//lendvaykati.gportal.hu/gindex.php?pg=31987364&nid=5568487
Feketéné Lendvai Katalin lejegyzésében:
A Világfa ága
2010. május 20.
A Világfa ágai szélesen terülnek el az emberi létezés felett. Négy sas ül egyik-egyik ágán, és mindegyik egy égtáj felé fordítja tekintetét. Figyeli a horizontot, a felkelő Napot, szemmel kísérik a teremtést. A sasok mindegyike egy-egy őselemet mintáz. Ezek az őselemek a kezdetektől fogva a TEREMTÉS részét képezik.
A szellemi Én a Világfa törzsében nyilvánul meg,- azt mintázza,- hisz Ő az, aki összeköti az Alsó Világot a Felső Világgal,- Ő áll a Világfa tengelyén, a Világfa közepén. Ez a középpontot jelöli, magunk középpontját is. A folyamatosan változó és feltáruló életrendszerben bizonyos szakaszok ciklikusan ismétlődnek,- gondolok itt a teremtésre.
Ahogy írásom elején is említettem, a négy sas mindegyike egy- egy égtájat tükröz vissza felénk. De miért éppen a sas jelképezi az égtájak szimbolikáját, az elemeket az Ősteremtésben?
A sas egy olyan madár, amely folyamatosan képes megújítani magát.
Korszakonként újjászületik, és ezzel az újjászületéssel egy Új Világrendet is hoz magával.
A magyarok Szent Madara a SÓLYOM.
A Sólyom abban különbözik a sastól, hogy Ő egy olyan periférikus mozgással rendelkezik, amelyben folyamatosan újítja meg magát. Nem kell bizonyos ciklusoknak eltelnie ahhoz, hogy a megújulás létrejöjjön. Folyamatos áramlásban van, - folyamatosan köti össze az Égi világot a földivel,- tehát összekötő szerepet tölt be az Égiek, és az emberek között.
A SZENT SÓLYOM bennünk él, MAG-unkban. Abban a MAGban, amely a Krisztusi Minőséget hozta magával.
A Szent Lélek SÓLYOM képében repül az Atyához.
A magyarok számára a Szent Lélek SÓLYOM képében jelent meg, pl: Emese álma. A SÓLYOM képében megjelenő Szent Lélek a TURUL.
A TURUL- SZENT SÓLYOM,- ISTEN MADARA,- egy olyan jelképpé vált a magyarság számára, amely szent és kitörölhetetlen.
Az ŐSI MAG írásomban (kattintással elérhető: ŐSI MAG.) már utaltam rá, hogy kik tartoznak az ŐSI MAGhoz.
Nos ezeknek az ŐSI MAGoknak a lelkében a SZENT SÓLYOM él,- ami egy olyan lélekminőséget, energiát mintáz, amely a folyamatosan kiáradó életrendszerben újra és újra megújítja magát.
Ez a minőség nem keverendő össze a lélekmadárral!
Az ŐSI MAG, amelyben a SZENT SÓLYOM megnyilvánul, egy olyan minőséget példáz,- amely a Világ kezdete óta megjelenített életciklusokat egymásra rakódva és kiteljesedve jeleníti meg,- egymást átfedve, egy olyan tudást hoznak elő belőlünk,- ami mindig is a részünket alkotta. Ezt a tudást nem kell újra tanulnunk, csak fel kell idéznünk, emlékeznünk kell rá. Mélyen elmerülni magunkban, hogy mindaz a tudás, ami egykoron részünket alkotta, most a felszínre kerüljön.
Örök példa erre a SÓLYOM példája, aki hűségével és állhatatosságával bizonyítja be, hogy milyen mesteri fokon tud részt venni a teremtésben.
Az ŐS MAGban a SZENT SÓLYOM, lelkünk egy darabja, amely örök és megváltoztathatatlan.
ÖRÖK EGYSÉGET képez a TEREMTÉSSEL, a MINDENHATÓVAL, - folyamatos áramlásban van, ezáltal teljesíti ki magát.
Azok a MAGOK, akik az ŐSI MAGhoz tartoznak, most teljesítik ki magukban ezt a minőséget. A SZENT SÓLYOM, a FÉNYMADÁR,- összekapcsolódva MAGjukkal egy olyan egységet alkot, - amely teljes EGYSÉGBEN rezeg a TEREMTÉSSEL.
Egy olyan mintát áramoltat magán keresztül, amelyben az EGY SZENT ISTENI ÖRÖK IGAZSÁG kerül a felszínre és teljesíti ki magát. Ez a minőség megdönt minden hamis és álrendszert, teóriát. Lelkünkbe írva érezzük mi az igazság.
Ennek a minőségnek az aktiválásán még igen sokat kell dolgoznunk, de ez már eredendően önmagunkból adódik, a legbenső lényünkből tör elő.
Nem kell mást tennünk, csak hagynunk az áramlást mely belőlünk tőr felszínre.
Befelé figyelve olyan emlékeket és minőségeket tudunk a felszínre hozni , ami mindig is a miénk volt, így egyre inkább ki tudjuk terjeszteni magunkat és felvesszük az eredendő minőségünket.
Az ŐS MAGOK eggyé válva az új energiával egy olyan kódot tőrnek fel és hoznak elő MAGukból, ami a Teremtés kezdete óta a részüket alkotta. Ezért tanácsos megvizsgálni magunkat, hogy most hol tartunk,- hol helyezkedünk el a Világfán.
A Világfa minden egyes része egy szimbolikát rejt magában, amely folyamatos áramlásban van a teremtéssel. Ennek a magyarázatát könnyen megleljük különböző írásokban.
Amire most figyelniük kell az ŐSI MAG minőségeknek,- hogy a belső MAG egyensúlyát őrizzék meg. Ha ki is billennek az egyensúlyukból, próbáljanak meg mihamarább visszahelyezkedni a középpontjukba.
Felettébb fontos, hogy a Küldötti Minőségek csak az elvégezendő feladat teljesítésére összpontosítsanak, semmi más ne vonja el a figyelmüket.
Ha mégis megtörténne, kérjék mielőbbi visszaállításukat középpontjukba, eredendő minőségükbe.
További jó munkát kívánok ÖnMagunk megismeréséhez.
Áldás.
Meríté
Feketéné Lendvai Katalin
(részlet Máté Imre: Yotengrit -Jámbor Jánostól való teremtés monda Barbacsi változata)
(Rábaközi Tátosok szellemi hagyatéka)
8-9 ezer évvel ezelőtt az Eurázsiai pusztában élő népeknek egy gyökérről eredő hitrendszer kötötte össze. Az ember elképzeléseit, vágyait, amit az életben magának szeretett volna
(halhatatlanság, legyőzhetetlenség, egészség, örökélet, siker, természetfeletti erő birtoklása)
Ezt mind az Istenek jelképezték. Ez a hit mely élesen megkülönbözteti az égi világot az emberek földi világától. Ebben a világban az ember szorosan rá volt utalva embertársára, így kialakult egy szoros közösségi élet. Itt mindenki mindenkitől függött, s mindenkinek meg volt a helye és dolga a társadalmi rendszerezésen belül. A törzsfők, fejedelmek vezettek, az asszonyok gyereket neveltek, háztáji munkát végeztek, és ami a legfontosabb a család nyugalmát és irányítását felügyelték, persze ezt mind úgy, hogy a férj azt higgye ő, viseli a süveget. A puszta népei híresek voltak bátorságukról, harci teljesítményükről. De mi is tette az embert ilyen elszánttá és kitartóvá? A hit. Rögtön az elején elemezzük a szót. A hit: amit legbelül mélyen hiszek. Vallás: amit kifele mutatok, megvallom a világnak, az embereknek, amit mélyen magamban hiszek. De, ki vagy mi volt a híd Isten és ember között? A táltos (régiesen: tátos) gyógyító, jós, tanácsadó, hagyományt őrző, tanító, egyfajta iduk (szent) ember. Aki erre a hivatásra született, valamilyen rendellenességgel jött e világra az biz a tátos volt. Lovas kultúrájú népek három részre tagolt világnézete
- égi világ
- földi világ
- földalatti világ
A három világ szoros kapcsolatban van egymással melyet egy hatalmas képzeletbeli fa kötött (köt) össze (világfa, életfa, tetejetlen fa).
- égi világ: ahol a teremtő Ten él. Ten, vagy Tengri ez hun nyelven annyit jelent, mint végtelen ég, a mindenség (mai szóval Isten). Tengri szavunkat Kr.e. a második században jegyezték fel kínai krónikások.
- földi világ: emberek, állatok, növények lakhelye. Eleink úgy tartották, mindennek van szelleme (lelke), növénynek, állatnak, embernek, köveknek, víznek, tűznek stb.... Fontosnak tartották fenntartani a harmóniát természetben pl.: ha kivágsz egy fát, ültess helyette. Ma is ezt kellene szem előtt tartani!
- földalatti világ (alvilág): Ez nem a szó rossz érelmében van csak az alattunk lévő világot, jelképezi melynek kígyók, békák, bogarak, csúszó-mászók, sárkányok éltek. Az ősvallásban a kígyóknak, sárkányoknak nem volt negatív jelentésük, mint a keresztény felfogásban. Kígyó a föld tavaszi újjászületését, és magát az újjászületés lehetőségét jelképezte. Sárkány a földalatti világ tátos képességét és hatalmas erejét jelképezte.
Térjünk vissza a világfára.
Ennek a képzeletbeli fának "hét, vagy kilenc ága" van. Ezt a fát csak tátos, javas, regüs, garabonciás látta. De kik is voltak ezek az emberek? Ők nem szokványos módon születtek, különös ismertető jelekkel áldotta meg az ŐsTen. Különleges tulajdonságok erők birtokában voltak.
A világfa kilenc ága: jobb és bal fele a világosság és a sötétség örök körforgása. A világ állandó körforgásban van, folytonosan örvénylik váltakozik, mint: éjszaka-nappal, világosság-sötétség, élet-halál, esős idő-száraz idő, évszakok, stb.....
Az ősi hit jelképes értelmezése szerint a világfa kilenc ágán égi birodalmak helyezkednek el.
A világfa jelképes felépítése a magyar ősvallásban:
Jobb oldal legfelső ága:
-9- a nap, a fény birodalma
-8- napot jelképező mitikus tátos állat-ősök sólyom, sas, farkas, szarvas, ló, oroszlán, párduc, bika.
-7- napot jelképező mitikus férfi: Ős-atya.
-6- Dicső fejedelmeink vezéreink szellemei "lélekmadarai".
-5- Megszületendő fejedelmek, vezérek, fő tátosok szellemei.
-4- Dicső vitézeink szellemei.
-3- Megszületendő vitézek szellemei.
-2- Nép férfi őseinek szellemei" lélekmadarai".
-1- Megszületendő férfiak szellemei.
Baloldal legfelső ága:
-9- Hold birodalma.
-8- Holdat jelképező mitikus tátos állatok.
-7- Holdat jelképező mitikus nő: Ős-anya.
-6- Fejedelemasszonyaink, női fő tátosaink szellemei "lélekmadarai".
-5- Megszületendő fejedelemasszonyaink, női fő tátosaink szellemei.
-4- Hírneves asszonyaink szellemei, lélekmadarai.
-3- Megszületendő hírneves asszonyaink szellemei.
-2- Nép női őseinek szellemei, lélekmadarai.
-1- Megszületendő nők szellemei.
A világfa negyedik szintjétől az élet-halál-újjászületés állandó körforgásának szintjei helyezkednek el.
Ezt az úgy nevezett világfát mássza meg a tátos mikor útra kél az égiekhez esetleges kérdéseire, hogy választ kapjon tőlük. Egy képzeletbeli irányított égi utazás más szóval: révülés. Érdemes a szót elemezni mielőtt nekilátnánk megmagyarázni az értelmét. Révülés. Szótő rév, gondoljunk csak a révészekre, ők voltak, akik a folyó, vagy tó egyik partjáról átviszik a másikpartjára az embert. Egy átkelő, átsegítő állapot. Révület is ezt jelenti átkelni, átmenni egy másik világba. Ezt a révületet önmagában egyedül nehéz előidézni, kellenek segítők. Tátos segítői elsősorban a dob, doromb (földalatti utazás), tilinkó (égi utazás), különböző csörgő-zörgő hangszerek, de a pszihedélikus állapotot előidéző szerek is segítik ebben az utazásban.
A dob. A tátos egyik leg alapvetőbb segítője. Már az elkészítése érdekes, mert nem elég az állatot elejteni és feldolgozni a bőrét, de különböző szakrális lépcsőket is be kell tartani. A dobkeret elkészítéséhez is ez szükséges, fa kiválasztása tulajdonság alapján, feldolgozása stb.
A dobot felruházzák különleges tulajdonságokkal, s gyakran hasonlítják valamiféle állathoz, ami a tátos segítő állata, ez lehet ló, szarvas, bika.
A dob folytonosan ismétlődő rezgése és hangja, ami a tátosnál a révülést segíti. Itt kell még megemlítenem a dob életre keltését, ugyanis a nedves, párás időben a dob bőre megereszkedik s a hő hatására, feszül. Parázs fölé tartva feszül meg a dob bőre. Az úgynevezett tátos dobot megetetik parázzsal, ez a párhuzam fellelhető a magyar népmesékben is. Maga a révült állapot eléréséhez nem elég csak a dob, a tátos személye kifinomult érzékeny világa is szükséges. A szertartások avatások során énekelt dalokat a tátos nem csak énekli de meg is éli. Tehát gyakran azt énekli, amit éppen tapasztal.
Az idő multával, és a keresztény világ terjeszkedésével az ősi hitvilágunk háttérbe szorult, de soha nem szűnt meg. Bizonyos részei beleépültek a kereszténységbe, de nagyon nagy része a népi hagyományokba. Ezeket ma is őrizzük ( karacsány, kerecseny-karácsony, húsvét-termékenység ünnepe, májusfaállítás, Gyertya Szentelő Boldogasszony-Tűz szentelő Boldogasszony).
Őrizzük meg ünnepeinket és az ezzel átitatott varázsát. Őrizzük meg nemzeti öntudatunkat, hogy az ünnepeknek és a népünknek adjunk még a jövőben esélyt a hosszú és tartalmas életre!
forrás:
Máté Imre: Yotengrit I-II
Cey-Bert Róbert Gyula: Hun-Magyar Ősvallás
*****
Személyes meglátásaim az írás második részéhez kapcsolódóan:
A „világfa” ma már ismét „elérhető MAGUNKBAN”, vagy pedig „MAGUNKBAN VAN”. Bár mindegyik Világ „idővel” kiépíti [formába önti] Más Világokhoz is a Maga Kapcsolódási Rendszerét, az mindig a SZÍVBEN is jelenlévő Mintáknak megfelelően épül(het) fel.