez pedig t�relem, k�r�ltekint�s, megfontolts�g �s kitart�s sz�ks�geltetik. Mert helyesen haszn�lva e k�pess�geket, elvezetnek a meg�rt�shez, �s seg�tenek a jelek �rtelmez�s�ben. Megl�ttatj�k a fontos r�szleteket, melyek �ltal tanulunk. Minden helyzet valamilyen tan�t�s v�gett t�rt�nik vel�nk, �s akkor �r v�get, ha felismert�k, meg�rtett�k �s megold�sk�nt haszn�ljuk.

N�zz k�r�l �s l�ss! A siets�g eltakarja el�led az igazs�got. Ha t�relmetlen vagy, bez�rod �rz�keidet az apr�, finom dolgok el�tt, melyek sokszor a megold�st t�rj�k el�d. Ha nem teljes val�ddal �s �rtelmeddel �led �t mindazt, mi t�rt�nik veled, nem k�pes be�p�lni tudatodba annak teljess�ge, �s hi�nyos k�pb�l, hi�nyos megold�s fakad. Csak egys�gben vagy k�pes haladni, csak egyk�nt l�tod �t a dolgokat, ha minden r�szeddel arra f�kusz�lsz, ami most, itt van. T�relemmel, bizalommal, figyelemmel, Egy-k�nt.

 Ekkor �t�rzem azt a Figyelmet, amir�l besz�l, az Egys�get, a pillanatot, amiben Minden benne van.

Minden r�sz Egy-ben. Egy-k�nt. Ez a Teljess�g!

Magamban van, sz�vemb�l sug�rzik, J�zuson kereszt�l, Isten �ltal.

K�sz�n�m.

*****

 

Szem�lyes kieg�sz�t�s Pusztai Orsolya lejegyz�s�hez:

            Mindenki eset�ben m�s-m�s oka lehet annak, hogy „nem ismer r� �nMaG�ra”, hogy „nem l�t tiszt�n”, nem k�pes a mag�ban vagy k�rnyezet�ben megjelen� v�ltoz�sok �rtelmez�s�re, illetve neh�zs�gei vannak a megny�l�ssal/befogad�ssal, vagy �pp az �nkifejez�ssel. Mindenki eset�ben van

-          a „m�lyben” egy-k�t jellemz� s�r�l�s vagy Minta,

-          amelyre az id�k folyam�n k�l�nf�le m�s Mint�k �s f�jdalmak rak�dtak.

 

A mai �r�s a siets�get, t�relmetlens�get emelte ki – mint egyik okot – amely „besz�k�ti” az �let- �s �szlel�si lehet�s�geket. A tegnapi kieg�sz�t�sben a „neheztel�s” gondolatair�l/�rz�s�r�l volt sz�, amely ugyanilyen Hat�ssal b�r.

Mind a t�relmetlens�gnek, mind a neheztel�snek (a f�jdalmaknak �s f�lelmeknek…) legt�bbsz�r valamilyen „m�lyebb oka” is van, amely valaminek a „hi�ny�b�l”, „elveszt�s�b�l”, valamit�l val� elv�laszt�sb�l/elz�r�sb�l (is) eredhet. A „hi�nyt” valamilyen m�don p�tolni igyeksz�nk --- de a f�jdalom �s s�r�lt bizalom „bekorl�toz� ereje” miatt „nem ott �s nem akkora” „kaput” nyitunk, amivel Val�s [illeszked�] megold�st tal�ln�nk.

            A „siets�g” �s a „neheztel�s” [b�r ennyire �lesen nem is k�l�n�thet�ek el egym�st�l, egym�sba tulajdonk�ppen �tfolynak] „jelleg�kben” m�gis nagyon „elt�r�ek” lehetnek, �s a k�vetkez� r�vid p�ld�val/visszatekint�ssel is arra szeretn�m ism�t felh�vni a figyelmet, hogy mennyire „egy�ni” gy�gym�dot ig�nyel mindenki.

            A „F�ld Eredeti �tj�r�l/p�ly�j�r�l val� let�r�se” kapcs�n eml�tett�k, hogy a kialakult „n�ies” jelleg� mell�k�tra ker�lt �let/L�tez�k egy lass�/lelass�tott, de folyamatosan halad� mozg�st vettek fel. Ennek a lelass�tott mozg�snak „�let-v�d�” szerepe volt, v�dte a MAGOT, �s v�dte a „F�ldet befogadott Csal�dot”. Ez az �let V�delme �rdek�ben lelass�tott mozg�s mindenk�ppen megjelenhetett „fesz�lts�gk�nt” az �rintett L�tez�kben, �s amikor most old�sra ker�l ez a fesz�lts�g, amikor a F�ld m�r Igazodik vissza a MaGa �tj�ra, az eddig visszafogott Er� megjelenhet az �rintettekben „siet�s, t�relmetlens�g” form�j�ban. Olyan ez, mint amikor a „visszafogott g�zt” kiengedik, �s be�ll�t�sra ker�l a „Most” mostani �llapot�hoz illeszked� „nyom�s/halad�s”.

[Mintha Orsolya fenti lejegyz�s�ben az „el�reszalad�” r�sz ezt a „g�zkiereszt�st” v�gezte volna el, majd amikor felvette a „rendes temp�t”, visszat�rt az Egys�g�be.]

 

            B�r a „neheztel�s” nem csak a kialakult „f�rfias” �ton haladtak jellemz�je lehet, az egyszer�bb �rthet�s�g kedv��rt p�ld�nkban m�gis a f�rfiasabb �thoz kapcsoljuk az �rtelmez�s�t. A kialakult „f�rfias” mell�k�t kapcs�n megeml�tett�k, hogy az ehhez tartoz�k egy „ideiglenesen letelepedett” �rt�k/Er�/�let-�rz� �letet �ltek. A „letelepedetts�g” kezdetben tal�n j�rhatott a „t�relmetlens�g” megjelen�s�vel is, id�vel azonban olyan „t�l�l�si m�dszerek” alakultak ki, amelyek seg�thett�k a „helyben-marad�st” �s „helyben-maradva �rz�st”. Ez mindenk�ppen j�rt egyfajta „elnehez�l�ssel”, k�l�nf�le „nehez�kek” tudatos, majd kev�sb� tudatos kialak�t�s�val, amely alapja lehetett bizonyos ma neh�zs�gnek �s „neheztel�snek” ismert gondolatoknak �s �rz�seknek is.

[A p�lda csak az �rthet�s�g kedv��rt „v�lasztotta sz�t” a t�relmetlens�get �s elnehez�l�st. Aj�nlom, hogy MaGatokban n�zzetek r� arra, hogy milyen megnyilv�nul�saitok gy�kerezhetnek a „t�relmetlens�gben”, �s melyek a „neheztel�sben” --- �s ezeknek MaGatokban milyen „m�lyebb szem�lyes okai” vannak.]

            �rz�sem szerint a „siets�g” �s „nehez�lts�g” „egy�ttes” vizsg�lata/�tVil�g�t�sa az�rt is sz�ks�ges a „Bolyg�-Val�s�g” szintj�n �s az EGY�N szintj�n is, mert ma egyes ter�leteken m�g „hi�ny” van jelen, m�shol pedig bizonyos „t�bblet”. Nem „c�lszer�” a „t�bblet” olyan „kienged�se”, amely tov�bbi �tk�z�sekhez vezetne --- ehelyett fontos annak megtervez�se [mert ezt a F�ldanya ma m�r m�k�d� SZ�V-�tja �s MAGA Gondoskod� Rendszere lehet�v� teszi!], hogy „honnan mely ter�letekre �s milyen m�don” c�lszer� �tvezetni �gy a jelenl�v� „t�bbleteket”, hogy m�r mag�val az „�tvezet�ssel” is n�j�n a F�ld Rendezetts�ge �s Kiegyens�lyozotts�ga. Az EGY�N szintj�n jelenl�v� „t�bblet-Er�t” pedig nem felt�tlen�l sz�ks�ges „elengedni”, ha az a Bels� Rendez�sen �t �tvezethet� m�s, jelenleg m�g hi�nnyal k�zd� vagy �pp fejl�d�snek indult �let-ter�letre.

 

            A k�t �rz�s/gondolat ilyen egym�s mell� �ll�t�s�val az volt a c�lom, hogy e k�pekkel is felh�vjam a figyelmet arra,

mennyire fontos

a felsz�nen l�tsz�lag egyform�nak t�n� mint�k �s viselked�sek

VAL�DI, SZEM�LYHEZ IGAZOD� gy�ker�nek/ered�j�nek a fellel�se/felismer�se.

 

Ugyanis ami ma valakiben abb�l ad�d�an jelenik meg t�relmetlens�gk�nt, mert eddig az „�tkeres�s” miatt kellett „f�lg�zzel” haladnia, eg�szen m�s jelleg� kiegyens�lyoz�st [„g�z-leereszt�s”, ir�nybe�ll�t�s, sebess�gbe�ll�t�s] ig�nyel, mint azok eset�ben, akikben a „t�relmetlens�g”/neheztel�s oka a „helyben-marad�s” �rdek�ben kialak�tott „lel�ncol�sok”. Az ut�bbi esetben fel kell ismerni, hogy „mi okb�l” [milyen �LET-v�d� okb�l] ker�lt sor a „nehez�kek” kialak�t�s�ra/kialakul�s�ra, �s sz�ks�ges felismerni azt is az �NMAG vezet�s�vel, hogy a t�l�l�s �rdek�ben v�llalt �ldozatok meghozt�k az eredm�nyt, megsz�letett az �j �let --- ebben pedig csak az lesz k�pes �letben maradni, aki a ma m�r g�tl� mint�kb�l SZABADON, �nMaGa Sz�nd�ka/Akarata szerint kil�p [elengedi a nehez�keket, elindul, visszakapcsol�dik a csal�dtagjaihoz]. Az ilyen tudatos, tev�keny tiszt�t�s/kiegyens�lyoz�s gyorsabban �s kevesebb f�jdalommal megt�rt�nik, mint azon L�tez� eset�ben, aki nem ismeri fel azt, hogy az „�ldozat eddigi korszak�nak v�ge”, �s tov�bbra is „fesz�lts�geivel, neheztel�seivel kapaszkodna” a sz�thull� vil�ghoz. Nagyon neh�z annak seg�ts�get ny�jtani, aki nem akarja vagy nem tudja a seg�t� kezet megl�tni �s elfogadni.

 

„…A siets�g eltakarja el�led az igazs�got. Ha t�relmetlen vagy, bez�rod �rz�keidet az apr�, finom dolgok el�tt, melyek sokszor a megold�st t�rj�k el�d. Ha nem teljes val�ddal �s �rtelmeddel �led �t mindazt, mi t�rt�nik veled, nem k�pes be�p�lni tudatodba annak teljess�ge, �s hi�nyos k�pb�l, hi�nyos megold�s fakad. Csak egys�gben vagy k�pes haladni, csak egyk�nt l�tod �t a dolgokat, ha minden r�szeddel arra f�kusz�lsz, ami most, itt van. T�relemmel, bizalommal, figyelemmel, Egy-k�nt…”

 

            Aki eljut addig, hogy mag�ban felismer bizonyos [�let/�szlel�s]Besz�k�t� m�k�d�seket, az a Sz�v�re, a Bels�j�re figyelve k�rje �nMaGa Isteni/Szellemi �N-je �s a F�ldanya seg�ts�g�t/vezet�s�t abban, hogy felismerje ezek Val�s Gy�ker�t/Ered�j�t, vagyis azt, hogy milyen „szem�lyes” f�jdalm�b�l vagy vesztes�g-�rzet�b�l, hi�ny-�rzet�b�l fakadnak az �let�t �s Val�s �szlel�seit korl�toz�, �nmag�t az �nMaGa Teljess�g�t�l t�vol-tartani igyekv� megnyilv�nul�sai.

            Ha megtal�lj�tok ezt a „Val�s Gy�keret” �s ennek ismeret�ben „v�gigtekintetek” az ismert �leteteken, �rtelmet nyer sok eddig hib�nak tartott megnyilv�nul�s, r�ismertek arra, hogy SZ�MOTOKRA milyen [Gy�gy�t�si] �t vezet �nMaGatok kiTeljes�t�se fel�.

            El�ad�dhat ma m�g, hogy ami el�ttetek mint „legm�lyebb” Gy�k�r t�rja fel mag�t, arr�l ut�bb kider�l, hogy egy „kapu” volt a Val�di Ered� felismer�s�hez, ahhoz, hogy egy „Teljesebb�” �s Kiegyens�lyozottabb� v�lt �nMaGatokkal (!) K�pess� v�ljatok �NMAGATOKRA ismerni.

 

*****

A „meg�rt�s �s meg�rtet�s” �tjainak megtal�l�sa, a „tiszt�n l�t�s” megfelel� m�k�d�sbe hoz�sa, a „k�z�s nyelv” megtal�l�sa szint�n fontos feladata a most zajl� Kiegyens�lyoz�si folyaMAToknak.

            Az elm�lt napok lejegyz�seib�l, �s az azok „alapj�t k�pez� szem�lyes meg�l�sekb�l” „l�that�”, hogy

a F�ld�n jelenleg az egyik „Els�dlegess�g” annak a Pontos felt�r�sa,

hogy a „felsz�nen vagy felsz�n-k�zelben”,

valamint a „M�lyben/Ered�ben”

milyen EGY�NI �s K�Z�SS�Geket is �rint� g�tl� OKAI vannak

az �nfelismer�s [meg�rt�s, tiszt�n l�t�s]

�s �nkifejez�s [meg�rtet�s, meg�rt�s, teremt�s] folyamatai Szabad/Rendes megnyilv�nul�s�nak.

 

Mindez – a kor�bbi hasonl� megtapasztal�sokra figyelemmel – azt is jelenti, hogy ezen g�tl� t�nyez�k old�s�ra (�s az ezekhez kapcsol�d� Kiegyens�lyoz�sok megseg�t�s�re) hamarosan „k�szen lesznek” a F�ldanyai Gy�gy�t� Utak [jelent�s r�sz�kben tal�n m�r k�szen is vannak, �s jelenleg �ppen a „Pontos�t�sok, Bem�r�sek” folynak].

 

A F�ldanya �s �LET/�NMAG ir�nti BIZALOM/SZERETET/SZERELEM az,

amelyen �t [k�sedelem n�lk�l!]

minden sz�motokra sz�ks�ges Gy�gy�t� Mint�t �s Er�t Befogadhattok,

�s MaGatokban, MaGatokon �t

[�nMaGatok �s m�sok sz�m�ra is]

megnyilv�n�thattok, Val�v�/Hat�v� alak�thattok.

 

            Min�l t�bben tal�lj�k meg �nMaGukban a kiegyens�lyozatlans�guk Val�di, Ered� ok�t, ann�l Hat�konyabb� lesz az �nMaG �s a F�ld-mint-CSAL�D Kiegyens�lyoz�d�sa is.

A „Hydra” k�pe seg�ti ennek a meg�rt�s�t: a „felsz�nen” l�v� egy-egy „t�net” felsz�mol�sa �nmag�ban m�g nem biztos, hogy k�zelebb visz a Teljes Kiegyens�lyoz�d�shoz, hiszen a „M�lyben/Ered�ben” l�v� Kiegyens�lyozatlans�g – a r�rak�dott egy�b m�s Mint�val kapcsol�dva – �jabb �s �jabb „t�neteket” fog a felsz�nen megnyilv�n�tani.