2009. december 27., vas�rnap, december 28., h�tf�, december 29., kedd

N�h�ny �jabb Szab�lyoz�s (�s n�h�ny kieg�sz�t� �rtelmez�s)

            Az elm�lt napokban bef�ldel�d�tt – �s jelenleg is m�g r�szben Igazod� –, v�laszthat� �J Seg�ts�g a

„Nyomat�kos�t� Megvil�g�t�s”.

            Ugyan�gy, ahogyan a „Huszonn�gy-�r�s Y�v�-t�tel”, ez is egy/t�bb „csal�di”, emberi [�s �gi] meg�l�s �ltal ker�lt bef�ldel�sre, majd a csal�d [n�h�ny tagj�nak] meg�l�se ut�n ker�lt [�rz�sem szerint „n�h�ny �r�ja”] a F�ld CSAL�DJA el� Gy�gy�t�st seg�t� Yavaslatk�nt el�terjeszt�sre.

            �rz�sem szerint els�dlegesen a MAG-Ember-Mad�r-Angyal Csal�dok/Nemzets�gek Yavaslata lehetett ez az El�terjeszt�s, mely f� vonalaiban m�r elfogad�sra is ker�lt, egyes ter�letein pedig m�g Igazodik [alkalmaz�si ter�letei �s felt�telei pontosodnak].

            Jelen esetben is tulajdonk�ppen „Szab�lyoz�sr�l” van sz�, vagyis a m�r megl�v� T�rv�nyeknek/Alapelveknek/Szab�lyoknak az ALKALMAZ�SA t�rt�nik egyes „felismerten” neh�zs�get okoz� helyzetekben.

            A „helyzet”, amelyben SEG�TS�GET k�v�n ny�jtani a most bef�ldelt gyakorlat, a k�vetkez� [vonatkozik ez a p�ros kapcsol�d�sokra is, valamint nagyobb k�z�s munk�kra is]:

            Egy tev�kenys�g K�Z�S elv�gz�s�ben T�NYLEGESEN meg�llapodnak n�h�nyan – legal�bb „nagyvonalakban” kioszt�sra ker�lnek a „szerepek” [ki mivel j�rul hozz� a k�z�sen eltervezett munk�hoz, ki hogyan seg�ti a t�bbieket egy meghat�rozott helyzetben stb], �s tal�n ennek megfelel�en t�bben (vagy ak�r mindenki) m�r el is v�geznek bizonyos el�k�sz�leteket. EZT K�VET�EN (teh�t a k�z�s munk�ban val� meg�llapod�s UT�N �s/vagy ennek megfelel�en elv�gzett el�k�sz�t�sek/�sszeszervez�sek UT�N) valaki „egyoldal�an m�dos�tani” k�v�n a megbesz�lteken olyan m�don, mely ak�r kisebb, de ak�r jelent�sebb �tszervez�seket �s/vagy t�bblet-terheket jelentene egyesek vagy ak�r minden m�s �rintett sz�m�ra, illetve ak�r a Feladat meghi�sul�s�hoz is vezethetne.

Elk�pzelhet� term�szetesen az, hogy a megbesz�l�seket K�VET�EN t�rt�nnek olyan v�ltoz�sok, melyek indokolhatnak kisebb vagy nagyobb v�ltoztat�sokat --- a jelen esetben azonban egy olyan helyzettel �llunk szemben, ahol nem t�rt�ntek ilyen v�ltoztat�st SZ�KS�GESS� TEV� esem�nyek.

            Ilyen esetben tulajdonk�ppen mindenkinek az az �rdeke, hogy a megtervezettek szerint, az elv�gzett el�k�sz�leteknek megfelel�en megt�rt�njen a k�z�s v�llal�s elv�gz�se.

            Ilyen esetben fontos lehet az indokolatlan v�lt�st kezdem�nyez�, �s ezzel a t�bbiek sz�m�ra is neh�zs�geket okoz� [tov�bbgy�r�z� kedvez�tlen Hat�st elind�t�!] t�rs „meggy�z�se” arr�l, hogy maradjon az eredeti tervek mellet, �s a t�le telhet� leg-yobb m�don v�gezze el a re� b�zott, �ltala elv�llalt feladatot.

Mintha valami olyan „meggy�z� er�” kapcsol�dna ide be, amely „�sz�rvekkel” is igyekszik el�seg�teni azt, hogy val�ban meggy�z�d�sb�l v�gezze mindenki a k�z�s munk�t, vagyis minden t�l�k telhet�t megtegyenek.

Mindenk�ppen NEVEL�SI C�LZATTAL kell ezeket a „nyomat�kos�t� megvil�g�t�sokat” alkalmazni, �s �gy, olyan m�rt�kben, amely t�nylegesen is seg�teni tudja a megbesz�lt munk�k megfelel� teljes�t�s�t.

A „bef�ldel�si meg�l�s”: „Megbesz�lt�k anyuk�mmal, hogyan t�rt�njen a holnapi gyerekvigy�z�s (dolgozunk mindketten k�t �nnep k�z�tt a p�rommal) az aut�t is megkaptuk, hogy reggel egyszer�bb legyen az �tsz�ll�t�s. Anyuk�m m�gis az utols� pillanatban vari�lni kezdett, ami szinte az �sszes r�sztvev�nek plusz utakat �s er�fesz�t�seket jelentett volna, mindezt a gyerek �rdekeire hivatkozva. Amikor ezt jeleztem �s k�rtem az eredeti verzi� vissza�ll�t�s�t, megs�rt�d�tt, majd k�z�lte hogy er�szakos vagyok, mert mindennek �gy kell lennie a k�rnyezetemben ahogy �n akarom...M�gis azt k�rtem, hogy ha az eredeti tervek j�k voltak mindenki sz�m�ra, illetve ha csak viszonylag kis er�fesz�t�st ig�nyelnek az egyes r�sztvev�kt�l, maradhasson minden a „terv szerint”, amire m�r el� lettek az energi�k k�sz�tve, ne kelljen megv�ltoztatni felt�tlen�l, csak ha �letbev�g� ok indokoln�.”

            Kor�bban is �rtunk m�r arr�l, hogy egy [Szabads�g] Vil�gban m�g egy Seg�t� sem k�nyszer�thet� arra, hogy seg�tsen. „K�nyszer” alkalmaz�s�val senki sem vehet� r� arra, hogy bizonyos dolgokat elv�gezzen, mert ez a Szabads�g elveivel ellent�tes. A Felel�ss�gi Szab�lyokra figyelemmel azonban „elv�rt”, hogy amennyiben valaki �g�retet tesz m�s fel� valaminek a teljes�t�s�re, azt v�gezze is el (hiszen m�sok �p�thetnek erre az �g�retre, munk�t fektethetnek abba, hogy seg�ts�k p�ld�ul az �g�retet tev�t is). Ilyen esetekben tulajdonk�ppen egyetlen „megengedhet�” m�dszer az, hogy a v�llal�s�t�l egyoldal�an visszal�pni sz�nd�koz�, vagy a t�bbiek ir�ny�ba h�tr�nyos hat�sokat elind�t�

-          „szembes�lj�n” a helyzettel,

-          �tl�ssa teljesen tiszt�n, hogy v�ltoztat� tev�kenys�g�vel milyen Hat�sokat v�ltana ki,

-          �s �gy �NMAGA jusson arra a meggy�z�d�sre, hogy m�gis ink�bb az eredetileg megbesz�lt terveknek megfelel�en v�gezze el a re� b�zott feladatokat.

Tulajdonk�ppen

csak az ilyen „�szinte meggy�z�d�s” az,

amely biztos�tja

A MINDEN �RINTETT SZ�M�RA �P�T� K�Z�S TEV�KENYS�GET.

Amikor ugyanis valaki „h�z�dozva”, „nem akarva” teljes�t egy re� b�zott r�sz-feladatot, ott el�bb-ut�bb t�bbnyire (szinte mindig) keletkezik egy „r�s”, mely megjelenhet s�r�l�sk�nt �s/vagy neh�zs�gk�nt

-          ak�r a k�z�s munka eredm�ny�ben,

-          ak�r pedig az �rintett szem�ly(ek) �let�ben.

            Els�dlegesen bizonyos (ebben j�ratos, megfelel� ember/l�lek-ismerettel is rendelkez�) Angyali Seg�t�k azok, Akik „k�pesek” R�IR�NY�TANI a figyelmet arra, hogy milyen „neh�zs�gek” v�rhat�ak akkor, ha valaki – m�sok helyzet�t is �rint�en/nehez�t�en – egyoldal�an v�ltoztatni k�v�n a k�z�sen eltervezett munkav�gz�sen. Egy csal�d eset�ben (is) ilyenkor megjelenhet a „haragszom r�d” hozz��ll�s, megjelenhet d�h �s indulat/�rtetlens�g, melyek egy�rtelm�en r�mutatnak a [bizalom- �s] szeretet-kapcsol�d�sok meglazul�s�ra (�s ak�r elszakad�s�ra is) mint v�rhat� t�volabbi k�vetkezm�nyre.

            Fontos az is, hogy egy-egy ilyen helyzet megold�sa [a meggy�z�s] lehet�s�g szerint t�nyleges gy�gyul�shoz �s tudatszint-emelked�shez is vezessen, illetve seg�tse el�mozd�tani a tervezett feladat „minden �rintett legnagyobb yav�t szolg�l�/seg�t�” megval�s�t�s�t is.

            B�r nem k�zvetlen a kapcsol�d�s, m�gis �szrevehet�nk n�h�ny hasonl� von�st a „Huszonn�gy-�r�s Y�v�-t�tel” Szab�lyoz�sa �s e jelen Szab�lyoz�s k�z�tt.

            Ebben az esetben is az egyik legf�bb el�rend� c�l a kedvez�tlen/nem-k�v�natos Hat�sok tov�bbgy�r�z�s�nek a megakad�lyoz�sa/megel�z�se:

A „20091224 II – Huszonn�gy-�r�s Y�v�-t�tel” c�m� �r�s 5. oldal�n �rtuk:

„A „sz�ks�gtelen �tHat�sok” megel�z�se/megakad�lyoz�sa ma m�g egy „form�l�d�” feladat-csoport, t�bb Csal�d/csoport is dolgozik a F�ld�n ezen a Feladaton (els�dlegesen az �tmeneti id�szakban b�r majd nagyobb jelent�s�ggel, �s a megfelel� tudatoss�gi szintek kialakul�s�val cs�kken e feladat jelent�s�ge).”

            Val�sz�n�leg teh�t t�bb [�gi �s F�ldi] Csal�d/Nemzets�g is „hozott” az ut�bbi n�h�ny h�tben �s napban a F�ldany�val el�zetesen is Egyeztetett Yavaslatokat [�s/vagy konkr�t el�k�sz�tett kiegyens�lyoz�st seg�t� utakat] arra, hogy hogyan el�zhet�ek meg �s akad�lyozhat�ak meg a „sz�ks�gtelen �tHat�sok”, �s a jelen �r�sban ismertetett „seg�t� �t” is ebbe a k�rbe tartoz� SIKERESEN BEF�LDELT/�L�V�-TETT Seg�t�i �t.

            A „Huszonn�gy-�r�s Y�v�-t�tel”-hez hasonl�an itt is EGY�TT van jelen mind a gy�gy�t�i, mind pedig a tan�t�/nevel� c�lzat.

            Lehet olyan kapcsol�d�sa is ennek a k�t Szab�lyoz�snak [�s feltehet�en minden m�s most elv�gzett Szab�lyoz�sra is vonatkozik ez] , hogy ha p�ld�ul valaki (akkor, amikor a k�z�sen eltervezett munk�t indokolatlanul meg k�v�nja bontani)  T�NYLEGESEN is okoz valamilyen h�tr�nyt �s/vagy k�rt m�snak/m�soknak �s ezt a „Huszonn�gy �r�s” Szab�lyra figyelemmel – bel�t�s�n alapulva, meggy�z�d�s�b�l kiyav�tja, akkor Kegy-Elemi/Irgalmi Er�kkel is �lhet mind a hiba kiyav�t�s�ban, mind a tovagy�r�z� Hat�sok megakad�lyoz�s�ban, mind pedig esetlegesen a „Felel�ss�ge” Igaz�t�s�ban.

            A jelen �r�sban eml�tett – �s bizonyos m�rt�kig m�g alakul�/Igazod� - „Nyomat�kos�t� Megvil�g�t�s” nem k�nyszer�t� er�, csup�n Seg�t� Lehet�s�g arra az esetre, ha egy eltervezett (�s bizonyos m�rt�kig m�r el� is k�sz�tett) k�z�s munk�t valaki indokolatlanul megnehez�teni/h�tr�ltatni k�v�n. Amennyiben t�nyleges h�tr�nyok kialakulnak m�sok vonatkoz�s�ban is, ez nyilv�nval�an megjelenik az ilyen Hat�st elind�tott Felel�ss�gi Rendszer�ben is (hiszen egy m�g tov�bbi tanul�st ig�nyl� ter�let jelenik meg az �let-k�pben). Ilyen esetekben (�rz�sem szerint els�dlegesen Angyali)

Seg�t�k seg�tenek minden �rintettet abban,

hogy a lehet�s�gekhez k�pest teljesen tiszt�n �tl�ss�k a kialakult helyzetet,

meg�rts�k, ha valamin t�nyleg indokolt a „k�z�ss�g” �s/vagy az „egy�n” �rdek�ben v�ltoztatni,

illetve amennyiben a v�ltoztat�s kedvez�tlen Hat�sokat ind�tana el,

akkor ezek is felismerhet�ek legyenek,

�s �gy kialakuljon az az �NMAGB�L ered� meggy�z�d�s,

amely biztos�tja a munka terveknek megfelel�, lehet� legjobb elv�gz�s�t

minden �rintett �p�l�s�re.

*****

Egy ide kapcsol�d� „Jelent�s-r�szlet”:

„…�gy �reztem, hogy bizonyos hezit�l� er�k m�g mindig nem a feladataikat v�gzik, pedig a „szerz�d�s�k” �s marad�suk err�l sz�lt, viszont minden m�s krit�riumnak az �tvizsg�l�sok alatt megfeleltek. Ezzel kapcsolatban fejeztem ki az aggodalmamat... a lass� tudatszint-v�lt�sukra hivatkozva n�melyek m�g mindig nem ind�tott�k el a feladataikat, pedig felvett�k azokat.

Azt k�rtem teh�t, hogy aki m�r d�nt�tt, az ind�tsa is el a feladat�t a gyakorlati megval�s�t�sban!

M�r d�nt�tt: teh�t tudja mit kell csin�lni, csin�lja is v�gre..! Nincs kifog�s, hogy „gyors a temp�, �n m�g erre nem is biztos hogy k�pes vagyok” – meg hasonl� nyavalyg�sok!”

            A fentebb ismertetett �j Szab�lyoz�s ma m�g ELS�DLEGESEN arra vonatkozik, amikor a F�ld SzeRves L�tez�i egym�s k�z�tt m�r t�nylegesen is megbesz�ltek/elterveztek k�z�s munk�kat, vagyis amikor a fizikai s�kon is megt�rt�nt a sz�ks�ges megegyez�s/el�k�sz�t�s stb.

            Ugyanakkor ez a Szab�lyoz�s ki k�v�n terjedni, �s

a F�ldanya CSAL�DJA is ki k�v�nja terjeszteni

a LELKEK SZINTJ�N megt�rt�nt MEG�LLAPOD�SOKRA IS.

Ennek a ter�letnek az �tVil�g�t�sa folyaMATos, hiszen a „fizikai �n-ben” m�g nem tudatosodott v�llal�sok egy kiss� m�s elb�r�l�s al� esnek ma m�g a F�ld�n. Ugyanakkor pedig

bizonyos magasabb Tudatoss�gi �s Felel�ss�gi szinteken

nagyon komoly felel�ss�g terheli a fizikai l�tez�t is abban,

hogy L�LEK-V�LLAL�S�T a k�z�ss�g �rdek�ben teljes�tse.

Ilyen esetekben ha valaki nem tesz meg minden t�le telhet�t (p�ld�ul egy k�z�ss�gben vezet� szerepet felv�llalt, �s �gy sokak �let�re K�ZVETLEN�L is komoly kihat�ssal lehet� szem�ly), a [teljesebb �tl�t�sban �s meg�rt�sben seg�t�] „Nyomat�kos�t� Megvil�g�t�sok”, valamint a F�ldanya egy�b m�s Figyelmeztet�sei fokozottan is �rinthetik.

            R�szben az el�bbiekhez is kapcsol�d�an szeretn�k itt megjegyezni m�g valamit.

A megt�rt�nt „Sz�v-m�rlegel�seknek” �ppen az az egyik nagy jelent�s�ge, hogy ezek alapj�n „l�that�” ma m�r az is, hogy valaki mit �s mennyit tesz a maga �p�l�se illetve a v�llalt feladatai teljes�t�se �rdek�ben. �ppen az�rt volt sz�ks�ges elv�gezni az „els� hivatalos Sz�v-m�rlegel�seket”, hogy legyen mindenki sz�m�ra elfogadhat�, kiker�lhetetlen �s „objekt�v” alap. Mostan�ban nagyon gyakoriak a Sz�v-M�rlegel�sek azokn�l, akik nem mutatnak fel egy bizonyos, A F�LDANYA �LTAL ELV�RT fejl�d�t/�p�l�st, �s ebbe A V�LLALT FELADATOK MEGVAL�S�T�SA is beletartozik, m�ghozz� k�sedelmek n�lk�l!

            Akikn�l nincsen meg (vagy „�ppen hogy csak megvan”) az elv�rt �p�l�s, azok nagyon gyakori m�rlegel�seken esnek �t mostan�ban, �s t�bben k�z�l�k M�R MEGKAPT�K AZ ELM�LT NAPOKBAN/�R�KBAN az els� �s m�sodik Figyelmeztet�seiket. A harmadik F�ldanyai Figyelmeztet�s ut�n „indulnak” a „lebont� Er�k” --- ezeknek ma m�g t�bb funkci�ja is van.

Kor�bban is utaltunk arra az ALAPOK szintj�n elhelyezked� [vagyis „�rinthetetlen”, megv�ltoztathatatlan!] T�rv�nyre/Szab�lyra, hogy b�rki szabadon meghozhatja a F�ld�n azt a d�nt�s�t,  hogy nem k�v�n m�sokat seg�t� �letet �lni a F�ld�n. A F�ld „Csal�di” jelleg�re figyelemmel azonban az ilyen l�tez� ezzel azt is v�lasztotta, hogy ki�rja mag�t a F�ldi �letb�l/tapasztal�sb�l. A F�ld�n a „gyarapod�s/gazdagod�s” a m�sokkal val� seg�t�/szeret� kapcsol�d�sok/�raml�sok k�vetkezm�nye az egy�n �s az EG�SZ szintj�n is.

A „m�sokon val� �l�sk�d�s”, m�sok er�ib�l val� t�pl�lkoz�s/el�rejut�s/alkot�s m�r nem elfogadhat� minta ma �s a F�ld elk�vetkez� id�szakaiban. Aki nem vesz r�szt megfelel� kapcsol�d�sokban �s �ramoltat�sokban, az egy id� ut�n nem k�pes m�r „�nmag�t” sem (!) megfelel� energi�kkal ell�tni. A „m�sokt�l elv�tel” lehet�s�ge megsz�nt, vagyis a kell�en nem kapcsol�d�/�ramoltat� l�tez� le�p�ti a maga d�nt�se alapj�n az �let�t.

A F�ldanya a t�nyleges le�p�t�sek elkezd�se el�tt h�rom, id�ben egym�shoz nagyon k�zeli Figyelmeztet�sben r�szes�ti az ilyen l�tez�j�t (lehet�s�get ad m�g a F�ldi �let v�laszt�s�ra). A harmadik figyelmeztet�s ut�n azonban olyan lebont� er�ket ind�t a F�ldanya a t�voz�st v�lasztott l�tez�je fel�, melyek VISSZAFORD�THATATLANOK, kibontj�k az �letsz�lat, elv�gzik a sz�ks�ges Rendez�st a k�rnyezet vonatkoz�s�ban is, �s gyors elt�voz�shoz vezetnek.

            Szerencs�re ma m�r a Feladatb�l kies�k p�tl�sa is k�nnyebb, gyorsabban p�tolhat�ak a kiesett er�k, �m egy ilyen v�ltoz(tat)�s az �rintettek sz�m�ra is plusz neh�zs�gekkel j�rhat m�g. �ltal�ban az ilyen nehezebb helyzetek mindig felhaszn�l�sra ker�lnek valamilyen „hasznos c�l” �rdek�ben (tan�t�s, gy�gy�t�s). Ez�rt fontos min�l hamarabb hozz�seg�teni a feladata teljes�t�s�ben bizonytalann� lett l�tez�t ahhoz, hogy

-          feladat�t meg�rtse �s azt a k�z�ss�g (�s �nmaga) �rdek�ben a t�le telhet� legjobban elv�gezze,

-          vagy pedig ha nem k�v�nja elv�gezni a re� b�zottakat, akkor min�l hamarabb l�pjen ki teljesen a feladat megval�s�t�s�b�l, �s adja �t a helyet egy arra alkalmas megval�s�t�nak.

            Az elm�lt id�szakokban „szok�s” volt �gy meghi�s�tani egy-egy feladat sikeres megval�s�t�s�t, hogy „bizonyos helyekre” „be-�ltet�sre” ker�ltek olyan szem�lyek, akik „elfoglaltak egy adott helyet” a t�nylegesen alkalmas megval�s�t�k t�voltart�sa �rdek�ben. �rtunk m�r kor�bban is arr�l, hogy erre az�rt volt lehet�s�g, mert „hasonl�” mint�val is el lehetett foglalni egy-egy �ress� lett helyet.

[20091201 – A KiEg�sz�t�sekhez – els�dlegesen a Seg�t�ket �rint�en, 12 oldalon: „[Ma m�r] Nincsen teh�t k�t „egyforma” P�R-minta, �ppen az�rt, hogy P�R-k�nt csak az erre v�llalkozottak csatlakozhassanak egym�shoz [megel�zend� azt, ami kor�bban el�fordulhatott: l�tsz�lagos p�r-k�nt „hasonl�” mint�val is el lehetett �rni illeszked�st, �s �gy a tudatosabb vagy er�sebb „lesz�vhatta” a m�sikt�l a K�Z�S er�ket, s�t n�ha m�g a m�sik „saj�t” erej�t is]. …

[Valamif�le olyan v�delem van be�p�tve a „fogak” [kapcsol�d�sok] „kapuin�l”, hogy „hirtelen sz�tszak�t�s” (pl valami kataklizma vagy m�s szerencs�tlens�g) eset�n �gy t�rt�njen a sz�tv�l�s, hogy egyik felet se s�rtse a sz�tszakad�s.]

L�tszott az is, hogy ez az ALAP-Minta ker�lt be�p�t�sre a „k�z�ss�gek” eset�ben is. A k�z�ss�gnek megfelel� „strukt�r�ba” rendez�dik egy forma, amelynek a „ker�let�n” meghat�rozott Rendben helyezkednek el a „kapcsol�d�si” ter�letek. Ezekre csak az tud becsatlakozni, akinek PONTOS az oda kapcsol�d�sa. [K�rt�nk valami olyan v�delmet a F�ldany�t�l �s KRISZTUST�L, hogy ha nem megfelel� Minta telepedne egy ilyen Kapcsol�d�si Pontra, akkor azt a Rendszer AZONNAL t�vol�tsa el mag�t�l, hogy ne akad�lyozza a helyfoglal�s az Illeszked� elem k�zeled�s�t �s becsatlakoz�s�t. Sz�ks�g eset�n egyes Angyali (vagy m�s) Er�ket felhatalmazhat KRISZTUS �s a F�ldanya egy-egy ilyen csatlakoz�si helyre val� ideiglenes bekapcsol�d�sra �s/vagy �thidal�sra.]

A „kapcsol�d�s” r�szesei „tudnak” egym�sr�l (legal�bb „tudat alatt”) mindig, mert valami K�Z�SNEK vagy EGY-nek a r�szei, �s �gy �L� kapcsol�d�sban �llnak a t�rsukkal/t�rsaikkal akkor is, ha m�g nem j�tt el az ideje a Kapcsol�d�sok aktiv�l�s�nak. Ezeken a „farkasfogakon” [az ott elhelyezett „szem�lyes �rz�kel�k�n”] kereszt�l valahogyan �rz�kel�dnek a t�rsak/p�rok, �s „figyelemmel k�s�rik egym�s sors�t” (�s ha sz�ks�ges, tal�n seg�thetik is egym�st a k�z�s ir�nyba Rendez�d�sben is).”

            Szint�n az el�bb eml�tett �r�sban �rtunk arr�l is, hogy kor�bban „sokkal k�t�ttebb” volt a legt�bb Seg�t�i kapcsol�d�s, hiszen a F�ldanyai Sz�v-Utak akad�lyozott m�k�d�se miatt sokszor csak a „hal�l �s lesz�let�s k�z�tti id�szakokban” voltak megv�ltoztathat�ak ezek is. Az elm�lt id�szakokban m�r n�ha [megfelel� magasabb tudatoss�g alkalmaz�s�val, „k�r�sek” �s ezekhez kapcsol�dott megfelel� munk�k elv�gz�s�vel] m�r n�h�ny �v vagy n�h�ny h�nap alatt is megt�rt�nhettek Feladat-v�lt�sok �s/vagy Seg�t�i-v�lt�sok.

            Ma m�r a F�ldanyai �s Szem�lyes SZ�V/Sz�v-Utak haszn�lat�val sokkal „rugalmasabban” lehet �j V�llal�sokhoz kapcsol�dni, ugyanakkor azonban ha m�sokat is �rint� tev�kenys�gbe kezd valaki, akkor onnant�l kezdve az adott k�z�ss�g �rdekeire is figyelemmel kell elj�rnia �s felel�ss�g�t m�k�dtetnie.

*****

            Kor�bbi �r�sunkban (kb egy h�nappal ezel�tt) besz�moltunk arr�l is, hogy jelenleg a F�ld „minden egyes l�tez�je” „k�r�l” (�s „benne” is) van egyfajta olyan plusz [egy jelent�s r�sz�ben Kozmikus M��T-jelleg�] v�delem is, amelynek c�lja a t�lzott fesz�l�sek elvezet�se.

[20091126 II – Szemelv�nyek KEGYelemr�l, �LDOZATr�l, V�delemr�l, 8. o.:

„Mivel a bez�r�dottak eset�ben a „bels� fesz�t�sek/fesz�l�sek” egyre fokoz�dnak [legink�bb saj�t MaGos �N-j�k �s Lelk�k d�nt�s�nek k�vetkezt�ben, illetve a SzeRves kapcsol�d�sokat s�rget� v�ltoz�soknak k�sz�nhet�en], ez a fesz�lts�g mindenk�ppen megjelenik a legsz�kebb k�rnyezethez val� viszonyul�sukban is. Hogy ez a „fesz�l�s” [mely ak�r „robban�s(ok)ban” is felsz�nre t�rhet] ne okozzon „sz�ks�gtelen” (tov�bbi k�rokat okoz�) kiegyens�lyozatlans�gokat, az ilyen „fesz�t� gy�gy�t�sok” alatt �ll�k MINDANNYIAN kaptak a l�ny�k k�r� [a F�ldanya meger�s�t�s�vel, vagy a F�ldanya meger�s�t�se �ltal] egy v�delmi burkot. Ez r�szben „tomp�tja” a k�rnyezet fel� is a nem-k�v�natosan-fesz�t� megnyilv�nul�sokat [ezek t�bbnyire a k�rnyezet sz�m�ra tulajdonk�ppen kezelhetetlenek, mivel a bez�r�d�s nem teszi lehet�v� a megfelel� egy�ttm�k�d�st �s �gy a k�z�s kiold�sokat!], m�sfel�l v�di mag�t a bez�r�dottat is att�l, hogy a maga helyzet�t nehez�tse �jabb nem-k�v�natos k�rnyezeti Hat�sok kiv�lt�s�val.

N�h�ny �r�val a fenti lejegyz�s ut�n azt �reztem, hogy egy „v�kony r�tegben” a F�ldanya minden SzeRves L�tez�je „k�r�” fel�p�tette ezt a „v�delmi burkot” a most kezd�d�tt/foly� „�tmenet”/V�lt�s „idej�re”. Ezt egyr�szt az�rt �t�lte „Y�”-nak �s sz�ks�gesnek a F�ldanya �s CSAL�DJA, mert �gy ez a Minta „egys�gesen �s egyenletesen” van jelen, ami seg�theti az egyenletesebb kiegyens�lyoz�d�sokat. M�sfel�l az�rt �t�lte A CSAL�D „c�lszer�nek” minden SzeRves L�tez� „k�r�” elhelyezni ezt a Mint�t �s V�delmet, mert ez seg�ts�g�re lehet minden l�tez�nek a MaGa �P, Eg�sz(s�ges) „�let-ter�let�nek/energiarendszer�nek” a kialak�t�s�ban.

Fontosnak tartotta a MaGosabb �N-em annak a meger�s�t�s�t, hogy ebben az esetben a F�ldanya �ltal enged�lyezett, �s a F�ldanya MAGA Mint�inak teljes eg�sz�ben megfelel�, „�tmeneti id�re” sz�l� v�delmi burkokr�l van sz�, amelyek a SzeRves kapcsol�d�sokat semmilyen m�don nem akad�lyozz�k. A jelenlegi Szab�lyok szerint a sz�ks�ges Kiegyens�lyoz�sok megt�rt�nte ut�n ez a „plusz” v�delmi rendszer vagy „SzeRves �ton lebomlik”, vagy pedig (ha erre �j Szab�lyoz�s t�rt�nik addig) meghat�rozott m�don „�talakul”.

OmM��TR� KJ, Budapest, 2009. november 26., 18.31.

20091217 – Egy kis �sszegz�s, 7. oldal:

„2009. december 16., szerda

Kev�ssel [szerda] d�li 12 �ra ut�n elkezd�dtek a F�ld�n a F�ldanya �ltal enged�lyezett Sz�v-Krist�ly Gy�gy�t�sok/Hangol�sok, melyek els�dlegesen ma m�g az ALAPot �rintik, illetve term�szetesen az ehhez kapcsol�d� egy�b sz�ks�ges �s Lehets�ges Sz�v-Gy�gy�t�sok is folyaMATosak. A „tegnapi nap/�jjel” folyam�n a F�ldanya valamennyi L�tez�j�nek Sz�v�t k�rbevette egy Kozmikus REND-i V�delem, mely megakad�lyozza azt, hogy ak�r a „F�ld�n bel�lr�l ered�/eredt” k�ls� [=idegen] Hat�s, ak�r pedig a „F�ld�n k�v�lr�l eredt/ered�” k�ls� [=idegen] Hat�s �rinthesse a Sz�veket/sz�veket a most foly� F�ldi M�rlegel�si �s Gy�gy�t�si �s Ellen�rz�si FolyaMATok sor�n. [Gyakorlatilag az eml�tett „tegnapi” SZ�V-L�TUSZON �t val� be�rkez�s ut�n AZONNAL a F�ldanya minden l�tez�je Sz�v�be �s Sz�ve k�r� tov�bb�ramoltatta/elhelyezte a Sz�vekhez a Gy�gy�t�s idej�re kapcsol�d� meger�s�tett B�borF�ny- �s Kozmikus REND-V�delmeket, melyek biztos�tj�k azt, hogy a Sz�vek mindenf�le „�rint�se” csakis a F�ldanya �ltal ellen�rz�tten/enged�lyezetten, valamint a F�ld „B�borF�ny�nek”, vagyis �NMAGA SzeRves Mint�j�nak megfelel�en t�rt�nhessen.”

20091128 II – KiEg�sz�t�sek, a V�delmek fokoz�d�sa c. �r�sb�l:

„…Vannak bizonyos olyan „ALAPJAI” a F�ldnek, amelyek v�delme �s biztos�t�sa nem csup�n a F�ldanya feladata, hanem amelynek �P-s�g��rt/S�rthetetlens�g��rt a Kozmikus REND is „Felel�ss�ggel” tartozik. A „F�ld �let�nek �s Szabads�g�nak” „V�delme” a „Kozmikus/Isteni REND” „Feladata” is ma m�g. Amennyiben a F�LD/F�ld �LET�T vagy RENDELT SZABADS�G�T [azaz a F�LD/F�ld ALAPJAIT!] b�rmilyen konkr�t vesz�ly fenyegeti, akkor az „Isteni REND” „Yogosult” �s „K�teles” (!) is Beavatkozni ezek megv�d�se/biztos�t�sa �rdek�ben…

�rz�sem szerint egy „TELJES” �tVil�g�t�sa t�rt�nt „az elm�lt h�ten” a F�ldnek, amelybe term�szetesen beletartozik az a ter�let is, amelyr�l p�r gondolatot most le�rok. �tVil�g�t�sra ker�ltek nyilv�nval�an azok is, akik [r�szben vagy eg�szben] „ELLEN-szeg�lnek” a F�ld „megszentelt” Rendj�nek. Term�szetesen minden SzeRves F�ldi l�tez� sz�m�ra �rkeztek (�s �rkeznek ezut�n is) seg�ts�gek, hogy kiIgaz�thass�k az eltorzult Mint�ikat, �s �gy r�ismerhessenek a val�di l�ny�kre �s v�llal�sukra/szerep�kre a F�ld�n. A F�ldanya azonban ma m�r nagyon Hat�rozottan fell�p minden „t�mad�”, �rt�, feleslegesen akad�lyoz�, f�lrevezet�, elterel� megnyilv�nul�ssal szemben, �s nagyon r�vid id�tartamban van meghat�rozva (szem�lyre szabottan is) az, ameddig ezek m�g megnyilv�nulhatnak.]

�rz�sben az jelent meg, hogy „kb november 22-t�l november 26-ig” [ez term�szetesen az id� egy itteni �rtelmez�se] egy kiss� „meglaz�t�sra ker�lt” az „ellenszeg�l�k” „gyepl�je”, ami egy LEHET�S�G volt sz�mukra arra, hogy akik komolyan gondolt�k a F�ld Rendj�nek megtart�s�ra tett �g�reteiket, azok ezt bebizony�thass�k. Voltak olyanok, akik ezen a „vizsg�n” y�l teljes�tettek, m�g voltak olyanok, akik a kor�bbi m�k�d�seiknek megfelel�en a „gyepl�” lazul�s�t arra haszn�lt�k fel, hogy ism�t „ker�l� utakat” keressenek, ellent�teket gerjesszenek.

R�szben ez az „ellen-szeg�l�k” �ltal felmutatott bomlaszt�s-fokoz� megnyilv�nul�s is meger�s�tette a F�ldanya CSAL�DJ�NAK azt az elhat�roz�s�t, hogy [akkor is, ha egyes eltervezett utak kisebb v�ltoztat�sokat ig�nyelnek] c�lszer� a v�delem fenntart�sa �s fokoz�sa az elk�vetkez� v�ltoz�sok teljes idej�re, mert ez [vagyis bizonyos Seg�t�i kapcsol�d�sok szorosabb� v�l�sa] yobban biztos�tja a Rendet-�l�k �p�l�s�t �s szabads�g�t, valamint a korl�toz�sok Hat�konyabban ir�nyulhatnak a Rendet-bontani igyekv�k „c�l-csoportjaira”.”

(Folytat�s a II. r�szben)