20100518 II - Ism�t - Jelek, Jel�l�sek

  2011.08.12. 21:29

2009. december 19., szombat

 

JELEK/JEL�L�SEK

 

I. Figyelmeztet� Jelek

 

            Tegnap d�lut�n besz�lgett�nk Baranyai Zsuzsann�val arr�l, hogy t�bb (s�lyosabb) s�r�l�ssel is j�r� helyzetnek volt szemtan�ja r�vid id�n bel�l, melyekben a s�r�l�ssel �rintett n�ha jelent�s anyagi k�rt is szenvedett, �s emellett s�lyosabb testi s�r�l�si is keletkez(het)tek.

            �rz�sben az jelent meg, hogy ezek most kifejezetten „tesztel�sei” voltak/lehettek egyes [nem teljesen �j] gy�gy�t�si mint�knak/m�doknak, melyek vonatkoz�s�ban a „F�ldanya �s CSAL�DJA” m�g nem hoztak v�gleges d�nt�st.

            A kisebb-nagyobb s�r�l�sekkel j�r� �t�sek/�t�d�sek eddig is „alkalmazott gy�gy�t�sok” �s figyelmeztet�sek voltak a F�ld�n, �s az ut�bbi �vekben egyre gyakrabban ker�ltek alkalmaz�sra olyan esetekben, amikor valamilyen „sejtszinten is r�gz�d�tt” mint�t kellett kimozgatni �s/vagy elt�vol�tani (tudatba emelni, vagy �pp a tudatba-emel�s n�lk�l elt�vol�tani).

            Az elm�lt napokban is �rtuk, hogy p�ld�ul a sz�vet �rt s�r�l�sek eset�ben majd a F�ldanya �s CSAL�DJ fogj�k meghat�rozni, hogy „az egyes „t�pus�” Sz�v-probl�m�k milyen m�don, milyen [�gi �s F�ldi] Gy�gy�t�sok keret�ben ker�lhetnek Rendez�sre [20091217 – Egy kis �sszegz�s, 3. oldal utols� bekezd�s].

 

�rz�s: „Az ilyen (egy�bk�nt s�r�l�sekhez is vezethet�) figyelmeztet�sek �s gy�gy�t�si folyaMATok sor�n k�l�nleges �vatoss�ggal sz�ks�ges elj�rni, �s mindenkor �gyelni kell arra, hogy az esetlegesen keletkez� s�r�l�s/s�rt�s semmik�ppen ne haladhassa meg a megv�dend� �rt�keket/�rdekeket, tov�bb� minden esetben az �let �s szabads�g t�nyleges kiteljes�t�s�hez vezessen.”

 

Ma reggel, amint kimentem a konyh�ba, hogy elk�sz�tsem a gyerekek t�z�raij�t, ahogyan vettem el� a kamr�b�l a kenyeret, egy �veg a l�bamra esett. Nem f�jt t�lzottan, jelzett. Nem lett semmi baja az �vegnek sem, a l�bamnak sem. 1-2 perccel ezut�n m�shonnan esett le a t�zhelytiszt�t� spray �s egyid�ben egy s�tart�. Ezeknek sem lett semmi baja.

Ekkor eszembe jutott, hogy feltehet�en elfogadott a F�ldanya �s CSAL�DJA valamilyen (�j?) Szab�lyt az ilyen „koppan�sos”, figyelmeztet� gy�gy�t�sokr�l („erre vonatkoz�an” „v�rtam” jelet).

„Reggel” t�rt�nt mindez, �s a „konyh�ban”. Ebb�l arra „k�vetkeztettem”, hogy az egyik f� ter�lete ezek alkalmaz�s�nak az

 

�BRESZT�SEK

 

ter�lete lett, mikor valaki nem kell�en tudatos m�g valamiben, amiben hamarosan m�r tudatosnak kell lennie. Az ilyen figyelmeztet�sek hat�rozottak, de a lehet�s�gekhez k�pest nem f�jdalmasak, �s nem akarnak t�nyleges s�r�l�seket okozni, hiszen a c�l az �breszt�s, �s ezt nem felt�tlen�l hasznos „kiegyens�lyozatlans�g okoz�s�val” �sszep�ros�tani. Vagyis az ilyen �breszt�sek igyekeznek meg�rizni az �P-s�get, hogy ne kelljen k�l�n id�t ford�tani �jabb kiegyens�lyoz�sokra.

 

Szint�n ink�bb az �breszt�sek ter�let�hez tartozhat a „szinkronicit�s”, pontosabban a gyors egym�sut�nban ism�tl�d� jelek alkalmaz�sa, amely mellett m�r nem lehet elmenni egy legyint�ssel, hogy mindez csak v�letlen. Addig ism�tl�dnek ezek a jelek/jelz�sek gyors egym�sut�nban, am�g felh�vj�k a figyelmet valami fontos teend�re �s/vagy felismerend�re. Ez ak�r egy „tiszt�t�s” sz�ks�gess�ge is lehet: a fentebbi p�ld�ban a „t�zhely-tiszt�t� spray” �s a „s�” szinte egyid�ben esett le (mindkett� tiszt�t�shoz is kapcsol�dik: oda�gett, r�gz�lt szennyez�d�sek elt�vol�t�sa, illetve mi gyakran f�rd�nk s�s v�zben is, mert az a testet �s a teljes energiarendszert is egyidej�leg tiszt�tja/harmoniz�lja) (utalhat a „k�ls�” �s „bels�” tiszt�t�sok „egyidej�” sz�ks�gess�g�re, a megfelel� t�pl�lkoz�sra/t�pl�l�sra, a „t�r-tiszt�t�s” sz�ks�gess�g�re) (a „lees�s” gyakran utalhat valaminek az „abbahagy�s�ra” is, vagy �ppen az elkezd�s sz�ks�gess�g�re).

 

Az ilyen figyelem-felh�v� jelek alkalmaz�sa azt a c�lt is szolg�lja minden �rintett eset�ben szinte minden esetben, hogy „kialak�t�sra ker�lj�n egy olyan ’kommunik�ci�s frekvencia’ a test�ben �l� l�lek sz�m�ra, amelyben k�pes lesz meghallani/meg�rezni a MaGa szem�lyes vezet�s�t. [Vagyis a figyelmeztet�sek – egy meghat�rozott „id�n” bel�l – addig folynak �s olyan form�t igyekeznek felvenni, hogy megtal�lhat� legyen a „bels� hang �s vezet�s” leg-yobban m�k�d(tethet)� form�ja/m�dja.]

 

Amikor ezek az „enyh�bb” �breszt� �s figyelmeztet�, figyelem-felh�v� jelek nem vezetnek eredm�nyre (illetve nem el�gs�gesek), akkor elkezd�dnek a kiss� „kem�nyebb” figyelmeztet�sek. Ezek igyekeznek szint�n nem t�l nagy s�r�l�ssel �s f�jdalommal, nem t�l nagy, de m�gis „�rz�kenyen” �rint� anyagi vesztes�g okoz�s�val felh�vni a figyelmet az �let egy v�ltoz�sra szorul�

ter�let�re. Ilyenkor figyelni kell arra, hogy „konkr�tan milyen (test-)ter�let” �rintett a s�r�l�s vagy a f�jdalom �ltal, illetve anyagi vesztes�g eset�n „milyen m�k�d�s�nket �rinti/korl�tozza”.

P�ld�ul ha az „aut�t” vagy m�s k�zleked�si eszk�zt, illetve kifejezetten a „l�bat” �rinti egy ilyen s�rt�s �s/vagy s�r�l�s, akkor az jelezhet „nem-megfelel� halad�si �temet vagy ir�nyt”, vagy pedig [ami r�szben ugyanez:] a „lass�t�s”, pihen�s sz�ks�gess�g�t, az �lettemp� visszav�tel�t.

Egy „kezet” �rt s�r�l�s utalhat valamilyen „k�zi”, teremt� tev�kenys�g nem megfelel� (p�ld�ul el nem v�gzett �s/vagy el-nem-v�gezhet�) volt�ra.

Tulajdonk�ppen ennek az �breszt�si �s figyelem-felh�v�si m�dnak (r�szben) az utols� fokozatai k�z� tartozik az, amikor a fizikai testet valamilyen komoly trauma/s�r�l�s/s�rt�s �ri an�lk�l, hogy maga az �let ez�ltal k�zvetlen vesz�lynek lenne kit�ve. [„S�lyosabb” esetekben ez t�nhet �gy, hogy az �let is t�nyleges vesz�lynek volt kit�ve.]

Sokf�le „alkalmaz�si ter�lete” lehet a s�r�l�sekkel is j�r� figyelmeztet�seknek, de az els�dleges mindig a figyelemfelh�v�, figyelmeztet� jellege. Gyakran t�nyleges gy�gy�t�s is kapcsol�dik/kapcsol�dhat az ilyen s�lyosabb (de nem felt�tlen�l �letvesz�lyes!) s�r�l�ses figyelmeztet�sekhez: gyakran az �t�s �s �t�d�s, s�r�l�s „helye” �s „jellege”, „m�lys�ge”, „elhelyezked�se” is komoly figyelmeztet� jel, �s emellett pedig az „adott ter�leten” l�v� valamilyen minta vagy m�lyebb trauma/s�r�l�s „kimozd�t�s�t” is c�lozza, hogy az k�nnyebben felismerhet�v� �s elt�vol�that�v�/kiegyens�lyozhat�v� legyen.

K�l�n�s figyelmeztet� jel az, amikor p�ld�ul csoportos s�r�l�sek t�rt�nnek. Ilyenkor mindegyik �rintett „egy�nre lebontva” is megkapja a maga figyelmeztet�s�t, �m a „csoportos” t�rt�n�s mindig hordoz m�s figyelmeztet�st is: a legt�bb esetben kapcsol�dik valamilyen, az adott szem�lyen t�lmutat� (gyakran m�sokra is kihat�!) felel�ss�gre vagy hat�sra. F�leg olyanok eset�ben t�rt�nnek meg az ilyen s�r�l�sek (p�ld�ul t�bb j�rm� is megs�r�l egyetlen �tk�z�s sor�n, illetve valaki �gy szenved el egy bizonyos s�r�l�st, hogy k�zben „m�sokat is mag�val sodor”), akik valamilyen csoportos tev�kenys�gben is �rintettek.

 

Vannak (lehetnek) kifejezetten olyan s�r�l�s-bek�vetkez�sek, amelyek egy

GY�GY�T�ST

seg�tenek, csak �s kiz�r�lag azt a c�lt szolg�lj�k, hogy az �rintett szem�lyben „sejt-szinten”, vagy pedig a „finomenergia-test�ben” elhelyezked� elt�vol�tand� minta kimozduljon/lev�ljon, �s �gy elt�vol�t�sra ker�lj�n. Az ilyen jelleg� gy�gy�t�sok – minden r�szlet�kben – nem mindig t�rj�k fel magukat a tudatos �n sz�m�ra, b�r annyi gyakran megjelenik a tudatban vagy �rz�sekben, hogy „valaminek t�voznia kellett a testb�l”, ami m�r idej�t-m�ltt� lett. N�ha egyes „kil�p�si kapuk” fel�l�r�sa eset�n (amikor valaki nem k�v�n vagy nem „tud” �lni az adott kil�p�si vagy m�s v�lt�si kapu lehet�s�g�vel) annak „mint�i/k�djai” ilyen �t�d�sek hat�s�ra is elt�vozhatnak). Csak az t�vozhat el ilyen esetekben, „aminek felt�tlen�l t�voznia kell”.

 

A legt�bb mai „�t�snek/�t�d�snek” teh�t fontos seg�t�, �breszt� �s figyelemfelh�v�, esetleg kifejezett gy�gy�t� szerepe van.

„Az ilyen (egy�bk�nt s�r�l�sekhez is vezethet�) figyelmeztet�sek �s gy�gy�t�si folyaMATok sor�n k�l�nleges �vatoss�ggal sz�ks�ges elj�rni, �s mindenkor �gyelni kell arra, hogy az esetlegesen keletkez� s�r�l�s/s�rt�s semmik�ppen ne haladhassa meg a megv�dend� �rt�keket/�rdekeket, tov�bb� minden esetben az �let �s szabads�g t�nyleges kiteljes�t�s�hez vezessen.”

Ezek az �t�sek �s �t�d�sek igyekeznek minden egyes esetben csak a „legsz�ks�gesebb m�rt�kn�l” maradni, �s igyekeznek m�sokra sz�ks�gtelen�l nem kihatni. M�sokra K�ZVETLEN kihat�sok legink�bb ott k�pzelhet�ek el, ahol t�bbeket is �rinthet egy hasonl� jelleg� �breszt�s �s/vagy figyelmeztet�s. Az ilyen „m�sokra is �tterjed�” Hat�sok mint�i is igyekeznek azonban a lehet� legteljesebben „szem�lyre szabottak” maradni, vagyis azt el�rni, hogy egy adott, t�bbeket is �rint� helyzetb�l minden �rintett meg is �rtse, hogy miben van sz�m�ra a figyelemfelh�v� jel.

 

II. Jel�l�sek

 

            A tegnapi �r�sban eml�tett�k meg, hogy [t�bb m�s, a F�ldanya �ltal erre felHatalmazott „Szakr�lis Er�” mellet] a KRISZTUSI Magyar Szent Korona is „kiJEL�lte” „tegnap”, hogy „kikkel k�v�n �s tud k�zvetlen�l is egy�ttm�k�dni”.

            A „Jel�ltek” ennek megfelel�en egy „F�ny-Jelet”, F�ny-Hologramot kaptak a F�ldany�n kereszt�l a „Sz�v�kbe” (!), amely egyes esetekben �lthet valamilyen testi megjelen�si form�t/jelet is [nem felt�tlen�l jelenik meg fizikai form�j� jelk�nt a testen].

            Ismert ma m�r sokak el�tt, hogy az �seitek k�z�tt is voltak k�l�nf�le „Jelekkel” megsz�letettek. Nem a „t�bbes ujjal” vagy t�bblet-csonttal megsz�letettekre gondolok itt els�dlegesen, b�r k�ts�gtelen, hogy ezek is mindig utaltak bizonyos hozott tud�sra �s k�pess�gekre. Legink�bb bizonyos „finom rajzolatok” voltak ezek a Jelek, amelyek a Sz�vb�l a finomenergia-testeken �t gyakran megjelentek a fizikai testen is. �ltal�ban ezek olyan Jelek voltak, amelyek vagy a test egy bizonyos pontj�n/ter�let�n jelentek meg, vagy pedig valamilyen hasonl� rajzolatot mutattak. A legt�bbsz�r ezek a Jelek a test olyan ter�letein jelentek meg, amelyek „idegenek” �ltal nem voltak k�zvetlen�l l�that�ak, vagyis csak azok ismerhett�k ezt fel, akikre az adott Jel t�nylegesen is vonatkozott.
 

            El�fordul(hat)nak olyan Jel�l�sek is, amelyeket valaki nem (k�zvetlen�l) a sz�let�s�vel hoz egy-egy �let�be, hanem valamilyen �rdemei alapj�n �ri el. Ezek olyan Jel�l�sek is lehetnek – ha fizikai form�t is �ltenek (t�bbnyire a test „fel�let�n”) – amelyek rendszerint m�r m�sok �ltal is k�nnyebben felismerhet�ek.
 

A „sz�gyen-b�lyegekkel” ellent�tben azonban ezek szinte soha nem „hivalkod�ak”, �s ez�rt gyakran nem is l�that�k mindenki �ltal.

 

A „Pecs�tekr�l �s B�lyegekr�l b�vebben �rtunk:

 20090123 - Pecs�tek, Tervek, Lehet�s�gek...

20090125 - B�lyegek

20091219 I – Kor�bbi �zenetekb�l – Pecs�tek, B�lyegek

 

A „Pecs�tet” mindig a F�ldanya „adja”, a „Jel�l�s” pedig legt�bbsz�r valamilyen „speci�lisabb” vagy „csal�di” KRISZTUSI Er� �ltali „kiv�laszt�st” vagy „megh�v�st”, ebb�l kifoly�lag „Feladatot” �s/vagy „Er�t/K�pess�get” jel�l.

Lejegyezte OmM��TR� KJ, Budapest, 2009. december 19., 08.09.

 

*****
 

Csal�di jelek

 

            Sokf�le „Nemzets�g/Csal�d” �l a F�ld�n, �s sokf�le „Birodalomban”: „fels�” �s „als�”, „k�z�ps�” Vil�gban. A F�ld�n nagyon sokf�le �l�l�ny �l EGY CSAL�DOT ALKOTVA, SzeRves K�z�ss�gben. N�ha tal�n „f�ld�n k�v�linek” t�n(n�)nek, hogyha tal�lkoz(hat)n�tok vel�k, pedig �k is a F�ldanya Gyermekei, SzeRves L�nyei a F�ldnek.

            Vannak olyan L�nyek is a F�ld�n, Akiket csak „�tmenetileg” fogadott be a F�ld, egy „�tmenetileg” r�vid id�re, p�ld�ul „addig, am�g bizonyos s�r�l�seiket meggy�gy�t(hat)j�k, vagy pedig am�g valami miatt „felt�tlen�l sz�ks�ges” volt.

            A F�ld SzeRves L�nyeiv�, �s �gy a F�ldanya �ltal t�mogatott �let�ekk� azok lettek �s lehetnek, Akik elfogadt�k �s meg is tartott�k a KRISZTUSI F�ldi m�k�d�seket �s Rendet --- vagyis az „�letet” (k�l�n�sen a SzeRves F�ldi �letet) �s Szabads�got tisztelve �s elfogadva/seg�tve, �s a Szeretet T�rv�nyein alapul�, minden �rintett sz�m�ra kiteljes�t� �letet �ltek. Az ilyen L�tez�k (ma is) (�s) ma m�r ism�t a „F�ldanya Pecs�tjeivel” (azaz Enged�lyeivel) �lnek.

            Mindenkor voltak/vannak olyan L�tez�k, Akik a F�ld [KRISZTUSI] Rendj�nek ellenszeg�ltek, lehetnek ezek (l�tsz�lag) emberek vagy ember-szer�ek, �s lehetnek ak�r „idegenek” is [„F�ldiek” �s „nem-F�ldiek”]. �k gyakran egy olyan „j�tsz�t�rnek” tekintett�k/tekintik a F�ldet, ahol „k�vetkezm�nyek” n�lk�l j�tszhatnak T�rv�nyekkel �s Renddel, „rendelkezhetnek” a m�sok yavai �s �letei felett. Azonban a F�ld�n is – ahogyan mindenhol m�shol is – minden tettnek megvannak a maga k�vetkezm�nyei, m�g ha a F�ld „szab�lyai” �gy is m�dos�ttattak egy „id�re” [bizonyos s�r�l�sek miatt korl�tozottan m�k�dhettek csak], hogy ak�r „jelent�sen el is tol�dhatott” a tettek m�rlegel�se �s a sz�ks�ges kiegyens�lyoz�sok elv�gz�se.

            Ma m�g az emberek egy jelent�s r�sze – �s tulajdonk�ppen m�g (r�szben emiatt is) MAGA a F�ld sincsen felk�sz�lve arra, hogy bizonyos „t�pus�” k�zvetlen kapcsol�d�sokba l�pjen m�s Vil�gok L�tez�ivel. Ahhoz, hogy kiegyens�lyozott �s ez�rt �P�T� kapcsol�d�s j�hessen l�tre b�rmilyen k�t f�l k�z�tt, el�sz�r sz�ks�ges az, hogy minden �rintett „biztosan �ljen a maga mint�iban”, hiszen csak ekkor tud �rv�nyes�lni a „sz�ks�ges m�rt�k�” felel�ss�g �s szabads�g.

            Ennek a „v�rakoz�” helyzetnek az els�dleges okai

-          egyr�szt az emberi �rzelmi/energetikai m�k�d�sek kell� kiegyens�lyozotts�g�nak a hi�nya,

-          m�sr�szt a[z] [F�ldi �s Kozmikus] �letre vonatkoz� T�rv�nyek �s M�k�d�sek kell� ismeret�nek a hi�nya,

-          tov�bb� az „�nMaG” kell� ismeret�nek, �s �gy a t�nyleges teremt�si er�k �s k�pess�gek ismeret�nek �s tudatos m�k�dtet�s�nek a hi�nya.

            Az emberek jelent�s r�sze ez�rt ma m�g „gyermek-min�s�g�” l�tez�k�nt l�phet csak kapcsol�d�sba [a F�ldanya enged�ly�vel] olyan L�tez�kkel, Akik k�pesek a megfelel� Seg�t� Min�s�geikkel �s Rezg�seikkel seg�teni az embereket [�s ez�ltal „A Csal�dot”] a megfelel� �p�l�sben.

 

Teh�t egy�ltal�n nincs kiz�rva az, hogy a F�ld erre m�r felk�sz�lt L�tez�i a MaGuk Sz�v-�tj�n �t, a sz�mukra m�r SzeRves �ton megny�lt m�dokon ak�r (m�r ma is) k�zvetlen�l is kapcsol�d�sba l�phessenek m�s Vil�gok L�tez�ivel --- s�t, a majdan lehet�v� v�l� K�ZVETLEN ilyen kapcsol�d�sok KI�P�T�SE a F�ld SZ�V-�tjainak �s a SzeRves L�tez�k Sz�v-�tjainak a Rendez�s�vel ism�t kezdet�t is vette. Amilyen m�rt�kben MEG�RIK a F�ld �s SzeRves �lete majd a K�ZVETLEN, Sz�vb�l ny�lt �s a Sz�ven �t m�k�dtethet� [azaz „B�borF�ny�”, vagy m�s n�ven SzeRves] kapcsol�d�sokra m�s Vil�gok L�nyeivel, �gy teremt�dnek majd meg a minden �rintett sz�m�ra legnagyobb el�nnyel j�r� ilyen kapcsol�d�si utak.