T�nd�rkert (K�rp�t medence):

http://www.youtube.com/user/aranyalma999#p/u/34/zPmxk3LgcHE

cs�ng� n�pviselet

Kalocsai n�pviselet

Kalotaszegi n�pviselet

Maty� viselet

A „sz�rnyas” csal�dokhoz [’Szabads�g’] val� k�t�d�st jelen�theti meg az is, hogy a T�nd�rek valamilyen m�don k�pesek a „rep�l�sre”. [A „p�ntlik�k”, tollak visel�se kapcsol�dhat a lebeg�s, szelek sz�rny�n rep�l�s eml�kezet�hez is.] �rz�sem szerint a t�nd�rek ezen k�pess�ge nem mindegyik�kn�l egyform�n nyilv�nult meg: voltak k�z�tt�k, akik ink�bb „angyali” min�s�gben rep�ltek [„h�tukon” voltak a „sz�rnyaik”], m�g m�sok a „madarakra” jellemz� m�don a „karjaikat” haszn�lt�k erre a c�lra. [V�lem�nyem szerint sokan vannak, akik „eml�keznek” arra, hogy „�lmukban” hogyan „sz�lltak/rep�ltek” gyermekkorukban. Voltak, akik „karjaikkal” ir�ny�tott�k a rep�l�st, m�g m�sok ink�bb angyalsz�rnyat �rezhettek magukban.] Hogy melyik t�nd�rben/gyermekben mely sz�l�i tulajdons�gok nyilv�nulhattak meg er�teljesebben, az a legt�bbsz�r a „v�letlen”, vagyis a F�ldre �ltal�noss�gban jellemz� „szaporod�si k�pess�g �s t�rv�ny ” f�ggv�nye is lehetett. Ugyanakkor a T�nd�rek Csal�dj�n bel�l id�vel kialakulhattak – �s ki is alakultak – olyan Csal�di „�gak”, ahol „domin�nsan”, a gyermekekben igen nagy val�sz�n�s�ggel tov�bb tudt�k �r�k�teni egyes meg�rlelt/kibontott, „begyakorolt” tulajdons�gaikat --- �s �gy id�vel t�bb-f�le, tulajdonk�ppen nagyon sokf�le Csal�di �g alakult ki a ’T�nd�r-Birodalomban’. Ez�rt is mondtuk azt, hogy a „t�nd�rek” Eredend�en tulajdonk�ppen MAG-Min�s�gei/L�tez�i voltak a F�ldnek, [meg�rlelt] Mint�ikb�l azonban id�vel [egyes csal�di kapcsol�d�sok �s keresztez�d�sek r�v�n] m�s Csal�dok is �tvett�k egyes Jellemz�iket. Tal�n ez az az ’Eredend�” „kapcsol�d�s” vagy „g�n” [g�n-r�sz”], amely „lehet�v� teszi” a F�ld�n a „fajok” �s csal�dok �sszekapcsol�d�s�t, majd pedig id�vel, ha ez lesz a k�z�s akarat, az Egyes�l�st �s EGGY�-v�l�st is.

            A F�ld Eredend� Min�s�g�ben/�tj�n kialakult saj�tos Angyali/Mad�r/Ember/T�nd�r �letek id�vel m�s Vil�gokba �s Rendszerekbe is [ideiglenes, vagy pedig v�gleges �ttelep�l�s c�lj�val] �ttelepedtek, �s k�z�l�k sokan elkezdt�k megszervezni az ut�bbi id�ben/�vekben a F�ldre val� „visszatelep�l�s�ket”. [Mivel ism�t K�pesek a Teljess�g�k megnyilv�n�t�s�ra.] Sokan m�r meg is �rkeztek, vagy nagyon hamarosan meg is sz�letnek ism�t gyermek-testekbe, �s majd �nfelismer�s�k ut�n ism�t egy Saj�tos F�ldi [Angyali/Mad�r/Emberi �s MAG jellemz�kkel is b�r�] Csal�dd� is lesznek. T�nd�rek m�r [t�bb form�jukban �s t�bb Csal�dban] �lnek k�z�ttetek, de „els�dleges T�nd�ri” jellemz�iket m�g csak kev�ss� bontott�k ki, ma m�g kev�sb� felismerhet�ek. „Sz�pek” t�bbnyire ezek a gyermekek, de „m�s” t�nd�r-jellemz�ik majd csak meghat�rozott F�ldi „rezg�sek”/jelz�sek mellett bontj�k ki magukat…

OmM��TR� KJ, Budapest, 2010. j�nius 13., 00.42.

            Fontos lesz majd tudnia azoknak, Akiket �rint, azt, hogy a F�ld�n vannak [„sz�l� csal�djukb�l ad�d�an”] „emberi testben” �l�, Angyali �s Mad�r jellemz�kkel is rendelkez� T�nd�r/T�nde jelleg� [MAG] L�tek/�letek, �s ugyanakkor vannak m�s F�ldi Csal�dok �s Nemzets�gek is, amelyek b�r nem T�nd�rek, de egyes „t�nd�ri jellemz�kkel” is rendelkeznek. Ezek hamarosan „k�ls�s�geikben” is felt�rj�k majd magukat el�ttetek, �s majd azt is meg�rti mindenki, akit az �rint, hogy ki � �s JELENLEG mi dolga/feladata/v�llal�sa van a Jelen F�ldi �let�ben.

            Megjelent bennem gondolatk�nt [a 20090726-i �r�s �tolvas�sa k�zben] a k�vetkez�: a F�ld�n jelenleg �l� „T�nd�r-jelleg�” SzeRves L�tez�k az elm�lt id�szakokban val�sz�n�leg K�ld�tti jelleg� feladatokat l�ttak el – els�dlegesen a Madarak �s/vagy Angyalok �s/vagy Emberek �s MAGOK Csillagnemzets�g�hez kapcsol�d�an --- hiszen ezen Kapcsol�d�sok benn�k az „els�dlegesen megnyilv�n�tottak/hangs�lyosak”. Tal�n most, a F�ld Eg�sz�re [�s �gy a MAGOK Csal�dj�ra/Nemzets�g�re is] jellemz� „visszaRendez�d�si folyaMAT” sor�n a „megtiszt�t�sok” sokakban felsz�nre hozz�k majd Eredend� „T�nd�r” Min�s�g�ket is. Megt�rt�nik majd annak a felismer�se is, hogy a „t�nd�r jellemz�” val�ban az ezen Csal�dba tartoz�st jelenti-e adott esetben, vagy pedig „csak” egyes t�nd�r-jellemz�kkel sz�nes�tetten �l valaki egy m�sik F�ldi/�GI Csal�dban.

            Felmer�lt bennem a k�rd�s, hogy vajon a „T�nd�rek” „�S”-Min�s�gei-e a F�ldnek.

            �rz�sben az jelent meg bennem, hogy Vannak k�z�tt�k �SI [’Arany-kori’] F�ldi L�tez�k �s Min�s�gek, �s vannak k�z�tt�k �jabban �rkezettek is. Az �S-Min�s�g� �letek �s Jellemz�ik felismer�se [az �SI Min�s�gekhez val� �L� visszakapcsol�dotts�g/EGYS�G miatt] folyaMATos. �SI Min�s�geik [a MAG Mai F�ldi jelleg�re figyelemmel] „nagyon kiegyens�lyozottak”, �gy Akik szorosabban kapcsol�dnak ehhez a F�ldi Csal�dhoz, azok nagyon k�nnyen ism�t megtal�lhatj�k „az utat �nMaGukhoz” �s �NMAGUKAT. Csup�n keresni kell �s figyelni a „H�v� Jeleket”, amelyet ez az �SI Csal�d k�ld – a F�ldanya MAG/MAGA SZ�V-�tj�n �t – minden Csal�dtagj�nak.

            A MAGOK F�ldi Nemzets�g�t/Csal�dj�t „�ltal�nosan” jellemzi ma m�r, hogy „Csal�dtagjait” egy nagyon saj�tos SZ�V-rezg�ssel/Hanggal „H�vja”. Ezek a H�v�sok tulajdonk�ppen �breszt�sek �s Gy�gy�t�sok, Kiegyens�lyoz�sok is EGYben.

A MAG F�ldi Csal�dj�n vagy Nemzets�g�n „bel�l” is vannak „kisebb” [vagy bizonyos saj�toss�gokkal] rendelkez� „Csal�dok”/�gak --- ezek azonban a m�s Csal�dokra jellemz� tulajdons�gokkal vagy le�r�sokkal kev�sb� jellemezhet�ek. Ennek az a kor�bban m�r ismertetett saj�toss�g az oka, hogy a MAG F�ldi Nemzets�g�ben az „�n” �s a „M�s” fogalmai tulajdonk�ppen „�rtelmezhetetlenek”, mindenki „ugyanannak a Csal�dnak”, ugyanannak a „t�rzsnek” a r�sze, EGY-L�NYEG�EK, �m ebben a Csal�dban/Nemzets�gben is mindenkinek megvan a maga Helye/Szerepe. Az egyes „�gak”/csal�dok nem k�l�n�lnek el annyira „�lesen” vagy hat�rozottan, mint az �ltal�ban a m�s Csal�dokra jellemz�, m�gis minden egyes „MAG-Csal�d/�g” „y�l megk�l�nb�ztethet� jellemz�kkel” is b�r. N�ha tal�n annyira „elt�r�ek” is lehetnek a MAG F�ldi Nemzets�g�n bel�li Csal�di �gak „k�ls�s�geikben”, hogy „m�sok” nem is fedezn�k fel a k�z�s Nemzets�gbe tartoz�st, a MAGOK azonban a nagyon k�l�nb�z� „formai” megjelen�sek ellen�re is felismerik/�rzik/�rtik/tudj�k „EGY-M�st”.

[Az „�n �s M�s”, „Kint �s Bent” fogalmakr�l b�vebben �rtunk: 20100605 – Szemelv�nyek…, 5-6. oldal]

*****

            �rdekesek az al�bbi egybees�sek:

            Az egyiptomi mitol�gi�ban �zisz �s Ozirisz FI� gyermek�t [~vil�g] „s�lyom” jellemz�kkel �br�zolt�k. Emes�t „turul, s�lyom k�p�ben” l�togatta meg �lm�ban gyermeke „atyja”:

„A sz�rmaz�st�rt�net�t elbesz�l� monda szerint �lmos az �g k�ld�ttek�nt megjelen� turul fia, akinek kiv�lasztotts�g�t a sz�let�se el�tti csod�s �lom jelezte, amely egyben ut�dai, az �rp�d-dinasztia �gi eredet� hatalm�t is igazolta: "...csod�s eset k�vetkezt�ben nevezt�k el �lmosnak, mert teherben lev� anyj�nak �lm�ban isteni l�tom�s jelent meg turulmad�r k�p�ben, �s mintegy re� sz�llva teherbe ejtette �t" (Emese �lma: Anonymus: Gesta Hungarorum).

/Forr�s: http://arpad.lapok.hu/keret.cgi?/arpad/osok.html /

            Az elm�lt h�nap lejegyz�seiben „elemezgett�k” azt, hogy a F�ld�n a „f�rfi” �s „n�i” �t/megtapasztal�s r�szben „k�l�n utakon” j�rt az ut�bbi n�h�ny sz�zezer �vben vagy m�g r�gebbi id� �ta. Az �TVIL�G�T� k�pekben ez �gy jelent meg, hogy a K�Z�SEN MEGTERVEZETT �TT�L „balra” egy n�ies mell�k�t, „jobbra” egy f�rfiasabb �t alakult ki. A k�t „mell�k�ton halad�s” egyfajta „testi” �s „lelki” elt�volod�sban is megjelent. Az egym�snak p�rjai id�r�l id�re kerest�k az EGGY�-lev�s [eredeti mint�j�] lehet�s�geit --- �s az „Emes�t” „�lm�ban” megl�togat� �s Szerelm�vel az asszonyt �ldott �llapotba helyez� „Atya” ilyen k�pbe foglalt megjelen�t�se utalhat egy „r�vid ideig l�trej�tt, saj�tos [�SI Mint�j�?] EGGY�-lev�sre.

Tal�n ezt a „sz�tv�lts�got” jelen�ti meg V�r�smarty Mih�ly is:

http://hu.shvoong.com/books/mythology/1665512-csongor-%C3%A9s-t%C3%BCnde/

V�r�smarty Mih�ly: Csongor �s T�nde

[„1830-ban keletkezett: m�faja: dr�mai mesej�t�k. A t�rt�n�s ideje egy nap, de ezt a szerz� szinte kozmikus m�ret�v� n�velte. Helysz�ne kett�s: t�nd�rvil�g �s val�s�g. Csongor nem l�phet be a t�nd�rvil�gba, T�nde pedig a val�s�gba. Csak a kertben tal�lkozhatnak. (val�s�g �s a meseorsz�g hat�r�n)…”]

Pet�fi S�ndor ’J�nos vit�z’ c�m� verses elbesz�l�s�ben „Kukoricza” Jancsi a f�h�s. Ha a „kukoricza” sz�val „j�tszunk” egy kicsit, akkor esz�nkbe juthat az, hogy a „kukoricz�t” a magyar TENgerinek is nevezte, illetve a „kakas” hangja is felfedezhet� benne. [A kakas is „mad�r” – n�ha igen harcias/t�zes, �s a kukor�kol�s�val jelzi a hajnal meg�rkez�s�t is, vagyis a „s�t�ts�g” v�g�t. B�r az is lehet, hogy a hajnal az�rt �rkezik (sz�letik) meg, mert a Kakas h�vja…] Jancsi Ilusk�ja a mese v�g�n felt�madt „testi val�j�ban” is: a s�ron n�tt r�zsa [�l� eml�k] az �let viz�nek seg�ts�g�vel [Szerelem] �letre keltette az elhaltat. [Iluska sz�p sz�ke le�ny volt (’arany-haj�’), �s a T�nd�rhonban [„Arany-korban, Arany Honban”] is sz�ke le�nyok laktak. Ha Jancsit ink�bb „mad�r”-nak �rezz�k, Iluska finoms�ga �s sz�ps�ge ink�bb az Angyalok (Anya) jellemz� tulajdons�ga.]

„H�t az �let vize volt ez a t� itten,
Mindent f�lt�maszt�, ahova csak cseppen.
Iluska por�b�l n�tt ki az a r�zsa,
Igy halottaib�l �t f�lt�masztotta.”

            Ebben a versszakban mintha csak az lenne le�rva, amit mi magunk is lejegyezt�nk az ERED� �SI Min�s�gek �letre kelt�s�r�l:

-          a F�ld ERED� �SI Min�s�gei a F�ld p�ly�j�r�l val� let�r�se ut�n m�r nem tudtak megnyilv�nulni [Jancsi �s Iluska „kiker�ltek Eredeti csal�djukb�l”, azaz �rv�k, majd �tjaik is elv�ltak, „k�nyszerp�ly�ra” ker�ltek mindketten (kies�s a Szerelemb�l). Jancsi „idegen orsz�gokat” j�r v�gig, harcol, �s ahol tud, ott rendet tesz, k�zben otthon Iluska „mostoh�ja gy�tr�s�be” belehal].

-          Azok, akik m�g megtapasztalt�k az �SI Vil�got, Eml�keiket k�pekbe/fogalmakba foglalt�k, �s azt adt�k tov�bb ut�daiknak [a s�ron egy r�zsabokor n�tt].

-          A ma �l�k „�l� m�don” csak az eml�kezet �ltal meg�rz�ttekhez tudtak kapcsol�dni [Jancsi leszak�tott egy r�zs�t az Iluska s�rj�n n�tt kis bokorr�l].

-          Miut�n az ut�dok �l� kapcsolatba tudtak l�pni az Eml�kk�peket megalkotott �s�kkel, az �s�k k�zvet�t�s�vel �l� kapcsol�d�sba tudtak l�pni az ERED� �SI F�ldi Min�s�gekkel is [�s a Szerelem felt�masztotta az „�rny�kvil�gb�l” elt�vozott t�rsat, �s �gy a szerelmesek ism�t EGYM�S�I lehettek „eg�sz l�ny�kkel” a „T�nd�rorsz�gban”, ahol a „Rend” „�l�” volt.]

*****

Wass Albert: Igazgy�ngy�k

Egyszer r�gen, mikor m�g nem volt b�nat,
S a k�k vizekben t�nd�k�lt a hold,
T�nd�r le�ny �llott a tenger partj�n,
S a hab l�gyan, szerelmesen dalolt...

De egy este... messze �szak fel�l
Ork�n had�val �rkezett a t�l,
A t�nd�r s�rt �s f�nyes k�nnyeit
Z�g� tengerbe hullatta a sz�l...

Azt�n elment... a tenger v�rta, v�rta,
�s fodros habja t�bb� nem dalolt.
K�d�s, borong�s, n�ma �jszak�kon
S�t�t viz�n nem t�nd�k�lt a hold...

S a m�lybe hullott t�nd�r k�nnyekb�l
Lettek a f�nyes igazgy�ngy szemek...
A gy�ngyhal�sz n�ha megtal�lja
A m�lybe rejtett t�nd�r-k�nnyeket...

�n is ilyen gy�ngyhal�sz vagyok,
�s verseim az igazgy�ngyszemek...
Egyszer lelkembe zokogott egy t�nd�r
S az�ta n�ha gy�ngyszemet lelek...

(Ifj� Erd�ly 1925)

*****

http://www.thesecret.hu/node/171

„A l�lek �neke

Kelet-Afrik�ban van egy t�rzs, ahol a gyerek megsz�let�s�nek idej�t nem a vil�graj�vetel�nek napj�t�l, s�t nem is a fogantat�s napj�t�l sz�m�tj�k. E t�rzs sz�m�ra a sz�let�s kelte azt a napot jel�li, amikor a leend� anya el�sz�r gondol majdani gyermek�re. Az anya, amikor �gy �rzi, elj�tt az ideje, hogy gyermeke legyen, elvonul az erd�be, �s mag�nyosan �l egy fa alatt mindaddig, am�g bens�j�ben meghallja gyermeke �nek�t.

Amint ez megt�rt�nt, az anya visszat�r a faluj�ba, �s megtan�tja az �neket a leend� ap�nak. Ezut�n ezzel az �nekkel h�vogatj�k a gyereket. Miut�n a gyerek megfogant, az asszony a m�h�ben hordott kisbab�nak �nekel, �s megtan�tja a dalt a falu b�b�inak �s �regasszonyainak, akik a vaj�d�s alatt �s a sz�let�s csod�latos pillanat�ban ezzel az �nekkel k�sz�ntik a gyermeket.

A sz�l�s ut�n valamennyi falubeli megtanulja az �jsz�l�tt �nek�t. Ez a dal ezut�n �lete minden fontos pillanat�ban elk�s�ri. Ezt �neklik neki, amikor valami baja esik, ezt �neklik gy�zelmek, szertart�sok, felavat�sok alkalm�val vagy a h�zass�gk�t�si cerem�ni�n. Amikor �lete v�g�n szerettei �sszegy�lnek a hal�los �gy�n�l, utolj�ra hangzik fel a dal.”

Jack Kornfield

(Folytat�s a II. r�szben)