20100511 - Pusztai Orsoly�t�l a Szent Koron�r�l - r�gebbi lejegyz�sekb�l szemelv�nyek a Szent Koron�hoz kapcsol�d�an (III. r�sz)

  2011.08.12. 22:16

            Nagyon r�viden szeretn�nk csak �rinteni egy k�rd�st, amely tal�n seg�t meg�rteni bizonyos F�ldi alapelveket �s az elm�lt id�szak t�rt�n�seit. El�lj�r�ban is lesz�gezem, hogy semmif�le „politikai” ind�ttat�s nincs jelen e lejegyz�sben, egy MaGosabb szempontb�l mutatunk r� egyes t�rt�n�sek �sszef�gg�seire. Ezeknek a t�rt�n�seknek m�s szempont� �sszevet�sei is l�teznek, �s azok is helyesek lehetnek.

            A F�ld �let�nek els� id�szak�ban a F�ld�n �l�k k�z�ss�ge egy�tt kialak�tott egy saj�tos �letet/�letutat, amelyen el k�v�ntak indulni, �s nagy vonalakban meghat�rozt�k a kezd� l�p�seket �s az „Alap-Elveket”, valamint a „F� Ir�nyt”.

            Egy olyan rendszert alak�tott ki a F�ld, amely a „bizalomra” (is), a Szeretet egy k�l�n�s, seg�t� jelleg� min�s�g�re is �p�lt. [„Bizalom-gyakorlatk�nt” ma is emlegetik azt, amikor k�t szem�ly egym�ssal szemben �ll, �s egyik�k becsukja a szem�t, majd eld�l --- a m�sik pedig elkapja.]

            A F�ldre az eredetileg kidolgozott elvek szerint b�rki egy meghat�rozott „beavat�s” [SzeRves sz�let�s] ut�n �rkezett, �s ez a „beavat�s” biztos�totta azt, hogy minden �rkez� „illeszkedett” a t�bbiekhez is, m�g ha valami „k�l�nleges” min�s�ggel is �rkezett. Minden l�tez�nek volt „feladata” (amit v�lasztott, amiben kiteljesedni, gyakorlatot szerezni k�v�nt, amivel seg�teni k�v�nt m�sokat vagy esetleg kifejezetten a F�ldet), mindenkinek volt p�rja/t�rsa/csal�dja, �s mindenki biztosan tudta, hogy b�rmivel is tal�lkozik �lete folyam�n, ha azt elfogad�ssal �s szeretettel k�zel�ti meg, abb�l csak „y�” �s gyarapod�s sz�rmazhat mindenki sz�m�ra.

            Amikor a F�ldre a „sz�let�s beavat�s�t” megker�lve [megfelel� el�k�sz�t�s �s �sszehangol�sok n�lk�l] �rkeztek l�tez�k (akiket emiatt h�vunk idegennek), megbomlott ez a m�k�d�s, megbomlott ez a kidolgozott rend. A bizalmon alapul� m�k�d�sek [mely a F�ldi �let alapja volt!] id�vel m�lyen s�r�ltek amiatt, hogy a F�ldiek gyakorolt�k a bel�j�k iv�dott bizalmat az idegenek ir�ny�ba is, �s id�vel megtapasztalt�k a sz�mukra kezelhetetlen, zs�kutc�kba szor�t�, puszt�t� hat�sokat.

            Eml�tett�k azt is, hogy az idegenek egy r�sze egy „t�rv�nyes rabszolgas�got” k�v�nt – mint �j �let-form�t – kialak�tani a F�ld�n, �s ennek �rdek�ben elkezdtek egy „k�ztes, hibrid” form�t/l�tet l�trehozni.

[Term�szetesen a k�l�nb�z� idegen- �s hibrid-csoportok k�z�tt ennek a konkr�t megval�s�t�sa ter�n sem volt egyet�rt�s (milyen „szerepek” ker�ljenek kialak�t�sra, �s azok hogyan/kiknek ker�ljenek kioszt�sra).]

A „hibridnek” az a jellegzetess�ge, hogy t�nylegesen �s teljesen egyik „sz�l�j�hez” sem tartozik, a l�te „l�g a leveg�ben”, nem vonatkoznak r� a szab�lyok, sehol sincs otthon, �s �gy elhitethet� vele, hogy b�rhol otthon lehet.

            Mivel ez a „k�ztes l�t” „f�lig (t�bbnyire) m�gis ember is”, �gy az emberekre vonatkoz� szab�lyok k�z�l azokat, amelyekre figyelemmel „el�ny�kh�z” juthattak, magukra n�zve alkalmazt�k, �s elv�rt�k, hogy m�sok is alkalmazz�k vel�k szemben --- amely szab�lyok pedig h�tr�nyosan �rintett�k volna �ket, azoknak idegens�g�kre (n�ha mint valami kiv�lts�gra) hivatkoz�ssal nem vetett�k al� magukat.

            Az „idegenek” tervei az ilyen k�ztes vagy hibrid �letekkel az volt, hogy „�ltaluk megszerezz�k a t�nyleges”, azaz a F�ld �lete feletti hatalmat. Ez�rt p�ld�ul a legt�bb, vagy ink�bb sok „helyen” mind a „politikai elit”, mind pedig a l�that� gazdas�g �l�re ilyen „hibrid/k�ztes �letek” ker�ltek „be-�ltet�sre” [egy sz�kre le�ltet�s �rtelemben]. Am�g a „hibridek” kisebbs�gben voltak, addig l�tsz�lag elfogadt�k �s betartott�k a t�bbs�gre („emberekre, F�ldeikre”) vonatkoz� T�rv�nyeket �s Szab�lyokat („bizalom-�p�t�s”), amikor azonban „t�bbs�gbe” ker�ltek, egy saj�tos „jog-alkot�sba” kezdtek. Az volt a c�ljuk, hogy „�tford�ts�k” t�nylegesen is az �letet, �s olyan helyzetet teremtsenek meg „teljesen hivatalosan/t�rv�nyesen”, a „n�p (helyiek) �ltal megszavazottan”, amely biztos�tja azt, hogy majd az „idegenek” legyenek a „jogos, �r�k�s urak”, �s az eredend� F�ldi �l� k�z�ss�g el�sz�r csak megt�rt l�tez�, esetleg vend�g/b�rl� legyen a saj�t Vil�g�ban, id�vel pedig hivatalosan is „idegen” [„Tess�k, el lehet menni”.]

            Miut�n a „k�ztes l�tez�k/hibridek” elv�gezt�k volna ezt az �tford�t�st, egyszer�en „�ket” is „idegenn�” lehetett volna nyilv�n�tani, �s �gy a „t�pl�l�s” megsz�ntet�s�vel gyorsan el is t�nn�nek az �letb�l --- hiszen nem er�s�tett�k meg a SzeRves �let�k val�di „gy�kereit”.

A tegnapi lejegyz�s 9/10. oldal�n eml�tett �j Seg�ts�g/Gy�gy�t�si lehet�s�g vonatkozik azokra a magukban idegen Mint�kat hordoz�kra, Akik a F�ld Rendj�nek betart�sa ter�n meghat�rozott �rdemess�get m�r felmutattak. �k – ha a F�ldi �letben marad�st v�lasztott�k – r�szesei lehetnek a most elindult F�ldi Gy�gy�t�si Folyamatoknak, �s viszonylag r�vid id� alatt �t�ll�thatj�k a L�tez�s�ket a SzeRves F�ldi Mint�kra. Ezt csak akkor tehetik meg, HA ehhez m�r elv�gezt�k a sz�ks�ges el�k�sz�leteket, vagyis a F�ld Rendj�nek megfelel� �letet �ltek, �s ez�ltal egy megk�vetelt �rdemess�get el�rtek.

 

            Tulajdonk�ppen egyetlen dolog h�zta �s h�zhatta kereszt�l az idegenek „�tforgat�sra” ir�nyul� „sz�m�t�s�t”, az, ha miel�tt ez a fizikai, a t�nyleges l�tez�s szintj�n megt�rt�nhetne

[vagyis hivatalosan is kimondott� lenne T�RV�NY, AKOTM�NY �LTAL p�ld�ul itt a magyar vonatkoz�sban, hogy a magyar nem honos n�p e K�rp�t Haz�ban, nincs itt t�nyleges gy�kere, teh�t idegen, �s m�s n�p �l itt m�r magyar elnyom�s alatt hossz� �vezredek �ta, �s erre term�szetesen fontos bizony�t�kok is el�ker�ltek az ut�bbi �vekben] [m�g az „�shaza” (vagy ak�r a „csillag-gy�k�r”) fogalma is �gy kiford�t�sra ker�lhetett volna, hogy akkor oda kell (vagy m�shova) kitelep�teni az itt �l�ket…]

a F�ldanya �jra m�k�d�sbe tudja hozni a MAGA Eredend� Rendj�t �s M�k�d�s�t --- t�bbek k�z�tt a Feladat-kioszt�st az �j korszakra, mely azt eredm�nyezi, hogy CSAK a F�ldanya �ltal felmutatott Feladatok k�z�l kiv�lasztott, a F�ldanya �ltal K�ZVETLEN�L Y�v�-hagyott Feladat hivatalos felv�llal�sa (�s a v�llal�snak megfelel� teljes�t�s) lehet ALAPJA a F�ldi [SzeRves!, Yogos] �letnek minden l�tez� eset�ben. Mindezeken t�l, amennyiben a F�ldanya �jra m�k�d�sbe tudn� hozni a maga SzeRves besz�let�si/lesz�let�si (azaz els�dleges �s ALAP, KIKER�LHETETLEN beavat�si) rendszer�t, akkor lehet�s�g ny�lna az �sszes hozott �s szerzett/keletkezett idegen minta kisz�r�s�re, majd pedig kiemel�s�re is, vagyis

hivatalosan,

a F�ldanya �ltal k�zvetlen�l is meg�llap�that�/MEG�T�LHET� �s MEGER�S�THET� (!) lenne,

hogy

MI A SZERVES A F�LD�N,

�S MI AZ IDEGEN.

 

Teh�t ilyen esetben „hi�ba” mondan� egy pap�rra le�rt t�rv�ny azt, hogy egy „f�ldter�letet” �rint�en (vagy az eg�sz F�ldet �rint�en) „ki” az „idegen” �s ki az „�r�kt�l fogva jogos” l�tez� ---

a F�LDANYA m�k�d�se pontosan megmutatja azt,

hogy KI RENDELKEZIK YOGOSAN FELV�LLALT,

ADOTT TER�LETHEZ KAPCSOLT FELADATTAL �s �gy �let-Lehet�s�ggel,

 

�s ki az, aki t�nylegesen idegen egy ter�leten, vagy ak�r a F�ld �let�ben.

 

            Az elm�lt k�t �v sor�n megt�rt�nt mind a F�ldanya SzeRves Sz�let�s-Csatorn�j�nak �s Sz�let�s-Rendszer�nek a helyre�ll�t�sa, mind pedig a F�ld ALAP-jainak ism�telt helyre�ll�t�sa, �s ezekre alapul�an pedig id�n augusztus h�napban a F�ldanya SZ�V�NEK/UGAZS�G�NAK ism�telt m�k�d�sbe hoz�sa, �s ezt k�vet�en a Sz�v-utak �s Sz�vek Rendez�se (ez ut�bbi kett� FolyaMA(A)Tos). Aki nem hangol�dott hozz� kell�en a SzeRves F�ldanyai Mint�khoz, az nem tud l�t�ben/�let�ben meg�julni a most foly� F�ldi SzeRves V�lt�si/V�ltoz�si Folyamatokban.

T�bbsz�r is le�rtuk mi magunk is az al�bbi �zenetet ennek az �vnek a folyam�n – felh�vva a figyelmet a legfontosabbra:

20090214 – Ism�t, mert fontos

„2009. febru�r 14., szombat

Ism�t, mert fontos

 

Kor�bbi �zenetekb�l:

„Fontos tudni, hogy a F�ldanya „�n�ll� d�nt�shoz�si yoggal” rendelkezik abban a k�rd�sben, hogy kinek �s minek ad �letet – mert ez a szabad akarat bolyg�ja!”

 

„Fontos, hogy amely k�z�ss�g vagy n�p „megkapta” a gondoz�s�ra b�zott ter�letet a F�ldany�t�l, az

-          pontosan �s gyorsan, hat�rozottan �p�tse ki szeretet-teljes kapcsol�d�s�t a F�ldany�val,

-          �s k�rje a F�ldanya �s KRISZTUS t�mogat�s�t, hogy a re�-b�zott helyet az „�j Templom�v�” alak�tsa.

-          Tudatosan h�vni �s fogadni, a f�ldben �s MaG�ban f�ldelni kell a Feladat Megval�s�t�s�t seg�t� �j Er�ket --- �s ez fokozatosan kialak�tja az elk�vetkez� tapasztal�sok �j Rendszer�t.

 

            Ahogyan �sszehangol�dik a „f�ld” �s „gondoz�ja”, �gy t�rulnak majd fel a F�ldanya �s KRISZTUS „aj�nd�kai”. (Vonatkozik ez egy�nre, k�z�ss�gre is!)”

 

            Ha j�n a „vihar” – valami biztons�gos „helyen” („templomban”) kell lenni… Ha „m�shov�” nem is jutunk el, de a „sz�v�nkben/hit�nkben” nagyon er�sen meg kell majd kapaszkodni…”

 

M�sik �zenetben:

20081015 II – A F�LD�n NINCS t�bb� �res hely

„Egy-egy �let, t�r/id� a F�LD-�n csakis

a megfelel� Feladatok yogos felv�llal�sa ut�n �s mellett vehet� birtokba.

 

B�rmilyen olyan viselked�s vagy l�tforma a F�ldi L�tez�sb�l azonnal kiv�tetik, mely a F�ld �ldott Rendje ellen�ben ir�nyul vagy ir�nyulna.

Az �tmeneti id�szakban a MEGEL�Z�S az egyik F� V�d Elem! Egy Gy�gyul� �let eset�n nincsen helye „k�s�rletezget�seknek” (csak egy nagyon sz�k k�rben), �s a Biztos, bev�lt V�d-elemek Vigy�z� Hatalma Van Jelen.”

 

OmM��TR� KJ, Budapest, 2009. december 30., 00.23

 

*****

 

            N�h�ny gondolat m�g a Bizalom „term�szet�r�l”.

            A Bizalom eredend�en elv�laszthatatlanul r�sze [egy „�rnyalata, sz�ne”] a Szeretet „m�k�d�s�nek”. Tulajdonk�ppen a Bizalom az, amely L�TRE HOZZA, illetve MEG IS VAL�S�TJA a t�nyleges [szeretet] �RAML�SOKAT.

 

            A Bizalom: KAPCSOL�D�S.

            A Bizalom a Szeretet „M�k�d�se”, egyik F� M�k�d�si Elve, amely

 

az „EGYek Vagyunk”-b�l ered,

annak MEGNYILV�NUL�SA,

a seg�t�, kieg�sz�t� m�k�d�s MEGVAL�S�T�SA az egyes kapcsol�d�sokban/helyzetekben.

 

            Ebb�l a szempontb�l a Bizalom a Szeretet „r�sze”, mely a Szeretet T�NYLEGES MEGVAL�S�T�S�BAN �s megismer�s�ben seg�t/k�zvet�t. Nincsen benne semmilyen „k�nyszer”, hanem ahogyan a Szeretet, �gy a Bizalom is egyszer�en csak „VAN”.

 

            Ma m�g ennek a s�r�lt [Szeretet]r�sz-nek a „gy�gy�t�sa” r�szben „�n�ll� feladatnak” is t�nik, �s ez abb�l ad�dik, hogy ism�t fel kell ismerni a Bizalom val�di L�ny�t/Term�szet�t, a Szeretett�l elv�laszthatatlan l�tez�s�t �s m�k�d�s�t.

            Amint ezek a „felismer�sek” [mint Kiegyens�lyoz�sok] megt�rt�nnek a megval�s�tott �letben (t�nyleges meg�l�sek, megtapasztal�sok �ltal!), a Bizalom „mag�t�l” VISSZAILLESZKEDIK a L�TEZ�BEN �s L�TEZ�SBEN is a Szeretetbe, �s onnant�l kezdve ism�t nem lesz „k�l�n” l�tez�se, hanem ism�t egy k�l�nleges „�rnyalata/sz�ne” lesz majd a Szeretet M�k�d�s�nek �s megtapasztal�s�nak.

Lejegyezte OmM��TR� KJ, Budapest, 2009. december 30., 11.47.

 

*****

 

G�rdonyi G�za: Magyar sors

(R�szlet a Lehel k�rtje c�m� k�nyvb�l – T�th K�nyvkeresked�s �s Kiad� Kft)

 

     „A fejedelem haldoklott. Az �gy�n�l ott �llt egyetlen fiacsk�ja, a t�z�ves Zolt�n. Ott t�rdelt, zokogott a feles�ge is. S ott �llt a h�rom vez�r a h�t k�z�l: L�l, B�lcs, Botond.

     Bizony h�sz �ve m�r, hogy Lebedi�ban �r�k sz�vets�get ittak a nagy �lmossal egym�snak v�r�b�l. Az�ta �lmos is elk�lt�z�tt e f�ldi vil�gb�l. A vez�rek is egyenkint k�lt�ztek ut�na. S �m a fejedelem is k�sz�l�dik.

     Szegen a kard. � maga medveb�r�s �gyon. K�nn a tavasz hideg holdja vil�gol. Benn s�rga f�kly�k l�ngja lobog szomor�an. H�rman az �gyn�l. Egy f�klya a pap kez�ben, aki a t�rdel� m�sik t�ltos-papnak a k�nyv�re vil�g�t.

     A cs�ndess�gben behallani nagymell� Csepel s�r�s�t a folyos�r�l:

     - �! Hogy �pp az �n szigetemen hal meg a fejedelem!

     M�r h�t csak annyiban az �v�, hogy � j�rta k�r�l els�ben s � aj�nlotta a fejedelemnek, hogy oda�p�tesse a palot�j�t. A honmarad� n�pnek is alkalmas hely h�bor� idej�n.

     Behallani a s�r�s�t:

-          Ki tart meg minket, ha � meghal?

�s behallani, hogyan doborognak az �rkez� lovasok sz�z�val, ezr�vel a Dun�n �ltal a h�don.

     Csak alig egy hete hogy fekszik a fejedelem. De hal�los gyujtov�ny-hideg d�nt�tte �gyba.

     Az orvosok nem merik a csal�dnak megmondani:

-          A hajnali k�rtsz�t alig hallja m�r a fejedelem!

     Ehelyett azt mondj�k:

     -Hozassa el a csal�d az agg Imecset, a f�t�ltost, a f�j�st, a nagy K�ma unok�j�t. Mondja meg az, hogy mi van a csillagokban? Meghagyja-e Isten m�g a fejedelmet? Vagy hogy eltelt az ideje f�ldi �let�nek?

A f�klya serceg. Asszony s�r a haldokl� kez�n.

K�nn a n�p, mint a tenger morajl�sa:

     - �rp�d! Ne hagyj el benn�nket! �rp�d ap�nk!

     �s a folyos�r�l behallatszik nagymell� Csepelnek a zokog�sa:

     - V�ge a magyarnak!

     Mert bizony kuvik sz�lt a f�kon az el�bbi �jen a palota mellett. A parip�k is k�l�n�sk�ppen ijedeztek az ist�ll�ban. J�sok n�lk�l is tudhat�, hogy a fejedelemnek a hal�l bontott �gyat.

     Rekedt b�s hang k�rdi a folyos�n:

     - A f�ld�n van-e m�r?

     - Nem – feleli Csepel -, m�g Imecset v�rjuk: tal�n az � k�ny�rg�se megtartja a csillag�t.

     A fejedelem p�rn�k k�zt fekszik. Piros selyem cserge mellig betakarja. A fejedelemn� nem engedi m�g, hogy f�ldre tegy�k, hogy a F�ld-anya kebl�re hajtsa fej�t.

     - Nem, hiszen m�g nincs annyira! �s nem is hal meg, nem, nem! Nem engedi Isten, hogy meghaljon!

     �rp�d nem �gyel m�r a szavakra, s�r�sra. Arca viaszsz�n. F�lig lehunyt szeme m�r a m�svil�gra r�ved.

     Nyolc lovasszek�r ment d�lut�n Imecs�rt Buda al� a szent �ldoz�helyre, hogy elhozza a szent patak mell�l, szent ny�rf�k al�l, ahol imm�r t�z �ve tany�zik - feh�r b�rs�torban, rudakon feh�rl� csontl�fejek k�z�tt. � maga is mintha a t�l kir�lya volna: feh�r szak�lla a mell�ig �r, vastag szem�ld�ke mint a z�zmar�s moh.

     Karossz�ken hozza be k�t fiatal bonc. Leeresztik a sz�ket a haldokl� �gya el�.

     - Megmarad-e? – k�rdezi minden b�s szem.

     S a fejedelemn� is ott-t�rdelt�ben az � kez�t ragadja meg:

     - Mondd, hogy megmarad! Megmarad! Megmarad! Vagy a sz�vem itt mingy�rt meghasad!

     A j�spap z�zmar�s szem�ld�ke al�l v�zgy�ngy csillan el� s lefut a szak�ll�n.

     - �rp�d – rebegi. – �rp�d!

     � tartotta valamikor h�tnapos kor�ban az �ld�k� szent t�ze, f�stje f�l�. � j�solta meg m�g Lebedia el�tt a fejedelems�g�t. � �ldotta meg az etelk�zi �ldozati v�rrel orsz�got foglal� dics�s�ges kardj�t. S � �ldozta a nagy h�la�nnep tor�n a feh�r parip�t, mikor az utols� harcot is megv�vt�k.

     Csak Zolt�n eljegyz�s�re nem ment m�r le Csepelre.

      - Sz�zesztend�s ember nem ember – mondotta -, csak l�zeng� halott.

     S maradt a s�tr�ban a budai v�lgyben, a szent liget mellett, amelynek f�v�re se ember, se asszony nem l�phet. Ahol gallyat t�rni, vir�got szak�tani, v�zb�l mer�teni senkinek nem szabad.

     Sz�p hely: pillang�k pihen�je. L�bujjhegyen halad �t rajta az �z is.

     A tor ut�n mondta is a fejedelem:

     - Itt legyen majd az �n �r�k nyugv�-s�rom a te ny�rf�id alatt, ebben a szent cs�ndben.

     Csupa er� volt m�g �rp�d akkorid�n, noha m�r deres a haja �s szak�lla. S most: feh�r �rny�ka csup�n �nmag�nak.

     -Megmarad-e? – k�rdi reszket� szav�val a fejedelemn�. – J�solj! Az orvosok j� sz�val biztatnak, de a szem�k gy�szt mond. J�solj!

     Az agg visszahanyatlott a sz�k�be.

     -�n j�soljak-e? – mormogta szomor�an maga el�.

     �s a feje rezgett, mint t�li szell�ben a f�n maradt lev�l.

     - J�solj �letet neki! Hisz m�g ha �sz is, nincs a v�ns�g v�g�n. J�solj! Te mindig igazat j�solt�l! Most a legigazabbat: �letet neki!

     Az agg b�logatott:

     - K�nny� volt j�solnom: mindny�jan l�thattuk nemes sz�p homlok�n Isten urunk jegy�t. Akit maga Isten jel�l vez�rs�gre, gy�zelem van �rva annak a kardj�ra.

     S a falon f�gg� fegyverekre pillantott. A f�kly�k f�nye v�r�s ragyog�ssal rezgett a kardok gy�m�ntj�n, rubintj�n, aranyos bord�in.

     A fejedelemn� megragadta az agg pap karj�t:

     - Megmarad-e? Mondd, hogy megmarad! Meggy�gyul: megmarad!

     Az agg �rp�dra n�zett:

     - Uram, fejedelmem…

     �rp�d nem is pillantott f�l a sz�l�t� sz�ra, fek�szik, mint a k�.

     - Fejedelmem, �rp�d. A te �gyad mellett Attila lelke leng �s �lmos aty�d lelke �s Levente fiad lelke. Te m�r �ket n�zed. A te szemed el�l oszladozik m�r a messze-j�vend� id�k k�dtengere is. H�sz �v �ta harmadik orsz�gunk ez. Te vezett�l bele fegyverviharok k�zt, v�res l�b� lovakon, diadalmas lobog�val. Te Isten szeme-v�lasztottja ember, mondd meg n�k�nk, ha utols� erej�vel is ajkadnak: �sszecsukta-e m�r sz�rny�t a szent turul? Meg�ll-e m�r valah�ra ez a v�ndornemzet? Megmarad-e ez a Tisza-Duna f�ldje �r�k orsz�gunknak, �r�k�s haz�nknak?

M�g a fejedelemn� s�r�sa is eln�mul e sz�ra.

Minden szem a fejedelem viaszsz�n arc�ra tapad.

     - Megmarad-e �r�k�s haz�nknak?

     �rp�d ajka mozdul. Felel, mint az �lmod�, ahogy sz�l:

     - Meg.

     Az agg t�ltos �h�tatos arccal tekint a magasba, s boldog l�lekzettel rebegi:

     - �, h�la neked, nemzet�nk Istene! �letet nevelhet imm�r minden magyar anya. Eke f�nylik. Fegyver rozsd�sodik. Ny�jaink, guly�ink nyugton legelhetnek �r�k orsz�gunk f�ves sz�p mezein. S�toraink k�r�l a b�kess�g vir�gai ny�lnak. Mondd, dics� k�lt�z�, messze j�vend� id�knek t�k�r�be l�t�, csak egy sz�val is mondd: nyugalmas, boldog �lete lesz itt a magyarnak?

     S az agg t�ltos a sz�ken el�rehajolva v�rja a sz�t a fejedelem ajk�n.

     �rp�d fek�szik m�rv�nyosult arccal. Csak a szeme pill�ja rezeg m�g, mint hamv�ba m�l� el�gett sz�vet�nek utols� szikr�ja. De ajka nem mozdul.

     Az agg t�ltos szava szinte holtakat �breszt�n k�ny�r�g:

     - �rp�d!  Isten v�lasztottja! Hacsak egy ig�t is! A te ajkadon imm�r a sorsunkat l�t� Szent Egek sz�lanak: Mi a sorsunk itt a j�vend� foly�s�n? Mi tarthat meg itt id�k v�geiglen? K�nyszer�telek t�ged Isten orsz�ga sz�l�n, Isten szent nev�vel, ha h�l� ajakkal is, sz�lj! Sz�lj Isten szav�val: mi a magyar sorsa itt ezen a F�ld�n?

     S m�g a f�kly�k serceg�se is elhallgatott. M�g a gyermek Zolt�n szeme is v�rakoz�sra ny�ltan b�mult a hal�l fagy�ba s�pad� arcra. T�voli b�s k�rtsz� b�gott a Duna t�lj�n �ltal az �jjeli csendben, mintha az is k�rdezn� a t�ltossal, a vez�rekkel, a nemzettel a szellemek karj�ban m�svil�gra indul� nagy fejedelmet:

      - Mi a magyar sorsa a j�vend� id�k messze v�geiglen, mi a magyar sors itt ezen a f�ld�n?

     �rp�d szeme m�g egyszer megny�lott. Ujja is megmozdult: b�gyadtan mutatott a falra. S k�k�l� ajka alig hallhat�an rebegte:

     - A kard.”

 

*****

 

Az elm�lt ezer �vben a „kard”, a v�delem [„Az �let V�delme”] volt a magyars�g egyik Rendelt F� Feladata.

Ma m�r elkezd�d�tt a F�ld �j, Gy�gy�t�si Korszaka.

Az ebben v�llalt �J magyar feladat is megismerhet� ma m�r mindenki �ltal a sz�v�n �t, illetve seg�tenek ebben a MI lejegyz�seink is.

OmM��TR� KJ

 

*****

 

20100106 – �jabb Szab�lyoz�sok – Felel�ss�g:

            �rz�sem szerint az elm�lt egy-k�t napban elkezd�d�tt, �s az „Alapokat” �rint�en [a k�vetend� Elvek meghat�roz�s�val, a Szab�lyok/Szab�lyoz�sok Igaz�t�s�val] be is fejez�d�tt a F�ld�n a Felel�ss�g K�rd�sk�r�nek �tVil�g�t�sa.

            Hogy mi�rt �ppen most j�tt el ennek az ideje, annak t�bb oka is van.

            �rtunk arr�l, hogy a F�ldanyai �s KRISZTUSI JEL�l�sek alapj�n a minap kezdet�t vette a m�sokra is kiterjed� Hatalommal Rendelkez� elj�vend� vezet�k �sszehangol�sa Egym�ssal, a Feladataikkal, �s a F�ldanyai SZ�V-vezet�ssel. Az utols� �RZ� MAGok kiemel�sei is megt�rt�ntek a „r�gi” �rz�i V�llal�sukb�l, kezdet�t vette [�ket �rint�en is] a M�rgez�sekb�l �s Elt�r�t�-Hat�sokb�l val� kiold�s. Ugyancsak nemr�gen v�lt lehet�v� a F�ld�n a Teljes [�s sz�ks�g szerit megism�telhet�] Sz�v-M�rlegel�s �s Egyez�s�gi M�r�s [az adott L�tez� „azonos-e” �nMaG�val] stb.

            A „T�pl�l�s” t�mak�r�t �rintett nagyobb �tVil�g�t�s is r�szben m�r ezt a Rendez�st k�sz�tette el� azzal, hogy t�nyleges felm�r�s al� ker�lt p�ld�ul az, hogy

- hol alakultak ki nagyobb energia-hi�nyos �llapotok �s fesz�l�sek egy-egy feladat-teljes�t�s k�vetkezt�ben,

- milyen kialakult akad�lyok �s m�k�d�sek id�zt�k ezeket el�,

- hol voltak „indokolatlanul” elz�rva m�sok sz�m�ra Rendelt Er�k,

- milyen emberi vagy m�s t�nyez�k vezettek egyik oldalon a m�sokat seg�t�k fesz�l�seihez, m�g m�s esetekben a seg�ts�gad�s elmarad�s�hoz.

 

            Egy kor�bbi �r�sban m�r t�bb AlapElvet ismertett�nk a Felel�ss�gi Rendszer vonatkoz�s�ban, �s ezekben l�nyeges v�ltoz�s nem t�rt�nt [20090211 – Felel�ss�gek].

            T�bb konkr�t k�rd�s mer�lt azonban fel a Sz�v-M�rlegel�sek kapcs�n, amelyek vonatkoz�s�ban Szab�lyozni kellett a k�vetend� elj�r�st.

 

            Az egyik k�rd�s az volt – �rintett�k m�r a Seg�t�kh�z kapcsol�d� �r�sainkban t�bb alkalommal is [pl.: 20091201 – A KiEg�sz�t�sekhez – els�dlegesen a Seg�t�ket �rint�en ] – hogy voltak olyan helyzetek, amikor ak�r az anyagi testben �l�, ak�r csak Szellemi L�tez�k�nt jelenl�v� Seg�t�k nem tudt�k teljes�teni a Seg�t�i Feladataikat, ugyanakkor pedig a m�g megl�v� k�t�tt helyzetre figyelemmel nem tudt�k kioldani magukat a feladat teljes�t�se al�l, �s �gy nem tudtak bekapcsol�dni m�s ter�letekre, ahol t�nyleges seg�t� munk�kat v�gezhettek volna.

            R�szben idekapcsol�d� az a helyzet, amikor egy adott [t�bb l�tez� �ltal k�z�sen v�llalt] feladat megval�s�t�s�b�l kiesett valaki, �s ez�rt a t�rsai sem tudt�k megval�s�tani az adott feladatot, vagy a v�llal�s teljes�t�se teljesen elcs�szott eredm�nyeket hozott.

 

            Mivel a KRISZTUSI Magyar Szent Korona �ppen a „napokban” �nnepli legut�bbi Hazat�r�s�nek 32. �vfordul�j�t, �rdemes el�lj�r�ban n�h�ny sz�t sz�lni a hozz� kapcsol�d� v�ltoz�sokr�l, hogy k�nnyebben meg�rthet� legyen a mai �r�sunk l�nyege is.

            A KRISZTUSI Magyar Szent Korona a magyar [MAG] n�phez ker�lt a F�ldanya [mint KRISZTUSI l�tez�] �s E VIL�G Kir�lya KRISZTUS kiJEL�l�se alapj�n. Ez a KRISZTUSI Er� teh�t az elm�lt ezer �vben egy F�ldanyai �s KRISZTUSI BEAVAT�S �ltal kapcsol�dott ahhoz a Feladat-teljes�t�shez, amelyet a MAGOK �s magyarok v�llaltak fel a F�ld [mint CSAL�D] megseg�t�se �rdek�ben: v�deni a SzeRves �LETet, seg�teni a SzeRves �LET T�l�l�s�t, hogy az Meg�j�that� legyen a megfelel� id�ben. Emellett term�szetesen volt m�g n�h�ny m�s konkr�t (kisebb/nagyobb) v�llal�sa is a magyar/MAG n�pnek, mert �ltal�nos Szab�ly, hogy legal�bb „k�t” „nagyobb” feladatot mindenki felv�llal egy-egy megjel�lt id�re [r�szben az�rt is, hogy ha az egyik valami miatt megval�s�thatatlann� lenne, akkor a „beavat�s” sor�n felvett m�sik feladat megval�s�t�s�ba azonnal �t�ll�that� legyen az adott k�z�ss�g].

[A magyars�ggal kapcsolatosan az Engesztel�sekhez kapcsol�d� �r�sokban [20091208 II - Mindenkinek, Akit �rinthet - Engesztel�sek, az �j Kor Magyar Feladata, 7. oldalt�l] eml�tett�k, hogy tulajdonk�ppen a magyars�g m�g majd csak most kezdi meg annak a Gy�gy�t�i (Engesztel�) Feladat�nak a t�nyleges megval�s�t�s�t, amely miatt t�bb mint ezer �vvel ezel�tt e K�rp�t Haz�ba vissza�rkezett, �s amelyet a „keresztviv�-szerepe” „meghosszabbod�sa”, �s az �gy els� helyre ker�lt „t�l�l�s biztos�t�sa” miatt t�nylegesen nem tudott eddig TELJES�teni.]

 

            A KRISZTUSI Magyar Szent Korona [mint KRISZTUSI Szellemi (F�ldet Seg�t�) L�tez�] a Seg�t�i Feladat�t [mely az elm�lt ezer �vre a magyar MAGOK mell� lett Rendelve] k�pes volt akkor ell�tni, amikor volt olyan emberi testben is �l� – ak�r megkoron�zott, ak�r megkoron�z�s n�lk�li – magyar/MAG l�tez�, aki k�pes volt EGY�TT m�k�dni Vele, [a megfelel� tudatoss�ga �s sz�v-tisztas�ga �ltal] k�pes volt „m�k�dtetni” a Szent Koron�ban is Jelenl�v� KRISZTUSI Er�t.

            Term�szetesen a KRISZTUSI Magyar Szent Korona akkor tudta a F�ldi L�tez�s minden �rintett s�kj�ra (az anyagi s�kra is) a leg-TELJESEBBEN �s a legk�zvetlenebb�l (�s �gy „azonnal”, „k�sedelem n�lk�l is”!) kifejteni a Hat�s�t, amikor egy megfelel� Beavat�s t�nylegesen is EGGY� tudta tenni a „Koron�ban” Jelenl�v� KRISZTUSI Er�t/Jelenl�tet a Vele „MEGKORON�ZOTT/BEAVATOTT” mindenkori magyar kir�llyal. Ugyanis a magyar kir�lyt „EGY Sz�vvel, EGY L�lekkel”, EGYK�NT v�lasztotta meg a magyar n�p, �s �gy a kir�lyi Sz�ven �t az egyes L�tez�k Sz�v�ig sok esetben m�g a k�zvetlen Sz�v-kapcsol�d�sok is m�k�dtek (kor�bbi �r�sokban: Liliom-H�l�, Tulip�n-H�l�]. Ilyen esetekben a beavat�son kereszt�lment kir�lyon �t T�NYLEGESEN is jelen lehetett �s Hatott a fizikai s�k� l�tez�sben is ez a KRISZTUSI Er�. Ilyen alkalmakkor nagyon sok t�nyleges „Igaz�t�st” v�geztek el a beavatott kir�lyok �s a JEL�lt seg�t�ik, amelyek seg�tett�k, hogy a magyar n�p valamelyest k�zelebb ker�lj�n a MaGa Rendelt szerep�hez/hely�hez [cs�kkenjen a „fesz�l�s”, amelyr�l a legut�bbi �r�sban is eml�t�st tett�nk].

            A Szent Koron�val beavatott magyar kir�ly teh�t nem egyed�l v�gezte ezt a Feladat�t, hanem a Koron�ban l�v� KRISZTUSI Er� JEL�l�se alapj�n m�s erre �rdemess� lett [F�ldi �s �gi] szem�lyekkel egy�tt. Az adott [uralkod�si] kort �rint� Igaz�t�sokon t�l mindig megt�rt�ntek az elk�vetkez� korok (uralkod�sok) el�k�sz�t�sei is. T�bb p�ld�t is tal�lunk arra, amikor egyes hazai vagy idegen �rdekk�r�k a kir�lyok v�gakarat�t egyszer�en megsemmis�tett�k, a kijel�lt ut�dokat [vonatkozik ez a kir�ly-jel�ltekre �s az azok munk�j�t az elk�vetkez�kben seg�teni hivatottakra is] egyszer�en elpuszt�tott�k, �s �gy T�BBSZ�R is megszakadtak a magyar MAGOK �s a Szent Korona �ltal EGY�ttesen elind�tott Rendez� Utak.

            Ilyen alkalmakkor t�nylegesen is el�k�sz�tett utak z�r�dtak le, vagy pedig �tford�t�sok �ltal teljesen m�s ir�nyt vettek, mint amit azzal c�lul t�ztek ki. A Szent Koron�ban Jelenl�v� KRISZTUSI Er� sem tudta teh�t teljes�teni ilyen alkalmakkor megfelel�en a Seg�t�i Rendeltet�s�t, �s a magyarok/MAGOK �ltal el�k�sz�tett utakhoz kapcsol�dott Seg�t�i Min�s�gek is elvesztett�k seg�t�i lehet�s�geiket. �jabb �t�r�sok �s el�k�sz�letek k�vetkeztek…

            Id�nk�nt a Szent Koron�t sz�nd�kosan „elvitt�k” arr�l a F�LDR�L/f�ldr�l, ahov� a Feladata bek�t�sre ker�lt, igyekeztek megv�ltoztatni �gy a SZER-kezet�t, hogy elt�r�thet�ek legyenek bizonyos Hat�sai �s megnyilv�nul�sai. A Szent Korona [b�r van anyagi „teste” is, m�gis] els�dlegesen Szellemi Jelenl�t, KRISZTUSI Szellemi Jelenl�t. A „test�t” �rt „b�ntalmaz�sok” �s egyes v�ltoztat�sok (nem mindegyik) azonban megnehez�thett�k a „Vele” val� kapcsol�d�sokat �s EGY�TT-Hat�sokat, teljesen azonban [mivel KRISZTUSI, SZ�V-min�s�g� L�tez�] m�gsem voltak megsz�ntethet�ek, hiszen

Akik szerett�k a Haz�jukat �s a magyar n�pet/nemzetet

�s t�nylegesen is tenni akartak e Haza �s n�p felemelked�s��rt,

azok a Sz�v�k�n �t MINDIG kapcsolatban voltak a Magyar Szent KRISZTUSI Koron�val

m�g akkor is, amikor a Korona �ppen „beb�rt�n�zve”, p�ld�ul egy alagsori pinc�ben raboskodott. Ezekben a „raboskod�” id�kben a magyar/MAG Sz�vek sok esetben mag�t a Szent Koron�ban �l� KRISZTUSI Er�t is t�mogatt�k, hogy MEGMARADHASSON a Vele val� Seg�t�i Kapcsol�d�s, �s a lehets�ges m�rt�kig M�k�dhessen, Hathasson az e n�phez �s F�ldh�z Rendelt KRISZTUSI Er�.

            Az ilyen „bekorl�toz�” id�szakokban teh�t [az Egym�shoz-is-Rendelts�gre figyelemmel] sem a KRISZTUSI Magyar Szent Koron�ban megtestes�l�, sem pedig a MAGOK/magyarok Sz�v�ben �L� KRISZTUSI Jelenl�t nem tudott kell� Hat�konys�ggal EGY�TT-m�k�dni. Ennek m�sok ir�ny�b�l indult AKAD�LYOZ�S volt az oka, �s ez az akad�lyoz�s korl�tozta a MAGOKAT/magyarokat a m�sokat seg�t� v�llal�saik megval�s�t�s�ban, �s �gy azok helyzete is nehezebb� lett, akiket �gy nem tudtak kell�en megseg�teni a magyarok. Ez term�szetesen visszaHatott a m�ltkori �r�sban eml�tett figyelmeztet� k�r�kben.

 

20100118 – Jelen-T�-s V�ltoz�sok VI…:

            Egy olyan Vil�g-m�k�d�s r�sze a F�ldnek (illetve a F�ld MaGa egy olyan Vil�g-m�k�d�s r�sze), amelyben felismer�sre ker�l az „Isten”, AKI TEREMTETT [AKIB�L a Minden-Ami-Van Eredt], �s Aki minden Teremtettj�ben is Jelen Van �s Teremt. Form�k �s „Utak” sokas�g�ban Van Jelen Isten ebben a Teremtett VIL�GBAN/Vil�gban, de m�gis mindegyik form�ban „ugyanaz” az �S-ELV, �S-TEREMT� Van Jelen. „Isten” megmutatja sokf�les�g�t, hogy a „sokf�les�g” felismerje MaG�ban a „k�z�set”, majd pedig az EGYET --- �s „ha akarja”, akkor „Isten” „t�rs�v�” lehessen �JABB TEREMT�SEKBEN [ak�r �gy is, hogy „visszat�r az Ered�be”].

 

            A „form�k” m�land�s�g�ban is megmutatkozik Isten „T�k�letess�ge”, mert

a M�land� forma mindenkor alkalmas

�R�K min�s�gek megtart�s�ra �s meg�rz�s�re, nevel�s�re/n�vel�s�re/nemes�t�s�re.

Sokszor

egy-egy �j Kor Hajnal�n

a „form�kban/m�land�ban” meg�rlelt �R�K �s MAG �gy kel �letre,

hogy leveti a r�gi form�j�t, �s egy �jat �P�T MaG�nak,

�s abban kezd egy teljesen �j megtapasztal�sba.

M�skor a „r�gi forma” nem eny�szik el teljesen,

hanem a „r�gi” „romlatlan” r�sze is �temel�dik az �j �letbe.

�TEMEL�DNI azonban

CSAK A „ROMOLHATATLAN”, �R�KK� lett min�s�gek k�pesek az �j Szakaszokba ---

BELS� TARTALOMBAN �s K�LS� MEGNYIL�VNUL�SI FORM�BAN egyar�nt.

 

            A F�ld elm�lt id�szakaiban sokf�le kedvez�tlen beHat�s �rte a „form�kat”, a F�ld�n Teremt�si k�pess�gekkel felruh�zott embereket �s m�s l�tez�ket is. A „forma” m�dos�t�sa megzavarta a SZ�V/Tartalom �s megval�s�t�-er� (test/forma) k�z�tti �sszhangot, �s ez MEGNEHEZ�THETTE a Sz�v MEGTESTES�T� �tj�t ---