 |
ÍRÁSAIM |
|
|
| | |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| | |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
|
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
|
Írások - 2009 december 1 - 14 |
|
|
20091205 II - A Kiengesztelés napja
2011.08.13. 22:12
http://www.krisztusfenye.eoldal.hu/oldal/jelen-2009_11_14-tol-uj-kezdet
Baranyai Zsuzsanna lejegyzésében:
2009.12.05.
A KIENGESZTELÉS NAPJA
A magyar szívek és a SZívhez kapcsolódó Világ kiengesztelhetetlen fájdalmának oldása.
Engeszteld ki Atyám a SZíveket
Mert Tiéd az Ország a Hatalom és a Dicsőség !
Te Vagy e Világ Ura.
A vállalások kapcsán az érzékenyeknek megjelenhet a napfonat, a szív és a torok csakrában, lélekben erős fájdalom. Kérjük kiengesztelésünket, tisztításunkat, kioldásunkat és kiegyensúlyozásunkat.
*****
Az egyik ehhez kapcsolódó és viszonylag „friss” magyar vonatkozású előzmény, mely sok határon innen és túl élő magyar és MAG számára okozott fájdalmat:
Ébresztési fájdalom volt ez, mely jelezte, hogy van még munka bőségesen a tudatosság emelése, az összetartozás és egység megértése terén (is):
http://hu.wikipedia.org/wiki/2004-es_magyarorsz%C3%A1gi_n%C3%A9pszavaz%C3%A1s
„2004. december 5-én Magyarországon két kérdésben tartottak országos ügydöntő népszavazást. A népszavazást eredetileg csak a kórházak privatizációjával kapcsolatban, a Munkáspárt kezdeményezésére írták ki. Az MVSZ aláírásgyűjtésének sikeres lezárulása után ehhez még egy, a magukat magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon élő, nem magyar állampolgárok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény megalkotását elrendelő kérdés társult.
Mádl Ferenc 2004. december 5-re írta ki a két kérdésben az ügydöntő népszavazást, amelynek eredménye az Országgyűlés számára kötelező érvényű lett volna. A szavazás élénk közéleti polémiát váltott ki, társadalmi és szakmai szervezetek sokasága kapcsolódott be a választási küzdelembe. A népszavazás azonban mindkét kérdésben eredménytelen volt az alacsony részvétel miatt. Az eredménytelenül végződött voksolás az egészségügyben nem járt következményekkel, a magyar politika és a határon túl élő magyarság kapcsolatát azonban hosszú távon megterhelte.”
A „kampány” kapcsán a politika területéről tudatos megosztó áramlatok indultak. A nehezedő gazdasági helyzetben megjelentek olyan tudatosan gerjesztett félelmek és érvek, hogy meg kell gondolni alaposan az ilyen honosítási felvetéseket, mert ez akár ahhoz is vezethetne, hogy a határon túlról beáramlók elvennék az anyaországban élők munka- és megélhetési lehetőségeit… Tudatosak voltak ezek a megosztó nézetek az akkori hatalmon lévők (vagy a hatalom közelében lévők) részéről. Sajnos a magyar „hatalom” személyes megítélésem szerint már akkor is olyan módon működött, amely akármilyen népszavazási eredmény esetében megtalálta volna a további fájdalmakhoz vezető megosztó folytatásokat. Ezért a hatalmasok maguk tartoznak elszámolni Isten és „nép” előtt is. Az „egyszerű” embereknek pedig EKKOR IS szembesülniük kellett azzal, hogy CSAK MAGUKRA számíthatnak mind a hatalomhoz kapcsolódó sérülések meggyógyítása, mind pedig az ezen népszavazáshoz is kapcsolódóan megerősödött magyar szív-fájdalmak meggyógyítása tekintetében. KJ
Hogy milyen mély volt ez a fájdalom a határon túl élő magyar testvérek szívében, arra álljon itt egy vers:
(meghallgatható:) http://mided.blogter.hu/311618/ne_feljetek_nem_megyunk_haza
Dobszay Károly: Ne féljetek, nem megyünk haza!
(A nemmel szavazók és a távol maradók táborához...)
Ne féljetek, nem megyünk haza
Minket már régen nem hív a Haza
Mely álmaink bölcsője, sírja volt
Ma rákos fekély, rothadó kék-sárga folt
Ne féljetek, nem megyünk haza
Ne féljetek, nem megyünk haza
Ott a házaknak már nincsen ablaka
Mely múltba néz s jövőbe lát
Nincs, ki megfújná a trombitát
Ne féljetek, nem megyünk haza
Ne féljetek, nem megyünk haza
Az már oly régen a másság temploma
És te is csak szolga, rab vagy ott
Bár zsebedben útlevél ragyog
Ne féljetek, nem megyünk haza
Ne féljetek, nem megyünk haza
Irigység népe, te céda, te buta
A mi kincsünk nem lopott kacat
Lelkünkben hordjuk: hit és akarat
Ne féljetek, nem megyünk haza
Ne féljetek, nem megyünk haza
Hazugság népe, te gyáva, ostoba
Ahol mi élünk, az mind magyar sziget
Koromsötétben virrasztó tüzek
Ne féljetek, nem megyünk haza
Ne féljetek, nem megyünk haza
Vagyunk és maradunk, mint kivert kutya
Sorsunk már régen nem sorsotok
Árulók, latrok, újgazdagok
Ne féljetek, nem megyünk haza
Ne féljetek, nem megyünk haza
Hol testvér a testvérnek farkasa
Ki hajnalig háromszor megtagad
Légy átkozott, légy gazdagabb
Ne féljetek, többé nem megyünk haza
Dortmund, 2004. december 5.
*****
Határon innen és túl sok magyar szívében élt egy különös fájdalom innentől kezdve, és sokan igyekeztek A MAGUK LEHETŐSÉGEI szerint, elsősorban a személyes kapcsolódások megerősítésével, személyes tettekkel is hozzájárulni ennek a fájdalomnak a meggyógyításához.
2005 húsvétja óta minden évben ebben igyekezett segíteni a „Feltámadási menet” is. Idézet a 2009-es Feltámadási menet szervezőinek felhívásából:
„Mi, zamárdiak ezennel szeretettel köszöntjük a Feltámadási menet régi és leendő résztvevőit! Kezdeményezésünk azért jött létre 2005-ben, hogy a lelkes emberek kiállása által hirdesse az elfásult vagy csalódott honfitársainknak a Feltámadott Krisztussal való szövetségünket, s nemzeti újjászületésünk tiszta vágyát. A kettőt egységbe fogva és egyszerre. A kezdeményezés 2005 óta minden évben megvalósult, bizonyára nem tévedünk, ha ebben égi segítséget látunk. A kb. 3000 km-es nemzeti zarándoklat húsvéttól pünkösdig tartóan, a Balatontól Csíksomlyóig áthalad minden kárpát-medencei utódállamon. Ezt a távolságot a résztvevő közösségek körülbelül 30-40 km-es szakaszokat vállalva, stafétaszerűen adják össze.
Az útvonal eszmeileg egy szívet rajzol a Kárpát-medencébe. A Feltámadási menet egyik ága Zamárdiból délnyugati irányba indul el, majd a szlovéniai magyaroktól visszafordulva Baranyán s a Délvidéken, majd az Alföldön át a Maros völgyében lép be Erdélybe, s halad Somlyó felé. A másik ág Tihanyból nyugat felé halad, és Sopronnál keletre fordulva Felvidéket, Észak-Magyarországot, Kárpátalját köti össze Erdéllyel és Csíksomlyóval. A Feltámadási menet idei útvonala a tavalyihoz képest remélhetőleg új oldalágakat is hajt az új jelentkezések, meghívások miatt. Az ezt mutató táblázatunk adatai tehát egyelőre még változhatnak. Nagy nyilvánosságra (média, honlapok) akkor hozzuk, ha megvan mindegyik stáció.
A Feltámadási menet jelvénye – az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt – úgy van fából kifaragva, hogy mindkét útvonalé a teljes jelképet mutassa. Ez a motívum egyaránt elfogadható megoldás a katolikus és protestáns testvérek számára, Árpád-kori eredetében benne rejlik keresztény/keresztyén egységünk eszméje. Benne rejlik húsvét (kereszt), pünkösd (szárny) szimbolikája is. A kezdet egységét úgy fejezzük ki, hogy nagypénteken a tihanyi kálvária feszületénél még egy a feltámadási jelvény, majd délután 3 órakor válik ott ketté, s hozzuk át egyik felét Zamárdiba. A jelvényre a résztvevő közösségek – kifejezve a zarándoklat eszméjének igenlését - egy szalagot köthetnek fel, a kísérő zarándokkönyvbe pedig beírhatják a mindnyájunknak szánt üzenetüket és élményeiket.
A Feltámadási menet létfeltétele, hogy 30-40 km-enként, az ún. stációtelepüléseken meglegyenek a helyi szervezők. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy plébánia, gyülekezet, lelkiségi közösség (Kolping-család, cserkészcsapat, keresztény/keresztyén férfi vagy nőegylet …) valamint világi közösség (például polgármester és segítői, huszárhagyomány-őrzők, polgári kör, kulturális egyesület) egyaránt végezte a helyi szervezést vagy segített ebben. Eddigi tapasztalataink alapján egy imitt-amott felmerülő ellenérvre is ki kell térnünk. Vannak olyan testvéreink, akik azt vallják, „nem sokat ér a szimbolikus tett a mai világban”. „Munkahely kell, tisztességes bér, tisztességes kamatú hitel, anyanyelvi oktatás minden szinten, effélékkel újítható meg a magyarság…” – mondják. Ez igaz is, csak vegyék mindehhez, hogy a lelket, az életbe vetett hitet, a közösséget, a nemzetet istenes közösségi ünnepek, erőfeszítések, áldozatvállalások erősítik, újítják meg. Ezekben gyökerezik az élet minden területére kiterjedő konkrét és praktikus lépések sora, amelyek a köznapi óhajtások megvalósulását is elősegíthetik. Egy példa: pontosan a 2005. évi feltámadási menetnek köszönhető egy határon inneni és egy határon túli magyar településnek az összefogása. Egy másik felvetődő kérdés: ez a kezdeményezés segíti-e a személy egyéni kegyelmi gyarapodását? Csak rövid feleletképpen annyit mondunk: minden Krisztus nevében létre jött találkozás, mely tényleg a Megváltót állítja a középpontba, ezt a célt szolgálja. Mi ilyen szándékkal indítjuk útjára minden évben a Feltámadási menetet.
Végül a Feltámadási menet egyik különös és nagyszerű kegyelméről külön is szólnunk kell: ma, amikor akkora nagy széthúzás tapasztalható mindenütt a Kárpát-medencében, csodálatos dolog, hogy katolikusok és protestánsok, nem tekintve a múltnak elválasztó történéseit, akár együtt egyszerre (például Csorna), akár egymást követő stáció gazdáiként (például Magyarpéterfalva – Szőkefalva) részesei ennek a krisztusi magyar cselekvésnek! A Feltámadási menetben részt véve ki-ki hite szerint erősíti a magyarság Éggel való szövetségét. Az ősi magyar, útnak indító mitikus „létminta” – Hunor és Magyar csodaszarvas követése – ma keresztény/keresztyén formában így valósulhat meg.
A Feltámadási menet pünkösdkor úgy ér véget, hogy a madéfalvi és a csíkszentkirályi kereszt népe felviszi a feltámadási jelvényeket a Kis-Somlyó nyergében zajló nagymisére. Ott utána az oltár előtt egyesítik őket, s az újra egy jelvényt azután a csíksomlyói (csobotfalvi) közösség viszi le a plébániatemplomba a csángó misére. Ebben a templomban őrzik minden esztendő szalagjait, a feltámadási jelvények pedig évente visszavivődnek a balatoni kiindulási helyre.
A Feltámadási menetről és más zarándoklatokról is bővebben/képekkel:
http://bucsujaras.hu/
*****
http://www.krisztusfenye.eoldal.hu/oldal/szer-tartasok
Baranyai Zsuzsanna lejegyzésében:
2009.12.05.
Engesztelő és Összekapcsoló HÍD Békemenet
a Magyar Szívek engeszteléséért, a Lélek Békéjéért,
az Egység Megteremtéséért a Kárpát-medencében.
Ideje: 2009.12.05. 17 órától
Helye: Esztergom, Bazilikától Imával a Párkányi Híd Párkány oldaláig
Ezzel bekapcsolódunk a FÖLD Békemenetéhez SZÍV minőségünkben.
Találkozó 16 :30 Esztergomi Bazilika oszlopcsarnok
*****
http://csillagszulott.5ms.eu/web.php?a=csillagszulott&o=CqU6lA5qEz
Feketéné Lendvai Katalin lejegyzésében:
„Az Engesztelés Imádsága
Örök Atya/Anya, kéréssel fordulunk Hozzád,
- Adjatok nekünk üdvösséget, Örök Életet!
Most azokért a lelkekért imádkozunk, akik szándékban, akaratban elfordultak Tőled, és nem képesek visszatalálni a Szent Fény Örök Birodalmába.
Kérünk Téged, adj nekik Kegyelmet!
Adj rájuk üdvösséget!
Édes jó Anyánk, Szűz Mária, kérlek, segíts nekünk abban, hogy a szívek megnyíljanak, és a lelkek megtisztuljanak!
Édesanyánk kérünk téged, vezess minket, támogass minket!
Támogass abban, és működj együtt velünk, hogy imádságunkban kellőképpen elmélyültek legyünk, és kellő alázattal és szerető szívvel forduljunk embertársaink felé.
Az IMA ereje által gyógyuljanak a lelkek, és kapjanak Örök Üdvösséget!
Imádkozunk Hozzád Mennyei Atyám, Országunk felvirágoztatásáért!
Engesztelő Imával fordulunk Hozzád, az Országban, és Országon kívül élő szegényekért, szenvedőkért, a kegyvesztettekért, azokért, akiknek lelke elsötétült a fájdalomtól, akik örök rabságban élnek az idő fogságában, a haldoklókért, gyermekekért, a nyomorgókért és mindazokért, akik nem képesek szívüket felemelni Hozzád.
Örök Atya/Anya, kéréssel fordulunk Hozzád,
- Adjatok nekünk Üdvösséget, Örök Életet!
Ámen.
Közvetítette: Feketéné Lendvai Katalin
Összeállította OmMÁÁTRé KJ, Budapest, 2009. december 5.
www.omah.extra.hu
| | |
|
|
|
A mai napra: |
|
„Ne feledd! Amire figyelsz, az a világod.”
| | |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
