|
ÍRÁSAIM |
|
| |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
Írások - 2009 december 15 - 31 |
|
20091219 II - Jelek, Jelölések
2011.08.13. 21:53
2009. december 19., szombat
JELEK/JELÖLÉSEK
I. Figyelmeztető Jelek
Tegnap délután beszélgettünk Baranyai Zsuzsannával arról, hogy több (súlyosabb) sérüléssel is járó helyzetnek volt szemtanúja rövid időn belül, melyekben a sérüléssel érintett néha jelentős anyagi kárt is szenvedett, és emellett súlyosabb testi sérülési is keletkez(het)tek.
Érzésben az jelent meg, hogy ezek most kifejezetten „tesztelései” voltak/lehettek egyes [nem teljesen új] gyógyítási mintáknak/módoknak, melyek vonatkozásában a „Földanya és CSALÁDJA” még nem hoztak végleges döntést.
A kisebb-nagyobb sérülésekkel járó ütések/ütődések eddig is „alkalmazott gyógyítások” és figyelmeztetések voltak a Földön, és az utóbbi években egyre gyakrabban kerültek alkalmazásra olyan esetekben, amikor valamilyen „sejtszinten is rögződött” mintát kellett kimozgatni és/vagy eltávolítani (tudatba emelni, vagy épp a tudatba-emelés nélkül eltávolítani).
Az elmúlt napokban is írtuk, hogy például a szívet ért sérülések esetében majd a Földanya és CSALÁDJ fogják meghatározni, hogy „az egyes „típusú” Szív-problémák milyen módon, milyen [Égi és Földi] Gyógyítások keretében kerülhetnek Rendezésre [20091217 – Egy kis összegzés, 3. oldal utolsó bekezdés].
Érzés: „Az ilyen (egyébként sérülésekhez is vezethető) figyelmeztetések és gyógyítási folyaMATok során különleges óvatossággal szükséges eljárni, és mindenkor ügyelni kell arra, hogy az esetlegesen keletkező sérülés/sértés semmiképpen ne haladhassa meg a megvédendő értékeket/érdekeket, továbbá minden esetben az élet és szabadság tényleges kiteljesítéséhez vezessen.”
Ma reggel, amint kimentem a konyhába, hogy elkészítsem a gyerekek tízóraiját, ahogyan vettem elő a kamrából a kenyeret, egy üveg a lábamra esett. Nem fájt túlzottan, jelzett. Nem lett semmi baja az üvegnek sem, a lábamnak sem. 1-2 perccel ezután máshonnan esett le a tűzhelytisztító spray és egyidőben egy sótartó. Ezeknek sem lett semmi baja.
Ekkor eszembe jutott, hogy feltehetően elfogadott a Földanya és CSALÁDJA valamilyen (új?) Szabályt az ilyen „koppanásos”, figyelmeztető gyógyításokról („erre vonatkozóan” „vártam” jelet).
„Reggel” történt mindez, és a „konyhában”. Ebből arra „következtettem”, hogy az egyik fő területe ezek alkalmazásának az
ÉBRESZTÉSEK
területe lett, mikor valaki nem kellően tudatos még valamiben, amiben hamarosan már tudatosnak kell lennie. Az ilyen figyelmeztetések határozottak, de a lehetőségekhez képest nem fájdalmasak, és nem akarnak tényleges sérüléseket okozni, hiszen a cél az ébresztés, és ezt nem feltétlenül hasznos „kiegyensúlyozatlanság okozásával” összepárosítani. Vagyis az ilyen ébresztések igyekeznek megőrizni az ÉP-séget, hogy ne kelljen külön időt fordítani újabb kiegyensúlyozásokra.
Szintén inkább az ébresztések területéhez tartozhat a „szinkronicitás”, pontosabban a gyors egymásutánban ismétlődő jelek alkalmazása, amely mellett már nem lehet elmenni egy legyintéssel, hogy mindez csak véletlen. Addig ismétlődnek ezek a jelek/jelzések gyors egymásutánban, amíg felhívják a figyelmet valami fontos teendőre és/vagy felismerendőre. Ez akár egy „tisztítás” szükségessége is lehet: a fentebbi példában a „tűzhely-tisztító spray” és a „só” szinte egyidőben esett le (mindkettő tisztításhoz is kapcsolódik: odaégett, rögzült szennyeződések eltávolítása, illetve mi gyakran fürdünk sós vízben is, mert az a testet és a teljes energiarendszert is egyidejűleg tisztítja/harmonizálja) (utalhat a „külső” és „belső” tisztítások „egyidejű” szükségességére, a megfelelő táplálkozásra/táplálásra, a „tér-tisztítás” szükségességére) (a „leesés” gyakran utalhat valaminek az „abbahagyására” is, vagy éppen az elkezdés szükségességére).
Az ilyen figyelem-felhívó jelek alkalmazása azt a célt is szolgálja minden érintett esetében szinte minden esetben, hogy „kialakításra kerüljön egy olyan ’kommunikációs frekvencia’ a testében élő lélek számára, amelyben képes lesz meghallani/megérezni a MaGa személyes vezetését. [Vagyis a figyelmeztetések – egy meghatározott „időn” belül – addig folynak és olyan formát igyekeznek felvenni, hogy megtalálható legyen a „belső hang és vezetés” leg-yobban működ(tethet)ő formája/módja.]
Amikor ezek az „enyhébb” ébresztő és figyelmeztető, figyelem-felhívó jelek nem vezetnek eredményre (illetve nem elégségesek), akkor elkezdődnek a kissé „keményebb” figyelmeztetések. Ezek igyekeznek szintén nem túl nagy sérüléssel és fájdalommal, nem túl nagy, de mégis „érzékenyen” érintő anyagi veszteség okozásával felhívni a figyelmet az élet egy változásra szoruló
területére. Ilyenkor figyelni kell arra, hogy „konkrétan milyen (test-)terület” érintett a sérülés vagy a fájdalom által, illetve anyagi veszteség esetén „milyen működésünket érinti/korlátozza”.
Például ha az „autót” vagy más közlekedési eszközt, illetve kifejezetten a „lábat” érinti egy ilyen sértés és/vagy sérülés, akkor az jelezhet „nem-megfelelő haladási ütemet vagy irányt”, vagy pedig [ami részben ugyanez:] a „lassítás”, pihenés szükségességét, az élettempó visszavételét.
Egy „kezet” ért sérülés utalhat valamilyen „kézi”, teremtő tevékenység nem megfelelő (például el nem végzett és/vagy el-nem-végezhető) voltára.
Tulajdonképpen ennek az ébresztési és figyelem-felhívási módnak (részben) az utolsó fokozatai közé tartozik az, amikor a fizikai testet valamilyen komoly trauma/sérülés/sértés éri anélkül, hogy maga az élet ezáltal közvetlen veszélynek lenne kitéve. [„Súlyosabb” esetekben ez tűnhet úgy, hogy az élet is tényleges veszélynek volt kitéve.]
Sokféle „alkalmazási területe” lehet a sérülésekkel is járó figyelmeztetéseknek, de az elsődleges mindig a figyelemfelhívó, figyelmeztető jellege. Gyakran tényleges gyógyítás is kapcsolódik/kapcsolódhat az ilyen súlyosabb (de nem feltétlenül életveszélyes!) sérüléses figyelmeztetésekhez: gyakran az ütés és ütődés, sérülés „helye” és „jellege”, „mélysége”, „elhelyezkedése” is komoly figyelmeztető jel, és emellett pedig az „adott területen” lévő valamilyen minta vagy mélyebb trauma/sérülés „kimozdítását” is célozza, hogy az könnyebben felismerhetővé és eltávolíthatóvá/kiegyensúlyozhatóvá legyen.
Különös figyelmeztető jel az, amikor például csoportos sérülések történnek. Ilyenkor mindegyik érintett „egyénre lebontva” is megkapja a maga figyelmeztetését, ám a „csoportos” történés mindig hordoz más figyelmeztetést is: a legtöbb esetben kapcsolódik valamilyen, az adott személyen
túlmutató (gyakran másokra is kiható!) felelősségre vagy hatásra. Főleg olyanok esetében történnek meg az ilyen sérülések (például több jármű is megsérül egyetlen ütközés során, illetve valaki úgy szenved el egy bizonyos sérülést, hogy közben „másokat is magával sodor”), akik valamilyen csoportos tevékenységben is érintettek.
Vannak (lehetnek) kifejezetten olyan sérülés-bekövetkezések, amelyek egy
GYÓGYÍTÁST
segítenek, csak és kizárólag azt a célt szolgálják, hogy az érintett személyben „sejt-szinten”, vagy pedig a „finomenergia-testében” elhelyezkedő eltávolítandó minta kimozduljon/leváljon, és így eltávolításra kerüljön. Az ilyen jellegű gyógyítások – minden részletükben – nem mindig tárják fel magukat a tudatos Én számára, bár annyi gyakran megjelenik a tudatban vagy érzésekben, hogy „valaminek távoznia kellett a testből”, ami már idejét-múlttá lett. Néha egyes „kilépési kapuk” felülírása esetén (amikor valaki nem kíván vagy nem „tud” élni az adott kilépési vagy más váltási kapu lehetőségével) annak „mintái/kódjai” ilyen ütődések hatására is eltávozhatnak). Csak az távozhat el ilyen esetekben, „aminek feltétlenül távoznia kell”.
A legtöbb mai „ütésnek/ütődésnek” tehát fontos segítő, ébresztő és figyelemfelhívó, esetleg kifejezett gyógyító szerepe van.
„Az ilyen (egyébként sérülésekhez is vezethető) figyelmeztetések és gyógyítási folyaMATok során különleges óvatossággal szükséges eljárni, és mindenkor ügyelni kell arra, hogy az esetlegesen keletkező sérülés/sértés semmiképpen ne haladhassa meg a megvédendő értékeket/érdekeket, továbbá minden esetben az élet és szabadság tényleges kiteljesítéséhez vezessen.”
Ezek az ütések és ütődések igyekeznek minden egyes esetben csak a „legszükségesebb mértéknél” maradni, és igyekeznek másokra szükségtelenül nem kihatni. Másokra KÖZVETLEN kihatások leginkább ott képzelhetőek el, ahol többeket is érinthet egy hasonló jellegű ébresztés és/vagy figyelmeztetés. Az ilyen „másokra is átterjedő” Hatások mintái is igyekeznek azonban a lehető legteljesebben „személyre szabottak” maradni, vagyis azt elérni, hogy egy adott, többeket is érintő helyzetből minden érintett meg is értse, hogy miben van számára a figyelemfelhívó jel.
II. Jelölések
A tegnapi írásban említettük meg, hogy [több más, a Földanya által erre felHatalmazott „Szakrális Erő” mellet] a KRISZTUSI Magyar Szent Korona is „kiJELölte” „tegnap”, hogy „kikkel kíván és tud közvetlenül is együttműködni”.
A „Jelöltek” ennek megfelelően egy „Fény-Jelet”, Fény-Hologramot kaptak a Földanyán keresztül a „Szívükbe” (!), amely egyes esetekben ölthet valamilyen testi megjelenési formát/jelet is [nem feltétlenül jelenik meg fizikai formájú jelként a testen].
Ismert ma már sokak előtt, hogy az Őseitek között is voltak különféle „Jelekkel” megszületettek. Nem a „többes ujjal” vagy többlet-csonttal megszületettekre gondolok itt elsődlegesen, bár kétségtelen, hogy ezek is mindig utaltak bizonyos hozott tudásra és képességekre. Leginkább bizonyos „finom rajzolatok” voltak ezek a Jelek, amelyek a Szívből a finomenergia-testeken át gyakran megjelentek a fizikai testen is. Általában ezek olyan Jelek voltak, amelyek vagy a test egy bizonyos pontján/területén jelentek meg, vagy pedig valamilyen hasonló rajzolatot mutattak. A legtöbbször ezek a Jelek a test olyan területein jelentek meg, amelyek „idegenek” által nem voltak közvetlenül láthatóak, vagyis csak azok ismerhették ezt fel, akikre az adott Jel ténylegesen is vonatkozott.
Előfordul(hat)nak olyan Jelölések is, amelyeket valaki nem (közvetlenül) a születésével hoz egy-egy életébe, hanem valamilyen érdemei alapján éri el. Ezek olyan Jelölések is lehetnek – ha fizikai formát is öltenek (többnyire a test „felületén”) – amelyek rendszerint már mások által is könnyebben felismerhetőek.
A „szégyen-bélyegekkel” ellentétben azonban ezek szinte soha nem „hivalkodóak”, és ezért gyakran nem is láthatók mindenki által.
A „Pecsétekről és Bélyegekről bővebben írtunk:
20090123 - Pecsétek, Tervek, Lehetőségek...
20090125 - Bélyegek
20091219 I – Korábbi üzenetekből – Pecsétek, Bélyegek
A „Pecsétet” mindig a Földanya „adja”, a „Jelölés” pedig legtöbbször valamilyen „speciálisabb” vagy „családi” KRISZTUSI Erő általi „kiválasztást” vagy „meghívást”, ebből kifolyólag „Feladatot” és/vagy „Erőt/Képességet” jelöl.
Lejegyezte OmMÁÁTRé KJ, Budapest, 2009. december 19., 08.09.
*****
Családi jelek
Sokféle „Nemzetség/Család” él a Földön, és sokféle „Birodalomban”: „felső” és „alsó”, „középső” Világban. A Földön nagyon sokféle élőlény él EGY CSALÁDOT ALKOTVA, SzeRves Közösségben. Néha talán „földön kívülinek” tűn(né)nek, hogyha találkoz(hat)nátok velük, pedig ők is a Földanya Gyermekei, SzeRves Lényei a Földnek.
Vannak olyan Lények is a Földön, Akiket csak „átmenetileg” fogadott be a Föld, egy „átmenetileg” rövid időre, például „addig, amíg bizonyos sérüléseiket meggyógyít(hat)ják, vagy pedig amíg valami miatt „feltétlenül szükséges” volt.
A Föld SzeRves Lényeivé, és így a Földanya által támogatott életűekké azok lettek és lehetnek, Akik elfogadták és meg is tartották a KRISZTUSI Földi működéseket és Rendet --- vagyis az „Életet” (különösen a SzeRves Földi Életet) és Szabadságot tisztelve és elfogadva/segítve, és a Szeretet Törvényein alapuló, minden érintett számára kiteljesítő életet éltek. Az ilyen Létezők (ma is) (és) ma már ismét a „Földanya Pecsétjeivel” (azaz Engedélyeivel) élnek.
Mindenkor voltak/vannak olyan Létezők, Akik a Föld [KRISZTUSI] Rendjének ellenszegültek, lehetnek ezek (látszólag) emberek vagy ember-szerűek, és lehetnek akár „idegenek” is [„Földiek” és „nem-Földiek”]. Ők gyakran egy olyan „játszótérnek” tekintették/tekintik a Földet, ahol „következmények” nélkül játszhatnak Törvényekkel és Renddel, „rendelkezhetnek” a mások yavai és életei felett. Azonban a Földön is – ahogyan mindenhol máshol is – minden tettnek megvannak a maga következményei, még ha a Föld „szabályai” úgy is módosíttattak egy „időre” [bizonyos sérülések miatt korlátozottan működhettek csak], hogy akár „jelentősen el is tolódhatott” a tettek mérlegelése és a szükséges kiegyensúlyozások elvégzése.
Ma még az emberek egy jelentős része – és tulajdonképpen még (részben emiatt is) MAGA a Föld sincsen felkészülve arra, hogy bizonyos „típusú” közvetlen kapcsolódásokba lépjen más Világok Létezőivel. Ahhoz, hogy kiegyensúlyozott és ezért ÉPÍTŐ kapcsolódás jöhessen létre bármilyen két fél között, először szükséges az, hogy minden érintett „biztosan éljen a maga mintáiban”, hiszen csak ekkor tud érvényesülni a „szükséges mértékű” felelősség és szabadság.
Ennek a „várakozó” helyzetnek az elsődleges okai
- egyrészt az emberi érzelmi/energetikai működések kellő kiegyensúlyozottságának a hiánya,
- másrészt a[z] [Földi és Kozmikus] Életre vonatkozó Törvények és Működések kellő ismeretének a hiánya,
- továbbá az „ÖnMaG” kellő ismeretének, és így a tényleges teremtési erők és képességek ismeretének és tudatos működtetésének a hiánya.
Az emberek jelentős része ezért ma még „gyermek-minőségű” létezőként léphet csak kapcsolódásba [a Földanya engedélyével] olyan Létezőkkel, Akik képesek a megfelelő Segítő Minőségeikkel és Rezgéseikkel segíteni az embereket [és ezáltal „A Családot”] a megfelelő Épülésben.
Tehát egyáltalán nincs kizárva az, hogy a Föld erre már felkészült Létezői a MaGuk Szív-Útján át, a számukra már SzeRves Úton megnyílt módokon akár (már ma is) közvetlenül is kapcsolódásba léphessenek más Világok Létezőivel --- sőt, a majdan lehetővé váló KÖZVETLEN ilyen kapcsolódások KIÉPÍTÉSE a Föld SZÍV-Útjainak és a SzeRves Létezők Szív-Útjainak a Rendezésével ismét kezdetét is vette. Amilyen mértékben MEGÉRIK a Föld és SzeRves Élete majd a KÖZVETLEN, Szívből nyílt és a Szíven át működtethető [azaz „BíborFényű”, vagy más néven SzeRves] kapcsolódásokra más Világok Lényeivel, úgy teremtődnek majd meg a minden érintett számára legnagyobb előnnyel járó ilyen kapcsolódási utak.
Nem „titkos kormányok” és „titkos tárgyalások” eredményei lesznek ezek a kapcsolódások [ahogyan a ma már a Rendnek megfelelően működő (!) kapcsolódások sem ilyenek!], hanem a Földanya Áldása és Engedélye mellet a SZÍV- és Szív-Utakon keresztül jönnek létre, és mindenki számára szabadon megismerhetőek és elérhetőek lesznek „a megfelelő rezgések megtartása” mellett.
A „titkos tárgyalások” során létrejött valamennyi korábbi kapcsolódás a Föld lényei és Földön kívüli Lények között, illetve a Földön létező Lények között már mind „felülvizsgálatra” kerültek a Földanya által, gyakorlatilag a Földanya SZÍVE-IGAZSÁGA működésbe lépésével egyidejűleg. Ennek megfelelően kerültek „bePontosításra” is a „Földhöz kapcsolódó”, illetve egyes esetekben a „kozmikus jellegű” Felelősségek.
OmMÁÁTRé KJ
www.omah.extra.hu
| |
|
|
|
A mai napra: |
|
„A valóság nemcsak az, amit a szem lát, és nemcsak az, amit a fül hall és a kéz meg tud fogni, hanem az is, ami rejtve marad a szem és a tapogató ujjak elől, és csak annak fedi fel magát néha, egy-egy pillanatra, aki a lelki szemével keresi, aki belülről tud figyelni és hallani, és képes a gondolataival tapintani.”
| |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|