20091118 - A Segítői Életekhez kapcsolódóan - Azoknak, Akiket Érinthet

  2011.08.14. 20:09

2009. november 15., vasárnap, november 16., hétfő, november 17., kedd, november 18., szerda

 

A Segítői Életekhez kapcsolódóan

– Azoknak, Akiket érinthet jelleggel –

 

I.

Előzmények

 

A XX. század egy furcsa, itt-ott jelentős torzításokkal megspékelt „átfogó képe” volt az emberiséget jellemző megoldásra váró helyzetnek. [A „torzítások” is felnagyítva jelentek meg, hiszen „meg kellett látni és érteni” a torzító erőket/módszereket és ezek megjelenési módjait/formáit, hogy a megfelelő VALÓS gyógyír megérkezhessen az ilyen torzításokkal átHatott területekre is.]

Már az 1800-as évek második felétől (természetesen ennek is megvoltak a maga előkészítései) szédítő gyorsasággal kezdtek megjelenni az emberiséget feszítő valós ellentétek. A legtöbbször ezek olyan „álcák” mögé bújva törtek a felszínre, amelyek jelentősen megnehezítették a valós helyzetek felismerését. A (világ)válságokban és (világ)háborúkban is megmutatkoztak a „fő” ellentétek, de legtöbbször nem azok voltak a valódi ellenségek és ellenfelek, akik a „láthatóban” azoknak „látszottak”.

            A XX század tehát lényegében egy „segély-kiáltása” volt a Földnek és az emberiségnek is, mely szemmel is látható és füllel is hallható volt [és még az ma is – köszönhetően az ebben az időben készült „felvételeknek”!] – csak a sok torzítás miatt a problémák valódi gyökerei legtöbbször nem voltak pontosan felismerhetőek és beazonosíthatóak.

 

            „Szédületes” és „szédítő” iramban terjedtek el a XX században azok a technikai találmányok, amelyek könnyebbé tették mind az információk fizikai síkon való áramoltatását, mind pedig (ezáltal is) a befolyásoló/manipulatív/megtévesztő módszerek alkalmazását („Hatékonyság-fokozását”). Külön [fizikai, kémiai, informatikai, biológiai, asztrológiai, hadi stb] „iparágak” jöttek létre az emberi értelem és érzelem és test (az ember erősségei és gyengéi) kutatására, amely kutatások még mind a mai napig is folynak. Természetesen nem maga a „kutatás” az, ami kifogásolható, hanem az, ahogyan ezeknek a kutatási eredményeknek a „felhasználása” történt eddig és történik még ma is. A kutatások eredményei elvileg (és gyakorlatilag is) alkalmasak lehetnének a valóság „szÉpítő” építésére, ha nem „meghatározott csoportok” saját érdekeinek érvényesítését tűzték volna ki célul „mások ellenében”. Ezzel csak arra akartam ismételten utalni, hogy minden megjelenő tudás és Hatás alkalmas lehet KÖZVETLENÜL is olyan építő folyamatokban való felhasználásra, amely „mindenki számára” ÉP-ítő lehet.

 

            Mind a „vallási”, mind pedig a „nemzetiségi/népi” területeken „megformálódtak” azok a gyógyításra váró helyzetek, melyekben felismerhető lett volna a „valódi gyógyításra váró helyzet és ok” – csakhogy a vallásokat és népeket/nemzeteket irányító „hatalmakban” olyan változások történtek, amelyek nem mozdították elő a valós válság-kezeléseket [a szeretet építő munkáját pedig egyenesen a sorozatos háborúkkal, válságokkal, és más „csinált” nehézségekkel („ellenség-képek gyártásával”) folyamatosan akadályozni is igyekeztek].

 

Minden látszat ellenére Európa uralkodó házaiban az 1800-as évek második felében elindult egy olyan folyamat, amely kb 100 év leforgása alatt képes lehetett volna a legtöbb valóban feszítő ellentét megfelelő (békés) feltárására és egymást-segítő megoldások elindítására. Ezek az uralkodó házak azonban súlyos csapásokat szenvedtek, és a mai formáikban legtöbbször – tisztelet a kivétel(ek)nek – már nem alkalmasak a reájuk bízottak érdekeinek a bolygó más közösségeivel összhangot mutató képviseletére.

 

            A XX században tehát szinte minden megoldásra váró, és az emberiség valódi értékeinek túlélését célzó, az emberi értékek továbbfejlődését sürgető kérdés megjelent a felszínen --- olyan sok felhalmozott torzítással, hogy még a tisztán látó és tudatos [nagybetűs, azaz valódi] „EMBEREK” is legtöbbször csak a kérdést tehették fel: hogyan lehet ezeket megoldani helyileg, és a Föld egészét érintően is. Voltak természetesen olyanok, akik a maguk területén az általuk megértett lehetőségeket megfogalmazták és el is juttatták megoldási javaslataikat a megfelelőnek tűnő vezetőkhöz – csak sajnos a legtöbbször a vezetők már nem voltak „megfelelőek” (mivel valamilyen felszín alatt működő és ezért gyakran kiismerhetetlennek tűnő hálózat részeire cserélődtek). Gyakran megtörtént az, hogy a megoldási javaslataikban foglaltak „kifordításaival” találták szemben magukat a javaslatokat kidolgozók: a megoldási javaslataikból „fegyvereket” gyártottak éppen azok ellen, akik érdekében a javaslat segítő szándékkal megfogalmazásra került. Sokszor a legtisztább szándékokból készültek el a legpusztítóbb (tényleges vagy képletes) „fegyverek”: torzító „tükrökön” és „lencséken”, „szűrőkön” való áthaladások után. Az emberiség és Föld megsegítésére kidolgozott tervek és projektek a „testet-öltéseik” során a legkülönfélébb megosztó és (testi/lelki/szellemi) pusztító és akadályozó erőkké lehettek. Egy YÓ gondolat vagy ötlet tehát sokszor valami egészen TORZ, és az eredeti kidolgozójának szándékában meg sem jelent megosztó/megtévesztő Hatásként jelent meg a külső (vagy akár belső) világokban, majd az ezek „kivédésére” és kiyavítására született újabb megoldási javaslatok a maguk megvalósulása során ismét csak a „torzító szűrőkön” haladtak át… Sok „tudós EMBERnek” szegte kedvét (s ingatta meg MaGába és Istenbe vetett hitét) ez a folyamat: hiszen a „felelősök” nem arra használták fel a megoldási javaslataikat, amikre azok eredetileg vonatkoztak. Kikhez kellene tehát fordulni, hogyan kellene/lehetne a valódi yobbításokat elvégezni?

 

            Kicsit olyan volt ez az egész XX század, mintha a Föld SzeRves Élete igyekezne megőrizni (megvédeni, megtartani) a még meglévő (el nem pusztított) GYÖKEREIT, és egy másik erő vagy jelenlét pedig mindent elkövetni igyekezett annak érdekében, hogy a maradék gyökerek is kiszakadjanak/elrothadjanak. A magyarság is különösen nehéz időszakot élt meg emiatt az egész XX században [mert itt is élt néhány jelentős MAG-közösség]: sokan menekültek el innen --- egyesek „csak” más országokba, míg sokan „inkább a halálba”. Sok fájdalom érte ezt a nemzetet, és ez az elmúlt kb száz év valóban felfogható a magyarság végső golgota-stációinak, majd bizonyos szempontú halálának. Akik a KRISZTUSI szenvedés-történethez hasonlították a magyarság elmúlt (kb) ezer éves történetét, nem sokat tévedtek, mert a magyarságon belüli MAG-közösség(ek) közül „egyesek” valóban egy „megváltó” úton jártak, míg más MAG-közösség(ek) pedig [többnyire az „élet védelme érdekében”] „háttérbe vonultak”. Sajnos [a Föld egészét átható torzító minták miatt] a magyarságon belüli – és egymástól is kissé eltávolodott – MAG-közösségek sem mindig látták át az egyes lépések értelmét, és idővel voltak olyanok is, akik saját MAG-minőségükre sem emlékeztek már többé.

 

            A(z elmúlt napokban is megünnepelt) húsz évvel ezelőtti magyar „határnyitások” [ha a Krisztusi szenvedés-történet állomásait nézzük] egy kísérlet volt a ’barlangsír bejáratát elzáró kő’ elmozdítására – mely „teljessé” mégsem lehetett, mert bár talán a feltámadás már megtörtént, de az életben jelenlévő minden mélység és nehézség feltárása még nem. Ahhoz pedig, hogy a „feltámadott” majd minden ténylegesen jelenlévő bajra gyógyírt hozhasson, pontos képet kellett hogy kapjon a ’halála óta eltelt időszakról’ is --- vagyis a megjelent „mélységek” valós okait és a lehetőség szerint összes megjelenési formáját is fel kellett térképezni.

 

II.

Változások

 

Bizonyos „torzító lencsék” és „torzító szűrők/tükrök” kivonásai történnek [ténylegesen is elkezdődtek ezek. 2009.11.16.]

[2009. november 16-án a legjelentősebb (tulajdonképpen az összes) torzító lencse és torzító tükör, valamint torzító szűrő Alapja és Mintája, egyes esetekben „megtestesült vagy megtestesítő formája” kiemelése és eltávolítása a Földről megtörtént. OmMÁÁTRé KJ, Budapest, 2009. november 17., 11.01.]

 

 Egyes esetekben úgy jelent meg ezeknek a „torzító” jelenléteknek a kimozgatása/eltávolítása, mintha fokozódhattak volna a torzító hatásaik --- ez azonban csak a látszata volt a „megengedettségüknek”. Voltak torzító minták, amelyek szinte „csendben” és lényeges Hatások kiváltása nélkül is eltávoztak (főleg a „szűrőkre” volt ez igaz), de voltak olyanok is, amelyek mintha aktivitásukat fokozhatták volna a távozásuk idején. Tulajdonképpen arról volt szó, hogy ahogyan „takarásaik” lebontásra kerültek róluk, „közvetlenebbül” is Hatottak minden „a közelükben lévő” területen/helyzetben, sokszor egy másik torzító működését is megzavarva. A „legnagyobb odafigyelést” azoknak a torzítóknak (főleg „lencséknek/tükröknek”) a kivonása igényelte, melyekben bizonyos „öntápláló” mechanizmusok is működtek. Ezek „részekre bontva” kerültek kiemelésre, hogy minél kevesebb és kisebb „hatást/hullámot” generáljanak.

 Minden, ami a környezetetekben megjelenhet, annak oka van. A szeretet Hangjára figyelve ÉPÍTHETITEK MaGatokat és környezeteteket is belőle. Egy-egy ilyen megjelenés rámutathat a MaGAtok gyengeségeire és már elért/megszilárdított erősségeitekre, a mások irányába már esetleg megnyilvánulni is kész SEGÍTŐI szerepetekre/jelenlétetekre.]

 

Személyes tapasztalatok: Az egyes éppen kivonásuk alatt álló torzító „lencsék” és „szűrők” „közelsége” megzavarhatta a már tudatosabbak észleléseit is, de a már kellően tudatosak/gyakorltottak érezték, hogy az érzékeléseikben valami nem volt rendjén. Ilyenkor a tudatos odafigyelés és az érzékelések tudatos megtisztításra irányuló kérés és tett/ima segített a valós észlelés helyre-igazításában/megerősítésében, vagyis a megszerzett tudások megfelelő alkalmazásával viszonylag könnyen túl lehetett jutni ezen az eltorzultnak érzékelt érzékelésen.

[Úgy jelenhetett meg az ehhez kapcsolódott érzet és érzékelés, hogy az ember/lélek érzett/érzékelt valami „megmagyarázhatatlant”, de a korábbi ismereteire és tapasztalataira, valamint a „szíve Hangjára” figyelve azt is érezte, hogy valami „nem yó”, nincs összhangban a maga belső hangjával/igazságával és eddigi valós tapasztalásaival. Olyan volt, mintha „oldalról” (vagy „valahonnan”) egy erős „mágnes” vagy más torzító hatás egy nyújtó vagy szinte szívó hatást fejtett volna ki. Érezhető volt ez a torzító jelenlét még a legfinomabb megjelenésében is, és ezért is nagyon fontos volt a Valódi Lényegünkre és a Szívünkre összpontosítani még fokozottabban az ilyen érzetek megjelenése esetén.

A kevésbé tudatosabbak esetében jelentős pszichés, érzelmi vagy mentális zavart vagy viharokat is kiválthatott egy-egy ilyen torzító „lencse” (vagy ilyen Hatása alá került személy) megjelenése a közelben, és ilyenkor tanácsosabb volt inkább „befelé fordulni” és ennek a viharnak vagy zavarnak a bennetek lévő okát kutatni (miért TUDOTT bennetek az a Hatás akkor és ott és úgy megjelenni), és olyanok segítségét kérni, akikben megbíztok.

Reményeink szerint a zavaró/félrevezető Hatások – az őket tápláló Minták és működések kivonása után – egyre gyengülő megnyilvánulásokkal jelenhetnek már csak meg. Ezért is törekedjetek a MaGatok és környezetetek „tőletek telhető” megtisztítására és ÉP mintáitokkal való benÉPesítésére.]

 

A „bennetek” és a „Földben” zajló elengedéseket (és Építéseket!) segíti a minél nagyobb fokú tiszta tudatosság, illetve a megélt tiszta szeretet.

 

III.

A Segítők helyzete

 

A tudatos torzítások és félrevezetések megnehezítették a valós helyzet felismerését, ez pedig megnehezítette a „Segítők” helyzetét is a Földön. Olyan „segítség-kérések” [irány-megjelölések] hangzottak el a szabad akarattal (és így a teremtés TELJESSÉGÉNEK hatalmával is bíró) emberi lények irányából, amelyek sokszor félrevezetéseken alapultak [a kérő nem értette meg egy adott helyzet lényegét, és legjobb szándéka ellenére is csak egy „tünet” vagy „zsákutca-szakasz” orvoslásában kért segítséget, ez pedig gyakran nem vitte őt ténylegesen/lényegesen közelebb a valós és tényleges helyzet/probléma felismeréséhez és megoldásához].

Ez igencsak megnehezítette a segítők és megsegítettek helyzetét is.

 

Mindez természetesen összefüggésben volt/van azzal, hogy a „Lélek” (a korábban már ismertetett módokon) (ténylegesen vagy virtuálisan) „elmozdult” a „szív”-ből, vagyis „abból a pontból”, ahonnan közvetlenül és torzításoktól mentesen tudott kommunikálni a testében élő ÖnMaGával. Ma már a Lélek mindenkiben „visszakerült a Rendelt helyére!” – a szívbe.

 

Ilyen esetben tehát „külön feladata” volt a segítőknek az is, hogy megpróbálják a megsegített figyelmét ráirányítani a problémája valós természetére és gyökerére, hogy HATÉKONY lehessen KÉRÉS és SEGÍTSÉG is [a yavításra irányuló minden tényleges munka]. A segítőknek tehát sok esetben feladata volt az elmúlt száz évben is az, hogy ráébresszék valódi hatalmukra a Föld embereit, és valahogyan segítsék őket a hatalmuk megfelelő (leg-Hatékonyabb irányultságú) felhasználásában is.

 

            Részben ehhez a „Segítői” Terület-ÁtVilágításhoz tartozik az a [Rendezési] „Yavaslatunk” is, amelyet MaGosabb ÉN-ünk vezetésével MI is előterjesztettünk [érzésem szerint azért adjuk át ezt az információt most, mert van, „Akiket érinthet” (azaz „dolguk van vele”):

 

„2009. november 12., csütörtök kora délután

            Kora délután az alábbi „kérések” fogalmazódtak meg a Lényünkben – feltehetően a MaGosabb ÉN-ünkből kiindulóan, és „Előterjesztéssel” is éltünk „Hivatalosan” a Földanya és KRISZTUS és a Földanya CSALÁDJA irányában.

            Felmerült az, hogy vannak ma még sokan, akik bizonyos kéréseket előterjesztenek, és így a kéréseiknek megfelelően kapnak maguk mellé bizonyos Segítő Jelenléteket. Előfordul azonban, hogy a kérés megfogalmazása és a Segítő Jelenléteknek a kérőhöz kapcsolása után a kérő nem foglalkozik a kérésében foglaltakkal, és így tulajdonképpen feleslegesen köt meg maga mellett Segítő Jelenléteket.

            A Földanya felé tett Előterjesztésünkben azt Yavasoltuk, hogy kerüljön meghatározásra egy olyan „időtartam” vagy más szempont, amely eltelte/bekövetkezése esetén az egy kérő mellé csatlakozott, de a kérésben foglaltak szerint segíteni nem tudó SEGÍTŐ „állapota” kerüljön „Felülvizsgálatra”, és ha úgy ítéli meg a Földanya és KRISZTUS (és esetleg a CSALÁD/Család), hogy tovább nem érdemes fenntartani a kérő mellet a[z adott]  Segítő Jelenlétet, akkor kerüljön feloldásra ez a Segítői kapcsolódás.

            A feladat szerint eljárni nem tudó Segítő maga is „kezdeményezheti” a segítői kapcsolódása felülvizsgálatát és feloldását a megadott „idő” vagy más szempont bekövetkezte előtt is.

            Ez abból a szempontból is hasznos lenne a Föld és minden SzeRves Létezője számára, hogy a „pangó” energiák hamarabb felszabadulhatnának, és így a Segítő Jelenlétek rugalmasabban és a tényleges igényeknek megfelelően átcsoportosíthatóak lennének.

 

            Részben más megítélés alá esnek azok a Segítői Jelenlétek, Akik például egy-egy Népcsoport vagy a Föld CSALÁDJÁBA illeszkedő közösség „Tengelyét” alkotó „Szellemi Lények”, vagy például azok a Szellemi Hatalmak és Erők, Akik egy-egy Föld-korszakra (vagy annak egy meghatározott részére) Meghatározó Segítő Erőként kapcsolódtak be a Föld SzeRves Életébe egy közösség mellé.

            Ilyen esetekben is előfordulhat (a Szabadság és Szabad Akarat ezt elvileg és gyakorlatilag is lehetővé teszi), hogy egy Segítő Hatalom/Szellem/Jelenlét nem tudja betölteni RENDELT és Rendelt Szerepét, és ezért célszerű lehetne a Változtatás. Ilyen esetekben bármilyen változtatáshoz a Földanya és KRISZTUS, valamint a Földanya CSALÁDJA Együttes és Egyhangú döntésére van szükség a Kozmikus REND Yóváhagyása mellett (hiszen itt olyan átRendezés is felmerülhet, amely érintheti a Föld EGÉSZÉNEK Rendszerét, ezért minden Érintett Egyetértése is szükséges; és mivel a „Föld Egésze” is érintett lehet, ezért a Kozmikus REND Teljes ÁtVilágítása és Yóváhagyása is nélkülözhetetlen).

OmMÁÁTRé KJ, Budapest, 2009. november 12., 15.34.”

 

 

Az „idegen” és „megzavaró, akadályozó” Minták kivonásával egyidejűleg tehát eljött az „ideje” a „Föld Segítői Rendszere” [immár Egységes!] Újra Szabályozásának is minden olyan kérdésben, amely TÉNYLEGESEN is valamilyen megoldásra váró helyzetben már jelzett a Föld elmúlt időszakaszaiban. [Az „egységes” szabályozás azt is jelenti, hogy a Küldötti Feladatok teljesítése is itt kerül ma már Rendezésre!]

Sok „(volt) Küldött” „(sejt)emlékezetében” él még az, amikor például legutóbb a Föld huszadik századában (is) „csapdába” esett, és földi időben számolva 10-20-30, vagy akár 40 „évnek” is el kellett telnie, mire „úgy-ahogy”, kisebb vagy nagyobb sérülésekkel elhagyhatta az őt csapdába ejtő helyzetet. Ezért például az elmúlt időszakban a FÖLD Segítségére érkezettek vonatkozásában több olyan speciális védelem is beépítésre került, amely kivédhette az ilyen [szándékoltan csapdába ejtő, a szabadságot és az élet Törvényét is mélyen sértő] helyzeteket.

            Érzésem szerint ebbe a kérdéskörbe tartozik a magyarság kapcsán nemrégen megemlített

[20090814 – Azoknak, Akiket Érinthet XIII. – Rendeződések (8.o.), Részletesebben: 20090730 II – Azoknak, Akiket Érint II – A Küldötti Mintáknak vége 2-4.oldal (ez utóbbi írás a kérésekhez kapcsolódó felelősségre is felhívja a figyelmet abban az esetben, ha „mások” számára is kérünk!)]

azon helyzet is, amely a „mindenáron megőrizni a békét” „Parancs”-hoz kapcsolódott. Volt egy „közösség” a magyarságon belül, amely a magyarság és az egész bolygó érdekét is szem előtt tartva Isteni vezetést kért önmaga és a magyarság számára. „Beföldelődtek” bizonyos segítő Erők és „programok”, ezek működése kezdetét is vette --- majd pedig egy pusztító erő csapott le erre a megindult munkára és a mögötte álló csoportra. Ennek az volt a következménye, hogy a megkezdett (elindított) Segítői folyaMAT/MAAT „Tengely”, azaz a „Földi Felelős”[ember, közösség] nélkül maradt, megszakadt ez a munka (gyakorlatilag elvesztek az előkészítő munkálatok eredményei, hiszen nem volt ismert szélesebb körben a megkezdett Építő tevékenység.)

 

[Ebbe a feladatba tartozott volna meglátásom szerint az a „Világ Királynője Engesztelő Kápolna”-építés is, amelyet az 1940-es évek elején Mindszenty József is kezdeményezett.

 http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2005.05.08/0602.html :

„…Egyik nap csengettek Hermány (abban az évben még Huber) Géza építész ajtaján, egy pap állt ott: Siska István jezsuita. A Szűz Mária Engesztelő Kápolna Egyesület nevében felkérte a mérnököt, hogy tervezzen kápolnát a Normafa melletti Anna-rétre. Két tervváltozat is készült, s a második lapjaira írta később Mindszenty József hercegprímás: "Óhajtom, hogy ezen a helyen engesztelő kápolna épüljön."

Serédi Jusztinián bíboros hagyta jóvá a tervezett építkezést 1944 őszén - négyévnyi késedelemmel, az óvóhelyen. Miközben bombák hullottak Budapestre, december 8-án Molnár László, a Batthyány téri Szent Anna-templom esperesplébánosa szentelte fel a Világ Királynője Engesztelő Kápolna alapkövét. "...Jézusunk Szent Szíve által és a Magyarok Nagyasszonya, Világ Királynőjének Szeplőtelen Szívén keresztül a legmélyebb hódolattal és alázattal esdeklünk, irgalmas Atyánk, megbocsátásodért, irgalmadért. Amíg tisztulnunk kell, adj erőt, hogy a szenvedések kelyhét megadással igyuk ki! Tedd, hogy hazánk és nemzetünk fennmaradjon, s hogy népünk az ősi krisztusi, katolikus hitben, tiszta erkölcsökkel, bűnbánóan megújuljon és újraszülessék!..." - szerepel az alapokmányban.

Hatvan év telt el, a kápolna nem épülhetett meg. Ám látjuk, az eredeti cél ma is aktuális; ma is a bűnök tengerében fuldoklunk, és Isten csak a bűnbánaton, az engesztelésen keresztül tud megmenteni bennünket. A zarándokhely megvalósulásában még mindig sokan reménykednek. Többek között egy angliai magyar hívő is, aki olyan nagy összegű adományt ajánlott fel e célra tavaly, amelyből nemcsak liturgikus terek, hanem szerzetesi rendház és közösségi termek is létesülhetnének…]

 

Ez a helyzet többféle nehézséggel is járt túl azon, hogy az előkészített segítői munkák és kapcsolódások/lehetőségek elvesztek. Itt egy olyan speciális helyzet is előállt [és a „jövőre” nézve ezért ez a helyzet is szabályozást nyert], hogy tényleges Földet segítő munka/vállalás miatt egy egész „nép”/közösség is olyan nehéz helyzetbe került, melynek kiváltó „okát” (és így a megoldást hozó lehetőségeket) (megfelelő vezetőitől/Tengelyétől megfosztva) sem volt képes felismerni ez a közösség.

            Hasonló helyzetet élt meg a magyarság kb 1992-1994-ben is: egy nagy Égi és Földi Erőkkel előkészített „békés” [és valós] „fordulat” „bukott el” tulajdonképpen néhány nem kellően tiszta(szívű) vezető félrevezető munkája miatt --- de ez még részben „átHatása” volt az előző bekezdésekben leírt helyzetnek is.

 

            Sok „bukást” élt meg a magyarság az elmúlt néhány száz és egyezer évben --- valahogyan mindig megjelenítve egy-egy éppen aktuális „globális” nehézséget is. Részben a [mára már letett!] vezeklő szerep is közrehatott ebben, másrészről pedig az, hogy volt és van a magyarságon belül egy ÉLŐ MAG, amely az EGÉSZ FÖLDÉRT is felelősséget vállalt és vállal – és vállalása még ma is ÉL. [Az is látható, hogy a Föld más pontjain élő MAG-közösségek is sorra nagyon nehéz helyzeteket voltak kénytelenek átélni az elmúlt időszakokban…] A „MAG”-ban pedig – valamilyen FELISMERHETŐ formában – mindig megjelennek a más család(tag)oknál megjelent tényleges bajok is: JELEZVE és GYÓGYÍTÁST KÉRVE. Azok, aki képtelenek a „saját” személyes bajukon és problémájukon túl-nézni, és a maguk bajában a többiek, a „család” baját is meglátni és érzékelni, azok soha nem fogják megérteni a MAG-nak ezt az Érzékenységét, és ennek az Érzékenységnek a VALÓDI szerepét és lényegét. Nem is az a (leg)fontos(abb), hogy mások értsék ezt, hanem az, hogy a magyarság MAG-ja és MaG-ja végre megértse ezt a MAGA/MAGa szerepét. [Ennyiből is megérthető talán, hogy miért „fontos” a „számunkra” és a „magyarság számára” is a SEGÍTŐK kérdéskörének az egész Földre vonatkozó Újra Szabályozása!]

            A „Segítők” kérdéskörének a Föld egészét érintő szabályozásában tehát A CSALÁD elővette az összes olyan kérdést és felvetést, amely az elmúlt Föld-korszakokban bárhol és bármikor is megjelent. A Föld sérültebb korszakaiban a Földnek másfajta megsegítésre volt szüksége [amikor „kómában” volt] mint manapság, amikor a MAGA Rendjébe igyekszik már visszaRendeződni, és sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a Szabadság Valódi Rendjének és Működésének érvényesítésére is. Ugyanakkor pedig a Föld „Vész-Terveiben” mégis fel kell készülni a korábbiakhoz hasonlóan nehéz helyzetek esetleges bekövetkezése esetére vonatkozó új [„kor-szerű”] szabályozásra is.

 

            Az, hogy a Földön „milyen szorosan és hosszan és eredményesen” tud kapcsolódni egymáshoz a megsegített és az ő segítője, az minden létezési síkot érintően elsődlegesen a Földi létező(k) Tudatosságától is függ. Ahogyan annak idején sokan készítettetek Angyali közreműködők segítségével magatok „köré” védelmi pajzsokat, „megtapasztalhattátok”, hogy ha odafigyeléssel és rendszeresen megújítottátok ezt a védelmet, akkor ez [a tudatos közös teremtéseiteknek köszönhetően] egyre erősebbé és tartósabbá is vált, és ha szükségetek volt egy kis „plusz” megerősítésre egy-egy nehéz helyzetben, akkor egyetlen gondolatotokkal megerősítették [már Ti MaGatok!] a saját védelmeteket. Aki viszont nem fordított időt és figyelmet arra, hogy EGYÜTT-dolgozva MaGáért az Angyali Segítőkkel MEGTANULJON bizonyos őt segítő védelmi technikákat, az védelme „hatékonyságának” elvesztésével szembesült, hiszen egy idő után nem volt „tudatos [szabad akaratával megerősített] jelenléte/engedélye/tengelye”, amelyhez a segítői kapcsolódhattak volna.

 

            A kérések kapcsán is megemlítettük, hogy a „kérés” lehet egy közös munkára irányuló segítség-kérés, vagy lehet egy felajánlott közös munka elfogadása is. A „kérés” felelősséggel jár: hiszen ha valakit megkérünk valamire, akkor az, aki a kérés alapján a megsegítésünket elvállalta, „készülni” kezd a közös munkára [„közös irányba” áll, bizonyos előkészületeket is tesz]. Ha utóbb a segítséget kérő meggondolja magát, akkor ezzel nehézséget okoz annak, aki a kérésére figyelemmel már előkészületeket tett a közös munkára. Így működik ez két ember közötti viszonylatban is, illetve ha az ember MaGa mellé valamilyen „elemi” (Földanyai) vagy más „Égi” vagy „Magosabb” segítséget kér.

            Tegyük fel, hogy valakit például (mert beletartozik az élet-feladatába) foglalkoztat egy olyan kérdés, amelynek megoldásával sokak segítségére is lehetne. Ténylegesen is dolgozik és tanul, hogy minél jobban megismerhesse az adott területet. Mivel a Föld számára (!) is fontos ennek a kérdésnek egy beláthatóan rövid időn belül való megértése és megoldása, így több [emberi és szellemi] Segítő is kapcsolódik ehhez a „kutatáshoz”. Ma még „nem látjátok át” tisztán, hogy egy-egy a bolygót (közös élet zavartalanságát) „fenyegető” helyzet a „megoldáshoz vagy elhárításhoz” „kulccsal rendelkezőkben” bizonyos idővel előbb megjelenik, hogy mire az adott [nehéz vagy fenyegető] helyzet ténylegesen is megjelenne másokat érintően, rendelkezésre álljanak a megfelelő védelmi és elhárító/Rendező eszközök. [„Madarak érzékenysége”!] Nagyon jól ismerik ezt a helyzetet azok, akik például a különféle környezet-kímélő terveken dolgoznak, és remélhetőleg a megfelelő (azaz minél hamarabbi) időben „közkinccsé” is lehetnek végre a már elért eredmények.

 

            Ilyen esetekben tehát a Földön élő megtestesült Lélek MaGosabb ÉN-je [illetve „A SZELLEM”] már rendelkezik olyan tudásokkal, amelyekkel ezek a fenyegető helyzetek kivédhetőek, és A SZERETET TÖRVÉNYE tulajdonképpen e Földön lehetővé is teszi azt, hogy „bármilyen” „probléma” „megoldása” a megfelelő időben és formában a Földön megjelenhessen. Egy-egy nagyobb horderejű kérdésben akár egyes „Égi Családok” is besegíthetnek a legmegfelelőbb formák és módszerek kidolgozásában --- hiszen a Föld maga is „Családban” [a KRISZTUSI VILÁG-ban] él. Ahogyan a Földön élő emberek felfedezik majd újra a Föld egészét érintő „családi” közösséget/életet, úgy nyernek majd rálátást a „Földön túlmutató családi kapcsolódásokra” is. Azt azonban ma már egyre többen elfogadják a Földön élő emberek közül is, hogy „az élet több, mint a látható világ”, és hogy sokan vannak, akik bizonyos „láthatatlan” segítőkkel dolgoznak „közösen”. Azt is egyre többen elfogadják [mert megtapasztalták!], hogy ha „kérnek” valamit, akkor a kérésükre/kérdésükre hamarosan érkezik valamilyen kézzel is fogható vagy esetleg sugallat/vezetés-formájú segítség. Ez a tapasztalás (!) az, ami egyre többőtökben megjelenik „MaGosabb” ÉN-etek illetve Lelketek iránti bizalomban, amely elvezet odáig, hogy egyre több „segítő erőt” ismertek fel tudatosan, és egyre többször „közös” munkát is végeztek már.

            A „Segítők” nagyon sokfélék lehetnek, és a leg-láthatóbb formája természetesen az ember és ember, ember és állat, ember és növény stb közötti „látható” működés. A finomabb-anyagi vagy Fény-természetűbb Segítők is szép számmal vannak már jelen a Földön, de ma még közülük sok nem ismerhető meg az emberek többsége által (mivel az ilyen Segítők közül sok kifejezetten a Földet/Földanyát megsegíteni van jelen, és csak nagyon kivételesen szükséges esetben lépnek kapcsolatba emberi létezőkkel). Ezért aztán a „Földön élő” (Földhöz kapcsolódott) Segítők Kérdésköre egy nagyon szerteágazó terület, amelyről most MI is csak annyi információt adunk át, amely a MA embereit érintheti.

 

Az emberhez is csatlakozható segítség nagyon sokféle lehet (függ a megjelent szükség természetétől is): Ha „idő” szempontjából nézzük, akkor egy óra, egy nap, egy hét, egy hónap, egy év is lehet a tényleges kapcsolódás ideje (ettől lehetnek kisebb vagy akár nagyobb eltérések is, de ez utóbbiaknak tudottnak, tudatosnak kell lennie). Ha a „közös” munkák a Földön-élőben bekövetkezett változás miatt nem kezdhetőek meg vagy nem folytathatóak, akkor a Segítők (megfelelő engedélyek és előkészítések után, néha akár azonnal is) „leválhatnak” és más számukra Rendelt területre vagy létezőhöz távoznak. A lényeg az, hogy senki sem „kényszeríthető” a Szabadság Világában még arra sem, hogy másokat segítő életet éljen [bár korábban már említettük, hogy egy ilyen passzivitásra irányuló döntés elkezdi az életből való kiírást.] Az „elvárható” és meg is követelendő minden Földön élőtől, hogy az Élethez és Szabadsághoz kapcsolódó ALAP-követelményeknek eleget tegyen (pl ne ártson, ne bántson, szükségtelenül ne korlátozzon), de másokat segítő életre senki sem „kényszeríthető”. A Földön érvényesülő „családi” jellegű kapcsolódások azonban a segítői életek felvállalására ösztönöznek, mindenkit a maga választotta, számára is örömet nyújtó irányokba, támogatva az új irányokat/megújulást is.

 

*****

 

Személyes tapasztalatom, hogy a „leválás” folyamata az, ami jelenleg a legtöbb nehézséget (és félreértést) okozhatja – még abban az esetben is okoz nehezebb lelki és szellemi megértést is igénylő helyzeteket, ha a folyamat „lényegével” tisztában is van az elengedő. Minden részlet az elengedő előtt sem lehet ismert (ahogyan a születés folyamatában lévő magzat sincsen tisztában az édesanyja hozzá kapcsolódó minden folyamatával), az elengedő környezete pedig akár teljes értetlenséggel is kezelheti ezt a fel nem ismert „átszületési/átlényegülési/elengedési helyzetet”. Sokat segít a TUDATOSSÁG és az önmagunk és társaink irányában MEGÉLT SZERETET --- ám a kisebb vagy nagyobb „hullámhegyek-és-völgyek” talán ma még elkerülhetetlenek

[A Földet/bolygót érintően is folyik a kiegyensúlyozása sok-sok területnek (sok minta távozik, mások beépítése/kiterjesztése pedig éppen most folyik), és a kiegyensúlyozások „haladnak a fizikai síkok irányába”. Nyilvánvaló, hogy amikor majd már nem kell „idegen” és „zavaró” minták által is áthatott térben-és-időben megélni ezeket a folyamatokat, akkor sokkal könnyebbé és természetesebbé, reményeim szerint örömteljesebbé is válik majd egy-egy átlényegülési (elengedési és átszületési) folyaMAT (a támogató energiák már a helyükön lesznek a megfelelő összetételben és mértékben).]

 

Lejegyezte OmMÁÁTRé KJ

*****

 

„Első ránézésre” valóban mást mutathat, mint ami a mögöttes vagy valódi lényege. „Illúzió”, „optikai csalódás” --- amivel nincs is baj addig, amíg tudjuk, hogy hogyan nézzünk az adott jelenségre (játék, kreativitást segítő tevékenység – és mint ilyen, valóban a „valóság” része is…) (Ha „tudjuk”, hogy mivel van dolgunk, akkor játék és tanulás…)

Ezt a képet biztosan sokan ismeritek. Ha egy ideig a kép középtájára fókuszáltok, és utána egy fehér lapra/területre néztek, akkor egy másik képet láttok.

Szaxofonos? Női arc?

[Képek: http://fekete.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=213425

homok-szobrok

 

            „A Szabadság Világ Rendjére figyelemmel a másokhoz hozzákapcsoló élő szeretet-szálaitokon át valóban „elküldhetitek” szeretteiteknek is [ezt] a yobbító/gyógyító/átalakító Mintát. Hogy az érintett szerettetek „él-e” ezzel a segítő lehetőséggel, az a Lelkének/Lényének döntése kell hogy legyen. Kérés és/vagy megfelelő engedély nélkül senki sorsútjába nem „avatkozhatunk” még yobbító szándékkal sem, mert az újabb „nehezen kibogozható szálakat”, s talán nem-kívánatos terheket is okozhatna. Arra azonban Lehetőséget ad e Világ Rendje, hogy Segítő Szándékunkat kinyilvánítsuk szeretteink irányába. Szeretteinknek viszont saját yogú döntése az, hogy élnek-e a számukra felajánlott segítői Lehetőségekkel.”

[20090919 III – Továbbított üzenet a gátló minták feloldásáról és átírásáról személyes megjegyzésekkel (2. oldal)]

 

Szent Teréz imája:

„Hozzon a mai nap belső békét a számodra.

 

Bízz az Istenben annyira, hogy tudd,

pontosan ott vagy, ahol lenned kell.

 

Ne felejtsd el a végtelen lehetőségeket, amelyek a hitből erednek.

 

Használd az adottságokat, amelyeket kaptál,

és add tovább a szeretetet, amely megadatott számodra.

 

Légy elégedett abban a tudatban, hogy az Isten gyermeke vagy.

 

Legyen ez a tudat teljesen a tiéd,

és adja meg lelkednek a dal, a tánc, a hála és a szeretet szabadságát.

 

Ez mindannyiunké!”

 

*****

2009. november 18., szerda

 

            Az elmúlt „néhány órában” a Földön [és a Földhöz kapcsolódóan] gyakorlatilag minden „Segítői szerződés és kapcsolódás” ÁtVilágításra és Felülvizsgálatra, Rendezésre került. Kioldásra kerültek az „idejét-múlt” és vagy más módon „nem-illeszkedő” vagy „nem-működő” kapcsolódások [az egy-Én-ek és közösségek vonatkozásában is]. Mindez azt is eredményezte, hogy már nincs „szorongás” egyes területeken a Segítők vonatkozásában [elvezetésre kerültek a „pangó” jelenlétek].

 

Az utóbbi napokban/hetekben többször is megjelent gondolatban/érzésben „HNUM”, a „Megformáló” képe/Jelenléte [20090411 – MAG-szinten II. (3-4. oldal) és 20091108 – Formálódás (2. oldal)]. Ezen egy kissé általában „elcsodálkoztam”, mert „úgy tudtam”, hogy Ő csak „meghatározott Kozmikus Pillanatokban” érkezik egy-egy meghatározott Feladat elvégzésére

(amikor eljön egy ilyen „Pillanat”, akkor az adott Világ meghatározott Erői felvesznek egy olyan Mintát, amelyben tovább kívánnak haladni. Ha ez a Minta „összhangban” van a Kozmikus RENDDEL és az adott Világ Helyi Rendjével, akkor a „Megformázó” [bizonyos Áldások Jelenlétében] egy „szilárd” „formává” segíti az adott Mintát). Emiatt a „Megformázó” inkább „Kozmikus Létező”, Aki csak egy-egy meghatározott Pillanatban lép be egy-egy Világba. Ezért is éreztem „furcsának” ezt az „itt-lévőnek tűnő” Jelenlétét a „Megformázónak”, de egyidejűleg éreztem azt is, hogy „Engedéllyel, a Rendnek megfelelően Van Jelen”.

Többnyire Átvilágítások, Felmérések alkalmával éreztem a SEGÍTŐ jelenlétét. Valamiféle „biztonságot nyújtó” Segítőként Van Jelen egy meghatározott „ideig”, és „Természete” miatt nyilvánvalóan bizonyos „formába öntések” és „megformázások” során nyújthat szükség esetén segítséget. Annyit éreztem még, hogy valami „Kegy-elem” folytán van/lehet Segítőként Ma/Most Jelen a Földön. Akinek „dolga” van Vele, ráérez a Lényére/Szerepére.