20091118 - A Seg�t�i �letekhez kapcsol�d�an - Azoknak, Akiket �rinthet

  2011.08.14. 20:09

2009. november 15., vas�rnap, november 16., h�tf�, november 17., kedd, november 18., szerda

 

A Seg�t�i �letekhez kapcsol�d�an

– Azoknak, Akiket �rinthet jelleggel –

 

I.

El�zm�nyek

 

A XX. sz�zad egy furcsa, itt-ott jelent�s torz�t�sokkal megsp�kelt „�tfog� k�pe” volt az emberis�get jellemz� megold�sra v�r� helyzetnek. [A „torz�t�sok” is felnagy�tva jelentek meg, hiszen „meg kellett l�tni �s �rteni” a torz�t� er�ket/m�dszereket �s ezek megjelen�si m�djait/form�it, hogy a megfelel� VAL�S gy�gy�r meg�rkezhessen az ilyen torz�t�sokkal �tHatott ter�letekre is.]

M�r az 1800-as �vek m�sodik fel�t�l (term�szetesen ennek is megvoltak a maga el�k�sz�t�sei) sz�d�t� gyorsas�ggal kezdtek megjelenni az emberis�get fesz�t� val�s ellent�tek. A legt�bbsz�r ezek olyan „�lc�k” m�g� b�jva t�rtek a felsz�nre, amelyek jelent�sen megnehez�tett�k a val�s helyzetek felismer�s�t. A (vil�g)v�ls�gokban �s (vil�g)h�bor�kban is megmutatkoztak a „f�” ellent�tek, de legt�bbsz�r nem azok voltak a val�di ellens�gek �s ellenfelek, akik a „l�that�ban” azoknak „l�tszottak”.

            A XX sz�zad teh�t l�nyeg�ben egy „seg�ly-ki�lt�sa” volt a F�ldnek �s az emberis�gnek is, mely szemmel is l�that� �s f�llel is hallhat� volt [�s m�g az ma is – k�sz�nhet�en az ebben az id�ben k�sz�lt „felv�teleknek”!] – csak a sok torz�t�s miatt a probl�m�k val�di gy�kerei legt�bbsz�r nem voltak pontosan felismerhet�ek �s beazonos�that�ak.

 

            „Sz�d�letes” �s „sz�d�t�” iramban terjedtek el a XX sz�zadban azok a technikai tal�lm�nyok, amelyek k�nnyebb� tett�k mind az inform�ci�k fizikai s�kon val� �ramoltat�s�t, mind pedig (ez�ltal is) a befoly�sol�/manipulat�v/megt�veszt� m�dszerek alkalmaz�s�t („Hat�konys�g-fokoz�s�t”). K�l�n [fizikai, k�miai, informatikai, biol�giai, asztrol�giai, hadi stb] „ipar�gak” j�ttek l�tre az emberi �rtelem �s �rzelem �s test (az ember er�ss�gei �s gyeng�i) kutat�s�ra, amely kutat�sok m�g mind a mai napig is folynak. Term�szetesen nem maga a „kutat�s” az, ami kifog�solhat�, hanem az, ahogyan ezeknek a kutat�si eredm�nyeknek a „felhaszn�l�sa” t�rt�nt eddig �s t�rt�nik m�g ma is. A kutat�sok eredm�nyei elvileg (�s gyakorlatilag is) alkalmasak lehetn�nek a val�s�g „sz�p�t�” �p�t�s�re, ha nem „meghat�rozott csoportok” saj�t �rdekeinek �rv�nyes�t�s�t t�zt�k volna ki c�lul „m�sok ellen�ben”. Ezzel csak arra akartam ism�telten utalni, hogy minden megjelen� tud�s �s Hat�s alkalmas lehet K�ZVETLEN�L is olyan �p�t� folyamatokban val� felhaszn�l�sra, amely „mindenki sz�m�ra” �P-�t� lehet.

 

            Mind a „vall�si”, mind pedig a „nemzetis�gi/n�pi” ter�leteken „megform�l�dtak” azok a gy�gy�t�sra v�r� helyzetek, melyekben felismerhet� lett volna a „val�di gy�gy�t�sra v�r� helyzet �s ok” – csakhogy a vall�sokat �s n�peket/nemzeteket ir�ny�t� „hatalmakban” olyan v�ltoz�sok t�rt�ntek, amelyek nem mozd�tott�k el� a val�s v�ls�g-kezel�seket [a szeretet �p�t� munk�j�t pedig egyenesen a sorozatos h�bor�kkal, v�ls�gokkal, �s m�s „csin�lt” neh�zs�gekkel („ellens�g-k�pek gy�rt�s�val”) folyamatosan akad�lyozni is igyekeztek].

 

Minden l�tszat ellen�re Eur�pa uralkod� h�zaiban az 1800-as �vek m�sodik fel�ben elindult egy olyan folyamat, amely kb 100 �v leforg�sa alatt k�pes lehetett volna a legt�bb val�ban fesz�t� ellent�t megfelel� (b�k�s) felt�r�s�ra �s egym�st-seg�t� megold�sok elind�t�s�ra. Ezek az uralkod� h�zak azonban s�lyos csap�sokat szenvedtek, �s a mai form�ikban legt�bbsz�r – tisztelet a kiv�tel(ek)nek – m�r nem alkalmasak a re�juk b�zottak �rdekeinek a bolyg� m�s k�z�ss�geivel �sszhangot mutat� k�pviselet�re.

 

            A XX sz�zadban teh�t szinte minden megold�sra v�r�, �s az emberis�g val�di �rt�keinek t�l�l�s�t c�lz�, az emberi �rt�kek tov�bbfejl�d�s�t s�rget� k�rd�s megjelent a felsz�nen --- olyan sok felhalmozott torz�t�ssal, hogy m�g a tiszt�n l�t� �s tudatos [nagybet�s, azaz val�di] „EMBEREK” is legt�bbsz�r csak a k�rd�st tehett�k fel: hogyan lehet ezeket megoldani helyileg, �s a F�ld eg�sz�t �rint�en is. Voltak term�szetesen olyanok, akik a maguk ter�let�n az �ltaluk meg�rtett lehet�s�geket megfogalmazt�k �s el is juttatt�k megold�si javaslataikat a megfelel�nek t�n� vezet�kh�z – csak sajnos a legt�bbsz�r a vezet�k m�r nem voltak „megfelel�ek” (mivel valamilyen felsz�n alatt m�k�d� �s ez�rt gyakran kiismerhetetlennek t�n� h�l�zat r�szeire cser�l�dtek). Gyakran megt�rt�nt az, hogy a megold�si javaslataikban foglaltak „kiford�t�saival” tal�lt�k szemben magukat a javaslatokat kidolgoz�k: a megold�si javaslataikb�l „fegyvereket” gy�rtottak �ppen azok ellen, akik �rdek�ben a javaslat seg�t� sz�nd�kkal megfogalmaz�sra ker�lt. Sokszor a legtiszt�bb sz�nd�kokb�l k�sz�ltek el a legpuszt�t�bb (t�nyleges vagy k�pletes) „fegyverek”: torz�t� „t�kr�k�n” �s „lencs�ken”, „sz�r�k�n” val� �thalad�sok ut�n. Az emberis�g �s F�ld megseg�t�s�re kidolgozott tervek �s projektek a „testet-�lt�seik” sor�n a legk�l�nf�l�bb megoszt� �s (testi/lelki/szellemi) puszt�t� �s akad�lyoz� er�kk� lehettek. Egy Y� gondolat vagy �tlet teh�t sokszor valami eg�szen TORZ, �s az eredeti kidolgoz�j�nak sz�nd�k�ban meg sem jelent megoszt�/megt�veszt� Hat�sk�nt jelent meg a k�ls� (vagy ak�r bels�) vil�gokban, majd az ezek „kiv�d�s�re” �s kiyav�t�s�ra sz�letett �jabb megold�si javaslatok a maguk megval�sul�sa sor�n ism�t csak a „torz�t� sz�r�k�n” haladtak �t… Sok „tud�s EMBERnek” szegte kedv�t (s ingatta meg MaG�ba �s Istenbe vetett hit�t) ez a folyamat: hiszen a „felel�s�k” nem arra haszn�lt�k fel a megold�si javaslataikat, amikre azok eredetileg vonatkoztak. Kikhez kellene teh�t fordulni, hogyan kellene/lehetne a val�di yobb�t�sokat elv�gezni?

 

            Kicsit olyan volt ez az eg�sz XX sz�zad, mintha a F�ld SzeRves �lete igyekezne meg�rizni (megv�deni, megtartani) a m�g megl�v� (el nem puszt�tott) GY�KEREIT, �s egy m�sik er� vagy jelenl�t pedig mindent elk�vetni igyekezett annak �rdek�ben, hogy a marad�k gy�kerek is kiszakadjanak/elrothadjanak. A magyars�g is k�l�n�sen neh�z id�szakot �lt meg emiatt az eg�sz XX sz�zadban [mert itt is �lt n�h�ny jelent�s MAG-k�z�ss�g]: sokan menek�ltek el innen --- egyesek „csak” m�s orsz�gokba, m�g sokan „ink�bb a hal�lba”. Sok f�jdalom �rte ezt a nemzetet, �s ez az elm�lt kb sz�z �v val�ban felfoghat� a magyars�g v�gs� golgota-st�ci�inak, majd bizonyos szempont� hal�l�nak. Akik a KRISZTUSI szenved�s-t�rt�nethez hasonl�tott�k a magyars�g elm�lt (kb) ezer �ves t�rt�net�t, nem sokat t�vedtek, mert a magyars�gon bel�li MAG-k�z�ss�g(ek) k�z�l „egyesek” val�ban egy „megv�lt�” �ton j�rtak, m�g m�s MAG-k�z�ss�g(ek) pedig [t�bbnyire az „�let v�delme �rdek�ben”] „h�tt�rbe vonultak”. Sajnos [a F�ld eg�sz�t �that� torz�t� mint�k miatt] a magyars�gon bel�li – �s egym�st�l is kiss� elt�volodott – MAG-k�z�ss�gek sem mindig l�tt�k �t az egyes l�p�sek �rtelm�t, �s id�vel voltak olyanok is, akik saj�t MAG-min�s�g�kre sem eml�keztek m�r t�bb�.

 

            A(z elm�lt napokban is meg�nnepelt) h�sz �vvel ezel�tti magyar „hat�rnyit�sok” [ha a Krisztusi szenved�s-t�rt�net �llom�sait n�zz�k] egy k�s�rlet volt a ’barlangs�r bej�rat�t elz�r� k�’ elmozd�t�s�ra – mely „teljess�” m�gsem lehetett, mert b�r tal�n a felt�mad�s m�r megt�rt�nt, de az �letben jelenl�v� minden m�lys�g �s neh�zs�g felt�r�sa m�g nem. Ahhoz pedig, hogy a „felt�madott” majd minden t�nylegesen jelenl�v� bajra gy�gy�rt hozhasson, pontos k�pet kellett hogy kapjon a ’hal�la �ta eltelt id�szakr�l’ is --- vagyis a megjelent „m�lys�gek” val�s okait �s a lehet�s�g szerint �sszes megjelen�si form�j�t is fel kellett t�rk�pezni.

 

II.

V�ltoz�sok

 

Bizonyos „torz�t� lencs�k” �s „torz�t� sz�r�k/t�kr�k” kivon�sai t�rt�nnek [t�nylegesen is elkezd�dtek ezek. 2009.11.16.]

[2009. november 16-�n a legjelent�sebb (tulajdonk�ppen az �sszes) torz�t� lencse �s torz�t� t�k�r, valamint torz�t� sz�r� Alapja �s Mint�ja, egyes esetekben „megtestes�lt vagy megtestes�t� form�ja” kiemel�se �s elt�vol�t�sa a F�ldr�l megt�rt�nt. OmM��TR� KJ, Budapest, 2009. november 17., 11.01.]

 

 Egyes esetekben �gy jelent meg ezeknek a „torz�t�” jelenl�teknek a kimozgat�sa/elt�vol�t�sa, mintha fokoz�dhattak volna a torz�t� hat�saik --- ez azonban csak a l�tszata volt a „megengedetts�g�knek”. Voltak torz�t� mint�k, amelyek szinte „csendben” �s l�nyeges Hat�sok kiv�lt�sa n�lk�l is elt�voztak (f�leg a „sz�r�kre” volt ez igaz), de voltak olyanok is, amelyek mintha aktivit�sukat fokozhatt�k volna a t�voz�suk idej�n. Tulajdonk�ppen arr�l volt sz�, hogy ahogyan „takar�saik” lebont�sra ker�ltek r�luk, „k�zvetlenebb�l” is Hatottak minden „a k�zel�kben l�v�” ter�leten/helyzetben, sokszor egy m�sik torz�t� m�k�d�s�t is megzavarva. A „legnagyobb odafigyel�st” azoknak a torz�t�knak (f�leg „lencs�knek/t�kr�knek”) a kivon�sa ig�nyelte, melyekben bizonyos „�nt�pl�l�” mechanizmusok is m�k�dtek. Ezek „r�szekre bontva” ker�ltek kiemel�sre, hogy min�l kevesebb �s kisebb „hat�st/hull�mot” gener�ljanak.

 Minden, ami a k�rnyezetetekben megjelenhet, annak oka van. A szeretet Hangj�ra figyelve �P�THETITEK MaGatokat �s k�rnyezeteteket is bel�le. Egy-egy ilyen megjelen�s r�mutathat a MaGAtok gyenges�geire �s m�r el�rt/megszil�rd�tott er�ss�geitekre, a m�sok ir�ny�ba m�r esetleg megnyilv�nulni is k�sz SEG�T�I szerepetekre/jelenl�tetekre.]

 

Szem�lyes tapasztalatok: Az egyes �ppen kivon�suk alatt �ll� torz�t� „lencs�k” �s „sz�r�k” „k�zels�ge” megzavarhatta a m�r tudatosabbak �szlel�seit is, de a m�r kell�en tudatosak/gyakorltottak �rezt�k, hogy az �rz�kel�seikben valami nem volt rendj�n. Ilyenkor a tudatos odafigyel�s �s az �rz�kel�sek tudatos megtiszt�t�sra ir�nyul� k�r�s �s tett/ima seg�tett a val�s �szlel�s helyre-igaz�t�s�ban/meger�s�t�s�ben, vagyis a megszerzett tud�sok megfelel� alkalmaz�s�val viszonylag k�nnyen t�l lehetett jutni ezen az eltorzultnak �rz�kelt �rz�kel�sen.

[�gy jelenhetett meg az ehhez kapcsol�dott �rzet �s �rz�kel�s, hogy az ember/l�lek �rzett/�rz�kelt valami „megmagyar�zhatatlant”, de a kor�bbi ismereteire �s tapasztalataira, valamint a „sz�ve Hangj�ra” figyelve azt is �rezte, hogy valami „nem y�”, nincs �sszhangban a maga bels� hangj�val/igazs�g�val �s eddigi val�s tapasztal�saival. Olyan volt, mintha „oldalr�l” (vagy „valahonnan”) egy er�s „m�gnes” vagy m�s torz�t� hat�s egy ny�jt� vagy szinte sz�v� hat�st fejtett volna ki. �rezhet� volt ez a torz�t� jelenl�t m�g a legfinomabb megjelen�s�ben is, �s ez�rt is nagyon fontos volt a Val�di L�nyeg�nkre �s a Sz�v�nkre �sszpontos�tani m�g fokozottabban az ilyen �rzetek megjelen�se eset�n.

A kev�sb� tudatosabbak eset�ben jelent�s pszich�s, �rzelmi vagy ment�lis zavart vagy viharokat is kiv�lthatott egy-egy ilyen torz�t� „lencse” (vagy ilyen Hat�sa al� ker�lt szem�ly) megjelen�se a k�zelben, �s ilyenkor tan�csosabb volt ink�bb „befel� fordulni” �s ennek a viharnak vagy zavarnak a bennetek l�v� ok�t kutatni (mi�rt TUDOTT bennetek az a Hat�s akkor �s ott �s �gy megjelenni), �s olyanok seg�ts�g�t k�rni, akikben megb�ztok.

Rem�nyeink szerint a zavar�/f�lrevezet� Hat�sok – az �ket t�pl�l� Mint�k �s m�k�d�sek kivon�sa ut�n – egyre gyeng�l� megnyilv�nul�sokkal jelenhetnek m�r csak meg. Ez�rt is t�rekedjetek a MaGatok �s k�rnyezetetek „t�letek telhet�” megtiszt�t�s�ra �s �P mint�itokkal val� ben�Pes�t�s�re.]

 

A „bennetek” �s a „F�ldben” zajl� elenged�seket (�s �p�t�seket!) seg�ti a min�l nagyobb fok� tiszta tudatoss�g, illetve a meg�lt tiszta szeretet.

 

III.

A Seg�t�k helyzete

 

A tudatos torz�t�sok �s f�lrevezet�sek megnehez�tett�k a val�s helyzet felismer�s�t, ez pedig megnehez�tette a „Seg�t�k” helyzet�t is a F�ld�n. Olyan „seg�ts�g-k�r�sek” [ir�ny-megjel�l�sek] hangzottak el a szabad akarattal (�s �gy a teremt�s TELJESS�G�NEK hatalm�val is b�r�) emberi l�nyek ir�ny�b�l, amelyek sokszor f�lrevezet�seken alapultak [a k�r� nem �rtette meg egy adott helyzet l�nyeg�t, �s legjobb sz�nd�ka ellen�re is csak egy „t�net” vagy „zs�kutca-szakasz” orvosl�s�ban k�rt seg�ts�get, ez pedig gyakran nem vitte �t t�nylegesen/l�nyegesen k�zelebb a val�s �s t�nyleges helyzet/probl�ma felismer�s�hez �s megold�s�hoz].

Ez igencsak megnehez�tette a seg�t�k �s megseg�tettek helyzet�t is.

 

Mindez term�szetesen �sszef�gg�sben volt/van azzal, hogy a „L�lek” (a kor�bban m�r ismertetett m�dokon) (t�nylegesen vagy virtu�lisan) „elmozdult” a „sz�v”-b�l, vagyis „abb�l a pontb�l”, ahonnan k�zvetlen�l �s torz�t�sokt�l mentesen tudott kommunik�lni a test�ben �l� �nMaG�val. Ma m�r a L�lek mindenkiben „visszaker�lt a Rendelt hely�re!” – a sz�vbe.

 

Ilyen esetben teh�t „k�l�n feladata” volt a seg�t�knek az is, hogy megpr�b�lj�k a megseg�tett figyelm�t r�ir�ny�tani a probl�m�ja val�s term�szet�re �s gy�ker�re, hogy HAT�KONY lehessen K�R�S �s SEG�TS�G is [a yav�t�sra ir�nyul� minden t�nyleges munka]. A seg�t�knek teh�t sok esetben feladata volt az elm�lt sz�z �vben is az, hogy r��bressz�k val�di hatalmukra a F�ld embereit, �s valahogyan seg�ts�k �ket a hatalmuk megfelel� (leg-Hat�konyabb ir�nyults�g�) felhaszn�l�s�ban is.

 

            R�szben ehhez a „Seg�t�i” Ter�let-�tVil�g�t�shoz tartozik az a [Rendez�si] „Yavaslatunk” is, amelyet MaGosabb �N-�nk vezet�s�vel MI is el�terjesztett�nk [�rz�sem szerint az�rt adjuk �t ezt az inform�ci�t most, mert van, „Akiket �rinthet” (azaz „dolguk van vele”):

 

„2009. november 12., cs�t�rt�k kora d�lut�n

            Kora d�lut�n az al�bbi „k�r�sek” fogalmaz�dtak meg a L�ny�nkben – feltehet�en a MaGosabb �N-�nkb�l kiindul�an, �s „El�terjeszt�ssel” is �lt�nk „Hivatalosan” a F�ldanya �s KRISZTUS �s a F�ldanya CSAL�DJA ir�ny�ban.

            Felmer�lt az, hogy vannak ma m�g sokan, akik bizonyos k�r�seket el�terjesztenek, �s �gy a k�r�seiknek megfelel�en kapnak maguk mell� bizonyos Seg�t� Jelenl�teket. El�fordul azonban, hogy a k�r�s megfogalmaz�sa �s a Seg�t� Jelenl�teknek a k�r�h�z kapcsol�sa ut�n a k�r� nem foglalkozik a k�r�s�ben foglaltakkal, �s �gy tulajdonk�ppen feleslegesen k�t meg maga mellett Seg�t� Jelenl�teket.

            A F�ldanya fel� tett El�terjeszt�s�nkben azt Yavasoltuk, hogy ker�lj�n meghat�roz�sra egy olyan „id�tartam” vagy m�s szempont, amely eltelte/bek�vetkez�se eset�n az egy k�r� mell� csatlakozott, de a k�r�sben foglaltak szerint seg�teni nem tud� SEG�T� „�llapota” ker�lj�n „Fel�lvizsg�latra”, �s ha �gy �t�li meg a F�ldanya �s KRISZTUS (�s esetleg a CSAL�D/Csal�d), hogy tov�bb nem �rdemes fenntartani a k�r� mellet a[z adott]  Seg�t� Jelenl�tet, akkor ker�lj�n felold�sra ez a Seg�t�i kapcsol�d�s.

            A feladat szerint elj�rni nem tud� Seg�t� maga is „kezdem�nyezheti” a seg�t�i kapcsol�d�sa fel�lvizsg�lat�t �s felold�s�t a megadott „id�” vagy m�s szempont bek�vetkezte el�tt is.

            Ez abb�l a szempontb�l is hasznos lenne a F�ld �s minden SzeRves L�tez�je sz�m�ra, hogy a „pang�” energi�k hamarabb felszabadulhatn�nak, �s �gy a Seg�t� Jelenl�tek rugalmasabban �s a t�nyleges ig�nyeknek megfelel�en �tcsoportos�that�ak lenn�nek.

 

            R�szben m�s meg�t�l�s al� esnek azok a Seg�t�i Jelenl�tek, Akik p�ld�ul egy-egy N�pcsoport vagy a F�ld CSAL�DJ�BA illeszked� k�z�ss�g „Tengely�t” alkot� „Szellemi L�nyek”, vagy p�ld�ul azok a Szellemi Hatalmak �s Er�k, Akik egy-egy F�ld-korszakra (vagy annak egy meghat�rozott r�sz�re) Meghat�roz� Seg�t� Er�k�nt kapcsol�dtak be a F�ld SzeRves �let�be egy k�z�ss�g mell�.

            Ilyen esetekben is el�fordulhat (a Szabads�g �s Szabad Akarat ezt elvileg �s gyakorlatilag is lehet�v� teszi), hogy egy Seg�t� Hatalom/Szellem/Jelenl�t nem tudja bet�lteni RENDELT �s Rendelt Szerep�t, �s ez�rt c�lszer� lehetne a V�ltoztat�s. Ilyen esetekben b�rmilyen v�ltoztat�shoz a F�ldanya �s KRISZTUS, valamint a F�ldanya CSAL�DJA Egy�ttes �s Egyhang� d�nt�s�re van sz�ks�g a Kozmikus REND Y�v�hagy�sa mellett (hiszen itt olyan �tRendez�s is felmer�lhet, amely �rintheti a F�ld EG�SZ�NEK Rendszer�t, ez�rt minden �rintett Egyet�rt�se is sz�ks�ges; �s mivel a „F�ld Eg�sze” is �rintett lehet, ez�rt a Kozmikus REND Teljes �tVil�g�t�sa �s Y�v�hagy�sa is n�lk�l�zhetetlen).

OmM��TR� KJ, Budapest, 2009. november 12., 15.34.”

 

 

Az „idegen” �s „megzavar�, akad�lyoz�” Mint�k kivon�s�val egyidej�leg teh�t elj�tt az „ideje” a „F�ld Seg�t�i Rendszere” [imm�r Egys�ges!] �jra Szab�lyoz�s�nak is minden olyan k�rd�sben, amely T�NYLEGESEN is valamilyen megold�sra v�r� helyzetben m�r jelzett a F�ld elm�lt id�szakaszaiban. [Az „egys�ges” szab�lyoz�s azt is jelenti, hogy a K�ld�tti Feladatok teljes�t�se is itt ker�l ma m�r Rendez�sre!]

Sok „(volt) K�ld�tt” „(sejt)eml�kezet�ben” �l m�g az, amikor p�ld�ul legut�bb a F�ld huszadik sz�zad�ban (is) „csapd�ba” esett, �s f�ldi id�ben sz�molva 10-20-30, vagy ak�r 40 „�vnek” is el kellett telnie, mire „�gy-ahogy”, kisebb vagy nagyobb s�r�l�sekkel elhagyhatta az �t csapd�ba ejt� helyzetet. Ez�rt p�ld�ul az elm�lt id�szakban a F�LD Seg�ts�g�re �rkezettek vonatkoz�s�ban t�bb olyan speci�lis v�delem is be�p�t�sre ker�lt, amely kiv�dhette az ilyen [sz�nd�koltan csapd�ba ejt�, a szabads�got �s az �let T�rv�ny�t is m�lyen s�rt�] helyzeteket.

            �rz�sem szerint ebbe a k�rd�sk�rbe tartozik a magyars�g kapcs�n nemr�gen megeml�tett

[20090814 – Azoknak, Akiket �rinthet XIII. – Rendez�d�sek (8.o.), R�szletesebben: 20090730 II – Azoknak, Akiket �rint II – A K�ld�tti Mint�knak v�ge 2-4.oldal (ez ut�bbi �r�s a k�r�sekhez kapcsol�d� felel�ss�gre is felh�vja a figyelmet abban az esetben, ha „m�sok” sz�m�ra is k�r�nk!)]

azon helyzet is, amely a „minden�ron meg�rizni a b�k�t” „Parancs”-hoz kapcsol�dott. Volt egy „k�z�ss�g” a magyars�gon bel�l, amely a magyars�g �s az eg�sz bolyg� �rdek�t is szem el�tt tartva Isteni vezet�st k�rt �nmaga �s a magyars�g sz�m�ra. „Bef�ldel�dtek” bizonyos seg�t� Er�k �s „programok”, ezek m�k�d�se kezdet�t is vette --- majd pedig egy puszt�t� er� csapott le erre a megindult munk�ra �s a m�g�tte �ll� csoportra. Ennek az volt a k�vetkezm�nye, hogy a megkezdett (elind�tott) Seg�t�i folyaMAT/MAAT „Tengely”, azaz a „F�ldi Felel�s”[ember, k�z�ss�g] n�lk�l maradt, megszakadt ez a munka (gyakorlatilag elvesztek az el�k�sz�t� munk�latok eredm�nyei, hiszen nem volt ismert sz�lesebb k�rben a megkezdett �p�t� tev�kenys�g.)

 

[Ebbe a feladatba tartozott volna megl�t�som szerint az a „Vil�g Kir�lyn�je Engesztel� K�polna”-�p�t�s is, amelyet az 1940-es �vek elej�n Mindszenty J�zsef is kezdem�nyezett.

 http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2005.05.08/0602.html :

„…Egyik nap csengettek Herm�ny (abban az �vben m�g Huber) G�za �p�t�sz ajtaj�n, egy pap �llt ott: Siska Istv�n jezsuita. A Sz�z M�ria Engesztel� K�polna Egyes�let nev�ben felk�rte a m�rn�k�t, hogy tervezzen k�poln�t a Normafa melletti Anna-r�tre. K�t tervv�ltozat is k�sz�lt, s a m�sodik lapjaira �rta k�s�bb Mindszenty J�zsef hercegpr�m�s: "�hajtom, hogy ezen a helyen engesztel� k�polna �p�lj�n."

Ser�di Jusztini�n b�boros hagyta j�v� a tervezett �p�tkez�st 1944 �sz�n - n�gy�vnyi k�sedelemmel, az �v�helyen. Mik�zben bomb�k hullottak Budapestre, december 8-�n Moln�r L�szl�, a Batthy�ny t�ri Szent Anna-templom esperespl�b�nosa szentelte fel a Vil�g Kir�lyn�je Engesztel� K�polna alapk�v�t. "...J�zusunk Szent Sz�ve �ltal �s a Magyarok Nagyasszonya, Vil�g Kir�lyn�j�nek Szepl�telen Sz�v�n kereszt�l a legm�lyebb h�dolattal �s al�zattal esdekl�nk, irgalmas Aty�nk, megbocs�t�sod�rt, irgalmad�rt. Am�g tisztulnunk kell, adj er�t, hogy a szenved�sek kelyh�t megad�ssal igyuk ki! Tedd, hogy haz�nk �s nemzet�nk fennmaradjon, s hogy n�p�nk az �si krisztusi, katolikus hitben, tiszta erk�lcs�kkel, b�nb�n�an meg�juljon �s �jrasz�less�k!..." - szerepel az alapokm�nyban.

Hatvan �v telt el, a k�polna nem �p�lhetett meg. �m l�tjuk, az eredeti c�l ma is aktu�lis; ma is a b�n�k tenger�ben fuldoklunk, �s Isten csak a b�nb�naton, az engesztel�sen kereszt�l tud megmenteni benn�nket. A zar�ndokhely megval�sul�s�ban m�g mindig sokan rem�nykednek. T�bbek k�z�tt egy angliai magyar h�v� is, aki olyan nagy �sszeg� adom�nyt aj�nlott fel e c�lra tavaly, amelyb�l nemcsak liturgikus terek, hanem szerzetesi rendh�z �s k�z�ss�gi termek is l�tes�lhetn�nek…]

 

Ez a helyzet t�bbf�le neh�zs�ggel is j�rt t�l azon, hogy az el�k�sz�tett seg�t�i munk�k �s kapcsol�d�sok/lehet�s�gek elvesztek. Itt egy olyan speci�lis helyzet is el��llt [�s a „j�v�re” n�zve ez�rt ez a helyzet is szab�lyoz�st nyert], hogy t�nyleges F�ldet seg�t� munka/v�llal�s miatt egy eg�sz „n�p”/k�z�ss�g is olyan neh�z helyzetbe ker�lt, melynek kiv�lt� „ok�t” (�s �gy a megold�st hoz� lehet�s�geket) (megfelel� vezet�it�l/Tengely�t�l megfosztva) sem volt k�pes felismerni ez a k�z�ss�g.

            Hasonl� helyzetet �lt meg a magyars�g kb 1992-1994-ben is: egy nagy �gi �s F�ldi Er�kkel el�k�sz�tett „b�k�s” [�s val�s] „fordulat” „bukott el” tulajdonk�ppen n�h�ny nem kell�en tiszta(sz�v�) vezet� f�lrevezet� munk�ja miatt --- de ez m�g r�szben „�tHat�sa” volt az el�z� bekezd�sekben le�rt helyzetnek is.

 

            Sok „buk�st” �lt meg a magyars�g az elm�lt n�h�ny sz�z �s egyezer �vben --- valahogyan mindig megjelen�tve egy-egy �ppen aktu�lis „glob�lis” neh�zs�get is. R�szben a [m�ra m�r letett!] vezekl� szerep is k�zrehatott ebben, m�sr�szr�l pedig az, hogy volt �s van a magyars�gon bel�l egy �L� MAG, amely az EG�SZ F�LD�RT is felel�ss�get v�llalt �s v�llal – �s v�llal�sa m�g ma is �L. [Az is l�that�, hogy a F�ld m�s pontjain �l� MAG-k�z�ss�gek is sorra nagyon neh�z helyzeteket voltak k�nytelenek �t�lni az elm�lt id�szakokban…] A „MAG”-ban pedig – valamilyen FELISMERHET� form�ban – mindig megjelennek a m�s csal�d(tag)okn�l megjelent t�nyleges bajok is: JELEZVE �s GY�GY�T�ST K�RVE. Azok, aki k�ptelenek a „saj�t” szem�lyes bajukon �s probl�m�jukon t�l-n�zni, �s a maguk baj�ban a t�bbiek, a „csal�d” baj�t is megl�tni �s �rz�kelni, azok soha nem fogj�k meg�rteni a MAG-nak ezt az �rz�kenys�g�t, �s ennek az �rz�kenys�gnek a VAL�DI szerep�t �s l�nyeg�t. Nem is az a (leg)fontos(abb), hogy m�sok �rts�k ezt, hanem az, hogy a magyars�g MAG-ja �s MaG-ja v�gre meg�rtse ezt a MAGA/MAGa szerep�t. [Ennyib�l is meg�rthet� tal�n, hogy mi�rt „fontos” a „sz�munkra” �s a „magyars�g sz�m�ra” is a SEG�T�K k�rd�sk�r�nek az eg�sz F�ldre vonatkoz� �jra Szab�lyoz�sa!]

            A „Seg�t�k” k�rd�sk�r�nek a F�ld eg�sz�t �rint� szab�lyoz�s�ban teh�t A CSAL�D el�vette az �sszes olyan k�rd�st �s felvet�st, amely az elm�lt F�ld-korszakokban b�rhol �s b�rmikor is megjelent. A F�ld s�r�ltebb korszakaiban a F�ldnek m�sfajta megseg�t�sre volt sz�ks�ge [amikor „k�m�ban” volt] mint manaps�g, amikor a MAGA Rendj�be igyekszik m�r visszaRendez�dni, �s sokkal nagyobb figyelmet kell ford�tani a Szabads�g Val�di Rendj�nek �s M�k�d�s�nek �rv�nyes�t�s�re is. Ugyanakkor pedig a F�ld „V�sz-Terveiben” m�gis fel kell k�sz�lni a kor�bbiakhoz hasonl�an neh�z helyzetek esetleges bek�vetkez�se eset�re vonatkoz� �j [„kor-szer�”] szab�lyoz�sra is.

 

            Az, hogy a F�ld�n „milyen szorosan �s hosszan �s eredm�nyesen” tud kapcsol�dni egym�shoz a megseg�tett �s az � seg�t�je, az minden l�tez�si s�kot �rint�en els�dlegesen a F�ldi l�tez�(k) Tudatoss�g�t�l is f�gg. Ahogyan annak idej�n sokan k�sz�tettetek Angyali k�zrem�k�d�k seg�ts�g�vel magatok „k�r�” v�delmi pajzsokat, „megtapasztalhatt�tok”, hogy ha odafigyel�ssel �s rendszeresen meg�j�tott�tok ezt a v�delmet, akkor ez [a tudatos k�z�s teremt�seiteknek k�sz�nhet�en] egyre er�sebb� �s tart�sabb� is v�lt, �s ha sz�ks�getek volt egy kis „plusz” meger�s�t�sre egy-egy neh�z helyzetben, akkor egyetlen gondolatotokkal meger�s�tett�k [m�r Ti MaGatok!] a saj�t v�delmeteket. Aki viszont nem ford�tott id�t �s figyelmet arra, hogy EGY�TT-dolgozva MaG��rt az Angyali Seg�t�kkel MEGTANULJON bizonyos �t seg�t� v�delmi technik�kat, az v�delme „hat�konys�g�nak” elveszt�s�vel szembes�lt, hiszen egy id� ut�n nem volt „tudatos [szabad akarat�val meger�s�tett] jelenl�te/enged�lye/tengelye”, amelyhez a seg�t�i kapcsol�dhattak volna.

 

            A k�r�sek kapcs�n is megeml�tett�k, hogy a „k�r�s” lehet egy k�z�s munk�ra ir�nyul� seg�ts�g-k�r�s, vagy lehet egy felaj�nlott k�z�s munka elfogad�sa is. A „k�r�s” felel�ss�ggel j�r: hiszen ha valakit megk�r�nk valamire, akkor az, aki a k�r�s alapj�n a megseg�t�s�nket elv�llalta, „k�sz�lni” kezd a k�z�s munk�ra [„k�z�s ir�nyba” �ll, bizonyos el�k�sz�leteket is tesz]. Ha ut�bb a seg�ts�get k�r� meggondolja mag�t, akkor ezzel neh�zs�get okoz annak, aki a k�r�s�re figyelemmel m�r el�k�sz�leteket tett a k�z�s munk�ra. �gy m�k�dik ez k�t ember k�z�tti viszonylatban is, illetve ha az ember MaGa mell� valamilyen „elemi” (F�ldanyai) vagy m�s „�gi” vagy „Magosabb” seg�ts�get k�r.

            Tegy�k fel, hogy valakit p�ld�ul (mert beletartozik az �let-feladat�ba) foglalkoztat egy olyan k�rd�s, amelynek megold�s�val sokak seg�ts�g�re is lehetne. T�nylegesen is dolgozik �s tanul, hogy min�l jobban megismerhesse az adott ter�letet. Mivel a F�ld sz�m�ra (!) is fontos ennek a k�rd�snek egy bel�that�an r�vid id�n bel�l val� meg�rt�se �s megold�sa, �gy t�bb [emberi �s szellemi] Seg�t� is kapcsol�dik ehhez a „kutat�shoz”. Ma m�g „nem l�tj�tok �t” tiszt�n, hogy egy-egy a bolyg�t (k�z�s �let zavartalans�g�t) „fenyeget�” helyzet a „megold�shoz vagy elh�r�t�shoz” „kulccsal rendelkez�kben” bizonyos id�vel el�bb megjelenik, hogy mire az adott [neh�z vagy fenyeget�] helyzet t�nylegesen is megjelenne m�sokat �rint�en, rendelkez�sre �lljanak a megfelel� v�delmi �s elh�r�t�/Rendez� eszk�z�k. [„Madarak �rz�kenys�ge”!] Nagyon j�l ismerik ezt a helyzetet azok, akik p�ld�ul a k�l�nf�le k�rnyezet-k�m�l� terveken dolgoznak, �s rem�lhet�leg a megfelel� (azaz min�l hamarabbi) id�ben „k�zkinccs�” is lehetnek v�gre a m�r el�rt eredm�nyek.

 

            Ilyen esetekben teh�t a F�ld�n �l� megtestes�lt L�lek MaGosabb �N-je [illetve „A SZELLEM”] m�r rendelkezik olyan tud�sokkal, amelyekkel ezek a fenyeget� helyzetek kiv�dhet�ek, �s A SZERETET T�RV�NYE tulajdonk�ppen e F�ld�n lehet�v� is teszi azt, hogy „b�rmilyen” „probl�ma” „megold�sa” a megfelel� id�ben �s form�ban a F�ld�n megjelenhessen. Egy-egy nagyobb horderej� k�rd�sben ak�r egyes „�gi Csal�dok” is beseg�thetnek a legmegfelel�bb form�k �s m�dszerek kidolgoz�s�ban --- hiszen a F�ld maga is „Csal�dban” [a KRISZTUSI VIL�G-ban] �l. Ahogyan a F�ld�n �l� emberek felfedezik majd �jra a F�ld eg�sz�t �rint� „csal�di” k�z�ss�get/�letet, �gy nyernek majd r�l�t�st a „F�ld�n t�lmutat� csal�di kapcsol�d�sokra” is. Azt azonban ma m�r egyre t�bben elfogadj�k a F�ld�n �l� emberek k�z�l is, hogy „az �let t�bb, mint a l�that� vil�g”, �s hogy sokan vannak, akik bizonyos „l�thatatlan” seg�t�kkel dolgoznak „k�z�sen”. Azt is egyre t�bben elfogadj�k [mert megtapasztalt�k!], hogy ha „k�rnek” valamit, akkor a k�r�s�kre/k�rd�s�kre hamarosan �rkezik valamilyen k�zzel is foghat� vagy esetleg sugallat/vezet�s-form�j� seg�ts�g. Ez a tapasztal�s (!) az, ami egyre t�bb�t�kben megjelenik „MaGosabb” �N-etek illetve Lelketek ir�nti bizalomban, amely elvezet od�ig, hogy egyre t�bb „seg�t� er�t” ismertek fel tudatosan, �s egyre t�bbsz�r „k�z�s” munk�t is v�geztek m�r.

            A „Seg�t�k” nagyon sokf�l�k lehetnek, �s a leg-l�that�bb form�ja term�szetesen az ember �s ember, ember �s �llat, ember �s n�v�ny stb k�z�tti „l�that�” m�k�d�s. A finomabb-anyagi vagy F�ny-term�szet�bb Seg�t�k is sz�p sz�mmal vannak m�r jelen a F�ld�n, de ma m�g k�z�l�k sok nem ismerhet� meg az emberek t�bbs�ge �ltal (mivel az ilyen Seg�t�k k�z�l sok kifejezetten a F�ldet/F�ldany�t megseg�teni van jelen, �s csak nagyon kiv�telesen sz�ks�ges esetben l�pnek kapcsolatba emberi l�tez�kkel). Ez�rt azt�n a „F�ld�n �l�” (F�ldh�z kapcsol�dott) Seg�t�k K�rd�sk�re egy nagyon szerte�gaz� ter�let, amelyr�l most MI is csak annyi inform�ci�t adunk �t, amely a MA embereit �rintheti.

 

Az emberhez is csatlakozhat� seg�ts�g nagyon sokf�le lehet (f�gg a megjelent sz�ks�g term�szet�t�l is): Ha „id�” szempontj�b�l n�zz�k, akkor egy �ra, egy nap, egy h�t, egy h�nap, egy �v is lehet a t�nyleges kapcsol�d�s ideje (ett�l lehetnek kisebb vagy ak�r nagyobb elt�r�sek is, de ez ut�bbiaknak tudottnak, tudatosnak kell lennie). Ha a „k�z�s” munk�k a F�ld�n-�l�ben bek�vetkezett v�ltoz�s miatt nem kezdhet�ek meg vagy nem folytathat�ak, akkor a Seg�t�k (megfelel� enged�lyek �s el�k�sz�t�sek ut�n, n�ha ak�r azonnal is) „lev�lhatnak” �s m�s sz�mukra Rendelt ter�letre vagy l�tez�h�z t�voznak. A l�nyeg az, hogy senki sem „k�nyszer�thet�” a Szabads�g Vil�g�ban m�g arra sem, hogy m�sokat seg�t� �letet �ljen [b�r kor�bban m�r eml�tett�k, hogy egy ilyen passzivit�sra ir�nyul� d�nt�s elkezdi az �letb�l val� ki�r�st.] Az „elv�rhat�” �s meg is k�vetelend� minden F�ld�n �l�t�l, hogy az �lethez �s Szabads�ghoz kapcsol�d� ALAP-k�vetelm�nyeknek eleget tegyen (pl ne �rtson, ne b�ntson, sz�ks�gtelen�l ne korl�tozzon), de m�sokat seg�t� �letre senki sem „k�nyszer�thet�”. A F�ld�n �rv�nyes�l� „csal�di” jelleg� kapcsol�d�sok azonban a seg�t�i �letek felv�llal�s�ra �szt�n�znek, mindenkit a maga v�lasztotta, sz�m�ra is �r�met ny�jt� ir�nyokba, t�mogatva az �j ir�nyokat/meg�jul�st is.

 

*****

 

Szem�lyes tapasztalatom, hogy a „lev�l�s” folyamata az, ami jelenleg a legt�bb neh�zs�get (�s f�lre�rt�st) okozhatja – m�g abban az esetben is okoz nehezebb lelki �s szellemi meg�rt�st is ig�nyl� helyzeteket, ha a folyamat „l�nyeg�vel” tiszt�ban is van az elenged�. Minden r�szlet az elenged� el�tt sem lehet ismert (ahogyan a sz�let�s folyamat�ban l�v� magzat sincsen tiszt�ban az �desanyja hozz� kapcsol�d� minden folyamat�val), az elenged� k�rnyezete pedig ak�r teljes �rtetlens�ggel is kezelheti ezt a fel nem ismert „�tsz�let�si/�tl�nyeg�l�si/elenged�si helyzetet”. Sokat seg�t a TUDATOSS�G �s az �nmagunk �s t�rsaink ir�ny�ban MEG�LT SZERETET --- �m a kisebb vagy nagyobb „hull�mhegyek-�s-v�lgyek” tal�n ma m�g elker�lhetetlenek

[A F�ldet/bolyg�t �rint�en is folyik a kiegyens�lyoz�sa sok-sok ter�letnek (sok minta t�vozik, m�sok be�p�t�se/kiterjeszt�se pedig �ppen most folyik), �s a kiegyens�lyoz�sok „haladnak a fizikai s�kok ir�ny�ba”. Nyilv�nval�, hogy amikor majd m�r nem kell „idegen” �s „zavar�” mint�k �ltal is �thatott t�rben-�s-id�ben meg�lni ezeket a folyamatokat, akkor sokkal k�nnyebb� �s term�szetesebb�, rem�nyeim szerint �r�mteljesebb� is v�lik majd egy-egy �tl�nyeg�l�si (elenged�si �s �tsz�let�si) folyaMAT (a t�mogat� energi�k m�r a hely�k�n lesznek a megfelel� �sszet�telben �s m�rt�kben).]

 

Lejegyezte OmM��TR� KJ

*****

 

„Els� r�n�z�sre” val�ban m�st mutathat, mint ami a m�g�ttes vagy val�di l�nyege. „Ill�zi�”, „optikai csal�d�s” --- amivel nincs is baj addig, am�g tudjuk, hogy hogyan n�zz�nk az adott jelens�gre (j�t�k, kreativit�st seg�t� tev�kenys�g – �s mint ilyen, val�ban a „val�s�g” r�sze is…) (Ha „tudjuk”, hogy mivel van dolgunk, akkor j�t�k �s tanul�s…)

Ezt a k�pet biztosan sokan ismeritek. Ha egy ideig a k�p k�z�pt�j�ra f�kusz�ltok, �s ut�na egy feh�r lapra/ter�letre n�ztek, akkor egy m�sik k�pet l�ttok.

Szaxofonos? N�i arc?

[K�pek: http://fekete.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=213425

homok-szobrok

 

            „A Szabads�g Vil�g Rendj�re figyelemmel a m�sokhoz hozz�kapcsol� �l� szeretet-sz�laitokon �t val�ban „elk�ldhetitek” szeretteiteknek is [ezt] a yobb�t�/gy�gy�t�/�talak�t� Mint�t. Hogy az �rintett szerettetek „�l-e” ezzel a seg�t� lehet�s�ggel, az a Lelk�nek/L�ny�nek d�nt�se kell hogy legyen. K�r�s �s/vagy megfelel� enged�ly n�lk�l senki sors�tj�ba nem „avatkozhatunk” m�g yobb�t� sz�nd�kkal sem, mert az �jabb „nehezen kibogozhat� sz�lakat”, s tal�n nem-k�v�natos terheket is okozhatna. Arra azonban Lehet�s�get ad e Vil�g Rendje, hogy Seg�t� Sz�nd�kunkat kinyilv�n�tsuk szeretteink ir�ny�ba. Szeretteinknek viszont saj�t yog� d�nt�se az, hogy �lnek-e a sz�mukra felaj�nlott seg�t�i Lehet�s�gekkel.”

[20090919 III – Tov�bb�tott �zenet a g�tl� mint�k felold�s�r�l �s �t�r�s�r�l szem�lyes megjegyz�sekkel (2. oldal)]

 

Szent Ter�z im�ja:

„Hozzon a mai nap bels� b�k�t a sz�modra.

 

B�zz az Istenben annyira, hogy tudd,

pontosan ott vagy, ahol lenned kell.

 

Ne felejtsd el a v�gtelen lehet�s�geket, amelyek a hitb�l erednek.

 

Haszn�ld az adotts�gokat, amelyeket kapt�l,

�s add tov�bb a szeretetet, amely megadatott sz�modra.

 

L�gy el�gedett abban a tudatban, hogy az Isten gyermeke vagy.

 

Legyen ez a tudat teljesen a ti�d,

�s adja meg lelkednek a dal, a t�nc, a h�la �s a szeretet szabads�g�t.

 

Ez mindannyiunk�!”

 

*****

2009. november 18., szerda

 

            Az elm�lt „n�h�ny �r�ban” a F�ld�n [�s a F�ldh�z kapcsol�d�an] gyakorlatilag minden „Seg�t�i szerz�d�s �s kapcsol�d�s” �tVil�g�t�sra �s Fel�lvizsg�latra, Rendez�sre ker�lt. Kiold�sra ker�ltek az „idej�t-m�lt” �s vagy m�s m�don „nem-illeszked�” vagy „nem-m�k�d�” kapcsol�d�sok [az egy-�n-ek �s k�z�ss�gek vonatkoz�s�ban is]. Mindez azt is eredm�nyezte, hogy m�r nincs „szorong�s” egyes ter�leteken a Seg�t�k vonatkoz�s�ban [elvezet�sre ker�ltek a „pang�” jelenl�tek].

 

Az ut�bbi napokban/hetekben t�bbsz�r is megjelent gondolatban/�rz�sben „HNUM”, a „Megform�l�” k�pe/Jelenl�te [20090411 – MAG-szinten II. (3-4. oldal) �s 20091108 – Form�l�d�s (2. oldal)]. Ezen egy kiss� �ltal�ban „elcsod�lkoztam”, mert „�gy tudtam”, hogy � csak „meghat�rozott Kozmikus Pillanatokban” �rkezik egy-egy meghat�rozott Feladat elv�gz�s�re

(amikor elj�n egy ilyen „Pillanat”, akkor az adott Vil�g meghat�rozott Er�i felvesznek egy olyan Mint�t, amelyben tov�bb k�v�nnak haladni. Ha ez a Minta „�sszhangban” van a Kozmikus RENDDEL �s az adott Vil�g Helyi Rendj�vel, akkor a „Megform�z�” [bizonyos �ld�sok Jelenl�t�ben] egy „szil�rd” „form�v�” seg�ti az adott Mint�t). Emiatt a „Megform�z�” ink�bb „Kozmikus L�tez�”, Aki csak egy-egy meghat�rozott Pillanatban l�p be egy-egy Vil�gba. Ez�rt is �reztem „furcs�nak” ezt az „itt-l�v�nek t�n�” Jelenl�t�t a „Megform�z�nak”, de egyidej�leg �reztem azt is, hogy „Enged�llyel, a Rendnek megfelel�en Van Jelen”.

T�bbnyire �tvil�g�t�sok, Felm�r�sek alkalm�val �reztem a SEG�T� jelenl�t�t. Valamif�le „biztons�got ny�jt�” Seg�t�k�nt Van Jelen egy meghat�rozott „ideig”, �s „Term�szete” miatt nyilv�nval�an bizonyos „form�ba �nt�sek” �s „megform�z�sok” sor�n ny�jthat sz�ks�g eset�n seg�ts�get. Annyit �reztem m�g, hogy valami „Kegy-elem” folyt�n van/lehet Seg�t�k�nt Ma/Most Jelen a F�ld�n. Akinek „dolga” van Vele, r��rez a L�ny�re/Szerep�re.