20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények (II. rész)

  2011.08.12. 19:27

            Az elmúl napok írásai miatt igen jelentősen elmaradtam a ’házi munkákban’, így ma délelőtt elkezdtem a ’nagycsaládunk’ által előteremtett ’csatatér’ eltakarítását… Miközben ezeket a munkákat végeztem, belehallgattam a „Jézus Krisztus szupersztár” dalaiba, és a zenehallgatás közben is megjelent néhány megértés. Ezekről is írok majd a jelen írás későbbi részében. Előbb azonban a megjelenő gondolatokból az Áldozathoz kapcsolódóan „kibomlottakat” írom le.

 

            Azon az úton, amelyre a Föld [és a Föld KRISZTUSI Életét választottak] visszatért(tek)/visszatér(nek),

az Áldozat Minősége és Működése is

ismét feltárja a Valódi, VILÁGI jellegét.

 

Vannak Áldozatok, amelyeket a Földre érkező/megtestesülő

Szellemi ÉN-ek

mindannyian és egyöntetűen, egymáshoz is igazodóan felvállalnak „a közös Élet védelme érdekében”, más Áldozatokat a

Lélek

vállalhat fel egy-egy általa választott helyzetben.

 

            A ’SZELLEMI ÉN’ által felvállalt Áldozatok egy jelentős része a Világok „Vész-terveiben” kerül elhelyezésre és szabályozásra, és olyan esetekre vonatkoznak, amikor a Közös Élet-Tér/Időt illetően valami nagyon komoly fenyegetettség jelenne meg. Ilyen ’fenyegetett’ vagy sérült helyzet megjelenése esetében a Közös Élet és Élet-Tér/Idő Védelme/Megóvása érdekében a Szellemi ÉN-ek meghozzák a közösen megállapított/elfogadott Áldozatokat. Hogy a Szellemi ÉN-ek milyen ’jellegű’ Áldozatokat vállalnak/vállalhatnak fel a Világok megóvása érdekében, ez Világonként más és más lehet [egy adott Világban azonban a Szellemi ÉN-ek általában „egyforma” Áldozathozatalra vállalkoznak]. A Föld vonatkozásában a Szellemi ÉN-ek nagyon komoly Közös Áldozat-vállalásban Egyeztek meg Eredendően, és ezt a Jelen/FolyaMA(A)Tban lévő Út Megkezdésekor is megerősítették. Tulajdonképpen a Közös ÉLET és Élet-Tér/Idő megóvása és Rendezése érdekében a [Szellemi ÉN-ek egymással és a Földanyával Egyetértésben] „Saját Életük” Feláldozását is felvállalták.

 

            Az Áldozat felvállalása egy KRISZTUSI Világban [és a KRISZTUSI Világokban általánosan]

EGYMÁSÉRT

felvállalt Áldozat, és gyakran segítik közvetlenül a Megújulást. A KRISZTUSI Világokban minden megtapasztalás a Kapcsolódások Létesítéséről, az Egymást-segítésről, a Kapcsolódásokon át megvalósuló Önfelismerésről és Önkiteljesítésről szól, és így tulajdonképpen „mindenben jelen vannak az egymást-segítő Kapcsolódások”. Egy másik oldalról megközelítve ugyanezt: a Szeretet [ahogyan ezt a 20090224 I-II-III-IV. írásokban is megjelenítettük] Kapcsolódás, Áramlás és Élet. Az Áramlás ’feltételez’ valamilyen Kapcsolódást, a Kapcsolódás pedig mindig magával hoz valamilyen mozgást vagy Áramlást, vagyis az Életet. Az Áldozatok EGYMÁSÉRT VÁLLALTSÁGA is csak ezt a KÖZÖSÉRT, KÖZÖSBEN VALÓ Életet, tevékenykedést jeleníti meg [vagyis „magától értetődik”].

 

            Nagyon fontos jellemzője az Áldozatoknak az, hogy eredendően és fő jellegükben

„mentesek” a fájdalomtól.

 

A fájdalom a leggyakrabban valamilyen elválás/eltávolodás, elakadás következménye, ezzel szemben az Áldozatban mindig megjelenik valamilyen

segítő kapcsolódás,

 

valamilyen „plusz segítség”, amely az ÉRINTETTEKET és AZ EGÉSZET is gyarapítja. Az Áldozat jellemzően (általában, a legtöbb esetben) „fájdalom-mentes”, de gyakran igényel erőfeszítést, fokozott igyekezetet.

Ha láttátok az „Istenek a fejükre estek” című film második részét, talán emlékeztek arra, hogy a főszereplő busman férfi két kisgyermekét egy vízszállító teherautó elviszi, és a gyerekek nem tudnak leugrani a tartálykocsiról. Apjuk követi a gyermekei lábnyomát, és látja, hogy azok a keréknyomnál megszűnnek. Elindul a keréknyomot követve, hogy megtalálja és hazavigye a gyermekeit. Ahogyan halad a keréknyomot követve a busman férfi, észreveszi, hogy a keréknyomokat keresztezve egy nagyon sérült férfi haladhatott (mindezt a nyomokból olvasta ki).
 

A gyermekeit kereső apa azt mondja (nem ’látja’ a súlyosan sérült férfit, csak a nyom alapján tudja, hogy a közelben lehet): látom, hogy nagy bajban vagy, de én most nem tudok segíteni, mert a gyerekeim elvesztek és őket kell megkeresnem. Tovább is indul az apa, de pár lépés után visszafordul, és mégis megkeresi a szinte már halálán lévő, kiszáradt másik férfit. Árnyékba viszi, megitatja, segít a teste lehűtésében, keres ’fehér embereket’, akik a további segítségére lehetnek, és csak azután indul tovább a gyerekeit keresni, amikor ezeket az „életmentő” segítségeket elvégezte.

http://www.youtube.com/watch?v=HOMOLjVHJOY&NR=1

[1:04 perc, 5:57 perc, 7:35 perc]

Kicsit ahhoz is hasonlatos ez a helyzet, ahogyan a Segítő Világok egy része a Földet [~Gyermeket, Sérültet] segítette az elmúlt néhány százezer évben.

            A Földön a sérült korszakokban az Áldozat a megjelenéseiben sokszor egyre fájdalmasabbá lett. Ennek sajnos elsődlegesen a tudatos sértések voltak az okai. Mivel az Áldozat egy „Rendes, szokásos” útja/lehetősége a KRISZTUSI Világokban a Megújulásnak (!), így az ellenek igyekeztek az Áldozatra vállalkozókat egyre „fájdalmasabb” helyzetbe hozni, és ezáltal az Áldozótól „magát az Áldozatot elvenni”. A fokozódó fájdalmak és tudatvesztések ugyanis olyan hatásúak voltak az Áldozatot felvállalókra, mint amikor a madarak szárnyait letörik [Ata Isis letöri a felesége szárnyait az Arvisúrák Tórem-történetében]. Az Áldozatnak ugyanis az a lényege, hogy valamilyen felismert nehéz helyzetben megpróbál segítséget nyújtani. Ahhoz, hogy egy Áldozat ’teljes értékű és hasznos’ is lehessen, szükséges, hogy az Áldozatra jelentkező képes legyen felmérni a megjelent nehézség természetét, és tudatában legyen valami olyan segítői lehetőségnek, amelyet képes lenne a nehézség megszüntetése vagy csökkentése érdekében a másik számára felajánlani. A nehézség felismeréséhez és magához a segítő tetthez is tudatosság szükséges --- valamint a segítségre szoruló részéről megnyilvánított elfogadás, és így a segítségre szorulóval való lehetséges egyeztetés is elengedhetetlen. [’Hiába’ akar valaki Áldozatot hozni más yavára, ha a másik „nem jelenik meg a kapcsolódásban” és így nem fogadja be a segítséget.] Ha ezek nincsenek jelen, akkor az Áldozat „nem tud működni”. Az ellenek sok esetben „odáig fokozták a fájdalmakat”, hogy a tudat „elhomályosuljon vagy elvesszen”, ebben a helyzetben pedig az Áldozat nem tud megtörténni, az elhomályosító fájdalmak pedig a legtisztább lelkeket/Szellemeket is képesek voltak sok esetben „börtönbe zárni”, melyből az elmúlt időszakokban – megfelelő tudatosság és kapcsolódási lehetőségek nélkül – nagyon nehéz volt kijutni.

 

            Az Áldozatról már korábban is írtuk, hogy a Földön is csak „Kapcsolódás jellegében” lehet jelen és működhet, és ahhoz, hogy Hathasson, a segítségre szoruló „elfogadása” is szükséges. A Föld sérült korszakában sokféle fájdalom kapcsolódhatott még a tudatos (szabályosan működő) Áldozatokhoz is, erről így „számolt be” egy korábbi írásunkban az egyik „érintett”:

20100515 – Továbbvitelre kerülő megtapasztalások – Folytatás:

Az „Érintés” még mást is „tudatott”. Tudatta velem, hogy a Föld SzeRves Asztrál síkon élő azon Létezői, akiket kb egy napja meglátogattunk, „nem fogyasztották el a lelkeket”, akik a megsegítésükre érkeztek. Mivel ilyen „minta”/működés nincsen a Föld Eredendő Rendjében és működésében, ezért nem is tudták volna „elfogyasztani” őket, hanem a SzeRves mintáknak megfelelően tulajdonképpen „társultak, összekapcsolódtak”. Ez egy bizonyos fájdalommal járt a Föld Asztrális síkján élő SzeRves létezők számára is, hiszen jelentős „korlátozást” jelentett ez az összekapcsolódás az őket Áldozat útján megsegíteni érkezettek számára, és ennek a szabadságnak az elveszése őket is nagyon mélyen érintette, hiszen bizonyos mértékig ütközésként élték ezt meg a Föld Szabadság Rendjével. Ugyanakkor elfogadták a számukra érkezett segítő Áldozatot, mert tudták, hogy erre szükség van a Föld Életének megőrzéséhez.

Tudatta velem az „Érintés”, hogy „visszahozta a számomra azt a „Részemet”, melyet átadtam a számukra, hogy „táplálja/segítse” őket. Olyan volt ez a Tiszta és egyszerű mozdulat és „Érintés”, mint amikor egy kölcsönadott „ruhát” szépen tisztára kimosva és kivasalva hálás köszönet mellett visszaad az, akinek kölcsönadtuk… Tudatta még ez a Tiszta Krisztusi Minőségű „Érintés”, hogy már folyaMATban van miden hozzájuk társult Létezés Épségének és Szabadságának visszaállítása, és megköszönte „egész Családja/Közössége nevében” mindazon ÉGI és Földi Létezők Áldozatát, Akik Segítették Őket. … [2010. január 2., 05.05.]

 

Ebben az írásban is megjelent a Hála. A „Hála” egy olyan – a maihoz képest jelentősen – emelkedett Lét-állapot vagy szint, amely a Földre Eredendő „alap-állapotában” is jellemző volt. A Földön Eredetileg élt létezők számára a „Hálában való Létezés” a Létezés természetes alap-állapota volt. Ebben a HÁLA Állapotban történtek meg a [váltásoknál megjelenő] Elengedések és Kapcsolódások is, és így tulajdonképpen nagyobb fájdalmak nélkül történtek meg mindezek. [A KRISZTUSI Élet általános jellemzője a Hála jelenléte!]

            A Föld energia-hiányos állapotaiban megjelent Korlátozások (melyek az Élet védelme érdekében váltak szükségessé) a Szabadság bizonyos fokú szűkítésével már maguk is előidéztek bizonyos fájdalmakat. Valószínűleg ezek a – korábban ismeretlen formájú – fájdalmak voltak annak az okai is, hogy a „pályáról való letérés” utáni (út)kapcsolódási törekvések sokáig nem jártak sikerrel. Később ezek mellett a (tulajdonképpen természetes módon, az Élet védelme érdekében kialakult) fájdalmak mellett megjelentek az „elvételből” és „mesterséges szétválasztásokból, elválasztásokból” eredő manipulált vagy felfokozott fájdalmak is, melyek a Földön élő Lelkek számára idővel már „kezelhetetlenné” is lettek, és ezekre a Föld megsegítésére vállalkozott ÉGI CSALÁDtagok „sürgősen” Gyógyírt igyekeztek találni. Ezek az ÉGI CSALÁDtagok felől érkező segítségek általában az Áldozat [KRISZTUSI VILÁGRA általánosan érvényesülő] formáiban érkeztek.

[Említettük, hogy a Föld letért pályáján sajnos a „KRISZTUSI Világokra általánosan jellemző” működések is egyre kisebb Hatékonysággal tudtak megjelenni

- a „pályáról való eltávolodás következtében”

- és a „jelenlévő Kívülálló jellegű és szándékoltan zavaró működések” miatt is.]

 

Az Áldozat – mint segítői mód – esetében is érvényes az, hogy

az Áldozatra készülő

[más előzetes megegyezés hiányában]

„felajánlhatja” a segítségét más(ok)nak.

 

A Felajánlás természetesen csak akkor tud megvalósulni, ha

az Áldozatra vállalkozó és a segítségre szoruló között

VAN

megfelelő Kapcsolódás-és-kommunikáció.

 

Ha az, aki felé ez a segítő áldozat irányulna, nem tart igényt a segítségre, akkor ezt a döntést az Áldozatot felajánló tiszteletben tartja, és nem nyújt olyan segítséget kéretlenül és engedély nélkül, amelyet a másik NEM KÉR, NEM FOGAD EL, NEM FOGAD BE.

Ugyanis az Áldozat is „áramlás, Élet”, és ha „nincsen befogadója” az így érkező segítségnek, akkor sem az érintetteket, sem az Egészet gyarapító Hatása nem jelenhet meg, a kéretlen Hatás-indítás pedig még további kiegyensúlyozatlanságokhoz is vezethet.

[Ezért írtuk a MAGOKRÓL és Küldöttekről is azt, hogy az általuk nehéz helyzetben érzékelt létezőknek FELAJÁNLHATJÁK a segítségüket, ám ha ezt a másik nem kéri, akkor elfogadják ezt a döntést, nem erőltetik rá a segítséget vagy akaratukat a másikra. Ugyanakkor ha egy MAG vagy Küldött ilyen helyzetben ’látja’ annak a veszélyét, hogy a segítséget visszautasító döntése másokra kedvezőtlenül áthatna (tovább-gyűrűzne a nehéz helyzet mások irányába), akkor a lehetőségei szerint segítenie kell az ilyen kedvezőtlen Áthatások megelőzését és/vagy megszüntetését:

-          „…AZONNAL AJÁNLJA FEL A SEGÍTSÉGÉT a szorult helyzetben lévők megsegítésére, és ha engedélyt kap a megsegítésre, tegyen meg minden tőle telhetőt (akár mások bevonásával is) a nehézség megfelelő elhárítására

-          egy MAG-Létezőt a Földanya pontosan tud vezetni abban, hogy mi az, amit mások tudomására hozzon, és mi az, amit ma még ne tárjon mások elé – hiszen a MAG az EGÉSZ CSALÁD Mintáit hordozza MaGában, mindenki számára KÉPES segítséget nyújtani abban, hogy a legmegfelelőbb útját megtalálja. KÉPES erre, FEL IS AJÁNLHATJA a segítségét, de senkit sem kényszerít és [nagyon kivételes esetektől eltekintve] nem noszogat a yavaslatai elfogadására

-          segítséget kell nyújtani abban, hogy az életet és szabadságot, Rendet védő, az élet és szabadság/Rend kiteljesítéséhez vezető Új ismeretek minél szélesebb körben elterjedjenek az Érintettek körében”]

 

„…a Föld SzeRves Élő-közössége idővel egy csapda-helyzetbe került, melyből A MAGA ESZKÖZEIVEL, A MAGA MINTÁI SZERINT szinte már kilátástalanná lett a kiszabadulása. [Ez a „csapda-helyzet” tulajdonképpen azokat is elérte idővel, akik ebből „Kívülállóságuk” miatt kivonni igyekeztek magukat.]

Ugyanakkor minden Világban van többféle „túlélési” [„Vész”] „terv” vagy működés is, hiszen az Élet keresi az Élet-lehetőségeket. Néha csak úgy lehetséges a „túlélés”, hogy a Lét „feláldozza” magát valamiért, és az Áldozata által él tovább, és kel majd „valahol, valamikor” másik életre.

Ugyanakkor egy családi alapon működő VILÁGBAN nagyon sok lehetőség van arra, hogy egy nehéz helyzetbe került Világ vagy világ ne jusson el a megsemmisülésig és a teljes önfeláldozásig. A nehéz helyzetbe került családtag megsegítése mindig egy nagyon fontos KÖZÖS MEGTAPASZTALÁS, amely által nem csak a közvetlenül érintettek, hanem AZ EGÉSZ CSALÁD is Épül és gazdagabbá lesz. A megoldásra váró helyzetek új utakat nyitnak, új lehetőségeket teremtenek minden érintett számára --- és a szeretetből [Rendesen] elindított utak mindig nagyon sok Szépséget és Örömet hoznak.”

*****

 

A Paradicsom és Pokol közti különbséget megvilágító kis történetben ugyanez jelenik meg (20100515 – Továbbvitelre kerülő megtapasztalások – Folytatás, 33. oldal):

„…Isten kitárta azt és a látvány, ami a szent elé tárult, ugyanaz volt, mint az előző szobában… De ez alkalommal az emberek jól tápláltak, mosolygósak voltak és nevetve beszélgettek egymással. A szent ember ekkor azt mondja Istennek:

- Én ezt nem értem!

- Ó, pedig ez egyszerű - válaszolja Isten - ez igazából csak `képesség´ kérdése. Ők megtanulták egymást etetni, míg a falánk és önző emberek csak magukra gondolnak.”

 

*****

 

 „Aki/Ami Templommá vált/válik, az kitisztíttatik”

 

            Az elmúlt napok „áradásaihoz” is kapcsolódó megérzések.

            Édesapám „vízügyesként” dolgozott nyugdíjazásáig, és így nagyon sok tiszai árvíz elleni védekezésben vett részt. Az elmúlt napokban beszélgettünk a magasabban fekvő területek megduzzadt patakjainak pusztításairól. Édesapám elmondta, hogy a Tisza és Duna áradásaira és az árhoz kapcsolódó védekezésekre a legtöbbször „van idő” felkészülni, a patakok hirtelen esőzéshez kapcsolódó ilyen mértékű áradásaira azonban a legtöbbször nincsen.

            Ehhez kapcsolódóan a minap az alábbi megértések jelentek meg bennem (nem mindenben pontos az áradásos képhez való igazodása, de a lényegre rámutat):

            Az elmúlt időszakokban a Föld egy „túlélésért küzdő” szakaszában volt --- és ahogyan a Földön belül megtörtént, valamit a „kozmikusabb” nézőpontú ÁtVilágítás is mutatta: egy „takaréklángra” állított, egyes vonatkozásokban lelassított életet élt. Bizonyos Eredendő Mintáit nem nyilváníthatta meg a Föld, hiszen az azok teljes kibontását lehetővé tevő támogató erők nem voltak (vagy csak részlegesen voltak) jelen. Annak érdekében, hogy a Földön ne induljanak el olyan [’erő-pazarló’] változások, amelyek kibontásának, megérlelésének a FELTÉTELEI nincsenek jelen, „korlátozó” működések kerültek Önvédelmi és Élet-védelmi jelleggel beépítésre. Ezek úgy működtek, hogy ha a „Belső Mag” a MAGA Eredendő Mintája szerint belekezdett volna egy olyan növekedésbe, amelynek megérleléséhez nem voltak meg a feltételek, a leállító védelmek működésbe léptek [hogy lehetőség szerint már a növekedés elindulását is megakadályozzák. Legfeljebb „emlékeztetők” indulhattak el ilyenkor.]

            Az „emberi” működésekre levetítve mindez: a testi Főcsakrák az alsóbb és felsőbb „földi” csakrák korlátozott, majd idővel már sérültté is lett működései miatt „túlterheltté” és torzult működésűvé váltak, és ez az energiahiánynak a testi életben való sokféle megjelenéséhez vezetett. Az „Élet-vezeték” általában már „csak” néhány ujjnyi” vastagságúra zsugorodott, ami a fizikai, Lelki és Szellemi működések bekorlátozottságát is megjelenítette.

 

Az energiahiány és lelassultság megjelent abban is, hogy részben kiszámíthatatlanná lett a tettek és következményeik közötti kapcsolat: ha valaki valamilyen sértő [vagy akár Érdemes] hatást nyilvánított meg az életében, annak a „következményei” sok esetben csak egy újabb beszületés után, egy másik életben, a felejtés fátyolán való áthaladás, és így a tett lényegéről való elfeledkezés után jelent meg. [Ebben természetesen a szándékoltan sértő Hatások működtetései is közrejátszottak.]

            Sok esetben lelassult és torzult a finomabb energia-testekben lévő kódok és minták leíródása a fizikai testbe/életbe, a torzító hatások miatt egy-egy megjelent nehézség valódi okának a feltárása szinte lehetetlenné vált, és nagy zavar keletkezett a „felelősség” területén is.

            Részben ennek a lelassult életnek a következtében előadódhatott olyan helyzet, hogy valaki csak „több élettel” később szembesülhetett valamilyen gyógyításra váró területével, és ezen több élet alatt olyan újabb nehézségeket vonzott magához, amelyek miatt a gyógyításra váró mintáját képtelenné lett felismerni.

 

            Megfigyelhettétek, hogy ahogyan az elmúlt néhány tíz évben fokozódtak a „Fénymunkások” beföldelő és harmonizáló munkái, sokaknak megnőtt az „energia-szintje”. Ez egy kedvező változás volt, ami az érintettekben gyorsabban felszínre hozta a tisztításra, gyógyításra váró mintákat és helyzeteket --- emiatt látszólag nehezebbé válhatott a személyes életük. Azok, akik megélték ezeket a növekvő energiaszintjüknek köszönhető intenzívebb tisztításokat és gyógyításokat, a lehetőségeikhez képest igyekeztek tapasztalataikat megosztani másokkal, hogy mások is ELŐKÉSZÜLHESSENEK ezekre a változásokra [ahogyan a Tisza vagy a Duna áradásaira az előrejelzések/csapadék-mérések stb hatására is „van idő” felkészülni]. Különféle TISZTÍTÁSI és VÉDELMI, Gyógyítási technikák váltak ismertté, amelyek az alkalmazásaik során tovább finomodtak, és egyre újabb területekre is kiterjedhettek. Megszaporodtak a híradások és jövendölések, amik a személyes és családi életek rendbetételére hívták fel a figyelmet.

            Az elvégzett tisztítások Hatására a „bolygó-Valóság” energiaszintje is növekedni kezdett, és az utóbbi évek erőteljes Fény-munkái [a tényleges megéléseken keresztül!] nagyon sok fontos Erőt újra a Földhöz kapcsoltak. Ezek tovább fokozták a Földre érkezhető Segítői minőségek körét, melyek ismét csak újabb Erő-növekedéseket hoztak. Az elvégzett munkák, egyedi és csoportos megélések Hatására egyre nőtt egyes területeken a jelenlévő, és egyre fokozódó mozgásba kezdő [SzeRves]„energia”, amelyek tovább segítették a tisztításokat/tisztulásokat, és az ’alapozások’ után lehetővé tették a „tovább-Építkezéseket” is.

            Ma már [kilépve a túlélésért folytatott SZŰKségből] olyan Jelen-TŐ-s Erők mozognak és áramlanak a Térben és a Létezők között, ami még pár évvel ezelőtt is elképzelhetetlen volt. [FolyaMATos a „Bőség” visszatérése.] Már nem kellett évekkel ezelőtt sem „életeket” várni arra, hogy egy-egy gyógyítást kérő terület jelezzen a fizikai élet szintjén: a finomabb energiatestekben lévő minták néhány hónap, vagy legfeljebb néhány év alatt leíródtak a fizikai testbe. Ha megtörtént ezek felismerése és megfelelő kiegyensúlyozása, akkor gyors vagy fokozatos gyógyulások és épülések jelentek meg, ha pedig valami „akadályba” ütközött a segítő energia, akkor ott a feltorlódás súlyos jelzéseket eredményezett.

 

            Aminek pár évvel ezelőtt a Föld „lelassított”, takarék-lángon működött Világában néhány év vagy néhány hónap kellett a fizikai síkú leíródáshoz, az a MOST ÁRADÓ, „hömpölygő” energiákban megtörténhet néhány óra vagy nap, vagy akár egy pillanat alatt is. Ha valaki „átadja” magát ezeknek a tisztító/segítő energiáknak, akkor nagyon gyors tisztulásokat és gyógyulásokat élhet meg, gyorsan lebomlanak a szükségtelen gátak és akadályok, és elenyészik az, ami valamiért visszahúzó erőként működik.

 

            Akik „előkészültek” ezekre a változásokra ÖnMaGuk tisztításával, idejét-múlt mintáik/szerepeik elengedésével, Valódi ÉN-jük lehetséges megjelenítésével, azok számára ezek az intenzív MÉRŐ/Tisztító működések már inkább csak megerősítőek, és ahol tudnak, ott segíthetik azokat, akik most ezek miatt az Áramló, Hömpölygő energiák miatt nehezebb helyzetbe kerültek.

            Akik nehezebb helyzetbe kerültek, számot adnak Örök Minőségeikről, és akik olyan helyzetben vannak, amelyben segíthetik (vagy kötelesek segíteni) a nehéz helyzetben lévőket, szintén számot adnak MaGukról.

            A „felgyorsulás”, Bőség, Áradás/Áramlás tehát SZEMMEL LÁTHATÓ: az energia-hiányos időszakokban a „csordogáló” energiáknak „több időre” volt szükségük ahhoz, hogy felszínre hozhassák a gyógyításra váró területeket. Nyilvánvaló, hogy a „csordogálás” mértéke jelezte, hogy „mi volt elvégezhető akkor-és-ott”.

 

Ma már azonban „bőségesen” vannak jelen a Tisztító/Segítő/Gyógyító Erők és lehetőségek,

és ennek megfelelően jelennek meg

a kiegyensúlyozásra váró területeket feltáró „intenzív” áradások/áramlások is

a Gyógyítás/Rendezés „idejét” jelezve.

 

*****

 

20100522 – Talán befejezésként…, 14. oldal:

„…Akiknek [ÖnMaGuk gyógyítása és/vagy a Földhöz kapcsolódó Feladataik miatt] „dolga van” ezeknek a kérdéseknek a tisztázásával, azok a személyes életükben megkapják a Földanyától és MaGos ÉN-jüktől az ehhez kapcsolódó vezetést.

A MAGOKNAK ügyelniük kell majd arra is,

hogy sok esetben „személyes emlékként”  „ismernek rá” majd

a megjelenő helyzetekben a „feltárásra és gyógyításra váró helyzetre”,

azonban rá kell érezniük

a helyzet és megoldás „MaGukon túlmutató Jelentőségére és Hatásaira is” .

 

 

„Pünkösd a Szív, a SZERELEM, a Teljesség, a kiTeljesedés/beTeljesülés ünnepe is.

Leginkább ezek ünnepe lesz ismét.”

 

            Pünkösd időszaka leginkább az Áldó, Megerősítő időszakként jelenik meg ma a köztudatban. Ahhoz azonban, hogy valami általunk továbbvitelre választottat megszilárdíthassunk magunkban, a továbbvitelre-nem-szánt mintáinkat előtte el kell engednünk.

            Nagyon yól megmutatkozott ez most a Pünkösd előtti intenzív elemi tisztításokban, melyek a Pünkösdi Áldó Erők Megerősítő Hatása után megjelenő elengedésekben is megnyilvánulnak/folytatódnak majd. Tisztítsátok tehát továbbra is tudatosan magatokból mindazt („engedjétek el”), amit nem választottatok ki a továbbvitelre, hogy ezzel is könnyebbé tegyétek a MaGatok és Családotok/CSALÁDOTOK számára a változásokat.

 

Hogy a most Pünkösdkor Megjelent Áldásból/Erőből/Lehetőségekből pontosan „mi-és-mennyi” került beföldelésre/befogadásra és ezek után Földanyai Áldással/Megerősítéssel ’Élővé tételre’, az [legkésőbb] ’néhány napon/órán’ belül megmutatja magát. Már ma is tudható azonban, hogy ha a „befogadott Erők” a „Helyükre kerülnek”, akkor azok további tisztításokhoz és elengedésekhez is vezetnek.

 

A befogadások és elengedések „testvér-működése”, egymást-kiegészítő” működése ma szinte mindent-áthatóan jelen van a Földön.

            Az apostolokról fennmaradt történetekben megjelenik az, hogy Húsvét után a KRISZTUSI Jézus elkezdte tanítani/tisztítani a megzavarodott tanítványokat. Kevéssel Pünkösd előtt „a láthatóban” elváltak egymástól a tanító és tanítványai --- hogy a tanítványok az elengedéssel felkészülhessenek annak az ÚJ-nak a BEFOGADÁSÁRA, amit „választottak”.

            Nagyon fontos tehát

Egységében és Mozgásában/Változásában is

nézni ma már az eseményeket, hiszen a kiteljesedő energiák segítenek abban, hogy a Föld (és mindazok, akik a Földdel közös életet választottak [a választásba a választásnak megfelelő megnyilvánítás is bele tartozik]) visszaálljanak a testi (és így teljes) életükkel a maguk Eredeti rezgésszintjére és működésére. Ez a korábbiakhoz képest „gyorsabbá” teszi a teremtéseket, és amikor hozzá igazítottátok magatokat ezekhez az új [Rendes] áramlásokhoz és működésekhez, akkor pontossá is válnak a teremtéseitek. Amit most még „szélviharként” érzékeltek, az majd csak egy lágy, segítő szellő/mozgás/áramlás lesz akkor, ha igazítottátok MaGatokat ÖNMAGATOK Mintájához és rezgéseihez. [’Látszólag’ majd ’lecsendesedik a vihar’, valójában azonban Ti álltok át egy magasabb tudatossági/megnyilvánulási szintre és ’rezgésre’/teremtőerőre].

 

            Ha már említettük az apostolokat, akkor visszatérek a bevezető gondolatokban említett mai megértéseimre:

„…A MAGOKNAK ügyelniük kell arra is, hogy sok esetben „személyes emlékként”  „ismernek rá” majd a megjelenő helyzetekben a „feltárásra és gyógyításra váró helyzetre”, azonban rá kell érezniük a helyzet és megoldás „MaGukon túlmutató Jelentőségére és Hatásaira is” …”

 

            A „Jézus Krisztus szupersztár” című darab azzal kezdődik, hogy miután „a szereplők felveszik jelmezeiket és elfoglalják a helyeiket a színtéren”, ’Júdás’ egy „magaslaton” „tépelődik”.

Mostani értelmezésemben: A Szellemi Hatalmasságokként a Föld megsegítésére érkezett „Küldötti életek” feltérképezték az akkori kor embereinek állapotát, azt is, hogy mit képesek befogadni mindabból, amit magukkal hoztak/hoznának a számukra.
 

            Tudott az, hogy [Rendes működés esetén] „befogadni” csak azt vagyunk képesek, ami előtt meg tudunk nyílni, ami felé bizalmunk van, amit szeretünk.  Jézus megjelenése az emberek között – a meglévő sérülések függvényében – kiváltott szeretetet és bizalmat, másokban bizalmatlanságot, megint másokban félelmet, dühöt és haragot… Ezek mind „mozgásba lendültek” Jézus (és a Jézus közelében lévők) körül.

            ’Júdás’ [aki a Küldöttek közül a REND Minőségében volt jelen] [Szellemi ÉN-jével] azt mérlegeli, hogy ezek a sokrétű fokozódó mozgások vajon tudják-e segíteni annak a megvalósítását, amiért ez a Küldötti Csoport érkezett, vagy pedig oly mértékűvé fokozódhat a bizalmatlanság és gyűlölet, amely lehetetlenné teszi a befogadását/meggyökereztetését a tanításoknak. ’Júdás’ megemlíti azt is, hogy ’megszállás alatt van a terület’. Ezt a mondatot eddig mindig a „római” megszállásra vonatkoztattam, Szellemi szintről nézve azonban a „megszállás” a Földön lévő „idegen erők” jelenlétére és működésére utal, mely jelenlét „kiszámíthatatlan működésűvé teszi” az eredeti KRISZTUSI megnyilvánulásokat. Akkor még nem álltak rendelkezésre megfelelő ’adatok’ arra, hogy [a pályáról eltérés következtében, majd pedig a sértő hatások következtében] ’pontosan’ milyen sérülések keletkeztek a Föld és az emberek/SzeRves Létezők „lényeiben” --- hiszen éppen ennek az átfogó feltérképezése volt ennek a Küldötti Csoportnak/Családnak a feladata…

            Korábban írtunk arról is, hogy „az eredeti tervek” szerint Jézus még tovább szeretett volna tanítani, hogy több közvetlen tanítványa is legyen, akiknek így több dolgot/részletet is átadhatott volna. A Föld „elsötétítésén” dolgozók azonban a Jézusban és társaiban megjelent „Fényt” (világot) a „Fénytemplom” összeállása után szinte azonnal érzékelték, és igyekeztek [működtetett mintáiknak megfelelően] minél hamarabb megbontani ezt az EGYséget.
 

            Átkok sorát indították el (néha csak „vaktában lövöldözve”, hiszen ez is zavart kelt), amelyek közül az egyik például ’Júdást’ érte el. Ez az átok még önmagában nem volt ’halálos’, de egy olyan működést indított el, amely ’Jézus halálához vezetett’. [Ez egy betervezett lehetséges folyaMA(A)T volt, csak az átok megzavaró hatása miatt „idő előtt indult így el”.]