2010. j�nius 16., szerda

A MAG-L�tez�kben megjelen� kiegyens�lyozatlans�g…

A MAG-L�tez�kben megjelen� kiegyens�lyozatlans�g „mindig” t�bb (is),

mint „puszt�n” a „saj�t” kiegyens�lyozatlans�guk.

Ez pedig azt is jelenti, hogy

amikor egy MAG-L�tez� „�nMaG�t” „gy�gy�tja” [kiegyens�lyozza],

a  „gy�gyul�sa” is mindig t�bb, mint puszt�n a Saj�t gy�gyul�sa.

[Az ut�bbi mondat term�szetesen igaz minden m�s SzeRves F�ldi/Vil�gi �letre is, hiszen b�rmilyen kiegyens�lyozatlans�g megsz�ntet�se AZ EG�SZ Kiegyens�lyozotts�g�t is „k�zvetlen�l” yav�tja.]

            A F�ld MAG-L�tez�i kapcs�n m�r t�bbsz�r utaltunk arra, hogy a F�ld �LET�BEN v�llalt egyik legfontosabb Feladatuk a F�ld Egyens�ly�nak megtart�s�ban [az Egyens�ly megboml�sa eset�n a F�ld �j Egyens�ly�nak megtal�l�s�ban/megval�s�t�s�ban] val� seg�ts�gny�jt�s.

            Vannak olyan MAG-L�tez�i a F�ldnek, akiknek olyan „k�l�nleges” �rz�kenys�ge van [a legt�bbsz�r a „Mad�r” Jelleget is hordoz� MAG-L�tez�k, �gy p�ld�ul a „T�nd�r jelleg�” MAG-L�tez�k is ilyenek], amellyel ak�r „y�val el�re” is „meg�reznek „K�zeled�” [m�g meg nem testes�lt, m�g a F�ldre meg nem �rkezett, m�g a F�ld�n a Kialakul�s szakasz�ban l�v�, a Kialakul�s szakasz�ba l�pett] dolgokat/energi�kat. Az ilyen �rz�kenys�ggel rendelkez� MAG-L�tez�k [ak�r egyes K�ld�tti jelleg� �letek is] �ltal�ban m�r a „Kialakul�s”, „Form�l�d�s” nagyon korai szakasz�ban is

- MEG�REZNEK,

- n�ha „MaGukban meg is nyilv�n�tanak” olyan Mint�kat, amelyek a F�ld Egyens�lyi �llapot�t megbontan�k.

            A F�ld Egyens�ly�nak „megboml�sa” bek�vetkezhet

- egy Sz�let�si, SzeRves V�lt�si/�talakul�si Id�szakhoz k�zeledve, amikor a F�ld SzeRves �LETE egy „magasabb” V�lasztott ir�ny� L�T-be alakul majd �t,

- illetve megt�rt�nhet az Egyens�ly megboml�sa valamilyen „s�r�l�s” bek�vetkez�se miatt is.

            Az els� esetben, vagyis akkor, amikor a F�ld egy „magasabb rezg�sszintbe l�phet �t”, az erre �rz�keny MAG-L�tez�k m�g a „F�ldre val� meg�rkez�s, a F�ld�n val� t�nyleges megjelen�s el�tt” meg�rzik a F�ld ’fel�’ �rkez� �ld�st vagy m�s V�ltoz�st hoz� energi�kat. Az ilyen „�rkez�” energi�kra „hangol�dva” a MAG-L�tez�k el�sz�r MAGUKBAN, majd pedig MAGUKON �T el tudj�k v�gezni azokat az „el�k�sz�leti” munk�kat, amelyek alapj�n a „F�ld” �s SzeRves L�tez�i fel tudnak k�sz�lni a V�ltoz�sok fogad�s�ra, �s �gy „d�nt�s-k�pes”, V�lasz-k�pes helyzetbe ker�lve eld�nthetik, hogy „akarj�k-e” meg�lni az �rkez� V�ltoz�sokat.

[A F�ld ’fel�’ �rkez�s egy �rdekes �llapot vagy Jelens�g. Tulajdonk�ppen r�szben „n�z�pont” k�rd�se is a SZ�V-vezette Vil�gokban --- ugyanis a „SZ�VBEN/Sz�vben „kiboml�sra” v�r�, kiboml�snak indult �j Min�s�gek „jelen�tik meg” vagy „h�vj�k be”, „teremtik meg” a legt�bb esetben a „Megtestes�t�” vagy „Meger�s�t�” �ld�sokat vagy Er�ket. A „bel�lr�l kiboml�s”, illetve a „k�v�lr�l k�zeled�s” sok esetben val�ban csak „n�z�pont” k�rd�se, tulajdonk�ppen „EGY-L�nyeg�ek”. Ez abb�l is k�vetkezik vagy ered, hogy a SZ�V/Sz�v maga egy „kapu” is.]

            Amikor a F�ld�n egy olyan V�ltoz�s t�rt�nik, amely a F�ld Egyens�ly�t nem ilyen „tervezett”/akart okb�l bontan� meg, vagyis a jelens�g a F�ldnek nem „betervezett v�ltoz�sa” [a k�nnyebb �rthet�s�g kedv��rt nevezz�k most ezeket valamilyen „s�r�l�sb�l”/elt�r�sb�l ered� Egyens�ly-megboml�soknak], az a legt�bbsz�r valamilyen „s�rg�s” Kiegyens�lyoz�st/Gy�gy�t�st ig�nyel [hogy az Egyens�lyt megbont� „Minta” a lehet� legkisebb k�rben jelenhessen csak meg].

            A F�ld MAG-Nemzets�g�nek t�bb „�ga” is „szakosodott”, vagy „jellemz�en jelen van” az ilyen [F�ld�n bel�l megjelent] Egyens�ly-megboml�s �szlel�s�re/�rz�kel�s�re. F�-Szab�lyk�nt

akik k�pesek �rz�kelni

a megjelent (vagy megjelen�s szakasz�ba l�pett) Kiegyens�lyozatlans�got,

azok k�pesek

a megfelel� Kiegyens�lyoz� l�p�sek megval�s�t�s�ra is.

Ez�rt a MAG-L�tez�k Szem�lyes Felel�ss�ge is nagy abban az esetben, ha MaGukban vagy MaGuk k�r�l „�szlelnek” valamilyen Kiegyens�lyozatlans�got. Ilyen esetben „minden t�l�k telhet�t” el kell k�vetni�k a Gy�gy�t�/Kiegyens�lyoz� l�p�sek megt�tele �rdek�ben.

Lehets�ges, hogy az ilyen MAG-L�tez� „MAG�BAN” tal�lja meg a „Gy�gym�dot” a kialakult Egyens�lytalans�g megsz�ntet�s�re vagy az Egyens�lytalans�g megjelen�s�nek/kifejl�d�s�nek a megel�z�s�re, m�g m�s esetben a meg�rt�s�t eljuttatja azon Csal�dtagokhoz [MAG-Csal�dtagokhoz, vagy ak�r m�sik �rintett Csal�dokhoz is], akik elv�gezhetik a sz�ks�ges Kiegyens�lyoz� l�p�seket.

            Ha egy MAG-L�tez�ben megjelenik egy Kiegyens�lyozatlan Megnyilv�nul�s vagy �rz�s, fontos, hogy mindig igyekezzen megtal�lni ennek a „legm�lyebb kiv�lt� ok�t”.

A „kiegyens�lyozatlans�g” addig „kopogtat”, am�g a legm�lyebb ok is felt�r�sra ker�l!

Gyakran az ok „�nMaGban” val� megtal�l�sa „k�zvetlen�l” elvezet a „m�g m�lyebb”, a „F�ld Eg�sz�t” �rint� okhoz is.

Az ok(ok) megtal�l�sa �ltal�ban nagyon r�vid id�n bel�l – a F�ldany�val val� K�l�nleges �s K�zvetlen SZ�V/Sz�v Kapcsol�d�s miatt – elvezet a sz�ks�ges Kiegyens�lyoz� L�p�sek megt�tel�hez.

            Vannak ma m�r, akik „�rtik” is mindazt, amir�l most �rtam, m�sok pedig hamarosan meg�rtik majd. Fontos, hogy a MAG-L�tez�k ism�t tudatos�ts�k a „CSAL�DBAN” megl�v� „fokozott” Felel�ss�g�ket [amely a megl�v� k�l�nleges feladatukb�l/adotts�gukb�l/tud�sukb�l/k�pess�geikb�l ered], �s ezen bel�l a MaGuk Szem�lyes Felel�ss�g�t is. A „Vil�gf�val” VAL� Egys�g, a F�ld CSAL�DJ�VAL val� (�s att�l val� elv�laszthatatlan) EGY-L�NYEG�S�G a F�ld MAG-Nemzets�ge tagjai sz�m�ra ism�t „mag�t�l �rtet�d�v�”, term�szetes L�tt� v�lik hamarosan. Ez az EGY-L�NYEG�S�G vezet minden MAG-Csal�dtagot abban, hogy helyesen legyen k�pes �rtelmezni a MaG�ban �s a k�rnyezet�ben megjelen� kiegyens�lyozatlans�gokat, �s k�pes legyen elv�gezni a megfelel� Kiegyens�lyoz� l�p�seket is.

OmM��TR� KJ

*****

Lendvai Katalin tegnapi lejegyz�s�b�l:

//lendvaykati.gportal.hu/gindex.php?pg=32765066&nid=5600112

„F�LD gy�gy�t� mint�k bevezet�se, szem�lyes gy�gyul�sunk �ltal”

Az EREDEND� REND visszat�r�s�vel az eredend� gy�gy�t�, kiegyens�lyoz� mint�k is visszat�rnek…

A mostani id�szakban nagyon m�lyre kell �snunk magunkban, �s felsz�nre hozva elengedni azokat a megk�t� mint�kat, amelyeket eddig m�g nem tudtunk, vagy nem volt m�dunkban teljes m�rt�kig elengedni.

Ezek a mint�k �ltal�ban a gy�kerekig,- a kezdetekig ny�lnak vissza.

Az �sbizalom meging�s�val k�l�nb�z� s�r�lt r�szek keletkeztek, amelynek okak�nt olyan kapcsol�d�si pontok j�ttek l�tre,- ami nem a teljes egys�get, �ps�get, teljess�get mint�zt�k.

Ebb�l kifoly�lag egy s�r�lt minta vette kezdet�t.

A s�r�lt mint�t korszakokon kereszt�l cipelt�k magunkkal, �s t�bbnyire j� m�lyen igyekezt�k elrejteni magunkban,- hogy ne kelljen ezekkel a hi�nyoss�gokkal szembes�ln�nk.

Most, ahogy a TELJESS�G, az EGYS�G RENDJ�BE visszat�r�nk,- ezeknek a mint�knak m�r a legkev�sb� sincs helye benn�nk.

M�lyen magunkba n�zve tudjuk felsz�nre hozni �s elengedni ezeket a mint�kat.

H�vjuk seg�ts�g�l ebben a munk�ban Szellemi Seg�t�inket, angyali Vezet�inket.

… k�rj�k meg Krisztust �s F�ldany�t, hogy hozzanak teljes egyens�lyba minket, �s helyezzenek vissza a k�z�ppontunkba.

Az old�s r�szek�nt a gy�kerekig hatolunk le �s hozzuk felsz�nre magunkb�l azokat a mint�kat, amelyek m�g korl�tozt�k kiteljesed�s�nket.

�r�ts�nk ki magunkb�l minden olyan mint�t, ami m�g a megosztotts�gban valamilyen szinten fogva tart minket,- hogy azt�n a TEREMT� F�NNYEL felt�ltekezve,- eggy� v�lva, kiteljesedett �letet �lhess�nk �s �gy l�pj�nk a j�v�be.”

*****

            Szem�lyes megtapasztal�som az, hogy gyakran „neh�z” „elmondani” [megfelel� szavakban megform�lni] a meg�rz�seinkb�l el�boml� meg�rt�seket annak a „t�rsunknak”, akiben jelen van az a kiegyens�lyozatlans�g, amelynek az ok�t m�r elkezdt�k meg�rteni, de � maga m�g a kiegyens�lyozatlans�got nem ismerte fel. M�skor, ha m�r mindketten „dolgozunk” ugyanazon minta old�s�n, „szavak n�lk�l, f�l-szavakb�l” is meg�rtj�k egym�st.

Nem kis munka �GY meg�rteni az okokat (vagy a megtal�lt gy�gym�dot), hogy azt n�h�ny egyszer� mondatban k�pesek legy�nk �GY megfogalmazni, hogy az �rintett t�rs is meg�rtse a meg�rt�s�nk �t �rint� r�sz�t. Ilyenkor, ha magunk a kiegyens�lyozatlans�g term�szet�t �s ok�t m�r meg�rtett�k, fontos, hogy meg�rts�k azt is, hogy „mi akad�lyozza a k�z�s nyelv megtal�l�s�t”, illetve „t�rsunkat” mi akad�lyozhatja meg a „tiszt�n l�t�sban”, �s mi�rt nem k�pes „befogadni” a seg�ts�get �s meg�rt�st. Fontos annak megvizsg�l�sa is, hogy ez ut�bbiak oka esetleg m�g „benn�nk” keresend�-e. Ez nem k�nny� feladat --- de a MAGOKNAK ez is feladata.

Nem el�gs�ges „magunkban” meg�rteni egy-egy helyzetet akkor,

HA

AZ M�R valamilyen MEGNYILV�NUL�SBAN m�sokat is �rint.

Ilyen esetben utat kell tal�lni ahhoz is,

hogy m�sok sz�m�ra is meg�rthet� legyen

1./ a megbomlott egyens�ly, a megborult helyzet term�szete �s oka, �s

2/ az Egyens�ly [szem�lyes �s esetleg nagyobb kiterjed�s�] vissza�ll�t�s�nak/megteremt�s�nek fontoss�ga, valamint

3./ az Egyens�ly megteremt�s�nek m�dja.

R�szlet a 20100515 – Tov�bbvitelre ker�l� megtapasztal�sok, Folytat�s… c. �r�sb�l, 12-14. oldalr�l:

„A MAG-jellemz�k �sszegy�jtve a legut�bbi lejegyz�sb�l – n�mi kieg�sz�t�ssel:

-          Felel�ss�g-tudat az ELJ�VEND��RT, j�v��rt �rzett KIT�R�LHETETLEN Felel�ss�gtudat (gyermekeket, j�v�t vigy�z� feladat)

-          Gondoskod�s arr�l (felel�ss�g az�rt), hogy biztos�that� (meg�rizhet�) legyen a MEG�JUL�SHOZ sz�ks�ges „bels�” Er� jelenl�te [ne puszt�tsa el tehetetlens�g�ben ezeket a F�ld SzeRves �lete azzal, hogy olyan teremt�sekhez kezden� felhaszn�lni, melyek nem megval�s�that�ak bizonyos utak lez�r�d�sa �s a keletkezett bels� s�r�l�sek vagy valami m�s fontos, a F�ldanya �ltal meghat�rozott ok miatt][vagy ne ker�ljenek felhaszn�l�sra/mozg�s�t�sra olyan teremt�sekhez, amelyek k�rokat okozn�nak A CSAL�DNAK]

-          Figyelemmel k�s�r�se a v�ltoz�soknak, m�sok halad�s�nak, �s sz�ks�g vagy lehet�s�g eset�n t�mogat�sa a m�sokat seg�t� (�p�t�, sz�p�t�) utak kiteljes�t�s�nek – a be-nem-avatkoz�s elv�nek gyakorl�sa mellett (r�szben �sszek�t� MAG feladat)

-          „nem akart�k elengedni egym�st mindaddig, am�g csak lehet, nehogy egyetlen t�rsuk/darabk�juk is elvesszen, megosztott�k egym�ssal er�iket” --- kapcsol�d�sok biztos�t�sa/seg�t�se minden �lethelyzetben, k�l�n�sen �gyelni kell erre akkor, ha a k�z�ss�g vagy egy-egy tagja nehezebb helyzetbe ker�l. Ezzel a neh�z helyzetekben el�l�p� fokozott t�mogat�ssal meg lehet el�zni tov�bbi neh�z helyzetek kialakul�s�t, �s ez olyan sz�ks�ges tapasztal�sokat is eredm�nyezhet, mellyel a j�v�re n�zve is megel�zhet�ek hasonl�an neh�z helyzetek kialakul�sai [k�l�n�sen az �rz�-MAGOK eset�ben nagyon hangs�lyos von�s ez)

-          „egyre t�bben �s egyre tudatosabban kezdt�k a MaGuk gondolatait �s �rz�seit megtiszt�tani [tulajdonk�ppen ezen t�nyleges meg�l�seik/gyakorlataik �ltal f�ldeltek be olyan Gy�gy�t�i lehet�s�geket, amelyek egyre fokoz�d� m�rt�kben kiterjeszthet�ekk� lettek a F�ld SzeRves Asztr�l-ter�leteire, �s ez�ltal a „teljes” mozdulatlans�g �llapot�b�l elindulhatott a „l�gz�s” �s mozg�s” ism�telt megtanul�sa.” [MAGOK t�nyleges Kiegyens�lyoz�st seg�t� feladata, azaz seg�ts�gny�jt�s a t�nylegesen h�tr�nyos Hat�sokkal j�r� helyzetek felsz�mol�s�ban: �rz�s, tan�t�s, gy�gy�t�s feladata]

-          R�szben az el�z� kiegyens�lyoz�si ter�lethez is kapcsol�d�an: „sz�v-t�j�kukr�l kiindulva elkezdtek �jra [�J-ra] �ttetsz�en Krist�lyoss� v�lni --- �s ahogyan �k MaGuk tisztulnak, ezzel �sszhangban tiszt�tj�k meg Seg�t�ikkel egy�ttm�k�d�sben az �letter�ket/Idej�ket is

-          �nmagukhoz �s m�sokhoz val� viszonyban is: egy „megk�v�nt alap-m�k�d�s biztos�t�sa, mert ez seg�t minden �rintettet az �nMaG megtiszt�t�s�ban, �s ez seg�ti az �j SzeRves F�ldi Mint�khoz �s M�k�d�sekhez val� FolyaMATos Hangol�d�st (�s term�szetesen az egym�snak t�rsai �sszehangol�s�t/�sszekapcsol�s�t is) [tegnapi �r�sban: lelass�tott l�tez�s az Er�k meg�rz�se �rdek�ben, �s ez ak�r a P�rt�l/t�rst�l val� bizonyos elt�volod�st is eredm�nyezhet. „Elt�volodni” azonban csak olyan m�rt�kben lehets�ges, amely nem vezet elszakad�shoz (�let-megsz�n�shez), vagyis m�g a saj�t m�k�d�ssel vissza is igaz�that�] [„ahogyan” elferd�lt a Szeretet, „ugyanazon” az �ton vissza is Igaz�that�]

-          Csak olyan Mint�k szerint �lhetnek, amelyek megfelelnek a F�ld Eredend� Rendj�ben foglalt m�k�d�seknek, �s igazodnak a „mindenkori” F�ldanyai Igaz�t�sokhoz is

-          Mindig mindenki ir�ny�ban tisztelettel, a m�sikra figyelve nyilv�nulnak meg minden helyzetben, tisztelve az Isten �ltal adott �letet, Utat, Lehet�s�geket

-          Senki ir�ny�ban nem �lhetnek k�nyszerrel, Aki a F�ld RENDJ�NEK/Rendj�nek megfelel� �letet �l. M�s esetekben a „k�nyszer�t�s” legfeljebb a V�dekez�s form�ja lehet, k�zvetlen F�ldanyai vezet�s mellett

-          Ha valamilyen „vesz�ly” fenyeget, akkor arra minden �rintett figyelm�t igyekezzenek lehet�s�g szerint (ha ez sz�ks�ges) „k�zvetlen�l” is felh�vni. Gondoskodjanak arr�l, hogy minden „�letbev�g�an” fontos inform�ci� (az �letre k�zvetlen kihat�ssal lehet� fontos tudnival�) a megfelel� id�ben eljusson minden �rintetthez

-          Seg�ts�gny�jt�s a lehets�ges m�rt�kig abban, hogy egy-egy nagyobb v�ltoz�sra minden �rintett id�ben felk�sz�lhessen

-          FolyaMATos K�zvetlen Sz�v-kapcsol�d�s a F�ldany�val, ezen kereszt�l k�zvetlen�l is szorosabb kapcsol�d�s minden sz�mukra meghat�rozott (v�llalt feladatoz kapcsol�d�) L�ttel �s K�z�ss�ggel

-          „sz�pen rendben meg�rizte, Rendben tartotta akkor is, ha nem is �rt�kelte kell�en �ket” --- Gondos meg�rz�se annak, amit a F�ldanya az �rz�s�re b�zott, �s sz�ks�g eset�n ezek megfelel� gondoz�sa, meg�j�t�sa

-          Folyamatos figyelemmel k�s�r�se a kiegyens�lyoz�sra, esetleg tiszt�t�sra szorul� helyzeteknek, �s a [Feladatk�r�kbe tartoz�, vagy ahhoz kapcsol�d� ter�leteket �rint�] felmer�l� egyes k�rd�sekre vagy �szlelt neh�zs�gekre a v�lasz/megold�s keres�se

-          Zavar� Hat�sok felismer�se, �s azok megfelel� kezel�se

-          M�k�d� Sz�v-�tjaikon kereszt�l �s a F�ldanya �ltal enged�lyezett minden lehets�ges �s sz�ks�ges m�don megseg�t�se azoknak, akik a „t�l�l�s�rt” k�zdenek, illetve indokolatlanul neh�z �s/vagy igazs�gtalan helyzetbe ker�ltek

-          AZONNAL AJ�NLJA FEL A SEG�TS�G�T a szorult helyzetben l�v�k megseg�t�s�re, �s ha enged�lyt kap a megseg�t�sre, tegyen meg minden t�le telhet�t (ak�r m�sok bevon�s�val is) a neh�zs�g megfelel� elh�r�t�s�ra

-          egy MAG-L�tez� mindig K�ZVETLEN �S TELJES �SSZEK�TTET�SBEN �LL A F�LDANYAI SZ�VVEL, �s ez�rt a MAG-L�tez�t a F�ldanya mindig odavezeti ahol sz�ks�g van r�, �s �gy vezeti, ahogy az sz�ks�ges

-          t�rekednie kell arra, hogy a re� b�zott feladat-ter�leten ismerjen minden sz�ks�ges l�tez�t �s csoportot, m�k�d�st [„helyismeret”]

-          minden helyzetben igyekezzen megtal�lni a „minden �rintett sz�m�ra legnagyobb el�nnyel j�r�” megold�sokat �s utakat

-          seg�tse az �rkez�ket, seg�tse a t�voz�kat is a lehets�ges m�don �s m�rt�kben

-          egy MAG-L�tez�t a F�ldanya pontosan tud vezetni abban, hogy mi az, amit m�sok tudom�s�ra hozzon, �s mi az, amit ma m�g ne t�rjon m�sok el� – hiszen a MAG az EG�SZ CSAL�D Mint�it hordozza MaG�ban, mindenki sz�m�ra K�PES seg�ts�get ny�jtani abban, hogy a legmegfelel�bb �tj�t megtal�lja. K�PES erre, FEL IS AJ�NLHATJA a seg�ts�g�t, de senkit sem k�nyszer�t �s [nagyon kiv�teles esetekt�l eltekintve] nem noszogat a yavaslatai elfogad�s�ra

-          seg�ts�get kell ny�jtani abban, hogy az �letet �s szabads�got, Rendet v�d�, az �let �s szabads�g/Rend kiteljes�t�s�hez vezet� �j ismeretek min�l sz�lesebb k�rben elterjedjenek az �rintettek k�r�ben”

OmM��TR� KJ

www.omah.extra.hu