R�szletek az „IGAZ HANG, IGAZ SZ� – HATHOR” c�m� �r�sb�l (ahhoz kapcsol�d�an, hogy a „mai megtapasztal�s” sor�n azt �rz�keltem, hogy a Sz�vemb�l ki�ramlott rezg�sben a „MaGunk Tiszta �s Igaz EGY HANGJA volt jelen):

„…minden L�leknek – Eredet�t�l fogva – van egy Saj�t �s speci�lis,

csakis r� jellemz� „tiszta �s igaz Hangja”.

Ez a „Hang” minden L�lek „Saj�tja”, Megism�telhetetlen �s Egyedi, �s ezt a „Hangot” a L�lek tulajdonk�ppen „viszi mag�val” minden megtapasztal�s�ba (�let�be). Amikor p�ld�ul egy L�lek megsz�letik erre a F�ldre, a L�lek „maga Hangja” hat�rozza meg a majdan megnyilv�nul� fizikai hangj�t is [t�bbnyire a form�j�t is], illetve a Hangokhoz val� minden kapcsol�d�s�t. „K�zelinek” fogja mag�hoz �rezni azokat, akiknek Hangja vagy „hasonl�” az �v�hez, vagy pedig valamilyen m�s m�don „harmoniz�l�”, �s nyilv�nval�an t�volabbinak �rezheti az � „Hang”-j�t�l nagyon elt�r�eket, vagy pedig azokat, melyekkel „diszharmonikus” viszonyban van. Ezek olyan „adotts�gok”, amelyek a Lelkeket t�bbnyire a L�tez�s�k teljes idej�ben v�gig-k�s�rik.

            A „L�lek Saj�t/Eredend� Hangja” nem mindig fejezhet� ki pontosan F�ldi Hangokkal. N�ha ez a Hang ink�bb „sz�nben” vagy m�s „form�ban/rezg�sben/szerkezetben” tud a legpontosabban megjelenni (ez�rt is mondottuk, hogy vagy „k�p”, vagy pedig t�nyleges „hang” k�pes a legk�nnyebben a Sz�vhez/L�lekhez eljutni).

„Eredend�en” a L�lek

csak a Saj�t MaGa �ltal fel�p�tett „anyaggal” „szerz�d�tt �s Rendez�d�tt”,

a MaGa „teste”, �s a „MaGa teste �ltal megform�lt” az,

melyet „szem�lyes Rezg�s�vel �s Hangj�val �tHatott”.

[Saj�t test�nek „anyag�val” �s a „MaGa teste/munk�ja �ltal megform�lt anyaggal”

k�zvetlen�l „tud” kommunik�lni a L�lek,

hiszen az az adott �letre vagy egy id�re „szem�lyes r�sz�v�” lett!]

            Az az Egy�ni Hangz�s �s Hang, amellyel egy kiss� b�vebben is szeretn�nk most megismertetni benneteket, a Sz�vetek Hangjak�nt is ismeretes, de azzal m�gsem azonos. Hamarosan nagyon pontosan meg�rtitek majd a K�l�nbs�get a Sz�v Hangja �s a Ti Saj�t Igaz Hangotok k�z�tt.

            A Sz�v Hangja egy „m�r�[�rz�]-m�szer” Bennetek, amely seg�t eligazodni a v�laszt�saitokban �s az �letetekben: seg�t abban, hogy egy-egy felmer�lt helyzetben �s k�rd�sben meghozhass�tok a sz�motokra �s k�z�ss�geitek sz�m�ra is legnagyobb el�nnyel j�r� d�nt�seiteket, �s hogy ezen d�nt�seitek alapj�n tudatosan �s szeretettel a legnagyobb y�t megval�s�tva cselekedhessetek.

            A „Saj�t Hangotok” ugyanakkor az az „energetikai minta”, k�d vagy ’krist�lyos szerkezet’, amely pontosan megmutatja a Ti Igazi �s Val�di L�nyeteket.

            �gy is megfogalmazhatn�nk ezt a Sz�v-Hangja �s Saj�t Igaz/Tiszta Hang k�l�nbs�get, hogy

a Sz�v Hangja ink�bb a „Jelen” �letben eligaz�t�tok,

m�g a Saj�t Hangotok a Ti Val�di �s Igaz, �r�k L�nyegetek.

A Sz�v Hangja abban seg�t, hogy az adott Vil�gban/vil�gotokban el�tek ker�lt helyzeteket helyesen ismerj�tek fel �s �rt�kelj�tek, a Saj�t Tiszta �s Igaz Hangotok pedig a Ti �r�k �s V�ltozatlan – de m�gis V�ltoz� – l�nyetek megnyilv�nul�sa.

            A Sz�v Hangja mindig kapcsol�dik (k�t�dik) egy adott (�lt) „form�hoz” (testi �lethez), ezzel szemben a Saj�t Tiszta �s Igaz Hangotok �r�k L�nyeteknek a R�sze vagy Megmutat�ja.

            Saj�t Tiszta �s Igaz Hangotok tulajdonk�ppen az az „Energia Minta”, amellyel a „Forr�s” �letet adott NEKTEK/MAG�NAK, amellyel a „Forr�s” „azonos�tott” �s ma is „azonos�t” Benneteket. A Szellemetek „Hangja”, �s �gy a „L�lek” Legbels� �s Igaz Hangja is.

            Az �r�sunk v�g�re tal�n egy kiss� yobban meg�rthet�v� lesz majd m�g ez is.

            Az a „Szellem”, Aki L�lekk�nt testet �ltve tapasztal ebben a Vil�gban/vil�gban, rendelkezik egy k�l�nleges, csakis „R�” jellemz� Energia-Mint�val vagy „strukt�r�val”, „krist�lyos szerkezettel” --- �s a MI Hathorok �rtelmez�s�nkben egy K�l�nleges, csakis R� jellemz� HANGGAL (Alap-Hanggal).

            Ez az a HANG, amely „megjelent” („hallhat�v�”/megnyilv�nultt� lett) „akkor”, amikor a MAGA Teljess�ge Ki�radt a Forr�s SZ�V�B�L. Ez az a HANG, amely az �R�K-b�l Eredt, �s amely („id�vel”) vissza is t�r majd MAG�RA ISMERVE az �R�K (=Forr�s) L�NY�BE/SZERETET�BE.

            Ez az ALAP-Hang ennek a Szellemnek minden megnyilv�nul�s�ban „kit�r�lhetetlen�l �s megm�s�thatatlanul” jelen VAN, de nem minden megnyilv�nul�s�ban sz�lal meg a maga Teljess�g�ben �s Tisztas�g�ban. Amikor azonban a test�ben �l� L�lek (maradjunk most csak a Ti Vil�gotokban/vil�gotokn�l) �ssze tud kapcsol�dni �R�K L�nyeg�vel, akkor el�sz�r R��REZ (hiszen egy Sz�v-alap�/kapcsol�d�s� vil�gban/Vil�gban �ltek), �s „ha ezt v�lasztja” [ez egy „Szabads�g-Vil�g!], akkor eszk�z-k�szlet�hez �s lehet�s�geihez m�rten megnyilv�n�thatja MaG�ban a Val�di �s Igaz, Saj�t Tiszta Hangj�t is.

            Ez a v�laszt�sa a test�ben �l� L�leknek azt jelenti tulajdonk�ppen, hogy

- vissza k�v�n t�rni a MaGA Val�di L�ny�be �s azt k�v�nja a lehet� legteljesebben megnyilv�n�tani,

- esetleg vissza k�v�n t�rni a MAGA EGYS�G�BE, �s onnan majd „id�vel” „m�s [tapasztal�] utat ind�t”,

- vagy pedig „Hazat�r az EGYBE/MINDENBE”.

            A Saj�t Hang Megnyilv�n�t�sa ir�nti ig�ny vagy v�gy [m�s szavakkal az �nMaG felismer�se �s �l�v� t�tele] teh�t nem felt�tlen�l azt jelenti, hogy az ezt v�laszt� m�r be is k�v�nja fejezni a megkezdett tapasztal� �tj�t, ink�bb annak a jele, hogy az eddigi megtapasztal�sait vissza k�v�nja emelni a MaGa Szellem�be, �s Szellem�nek ir�nymutat�s�t (is) k�ri a tov�bbi d�nt�sei/meg�l�sei sor�n. Mindez lehet�v� tesz egyfajta „�tszellem�lt” l�nyeget/�letet, amelyben a test�ben �l� L�lek az EGYS�G magosabb/MaGosabb szintjeir�l is r�l�that a saj�t �let�re �s a k�z�ss�gei �let�re, �s �gy lehet�s�g lesz/lehet arra, hogy a L�ny�ben megnyilv�nul� Szellem�vel is K�ZVETLEN�L seg�t�j�v� lehessen az itteni �letnek/folyamatoknak. Olyan „tapasztal�sok” �s tud�sok v�lnak �gy K�ZVETLEN�L el�rhet�v� �s megismerhet�v� a test�ben �l� L�lek sz�m�ra, amelyek a Szellem „Bels�” Tud�s�b�l erednek, amelyet a Szellem m�r valamilyen m�don MaGa Tapasztal�s�v� tett/”�rlelt”.

            T�bbf�le m�dszer is l�tezik ma m�r a F�ld�n is a „Legmagasabb �N”-nel, az Eredend� �s Saj�t Szellemmel val� k�zvetlen �sszekapcsol�d�sra, �s ezek k�z�l mi most a Saj�t Hang Megnyilv�n�t�s�nak a K�pess�g�vel �s Lehet�s�g�vel szeretn�nk megismertetni Benneteket azon a m�don, amelyre a F�ldanya sz�munkra jelenleg �ld�s�t megadta.

            Az�rt volt „fontos” a sz�munkra a F�ldanya �ld�sa, mert �gy az ezen utat v�laszt�kat a F�ldanya a MAGA Rendje szerint k�zvetlen�l is t�mogatja. Erre majd egy kicsit k�s�bb – akkor m�r tal�n k�nnyebben/yobban meg�rthet� lesz – m�g visszat�r�nk.

            A F�ld�n a sz�v-utak t�bbf�le H�l�zata megtal�lhat� �s k�zvetlen�l el�rhet� ma m�r a F�ld SzeRves L�tez�i �ltal.

            Vannak olyan sz�v-h�l�zatok/sz�v-utak, amelyek tulajdonk�ppen �sszek�tik a F�ld valamennyi SzeRves �l�l�ny�t/l�tez�j�t, ezek a F�ldanya „SZ�V�BEN futnak �ssze” (innen indul ki valamennyi SzeRves F�ldi L�tez� �let-sz�la).

            Vannak olyan sz�v-utak, amelyek p�ld�ul az egy n�pbe vagy m�s kisebb/nagyobb k�z�ss�gbe tartoz�kat kapcsolj�k �ssze (valamilyen speci�lisabb feladat k�z�s megnyilv�n�t�s�t/megseg�t�s�t v�llal�k k�z�ss�ge), �s vannak „szem�lyes” jelleg� sz�v-utak is, amelyek a L�tez�ket k�l�nf�le P�R vagy P�ROS kapcsol�d�sokba kapcsolj�k �s Rendezik. Ezek k�z�l a legut�bb eml�tett P�R vagy P�ROS Kapcsol�d�sok azok, amelyek egy-egy adott �let folyam�n is nagyobb v�ltoz�sokat mutathatnak fel.

            A MI mai tan�tsunk szempontj�b�l a Sz�v-Utaknak az a H�l�zata �s v�ltozata a legfontosabb, amely a L�tez� Sz�v�t �sszek�ti a F�ldanyai SZ�VVEL a L�tez� „�let-Krist�ly�ban” vagy �let-Krist�lya �ltal.

            A F�ldanya „SZ�V�BEN” (vagy SZ�VE „k�zel�ben”) elhelyezked� �let-Krist�lyok (m�s n�ven a L�lek-Krist�lyok) adj�k meg a Yogosults�got a L�leknek/Szellemnek a F�ld�n val� megtestes�l�sre/�letre, arra, hogy valamilyen Tapasztal� �t r�szese �s/vagy seg�t�je lehessen. A „F�ld�n” ez az a PONT, ahol a L�leknek �s Szellemnek a „Legtiszt�bb Igaz Hangja” Jelen Van, b�r lehets�ges, hogy nem a Szellem Teljess�g�nek Hangja nyilv�nul ott meg, hanem annak csak egy „r�sze” vagy „al-hangja”. A l�nyeg m�gis az, hogy „F�ldi k�r�lm�nyek k�z�tt” „itt”, a F�ldanya M�h�ben/M�ly�ben/SZ�V�BEN elhelyezett �let/L�lek-Krist�ly az, amely a F�ld�n �l� �let sz�m�ra az el�rhet� Legteljesebben �rzi a MAGA Tiszta �s Igaz Hangj�t/L�nyeg�t/Rezg�s�t.

            Ugyanakkor egyes esetekben a (test�ben �l�) L�lek – v�laszt�s�nak megfelel�en – m�r a F�ldi �lete sor�n is [a F�ldanyai �s Saj�t Sz�v-�tjainak haszn�lata �ltal] el�rheti/megismerheti �s meg is �lheti �N-je/Szelleme/L�nyege sz�ve �ltal megismerhet�v� tett Teljesebb Hangj�t. Olyan ez, mint amikor „A Szellem” Teljes �s Igaz HANGJ�T egy teljes „nagyzenekar” sz�laltatja meg, a F�ld�n �l� L�lek eset�ben pedig a F�ldre bef�ldelt Hangot mondjuk csak egy-k�t hangszer sz�laltatja meg. Ez a F�ld�n megsz�laltathat� Hang is a Szellem Saj�tja, de egy korl�tozottabb megismer�st �s megnyilv�nul�st tesz lehet�v� a F�ldi �let sz�m�ra. Ugyanakkor pedig ha a L�lek megtal�lja ezt a F�ldi Saj�t Hangj�t, akkor erre „r�hangol�dva” meg�rezhet�v� (�s �gy id�vel meg�rthet�v� is) lesz a sz�m�ra a Szellem/L�nye Teljesebb/Teljes HANGJA is.

            Amikor a L�lek (�s testi �let) k�pess� lesz r��rezni (r�hangol�dni) erre a Tiszta �s Igaz (’F�ldi’) Saj�t Hangra [r�tal�l az �nMaGra] �s azt „megsz�laltatja” [megnyilv�n�tja], azaz „EGY�TT rezeg” az Igaz Hangj�val, akkor ez a Tiszta HANG „v�gig-rezeg” eg�szen a „Szellem�ig” [Legfels�bb �N-j�ig], �s ez�ltal megsz�laltathatja (!) a MAGA TELJES �s Igaz HANGJ�T is, amely (ha ezt v�lasztja a test�ben �l� L�lek) „�tRezegtetheti” a test�ben �l� Lelket is.

            Ha a (test�ben �l�) L�lek azt v�lasztja, hogy �ssze k�v�n kapcsol�dni, �s az �let adta lehet�s�geknek megfelel�en EGGY� k�v�n lenni a Legfels�bb �N-j�vel, akkor ennek a Tiszta �s Igaz Hangnak a „folyamatos” megsz�laltat�s�val l�tre hozhat egy olyan Sz�v-Utat a MaGa sz�m�ra, amelyben Szelleme egyre t�bbet k�pes megnyilv�n�tani a MAGA Hangj�b�l/L�ny�b�l a testben �l� Lelk�ben/Lelk�n �t. Ez a testben �l� L�lekben �gy nyilv�nul meg, hogy „finomodik” a „Hangz�sa”/Rezg�se, �s k�pess� lesz �j Hangok /Tud�sok/ �rz�kel�s�re �s meg�rt�s�re, megnyilv�n�t�s�ra is. Mivel pedig mindez [a F�ldanyai Sz�v-�ton halad� szem�lyes] Sz�v-�ton �t t�rt�nik, nyilv�nval� az is, hogy OLYAN HANGOK [�s ez�ltal tapasztalatok/tud�sok] jelennek meg a testben �l� L�lekben, amelyre bizonyos „Feladatok” ell�t�s�hoz „sz�ks�ge van vagy lehet” a F�ldany�nak is. [T�bbnyire a L�lek szem�lyes k�rnyezet�ben jelennek meg olyan megold�sra v�r� feladatok �s k�rd�sek, amelyek „foglalkoztatj�k” a Lelket, amelyekre a L�lek – m�sok yav�t is szolg�l� – megold�sokat keres. Ezek a „keres�sek” tov�bb�t�dnak a F�ldanyai Sz�v-Utakon, �s ha a F�ldanya „ismeri” m�r ezeknek a k�rd�seknek a megfelel� megold�s�t, akkor a Sz�v-Utakon seg�t ezek miel�bbi, �s lehet�s�g szerint legteljesebb megold�s�ban. Ezzel egyid�ben azonban [ha a L�lek kell�en Tiszta Sz�v-�ttal Rendelkezik, �s f�leg akkor, ha k�pes Igaz Hangja megsz�laltat�s�ra] a megold�sra v�r� k�rd�s „tov�bb�t�dik” a MaGosabb �N ir�ny�ba is, �s ha a MaGosabb �N „ismeri” a feltett „K�rd�sre” a v�laszt, akkor a [m�r m�k�d�] Sz�v-�ton „vissza-rezeg” a F�ldanya SZ�V�N �t a L�lekhez. A F�ldanya ezt a „bej�v�” rezg�st is „ellen�rzi” a MAGA IGAZS�G�VAL/SZ�V�VEL, �s ha a „Rendj�nek megfelel�” a Rezg�s �s „tud�s”, akkor tov�bb�tja azt a testben �l� L�lekhez [hiszen ha azt k�pess� lesz meg�rteni �s �l�v� tenni a L�lek, akkor az ilyen m�don SzeRvess� tett/lett Minta vagy �t „be�r�dik a F�ld H�l�zataiba”, �s hasonl� k�rd�sek/probl�m�k eset�n ez az �j megold�s �s �t is – a megval�s�t�st seg�t� f�ldi er�kkel egy�tt – m�r k�zvetlen�l a F�ldanyai Sz�v-H�l�zatokon �t el�rhet�v� lesz m�s SzeRves F�ldi L�tez�k sz�m�ra is].

            A Sz�v-Utak k�l�nleges �s nagy jelent�s�ge abban nyilv�nul meg a F�ld�n, hogy

a sz�ven �s sz�v-utakon �t „leh�vott/beh�vott” inform�ci�k �s tud�sok

TELJES EG�SZ�BEN �SSZHANGBAN VANNAK

A F�LDANYA RENDJ�VEL �S (elindult �s betervezett) �TJAIVAL,

�s

a Sz�v-utakon �t leh�vott/beh�vott inform�ci�k �s tud�sok

a F�ldanya MAGA Rendje szerint „azonnal” (vagy nagyon r�vid id�n bel�l) meg is val�sulhatnak

[a F�ldanya a MaGa Elemi – �s m�s Seg�t�i – Rendszer�n �t t�mogatja

a megfelel� form�ban �s id�ben val� megval�s�t�st.]

            Egy-egy adott [l�tsz�lag teljesen azonos] helyzetre nem biztos, hogy ugyanaz a megold�s megfelel�. Ha valaki p�ld�ul fizikailag legyeng�lt �llapotban van ma m�g, akkor lehets�ges, hogy az az „energia” (p�ld�ul gy�gyn�v�ny vagy krist�ly-rezg�s), amely m�sokn�l sikerrel alkalmazhat�, sz�m�ra ak�r „hal�los” is lehet valamilyen „nem-egyez�s” (szem�lyes �rz�kenys�g) miatt. Vagy kor�bban olvashat� volt ezen az oldalon az, hogy p�ld�ul az Angyalok Csal�dj�ba tartoz�k sz�m�ra a F�ldelts�g�k meger�s�t�s�hez nem biztos, hogy a m�s Csal�dokban sikerrel alkalmazhat� „Bizalom-gy�gy�t�sok” eredm�nyre vezethetnek, mert az Angyali Gy�ker� l�tez�k gyakorlatilag szinte nem (vagy alig) ismerik a „Bizalom-veszt�s” fogalm�t, mivel n�luk maga a L�tez�s EGY a Bizalommal. �ppen ez�rt az Angyali gy�ker� L�tez�k eset�ben ink�bb a „f�ldelts�g” meger�s�t�s�nek azon form�i lehetnek eredm�nyesek a Bizalomhoz kapcsol�dottan megjelent meggyeng�l�sek eset�ben, amikor a F�ldany�hoz �s F�ldiekhez val� Kapcsol�d�saikat aktiv�lj�k/mozgatj�k be tudatosan.

            A F�ldanya „ismeri” gyermekeit, �s „tudja”, hogy ami az egyik Csal�dnak vagy csal�dtagnak Y� lehet, az nem felt�tlen�l megfelel� egy m�sik Csal�d vagy csal�dtag sz�m�ra. „Tudja” azt is a F�ldanya, hogy a „M�s Vil�gok Fel�l �rkez� Seg�ts�gek” k�z�l mik azok, amelyek Gyermekei L�t�t, �s �gy a K�z�s �letet „Harmonikusan” el�bbre mozd�thatj�k, �s melyek azok, amelyekhez tud�sban vagy m�s adotts�gokban m�g nem �rtett meg az �let, vagy pedig amelyek a CSAL�D �ltal betervezett ir�nyokt�l elt�rnek. �ppen ez�rt a F�ldanya „Yogosult” [ma m�r ism�t!] annak az eld�nt�s�re, hogy milyen „tud�sokat” [a MI �rtelmez�s�nkben Hangokat] „enged be a F�ldre”, melyek azok, amelyek megtartj�k a K�v�nt Harm�ni�t, vagy pedig �ppen m�g „emelik” (t�k�letes�tik) is azt.

            A F�ldanya �s a CSAL�DJA id�r�l id�re „Harm�ni�t” �s/vagy „okt�vot” (is) v�lt(hat), ha ez a F�ldanya �s CSAL�DJA K�Z�S V�laszt�sa [szabad akarat].

            A F�ldanya �s CSAL�DJA most �ppen egy ilyen „nagyobb” v�lt�sban van, amikor A CSAL�D „KiIgaz�t” egy kor�bbi „elferd�l�st” („harm�ni�b�l kies�st”), �s majd ennek a KiIgaz�t�snak az eredm�nyek�ppen ker�l �jra „A CSAL�D” egy olyan „term�szetes” helyzetbe (v�rhat�an) egy-k�t F�ld-Korszakon bel�l, hogy t�nyleg „szabadon” d�nthessen a „hogyan tov�bb” k�rd�s�ben. El�sz�r teh�t a F�ldanya �s CSAL�DJA „biztosan ber�gz�ti” a F�LD/F�ld ALAP-HANGJ�T (Alap-Rezg�s�t) (ez az, amit m�sok „gy�gy�t�si korszaknak” is neveznek), �s amikor az egyes Csal�dok ism�t meger�s�dtek a saj�t mint�ikban �s hely�k�n, az �jonnan l�trej�tt kapcsol�d�soknak �s K�z�s v�gyaknak megfelel�en fog majd A CSAL�D – Egyet�rt�sben a F�ldany�val! – arr�l Hat�rozni, hogy milyen „�jabb Hangok/Hangz�sok” [Harm�ni�k, Utak stb] fel� k�v�nnak tov�bb-mozdulni.

            Ezzel az el�z� lejegyz�ssel [hiszen most a REND-hez kapcsol�d�an adjuk �t az �zenet�nket, �s ez�rt bizonyos szempontb�l a REND-del k�z�s �zenet ez] azt szerett�k volna �rz�keltetni, hogy

b�rmely F�ldi L�tez�

csak akkor tudja a MaGa Tiszta �s Igaz Hangj�t (�tj�t, �nVal�j�t) meglelni,

HA Teljes �sszHangba tud ker�lni a F�ldanyai Rezg�sekkel is ---

ez biztos�tja ugyanis azt, hogy a Saj�t (bef�ldelt) Igaz L�ny�n/Val�j�n/HANGJ�N �t K�ZVETLEN kapcsol�d�sba ker�lhessen [a F�ldanya „k�zvet�t�s�vel”/Enged�ly�vel] a MAGOSABB �N-J�VEL. Ez teljesen �rthet�, hiszen a L�lek a F�ld�n „TEST”-ben �l, amely MaGa a F�ldanya --- vagyis ha a L�lek �sszHangba tud ker�lni a MaGa test�vel, akkor ezzel tulajdonk�ppen �sszHangba ker�l a F�ldanya l�ny�vel is. Ha a test�ben �l� L�lek r�tal�l �nMaG�ra (r�ismer L�lek-volt�ra, �s ez�ltal a F�ldh�z �s t�rsaihoz val� viszonyul�sa l�nyeg�re), akkor k�pess� lesz IGAZ Hangja megsz�laltat�s�ra, amely AZONOS a F�ldanya M�h�ben/SZ�V�BEN elhelyezett Rezg�s�vel/Hangj�val --- �s ez�ltal k�pess� lett/lesz arra is (hogy ha ezt v�lasztja, akkor) Szellem�ben is KiTeljesedve v�lhasson a F�ld �s T�rsai seg�t�j�v�.

            A Saj�t Tiszta �s Igaz „Hang” gyakorlatilag az a „Minta” vagy „Eredend� Rezg�s”, amellyel a L�lek e F�ldre bef�ldel�d�tt/meg�rkezett. Ez az a TISZTA ALAP-HANG, amellyel a F�ld BEFOGADTA a L�lek �let�t, �s amelynek a MaGa �ltali �l�v�/val�v� t�tel�vel a L�lek hozz� k�v�n j�rulni a F�ld �let�nek Teljesebb� �s Szebb� t�tel�hez. „K�V�NATOS” – mind a F�ldanya oldal�r�l, mind a L�lek oldal�r�l – ennek a Tiszta �s Igaz „Hangnak” (Rezg�snek) a min�l Teljesebb �s min�l pontosabb megnyilv�n�t�sa, mert a „Hang” (Rezg�s) Tiszta Megnyilv�n�t�sa �ltal a F�ld is egy Harmonikusabb �llapotba ker�l (ker�lhet). Amikor valamennyi L�lek K�pess� lenne egyszerre/egy-id�ben a MaGa Tiszta �s Igaz Hangj�nak a Megnyilv�n�t�s�ra, az egy olyan K�l�nleges �llapota lenne a F�ldnek, amelyben k�pess� lenne egy teljesen �J [a CSAL�D �ltal v�gyott/megrajzolt] Teremt�i �t megnyit�s�ra. [Tulajdonk�ppen erre k�sz�l a F�ld �s az itt �l� Lelkek k�z�ss�ge.]

A Lelkek gyakorlatilag

„k�z�s EGYET-�rt�sben legtiszt�bb Min�s�g�ket nyilv�n�tan�k meg annak �rdek�ben,

hogy A TELJES CSAL�D egy MaGosabb [Megtervezett] �j �t ir�ny�ba nyisson,

a „kiv�lasztott ir�nyba forduljon/mozduljon”.

Ez azonban ma m�g [r�szben] a „j�v� zen�je”, ehhez el�sz�r vissza kell �ll�tani a MaGa Eredend� Rendj�be/Ir�ny�ba a fizikai l�tez�si szinten is a F�ldet �s F�ldi �letet. Azzal, hogy a F�ld [SzeRves] L�tez�i r�ismernek a MaGuk Tiszta �s Igaz L�ny�re – �s tudatosan v�llalj�k ennek a MaG L�nynek a t�l�k telhet� legtiszt�bb megnyilv�n�t�s�t, igen jelent�s l�p�st tesznek mind az �nMAGuk �lete „tengely�nek” vissza�ll�t�sa ter�n, mind pedig jelent�sen seg�tik mag�t a F�ldet/F�ldany�t ennek a l�p�snek/megmozdul�snak a teljes bolyg�val�s�gra kiterjed� megt�tel�ben.

[KJ: Kor�bban egy m�sik �r�sban m�r lejegyezt�k azt, hogy amikor a Tiszta Hangokat megnyilv�n�t� Hangsor (gy�ngy�k/krist�lyok) „bepiszkol�dtak”, akkor nem tudtak vissza�llni „magukt�l” a MaGuk Hangsor�ba/Rendj�be, a „Hangok” (krist�lyok/gy�ngy�k) egym�shoz k�pest is elcs�sztak, �s „nem tudt�k megtartani a maguk hely�t, �s egym�st a MaGuk sor�ban”. Amikor a s�r�lt (bepiszkol�dott) gy�ngy�k megtiszt�t�sa �s �jra-Hangol�sa megt�rt�nt, akkor a „Hang-sor” (gy�ngy-sor) szinte „mag�t�l” �jra-Rendez�d�tt, �s mindenf�le (k�ls�) „t�masz” �s seg�ts�g n�lk�l elfoglalt�k az egym�s-alatti/f�l�tti/melleti hely�ket. (20090815 – Azoknak Akiket �rinthet XIV �s XV. ( 3. oldal)]

            A F�ld�n �l� Lelkek eset�ben a legt�bb „Saj�t Hang” bizonyos „krist�ly-szerkezet”, amely egy saj�tos [egyedi, csak az adott L�lekre jellemz�] rezg�ssel/Hanggal rezeg. A konkr�t f�ldi megnyilv�nul�sra term�szetesen befoly�ssal van az is, hogy a L�lek mely �gi Csal�db�l �rkezett, �s jelenleg a F�ld mely kisebb �s/vagy nagyobb csal�dj�nak vagy m�s k�z�ss�g�nek a tagja. Mindezek a jellemz�k (s�t, m�g a „v�llalt szem�lyes �let-feladat is”) pontosan benne vannak abban a Tiszta �s Igaz Rezg�sben/Hangban, amely „Harmonikusan” r�sze a Szellem MAGA HANGJ�NAK, �s amely „Harm�ni�ban illeszked�” r�sze a F�ld MaGa „Csal�di Hangj�nak”. Nem megy�nk ma m�g r�szletesebben bele ennek a taglal�s�ba, de sz�munkra „a Hang” ugyanazokat a teljes inform�ci�kat adja �t egy-egy l�tez�r�l, ahogyan m�s csal�dok sz�m�ra ezek a F�nyek vagy Sz�nek, vagy �ppen a „geometriai form�k �s elrendez�sek” �ltal �rz�kelhet�ek.

            Azt is tudjuk, hogy a jelen �zenet�nk els�dlegesen a Hangok csal�dj�b�l �rkezettek, valamint a Rend Feladataihoz kapcsol�d�k, �s f�leg a MAG Csal�d sz�m�ra lehet tanuls�gos �s/vagy �rdekes.

            …Mindezeket az�rt fontos egy kiss� r�szletesebben is megismerni, mert tudni kell azt, hogy egy F�ld�n �l� L�leknek [megtestes�lt L�leknek/Szellemnek] van egy olyan Tiszta �s Igaz MaGa Hangja, amely „csak” erre a F�ldi �let�re jellemz�, �m ha a L�lek meg tudja sz�laltatni MaG�ban �s MaGa �ltal ezt a Tiszta �s Igaz Saj�t [F�ldi Eredend�] Hangj�t, akkor azzal hozz�kapcsol�dik a MAGOSABB �N-je Tiszta Rezg�s�hez/Hangj�hoz is, �s ezen a megval�s�tott „Harm�ni�n” �t lehet�s�ge ny�lik a F�ldi test�ben �l� L�leknek arra, hogy „tov�bb t�g�tsa” m�r itt e F�ldi �let�ben is tudatoss�g�t �s Hangj�t, a MaGa Rezg�seit.

            Tulajdonk�ppen nagyon Egy-szer� ennek a Tiszta �s Igaz Saj�t Hangnak a megnyilv�n�t�sa, amellyel a test�ben �l� L�lek sz�ks�g eset�n gy�gy�thatja/Rendezheti/kiegyens�lyozhatja MaG�t (ha valami miatt megbomlott a saj�t Rendje), m�g m�s esetben pedig – a F�ldanya t�mogat�s�val – tov�bb emelheti [kiterjesztheti] Tudatoss�g�t �s Rezg�s�t �nMaGa emel�se �s a Csal�d megseg�t�se �rdek�ben.

Ennek a Saj�t Tiszta �s Igaz Hangnak a „megsz�laltat�sa” „neh�zs�gekbe” �tk�zhet akkor, amikor a L�lek m�g az „�lc�ival” vagy puszt�n a „form�j�val” azonosul. Ezekben az esetekben a L�lek m�g szinte egy�ltal�n nem ismert r� a saj�t LELKI [testben �l� L�lek] mivolt�ra, �s �gy megnyilv�nul�sai is (gondolatai �s tettei, �rz�sei) val�di l�nyeg�t�l igencsak t�volra esnek.

Amikor a L�lek m�r L�lekk�nt ismeri fel mag�t, �m MaG�ban elk�l�n�ti a „testet” [form�t] �s a „Lelket” (tartalom, l�nyeg), m�g mindig neh�zs�gekkel n�z szembe. R� kell ismernie arra, hogy nincsen elv�lasztott test, �s nincsen elv�lasztott l�lek: minden, amit gondol, mond �s �rez, tesz, az a

jelen �let�ben

a „test�vel ELV�LASZTHATATLAN EGYS�GBEN �l� L�lek �lete”.

Nem kell teh�t „egyes�teni” a testet �s a Lelket --- hiszen a forma �s tartalom csak EGYS�G�BEN l�tezhet e F�ldi �letben is. TUDNI kell, hogy EZ �GY VAN. TUDNI kell, hogy a L�lek �rez �s gondol, pislog �s j�r, l�t �s hall, szagol �s megy stb. Teste „eszk�ze” a L�leknek arra, hogy �L�K�NT jelen lehessen a F�ld�n �s itt Kapcsol�dhasson m�sokhoz, alkothasson/teremthessen az itteni t�rv�nyeknek megfelel�en. Am�g l�tezik a F�ldi �let, addig EGY, EGYS�GBEN Van �s L�tezik a L�lek-�s-Test.

Amikor a test�ben �l� L�lek eljut ehhez a TUD�S-hoz, m�r t�bbnyire m�lyen foglalkoztatja az a k�rd�s, hogy „ki is � val�j�ban”, �s „mi�rt �rkezett erre a F�ldre”. Csod�s dolgokat nyitnak meg ezek a k�rd�sek --- tulajdonk�ppen ezek kezdik el megsz�laltatni az els� saj�t Hangokat.

A L�lek �nMaGa keres�s�nek megindul�sa az,

amely az adott L�lek sz�v-�tj�nak egy Saj�tos,

CSAKIS �LTALA MEGNYITHAT� ter�let�t aktiv�lja,

ez az, amit egyesek �gy is neveznek, hogy a sz�v kulcs�nak megtal�l�sa. A L�lek elkezdi ezzel tulajdonk�ppen azt a „v�llal�s�t”, amellyel erre a F�ldre �rkezett: Mag�ra ismer, �s id�vel tud�ss�, meg�rt�ss�, tudatosan �lt �lett� nemes�ti az �let�t [tudatos teremt�j�v� lesz a saj�t �let�nek, valamint annak a „csal�di” �letnek, amelynek teremt� tagj�v� lett].

Amikor teh�t a L�lek r�ismer �nn�n L�lek-Min�s�g�re, elkezd r�ismerni a „legbels� l�nyeg�re”. N�ha csak sok-sok �let �s tapasztal�s juttatja el a test�ben �l� Lelket ahhoz a felismer�shez, hogy a MaGa L�lek Min�s�ge tulajdonk�ppen egy „Szellemb�l” eredt, �s hogy ezzel a

MaGa Szellem�vel ugyan�gy ELV�LASZTHATATLANUL EGY,

mint ahogyan elv�laszthatatlanul egy az adott testi �lete folyam�n a l�lek �s a test.

M�rhetetlen�l egyszer� dolgok ezek, �m az erre val� r��bred�s m�g csak most vette „t�megesebb m�retekben” kezdet�t a F�ld�n. Sokan „f�lnek” ma m�g az Igaz �n-j�kre ismerni, �s azt MaGuk �s m�sok el�tt is felv�llalni/megmutatni. T�bbf�le oka is lehet/van ennek a „f�lelemnek”.

[KJ: A f�lelem m�ly�n t�bbnyire mindig van valamilyen val�s f�jdalom, amit m�g nem tudott mag�ban kell�en felismerni �s Rendezni, meggy�gy�tani a L�lek. Kor�bban �rtunk m�r arr�l, hogy mennyire fontos ezeknek a val�s f�jdalmaknak a felismer�se a torzult mint�j� f�lelmekben. A f�lelem egy „fantom”, amely igyekszik „mell�kv�g�nyra terelni” a gy�gyul�sra v�gy�t, �s ez�rt pontosabb �s gyorsabb lehet a gy�gy�t�si folyamat, ha minden f�lelemben a „val�s f�jdalmakat” (azaz a val�s gy�kereket) kezdj�k el felkutatni.]

Amikor a L�lek Tudni akarja, hogy ki is � val�j�ban, elkezdi el�sz�r az �t k�rbevev� k�ls� k�r�lm�nyeket tudatosabban figyelni, azt, hogy egyes megnyilv�nul�sai hogyan jelennek meg a k�rnyezet�ben. Mindek�zben t�bbnyire tudatosabban kezd figyelni a l�ny�ben/test�ben jelentkez� �rzetekre �s �rz�sekre, gondolatokra --- �s ma m�r megfigyelhet� az is, hogy egyre t�bben vannak, akik Tudatosan ir�nyulnak a figyelm�kkel a sz�v�k ir�ny�ba.

Ez megnyilv�nulhat �gy is, hogy a megjelen� �rz�seket �s gondolatokat az elfogad�s �s szeretet „sz�r�in” �t tudatosabban figyeli a L�lek, de megnyilv�nulhat �gy is [�s megl�t�sunk szerint egyre t�bben teszik ezt], hogy tudatosan ford�tj�k a figyelm�ket a sz�v/sz�vcsakra/sz�v-k�rny�k „ter�let�re”. Az „elme” �s a „sz�v” k�z�tt ki�p�l egy teljesen m�s egy�ttm�k�d�s, mint amely kor�bban jellemz�en jelen volt ezen a bolyg�n:

a sz�v tudatosan figyel az elm�re,

�s az elme pedig a sz�v jelz�seire.

Most, hogy a F�ldanya SZ�VE/Igazs�ga visszaker�lt a MaGa Rendes m�k�d�s�be, egy teljesen �j korszak ny�lik meg a sz�v �s elme egy�ttm�k�d�s�ben --- hasonl�, mint amilyen a „F�ld Aranykor�ban” volt, �m a mai korban sokkal intenz�vebb egy�ttm�k�d�sbe l�p egym�ssal a sz�v �s az elme, az �rz�s �s az �rtelem. M�g nagyon sok tud�s csak hi�nyosan van jelen az emberek jelent�s t�bbs�g�ben, �s az „alapokat �rint�” tud�st minden L�leknek Rendeznie kell MaG�ban. Ezt a tudatosod�st azonban ma m�r nagyon er�teljesen t�mogatja MaGa a F�ldanya is azzal, hogy a sz�v-utakon �t folyamatosan �s azonnal, k�zvetlen�l k�ldi a L�lek sz�m�ra a jeleket: merre haladjon, miket p�toljon, �s miket hagyjon maga m�g�tt. Ezek ma m�r ism�t m�k�d� dolgok �s kapcsol�d�sok, �s a F�ldanya l�ny�re val� tudatos �s szeretet-teljes r�hangol�d�ssal nagyon pontosan �rezhet�ek a F�ldanyai „vezet�sek” �s jelek.

Kor�bban m�r jelezt�k, hogy ezeknek a F�ldanyai jelz�seknek az �rz�kel�se nem azonos a Tiszta �s Igaz, Saj�t Hanggal, de ezeknek a jelz�seknek az egyre tiszt�bb �rz�kel�se/meg�rz�se hozz�seg�t a Val�di �s Saj�t Hang felismer�s�hez.

Az „igen” �s „nem” (�s egy�b) F�ldanyai vezet� jelz�sek „terelgetik”

a test�ben �l� Lelket a MaGa Val�j�hoz ---

hiszen a F�ldanya „�rdeke”/�r�me is az,

ha a Gyermekei �l�v� tudj�k tenni a MaGuk Val�di L�nyeg�t.

A F�ldanya szeretet-teljes vezet�s�t k�vetve biztosak lehettek abban,

hogy egyre k�zelebb juttok annak megismer�s�hez, Akik Val�j�ban Vagytok.

Ahogyan k�zeledtek �nMaGatokhoz, egyre term�szetsebb� v�lik a Saj�t Igazs�gotok, �s szeretet-teljes elfogad�sotok a t�bbiek ir�ny�ba --- �s r��bredtek, hogy MaGatok �ltal „v�lthatj�tok/v�ltoztathatj�tok” meg a Vil�gotok �s vil�gotok.

Ez egy nagyon l�nyeges felismer�s a F�ld embereinek/Lelkeinek �let�ben, itt d�l el tulajdonk�ppen az, hogy a L�lek k�v�nja-e a MaGa kez�be venni az �lete ir�ny�t�s�t, vagy pedig ink�bb m�g nem l�p „Egys�gre” a MaGa Szellem�vel.

Akik „Eggy� k�v�nnak v�lni” [a l�ny�kt�l egy�bk�nt t�nylegesen soha el nem v�lt] Szellem�kkel, azok sz�m�ra megny�lik a Sz�v�k egy „k�l�nlegesen titkos” vagy ink�bb olyan ter�lete, amelyet csakis �nMaGuk �s csakis a MaGuk Teljes �s �p, Tiszta Szabad Akarata �ltal nyithatnak meg. Egy tudatosabb teremt� korszak�ba l�p az az ember �s L�lek, aki megnyitja a l�ny�t a MaGosabb �N-je vezet�se ir�nt: Bizalm�val �s Tud�s�val „al�Rendel�dik” a Szellem�nek --- de tulajdonk�ppen itt arr�l van sz�, hogy „elkezdi felemelni a l�ny�t/sz�v�t” a MaGa Szelleme L�ny�hez.

Nagyon „gyermekcip�ben” j�r ma m�g az emberi kifejez�k�pess�g abban a tekintetben, hogy mindezt �gy tudjuk �tadni, hogy az pontos �s �rthet� is lehessen. Csak olyanok k�pesek ezt m�sok sz�m�ra is valamelyest �rthet� (�s/vagy �rezhet�) form�ba �nteni, akik MaGuk m�r �tmentek ezeken a folyamatokon. �s ugyanakkor pedig azt sem szabad elfelejteni, hogy minden �t�l�s/meg�l�s �s �t is egy�ni, vagyis nincsen k�t teljesen egyforma �t �s megtapasztal�s, �gy mindaz, amit b�rki – y�-sz�nd�kb�l – megismertet m�sokkal, az „csak” a saj�t szem�lyes �tj�nak p�ldak�nt val� felmutat�sa. �gy vagyunk Mi MaGunk is ezzel az �r�ssal… n�ha „�rezhet�en �sszefolyik” a „REND” �s a „Hathorok” Jelenl�te… mint most is…

Ennek az az oka, hogy amikor valaki megtal�lja a MaGa Tiszta �s Igaz Hangj�t, akkor �nMaG�ra ismer, �s �nMaG�t k�pes yobban kifejezni…

            …Igen, a L�lek „els� tudatos tal�lkoz�sa” a MaGa Szellem�vel t�bbnyire „katartikus”, �s az eg�sz �letet megv�ltoztat� tal�lkoz�s. A L�lek keres�sbe kezdett, hogy kapcsol�dhasson/egyes�lhessen „Azzal, Akib�l Eredt”, �s a L�leknek ez a keres�se mindig meger�s�t�st nyer a Szellem oldal�r�l is. A Szellem igyekszik egyre t�bbsz�r „�t�lelni”/�trezegtetni a MAGA L�nyeg�vel az „�t” keres� Lelk�t --- �s ezt MI �gy is megfogalmazhatjuk, hogy a Szellem a MAGA Tiszta HANGJ�VAL Hatja �t az �t keres� Lelk�t, hogy min�l hamarabb �s min�l teljesebb� lehessen k�zt�k az Egy�ttm�k�d�st biztos�t� Kapcsol�d�s �s Harm�nia. Mindez term�szetesen �gy jelenik meg a L�lekben, hogy egyre ink�bb kezd r��rezni a MaGa Val�s L�ny�re/L�nyeg�re, egyre t�bb k�rd�sre tal�lja meg a v�laszt a MaGa �let�ben �s egyes �t foglalkoztat� k�z�ss�gi k�rd�sekben, egyre elfogad�bban tud m�sokkal kapcsol�dni, �s egyre tiszt�bban nyilv�n�tja meg mag�t sz�ban �s tettekben is. Sorra hullanak le azok a felvett �lc�k �s szerepek, amelyek nincsenek teljes �sszhangban a val�di l�ny�vel, �s �gy mind saj�t MaGa kezdi el egyre tiszt�bban l�tni saj�t MaG�t, mind pedig m�sok ir�ny�ban is egyre tiszt�bban nyilv�n�tja meg a MaGa L�nyeg�t.

            Egy olyan folyamat indul meg – imm�r a MaGa Szellem�nek t�mogat�s�val �s vezet�s�vel –, amelyben minden igaz megnyilv�nul�s er�teljesebb� teszi a Val� megl�t�s�t �s megnyilv�n�t�s�t, �s egyre er�teljesebb� lesz az akarat �s a sz�nd�k bizonyos „v�llalt” m�sokat seg�t� tev�kenys�gek megval�s�t�s�ra. A Szelleme (�s a F�ldanya) vezet�s�vel r��bred a L�lek a MaGa Lehet�s�geire a F�ld�n, arra, hogy mivel teheti Yobb� �s Szebb� az �ltala gondoz�sra �tvett vil�got.

            Min�l yobban �sszehangol�dik (a sz�v-utak megfelel� m�k�dtet�se �ltal) a L�lek �s a Szellem, ann�l term�szetesebb� lesz a soha-sz�t-nem-v�laszthat�-Egys�g, amely maga a L�TEZ�S. „�rtelmet” nyer az �let, �rtelmet nyer minden gondolat, �rz�s �s tett, �s tudatos/szeretet-teljes/seg�t� �lett� lehet a Jelenl�t. R��rez arra is a L�lek, hogy minden alkalommal, amikor sz�ve-szerint �s megfontoltan „Igazat sz�l” (a MaGa Igazs�g�t nyilv�n�tja meg tudatosan �s szeretet-teljesen), akkor „test-l�lek-szellemk�nt” „EGY-k�nt” nyilv�nul meg, Egyk�nt van Jelen. A „Saj�t Tiszta Hang” megnyilv�n�t�sa teh�t nem „csak” azt jelenti, hogy a Sz�ved Szent�ly�ben elhelyezkedve kiadod azt a saj�tos (t�bbnyire) fizikai (lelki �s szellemi) Hangot, amely azonos rezg�s� a L�nyeddel, hanem azt is jelenti, hogy

r�tal�lsz a MaGad Igaz L�ny�re,

�s minden �lethelyzetedben test-l�lek-szellem-egys�g�ben nyilv�n�tod meg MaGad.

Egy bels� �s m�ly Bizonyoss�g, B�lcsess�g �s Tud�s van jelen az ilyen megnyilv�nul�sokban, szeretet-teljess�g, seg�t� sz�nd�k, seg�teni akar�s. K�l�nleges Harm�ni�ban vannak a szavak, hangok, �rz�sek �s gondolatok, �s mindenki aki hallja ezeket, az tudja, hogy „Igazak”, EGY-szer�ek…”

                                                                                                                     www.omah.extra.hu