20100521 - Lendvai Katalin - A Vil�gfa �ga - Kieg�sz�t�ssel

  2011.08.12. 21:21

//lendvaykati.gportal.hu/gindex.php?pg=31987364&nid=5568487

Feket�n� Lendvai Katalin lejegyz�s�ben:

 

A Vil�gfa �ga

2010. m�jus 20.

 

A Vil�gfa �gai sz�lesen ter�lnek el az emberi l�tez�s felett. N�gy sas �l egyik-egyik �g�n, �s mindegyik egy �gt�j fel� ford�tja tekintet�t. Figyeli a horizontot, a felkel� Napot, szemmel k�s�rik a teremt�st. A sasok mindegyike egy-egy �selemet mint�z. Ezek az �selemek a kezdetekt�l fogva a TEREMT�S r�sz�t k�pezik.

A szellemi �n a Vil�gfa t�rzs�ben nyilv�nul meg,- azt mint�zza,- hisz � az, aki �sszek�ti az Als� Vil�got a Fels� Vil�ggal,- � �ll a Vil�gfa tengely�n, a Vil�gfa k�zep�n. Ez a k�z�ppontot jel�li, magunk k�z�ppontj�t is. A folyamatosan v�ltoz� �s felt�rul� �letrendszerben bizonyos szakaszok ciklikusan ism�tl�dnek,- gondolok itt a teremt�sre.

Ahogy �r�som elej�n is eml�tettem, a n�gy sas mindegyike egy- egy �gt�jat t�kr�z vissza fel�nk. De mi�rt �ppen a sas jelk�pezi az �gt�jak szimbolik�j�t, az elemeket az �steremt�sben?

A sas egy olyan mad�r, amely folyamatosan k�pes meg�j�tani mag�t.

Korszakonk�nt �jj�sz�letik, �s ezzel az �jj�sz�let�ssel egy �j Vil�grendet is hoz mag�val.

A magyarok Szent Madara a S�LYOM.

A S�lyom abban k�l�nb�zik a sast�l, hogy � egy olyan perif�rikus mozg�ssal rendelkezik, amelyben folyamatosan �j�tja meg mag�t. Nem kell bizonyos ciklusoknak eltelnie ahhoz, hogy a meg�jul�s l�trej�jj�n. Folyamatos �raml�sban van, - folyamatosan k�ti �ssze az �gi vil�got a f�ldivel,- teh�t �sszek�t� szerepet t�lt be az �giek, �s az emberek k�z�tt.

A SZENT S�LYOM benn�nk �l, MAG-unkban. Abban a MAGban, amely a Krisztusi Min�s�get hozta mag�val.

A Szent L�lek S�LYOM k�p�ben rep�l az Aty�hoz.
A magyarok sz�m�ra a Szent L�lek S�LYOM k�p�ben jelent meg, pl: Emese �lma. A S�LYOM k�p�ben megjelen� Szent L�lek a TURUL.

A TURUL- SZENT S�LYOM,- ISTEN MADARA,- egy olyan jelk�pp� v�lt a magyars�g sz�m�ra, amely szent �s kit�r�lhetetlen.

Az �SI MAG �r�somban (kattint�ssal el�rhet�: �SI MAG.) m�r utaltam r�, hogy kik tartoznak az �SI MAGhoz.

Nos ezeknek az �SI MAGoknak a lelk�ben a SZENT S�LYOM �l,- ami egy olyan l�lekmin�s�get, energi�t mint�z, amely a folyamatosan ki�rad� �letrendszerben �jra �s �jra meg�j�tja mag�t.

Ez a min�s�g nem keverend� �ssze a l�lekmad�rral!

Az �SI MAG, amelyben a SZENT S�LYOM megnyilv�nul, egy olyan min�s�get p�ld�z,- amely a Vil�g kezdete �ta megjelen�tett �letciklusokat egym�sra rak�dva �s kiteljesedve jelen�ti meg,- egym�st �tfedve, egy olyan tud�st hoznak el� bel�l�nk,- ami mindig is a r�sz�nket alkotta. Ezt a tud�st nem kell �jra tanulnunk, csak fel kell id�zn�nk, eml�kezn�nk kell r�. M�lyen elmer�lni magunkban, hogy mindaz a tud�s, ami egykoron r�sz�nket alkotta, most a felsz�nre ker�lj�n.

�r�k p�lda erre a S�LYOM p�ld�ja, aki h�s�g�vel �s �llhatatoss�g�val bizony�tja be, hogy milyen mesteri fokon tud r�szt venni a teremt�sben.

Az �S MAGban a SZENT S�LYOM, lelk�nk egy darabja, amely �r�k �s megv�ltoztathatatlan.

�R�K EGYS�GET k�pez a TEREMT�SSEL, a MINDENHAT�VAL, - folyamatos �raml�sban van, ez�ltal teljes�ti ki mag�t.

Azok a MAGOK, akik az �SI MAGhoz tartoznak, most teljes�tik ki magukban ezt a min�s�get. A SZENT S�LYOM, a F�NYMAD�R,- �sszekapcsol�dva MAGjukkal egy olyan egys�get alkot, - amely teljes EGYS�GBEN rezeg a TEREMT�SSEL.

Egy olyan mint�t �ramoltat mag�n kereszt�l, amelyben az EGY SZENT ISTENI �R�K IGAZS�G ker�l a felsz�nre �s teljes�ti ki mag�t. Ez a min�s�g megd�nt minden hamis �s �lrendszert, te�ri�t. Lelk�nkbe �rva �rezz�k mi az igazs�g.

Ennek a min�s�gnek az aktiv�l�s�n m�g igen sokat kell dolgoznunk, de ez m�r eredend�en �nmagunkb�l ad�dik, a legbens� l�ny�nkb�l t�r el�.

Nem kell m�st tenn�nk, csak hagynunk az �raml�st mely bel�l�nk t�r felsz�nre.

Befel� figyelve olyan eml�keket �s min�s�geket tudunk a felsz�nre hozni , ami mindig is a mi�nk volt, �gy egyre ink�bb ki tudjuk terjeszteni magunkat �s felvessz�k az eredend� min�s�g�nket.

Az �S MAGOK eggy� v�lva az �j energi�val egy olyan k�dot t�rnek fel �s hoznak el� MAGukb�l, ami a Teremt�s kezdete �ta a r�sz�ket alkotta. Ez�rt tan�csos megvizsg�lni magunkat, hogy most hol tartunk,- hol helyezked�nk el a Vil�gf�n.

A Vil�gfa minden egyes r�sze egy szimbolik�t rejt mag�ban, amely folyamatos �raml�sban van a teremt�ssel. Ennek a magyar�zat�t k�nnyen meglelj�k k�l�nb�z� �r�sokban.

   Amire most figyelni�k kell az �SI MAG min�s�geknek,- hogy a bels� MAG egyens�ly�t �rizz�k meg. Ha ki is billennek az egyens�lyukb�l, pr�b�ljanak meg mihamar�bb visszahelyezkedni a k�z�ppontjukba.

Felett�bb fontos, hogy a K�ld�tti Min�s�gek csak az elv�gezend� feladat teljes�t�s�re �sszpontos�tsanak, semmi m�s ne vonja el a figyelm�ket.

Ha m�gis megt�rt�nne, k�rj�k miel�bbi vissza�ll�t�sukat k�z�ppontjukba, eredend� min�s�g�kbe.

Tov�bbi j� munk�t k�v�nok �nMagunk megismer�s�hez.

�ld�s.

 Mer�t�

Feket�n� Lendvai Katalin

 

 (r�szlet M�t� Imre: Yotengrit -J�mbor J�nost�l val� teremt�s monda Barbacsi v�ltozata)
(R�bak�zi T�tosok szellemi hagyat�ka)

8-9 ezer �vvel ezel�tt az Eur�zsiai puszt�ban �l� n�peknek egy gy�k�rr�l ered� hitrendszer k�t�tte �ssze. Az ember elk�pzel�seit, v�gyait, amit az �letben mag�nak szeretett volna
(halhatatlans�g, legy�zhetetlens�g, eg�szs�g, �r�k�let, siker, term�szetfeletti er� birtokl�sa)
Ezt mind az Istenek jelk�pezt�k. Ez a hit mely �lesen megk�l�nb�zteti az �gi vil�got az emberek f�ldi vil�g�t�l. Ebben a vil�gban az ember szorosan r� volt utalva embert�rs�ra, �gy kialakult egy szoros k�z�ss�gi �let. Itt mindenki mindenkit�l f�gg�tt, s mindenkinek meg volt a helye �s dolga a t�rsadalmi rendszerez�sen bel�l. A t�rzsf�k, fejedelmek vezettek, az asszonyok gyereket neveltek, h�zt�ji munk�t v�geztek, �s ami a legfontosabb a csal�d nyugalm�t �s ir�ny�t�s�t fel�gyelt�k, persze ezt mind �gy, hogy a f�rj azt higgye �, viseli a s�veget. A puszta n�pei h�resek voltak b�tors�gukr�l, harci teljes�tm�ny�kr�l. De mi is tette az embert ilyen elsz�ntt� �s kitart�v�? A hit. R�gt�n az elej�n elemezz�k a sz�t. A hit: amit legbel�l m�lyen hiszek. Vall�s: amit kifele mutatok, megvallom a vil�gnak, az embereknek, amit m�lyen magamban hiszek. De, ki vagy mi volt a h�d Isten �s ember k�z�tt? A t�ltos (r�giesen: t�tos) gy�gy�t�, j�s, tan�csad�, hagyom�nyt �rz�, tan�t�, egyfajta iduk (szent) ember. Aki erre a hivat�sra sz�letett, valamilyen rendelleness�ggel j�tt e vil�gra az biz a t�tos volt. Lovas kult�r�j� n�pek h�rom r�szre tagolt vil�gn�zete
- �gi vil�g
- f�ldi vil�g
- f�ldalatti vil�g
A h�rom vil�g szoros kapcsolatban van egym�ssal melyet egy hatalmas k�pzeletbeli fa k�t�tt (k�t) �ssze (vil�gfa, �letfa, tetejetlen fa).
- �gi vil�g: ahol a teremt� Ten �l. Ten, vagy Tengri ez hun nyelven annyit jelent, mint v�gtelen �g, a mindens�g (mai sz�val Isten). Tengri szavunkat Kr.e. a m�sodik sz�zadban jegyezt�k fel k�nai kr�nik�sok.
- f�ldi vil�g: emberek, �llatok, n�v�nyek lakhelye. Eleink �gy tartott�k, mindennek van szelleme (lelke), n�v�nynek, �llatnak, embernek, k�veknek, v�znek, t�znek stb.... Fontosnak tartott�k fenntartani a harm�ni�t term�szetben pl.: ha kiv�gsz egy f�t, �ltess helyette. Ma is ezt kellene szem el�tt tartani!
- f�ldalatti vil�g (alvil�g): Ez nem a sz� rossz �relm�ben van csak az alattunk l�v� vil�got, jelk�pezi melynek k�gy�k, b�k�k, bogarak, cs�sz�-m�sz�k, s�rk�nyok �ltek. Az �svall�sban a k�gy�knak, s�rk�nyoknak nem volt negat�v jelent�s�k, mint a kereszt�ny felfog�sban. K�gy� a f�ld tavaszi �jj�sz�let�s�t, �s mag�t az �jj�sz�let�s lehet�s�g�t jelk�pezte. S�rk�ny a f�ldalatti vil�g t�tos k�pess�g�t �s hatalmas erej�t jelk�pezte.
T�rj�nk vissza a vil�gf�ra.
Ennek a k�pzeletbeli f�nak "h�t, vagy kilenc �ga" van. Ezt a f�t csak t�tos, javas, reg�s, garabonci�s l�tta. De kik is voltak ezek az emberek? �k nem szokv�nyos m�don sz�lettek, k�l�n�s ismertet� jelekkel �ldotta meg az �sTen. K�l�nleges tulajdons�gok er�k birtok�ban voltak.
A vil�gfa kilenc �ga: jobb �s bal fele a vil�goss�g �s a s�t�ts�g �r�k k�rforg�sa. A vil�g �lland� k�rforg�sban van, folytonosan �rv�nylik v�ltakozik, mint: �jszaka-nappal, vil�goss�g-s�t�ts�g, �let-hal�l, es�s id�-sz�raz id�, �vszakok, stb.....
Az �si hit jelk�pes �rtelmez�se szerint a vil�gfa kilenc �g�n �gi birodalmak helyezkednek el.
A vil�gfa jelk�pes fel�p�t�se a magyar �svall�sban:

Jobb oldal legfels� �ga:
-9- a nap, a f�ny birodalma
-8- napot jelk�pez� mitikus t�tos �llat-�s�k s�lyom, sas, farkas, szarvas, l�, oroszl�n, p�rduc, bika.
-7- napot jelk�pez� mitikus f�rfi: �s-atya.
-6- Dics� fejedelmeink vez�reink szellemei "l�lekmadarai".
-5- Megsz�letend� fejedelmek, vez�rek, f� t�tosok szellemei.
-4- Dics� vit�zeink szellemei.
-3- Megsz�letend� vit�zek szellemei.
-2- N�p f�rfi �seinek szellemei" l�lekmadarai".
-1- Megsz�letend� f�rfiak szellemei.

Baloldal legfels� �ga:
-9- Hold birodalma.
-8- Holdat jelk�pez� mitikus t�tos �llatok.
-7- Holdat jelk�pez� mitikus n�: �s-anya.
-6- Fejedelemasszonyaink, n�i f� t�tosaink szellemei "l�lekmadarai".
-5- Megsz�letend� fejedelemasszonyaink, n�i f� t�tosaink szellemei.
-4- H�rneves asszonyaink szellemei, l�lekmadarai.
-3- Megsz�letend� h�rneves asszonyaink szellemei.
-2- N�p n�i �seinek szellemei, l�lekmadarai.
-1- Megsz�letend� n�k szellemei.

A vil�gfa negyedik szintj�t�l az �let-hal�l-�jj�sz�let�s �lland� k�rforg�s�nak szintjei helyezkednek el.
Ezt az �gy nevezett vil�gf�t m�ssza meg a t�tos mikor �tra k�l az �giekhez esetleges k�rd�seire, hogy v�laszt kapjon t�l�k. Egy k�pzeletbeli ir�ny�tott �gi utaz�s m�s sz�val: r�v�l�s. �rdemes a sz�t elemezni miel�tt nekil�tn�nk megmagyar�zni az �rtelm�t. R�v�l�s. Sz�t� r�v, gondoljunk csak a r�v�szekre, �k voltak, akik a foly�, vagy t� egyik partj�r�l �tviszik a m�sikpartj�ra az embert. Egy �tkel�, �tseg�t� �llapot. R�v�let is ezt jelenti �tkelni, �tmenni egy m�sik vil�gba. Ezt a r�v�letet �nmag�ban egyed�l neh�z el�id�zni, kellenek seg�t�k. T�tos seg�t�i els�sorban a dob, doromb (f�ldalatti utaz�s), tilink� (�gi utaz�s), k�l�nb�z� cs�rg�-z�rg� hangszerek, de a pszihed�likus �llapotot el�id�z� szerek is seg�tik ebben az utaz�sban.
A dob. A t�tos egyik leg alapvet�bb seg�t�je. M�r az elk�sz�t�se �rdekes, mert nem el�g az �llatot elejteni �s feldolgozni a b�r�t, de k�l�nb�z� szakr�lis l�pcs�ket is be kell tartani. A dobkeret elk�sz�t�s�hez is ez sz�ks�ges, fa kiv�laszt�sa tulajdons�g alapj�n, feldolgoz�sa stb.
A dobot felruh�zz�k k�l�nleges tulajdons�gokkal, s gyakran hasonl�tj�k valamif�le �llathoz, ami a t�tos seg�t� �llata, ez lehet l�, szarvas, bika.
A dob folytonosan ism�tl�d� rezg�se �s hangja, ami a t�tosn�l a r�v�l�st seg�ti. Itt kell m�g megeml�tenem a dob �letre kelt�s�t, ugyanis a nedves, p�r�s id�ben a dob b�re megereszkedik s a h� hat�s�ra, fesz�l. Par�zs f�l� tartva fesz�l meg a dob b�re. Az �gynevezett t�tos dobot megetetik par�zzsal, ez a p�rhuzam fellelhet� a magyar n�pmes�kben is. Maga a r�v�lt �llapot el�r�s�hez nem el�g csak a dob, a t�tos szem�lye kifinomult �rz�keny vil�ga is sz�ks�ges. A szertart�sok avat�sok sor�n �nekelt dalokat a t�tos nem csak �nekli de meg is �li. Teh�t gyakran azt �nekli, amit �ppen tapasztal.
Az id� mult�val, �s a kereszt�ny vil�g terjeszked�s�vel az �si hitvil�gunk h�tt�rbe szorult, de soha nem sz�nt meg. Bizonyos r�szei bele�p�ltek a kereszt�nys�gbe, de nagyon nagy r�sze a n�pi hagyom�nyokba. Ezeket ma is �rizz�k ( karacs�ny, kerecseny-kar�csony, h�sv�t-term�kenys�g �nnepe, m�jusfa�ll�t�s, Gyertya Szentel� Boldogasszony-T�z szentel� Boldogasszony).
�rizz�k meg �nnepeinket �s az ezzel �titatott var�zs�t. �rizz�k meg nemzeti �ntudatunkat, hogy az �nnepeknek �s a n�p�nknek adjunk m�g a j�v�ben es�lyt a hossz� �s tartalmas �letre!

forr�s:
M�t� Imre: Yotengrit I-II
Cey-Bert R�bert Gyula: Hun-Magyar �svall�s

 

*****

 

            Szem�lyes megl�t�saim az �r�s m�sodik r�sz�hez kapcsol�d�an:

            A „vil�gfa” ma m�r ism�t „el�rhet� MAGUNKBAN”, vagy pedig „MAGUNKBAN VAN”. B�r mindegyik Vil�g „id�vel” ki�p�ti [form�ba �nti] M�s Vil�gokhoz is a Maga Kapcsol�d�si Rendszer�t, az mindig a SZ�VBEN is jelenl�v� Mint�knak megfelel�en �p�l(het) fel.

            Azt, hogy ki „milyen” Vil�gokkal teremthet k�zvetlen kapcsolatot, �NMAGA �lett� tett (megnyilv�nult) Mint�ja hat�rozza meg.

            A Vil�gokban megnyilv�n�that� „Eg�sz-s�ges” kapcsol�d�sokat csak az l�tes�thet, akinek a „Maga Kapcsol�d�si Pontjai/ter�letei” [Sz�ve �s csakr�i/csokrai] megfelel�en �s harmonikusan m�k�dnek.

            T�bbsz�r is eml�tett�k, hogy ma m�r a F�ld�n val� �let „Alap-szint�” m�k�d�s�hez legal�bb 12/13 F�csakra kiel�g�t� m�k�d�se/m�k�dtet�se sz�ks�ges. Aki k�pes a „testi” �s „f�ldi” csakr�i �s Sz�ve megfelel� m�k�dtet�s�re, az egy „f�ny-oszlopban” �ll/�l tulajdonk�ppen, mely a kapcsol�d�si lehet�s�geivel maga is egy „f�t” form�z. A Sz�v-ter�let megfelel� m�k�d�se az alapja a kapcsol�d�sok megfelel� m�k�dtet�s�nek.

OmM��TR� KJ