20100416 - Szemelv�nyek - Vil�goss�g �s Egys�g, semlegess�g (I. r�sz)

  2011.08.12. 23:21

2010. �prilis 13., kedd, �prilis 14., szerda [�jhold], �prilis 15., cs�t�rt�k

 

Vil�goss�g �s Egys�g, ’semlegess�g’

Szemelv�nyek

 

Lev�l-r�szlet:

„…Engedd meg, hogy felh�vjam figyelmedet-figyelmeteket a vil�goss�g-f�ny k�rd�sk�r�re.

Anyanyelv�nk�n-magyarul fontos, hogy nagyon pontosan fogalmazzunk.

Nem v�letlen, hogy az �r�mh�rben K�roli anno Vil�g Vil�goss�g�nak ford�totta, aki - mint J�nos Evang�lium�ban - arra biztat, hogy a Vil�goss�g Fiai legy�nk, hisz aki a vil�goss�gban j�r l�tja hova megy. A vil�goss�g feloszlatja a hom�lyt �s a s�t�ts�get, m�g a f�ny, ha akad�ly ker�l az �tj�ban �rny�kot vet…

…R�szlet egy h�rom �vvel ezel�tti �r�sb�l:

Csod�latos anyanyelv�nk megk�l�nb�zteti a vil�goss�g �s a f�ny fogalm�t. Mi�rt l�nyeges ez? Meg�rtj�k k�nnyed�n, ha volt m�r hajnalhasad�sban r�sz�nk. Amikor elkezd vil�gosodni, el kezd oszlani a s�t�ts�g �s a hom�ly, a t�rgyak egyszer�en l�that�v� v�lnak �s m�g nincs �rny�kuk. Amikor felkel a nap �s r�veti f�ny�t a vil�gra lesz a t�rgyaknak �les �rny�ka. Nem v�letlen�l mondjuk azt, hogy megvil�gosodtam, �s nem azt, hogy megf�nyesedtem. (Templom)”

 

Ahogyan a legut�bbi �r�sban is �rtam: a F�ld a „sz�let� KRISZTUS” Vil�ga, �s itt egy k�l�nleges „egyens�lyi” helyzetb�l indul el a (meg)vil�gosod�s.

„...Ez a „csoportos�t�s” k�pszer�en megjelen�ti a F�ld jelenlegi Sz�let�s-Vil�g [�s Tanul�-Vil�g] jelleg�t, az EGYM�ST-KIEG�SZ�T� P�ROS kapcsol�d�sok rendszer�t: a MaGunkkal hozott F�nyt �s a megtapasztal�sra/Felf�nyes�t�sre v�lasztott �rny�kot, F�rfit �s N�t, Sz�l�t �s Gyermeket, Testv�rt �s Bar�tot --- vagyis AZT A SZ�LET�SHEZ KAPCSOL�D� EGYENS�LYI HELYZETET, amelyen a besz�let� elindul „Haza”, hogy a F�ny/Vil�goss�g egyre nagyobb h�nyad�t �L�V� tegye �nMaG�ban.”

 

Az a tanul�/tapasztal� �t, amelynek a F�ld is r�sze, felf�nyesedik �s megvil�gosodik. Nekem is �gy jelent meg k�p(ek)ben az elm�lt �vekben: a F�ny val�ban Vil�gg� lesz majd n�h�ny l�pcs�fokon �t, vagyis minden l�pcs�fokon n�(het) az �rny�k�val-eggy�-lett (�tl�nyeg�t�-�tl�nyeg�tett)(sz�v)F�ny vagy Vil�goss�g �L�V� lett/tett „ar�nya”. Ez a tanul�/tapasztal� �t majd fokozatosan sz�letik meg �s �lt testet, az itt �l�k akarata �s munk�ja teremti majd meg a konkr�t form�kat �s ezek kapcsol�d�sait.

Ugyanakkor jelenleg nagyon fontos az, hogy a Krisztusi Vil�g vagy F�NY a F�ld�n a F�ldre jellemz� Mint�ba Rendezze vissza mag�t a l�tez�s minden ter�let�n.

 

�seinkkel kapcsolatban gyakran megeml�tett�k, hogy �k a „Nap m�g�tti Napot” tisztelt�k/im�dt�k. K�pszer�en ez is utalhatott a F�ny/�rny�k vagy F�ny/Set�t megosztotts�g�t [m�g �s m�r] nem hordoz� „Vil�g(oss�g)ra”.

 

*****

 

A „semlegess�g” nem azonos az Egys�ggel. A „semlegess�g” ink�bb a „k�v�l�ll�shoz” �ll k�zel.

A „semlegess�g” egy „vesz�lyes” ter�let lehet a F�ld�n, tal�l m�shol is az.

Ha a „semlegess�g” „csak l�tezni akar” egy olyan vil�gban, ahol az egym�st-kieg�sz�t�/seg�t� kapcsol�d�sokb�l ered� szeretet/mozg�s tartja fenn �s n�veli a rezg�s-szintet, a „k�v�l�ll�s” csak nagyon k�l�nleges k�r�lm�nyek k�z�tt biztos�thatja a k�v�l�ll� [adott Vil�gon bel�li] Rendezett „�nell�t�s�t” --- teh�t  a legt�bb esetben M�SOKNAK kellene az ilyen k�v�l�ll�k ell�t�s�r�l/�letben-tart�s�r�l/tov�bbhalad�s�r�l is gondoskodnia.

 

            Ugyanakkor az EGYS�G L�TE �s Min�s�gei valamilyen „form�ban/megnyilv�nul�sokban” jelen vannak �s lehetnek az „Egym�st-kieg�sz�t�s�g” alap-mint�j�ra �p�l� [KRISZTUSI] Vil�gokban/vil�gokban is. Az Egys�gben mindig megnyilv�nul �s Jelen Van valamif�le Teljess�g, valami olyan megnyilv�nult K�pess�g vagy Er�, amely „�nMaG�ban” is k�pes megnyilv�n�tani [�l�k�nt megjelen�teni] olyan m�k�d�seket, amelyeket az adott Vil�gban jellemz�en p�rok/t�rsak K�Z�SEN nyilv�n�tanak meg vagy m�k�dtetnek.

 

            A F�ld/f�ldi [mint a megsz�let� KRISZTUS Vil�ga/vil�ga] egy olyan kiTeljesed�si ir�ny� Vil�g/vil�g, amelyben „elv�rt” a Vil�goss�g vagy KRISZTUSI F�NY egyre „nagyobb h�nyad�nak” „egyre tiszt�bb” megnyilv�n�t�sa. Az „elv�rts�g” a szabad v�laszt�sok k�vetkezm�nye: Aki e Vil�gba/vil�gba sz�letik, azt EZT a [fajta] kiTeljesed� �letutat v�lasztotta: M�SOKKAL KAPCSOL�DVA megtapasztalja a Szeretet/SZER „�raml�”/gyarap�t�/�p�t�/Sz�p�t� m�k�d�s�t/m�k�dtet�s�t, majd pedig ezen megtapasztal�sai f�ggv�ny�ben v�laszt(hat), hogy milyen ir�nyb�l k�v�nja „megk�zel�teni” az EGYS�GET/Teljess�get.

 

            A F�ldre bel�p� (besz�let�) �letek/Lelkek a „k�s�bbi” F�ldi megnyilv�nul�si form�ikhoz k�pest „k�zelebb vannak m�g az Egys�ghez”, �s sokan a kil�p�s-k�zeli �letid�ben ism�t k�zelebb ker�lnek az „Egys�ghez”. B�r a F�ld�n a [SzeRvesen] megnyilv�nul� �let a legt�bb esetben ig�nyli a p�ros megjelen�seket, sz�mtalan p�lda van azonban a L�tez� „�nMaG�ban val� l�tez�s�nek K�PESS�G�RE” is. Erre az�rt van sz�ks�g �s lehet�s�g a F�ld�n [�s sok m�s Vil�gban is], mert a F�ld egy olyan fejl�d�si �s/vagy tanul�si �t [vagy �t-szakasz is lehet], amely „tudottan”/ismerten az EGYB�L/MINDEN(S�G)B�L indult �s ered, �s v�gs� c�ljak�nt [majd v�lasztott megtapasztal�si utakon/ir�nyokon kereszt�l] oda is t�r vissza, pontosabban ennek a visszat�r�snek az egyik �tj�t/lehet�s�g�t biztos�tja. [Ez�rt is van jelen a F�ld�n ennyi F�ldi �s ’�gi’ ’faj’.]

            Vannak teh�t a F�ld�n is az Egys�ghez k�zelebbi, az Egys�get yobban megk�zel�t� �s/vagy megnyilv�n�t� jelenl�tek vagy form�k, �s ezek a legt�bb esetben az „Egys�ghez k�zelebb-vezet� utat v�laszt�k” sz�m�ra nyilv�nul(hat)nak meg (szabad v�laszt�saik k�vetkezt�ben).

 

            Aki az ’Egys�get’ [Egys�g fel� val� k�zeled�st] v�lasztja a F�ld�n, az ezt a legt�bb esetben [„term�szetes fejl�d�s�nek eredm�nyek�ppen”] �gy val�s�tja meg, hogy az �let�ben megtapasztalja egy �let-ter�let „sz�ls�s�geit”, ezeket elfogadja/meg�rti a szeretete �ltal, �s �gy a megtapasztal�sb�l ered� „�r�s” egy magasabb egyens�lyi helyzetbe helyezi/vezeti az adott l�tez�t. A „sz�ls�s�gek” vagy k�l�nb�z�s�gek meg�rt�se �s elfogad�sa, �s a l�tez�ben mindezeknek a szeretet/meg�rt�s �ltali �tl�nyeg�t�se a legt�bb esetben az Egys�g val�di l�nyeg�nek/term�szet�nek a jobb megismer�s�hez/meg�rt�s�hez vezet(het). Ilyen esetben – a k�l�nb�z�s�geket MaG�ban Eggy�-olvaszt� – v�laszthat: folytatja-e m�g a k�l�nb�z�s�gek tov�bbi lehet�s�geinek megtapasztal�s�t az adott megtapasztal�si szinten, vagy pedig megszerzett tud�sa/ismeretei birtok�ban a megtapasztal�s/megismer�s egy olyan �j szintj�re l�p, ahol az EGYs�g magasabb min�s�geibe is bel�phet.

 

            Az „Egys�g” mindig egy ’tev�keny’ jelenl�t vagy �llapot --- ezzel szemben a ’semlegess�g’ gyakran „elz�rk�z�st/k�v�l�ll�st” hoz l�tre bizonyos megtapasztal�sokt�l vagy form�kt�l. A ’semlegess�get’ v�laszt� gyakran �lesen elhat�rol�dik bizonyos (vagy az adott k�rben ak�r mindegyik) megtapasztal�st�l: �gy „van jelen” egy [m�sokkal k�z�s] adott �let-ter�leten, hogy valamilyen szinten kivonni igyekszik mag�t a mindenki m�sra egyform�n [�s tulajdonk�ppen �gy r� is] vonatkoz� K�z�s Szab�lyokb�l. Egy kis „szigetet” igyekszik teremteni elhat�rol�d�s�val a maga sz�m�ra, amely a „sziget” [be�kel�d�tt] volta miatt a legt�bb esetben „akad�lyt” k�pez m�sok sz�m�ra [vagyis olyan nehez�t� helyzet jelenik meg a t�bbiek sz�m�ra, amelyhez a t�bbieknek „igazodniuk” kell �gy, hogy kapcsol�d�si lehet�s�gek hi�ny�ban nem is ismerhetik meg a „sziget” val�di term�szet�t. A ’semlegess�g’ teh�t a legt�bb esetben [ebben a Vil�gban] [mivel „k�l�n szab�lyokat alkot a maga sz�m�ra”] akad�lyozza a „norm�lisan �l�k” �let�t, l�te plusz terheket rak azokra, akik a „Rendes” Szab�lyok szerint �lnek, �s mindig [indokolatlanul] „kisz�m�thatatlanabb�” teszi a t�bbiek �let�t.

 

            Tal�n a legjellemz�bb k�l�nbs�g az az Egys�g �llapot�t �l� �s a „semlegess�get v�lasztott” l�tez� k�z�tt, hogy az Egys�get v�lasztott a saj�t [t�rsaihoz kapcsol�dott] meg�l�sei sor�n �nMaG�ban m�r kiegyens�lyozta azokat a sz�ls�s�geket vagy k�l�nb�z�s�geket [�s ez�ltal val�di Tud�sra tett szert], amelyek el�l a „semlegess�get” v�laszt� kit�rni/kib�jni/elhat�rol�dni igyekszik, �s ez a kib�j�si t�rekv�s gyakran megnehez�ti a k�rnyezet�ben �l�k �let�t. Az Egys�gben �l� �s a ’semlegess�get’ v�lasztott megnyilv�nul�saiban azonban vannak/lehetnek l�tsz�lag hasonl�s�gok, �s ez�rt a fokozott �vatoss�g az ilyen „semlegess�get hirdet�k” eset�n val�ban aj�nlatos...

 

A ’semlegess�g’ sok esetben valamif�le „passzivit�st”, v�rakoz�st [n�ha ’h�tt�rb�l ir�ny�t�st’] is jelenthet --- �s ha valaki akkor v�rakozik, amikor a tov�bbl�p�shez sz�ks�ges d�nt�seket meg kell hoznia �s bizonyos l�p�seket meg kell tennie, az e Vil�gban kiteljes�t� �let fel� nem vezethet...

 

Sz�ks�g eset�n val�sz�n�leg majd r��rz�nk pontosabban is a ’semlegess�g’ �s az „Egys�g/Egys�g-k�zelis�g” k�z�tti l�nyeges k�l�nbs�gekre... [A ’semlegess�g’ nem azonos a ’nincs dolgom vele mert nem avatkozhatok be m�s �let�be’ helyzettel sem.]

[Ide is kapcsol�d�an: a jelen �r�s v�g�n tal�lhat� Yotengrit id�zetek, �s az ut�na k�vetkez� meg�rt�sek]

*****

 

Drunvalo Melchizedek: �LET A SZ�VBEN

 

[197. oldal] [Thoth:] „Drunvalo, mi, a F�ld gyermekei, a kezdetekt�l fogva keress�k a teremt�s �s az emberi tapasztalat k�z�tti kapcsolatot. Mi (�s itt a felemelkedett mesterekre gondolt) mindannyian pr�b�ltuk meg�rteni, hogy az emberi gondolatok, cselekedetek �s csod�k mi m�don �llnak �sszef�gg�sben egym�ssal. Egy ideig abban a hitben �lt�nk, hogy tiszt�ban vagyunk vele, most azonban m�r tudjuk, hogy enn�l m�g j�val t�bb is van, mit megtudhatunk.

            Most m�r eg�szen vil�gos – amikor az elm�n kereszt�l teremt�nk, egy term�szet�n�l fogva k�tp�lusos eszk�z seg�ts�g�vel form�ljuk a vil�got. S b�r a teremt�sre ir�nyul� sz�nd�kaink lehetnek j�k, az elme minden esetben j�t �s rosszat is fog teremteni, mert ez a term�szete.

            Azt javaslom, kiz�r�lag a sz�v szakr�lis ter�n kereszt�l pr�b�lj teremteni, mert a sz�v csak az egys�get ismeri, �s a sz�nd�kot s�t�t oldala n�lk�l fogja val�s�gg� form�lni.”

            Elk�peszt�en csod�latos kinyilatkoztat�s volt ez sz�momra. Csak �lltam ott Thothra b�mulva, �s azonnal meg�rtettem a szavaiban rejl� igazs�got. M�dfelett izgatott� v�ltam – mik�nt gyakran teszem, ha valami nagyon fontos dologgal tal�lkozom – �s alig v�rtam, hogy a gyakorlatban is kipr�b�lhassam Thoth tan�cs�t.”

 

Logika, kontra �rz�sek �s �rzelmek

            Az elme gondolatok r�v�n teremt, s a gondolatok a logika szerint k�vetik egym�st. Abban, amit az elme teremt, logikusan v�gigk�vethetj�k a val�s�g form�l�d�s�nak �sv�ny�t. M�g ha csod�r�l van is sz�, a folyamat akkor is rendelkezni fog egy logikus sorrenddel, felt�ve, ha felismerj�k. �m amint r�mutattam, az elme az eredeti sz�nd�k mindk�t p�lus�t megval�s�tja.

            A sz�v ellenben eg�szen m�sk�pp m�k�dik. A sz�v �lmokon �s k�peken kereszt�l alkot, s ezek �rz�seken �s �rzelmeken kereszt�l nyilatkoznak meg. A teremt�s e form�ja nem oper�l a logik�val, ez�rt nem kell logikusnak lennie ahhoz, hogy egyik �llapotb�l eljusson a m�sikba.

            Ha p�ld�ul a sz�ven kereszt�l im�dkozunk es��rt, nyomban esni kezdhet m�g akkor is, ha n�h�ny m�sodperccel el�bb m�g egyetlen felh� sem volt az �gen. A teremt�s folyamata �gy zajlik, mint az �lom, amelynek egyik jelenet�ben m�g Olaszorsz�gban tal�ljuk magunkat, n�h�ny m�sodperccel k�s�bb pedig m�r Kanad�ban j�runk egy teljesen m�s jelenetben. Hogyan jutottunk Kanad�ba n�h�ny m�sodperc alatt? �lmainkban term�szetesen elfogadjuk ennek lehet�s�g�t, �m �gy gondoljuk, mindez lehetetlen h�romdimenzi�s vil�gunkban. Vagy tal�n m�gsem?

 

�lmodj meg egy �j vil�got

            Fontos m�g tudnod a tudatos teremt�ssel kapcsolatban, hogy nem sz�m�t, milyennek t�nik a helyzet, a sz�v szakr�lis ter�n bel�l mindig van k�zvetlen kapcsol�d�si pont vissza a csillagok �s bolyg�k h�romdimenzi�s val�s�g�ba. Olykor ez a kapcsol�d�si pont nem mutatkozik meg, �m ha t�bbsz�r bel�psz a sz�vbe, r� fogsz tal�lni.

            Ez az�rt nagyon fontos, mert ez a kapcsol�d�si pont teszi lehet�v�, hogy a sz�v �lmai megnyilatkozzanak ebben a vil�gban. Teh�t miel�tt teremteni kezden�l a sz�v szakr�lis ter�b�l, keresd meg a kapcsol�d�si pontot, mely a csillagokon �s bolyg�kon kereszt�l visszavezet ebbe a vil�gba.

            Arra k�rlek, hogy l�pj be sz�ved szakr�lis ter�be, olvaszd �ssze sz�vedet Mer-Ka-Ba mez�ddel, �s �lmodj meg egy �j, eg�szs�ges vil�got.

            Vesd be minden tud�sodat, �s tudatosan teremts Istennel egy�ttm�k�dve egy �j testet, �j �letet, egy �j vil�got. Ez a hatalom, sz�let�sedn�l fogva megillet� jogod �s saj�t �r�ks�ged, hiszen Isten gyermeke vagy. Istennel val� bens�s�ges kapcsolatodban minden lehets�ges.

            A k�nyvben ismertetett instrukci�k l�nyeg�ben egy �sv�nyt rajzolnak fel el�tted, mely elvezet ahhoz a felismer�shez, hogy a tested f�ny, s az eg�sz vil�god f�ny, �s mindkett� k�zvetlen kapcsolatban van tudatoddal. Ha a Mer-Ka-Ba energiamezej�vel k�r�lvett sz�vedben �lsz, s e helyr�l teremtesz, megteszed a k�vetkez� l�p�st afel�, hogy v�g�l felismerd az igazs�got arr�l, ki is vagy val�j�ban, illetve afel�, hogy elkezdhesd bet�lteni l�tez�sed szakr�lis rendeltet�s�t. �s ezen a ponton alighanem felismered, hogy a mennyekbe val� felemelked�s folyamat�ban vagy…”

 

*****

 

Aj�nlom a „SzeK�R”-hez kapcsol�d� kor�bbi �r�sokat:

20100210 III – Gondolatok az �P�L�SEKHEZ, 3. oldalt�l

 

*****

 

A P�losok „�lmod�sa”

http://www.benkedesign.hu/?q=node/316

 

„…Benedeket a hajnal nem tal�lja �lomban, a t�bbieket viszont az �des �lomban tal�lja. Ez mit jelenthet? Ha val�ban ez volt a fel�ll�s a kolostorban, akkor Benedek el�bb-ut�bb szomor� lett volna, mert mik�zben � virraszt hajnalban, mindenki m�s sz�pen alszik. Ilyenkor mondja azt az ember, hogy �rdemes? De itt pont ez a l�nyeg.

Benedek a rendf�n�k, �s a p�losok az �r vit�zei, harcosai, bajnokai. Szinte mindegyik�k ismeri az elragadtat�s, ill. r�v�l�s �llapot�t, �s itt lehet �rz�kelni, hogy mi t�rt�nik, mert mik�zben a k�z�ss�g k�z�s „�lmot alszik”, ezt nem azt jelenti, hogy alszanak, hanem azt, hogy egy c�l �rdek�ben a t�lvil�gr�l er�ket hoznak le, �s mozg�s�tj�k �ket. Benedek pedig �bren van, mik�zben a k�z�ss�g t�bbi tagja a j�v�t �lmodja, �s az �gb�l le�rkez� energi�kat �s j�vend�t Benedek itt a f�ld�n ir�ny�tja.

A hajnali �lomr�l azt kell tudnunk, hogy a magyar hagyom�nyban a j�vend�t megid�z� jelent�s�ge van. Az �jszakai �lmot nem tartj�k olyan fontosnak abb�l a szempontb�l, hogy az a j�vend�t tudn� megid�zni. De amikor azt mondja egy �regember: vigy�zz, hajnali �lma volt a leg�nynek, - kider�lt, hogy amit �lmodott, az val�ra v�lt. Itt a p�los k�z�ss�g a hajnali �lomban a j�vend�t �lmodja meg, s Benedek igazi rendf�n�kk�nt �s mesterk�nt ir�ny�tja �s korm�nyozza testv�rei r�v�l�s�t…” /Sz�ntai Lajos: M�ty�s �s a P�losok.../

 

*****

 

„…A sz�v ellenben eg�szen m�sk�pp m�k�dik. A sz�v �lmokon �s k�peken kereszt�l alkot, s ezek �rz�seken �s �rzelmeken kereszt�l nyilatkoznak meg. A teremt�s e form�ja nem oper�l a logik�val, ez�rt nem kell logikusnak lennie ahhoz, hogy egyik �llapotb�l eljusson a m�sikba…”

 

            Sokszor el�fordul, hogy feltesz�nk magunknak egy k�rd�st, �s keress�k r� a v�laszt. N�ha m�g mondjuk is: „aludjunk r� egyet”.

            M�g miel�tt m�lyebben kezdtem volna foglalkozni a lelki mozgat�-er�kkel, m�r azel�tt is megtapasztaltam azt, hogy egy-egy megold�s-keres�s k�zben �lomban vagy „n�h�ny nappal k�s�bb” egy k�pben vagy bevillan� gondolatban/�rz�sben j�tt a seg�ts�g. Egy egyszer� mondat, m�skor egy viszonylag k�nnyen megfejthet� k�p „ind�tott el”, vagy �ppen „tette fel az i-re a pontot”.

            A legt�bb esetben ilyenkor az ember a homlok�ra csap: annyira egyszer� �s mag�t�l �rtet�d� a megold�s, hogy ut�lag tal�n nem is �rtj�k, az mi�rt nem jutott m�r kor�bban is az esz�nkbe.

            Gyakran el�fordul az is, hogy csak �gy tud benn�nk �ssze�llni ez a v�gtelen�l egyszer� megold�s, hogy el�bb a sz�ks�ges r�szleteket k�l�n-k�l�n is megismerj�k/k�rbej�rjuk, �s amikor m�r mindegyikb�l ismerj�k a megold�shoz sz�ks�ges jellemz�ket, akkor „rendez�dik” �ssze benn�nk a k�p.

            M�skor el�sz�r „l�tjuk” meg az „eg�szet”, melyet (�s annak egyszer�s�g�t) sokszor szint�n csak �gy �rthetj�k meg kell�en, ha majd az egyes alkot�-elemeket is k�zelebbr�l szem�gyre vessz�k, �s meg�rtj�k a r�szeket egym�shoz-kapcsol� rendszert is.
 

*****

 

Lev�l-v�lt�s:

„…A mostani sebgy�gy�t�ssal kapcsolatosan azt �rzem, hogy azzal, hogy a r�gi mint�k tiszt�t�s�t k�rj�k, sok seb szakad fel.

B�r olyan �rz�sem van, mintha a nagy r�sz�n m�r t�l lenn�k…

…�gy t�nik, hogy elhamarkodottan mondtam, hogy a sebek gy�gy�t�snak nagy r�sz�n tal�n t�l lehetek. M�r egy ideje �les f�jdalom has�t id�nk�nt a sz�vembe. Ezek szerint van ott m�g valami…”

 

Lehets�ges, hogy „�ppen” egy nagyobb tiszt�t�s t�rt�nik, de az is lehets�ges, hogy a megtisztul�s ut�ni kiegyens�lyoz�d�s/Hangol�s „t�netei” ezek. Ilyenkor hasznos nyugodtan l�legezni, �s k�rni a F�ldanya seg�ts�g�t. Nyugodtan el lehet „mondani az Isteni �N-nek”, hogy hol �s milyen jelleg� f�jdalmat �rz�nk, ha lehet, akkor enyh�tse a f�jdalmat, �s ha lehet, akkor seg�tse meg�rteni a f�jdalom ok�t. Lehets�ges, hogy a f�jdalom oka puszt�n az �ppen zajl� „elenged�s”.

 

[Visszautalva egy kor�bbi munk�ra, ahol egy f�nyes f�v� v�ltoz�s (is) megjelent:] f�jdalmak idej�n hasznos lehet, ha f�nak k�pzeled/l�tod/�rz�keled magad: gy�kereid a F�ldben, �gaid az �gi Csal�d fel� ny�lnak. Ebben az �llapotban a „t�lzott” f�jdalmakat �tengedheted/kiengedheted „oda”, ahol azok k�nnyebben meggy�gy�that�ak... Lehet, hogy a f�jdalom oka puszt�n egy „energia-feltorl�d�s”, ami ak�r a gyorsabb tisztul�snak, ak�r egy kiss� lelassult be�p�t� folyamatnak is lehet az eredm�nye. Ilyenkor a „feltorl�d�s” hamarabb megsz�nhet, vagy valamilyen Seg�t� seg�t �thidalni ezt a neh�zs�get.

            Volt olyan megtapasztal�som is az ut�bbi id�kben, hogy egy k�zepesen er�s vagy er�s, tomp�bb vagy �lesebb f�jdalom jelent meg a k�l�nb�z� test-ter�leteimen. N�ha „jelezte” ezt egy „megl�t�s” n�h�ny m�sodperccel kor�bban, m�skor ut�lag kaptam r�l�t�st a f�jdalom ok�ra. Ilyen helyzetekben �n azt tettem, hogy a f�jdalom fel� ford�tottam a figyelmem, igyekeztem nyugodtnak maradni �s nem �sszer�ndulni, ha lehetett, akkor �vatos mozdul�ssal ink�bb egy kiss� kiegyenesedtem, valamint szab�lyoztam a l�gz�semet, �s k�rtem a F�ldanya �s Isteni �N-em seg�ts�g�t �s vezet�s�t. Eddig m�g mindig gyorsan elm�ltak ezek a f�jdalmak.

            Voltak olyan f�jdalom-old�saim is, amikor egy f�nyes [v�z-jelleg�] folyam tiszt�tott �t. N�ha csak maga ez a folyam volt a tisztul�sban a seg�ts�gemre, m�skor voltak bizonyos „f�ny-szemcs�k” is benne, amelyek seg�tett�k az egyes speci�lis helyek megtisztul�s�t.

 

„Az a f�jdalom, amit nem fizik�lisan �rz�nk, hanem egy esem�ny t�rt�n�se kapcs�n, ugyan�gy gy�gy�that�?”

 

            Amikor f�jdalmat �rz�nk, az t�bb okb�l is eredhet. A f�jdalom mindig felh�vja a figyelmet valamilyen v�ltoz�sra vagy pedig egy v�ltoz(tat)�s sz�ks�gess�g�re. Maga a f�jdalom helye/jellege/megjelen�se sok esetben pontosan eligaz�t a teend�kre, �s arra is, hogy mely �let-ter�let fel� sz�ks�ges az adott szakaszban nagyobb odafigyel�ssel lenn�nk.

            A f�jdalmak a legt�bbsz�r valamilyen harm�nia megboml�s�ra utalnak, �s az „amint lent �gy fent” elve alapj�n a test/l�lek szintj�n megjelen� f�jdalmat valamilyen szinten a „teljes l�ny�nk” is hordozza. A L�lek f�jdalm�ra ugyan�gy fontos odafigyelni, mint a fizikai test m�s f�jdalmaira. Tulajdonk�ppen nagyon neh�z, vagy tal�n nem is lehets�ges teljes eg�sz�ben elv�lasztani a csak a testre hat�, vagy pedig a l�lek m�ly�r�l ered� f�jdalmakat [b�r nyilv�nval�an vannak olyan testet �r� f�jdalmak/�t�d�sek, amelyek nem ig�nyelnek m�lyebb lelki elemz�seket].

            A L�lek f�jdalm�ra mindig fontos odafigyelni �s a lehet� leghamarabb arra old�st/kiegyens�lyoz�st tal�lni, ugyanis amennyiben ez nem t�rt�nik meg egy bel�that�an r�vid id�n bel�l, az [hogy a figyelmet m�g jobban a s�r�lt �letter�letre ir�ny�tsa] a testi �letet m�g jobban bekorl�toz� form�kban is megjelenik.

 

Aj�nlom elolvas�sra:

http://www.kristalycsakra.eoldal.hu/cikkek/tanitasok/betegsegek-psziches-okai

[B�r ebben az �r�sban a „betegs�gek okair�l” van sz�, tal�n a f�jdalmak term�szet�nek a beazonos�t�s�ban is seg�ts�get ny�jthat az �r�sban foglalt ismeret.]

http://www.kristalycsakra.eoldal.hu/cikkek/aktualis-valtozasok/energiarendszerunk-tisztitasa-_2010_-aprilis_

 

*****

 

�rz�s:

Lehets�ges, hogy akik kev�sb� gyakorlottak a sz�vt�l-sz�vig val� k�zvetlen kapcsol�d�sokban [vagy nem a MAGOK Csal�dj�ba tartoznak], azok sz�m�ra a F�ldanya Sz�v-csakr�j�hoz/Sz�v-csokr�hoz val� kapcsol�d�s lehet az els� l�pcs�fok a Sz�v-energi�k/rezg�sek jobb meg�rz�se/meg�rt�se fel�.

            Lendvai Katalin is azt �rta a legut�bbi �zenet�ben, hogy a Szent Koron�nak az ’Orsz�g’ �s a F�ldanya Sz�vcsokr�hoz val� kapcsol�d�s�t �rz�kelte a vas�rnapi napon [az ’Irgalmass�g vas�rnapj�n’]:

„Ahogy ezt kimondta, j�ttek az Angyalok �s elvett�k az �rt�l a Szent Koron�t �s az Orsz�g sz�vcsokra f�l� helyezt�k. A Korona abban a szent pillanatban felragyogott… A Magyar Szent Korona �sszekapcsol�dik a F�ld sz�vcsokr�val, �s innen sug�rozza a magyar emberek sz�v�be az Egy Isteni Igazs�got.”

 

Tulajdonk�ppen ha visszaeml�kez�nk a mi magunk kezdeti l�p�seire, azok k�z�tt az egyik els� helyen a csakra-tiszt�t�sok szerepeltek. A csakratiszt�t�sokat a legt�bb esetben a sz�vcsakra (�s a gy�k�rcsakra) megtiszt�t�s�val volt �rdemes kezdeni. Tal�n csak akkor volt �rdemes m�sik csakra megtiszt�t�s�val kezdeni a csakratiszt�t�st, ha az egyik csakra valamilyen k�l�nleges ok miatt nagyon eltorzult m�k�d�s� volt.

Arra is �rdemes ma m�r k�l�n�s gonddal �gyelni, hogy a testben elhelyezked� csakr�k mellett vannak m�g a test alatt �s a test felett elhelyezked� ’f�ldi’ F�csakr�k is. A test alatt elhelyezked�k kapcsolnak hozz� a ’[F�ldi]�LET’-hez, a ’F�ld test�hez’ �s a ’F�ld �L� Rendj�hez’, m�g a test feletti csakr�k a k�l�nb�z� szint� ’Csal�dokhoz’ kapcsolnak. Nagyon fontos ma m�r ezeknek az �jra m�k�d�sbe lend�lt ’f�ldi’-testi F�csakr�knak is a megtiszt�t�sa �s megfelel� m�k�dtet�se.

 

Sz�vcsakra: a KAPCSOL�D�S lehet�s�ge

Sz�v: az EGYS�G [Vil�g] helye

*****

 

egy kis h�s �rny�k [sz�ps�g �s j�t�koss�g]

 

Visszakapcsol�dva az �rny�kr�l sz�l� legut�bbi �r�shoz, valamint a jelen �r�s bevezet� gondolataihoz:

Jelenleg m�g „nem ismerj�k” pontosan, hogy milyen is val�j�ban a F�ld�n a F�ny/�rny�k KRISZTUSI Min�s�g� m�k�d�se. Az ut�bbi �vezredek eml�keiben az egym�st-kieg�sz�t� [SzeRves] „p�rok” „k�z�” be�kel�d�tt sokf�le min�s�g, amely eltakarni igyekezett egym�s el�l [�s �nMaGuk el�l is] �ket. Az „�rny�kb�l” OLYAN „ismeretlen” Hat�sok j�hettek el�, amelyek megfelel� kiegyens�lyoz�s�ra/kezel�s�re nem volt m�g k�sz/k�pes ez a Vil�g/vil�g. Egy „idegen” akad�lyoz� er� igyekezett a p�rok k�z� �kel�dni, �s ez OLYAN „�rny�kot” vetett, amely megt�veszt� volt, amelyet nem ismertek fel az e Vil�gban/vil�gban �l�k. EMIATT pedig nem volt lehet�s�g a KRISZTUSI F�ny-�s-�rny�k/Set�t E Vil�gra jellemz� megtapasztal�s�ra.