|
ÍRÁSAIM |
|
| |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
Írások - 2010 január 11 - 31 |
|
20100126 - Jelen-TŐ-s Változások IX., Világosodó Képek (II. rész)
2011.08.13. 15:46
A „KRISZTUSI MAGYAR SZENT KORONA mint KRISZTUSI Létező”
„A KRISZTUSI MAGYAR SZENT KORONA egy „külön” LÉTTEL is bíró Szellemi/Lelki/Testi Létező a Földön és a KRISZTUSI VILÁGBAN is, jelenleg azonban a Földön „elsődleges Teste” azonos a Földanya MAGA Testével/Lényével.
Emiatt természetesen az „Akarat” alapján lehet „teste” a Szent Korona is, de már a KRISZTUSI MAGYAR SZENT KORONA mint Szellemi/Lelki/Testi SzeRves Létező „nem kötött” a „Szent Koronában”.
OmMÁÁTRé KJ, Budapest, 2010. január 24., 22.42.”
A Magyar Szent Korona „Fiú” képe kapcsán is említettük [20100118 – Jelen-TŐ-s Változások VI., Isten Tenyerén, Isten Szívében, 11. oldal], hogy a jelenlegi Földi Élet is KÉT „Testvér”-ERŐ Harmonikus és Kiegyensúlyozott EGYÜTT-HATÁSÁBAN létezik. Ez a Két Tesvér-Erő a MEGTARTÓ [Megformázó] és a [Mérő] TOVÁBB-LENDÍTŐ Erő. Az „Építés” korszakaiban a Megtartó Erő fokozódik a Láthatóban, és a Váltások/tovább-lépések idején a „Megmérő” Erő szétválogatja az „Öröket” (tovább-élőt, Illeszkedőt) a „Múlandótól/távozótól”. A „Megmérő” tehát átvizsgálja az egész addig felépítettet, és mindazt, amit Örökként/Illeszkedőként talált, azt „továbbvezeti/továbblendíti” a megtervezett ÚJ-ba.
A Föld elmúlt időszakaiban a sok belső pusztulás egyre kevesebb lehetőséget teremtett az Építkezésekre [szeretet-kapcsolódások kiteljesítésére] --- és az emiatt egyre fokozódó „belső éhség” egyfajta „túlélő lángra” állította a Földi életet. Ez a „takarékláng-működés” érintette a Föld „Szellemét”, azt a KRISZTUSI Jelenlétet és Erőt, Aki/Amely ennek a Földnek a „gondnoka” és „védelmezője”, „vezető/segítő” KRISZTUSI Erője is. Ez a KRISZTUSI ERŐ [talán csak „ma még”] érzésem szerint „nem teljesen azonos MaGával a Földanyával”. „Kapcsolódásuk” kissé hasonló ahhoz, ahogyan a Lélek és MaGa Szelleme is Egyek és elválaszthatatlanok, de mégis „Van” egyfajta „külön minőségük és/vagy életük/szerepük”. Elválaszthatatlanul EGYEK, de mégis jelen van bizonyos „meg/MAG-osztottság” is a lényükben.
[A „KORONA” a „Földanya” „Kiegészítő Párja”, Akivel EGY? Az írás végén idézett tavalyi lejegyzés „I.” és „II”. része? Érdekes, hogy az „I” rész végére a Szent Korona képét illesztettük már korábban is, a „II”. rész záró képe pedig a „Föld(anya)”. A „KRISZTUSI MAGYAR SZENT KORONA” lenne az az ALAP és MAG [„ATYA”, „Tengely”, „Ház/Haza”], amelyben/amelyen ÉLETRE KELT a Földanya?]
Ez mindenképpen összefügg a Föld „születő” Világ és „tanuló” Világ jellegével, melyben az EGYMÁST-KIEGÉSZÍTŐSÉG a működés és Élet „Alapja”.
[Ahogyan a később idézett tavalyi írások is mutatják: az „Alap-Minta” adódik tovább az érkező „Létezőknek” és a kibomló „tevékenységekben/Tapasztalásokban” is.]
Az EGY „egymást szerető és segítő” „részekre” osztotta meg MAGÁT, hogy megtapasztalhassa a Párosságot és Polaritást egyfajta sajátos Szerető kiEGÉSZítőségben. A „részek” önMAGukban is „Egyek” és bennük Jelen Van a „Teljesség” is --- mégis a Valóságban EGYÜTT EGYEK.
A Föld „energia-hiányos” korszakaiban ez az Egymást-Kiegészítőség sem a „hétköznapi” életben, sem pedig a bolygó-valóság egészének életében nem volt kellően kiteljesíthető. A „tovább-lendítés” „yó” esetben éppen csak a TÚLÉLÉST segíthette, valódi megújuláshoz és továbblépéshez/emelkedéshez általában nem volt elégséges a BELSŐ tovább-lendítő Erő.
A KRISZTUSI MAGYAR SZENT KORONA és a Magyar Szent Korona élete/működése pontosan megjelnítette/követte ezt a működést. Mind a Szent Korona, mind a Hozzá bizonyos mértékig „kapcsolt” KRISZTUSI LÉTEZŐ egy bekorlátozott, megcsonkított, leginkább „statikusnak tűnő” megnyilvánulásba került, bizonyos tekintetben „tétlenségre volt kárhoztatva”, nem tudta megfelelő KAPCSOLTSÁG hiányában működtetni a Lehetőségeit. Akik ismerték a „Koronában” rejlő Lehetőséget/Szellemet és Életet, azok közül egyesek szándékosan igyekeztek „távol-tartani” a „Koronától” olyan Erőket/embereket, „Akik meg tudták volna Szólaltatni a ’Koronában’ Élő Erőt”.
A Szerető Szívek azonban minden tiltás és torzítás, elzárás ellenére is UTAT TALÁLTAK a „KORONA SZÍVÉHEZ”, Szíveik összekapcsolódtak, és az ÍGY Létre jött EGYMÁST-KIEGÉSZÍTÉSBEN már tényleges Épülésbe/Építésbe kezdhettek, hogy mire „eljő az Idő”, akkorra legyen elég erő a TOVÁBB-LENDÍTÉSHEZ is.
A „KORONA” mint KRISZTUSI Létező „Felszabadulása” JELZI a „Föld Szellemének/LÉNYÉNEK” Kiszabadulását/Felszabadulását [és Teljessé válását!] is, mely már nem csak a „szellemi” síkokon Van Jelen, hanem a „KORONÁNAK” a Hozzá kapcsolódott EMBERI [és más anyagi formájú!] Létezői Szívekkel való KÖZÖS TEREMTÉSEI eredményeképpen ismét ÁTHATJA MA MÁR A TELJES FÖLDI LÉTEZÉS, A FÖLDI LÉTEZÉS TELJESSÉGÉT.
OmMÁÁTRé KJ, Budapest, 2010. január 26., 10.39.
*****
Korábbi írások:
2009. február 24., kedd
A Szeretet: kapcsolódás, áramlás és élet…
„Kép” [hogyan keletkeztek a „Kristály”-létek a Földben.]
Egy Tiszta Krisztusi Lény – nyilvánvalóan felvéve a „megfelelő rezgéseket és mintákat” – száll alá szépen a Föld mélye felé. Lassan eléri a „legmélyebb” pontot, ahová „egyedül” eljuthat, puhán huppan egy bársony-szerű mélysötét alapzatra, mely mintha puha moha lenne. Lassan előjön egy sötétes alak, aki amikor meglátja ez érkezett Fénygömböt, lassan és óvatosan elkezdi ráhúzni a „földet”, hogy teljesen betakarja vele [előkészíti a „megszületést”]. A Fényecske még ugrándozik egyet, majd hagyja, hogy teljesen betakarja a sötétség.
A sötétbe került Fény lassan „szilárd” („anyagi”) alakot vesz fel (feltehetően több millió év alatt --- itt nincsen „idő” – csak nyugalom van, csend). Feltehetően fontos, hogy azon a helyen őrizze vagy tartsa a mintát és a benne lévő Fényt… Egy idő után arra vágyik, hogy kapcsolatba kerüljön másokkal, hogy segíthessen valahogyan --- vágyik arra, hogy valaki a kezébe vegye, hogy valakivel a szeretet-köteléken keresztül kapcsolatba léphessen és segíthesse… Talán azért jelenik meg benne a vágy, mert valaki a létezők közül elérte az Ő Szeretet-rezgését…
Vágyik arra, hogy Fény érje a testét – hogy kikerüljön a lecsukott fedelű dobozokból – hogy puha és meleg, tiszta kezek/szívek érintsék, hogy kérjék a segítségét…
OmMáátRé KJ
„Vágyik arra, hogy Fény érje a testét – hogy kikerüljön a lecsukott fedelű dobozokból – hogy puha és meleg, tiszta kezek/szívek érintsék, hogy kérjék a segítségét…"
*****
2009. február 24., kedd
A Szeretet: kapcsolódás, áramlás és élet…
II.
„Kép” [hogyan keletkeztek a „Kristály”-létek a Földben.]
Egy Tiszta Krisztusi Lény – nyilvánvalóan felvéve a „megfelelő rezgéseket és mintákat” – száll alá szépen a Föld mélye felé. Lassan eléri a „legmélyebb” pontot, ahová „egyedül” eljuthat, puhán huppan egy bársony-szerű mélysötét alapzatra, mely mintha puha moha lenne. Lassan előjön egy sötétes alak, aki amikor meglátja ez érkezett Fénygömböt, lassan és nagyon óvatosan elkezdi ráhúzni a „földet”, hogy teljesen betakarja vele. A Fényecske még ugrándozik egyet, majd hagyja, hogy teljesen betakarja a sötétség.
A sötétbe került Fény lassan szilárd („anyagi”) alakot vesz fel (feltehetően több millió év alatt --- itt nincsen „idő” – csak nyugalom van, csend). Feltehetően fontos, hogy azon a helyen őrizze vagy tartsa a mintát és a benne lévő Fényt… Egy idő után arra vágyik, hogy kapcsolatba kerüljön másokkal, hogy segíthessen valahogyan --- vágyik arra, hogy valaki a kezébe vegye, hogy valakivel a szeretet-köteléken keresztül kapcsolatba léphessen és segíthesse… Talán azért jelenik meg benne a vágy, mert valaki a létezők közül elérte az Ő Szeretet-rezgését…
Vágyik arra, hogy Fény érje a testét – hogy kikerüljön a sötétből – hogy puha és meleg, tiszta kezek/szívek érintsék, hogy kérjék a segítségét…
OmMáátRé KJ
*****
2009. február 24., kedd
A Szeretet: kapcsolódás, áramlás és élet…
III.
„Kép” [hogyan keletkeztek a „Kristály”-létek a Földben.]
Egy Tiszta Krisztusi Lény – nyilvánvalóan felvéve a „megfelelő rezgéseket és mintákat” – száll alá szépen a Föld mélye felé. Lassan eléri a „legmélyebb” pontot, ahová „egyedül” eljuthat, puhán huppan egy bársony-szerű mélysötét alapzatra, mely mintha puha moha lenne. Lassan előjön egy sötétes alak, aki amikor meglátja ez érkezett Fénygömböt, lassan és nagyon óvatosan elkezdi ráigazítani a „földet”, hogy teljesen betakarja vele. A Fényecske még ugrándozik egyet, majd hagyja, hogy teljesen betakarja a sötétség.
A sötétbe került Fény lassan szilárd („anyagi”) alakot vesz fel (itt nincsen „idő” – csak nyugalom van, csend). Feltehetően fontos, hogy azon a helyen őrizze vagy tartsa a mintát és a benne lévő Fényt…
Egy idő után arra vágyik, hogy kapcsolatba kerüljön másokkal, hogy segíthessen valahogyan --- vágyik arra, hogy valaki a kezébe vegye, hogy valakivel a szeretet-köteléken keresztül kapcsolatba léphessen és segíthesse… Talán azért jelenik meg benne a vágy, mert valaki a létezők közül elérte az Ő Szeretet-rezgését…
Vágyik arra, hogy Fény érje a testét – hogy kikerüljön a sötétből – hogy puha és meleg, tiszta kezek/szívek érintsék, hogy kérjék a segítségét…
OmMáátRé KJ
*****
2009. február 24., kedd
A Szeretet: kapcsolódás, áramlás és élet…
és így tovább…
„Kép” [hogyan keletkeztek a „Kristály”-létek a Földben.]
Egy Tiszta Krisztusi Lény – nyilvánvalóan felvéve a „megfelelő rezgéseket és mintákat” – száll alá szépen a Föld mélye felé. Lassan eléri a „legmélyebb” pontot, ahová „egyedül” eljuthat, puhán huppan egy bársony-szerű mélysötét alapzatra, mely mintha puha moha lenne. Lassan előjön egy sötétes alak, aki amikor meglátja ez érkezett Fénygömböt, lassan és nagyon óvatosan elkezdi ráigazítani a „földet”, hogy teljesen betakarja vele. A Fényecske még ugrándozik egyet, majd hagyja, hogy teljesen betakarja a sötétség.
A sötétbe került Fény lassan szilárd („anyagi”) alakot vesz fel (itt nincsen „idő” – csak nyugalom van, csend). Feltehetően fontos, hogy azon a helyen őrizze vagy tartsa a mintát és a benne lévő Fényt…
Egy idő után arra vágyik, hogy kapcsolatba kerüljön másokkal, hogy segíthessen valahogyan --- vágyik arra, hogy valaki a kezébe vegye, hogy valakivel a szeretet-köteléken keresztül kapcsolatba léphessen és segíthesse… Talán azért jelenik meg benne a vágy, mert valaki a létezők közül elérte az Ő Szeretet-rezgését…
Vágyik arra, hogy Fény érje a testét – hogy kikerüljön a sötétből – hogy puha és meleg, tiszta kezek/szívek érintsék, hogy kérjék a segítségét…
OmMáátRé KJ
www.omah.extra.hu
| |
|
|
|
A mai napra: |
|
„A valóság nemcsak az, amit a szem lát, és nemcsak az, amit a fül hall és a kéz meg tud fogni, hanem az is, ami rejtve marad a szem és a tapogató ujjak elől, és csak annak fedi fel magát néha, egy-egy pillanatra, aki a lelki szemével keresi, aki belülről tud figyelni és hallani, és képes a gondolataival tapintani.”
| |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|