2010. febru�r 17., szerda

MegVil�g�t�/MaGVil�g�t� K�pek II.

            Az el�z� �r�sban nagyon y�l megfigyelhet�ek bizonyos „vezet� jelek”, amelyr�l a 20100215 – Szemelv�nyek �rlel�d�knek c�m� �r�sban ezt �rtuk:

            „…Az �R�M mint ’vezet�-er�’ mellett teh�t gyakorlatilag minden �let-ter�leten jelen vannak olyan vezet�/Seg�t� Jelek �s M�k�d�sek, amelyek szem�lyre szabottan is igyekeznek mindenkit vezetni/Seg�teni abban, hogy

A V�LASZTOTT �LET�TJ�NAK �p�t�s�t nem seg�t� m�k�d�seivel

m�g „id�ben” [=min�l hamarabb] hagyjon fel.

            Ezek a Jelek �s Vezet�sek a legt�bb esetben nem jelentenek „k�nyszert” [k�nyszer-jellege legfeljebb csak akkor lehet, ha m�sra kifejezetten k�ros �tHat�st ind�tana el valaki] --- ink�bb abban seg�tenek, hogy a sz�ks�ges m�don tudatosodjon valaminek a „hasznoss�ga” vagy �ppen „nem hasznoss�ga”. Ezek a Vezet� Jelek az�rt is fontosak, mert a F�ld�n is �l ma m�r az a T�rv�ny �s Szab�ly, hogy a „besz�let�si rezg�s-szintje” „al�” senki sem cs�kkentheti az �let-rezg�seit. Ha pedig valaki az ’�let-idej�t’ olyan tapasztal�sokkal t�lti ki, amelyekben ’erej�t fogyaszt�/pazarl�’ m�don �l ahelyett, hogy a sz�m�ra megny�lt �p�t� m�k�d�seket er�s�ten�, annak „egy id�” ut�n meglesznek a „figyelmeztet�” k�vetkezm�nyei, amelyek az adott form�j� �let lebont�shoz is vezethetnek [a tov�bbhalad�sra V�LASZTOTT �t f�ggv�ny�ben ak�r nagyon gyorsan is].”

            Az el�z� �r�sban „megfigyelhet�”, hogy „magam” olyan vezet� Jeleket kaptam, amelyek �P�TETTEK A M�R MEGL�V� TUD�SOMRA/TAPASZTALATAIMRA/ TUDATOS�T�SAIMRA, ezeket felid�zve m�r k�nnyen meg�rtettem, hogy mi „hasznos” [k�nny�ti a megtapasztal�st] a sz�momra, �s mi „nem hasznos” [~nehez�ti a c�lom el�r�s�t]. Nem gy�z�m el�gg� hangs�lyozni, hogy a mostanihoz hasonl�, MegM�r�sekkel (�s/vagy Pr�b�kkal) j�r� id�szakokban mennyire fontos A M�R MEGL�V� �SSZEGZ�SE, �s annak megfelel� alkalmaz�sa a felmer�l� �lethelyzetekben. Ez a legt�bb esetben sokkal „hasznosabb”, mint mindig „�j” meg „�j” k�ls� dolgok/utak/tan�t�k stb fel� ir�nyulni…

II.

„�llati K�pek”

            M�g „hajnalban” �rz�keltem egy r�vid k�psort. Mintha k�t „�rz� bog�r” k�s�rt volna „szoros k�tel�kben” egy harmadik „rovart” vagy „bogarat”. Pr�b�ltam „beazonos�tani” mind az �rz�k, mind a K�s�rt „fajt�j�t”, de ez nem siker�lt. Ez arra utalt, hogy „�ltal�ban” jelen�tette meg ez a k�p ezt az �llati Birodalmat.

            Az �rz�-bogarak egy meghat�rozott „Helyre” k�s�rt�k a t�rsukat, ahol az idek�s�rt L�nyt (�rz�sem szerint) minden szempontb�l �tvizsg�lt�k.

            Nem sokkal ezut�n �reztem, hogy „ebb�l a Csal�db�l” (de tal�n minden m�s Csal�db�l is) „kiold�sra ker�ltek az �l�sk�d�s (=r�gi s�rt�s) Mint�i” --- majd ezek ut�n, pontosabban ezzel egyid�ben A HELY�RE KER�LTEK azok a „l�tsz�lag �l�sk�d�” (vagy ink�bb „elvon�/bont�”) Mint�k, amelyek teljes eg�sz�ben �SSZHANGBAN vannak a F�ld KRISZTUSI T�rv�nyeivel �s Rendj�vel, vagyis az �LET �s SZABADS�G Szents�g�vel. M�g nem tal�ltam meg a megfelel� ’sz�t’ erre a m�k�d�sre, de bizonyos GY�GY�T� �s/vagy egyes LE�P�T� Folyamatokban Van valamilyen fontos SzeRves [kiegyens�lyoz�] szerepe ennek a L�tez�snek �s M�k�d�snek. Ez az „�P” Mint�j� SzeRves M�k�d�s CSAK azut�n volt Teljes Eg�sz�ben visszaemelhet� a F�ld �let�be, amikor az ehhez kapcsol�dott TORZ/eltorz�tott M�k�d�sek �s Mint�k teljes eg�sz�ben kiemelhet�ekk� lettek. [Ezt kor�bban elv�gzett ALAP-os �tVil�g�t�sok tett�k lehet�v�.]

[Az �l�sk�d�k/�l�sk�d�s r�gi mint�j�nak teljes eg�sz�ben megt�rt�nt kiold�sa/kitiszt�t�sa tette/teszi lehet�v� azt is, hogy az „�tmenet Id�szak�ra”, illetve „egyes gy�gy�t�sok” idej�re Seg�t�k�nt �rkezett Egyes „kiegyens�lyoz�” L�tek �s Min�s�gek beIgaz�t�sra ker�lhetnek a most elindult/foly� Gy�gy�t�si folyamatokba, s�t, egyes kiv�teles esetekben ak�r �p�t�si folyamatokba is.]

            Az „�zeltl�b�ak Nemzets�ge �s Csal�djai” �ltal�ban val�ban �RIZNEK bizonyos „Alap-Mint�kat” abban a Vil�gban, ahol �lnek. �RZ�TT Mint�ik k�z�l egyesek „alszanak”, m�sok „akt�vak” --- att�l f�gg�en, hogy milyen jelleg� LEBONT� vagy �pp �P�T� folyamatokba kapcsol�dnak be. [Az elm�lt id�szakokban p�ld�ul a „teljes �talakul�ssal” j�r�, a „sz�rnyakat vissza�p�t�” Mint�ikkal nagyon jelent�sen Er�s�tett�k a F�ld hasonl� t�rekv�seit.]

Egyes „�zeltl�b� Csal�dok” a F�ld t�l�l�se szempontj�b�l is fontos Mint�kat [�sszeTart�, Rendez�] �riztek/�riznek, �s azokat a F�ld t�l�l�s�nek megseg�t�se �rdek�ben „fokozottan meg is jelen�tettek” az elm�lt id�szakokban a fizikai s�kokon.

Miut�n a F�ld a „t�l�l�s�rt k�zd�s” korszak�n m�r t�ljutott, kb [F�ldi id�ben m�rve] h�rom �ve m�r annak az el�k�sz�t�se folyik, hogy az egyes �llati Birodalmak mikor �s milyen form�jukkal vonulnak majd ki a F�ldr�l [egyes feladataik beteljes�tetts�ge miatt!], mely szerepeikkel �s form�ikkal akarnak majd beilleszkedni az �j F�ldi �let-folyaMATokba stb.

            Az �llatoknak a „t�pl�l�k-min�s�gb�l” val� kivon�sa „el�k�sz�letei” tulajdonk�ppen m�r a v�g�n�l tartanak a F�ld�n. Egyes �llati Birodalmak m�r elkezdt�k „kik�ldeni a figyelmeztet� Jeleiket” az eddig hozz�juk kapcsol�dott m�s Csal�dok sz�m�ra, hogy azok is id�ben �t�llhassanak az �j Korszaknak megfelel� (elv�rt) alap-m�k�d�sekre. Ezek

a Figyelmeztet� Jelz�sek

az elk�vetkez� tavaszi nap�jegyenl�s�g ut�n jelent�sen meger�s�dnek majd.

A figyelmeztet�sek intenzit�sa att�l is f�gg, hogy az egyes �llati Birodalmak/Csal�dok „mikor” �s „milyen �temben/form�ban” v�lasztott�k a Kivonul�st [a t�pl�l�k-min�s�gb�l, vagy ak�r az elkezd�d� „�LET”-b�l].

            Nyilv�nval�an ezut�n is �RIZNEK a F�ldanya �ltal r�juk b�zott Mint�kat az �llati Birodalmak (is) (�s k�zt�k az �zeltl�b�ak Nemzets�ge) --- �m az is nyilv�nval�, hogy miut�n a hely�kre ker�ltek azon Mint�k, amelyek kiegyens�lyoz�s�t az egyes �llati Csal�dok bizonyos „Mint�ik” „fokozott” (!) megnyilv�n�t�s�val seg�tett�k, erre a „fokozott” m�k�dtet�sre m�r nincsen sz�ks�ge a F�ldnek --- �s �gy az �rintett Csal�dok vissza�ll�tj�k Eredend� (�s Meg�j�tott) M�k�d�seiket.

Egyes �llati megnyilv�nul�sok fokozottan felh�vj�k a figyelmet az Otthon Szents�g�re, annak „t�bb �rintetts�g�re” is. [Az Otthont Szents�g�r�l b�vebben: 20100201 – �jabb T�rv�nyek �s Szab�lyok, 3-4. oldal] [Ebben a Szab�lyoz�sban megjelennek annak a k�vetkezm�nyei, ha valaki a m�s �LETE ellen Hatna, vagy pedig az „egy�b T�rv�nyek”, azaz a SZABADS�G ellen v�t.

            R�szben ez is �sszef�gg az �llatok egyes kivonand� Mint�j�val/szerep�vel”.

P�lda: egy r�szlet az el�bb eml�tett T�rv�nyb�l:

„…OTTHON: A L�tez�k/Lelkek �l� �s lak helye a Galaxisokban/Vil�gokban /F�ldeken, mely helyekre vonatkoz�lag a L�tez�k elfogadt�k az adott Galaxis/Vil�g/ F�ld Rendj�t �s T�rv�nyeit, �s enged�lyt kaptak a bel�p�sre, �letre.

Otthon: ahol a l�tez� tart�zkodik, ahov� enged�lyt kapott �let teret kialak�tani, ahol az adott Vil�g Rendje szerint �l�v� v�lhat, a F�ldi Rend szerint megtestes�lhet.

OTTHON - Kozmikus T�r, Galaxis

Otthon - az adott Vil�g, F�ld Tere

Otthon - az adott F�ld�n/Vil�gon kialak�tott �l�helye/lakhelye a l�tez�nek/ embernek

Ott-Hon - az az �lett�r ahol az emberek nemzettk�nt kapcsol�dnak �ssze, nemzetk�nt, azonos feladat v�llal�s c�lj�b�l

…Az emberi �lett�r, otthona ellen hat� l�tez� az Otthon Szents�ge T�rv�ny �rtelm�ben t�rv�nys�rt�st k�vet el.

Az otthonba l�p�s m�s l�tez� �ltal enged�llyel t�rt�nhet. Enged�ly n�lk�li bel�p�s b�rmely ok miatt elind�tja az ok-okozat t�rv�nyeit/szab�lyait.

Olyan m�rt�kben  szenved el k�rt a l�tez� ki enged�ly n�lk�l megs�rtette az otthon szents�g�t amilyen m�rt�kben k�rt/s�r�l�st okozott az adott l�tez� test�ben/lelk�ben/ fizikai �letter�ben.

A kiegyenl�t�s szab�lyai szerint y�v�teheti a t�rv�nys�rt�s �ltal okozott s�r�l�st.

Krisztus Szents�gei alapj�n B�nb�nattal, bocs�nattal, anyagi y�v�t�tellel �lhet.

Amennyiben a y�v�t�tel elmarad a M��t fel�gyelete al� ker�l, �s Krisztus F�ldi Helytart�ja (beavatott) rendelkezik felette.

�let felett kiz�r�lag Krisztus Rendelkezhet.

Az Ott-Hon / nemzet tere ellen t�rv�nys�rt�st elk�vet� lelkek/l�tez�k  olyan m�rt�kben szenvednek el k�rt, amilyen m�rt�kben s�r�l�st/k�rt okoztak az adott nemzet ter�ben/lelk�ben/ test�ben.”

            A T�rv�nynek ez a lejegyz�se az „ember” szempontj�b�l fogalmazta meg ezt a T�rv�nyt --- az Otthon Szents�g�nek Yoga azonban minden m�s SzeRves F�ldi L�tez�t is megillet a MaGa Nemzets�g�re/Csal�dj�ra vonatkoz� Rendelkez�sek szerint. A fenti lejegyz�sben a „nemzeteket” nyugodtan �rtelmezhetj�k (a jelen �r�s f� t�rgya vonatkoz�s�ban) egyes �llati Birodalmakk�nt �s azon bel�li Csal�dokk�nt is. Mivel az �LET �s SZABADS�G Szents�ge [egyes megk�zel�t�sb�l az Otthon Szents�ge] megillet MINDEN SzeRves F�ldi �letet, �gy nyilv�nval�, hogy az �llati �s N�v�nyi �s Egy�b Birodalmakat, illetve ezek tagjait �rt s�r�l�sek is Gy�gy�t�s/Kiegyens�lyoz�s alatt �llnak. Ha „ember” s�rtette e Birodalmak �s tagjaik Yogait, akkor valamilyen Kiegyens�lyoz�sban R�SZT KELL VENNIE t�bbnyire TEV�KENYEN az „embernek” is, hogy a L�TEZ�S MINDEN �RINTETT SZINTJE kell�en kiegyens�lyozhat� legyen. Az ilyen jelleg� „Birodalmak k�z�tti” �tk�z�sekb�l ered� s�r�l�sek egy jelent�s r�sze is K�ZVETLEN�L az IRGALMI Gy�gy�t�s k�r�be tartozik, vagyis lesznek olyan ter�letei ezen Gy�gy�t�soknak, amelyek „Magasabb Seg�ts�ggel” val�sulnak meg. Ami azonban a RENDES �LETVITEL keret�be tartozik, annak Kiegyens�lyoz�s�ban „az Embernek” is tev�kenyen r�szt kell vennie, mert csak �gy �p�thet� vissza „kell� szil�rds�g�ra” �jra a Birodalmak k�z�tti Eg�szs�ges Kapcsol�d�s �s Egy�ttm�k�d�s, Bizalom.

[A Bizalom kapcs�n m�r t�bbsz�r is megeml�tett�k, hogy mivel TEV�KENYS�G Hat�s�ra alakult ki a mai s�r�lts�ge, �gy CSAK T�NYLEGES TETTEK/TEV�KENYS�GEK �ltal �ll�that� vissza a Teljes �ps�ge is.]

            Az, hogy egyes �llatok „t�mad�” (azaz s�rt�) m�don viselkednek t�rsaikkal illetve az emberrel szemben, annak t�bbf�le oka is van.

            Az egyik ok nyilv�nval�an az, hogy amikor a F�ld „energia-hi�nyos” �llapotba ker�lt, ez az �llati Birodalmakat ugyan�gy �rintette, mint az Emberek Csal�dj�t, �s n�ha a t�l�l�s �rdek�ben olyan m�k�d�seket is felvettek, amelyek azel�tt nem voltak r�juk jellemz�ek. Ezeket t�bbnyire „megzavarodotts�guk” miatt vett�k fel.

            K�s�bb az ember egyre fokozottabban kezdte „kiakn�zni” a fel�gyelet�re b�zott Vil�got, �s egyre t�bb „k�s�rletez�sbe” kezdett, amelyeknek K�ZVETLEN �s/vagy K�ZVETETT kiHat�sai voltak minden vele egy k�z�ss�gben �l� m�s teremtm�nyre is. Mind a n�v�nyekkel, mind az �llatokkal egyre t�bb S�RT� jelleg� [„g�n-manipul�l�” �s „kizs�km�nyol�, kizsigerel�” stb] k�s�rletez�s t�rt�nt, amely ism�t csak MEGZAVARTA az �llatokat [azokat is, akiket (vagy akik felmen�it) ezek a k�s�rletek/m�dos�t�sok k�zvetlen�l �rintettek, �s a „sz�zadik majom elm�lete”, valamint az �llatok „saj�tos L�lek-min�s�ge” szerint a ’kell� mennyis�g�’ b�ntalom eset�n minden m�s fajt�rsukat is].

            Az �llatok B�RMILYEN megzavarodott viselked�se komoly figyelmeztet� jel --- ezt r�gebben az emberek pontosan tudt�k, �s igyekeztek M�R A LEGELS� JELEK �rtelm�t is megfejteni, hogy M�G ID�BEN megtehess�k a tov�bbi s�r�l�sek megel�z�s�re a sz�ks�ges kiegyens�lyoz� l�p�seket.

            Ahogyan eml�tettem: ma ISM�T ELKEZDT�K FOKOZNI A FIGYELMEZTET� JELEK ki�ramoltat�s�t az egyes �llati Birodalmak �s Csal�dok, �s ezeknek fontos megfejteni az itt-�s-most �rtelm�t. Ebben k�t f� vezet� van, amelyek egym�st KIEG�SZ�TVE (!!!) elvezethetnek a helyes �rtelmez�shez �s a sz�ks�ges teend�k meghat�roz�s�hoz:

1./ a kor�bbi hasonl� Jelekb�l levont k�vetkeztet�sek, azokhoz kapcsol�d� megtapasztal�sok/tud�sok

2./ a Sz�v-utakon �t most �rkez� seg�t� �rtelmez�sek

[Itt visszautalunk az el�z� �r�sra, ahol a „pinc�rt�l”

kapott seg�t� mondat [Jel]

VISSZAUTALT egy kor�bbi MEGTAPASZTAL�SRA,

illetve az abb�l levont k�vetkeztet�sre.

Fontos teh�t

A MEGL�V� ISMERETEK FELHASZN�L�SA,

�m nem ezek „mechanikus” alkalmaz�sa sz�ks�ges,

hanem a jelen helyzetre igaz�tott �RTELMEZ�SE,

amelyhez a Sz�v-�t megfelel� haszn�lata seg�thet hozz�.]

            Az Emberek sok esetben „megs�rtett�k” az �llatok „Otthon�t” [azt az �let-Teret/Id�t/Lehet�s�get, amelyet a F�ldanya ADOTT a sz�mukra], �s ez k�l�nb�z� „�tk�z�seket” eredm�nyezett, �s eredm�nyez m�g ma is.

A HELY�RE KELL KER�LNIE minden SzeRves L�tez� vonatkoz�s�ban

az „Otthon Szents�g�nek”.

„Ahol” elj�tt az ideje egy ilyen Rendez�snek, az a HELYZET jelezni fog --- �s

a Helyzet „mindenki sz�m�ra megnyugtat� m�don” csak �gy Rendezhet�,

ha az az �LET �s SZABADS�G

minden L�tez�re vonatkoz� T�rv�nyeinek figyelembe v�tel�vel t�rt�nik meg.

[Tulajdonk�ppen ennek a „gy�gy�t�sra v�r� k�rd�sk�rnek” a felvet�se (is) t�rt�nik meg (term�szetesen t�bb szinten is �rtelmezhet�en) Wass Albert „patk�nyos” mes�j�ben is, id�zve a jelen �r�s v�g�n.]

            Mint eml�tettem, az �llatokat [p�ld�ul a patk�nyokat, akikkel szemben nagyon sok k�s�rletez�s t�rt�nt az elm�lt id�szakokban] sokf�le s�rt� Hat�s �rte az ember r�sz�r�l. A k�l�nf�le k�s�rletek az �llatok Rendszereinek/�let�nek a legk�l�nf�l�bb r�szeit s�rtett�k �s „hangolt�k el a Rendes m�k�d�st�l” --- �s ez�rt az �llatok egy jelent�s r�sze sem tal�lja meg a „k�z�s Hangot” az emberrel, �s az emberek egy jelent�s r�sze is „t�vol �rzi” mag�t�l az �llatokat. Ez az embereket �s �llatokat �rt kor�bbi s�rt� beHat�sok ismeret�ben teljesen �rthet� is --- viszont

a F�ldi �letet tov�bbfolytatni k�sz�l� emberek �s �llatok k�z�tti s�r�lt kapcsol�d�sok Rendez�se

ma gyors int�zked�st k�v�n.

            Oka ennek az, hogy a F�ldanya is csak a kell�en [legal�bb Alap-szinten] kiegyens�lyozott l�nyeit tudja megfelel�en el�k�sz�teni a k�z�sen megrajzolt v�ltoz�sokra, amelyek most m�r nagyon gyorsan meg fognak jelenni a fizikai s�kokon. Emiatt

embernek �s �llatnak is K�Z�S �rdeke az,

hogy miel�bb kiegyens�lyoz�djanak az �llati (�s t�bbi) Birodalmak,

valamint az Emberek �s �llatok Birodalmai k�z�tti Kapcsol�d�sok is,

hiszen �gy nem csak a marad� �llatok tudnak felk�sz�lni

a hamarosan bek�vetkez� fizikai szinteket is �rint� v�ltoz�sokra,

de ha az �llatok mihamar vissza tudnak Rendez�dni

a MaGuk �RZ�I (F�ldet Seg�t�) Feladataikba,

akkor m�g id�ben, �s a lehet� legteljesebben

el tudj�k v�gezni azokat az embereket/F�ldet seg�t� BeHangol�sokat (stb),

amelyek MEGK�NNY�TIK az emberek sz�m�ra is

az �j Vil�gba val� �tl�p�seket (vagy v�gleges Beilleszked�seket).

            A jelent�sebb v�zter�let k�zel�ben �l� emberek m�r tapasztalj�k a v�zben �s v�zpartokon �l� �llatok megv�ltozott szok�sait, megfigyelhet�ek id�nk�nt a k�lt�z�, vagy �ppen nem-k�lt�z� madarak, rovarok/bogarak „m�s” viselked�se is. A Madarak Nemzets�ge p�ld�ul r�szben a F�ld M�gneses Ter�hez (Idej�hez) Kapcsol�d� �tHangol�sokat �s �tK�t�seket/�sszeK�t�seket is elv�gzi, �s ez�rt nagyon fontos El�k�sz�t�je �s Seg�t�je a V�ltoz�s FolyaMATainak.  [Tal�n ez „�rthet�bb�” is teszi, hogy az elm�lt �vekben mi�rt jelent meg �jra �s �jra a h�rekben az, hogy k�lhoni, f�leg olasz vad�szok milyen m�sz�rl�sokat v�geztek a v�dett madaraink k�z�tt.]

            Elk�pzelhet�, hogy egyesek mostan�ban „szorosabb” kapcsol�d�sba ker�lnek egyes �llatokkal. Lehetnek ezek az �llatok „h�zi�llatok” is, vagy ak�r m�s jelleg� �llatok, p�ld�ul bogarak/rovarok is. �ltal�ban k�t (k�l�nb�z�, vagy egym�ssal ak�r �sszef�gg�) oka is lehet ennek.

Egyik esetben valakinek az �LET-FELADATA az „�llatokkal” vagy egyes �llati Csal�dokkal val� szorosabb egy�ttm�k�d�s. Ez lehet p�ld�ul bizonyos olyan �RZ�I feladat ell�t�sa, amely vagy az �llatokhoz kapcsol�dik (�llatok v�delme), vagy pedig valamilyen �llati Csal�ddal EGY�TT teljes�thet�.

M�sik esetben elk�pzelhet�, hogy valami „szem�lyre szabott” dolog/feladat van az �llatokkal. [Itt az �llatok tulajdonk�ppen seg�t�i/�tmutat�i a L�lek gy�gyul� �tj�nak.] Lehets�ges, hogy valamilyen �llatokhoz kapcsol�d� s�rt�st kell Y�v�-Tennie valakinek, valami kor�bbi s�rt� tettet kell kiegyens�lyoznia. M�s esetben maga az �llat vagy �llat-k�z�ss�g mutathat fel olyan „Mint�t”, amelyet az adott embernek fel kell ismernie �s ki kell yav�tania (vagy ki kell �p�tenie) mag�ban [csal�di kapcsol�d�sok meger�s�t�se, �tv�ltoz�s sz�ks�gess�ge, sz�rnyak kibont�sa, sz�nek visszav�tele stb].

Minden esetben fontos,

hogy az el�tek ker�l� helyzetekben mindig olyan megold�st „keressetek”,

amely „minden �rintett legnagyobb yav�t” szolg�lja,

mindig figyelemmel van az �LET �s SZABADS�G mindenkit egyform�n megillet� Szents�g�re,

�s �gy figyelemmel van minden �rintett eset�ben az Otthon Szents�g�re is

[„m�s-rov�s�ra terjeszked�s tilalma”, magyarul a „Y� szomsz�ds�g t�rv�nye”].

„CsillagNemzets�gekr�l” b�vebben: 20090705 II – �ssze�ll�t�s Baranyai Zsuzsanna lejegyz�seib�l – Csillagnemzets�gek az �j Rendben…

Lejegyezte OmM��TR� KJ

K�sz�n�m, hogy r�szese lehettem ennek a munk�nak/tan�t�snak

www.omah.extra.hu

*****

„Wass Albert: Patk�nyok honfoglal�sa - Tanuls�gos mese magyaroknak (Magyar Vil�g)

Az ember h�za ott �llt a dombon �s uralkodott. Uralkodott a kerten, f�kon, bokrokon �s vetem�nyeken. Uralkodott a sz�nt�f�ldeken, r�teken �s legel�k�n, �s uralkodott az erd�n is, amelyik a domb m�g�tt kezd�d�tt �s felny�lt eg�szen a hegyekig. A f�k gy�m�lcs�t teremtek, a gy�m�lcs�t leszedte az ember, aki a h�zban �lt, �s eltette t�lire. �sszegy�jt�tte a vetem�nyt �s a pinc�be rakta, hogy ne �rhesse a fagy. A sz�nt�f�ldekr�l begy�jt�tte a gabon�t, a r�tekr�l a sz�n�t �s az erd�b�l a t�zel�f�t. �s mindent �gy helyezett el a h�zban, vagy a h�z k�r�l, ahogy az a legc�lszer�bb volt. T�l kezdet�n beterelte �llatait a legel�r�l, meleg ist�ll�kban adott sz�ll�st nekik �s gondoskodott r�luk. �gy �lt az ember. Meg tudni kell azt is, hogy a h�z k�m�ny�n tavaszt�l �szig g�ly�k �lldog�ltak, s az eresz alatt egy fecskep�r f�szkelt. Tudni kell, hogy tavasszal r�gyez� ny�rf�k illata vette k�r�l a h�zat, s ny�ron mad�rdal �s sok vir�g. A h�znak nagy vaskos falai voltak, s az ember �vente egyszer feh�rre
meszelte �ket, kiv�ve ott, ahol vadr�zsa k�szott re�. Ez a vadr�zsa j�nius derek�n vir�gzott, s olyankor a sz�lesre t�rt ablakon kereszt�l az illat be�ml�tt a szob�kba.

�gy �lt a h�z �s benne az ember, sok�ig. Egy bor�s �szi napon, mikor az es� zsin�ron l�gott az �gb�l, valahonnan k�t kis �zott sz�rke patk�ny �rkezett. Messzir�l j�ttek, f�ztak �s �hesek voltak. Megl�tt�k a h�zat, besurrantak a nyitva hagyott ajt�n �s elrejt�ztek a pinc�ben. Ennival�t b�ven tal�ltak, j�llaktak �s hamarosan h�zni kezdtek. T�len m�r fiaik voltak s tavaszra megint. A fiatal patk�nyok, akik ott n�ttek fel, m�r otthonuknak �rezt�k a h�zat, �s �gy futkostak a pinc�ben, mintha �v�k lett volna.

Az ember eleinte meg sem l�tta �ket. K�s�bb �szrevette ugyan, hogy valami eszi a vetem�nyt, de nem t�r�d�tt vele. Volt el�g. Jutott bel�le annak, aki �hes. Egyszer azt�n megl�tott egy fal mellett elszalad� patk�nyt. Milyen apr� �s milyen f�l�nk - gondolta. �ljen h�t � is, ha akar.

�s telt az id�, �s a patk�nyok szaporodtak. El�sz�r felt�rt�k a pinc�t. Azt�n �sni kezdt�k a falakat. Kanyarg�s, m�ly lyukakat f�rtak bel�, kereszt�l-kasul, �s itt-ott m�r a szob�kba is eljutottak. Az ember cs�v�lta a fej�t, mikor szob�j�ban az els� patk�nylyukat megl�tta. �s mert nem szerette a rendetlens�get: bet�mte, �s bemeszelte a ny�l�st. M�snap reggelre �jra ott volt. Az ember h�romszor egym�s ut�n t�mte be, �s a patk�nyok h�romszor egym�s ut�n f�rt�k ki megint. Akkor az ember legyintett, �s azt gondolta:

– �k is kell, hogy �ljenek, s ha nekik csak �gy j�, h�t legyen.

�s att�l kezdve nem t�mte be t�bb� a lyukakat. A patk�nyok pedig rohamosan szaporodtak tov�bb, �s szaporodtak a lyukak a h�z fal�ban is. M�r nemcsak a pinc�ben, hanem a kamar�ban, a padl�son, s�t �jszak�nk�nt a szob�kba is besurrantak, �s megr�gtak minden megr�ghat�t. Egyszer azt�n, amikor az �nnepl� csizm�j�t kezdt�k r�gni, az ember megharagudott, �s odas�jtott botj�val. Az egyik patk�nyt fejbe tal�lta �ppen, s a patk�ny kim�lt. V�rig s�rtve r�ffentek �ssze erre a patk�nyok. �s azonnal kihirdett�k, hogy az ember ellens�g, aki nem hagyja �ket �lni, szabads�gukat korl�tozza, jogaikat mell�zi, gyilkos, gonosz �s �nz�.

– Nem lesz�nk a rabszolg�i tov�bb! - vis�totta a f�patk�ny egy zs�rosb�d�n tetej�r�l. - K�vetelj�k a szabads�gunkat, �s a jogainkat. – �s a patk�nyok elhat�rozt�k, hogy harcot kezdenek az ember ellen.

Az ember minderr�l nem tudott semmit. Haragj�t hamar elfeledte, vett m�s �nnepl� csizm�t mag�nak, �s nem t�r�d�tt a patk�nyokkal tov�bb. Pedig akkor m�r rengeteg sokan voltak. Megett�k a pinc�ben az �sszes vetem�nyt, a kamar�ban az �sszes lisztet �s az �sszes sajtot, s�t m�r a szalonn�t is r�gni kezdt�k, pedig tudt�k, hogy az az ember legf�ltettebb kincse, amib�l m�g a kuty�j�nak sem ad. Az ember, mikor ezt �szrevette, fogta a megmaradt szalonn�t, r�dra k�t�zte, s a rudat a dr�ttal f�lakasztotta a gerend�ra. Ebb�l lett azt�n csak igaz�n nagy felh�borod�s a patk�nyok k�z�tt.

– Szemtelens�g, gyal�zat! - kiab�lt�k, mikor r�j�ttek, hogy nem f�rk�zhetnek hozz�. - Elrabolja az �lelm�nket, kifoszt, kizs�km�nyol! Nem t�rj�k tov�bb! - �s f�ll�zadtak. - Mienk a h�z - hirdett�k ki maguk k�z�tt -, mienk is volt �r�kk�, csak megt�rt�k benne az embert, am�g j�l viselte mag�t! De most el�g!

S egy �jszaka, amikor aludt, r�rohantak az emberre, �sszeharapt�k, kikergett�k a h�zb�l, messzire el�ld�zt�k, s azt�n b�szk�n kihirdett�k a kertnek, a f�knak, az �llatoknak �s a madaraknak - m�g a vir�goknak is -, hogy a h�z ezent�l nem emberorsz�g t�bb�, hanem patk�nyorsz�g, jog �s t�rv�ny szerint. S azzal uralkodni kezdtek patk�nym�dra. Mindent felfaltak, ami ehet� volt, �s mindent megr�gtak, ami nem volt ehet�, de szem�k el� ker�lt. Ki�r�lt rendre a pince, a kamara �s a gabon�s. Elk�lt�ztek a madarak, elpusztultak a vir�gok, a h�z fala omlani kezdett �s megfeketedett, f�k �s vir�gok illat�t b�z v�ltotta f�l. A vetem�ny ott pusztult a f�ldben, mert nem szedte ki senki. A gy�m�lcs meg�rett, lehullt, �s elrohadt. A gabona aratatlan maradt, kimosta az es�, �s kics�pelte a sz�l. �s elj�tt a t�l, �s a patk�nyok addigra m�r megettek mindent, ami ehet� volt, megr�gtak mindent, ami r�ghat� volt. A falak tele voltak lyukakkal, a tet�r�l lehullott a cser�p, ablakok �s ajt�k alatt �les ny�l�sok t�tongtak. �s akkor �hezni kezdtek, mert nem volt egy szem gabona t�bb, �s az ajt�k hasad�kain, meg a falak odvain bes�v�tett a sz�l, a megrong�lt tet�n behullott a h�, �s nem tudtak seg�teni magukon.

El�sz�r veszekedni kezdtek, mart�k �s �lt�k egym�st, r�gt�k �s ett�k egym�st, de v�g�l is nem tehettek egyebet: f�lkerekedtek �s otthagyt�k a t�nkretett birodalmat. Az ember pedig tavaszra sz�pen visszaj�tt megint, rendbe hozta a tet�t, kitakar�totta a h�zat, a falakat megigaz�totta, kimeszelte, a f�ldet felsz�ntotta, vetett �s �ltetett, s mire megj�tt a ny�r, �jra vir�gillat �s mad�rdal vette k�r�l a h�zat. �szire ism�t megtelt a pince, a kamara �s a gabon�s, �s mire j�tt a t�l, olyan volt m�r minden, mintha semmi sem t�rt�nt volna.

Azonban elrejt�zve maradt m�gis n�h�ny patk�ny a falakban, vagy a pince g�dreiben. �s amikor az ember �szrevette, hogy �jra szaporodni kezdenek, hosszasan elgondolkodott, hogy mit is tegyen vel�k.

Ti is gondolkodjatok, s aszerint cselekedjetek!

Ellenz�k, a '30-as �vekb�l.

(Ne hagyjuk, hogy 1919 ut�n sokadszor �jra, szellemileg �s anyagilag kirabolj�k a Magyars�got, eszerint cselekedjetek!)”