|
20091207 - Újabb kiEgészítések (I. rész)
2011.08.13. 22:08
2009. december 5., szombat
A „Kiengesztelés napja”
Azt hiszem, hogy [számomra] „két napja” kezdődött el az a „munka”, amelyhez az imént [szombat este] ismét visszakapcsolódtunk.
Kb két nappal ezelőtt éjjel éreztem azt, hogy a Földtől egy kissé „távolabb”, de mégsem túl távol, kb a Föld „egyenlítőjének a szintjével egy vonalban” körben elhelyezkedtek bizonyos (a Földön és más Világokban élő) Föld-ŐRZŐI MINŐsÉGek/Lelkek/Szellemek, illetve bizonyos SEGÍTŐI Létek.
A Körben kapcsolódtunk [„kezeinkkel”] egymáshoz, részben feltehetően a szíveinkkel is, de most mégis mindenki „megtartotta a MAGA minőségét is”. A Földet láttuk a kör közepén, és a Föld mágneses/elektromágneses (?) mezejét [„bindu” http://esemenyhorizont.uw.hu/2004/bindufor.html ].
http://astro.u-szeged.hu/szakdolg/vegiandras/felhasznalas/magneses.html
Mint egy fényszál, egy „áramlás” indult el „tőlünk” a Föld felé kissé felfelé haladó ívben (azt hiszem minden a körben álló szívéből külön-külön is), majd a Fény-szál a Föld köz(ép)ponti (függőleges) tengelyén fentről lefelé haladva áthaladt, ezután a Fény-szál a „sorban következő Őrző” szívéhez csatlakozott vissza. Azon is áthaladva kissé felfelé haladó ívben visszatért a Föld központi élet-tengelyéhez, azon fentről lefelé haladva ismét áthaladt, majd a következő Őrzői/Segítői szívhez kapcsolódott vissza és így tovább.
A mágneses (és/vagy elektromágneses?) rendszerét tisztítottuk a Földnek tehát úgy, hogy a körben állók szívrezgései folyamatosan tisztították a szívükbe visszajutó szálakat. Minden szál tehát egy spirális alakban haladt, és végighaladt minden Őrző/Segítő Szívén.
Képek: http://frankwinking.van.hu/keret.cgi?/11gondol.html
Eltartott egy „ideig” ez a tisztítás, majd amikor a kellő tisztaságot elérte a Földnek ez a Rendszere, az úgy jelenítődött meg, hogy ez az ŐRZŐI/SEGÍTŐI kör „levált” a Föld ezen Rendszeréről. Egy „ideig” még „figyeltük”, ahogyan a Föld Rendezi és működteti ezt a MAGA Rendszerét. Volt itt ezután még egy „munkánk”, és „emlékszem rá”, hogy nagyon intenzív volt és fényes, valahogyan ekkor EGYESÍTETTÉK talán Erőik Teljességét a Körben lévő Őrzők és Segítők --- de „minden részletében” nem tudom pontosan felidézni a történteket. Most úgy érzem, hogy egy „összpontosított” Fénybe került a közreműködésükkel a Föld, amely talán olyan Hatású lehetett, mint amikor egy megformált agyagedény „kiégetésre” kerül [HNUM].
Ma 16.30 órakor MI is kapcsolódtunk Lélekben az Esztergomi Bazilikától indult Engesztelő Békemenethez.
Az „Engesztelésekben” „mindenki” részt vehet, hiszen ez egy Gyógyítási FolyaMAT is --- mégis azokat érinti ez ma talán közelebbről vagy elsődlegesen, Akik már hosszabb ideje élnek a Földön. A most érkezett „új energiás” Lelkek számára ez a „régiből eredt sérülések” gyógyításához (is) kapcsolódó működés néha talán kevésbé érthető, bár ez attól is függ, hogy az adott Lélek melyik Égi Nemzetségből/Családból érkezett.
Nyilvánvaló, hogy a „sérülések gyógyításában” való részvétel azok számára fontos elsődlegesen, akik maguk is sérültek, vagy pedig mások [és ezen át a maguk] számára okoztak sérüléseket és fájdalmakat. Azt is segíteni hivatottak ezek az Engesztelések, hogy a mai gyermekek és családok napról napra Épebb környezetbe kerülhessenek, és így a MaGukkal hozott Képességeit és Lehetőségeit teljesebben megélhesse minden Földi Élet.
Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy a kellő tudatosodottság eléréséig azok is okozhatnak ma még maguknak és másoknak is sérüléseket, akik például csak most érkeztek a Földre („első-életűek”). Épp ezért az „engesztelés” és megbocsátás általi gyógyítások „időnként” a számukra is szükségessé/hasznossá lehetnek.
Amikor ma 16.30-kor szív-kapcsolódással bekapcsolódtunk az Engesztelő folyamatokba, ismét abban az ŐRZŐI/SEGÍTŐI Körben találtam magam, melyben kb két nappal ezelőtt már dolgoztunk.
Az előbb leírtakhoz hasonló fény-szál áramlásokat érzékeltem, melyek áthaladva a MI Szíveinken majd a Föld Lényén és SZÍVÉN és egyes Hálózatain/Működésein, ismét Tisztításokat végeztek. Most azonban sokkal határozottabban volt jelen mind az ŐRZŐK és SEGÍTŐK Szíveiben, mind pedig a Föld SZÍVÉBEN a „Fény-Lótusz”, illetve az ŐRZŐKRE/SEGÍTŐKRE jellemző más formájú „Szív-Virág”.
Egy Fény-Úton mintha „Létezők” is távoztak volna [talán a végleg eltávozó „fájdalmakat” jelenítette ez meg részben]. Most nem tartott annyi „ideig” ez a Tisztítás/Hangolás, mint a pár nappal ezelőtti „alapozó” munkában. Nagyjából 20 percig tartott a földi időben mérve.
Ezt követően egy tényleges tisztítás történt, mely közvetlenül a „fizikai” síko(ka)t is érintette. Nagyjából azt éreztem, hogy az Esztergomi menet ekkor vette át a FolyaMATok „fizikai (véghez)vitelét”. [Az Engesztelő Békemenet az Esztergomi Bazilikától indult, és tervezett útvonala szerint a Dunán átívelő, 2001-ben újjáépített Mária-Valéria Hídon áthaladtak a híd Párkányi oldaláig. „Mesterségesen”, fájdalmak közepette került annak idején szétválasztásra a Dunának ez a két partja. „Két külön családba” kerültek azok, akik addig egy családnak voltak tagjai. Itt az ideje felismerni azt, hogy a „két házzá” lettek egymásnak nem ellenségei, hanem testvérei. Egyikük még fiatalabb, a másik testvér idősebb. Mindegyiküknek helye és szerepe van a Föld életében. Itt az ideje a fájdalmak meggyógyításának, és a minden érintett számára békességet hozó Rendeződéseknek.]
A mai nap még egy különleges „tapasztalást” hozott a számomra. Egy „megerősítést” kaptam arra, hogy a Magyar Őrzői Lánc korábbi megsérülése ellenére is „biztosítva van a magyarság SzeRves tovább-fejlődése”. Lehet, hogy teljesen „kibontott” módon nem tud minden „tudás” „most” átadódni a ma ifjainak és gyermekeinek, azonban a magyar ifjakban és gyermekekben (a gyermekek ifjú szüleiben is!) működnek már azok a „rendszerek”, melyek biztosítják azt, hogy a megfelelő időben és a megfelelő formában/tartalommal minden szükséges Tudás elérhetővé legyen. Nagyon fontos ezt tudnia ma minden érintettnek, és azt is, hogy ha valaki a „magyar hagyományok” szerint él [ami nem más, mint az ÖnMaG és Isten irányában megnyilvánuló „Rendes és igényes”, szabad élet, és a törekvés a „Szép” (szerető, szabad, rendezett) élet megteremtésére], akkor „az Ősök Rendjét is követi”. Ez az „Istenes és Igényes” [= Hagyományos] élet pedig idővel mindent a helyére rendez.
OmMÁÁTRé KJ, Budapest, 2009. december 5., 17.47.
*****
Szemelvények
http://csillagbolcselet.hu/12-03-foldi-uzenetek/
Fórum-beszélgetések:
[M]: „Nagyon élénk volt ma az álmom, a papámmal is találkoztam, aki meghalt pár éve, és nem tudom mit jelent, de rengetegféle szőlő volt az álmomban végig egy polcon, és a szőlők előtt mindegyik fajta előtt egy kóstoló pohár bor állt.
Az volt a lényege az álomnak, hogy találkoztam egy gazdag emberrel, aki kiköpött olyan volt mint a nagyapám, és amikor be akartam neki mutatkozni a nagy tömeg ember között és forogtam körbe, akkor nem láttam senkinek az arcát csak homályos foltokat – közben mondogattam hangosan, hogy “hol a papa? hol a papa?” - és egyszer csak végülis feltűnt előttem a nagypapám arca. Mondtam neki, hogy teljesen úgy néz ki mint a nagypapám, és elkezdtem sírni, zokogni és az ölébe ugrottam, ő felvett és közben sírtam és nagyon jól esett hogy vele lehetek. Azután (mivel ő igazából nem a nagypapám volt de teljesen úgy éreztem, hogy szeret) ez az ember megmutatta a szőlőit, volt neki vagy húszféle sorban egy fali polcon gyönyörűen elrendezve mutatóanyag abból, és ahogy írtam, előtte meg annak a szőlőnek a fajtájából készített kóstoló borok. És akkor nagyon megkívántam a szőlőt és végigetette velem a kínálatot és mindegyikről elmondta, hogy milyen fajtát ad éppen most és melyik milyen. A legtöbb édes volt és gyönyörű, volt olyan ami kevésbé, de nagyon jó érzések voltak bennem eközben, amikor ez a jelenet ment. Újra gyereknek érezhettem magam, akit azért szeretnek, mert van. Azt hiszem lehet tudatalatt még mindig ezt várom el az emberektől, mert én úgy érzem gyerek vagyok és furcsa hogy ezt mások nem veszik észre, mert a testem már felnőtt és én belül még mindig a nagy szeretetre vágyom, amit gyermekkorban kap meg az ember leginkább. Na mindegy, nagyon élénk volt az álom, jelentését érzem, de a szőlő nem tudom mit jelenthet. Tegyük hozzá az az egyik kedvenc gyümölcsöm, és amit még el akartam mondani erről, hogy az a furcsa, hogy ezzel a nagypapámmal az életben nem volt annyira közeli a lelki kapcsolatunk mint az álom mutatja, de én mindig éreztem hogy ő jó ember volt és meg akartam fejteni az ő személyiségét. Már ha ilyet meg lehet tenni. A nagypapám is vízöntő volt és feltaláló hajlamú. Nagyon okos volt fiatalkorában de az élete úgy alakult, hogy egy olyan nő mellé „kényszerült” aki úgymond rabszolgájává tette, mindent neki kellett csinálnia otthon a háztartásban, mert a nagymamának fájt a lába… De időskorában még mindig farigcsált valamit titokban, amit a konyhaasztal fiókjában rejtegetett, és amikor rákérdeztem mi az, keveset mondott róla, de kiderült, hogy valami időgépet akart készíteni. Úristen! Időgépet! Abban a korban amikor ő ezt akarta még sehol nem volt szó időgépről ennyire mint most! Voltak hozzá tervrajzai is. Szóval ő is elég „furcsa” ember volt és én kíváncsi voltam rá, mert nem sok lehetőségem volt megismerni őt, mert egy idő után elzárkózott az emberi kommunikációtól, magába vonult, senkivel szinte nem beszélgetett mélyebb dolgokról.
[KJ:] Túl azon, hogy nyilvánvalóan teljesen személyes és családi vonatkozásai is lehetnek ennek az álomnak, én azt érzem, hogy a „nagypapa” [=idősebb családtag] képében akár a Te „Legfelsőbb ÉN-ed” is jelzi, hogy újra „elérhető” [megismerhető] a számodra, újra közvetlen kapcsolódásba léphettek, illetve itt az ideje az „Eggyé-levésnek”.
Mivel „családtag”, így jelzi, hogy közös „tő”-ről eredtek.
Ha a test/lélek/szellem [hármasságban is megjelenő] egységét nézzük, akkor a „test” a most testhez kapcsoltan élt életünk. Ebben a szimbólum-rendszerben az „apa/anya” (közvetlen felmenő) lehet a „Lélek” üzenete, a „nagypapa/nagymama” pedig a „Szellemi ÉN” üzenete. [Az „arc” is erre utal – a „nyaktól felfelé” eső test-területet hagyományosan a „szellem” szintjeivel azonosítjuk. A csípő alatti terület a „testi” szint, a csípő és nyak közötti terület pedig a léleké.]
A szőlőfürtök megjeleníthetik azokat az előtted megnyíló utakat, amelyek között SZABADON választhatsz. A „bor” megkóstolásának a lehetősége pedig arra is rálátást engedhet, hogy ezek az utak nagyjából hová vezethetnek, milyen eredményekre számíthatsz.
A szőlő „fürt” jellege utalhat arra, hogy itt olyan választható utakról van szó, amelyek nem magányosak, hanem valamilyen család vagy más közösség dolgozik majd benne/rajta.
Egyszer valahol arról is olvastam, hogy melyik zöldség és gyümölcs melyik „test-terület” gyógyítására alkalmas. A szőlőt „formája alapján” a szív-hez rendelték.
A „szőlő és must” még felfogható bizonyos szempontból „kezdetnek”, a „gyermekségnek” is, amely idővel „átlényegül”, megérik, „átszellemül” – borrá nemesedik.
A „pár éve meghalt” nagyapa arra is utalhat, hogy lezárult az a korszak a számodra is, amelyben még [mint a nagypapa esetében a házastárs vagy a korszak] „kényszerek” határozták meg az egyéni és a közösségi utakat. A „borok” és „szőlő” megkóstolása (kellő ismeretek!) után ma már szabadon lehet választani: az édesebb vonz-e, vagy pedig valamilyen különlegesebb, kevésbé édes megtapasztalás.
„Hol a papa?”
Hol van az a „részem”, Akiből eredtem, Aki EGY velem? KERESTED Isteni ÉN-edet, és amikor megtaláltad, nagy boldogság járt át. Igen, ilyen érzés, amikor az ember végre újra megtalálja magában a „Lelkét”, és a Lelke vezetésével a saját Szellemi ÉN-jét. [Álomban már nekem is megjelent ez a megértés: „amit keresel, az megjelenik előtted” (vagyis megtalálhatod)].
Itt az ideje [az ismerkedésnek, és idővel] talán az „egyesülésnek”, de ez csak azután lehetséges, ha Te ezt „akarod” – hiszen a szabadság világában élünk. [Amikor HANGOSAN KIMONDTAD a nevét, AKKOR jelent meg az ’arca’ előtted!]
„Nem kényszer” a „szőlő”/út felvállalása, hiszen Te is csak akkor „kóstoltad meg”, amikor „megkívántad”. És akkor „kívántad” meg ezeket [a LEHETŐSÉGEKET], amikor már megtaláltad azt, akit kerestél. És ekkor is „részletesen elmondták Neked”, hogy melyik milyen…
„Gazdag” ember: a bőség könnyebben megvalósítható, ha mi magunk újra „egészek” leszünk.
Az, hogy a „nagypapáddal az életben nem volt túl közeli a lelki kapcsolat” szintén arra utalhat, hogy eddig a szellemhez való kapcsolódás bizonyos okok miatt korlátozott volt. [még nem volt itt az ideje --- „idő-gép”] [Vízöntő - itt az Új Kezdet] [Ennek a korlátozott kapcsolódási lehetőségnek a Földet és lelket ért sérülések voltak az okai.]
Arra is utal ez az álomkép, hogy bizonyos szempontból ma már könnyebb lehet az élet, mint amilyen a nagyszüleink fiatalkorában volt. Sokan mélyen sérültek a háborúk során és az azt követő időkben. A háborúk mindig kényszerpályákra viszik az életet, és sok ma még élő idősebb hordozza ennek a nyomait. Megértéssel és szeretettel kellene közeledni ezek felé az idősebbek felé is, megérteni, hogy miért nem tudták teljesen kibontakoztatni a magukkal hozott képességeiket, és azt is, hogy még ha sérültek is ma, és talán nem lesznek képesek közülük sokan a jelen testi életükben a megújulásra, azért az, hogy az indigók és kristályok, illetve más új energiás gyermekek megszülethettek, az ő „tőlük telhető” erőfeszítéseiknek is köszönhető. Ahogyan egy korábbi bejegyzés is írta: a megbocsátás megnyitja a szívet és elmét is: megérthetjük mi miért volt „jó” és segítő akkor is, ha első ránézésre nem is tűnik annak.
Mind egy családnak a tagjai vagyunk.
Lehet, hogy a mélyebben sérült idősek már nem nyílnak meg felénk – de szeressük őket, és a szeretetünkkel segítsük a maguk útján haladni őket is. Talán lesznek közülük, akik „érett borként” még segítségére lehetnek a gyermekeiknek és unokáiknak…
[M:] „Hol a papa?”
Hol van az a „részem”, Akiből eredtem, Aki EGY velem? KERESTED Isteni ÉN-edet, és amikor megtaláltad, nagy boldogság járt át. Igen, ilyen érzés, amikor az ember végre újra megtalálja magában a „Lelkét”, és a Lelke vezetésével a saját Szellemi ÉN-jét.
Itt az ideje talán az „egyesülésnek”, de ez csak azután lehetséges, ha Te ezt „akarod” – hiszen a szabadság világában élünk. [Amikor HANGOSAN KIMONDTAD a nevét, AKKOR jelent meg az ’arca’ előtted!]”
Istenem de jó lenne, ha így lenne, ahogy írod. Annyira vágyom rá! És nagyon sokáig vártam Rá!
[KJ:] A teremtőerő bennünk van. Ha hisszük és tudjuk, hogy nem csak test és lélek, hanem szellem is vagyunk, akkor EGYEK vagyunk.
Ha az a célunk, hogy magunkból a tőlünk telhető legjobbat hozzuk ki, és ehhez kérjük a Szellemi ÉN-ünk vezetését, akkor a Szellemi ÉN-ünk segíteni fog abban, hogy egyre tudatosabban, bölcsebben, szeretőbben tudjunk JELEN LENNI és élni minden élethelyzetünkben.
Ma már nem szükségesek feltétlenül másoktól kapott beavatások ahhoz, hogy ténylegesen is Egyként legyünk jelen. HA EZT VÁLASZTJUK, és napról napra tudatosan figyeljük a bennünk és körülöttünk megjelenő (vezető) jeleinket, viszonylag gyorsabban haladhatunk már az „érési” folyamatainkban.
Tudni kell, hogy a Lélek és Szellem EGY benned.
Nekem nagyon sokat segített az a nagyon egyszerű gyakorlat, hogy a szívemre irányítottam a figyelmem és elcsendesedtem. Figyeltem a „testemre”. Folytatva a légzést „tudatosítottam”, hogy „együtt lélegzem a Lelkemmel, Egyek vagyunk, a szívünk is Egy”. Addig folytattam ezt a légzést, amíg jól esett. Kis idő múlva „tudatosítottam, hogy a szívemben jelen van a Szellemi ÉN-em, és hogy Egyek vagyunk”. Így is folytattam a légzést egy ideig, majd visszairányítottam a figyelmemet a „fizikai szívemre”, és így kapcsolódtam vissza a fizikai létezésbe. És persze „tudtam”, hogy „bennem elválaszthatatlanul Egy a Lélek és Szellem, Test”.
[M:] …Érzem és értem amit írsz…
[KJ:] …köszönöm az „érzem és értem, amit írsz” mondatod. [Én egy ’öregebb’ Lélek vagyok, és tapasztalom azt, hogy sokszor nehéz megérteni az újabb energiákkal érkezett lelkeket. Nekem is van négy ’új-energiás’ gyermekem, élnek még az utolsó nagyobb háború idején született szüleim... Szerencsére a ’madár’ természetem lehetővé teszi a „régi” és „új” összehangolását magamban.]
Az én utolsó 5 évben végzett munkám arra irányult, hogy „megértsem” a saját Magosabb ÉN-em vezetését. Nem mindig a legkönnyebb feladat egy-egy „érzés” vagy „kép” (mint vezetés) megértése annyira, hogy azt esetleg mások számára is érthetően megfogalmazza az ember. „Hogyan fordítható le szavakra egy érzés, hogyan adható át szavakkal egy olyan ’teljesség’, amelyre nincsenek megfelelő fogalmak/tudás ma még?” Olyan ez, mint amikor már tudjuk, hogy a gyermekünk növekedik bennünk, tudjuk, hogy egészséges lesz, és persze biztosan nagyon szép is – de hogy pontosan hogyan fog kinézni, azt nem tudjuk. „Nem látjuk az arcát” addig, amíg el nem jön a születés ideje.
Én az általam megértetteket igyekeztem a lehető legpontosabban leírni, és mások számára is hozzáférhetővé tenni. Tudom mindeközben azt is, hogy sok írásom talán csak kevesek számára lesz majd fontos… De talán akik számára leírtam, azok majd a megfelelő időben ráakadnak ezekre az írásokra.
Mint „megerősítés” ezért okozott nekem a kezdő mondatod örömöt…
És ezért is annyira fontos az (ahogyan ez már több helyen is történik), hogy átadjuk egymásnak a már megértett, megérlelt tapasztalatainkat. Egyrészt így könnyebben kialakulhat a fizikai síkon is (akár a „kristályok” között, akár az „indigók” között, akár mindannyiunk között) egy olyan „közös nyelv”, amely egyre pontosabb tényleges segítséget képes adni/közvetíteni egyes helyzetekben, másfelől pedig gyorsabbá és zökkenő-mentesebbé is lehet mindenki „növekedése”.
[M:] A legjobb az egészben, hogy pont tegnap kértem az Angyalaimat, hogy segítsenek fejlődnöm, hogy kitörjek abból a létszintből, ahol vagyok, hogy felemelkedjek – kicsit szomorú voltam, mert úgy éreztem mindenki jobban ki tudja hozni magából Isteni Énjét nálam, és hogy egy helyben toporgok. Ez az álom volt a válasz a kérésemre.
[KJ:] A kérdéseink ˙(kéréseink) pontos megfogalmazása már fél siker. A kérdésekre/kérésekre mindig érkezik is a válasz. Személyes tapasztalatom az, hogy a válaszok gyakran jelennek meg „meghökkentő” (de sohasem ijesztő!) képekben/jelekben. Ez azért szükséges, hogy minél hamarabb felfigyeljünk rájuk, ne menjünk el mellettük. Kis gyakorlással – figyelve a belső vezetésre – az álmok viszonylag könnyen megérthetőek. Viszont lehetnek olyan [meghökkentő] részei az álomnak, amelyeken egy ideig látszólag „hiába is agyalunk”, nem tudjuk kibontani. Mégis időről időre az „eszünkbe” jut. Én azt tapasztaltam, hogy ezek ELŐKÉSZÍTENEK, néha figyelmeztetnek bennünket egy-egy előttünk álló helyzetre, és amikor elérkezünk oda, rögtön értelmet nyer az álomnak/képnek ez a része is. Tehát van olyan rész, amely előremutat, felkészít bennünket valamire, amit majd a megfelelő időben kell észrevenni és megérteni.
Még az jutott eszembe, hogy a szőlő is „egy”, bár sok kis külön szemből áll.
A társaságban „sokan” voltak az álmodban, és homályos volt az arcuk. Miután elkezdted keresni „az ÉN-ed egy Magosabb részét”, annak „arca” megmutatta magát előtted. Most „Őt” voltál képes felismerni, hisz „Őt” kerested. A „többi” „homályos arc” is nagy valószínűséggel a Te Magosabb ÉN-ed – mint ahogyan a szőlőszemek is egy fürtöt alkotnak. Ahogyan EGYRE KÖZELEBBINEK érzed majd magadhoz Önmagad Szellemét, ahogyan egyre inkább ÉRZED/ÉLED a SZERETET önmagad iránt, úgy ismersz majd a többi „arcban” is magadra.
[A korábbi írásokban is megemlítettük, hogy ma már a kapcsolódások „pontosak”, és nem történhet olyan, hogy valaki „hasonló” mintával bekapcsolódik egy helyre. A fenti példában: ha valaki a „papáját” keresi, akkor CSAK a „papája” kapcsolódhat hozzá, „papa-szerű álca” ma már nem!]
Kiegészítő gondolatok/érzések:
„…az élete úgy alakult, hogy egy olyan nő mellé „kényszerült” aki úgymond rabszolgájává tette, mindent neki kellett csinálnia otthon a háztartásban, mert a nagymamának fájt a lába…”
Ennek a mondatnak van egy olyan értelme is, hogy ez a „nő” lehet maga a Földanya is. Az elmúlt időszakokban a Föld „sérült” volt, és ezért nem tudta megfelelően működtetni minden rendszerét. Szerette nagyon a gyermekeit, és ezért igyekezett mihamar meggyógyulni… Ám tény, hogy a Föld sérülései sok esetben nem tették lehetővé az egyes leszületettek képességeinek kibontását, és az ilyen létezők sokszor szenvedésként élték meg a Földi életüket.
Azt hiszem az egyik nagy (éppen elengedés alatt álló) fájdalma volt az elmúlt időszakban a Földanyának, hogy nem tudta kellően segíteni a gyermekeit, különösen azokat, akiknek az „élettere” a Föld Tengelyének elmozdulásával megszűnt vagy mélyen sérült (leginkább a Madarak és Angyalok Nemzetségéből érkezettekre volt ez igaz. Ehhez kapcsolódó írásaink: 20090705 II – Összeállítás Baranyai Zsuzsanna lejegyzéseiből – Csillagnemzetségek az Új Rendben – és további kiegészítések
20090819 – Azoknak, Akiket Érinthet XX., MAGOK, Madarak, Mágusok)
Ide kapcsolódik az Arvisúrákban lejegyzett Tórem-történet azon része, amikor az Atya (Ata-Isis) levágja a felesége szárnyait. Ez a szárnytalanság is megjelenhet a Földre is jellemző „láb-fájásban”, a „haladás” kényszer-pályára állítottságában, az egész család megbéklyózottságban. [Bővebben: 20090914 – Család-gyógyítás IV. című írásban.]
A Föld MAGA sérülései tehát nem tették lehetővé az elmúlt földkorszakokban egyes képességek kibontását. Ezt a helyzetet tovább nehezítette az, hogy a leszületés és a halál között a lélek legtöbbször nem tudta módosítani az élet-útját. Ennek az volt az oka, hogy a Földanya SZÍV-Útjai korlátozottan vagy néha alig működtek, és így a Lelkek személyes szív-útjai is gyakran bezáródtak.
A Föld vonatkozásában ezért elsődleges Rendezni-való feladat volt a Föld(anya) MAGA SZÍV-működésének a kiegyensúlyozása, majd ennek a helyére került mintának a kiterjesztése minden Földön Élő SzeRves Létezőre [„családtagra”]. Ugyanis ezeknek a Szív-utaknak a megfelelő működése biztosítja a lehetőséget a SZABADSÁG valódi megteremtésére/megélésére, többek között arra is, hogy
- a testben élő Lélek KÖZVETLEN kapcsolódásban éljen a MaGa Szellemével,
- és a Földön zajló folyamatokra figyelemmel például a vállalások is igazíthatóak legyenek a tényleges szükségeknek/igényeknek/választásoknak megfelelően.
A Föld korábbi életében sokan érezték azt, hogy „kényszer pályára” került az életük. Mivel a szabadság nem volt kellően megélhető, ez gyakorlatilag minden Földön élőre vonatkozott, még azokra is, akik látszólag „elnyomói” voltak a többieknek. Különösen mély fájdalommal élhették meg a „bezáródásukat” azok, akik valamilyen Földet segítő KÜLDETÉSSEL érkeztek a Földre, és a Feladatukat valami váratlan akadály miatt nem tudták teljesíteni. Az „időgép tervezgetése, farigcsálása” is utal a fenti álomban arra, hogy a legtöbb Küldött és SzeRves létező még ilyen bezáródott helyzetében is igyekezett valahogyan életben maradni, hátha „alkalom teremtődik” arra, hogy mégis bekapcsolódhasson a Rendelt Feladata megvalósításába. A legtöbb Küldött esetében volt bizonyos „életkor”-meghatározás: ha egy adott életkor eléréséig nem tudta elkezdeni a feladata megvalósítását [többnyire a 35. életév volt a határ], akkor rövid időn belül „meghalt”. Voltak azonban olyanok, akik bár elérték ezt a kort, a Föld [és Égi Családjuk] kérésére mégis maradtak valamilyen fontos ŐRZŐI feladat ellátására, és közben „készültek” arra is, hogy hátha mégis megteremtődnek a feltételek a leszületéssel hozott feladatok teljesítésére, és akkor nem kellene újabb leszületéssel az adott feladat teljesítésre visszatérni [„…még mindig farigcsált valamit titokban, amit a konyhaasztal fiókjában rejtegetett”…]
És itt visszakanyarodunk a mai írásunk elejére: akármelyik ma élő Földi [fizikai, lelki] családra is nézünk, mindegyikben vannak ma még olyan létezők, akik „régebbi” és/vagy jelen életükben bizonyos sérüléseket szenvedtek el és/vagy másoknak akarva vagy akaratlanul is sérüléseket okoztak/okoznak --- ezért az „Engeszteléseknek” feltehetően fontos gyógyító/Rendező szerepe LEHET még a most elkezdődött Földkorszak kezdeti időszakaiban [most éppen fogyó Hold időszaka is van --- és így ez az időszak nagyon alkalmas az „elengedésekre”, megbékélésre. Egyre többen készülnek ma már a Karácsonyra, a Fény megszületésének ünnepére tudatosan, és így évről évre egyre különlegesebb ünneppé alakul és új tartalmakkal töltődik meg az évnek ezen időszaka is.]
Az Engeszteléshez és Kiengesztelődéshez kapcsolódóan ajánlom még [személyes meglátásom szerint az engesztelésnek ma még van GYÓGYÍTÓ szerepe]:
20081114 - Nagyfalui üzenetek (Ima-Lánc üzenetek >>> 2008-as Skorpió Újhold) és
http://zarandok.hu/?m_id=47&m_op=view&id=20&sessid=Kjk3NDY1NTc5MTI1OTY2NDEzMDkxNDE5NjYw
A beszélgetés befejezése: [MÁÁT Védelme van jelen ezen írás olvasóján]
[M:] „Most 2009-ben volt egy nagyon rémisztő álmom a világvégéről. Ebben az álomban a gazdagok egy sugárzást bocsájtottak a Földre, amely mindenkit elpusztít(ott), és én meg a családom is menekültünk, mert mi nem voltunk gazdagok. És tudtam, hogy meg fogok halni. Az álom nem álom volt, annál sokkal több. Élesek voltak a képek, láttam a sugárzást, ami erős sárga fényű volt. Ezt még az év eleje felé álmodtam, vagy közepe felé, már nem emlékszem. Akkoriban voltak még hasonló valóság határát súroló álmaim, mind rémisztőek voltak, mindenhol menekültem és zombik akartak megölni engem. Nagyon rossz volt. Akkor volt ez amikor egy fekete mágus hatása alatt álltam. De ugyanakkor az ő hatása alatt olyan tapasztalataim voltak spirituálisan, mint soha előtte. Érzékelni kezdtem a dolgokat, többszörös igazságtartalmában MÉLYEN beleéreztem a valóságokba, olyan mélységekben amikről azelőtt fogalmam sem volt. Láttam és tapasztaltam szellemekkel kapcsolatos dolgokat, mindebből csak az volt a negatív, hogy ő inkább a félelmemet erősítgette.. Nagyon durva időszak volt, azt hittem nem élem majd túl, de itt vagyok.”
[KJ:] A félelem jelenléte mindenképpen utalhat arra, hogy „nem jó felé jársz”. Lehet, hogy amikor „más” szabja meg a haladási irányodat [és nem Te MAGad], akkor olyan tapasztalások felé haladnál, amely „idegen” tőled, amely nem a te választott tapasztalásod, és ezért például nem vagy rá felkészülve. Ezért érdemes a félelem mélyére nézni. Azt „tanultam”, hogy a félelmek mélyén mindig van valamilyen „valós fájdalom”, és ez a [ténylegesen is gyógyítható] fájdalom többnyire az elszakítottságból fakad.
Mivel a „családoddal együtt” kerestél kiutat, ez arra is utalhat, hogy vannak segítőid, akikkel összefogva meg tudod oldani ezt a helyzetet is.
A „gazdagság”-nak van „valódi” jelentése és eltorzult értelmezése is. Érzésem szerint ebben az álomban érdekes módon a gazdagságnak mind a két értelme jelen van. Meglátásom szerint a „gazdagság” helyes értelmezését tisztáznod kell magadban. Talán valami ehhez kapcsolódó tapasztalást választottál erre az ébredési időszakodra.
Ha a „gazdagok” pusztításra használják az erejüket, akkor az egy eltorzult mágia. [„Erős sárga” fény - utalás a korábbi Napfonat területről kiáramlott befolyásoló, szabadságot SÉRTŐ erőkre.]
Ugyanakkor a „gazdagság” valódi értelmében a szeretetben való kiteljesedettséget is jelentheti, és az ilyen gazdagok [arany-jellegű, élő] Fény-kiárasztása gyógyító és segítő jellegű, amely megkönnyítheti mindenki életét. Az ilyen „valódi fénytől és gazdagságtól” elsősorban azok félnek, akik például a mágiával és a maguk erőivel mások ellenében éltek, továbbá azokat is megrémítheti, akik „tudatlanságuk” miatt nem ismerik fel, hogy kik az igazi segítőik. A „Fény” bevilágít minden addig sötét területet. Vannak, akik „halálként” értelmezik ezt a folyamatot, míg mások ezt a felemelkedés folyamataként élik meg. Akik tudják, hogy halhatatlan és örök létezőként vannak jelen ebben a véges világban, azok a változásokat már nem tekintik halálnak, hanem az útjuk egy állomásaként/lépcsőjeként/próbájaként élik meg.
A Hathorok könyvében olvastam:
“…most nincs szükség elmennetek Egyiptomba vagy máshová, hogy megtapasztalhassátok a beavatásokat. A fizikai testetekben, a kapcsolataitokban, a munkátokban és a lelki törekvéseitekben átélt megpróbáltatások és vizsgák jelentik a mindenkori próbákat a magasabb tudatszint eléréséhez.”
Az ember nem beavatások nélkül fejlődik. Beavatások során fejlődik az ember, elsődlegesen a másokkal megélt kapcsolódásain keresztül — de ma már nem kell feltétlenül „hivatalos mesterhez” elmenni, hogy beavatásban részesüljünk. A mindennapi élet a beavatás mai általános útja.
[Persze lehetnek olyan beavatások, amikor valaki egy csoporthoz kapcsolódik, és az ott szokásos beavatásokon is át kell mennie.]
Az álom végére ezt írtad: „FURCSA” ember volt és én KÍVÁNCSI voltam rá, mert nem sok lehetőségem volt megismerni őt, mert egy idő után ELZÁRKÓZOTT az emberi kommunikációtól, magába vonult, senkivel szinte nem beszélgetett mélyebb dolgokról."
[Ez a „mások iránti kíváncsiság” egyébként nagyon jellemző egyes angyal-gyökerű gyógyítókra (is): igyekeznek minél teljesebben megismerni a másikat, hogy megtalálják azt a gyógymódot, amely hatékony lehet a másik megsegítésére. A legtöbbször ezt csak úgy tehetik meg, hogy belehelyeződnek ugyanabba a mintába, mint amelynek a meggyógyításában segédkezni kívánnak.]
A ’mágussal’ való kissé nehezebb kapcsolatod, illetve a saját Szellemeddel való kapcsolatod teljesen hasonló mintát mutat: az elválasztottságot, a bezáródottságot. Megtapasztaltad időnként a teljes elkeseredettséget, és néha majdnem feladtad a reményt is. Talán pontosan úgy, mint ahogyan azok teszik ezt, akiknek majd idővel a segítőjévé leszel. [Talán ők már nem is „mágusok” lesznek, hanem „egyszerű emberek”, akiknek elérkezett az ébredési ideje, és el kell hogy engedjék a félelmeiket.]
Ezen a Földön a gyermekek „táplálásra” jogosultak. ’Többet’ kapnak, mint amennyit látszólag adnak, és ezt a többletet egy kissé időben eltolódva egyenlítik ki, akkor, amikor majd ’felnőttként’ gyermekeket vállalnak/nevelnek, illetve másokat segítenek. Ez egy mindenki által ismert és elfogadott minta a Földön.
Egy felnőttől ELVÁRT, hogy a környezetében élőkkel KÖLCSÖNÖSEN SEGÍTŐ kapcsolódásban éljen. Sok bezáródott lélek (ahogyan egyes mágusok is) azonban kivonta magát a kölcsönös segítői kapcsolódásokból. Vannak,
- akik önhibájukon kívül sérültek, és ezért a közösség, amelyben élnek, segíti őket.
- Vannak továbbá olyan bezáródottak is, akik mások erőiből élősködő módon élnek.
A MÁSOK ERŐIT ELVEVŐK között vannak olyanok,
- akik NINCSENEK TUDATÁBAN annak, hogy mások erőiből élnek,
- és vannak olyanok is, akik TUDÁSUK FELHASZNÁLÁSÁVAL élősködnek másokon.
Az első csoport tagjaival tudatosítani kell, hogy milyen módszerekkel élősködtek másokon, és meg kell őket tanítani arra, hogy milyen módszerekkel tudnak energetikailag „önellátóvá”, sőt másokat is támogatóvá lenni. Így visszanyerhetik a szabadságukat és élet-örömüket is.
A másokon TUDATOSAN élősködők VÉGSŐ célja is talán az újra ’kiteljesedés’, ’szabaddá válás’. Nem is tudom, hogy esetükben milyen gyógyítási módszer lenne célravezető.
Azt sem tudom, hogy vajon melyik is a nehezebb: segítség nélkül a teljes tudatlanságból rátalálni a test-lélek-szellem egységébe visszavezető szabaddá tevő útra, vagy pedig a bizonyos tudással rendelkezőnek szembesülnie a maga bezártságával és sötét területeivel, és onnan meghozni a döntést a Fénybe való visszatérésre. [Még talán tavaly kaptam képekben azt a megértést, hogy a nagyon mélyen sérülteket, akik egyáltalán nem hajlandóak elfogadni a Föld Törvényeit, „teljes tudat-törlésnek” vetik alá, „gyermek-létbe” helyezik őket, és többségükben olyan más Világokba kerülnek át, ahol olyanok élnek, akik már végig-járták a maguk hasonló gyógyítási útjait. {Mivel nem fogadják el a Földön érvényes együttélési szabályokat, így nem „kényszeríthetőek” ma már arra, hogy itt maradjanak a „szabadság-Világban”. Korábban egyes „karma-kötelékekkel” biztosíthatták maguknak azt, hogy a Földön maradhassanak, ma már azonban csak az maradhat a Földön, aki a Föld Törvényeit maradéktalanul elfogadja és meg is tartja!} A Föld Rendjét el-nem-fogadók vagy a „Saját (Égi) Családjaikba” helyeződhetnek vissza szigorúan meghatározott feltételek biztosítása és elfogadása esetén, vagy pedig a gyógyításukra kiRENDelt más helyekre távoznak. Ez utóbbi gyógyító helyeken sok olyan gyógyító van ma már, akik a maguk életében megtapasztaltak hasonló mélységeket és az onnan való gyógyulás nehézségeit, ezért bennük nagyon nagy a szeretet a hasonlóan nehéz helyzetűek iránt. Feltehető továbbá, hogy az általuk sikeresen bejárt gyógyítási utak segítségére lehetnek a Földről hozzájuk kerülők számára is.]
Mivel a „kíváncsiság” megvolt benned a BEZÁRÓDOTTSÁG és SZÉTSZAKÍTOTTSÁG okának a megismerésére, egy olyan helyre kerültél, ahol ennek talán nagyobb mélységei is megmutatták magukat, mint amilyen a lényed elszakítottsága volt a magad Szellemétől. Igen, vannak ma még olyanok, akik a maguk szabadságának talán nem a legmegfelelőbb felhasználásával „mélyebbre” jutottak, mint azt maguk (vagy segítőik) gondolták. [Ahogyan fentebb írtam] Az is lehetséges, hogy az ilyen mélyen sérültek nem a Földön kapják majd meg a végső gyógyításaikat.
Az mindenesetre világosan látható, hogy a bezáródottakban sok félelem van, és ezekben meg kell találni a tényleges gyógyítások alá vehető „valós fájdalmakat”.
Azt is megtapasztaltad, hogy amikor a ténylegesen szerető kapcsolódásokban vagy jelen, az mindig „jó” érzésekkel tölt el, ott bizalom van jelen, segítő szeretet.
Lehetséges, hogy a Te Élet-Feladatodban is változás áll(t) be: például új gyógyítási területet választhatsz. [A különböző „szőlőkből” milyen „bor” lesz, és mi annak az útja.] [Ebben az értelmezésben az egyes szőlőfürtök utalhatnak az egyes gyógyításra váró területekre/csoportokra is, melyeket vissza kellene segíteni a maguk eredendő állapotába. A „szőlőfürtben” jelen lehet a csoport ÉP mintája is, valamint az elszenvedett sérülés mintája is – és az az „út” is, ahogyan a sérült újra visszasegíthető a MaGa Ép életébe. Nagyon sok gyógyító dolgozik úgy ma már ismét, hogy a „lényébe” felveszi egy gyógyításra váró csoport vagy létező ÉP mintáját, és innen kétféle utat választhat. Vagy úgy gyógyít, hogy ezt az ÉP mintát árasztja ki magából (akár „példamutatás” által, akár pedig úgy, hogy ténylegesen az ÉP „rezgéseket” árasztja ki magából, és az ÉP rezgés igazítja a sérült mintákat másokban), vagy pedig lényében az ÉP mintával belehelyeződik a sérült mintába, és onnan kidolgoz a maga megélése által valamilyen gyógyító módszert és utat, és ezt ismerteti meg utána azokkal, akiknek ez az út/módszer a segítségére lehet.] [Az egyik szőlő édesebb, a másik kevésbé.]
Ahhoz azonban, hogy esetleg nagyobb sérülések meggyógyításában is segítségére lehess másoknak, előbb a magad mélységeit kell felismerned és átlényegítened/Rendezned – talán mindezt már egy új (élet)út választása után teszed meg.
(Folytatás a II. részben)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
