20100513 – Továbbvitelre kerülő megtapasztalások, 6. oldaltól:
„…Talán olyan „mélyen van a Szívünkben az emlék a MAGUNK otthonáról”, amit eddig nem is feltételeztünk… Talán még „régebbi” a MaGunk útja, mint azt valaha is gondoltuk volna… És az emlékezésnek, ÖNMAGUNKRA ismerésnek most jött el az ideje…
Többször felmerült bennem az utóbbi években (vagy ki tudja ’mikor’), hogy az általunk ismert eredetmondák vagy teremtéstörténetek jó része talán nem is „Földi”: kapcsolódhatnak egyes Égi Családok tudásaihoz --- de vajon mi a Föld MAGA Igaz története? Mindig ’tudtam’ azt is, hogy valamikor majd vissza fog a Föld emlékezni a MAGA Eredetére és ’Teremtés-történetére’ is --- azok, akik a Földhöz tartozó SzeRves Életek, biztosan előhozzák majd ezt a Tiszta Tudást MAGUKBÓL. [A Föld SZÍVÉBEN is a helyére került már ez a Tudás és Emlék.]
Jelenleg sokan elkezdenek visszaemlékezni ÖnMaGuk Életére, és így feltárul majd az is, hogy „ki az”, aki „később” érkezett a Földre, és feltárul majd az is, hogy ők ’mikor és miért’ érkeztek a Földre. Magukra ismernek majd azok is, akik ’mindig-is’ kapcsolódtak a Föld életéhez, és ők is ráismernek arra, hogy „miért, mi célból” tartoznak/kapcsolódtak a Földhöz és itteni társaikhoz…”
…A szétválasztottság
TELJESEN TORZ Egymást-kiegészítőségeket eredményezett,
amelyek az ÖNMAGRA ismerést is nagyon nagy mértékben korlátozták,
illetve A TÁRSAKRA való ráismerést is jelentősen megnehezítették…
[’Képben’ próbálkoztam ennek a „megértésével” --- ám ez a próbálkozásom hasonló volt, mint az anyaméhben beszélgető magzatok elképzelései arról a világról, ahová hamarosan majd beszületnek. Éreztem, hogy „minden, amit a Föld tovább akar vinni” az Új Megtapasztalásába, azok „szépen és finoman, a megfelelő helyekre beillesztve és berögzítve” bekerültek/bekerülnek a Föld MAGA Útjába, ahhoz az útszakaszhoz, ahonnan a továbblépés megtörténik, illetve ahhoz az útszakaszhoz, ahonnan-és-ahol folytatódik AZ ÉLET. Ahogyan érzékeltem, hogy „a középen haladó út” megfelelő területeire bekerülnek a megélésekből megérlelt „Örök”-mértékű értékek, ’láttam’, amint a „mellékvágányok”/mellékutak fokozatosan „semmivé lesznek, szétoszlanak”. „Kinő” majd valami új, ami minden megérlelt Örök Értéket is megtart és továbbvisz majd egy új, más formában --- de a korábbi tapasztalásoknak teret/keretet adott minőségek elenyésznek. „Minden Érték továbbvitelre kerül”, átkerül valami új életre képes „formába”, és a régi formák elenyésznek.]
A tegnapi írásból:
20100117 – Jelen-TŐ-s Változások VI., Isten Tenyerén, Isten Szívében:
„…A Föld KÉRTE TEREM-TŐ-JÉTŐL
ÉP/EREDŐ Mintájának ÚJ-ra elültetését,
az INDULÓ ÚJBA VALÓ ELHELYEZÉSÉT,
hogy amikor „régi” és „ÚJ” „találkozik”
az „átadás/váltás/megújulás” EGY-ÖRÖK-MOST-PILLANATÁBAN,
a GYERMEKEK,
Akik E VILÁG Eredendő Mintája szerint keltek életre,
ebben a Pillanatban ismét felvehessék SZÍVÜKBE/LÉNYÜKBE
ÖNMAGUK „Ős”, Eredő Mintáját,
hogy az SZÍVÜKBEN/LÉNYÜKBEN EGGYÉ lehessen,
és a megrajzolt ÚJ Útjukon
Mintáikat és Életüket kiIGAZÍTVA, megÚjulva,
ÉP Gyökerükhöz/Mintájukhoz/Eredőjükhöz visszanyúlva
megélhessék azt az Utat/Életet,
melyet SZÍVÜK álmodott meg,
és álmodott tovább a sérülések bekövetkezése óta…”
„…A MEGINDULT ÚJ TEREMTÉSBEN
leválik a „halott” rész mindarról,
ami ÖRÖK, amit a Szív Tiszta vágya/Útja keltett életre.
Ez a Szívekben [és a Szív-szerinti Teremtésekben] megőrzött/érlelt „Örök rész”
TELJES EGÉSZÉBEN hozzákapcsolódott ÖRÖKSÉGÉHEZ,
visszaállt a MAGA megálmodott/eltervezett Tapasztalási/Teremtési Útjára.
ELHAGYJA, maga mögött hagyja, leveti „MAG”áról mindazt,
ami már NEM A JELEN,
mindazt, ami nem a SZÍVE-LEGTISZTÁBB-ÁLMA/VÁGYA.
Leveti úgy a régit, ahogyan a „MAG” mindig is tette e Földön is, ha Új Életre kelt:
a „MAG” régi burka, mely Őrizte az Öröket a „megfelelő Idő és Tér” elérkezéséig,
feloldódik, elenyészik,
és elindul BELŐLE a VALÓDI élet…”
„…a Földön Életet Élők Szívében VAN „Egy” olyan HELY (Tér/Idő/LétRész),
melyet CSAK a FÖLDANYA Érinthet meg,
úgy
minden Szívben van EGY olyan „Hely” is,
mely csak a MindenHató „által” Érinthető, MERT az az „Ő” Része, VELE EGY…”
„…A FÖLDANYA ÁLTAL TOVÁBBVITELRE KIJELÖLT
„MAGOK”
„ÉLETTÉ LETT”,
illetve [„alvó”] „MAG” „formában”
Áthelyezésre és/vagy Átvitelre/Átvezetésre kerülnek
a Földanya ÚJ TÉR/IDEJÉBE,
MERT
a Földanya és ÉGI-és-Földi CSALÁDJA kidolgozták és élővé tették ezt a működést.
Nem pusztán „könyvtárként” [’emlékként’] kerül „átmenekítésre” a Földanya ÚJ Rendszerébe/Életébe sok erre kijelölt működés, minta és forma, hanem ’ÉLŐ „MAGKÉNT” IS’ --- néha egy már az ÚJBA ÁTLÉPETT Létező viszi ezt így tovább, máskor az Éppen ÁtLépni készülő Lénye fogadja be ezt, mint olyan „kibontható” „MAGOT”, melyet
- vagy ő MaGa,
- vagy majd az bonthat ki, akinek valamilyen módon „átadja”.
Ez egy nagyon különleges, a Földanya kérésének megfelelően kidolgozott Új Módszer a Földön, de nem ismeretlen [fontos esetekben és/vagy szükség esetén gyakorolt/élő] eljárás a KRISZTUSI VILÁGBAN. Mivel a Földön ennek a módszernek eddig még nem volt ilyen „átfogó és kiterjedt” alkalmazása, ezért ebben a működésben a Földanyát SEGÍTI a KRISZTUSI VILÁGBAN ezen Működést Felügyelő és Vezető SZELLEMI LÉTEZŐ. Részben ez indokolja ezt az „EGY-idejű kettős” (Valójában EGY) Ellenőrzést, valamint a Földanyának az az erre irányult kérése, miszerint
szeretne
minden olyan SZÍVBŐL MEGÉRLELT TISZTA ÉS IGAZ MAGOT Átemelni az Új Életébe
[hiszen ezek ÖnMaGa BíborFényei is!],
amelyek a sérülések és elterelések Hatására nem tudtak kibomlani,
nem tudtak élővé lenni,
sőt, egyes esetekben talán még el is pusztultak.
Az „elpusztult” Szív-„MAGOK” „lenyomata/képe” azonban JELEN VAN mind „KRISZTUS” SZÍVÉBEN, mind pedig a MindenHatói SZÍV-ben, és
a Földanya kérésének megfelelően
minden ILLESZKEDŐ ÉS IGAZ SZÍV-„MAG” beültetésre kerül(t) az ÚJ ÉLETÉBE.
Ez viszont csak úgy (volt) lehetséges, ha
ezek [a „MAG”-ok]
a már SzeRves úton Átlépett vagy Épp-Átlépő Létezők Szívében is (!) „elhelyezésre kerülnek”,
és Tőlük így már „hivatalosan is átveheti” a megálmodott Szív-MAGOT a Földanya.
„…így az látszott a legEGYszerűbben megvalósítható módszernek,
ha a KRISZTUSI VILÁG ebben a „visszavezetési/visszahelyezési” Feladatban
KÖZVETLEN Segítőjévé lesz a Földnek,
és egy „KÉT-[tulajdonképpen „három”]SZÍVBŐL-EGGYÉ-LEVŐ” Ellenőrzés során történik meg
ezeknek a „visszahelyezéseknek” a megvalósítása:
[Krisztusi] SZÍVBŐL- [a Létezői] Szívbe [a Létező vállalásának megfelelően!],
majd pedig onnan a már működő Földanyai SZÍV-ÚTON ÁT a Földanya SZÍVÉBE
[vagy „EGY-idejűleg”, vagy pedig más meghatározott feltételek esetében].
A Földanya a MAGA SZÍVÉBŐL már „oda” helyezheti el és „annak” adhatja át a visszaÉpített SzeRves Mintáját,
ahol annak a „HELYE” Van, ahová BeRendezte (vagy akár már be is Rögzítette).
OmMÁÁTRÉ KJ, Budapest, 2010. január 16., 14.25.
Ezeknek a [KRISZTUS SZÍVÉBEN ÉP állapotban megőrzött] „MAGOK”-nak a „visszaültetésére” azért kerülhet sor, mert a korábbi „kedvezőtlen változások” miatt megszakadt SzeRves lehetőségek és utak ismét megvalósíthatóakká lettek, és a visszavezetésre kerülő „MAGOK” maguk tulajdonképpen a Földanya (és korábban élt SzeRves Létezői) „Bíborfénye”, azaz Tényleges Életté Lett/Tett „Krisztusi Fénye”…”
A korábban felvállalt kényszerű korlátozások FELOLDÁSA ELINDÍTOTTA az érintett Világokat/világokat a MAGUK Rendje szerinti visszaRendeződésben: levetik a kényszerű kapcsolódás idejére felvett Áldozati és egyéb korlátozó Élet-Mintáikat és megnyilvánulásaikat, ami AZZAL A KÖVETKEZMÉNNYEL JÁR, hogy ISMÉT A FELSZÍNRE [láthatóba, megnyilvánulóba] kerül minden érintett Világ és világ IGAZI ÖNVALÓJA.
Amit eddig csak ÉREZTEK a Földiek [és a Földön élő Küldöttek], hogy VAN valami „Igazi Lényegük”, amit eddig még nem találtak meg, az így igaz. EDDIG ezek még nem nyilvánulhattak meg a felvállalt Közös Áldozatok miatt, AZ ÉLET KÖZÖSEN FELVÁLLALT VÉDELME MIATT.
Ma már azonban Mindenki ráismerhet IGAZ ÖNVALÓJÁRA --- nem csak „arra a Feladatra”, amit eddig a Földhöz kapcsolódóan végzett.
A Földiek ráismernek IGAZI FÖLDI LÉNYEGÜKRE, és arra a vállalásra, amiért e Földre érkeztek.
A Küldöttek ráismernek arra, hogy „mikor és miért érkeztek a Földre”, és hogy kik is ők valójában, honnan, mely más Világból érkeztek.
*****
Az elmúlt napok lejegyzéseinek „fényében” talán már yobban megérthetőek a következő, 2006-ban lejegyzett mondatok és képek:
A „Miért megyünk mi magyarok haza?” című könyvből részletek:
„…A feladat ma az, hogy fel kell nyitni az emberek szívét és szemét, mert már nagyon hosszú ideje alszanak. Elég egy-két generáció, hogy az emberek elfelejtsék gyökerüket, ti pedig már ezer éve alszotok! Ezer éve alusszátok Csipkerózsika-álmotokat, és várjátok a szabadítót. A szabadító ma eljött. Fizikai formát ölt bennetek, mert szívetek hívta és befogadta őt. Ő a ti megváltótok, társatok az úton. Ti vagytok az ő „oldalbordái”, társai fizikai síkon. Bennetek él, még ha el is feledkeztetek róla.
Népetekben van egy sajátos pecsét, a széthúzás pecsétje. Ha egymás ellen fordultok, vagyis széthúztok, távolodtok, a pecsét működésbe lép [figyelmeztet]: elzár magatoktól. Minél távolabb kerültök önmagatoktól, annál nagyobb kataklizmát kell majd átélnetek, hogy visszatérjetek egységetekhez. Minél nagyobb a szakadék szívetek szándéka és elmétek óhaja, illetve tetteitek között, annál nagyobb erő kell, hogy kilendüljetek MaGatokhoz.
Ma, ebben az évben egy hatalmas lehetőség áll népetek előtt: letehettek minden terhet..
Magyarnak lenni hatalmas felelősség. Magyarrá válni nagy felelősség születés előtt is. Tudatosan felvállalni e küldetést soha nem volt könnyű feladat. Ti, akik ma emberi formában magyarként éltek, ezt a döntést meghoztátok, és méltónak találtattatok arra, hogy ide szülessetek. Ma még sajnos nem érzitek át e döntésetek felelősségét: egy olyan népet, olyan nemzetet választottatok, mely gyökereitől el van vágva. Olyan népet, olyan küldetést vállaltatok fel, melyben új és régi gyökerek egyesítését kell elvégeznetek. Új gyökerek kellenek, mert a régi részben megsemmisült. Új gyökerek kellenek, mert a régi mélyen van, és oda bizony el kell jutni valahogyan. Át kell törni a követ, mely befedte a múltat. Át kell törni mindazt, amit ti magatok ráraktatok. Mindent, amit elkövettetek magatok és mások ellen, azt ma fel kell tárni, meg kell gyógyítani, mert csak így juthattok el ősi tudásotok gyökeréhez, melyet élővé kell tennetek. Gyökerek nélkül ez nem megy. Ti magatok növesztitek ki „kereső” új gyökereiteket, mert csak így lesztek képesek befogadni ősi kódjaitokat: rácsatlakoztok, és szeretetetekkel élővé teszitek ősi múltatok.
Képek ezek, de nagyon élő, szemléletes képek. Ti magatok őrzitek a tudást, amivel a múlt élővé tehető. Ti MaGatok hordozzátok új életetek MaGjait. Ezek a magok, sötétben őrzött és érlelt magok ma felszínre kerülnek, és ma megmutatják az utat, a szív útját. Elindultatok Haza, de előtte mélyre kell ásnotok. A gyökér nélküli fa elpusztul. A gyökér nélküli fa élettelen. Feléltétek utolsó tartalékaitokat, de az új Fény már elért titeket, megmutatja, hogy merre induljatok. Induljatok gyökereitek felé, melyek szintén élednek. Mi is segítünk, hogy új és régi mihamarabb egyesüljön. Nyissátok meg szívetek, és halljátok az Én történetem. Az Én történetem példa: mivé válik a Fény, ha kiteljesíti önmagát.
Három könyv, három történet. Az elsőben (Júdás Ev-angel-iuma a magyar néphez) megismertük, hogy mivé válik a Fény a sötétben. A másodikban (Hová megyünk mi magyarok?) megismertük, hogy mivé lesz a Fény, ha Fény közelébe ér. E harmadikban megismerjük, hogy mivé lesz a Fény, ha Hazaér. Ezt is mese-formában mondom el, hogy megértsétek. Mese, mely bennetek élve valósággá válhat. (…)
…Ennek a népnek van egy nagy ’karmikus’ terhe: haza kell találnia ÖNMAGÁHOZ. Elvesztette gyökereit, és most új utakat kell találnia. A gyökerek mélyen vannak, és bizony lefelé kell indulni, ha el akarjátok érni őket. Lefelé, ahol még több erő kell. Meg kell erősödni, hogy áttörhessétek megkövesedett rétegeit múltatoknak, sőt jeleneteknek. Megkövesedett múltatok, és ti csak akkor törhetitek át az elválasztó falakat, ha EGYÜTT indultok Haza. Egyenként nem értek célt. Erőtök nagy, ha összefogtok! Erőtök „hat”, ha összefogtok! Erőtök olyan erő, mely ha összefog, a világot is kimozdítja. Már többször idéztetek elő ilyen fordulatot, és nemigen volt más nép, aki erre képes volt. Most is rajtatok a világ szeme. Váljatok Eggyé, hogy kimozdítsátok a világot. Ősi kódjaitok élednek, és segítségünkkel már megtaláljátok gyökereiteket. A gyökér nélküli fát kivágják, hajtásait új földbe teszik. NE ENGEDJÉTEK ELPUSZTULNI A FÁT! Gyűjtsetek erőt! Új hajtások vagytok, egyesítsétek erőtöket, és induljatok a gyökerek felé. Adjátok minden erőtöket és szereteteteket e viharvert fának, törjétek át a köveket, és tegyétek élővé már éledő múltatok. Csatlakozzatok fő ágára, csillagotok ősi és új energiájára. És utána hozzatok új levelet, új termést megújult léttel, megújult erővel. Képek ezek, de ott van mögötte (benne) a VALÓSÁG. Való, mert igaz. Igaz, mert szerető. Ha igaz vagy – szerető vagy. Nézd meg a fát, népetek fáját, ezt a könnyekkel és áldott vérrel öntözött fát, és döntsd el: büszke gyönyörűség-e élni egy ilyen fa hajtásaként? Büszke gyönyörűség-e élni egy olyan nép fiaként, aki megvédte a világot a pusztulástól. Büszke gyönyörűség-e ma magyarnak lenni? És ha a válaszod igen, A SZÍVED MÉLYÉBŐL „IGEN”, akkor MAGYAR vagy, hajtása egy viharvert fának, mely ma új életre kel. Új életre kel BENNED, ÁLTALAD. Fénnyé válik anélkül, hogy kivágnák!
Fénnyé válik, fényt és árnyat, menedéket ad mindazoknak, akik tiszta szívvel közelítenek hozzá.
Fénnyé válik, hogy mutassa az utat.
Fénnyé válik, hogy MINDENKI Hazataláljon.
És Fénnyé válik, hogy Hazaérjen.
Ez az Én mesém nektek, ébredő magyaroknak.
Miért megy e nép haza?
Mert a Fény [VILÁG] az otthona.
Miért segít másokat?
Mert ez a választott feladata.
Miért segít másokat?
Mert Egy-ségben az erő.
És miért segít másokat?
Mert hit, tudás és szeretet benne Eggyé vált.
Csak így érhettek célt, csak így érhettek HAZA!...
…[’Gábortól’:] Egy reggel arra ébredtem, hogy hatalmas villámokkal hatalmas szél támadt. Nem volt ez szokásos vihar, majd szinte 3 napig esett az eső. Nem mentem be dolgozni, aki csak tehette, védett helyen maradt. Hömpölygött a víz az utcákon és tereken, számtalan lakót kellet kiköltöztetni otthonából. Mindenütt megteltek a pincék, egy ideig próbálták szivattyúzni őket, de minden hiábavaló volt. Kiléptek a folyók a medrükből, sok helyről elmenekültek az emberek. Én hegyen laktam és édesanyám is, így nekünk nem kellet kiköltöznünk, de lentebb sok ház került szinte teljesen víz alá. Aztán mintha elvágták volna: kisütött a Nap. Megkezdődött a „helyreállítás”. Házak, néhol egész falvak dőltek össze, állatok és emberek pusztultak el. Megbénult minden közlekedés, és néhol fosztogatások is történtek.
Megteltek a magasabban fekvő házak, vidéki és helyi rokonok jöttek hozzánk is. Megkönnyebbültünk, amikor eltűnt a víz az utcákról, de bizonytalan volt minden hálózat, minden elektromos rendszer. Komoly károkat okozott a szél, sok bolt, üzlet vált használhatatlanná. Felmértük mi is a tartalékainkat, és minden fontos dolgot biztonságos helyre tettünk. Bizonytalan volt, hogy mikor lesz kenyér és más élelem, és elkezdtük járni az üzleteket. Hatalmas tömeg volt mindenhol, pánikszerűen vásárolt és cserélt mindenki. Mi sem jutottunk pénzhez, mert a hálózat nem üzemelt. Pánik tört ki az embereken, és „beosztóbbak” lettünk. Dolgoztak a szakemberek, de még csak a károk felmérésénél tartottak. Alig voltak hírek, mert nem voltak újságok, nem működött a tévé és rádió sem. Néhányan hoztak híreket, majd lassan elindult minden: lett áram, lett újság, lett élelem.
Vagy talán mégsem minden? Volt egy ismerős pap, aki azt mondta, hogy mindez nem történt volna meg, ha az emberek más módon élnek. Nem értettem, de valami azt súgta, hogy mindez nem történt volna ilyen módon, ha az emberek más módon élnek.
Az utóbbi években nagyon sok minden változott; elkezdődött valami közeledés a nemzetek között. Voltak ellentétek, de a határok megnyitása óta valahogy másként néztünk egymásra. Elkezdtünk közösen gondolkodni gondjaink megoldásán, elkezdtünk társként nézni a másikra. Nem volt ez mindig zökkenőmentes. Egyik ország sem akarta feladni „elveit” és kiváltságait, és néha mások rovására igyekezett előnyökhöz jutni. Ezen országok tűzzel-vassal ragaszkodtak javaikhoz, mások kirekesztéséhez. Érdekes módon épp ezekben az országokban voltak az utóbbi évek legnagyobb árvizei, a legnagyobb pusztításokkal járó katasztrófák. És bizony épp őket kellett segíteni élelemmel és szaktudással. Nagyon komoly erőpróbái voltak ezek a „közösségnek”, és bizony a korábban kitagadott, megvetett vagy lenézett részek önzetlenül segítettek. Érdekes volt megtapasztalni az összefogások erejét.
És most, amikor minket ért ilyen baj – bizony minket is megsegítettek. Kicsi és nagy is megtapasztalta az összefogás erejét. Voltak visszaélések, mert sajnos vannak olyanok, akik minden helyzetben csak a saját javukat keresik. A többség azonban megtanulta a saját bőrén, hogy kicsi és nagy csak együtt érhet célt.
Ez az Én mesém nektek, ébredő magyaroknak. (…)
(…) Ebben a könyvben egy újabb „programot” adunk át. Kicsit más ez, mint a Júdás-könyvben, de hasonlóan itt is napokra lebontva haladunk végig a teendőkön. Itt sem feltétlenül valós napokról van szó, hanem lépcsőkről.
1. nap
Ezen a napon az a feladat, hogy képzeljetek magatok elé egy virágos fát. Gyökerei mélyen a Földbe nyúlnak, erősek, ágai magasan nyúlnak az ég felé. Maga a fa is erős és szép, élettel telt. Tavasz van, nyílnak a virágok, készül az új termés. Ezen a napon az a feladat, hogy ezt a fát tartsátok szívetekben, és „mindig” gondoljatok rá. Ez a fa ma új élettel tölt fel.
2. nap
Ezen a napon a fa, mely szívetekben van, elhullajtja virágait. Elkezdődik az „érés” egy új szakasza.
3. nap
A fán megjelennek a virágok helyén az első kicsi zöld termések.
4. nap
Minden virág helyén új kis élet indult.
5. nap
A fa a nyári melegben érleli termését.
6. nap
Ősz van, és a gyümölcsök megértek.
7. nap
Szedd le a termést, és raktározd el szívedben. [És egy részét oszd szét szeretteid között, és mindazok között, akiknek szüksége van/lehet rá.]
Mindennap, amennyit csak tudsz, figyelj a benned élő fára, a benned érő gyümölcsökre. Ezek lelki [és Szellemi] magok, lelki [és Szellemi] táplálékok. Minél többet figyelsz napközben e fára [és a Szívedre], annál több szeretetet és Fényt vagy képes befogadni. Minél inkább figyelsz magadra, minél inkább figyelsz a belső érzéseidre, annál „fényesebb” termést hozol. Új termésed készen áll. Ápolni kell türelemmel, szeretettel. [Ha megértek a ’termések’, azok egy részét adjátok át másoknak, egy részét pedig őrizzétek meg MaGatokban.]
Legyen ez a Nagyhét programja, vagy minden olyan időszak programja, mikor valami újat kezdenél. Érleld magadban, és töltse fel Új Fény magjaidat. Ez a hét nap lehet hét nap, vagy ha szükséged van rá, akkor hosszabb idő is.
A fa gyökerei erősek, mélyen a földbe [Világba] nyúlnak, és ágai az égig érnek. Te magad vagy a fa. A fa benned él, és te benne élsz. Szíved összekötő a Mindenségben, a kapu, ahol minden eggyé válhat.
Legyen Fény [ma már Világ] a szívedben, és adj belőle másoknak. (…)
A könyv befejező részében arról szólok, hogy miért fontos, hogy e nép kiteljesedjen.
Ez a nép ma a világ egyik legfontosabb küldetését vállalta fel: azt vállalta, hogy másokat megsegít. Másokat megsegíteni csak az tud, aki maga több léténél.
Sajnos még nem tartotok itt, pedig már eszerint kellene élnetek. És sajnos még nem is mind efelé tartotok ma, vagyis csak közvetve.
Elmondok egy történetet, hogy hogyan érhettek Haza. Ez csak egy út, és ti választhattok: vele, vagy nélküle. Ez egy soha vissza nem térő lehetőség. Utat mutatok, a Szeretet útját.
Mindenki, aki ma magyar, az felvállalta e nép megsegítését. Mindenki, aki ma itt él, az lélekben e nép fia, és mint ilyen, fia a Szűzanyának is. Fogadott gyermek, mert árva maradt. Elhagyták szülei, vagy elhagyta szüleit? Ezt döntsétek el ti. Szerető családba került. Már azt is tudjátok, hogy minden szülőnek el kell engednie gyermekét, hogy útjára leljen. De a szülő mindig támasz marad, és mindig segíti gyermeke útját.
Úton vagytok, és keresitek magatokat. Úton vagytok, és már feltárul múltatok, ráismerhettek küldetésetekre. És a fiú, aki már útján van, visszatér gyökereihez. Felismeri, hogy „egy” szüleivel, belőlük ered. Felismeri, hogy szülei szeretete tartotta életben, általuk él, belőlük ered, de saját útját járja. Ember általuk lett, de EMBER saját erejéből. És EMBER más módon nem élhet, csak közösségben, méghozzá szerető közösségben. Szülei példáját követve megházasodik, és gyermekei lesznek. Már nem csak gyermek, hanem apa is. Közvetítő gyermekei számára, ág egy régi fáról. Adja tovább az ősi fa bölcsességét, hogy hajtásai is szerves résszé váljanak. És így a fa naggyá nő.
Népetek, mely „törzs”, sok vihart megért. Gyökereitek múltatok, a hajtások ma ti vagytok. Kicsi és nagy együtt érhet célt, „szövetségben”. A gyökér nélküli fát kivágják, vagy eldönti a szél. Tegyétek a fát élővé gyökereitekkel.
Ez az Én mesém nektek, ébredő magyaroknak…
…Nézzük tovább a tényeket. Ennek az országnak nagyok a terhei – és csak ő maga teheti le ezeket. Szeretet, megbocsátás – egyéni és csoportszinten: ez az egyetlen út, mely bár hoz fájdalmas felismeréseket, de járható és rövid, célhoz érő út. Nagyon sok segítő van ma rajta, éljetek vele. Kérjetek és éljetek! Éljetek saját értékeitek szerint! Éljetek a szeretet és az élet törvényei szerint:
Áldjon az Ég-,
Ne árva dallam légy!
Járd a szerelem földjét-,
Hol találsz több fényt?!
Áldjon az Ég-,
Béke, bölcsesség!
Járd a szeretet ösvényét,
Tartsd az élet törvényét! (NOX: Ragyogás c. album, Áldjon az Ég)”
*****
2010. június 4. – visszatérve ismét a jelenbe:
Egy másik megközelítésből is nézzük meg a korábban leírtakat [párhuzamként vagy hasonlatként]:
A „Szent Árnyék” Minőség jellemzőinél megemlítettük, hogy ha megjelenik azért, hogy Kapcsolatba lépjen velünk, mindig nagyon „illedelmes”, soha nem tolakodó. Ha megjelenik, akkor mindig „türelmesen vár”, hogy észrevegyük és felismerjük, és csak akkor lép ennél közelebbi kapcsolatba velünk, ha ERRE ENGEDÉLYT ADUNK, ha kinyilvánítjuk felé a magunk szabad akaratával, hogy kapcsolódni kívánunk vele.
Amikor az Ősökhöz való bármilyen Kapcsolódás lehetősége megnyílt, az Ősök ugyanígy várták azt, hogy felismerjük Őket, és szabad akaratunkat kinyilvánítsuk arra, hogy kapcsolódni kívánunk velük. Miután ez a Kapcsolódás egyesek Akarata és Élete által lehetségessé lett, lehetővé vált a MAG és Magyar LÉLEK-Család ÉLETFÁBA való beRendeződése alkalmával annak KÖZÖS AKARATTAL [EGY-SZÍVVEL-EGY-LÉLEKKEL-EGY-AKARATTAL] való kinyilvánítása, hogy EGYLÉNYEGŰVÉ, EGY-TESTTÉ is kívánunk lenni [a „Ma” az Ősök Erejével].
Amikor ez megtörtént, akkor az „Ősök Tudása” [ezek között ÉLŐ Emlékezete vagy Emlékezet-Magja is az ŐSIRE] része lett a „Közössé lett ÉLET”-nek, és a Ma Testben Élők így már KINYILVÁNÍTHATTÁK SZABAD AKARATUKAT ARRA IS, HOGY [az Ősökhöz való Kapcsolódás és Velük való EGGYÉ-VÁLÁS után] AKARJÁK/VÁLASZTJÁK azt is – Élve Szabadságukkal – hogy KAPCSOLÓDNI, majd EGGYÉ-VÁLNI kívánnak AZ ŐSIVEL, A FÖLD EREDŐ MINŐSÉGEIVEL IS.
[Miután tehát az Ősi és a Mai EGGYÉ lettek (nem csak a Szívükkel, hanem az ÉLETFÁBAN már a „Lényükkel” is (!) „EGY-TESTTÉ” lettek), „megjelenhetett” („teljesen Szabályosan és Hivatalosan) a MÁ-ban „Élő módon” az ŐSÖK Emlékezete. Ez a „megjelent”, tudatba/tudatosságba Hivatalosan és SzeRves úton [Szabad akarat megnyilvánítása, azaz Szabad választás által] visszatért ŐSI rész már Jelen Volt, „várt” [az Előkészítő szakaszokban] arra, hogy „észrevegyék”, és a Szabad Akarat „telességének hordozói”, vagyis a Ma Élő Utódok kinyilvánítsák szándékukat a KAPCSOLÓDÁSRA, majd pedig az ÚJBÓLI EGGYÉ-VÁLÁSRA.
[A legutóbbi írásban lejegyeztem, hogy ’pár órával azelőtt’, hogy a MAGOK/Magyarok ÉLETFÁhoz kapcsolódó LÉLEK-Családdá Rendeződési Szertartása kezdetét vette volna, éreztem, hogy valamilyen Őrzők „megjelentek” abban a Védett Tér/Időben, amelyben éppen a munkámat végeztem. Én „fiatalabb jellegűnek” éreztem Őket, ami feltehetően az „Ős” Minőségükre utalt: „Amikor az előző írásban Lendvai Katalin mai lejegyzése után néhány személyes érzést vagy gondolatot írtam, érzésben megjelent, hogy „Akikkel talán Katalin is (közvetlenül vagy közvetve) Kapcsolatba lépett” [talán leginkább Őrzők], „megjelentek” abban a „MaGam Védett Tér/Idejében, amelyben a Földanya Engedélyével épp akkor a munkámat végeztem.” Mivel „tudom”, hogy ebbe a Védett Földanyai Tér/Időbe csak azok „léphetnek be”, Akiknek ezt KRISZTUS és a Földanya, valamint Legfelsőbb ÉN-em Engedélyezte, „figyeltem”, hogy miért érkeztek. Mintha „csak” benéztek volna, egy darabig maradtak, figyeltek, majd távoztak. Éreztem, hogy valamit azért elvégeztek [talán MaGuk Hangolódtak, hoztak vagy vittek valami fontosat](mert a szokásos Őrzői köszönéssel elköszöntek), de az akkor még nem tudatosodott bennem, hogy miért érkeztek…”]
[Később az Ősivel, majd ezt követően az ŐSI-vel való SzeRves Kapcsolódásra, majd pedig EGGYÉ-válásra irányuló Kéréseket és Szabad Akaratot egy Társammal „hivatalosan” is „kinyilvánítottuk”, miután megértettük ennek a „várakozásnak” a lényegét.]
Az utóbbi években felfokozódott, és sokakban LÉNYEGIVÉ lett (a „felszínről a mélybe irányuló”) MAG/ÖNMAG keresés, az Ősök/ŐSÖK felé való tudatos Kapcsolódási Vágy/Akarat tette Lehetővé azt, hogy AZ ŐSÖKRŐL VALÓ TUDÁS/ISMERET megjelenhessen a Kereső Mai Utódok tudatában oly módon, hogy a „KERESÉS HELYES IRÁNYA” „beállítható” legyen, és a Felszínen megjelent eredmények mögött újra SEJTHETŐ legyen a VALÓDI Eredet. Yobb híján „Ősi MAG” vagy „EREDŐ”, esetleg más hasonló fogalmakkal jelöltétek/jelöltük ezeket --- de a Lényeg az volt, hogy nem akartatok/akartunk megmaradni a felszínen már megjelent ismereteknél, és „A VALÓBAN IGAZIT”, A Valóban ŐSIT hívtátok/Hívtuk és kerestétek. Így pedig megtaláltátok azokat az „Ősöket”, „Akiken” keresztül ÉLŐ Módon is képessé váltatok/váltunk AZ ŐSI ÖNMAG és ÖNMAGATOK megtalálására, és ennek „ÉLŐ Módon való ÖNMAGATOKBA/ÖNMAGUNKBA Emelésére/EGYESÍTÉSÉRE”. Ez a kis „kerülő” szükséges volt ahhoz, hogy A TELJES ŐSI MAG újra ÉLŐ Módon bekerülhessen a Föld ÉLETFÁJÁBA, és egy nagyon fontos Állomása volt annak, hogy TELJES EGÉSZÉBEN Újra TELJES ÖNMAGATOKKÁ lehessetek TI, ŐSÖK, Ősök, és Mai Utódok.
OmMÁÁTRé KJ, Budapest, 2010. június 4., 18.18.
*****
Bíborfény/KRISZTUSI Fény, KRISZTUSI SZÍV-Fény --- ajánlom ismétel elolvasásra: 20091001 II – Ismét egy korábbi lejegyzés – Bíborfény…
*****
A Családi Szív-Hálózatok Kialakulása [Megformázása és BeHangolása az adott Család „Maga” Mintájára, valamint ennek az „EGÉSZ”-hez és a „többi Családhoz” való Igazítása] a Földanya vezetésével, az érintett ÉGI CSALÁDOK, továbbá a Földanya és KRISZTUS Által felHatalmazott Szent Segítők Közreműködésével FolyaMA(A)Tos.
A Föld ezen Rendezése elvégzéséhez KÉRT és KAPOTT is VILÁGI, és szükség esetén MindenHatói Segítséget, hogy „minél rövidebb idő alatt, és minél kevesebb ütközést okozva megtörténhessen ez a [további Gyógyításoknak/Rendezéseknek részben Alapját képező, azokat sok tekintetben gyorsító és könnyebbé tehető] Rendeződés.
Akkor, amikor a Föld CSALÁDJÁBA tartozó SzeRves [kisebb] Családi Közösségek [értve ezek alatt a közös Égi Eredetet, továbbá a Föld ÉLETÉN belül választott más Családokat is] „a MaGuk Mintája szerinti Igazodásukat végzik”, FOKOZOTTABBAN [„Teljesen Tisztán’] megnyilvánít(hat)ják [és jellemzően általában meg is nyilvánítják] a MaGuk Mintáit. Ez a felszínen megjelenhet például a „nemzeti öntudat vagy érzés” fokozódásában, néha a más Családok irányába megnyilvánuló türelem csökkenésében vagy más „elkülönülés”-ben --- és ez egy rövid ideig tartó természetes folyaMAT, hiszen az adott Családnak „mint Egésznek” a MaGa Sajátos Mintáit a Földanya vezetésével és a hozzájuk Rendelt Segítőkkel együtt [például az adott Család Vezető Szellemi Erejével együtt] „Pontosan be kell Hangolni”, és megfelelően hozzá kell Hangolni/Igazítani mindazon Más Családokhoz is, akikkel jelenleg szorosabb közös megtapasztalásokat indítottak. Nagyon fontos, hogy ilyenkor a MAG-Létezők, illetve minden érintett Család és Nemzetség törekedjen az Egyensúly lehetséges megtartására, hogy ez a [Hangoláshoz, ÖsszeRedezéshez tartozó] FolyaMAT a lehető legrövidebb ideig tartson, és így a lehető legkevesebb ütközéssel/sérüléssel járjon.
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
