|
ÍRÁSAIM |
|
| |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
Írások - 2009 november |
|
20091109 III - KiEgészítések
2011.08.14. 20:47
2009. november 7., szombat, november 8., vasárnap, november 9., hétfő
KiEGÉSZítések
Részlet a 20091102 írásból (8-9. oldal):
„…Amennyiben ti magatokévá teszitek ezt a tizenkét aranyelvet, és lehetővé teszitek, hogy ez az aranyfény ott éljen bennetek, és ragyogással töltsön meg benneteket, azáltal lehetővé teszitek azok számára, akik nem tudják, hogyan találhatnák meg fényüket, hogy megtalálják saját fényüket, és mindenekelőtt az erőt és a bátorságot ahhoz, hogy szembenézzenek sebeikkel és túljussanak a folyamatosan táplált fájdalmaikon, amik egészen addig élnek, amíg sötétség veszi őket körül.
A sötétség nem más, mint a tudás hiánya, a szeretet hiánya. A sötétség tudatlanság.”
Részlet a 20091107 II írásból:
„…Mint emberek a dualitásban, természetesnek veszitek, hogy a jelen cselekedeteitek megváltoztatják a jövőt, azonban a jelen cselekedeteitek a múltat is megváltoztathatják és meg is változtatják. A múlt nincs jobban leválasztva, illetve kirekesztve a jelenből mint a határozatok, amelyeket ma hoztok. …minden, amit csináltok, hatással van a múltatokra, és ennek megfelelően ELTÁVOLITHATJÁTOK mind azt, amit úgy neveztek, hogy TRAUMA, meg HELYTELEN CSELEKEDET, ami évekkel vagy életekkel előbb történt a jelen helyzetetektől. SŐT MINDANNYIAN KÖTELESEK VAGYTOK EZT MEGTENNI!”
Elöljáróban:
Az „idő” és a „tér” [valós] fogalmai még a maga teljességükben általában nem, csak korlátozottan érezhető és érthető meg a ma embere által.
[Ennek egyik fő oka az, hogy] A Föld [néhány más Világhoz hasonlóan] egy sajátosan összetett helyzetbe került bizonyos Őt MaGát ért „sérülések és sértések” miatt, amely azt eredményezte, hogy a MaGa Eredendően megtervezett Tér-Idő-(Működés)Rendszere mellé – néha az(ok) „alá”, „mellé” vagy „fölé”, „köré” – más Rendszerek is felépültek. Mindez egy sajátságosan összetett, és az itt élők számára sokszor értelmezhetetlen kapcsolódásokat és jelenségeket eredményezett. Ennek a Hatásai érzékelhetőek mind „globális” mértekben, mind pedig a csoportos és egyéni életek szintjén.
Való Igaz az, hogy minden a „MOST”, az Örökké Jelen-Való Pillanatban történik és Van Jelen, ám a különböző tapasztalásokba kezdett életek teljesen másképpen értelmezik és érzékelik a „Nagy EGÉSZ-ből” hozzájuk kapcsolódott folyamatokat [egy-egy Világon belül is, és többnyire az egymástól elkülönült Világokban is].
Minden Élet-Rendszerben „A NAGY EGÉSZ” más-más aspektusai és megnyilvánulásai/szintjei tárják fel magukat, és más élhető meg „valóságosként”.
Néha előfordulhat, hogy egymástól eredetileg „távolabb” elhelyezkedő [más alapelvek szerint működő] Világok/világok is kapcsolódásba kerülhetnek egymással. Ezek lehetnek szándékosan megtervezettek és közösen akartak, máskor pedig valamilyen nem-várt Hatás hozza létre ezeket. Itt is megjegyezzük azonban, hogy minden lehetséges és bekövetkez(het)ő találkozás és kapcsolódás oka és gyökere valós, és megismerhető.
A mai napon ahhoz kapcsolódóan szeretnék néhány gondolatot átadni, amely talán zavarokat okozhat ma az „idő” és a „múlt/jelen/jövő” „átírásához” (és ezen át a Felelősséghez) kapcsolódóan.
Való igaz, hogy egyesek eddig (a múltban) is úgy értelmezték a „sors-átírás” lehetőségét, hogy fogtak bizonyos megtörtént tényeket rögzítő feljegyzéseket, és azokat átírták úgy, hogy érdemeket vettek el az érdemeket szerzettektől, vagy éppen terheket testáltak olyanokhoz, akiket azok valósan (eredendően) nem terheltek [ezzel gyakorlatilag „kívülről” sértettek meg bizonyos mások által eltervezett és elindított, megélt folyamatokat]. Néhányan „hamisításnak” mondanák ma ezt, míg akik ezeket megtették, azok így „gyökereket” vagy „(lét)-jogosultságot” igyekeztek szerezni egyes területeken.
Ha „szorosan” vesszük, akkor ez is „átírása” a „múltnak/jelennek/jövőnek”, csakhogy annak egy olyan – jövőbeli „feladatot” is [kiegyensúlyozandót, yóvá-tenni-valót] teremtő formája, amely nem azonos azzal, amit a SZERETET úgy végez el, hogy meggyógyít fájdalmakat és traumákat, és ezzel a VALÓS megtisztítással és gyógyítással [felfényesítéssel] FELSZABADÍT és MEGERŐSÍT, ÉPÍT minden érintettet.
Akkor, amikor a Szeretet Valódi Erejétől vezérelve,
felismerve és megbánva, kiyavítva korábbi tévedéseinket
[és/vagy teljes szívünkből megbocsátva azoknak, akik korábban egy adott helyzetben ártottak/tévedtek]
árasztjuk a szeretet gyógyító/kiegyensúlyozó Fényét és Erejét egy „korábbi” Élet-helyzetre
[a Valóság egy adott területére],
akkor a Szeretet Ereje VALÓDI Gyógyítást/Átírást végez,
mely kiHat minden [közvetlenül, vagy valamilyen más módon közvetetten érintett] résztvevőre
(hiszen AZ EGÉSZ is tisztul/gyógyul/Épül a Szeretet erejének ilyen használata által).
Amikor azonban valaki a Szeretet VALÓDI jelenléte nélkül az „elméje” által átírásra kijelölt területeket módosítgatja – esetleg saját önös vagy csoport-érdekből – figyelmen kívül hagyva mások (és így „az Egész”) yogos igényeit és érdekeit, akkor egy olyan „átírás” keletkezik, amely „később” megjelenhet és meg is jelenik majd egy másik élethelyzetében, hogy TÉNYLEGES rendezést és gyógyítást/kiegyensúlyozást kérjen. [A Föld is olyan Világ, amely „családi” minták szerint épül fel, méghozzá a „KRISZTUSI Család Szeretet-Mintái” szerint. Amennyiben az „átírás” csak valamilyen árnyas vagy sötétebb rész „áttologatását” vagy „szőnyeg alá seprését” jelenti, azzal a családon belüli „össz-Fény nem növekszik”, és egy létező probléma vagy hiány megoldása eltolódik. Az ilyen „át-terhelések” és „leárnyékolások” következményei pedig MIND visszatérnek a torzító/korlátozó Hatásokat elindított Létezésekhez.]
Az elindított Hatás visszatér az elindítójához, és többnyire „felnagyítva” (jól láthatóan) megmutatkozik a másokat ténylegesen segítő volta, vagy pedig a mások számára sértő megnyilvánulás.
E Földön élve figyelemmel kell lenni a Földön SzeRvesen érvényesülő, a Föld-megtestesítette (gyakran korról korra is bizonyos mértékben módosuló)[Kozmikus] működésekre. Volt már szó korábban is arról, hogy vannak a Földön is olyan „ALAP”-elvek, amelyek „Érinthetetlenek” [az Élet és Szabadság Szentsége, valamint a Szeretet Törvénye], és vannak olyanok, amelyek egy „fejlődési ívet” rajzolnak meg az egyes Föld-korszakokban haladva. Ha a Szeretet nézőpontjából közelítitek meg a dolgokat, akkor viszonylag gyorsan rá lehet érezni arra, hogy milyen megnyilvánulás szolgálja a lehető legteljesebben az adott Világban, korban és körülmények között a Szeretet érvényesülését.
Figyelemmel kell lenni (különösen a Küldötti Feladatokat teljesítettek esetében ma még) arra is, hogy, ami egy másik Világban/világban [egy Magosabb Tudás- és Szeretet-szint mellet] működő gyógyítás és Hatás, az lehetséges, hogy a Föld [és SzeRves-földi] mostani érettségi fokán és átalakuló állapotában károsan is Hathat. [Ezért szükséges és fontos ma szinte „minden kérdésben” a Földanya támogatását és vezetését is kérni – hogy a Földanya szükség esetén még „időben” megértethesse a nem-megfelelő módszert vagy eszközt használóval, hogy hagyjon fel azzal az úttal, illetve hol és miben változtasson rajta.]
A Szeretet-vezette és az Élő Rendnek megfelelően történő Átírások esetében lehetséges, hogy a kiárasztott/elindított Rendezési szándék majd valamilyen fizikai „yóvátételt” is kivált, hogy az Átírás „teljes” lehessen, a Létezés minden érintett szintjén végbemenjen.
Még: [20091109 II – Pusztai Orsolya üzenete]
[Amikor MaGosabb ÉN-em elkezdte a „felkészítésemet” a „jelen életemben” (2004-2005), „Júdás történetén” vezetett végig. „Minden részletében” fel kellett tárni és meg kellett érteni azon bukás és tévedés „MaGunkban rejlő”, és a tőlünk tulajdonképpen „függetlenül” jelenlévő, másokból eredt okait, a Magunkban és másokban létrejött Hatásokat. Mind a MaGunk felelősségének, mind a mások felelősségének felismerése hozott sok fájdalmat, amelyek oldása napokat, heteket, akár hónapokat is igénybe vehetett. „Idő” kellett a feldolgozáshoz és ahhoz, hogy tudatosan és tiszta szívből megbocsáthassunk és bocsánatot kérjünk, és minden érintett létezési szinten elvégezhessük a(z általunk elvégezhető) szükséges kioldásokat/tudatosításokat és gyógyításokat, tényleges „yóvá-tételeket és kiyavításokat”. KJ]
*****
Vannak olyan más Világokból érkezett Segítők, Akik a Földanya Engedélyével érkeztek a Földre, s hozhattak – bizonyos gyógyítási feladatok elvégzésének idejére – „idegennek” minősülő eszközöket. Ezeknek – ha a Földanya úgy rendelkezik – távozniuk kell, és nem használhatóak más célra, csak arra, amire érkeztek. Más „Világok” Magosabb Tudásai – ha azt a Föld Rendjének megfelelően használták – hozott Áldást a Földre, míg az E Világba nem illeszkedő alkalmazás komoly válságokat és sérüléseket okozott.
Meg kell értenie minden ma Földön élőnek [akár ’Eredendő’ létezője a Földnek, akár csak ideiglenesen itt tartózkodó Segítője], hogy itt-tartózkodásának ideje alatt a Föld Rendje szerinti élete az, amely számára (is) „végtelen lehetőségeket” nyújthat. Tudását E Föld Rendjének megfelelően használva ÉPÍT, míg a „nem-illeszkedő tudás-használat” pusztít, leépít.
Sok olyan „tudás” kavarog ma még a Föld életében, melyek megfelelő alkalmazására a Föld emberisége nem érett meg. Nagyon nagy ezért a Felelőssége minden MaGosabb Tudással Rendelkezőnek atekintetben, hogy a Földanyával Egyeztetve felmérje, hogy Tudása mely része osztható meg ma már másokkal, és melyek azok, amelyek befogadására ma még nem érett meg a Föld és az itteni Élet/ember.
*****
Már írtunk róla, de ismét megemlítem: azt tapasztaltam az utóbbi időben, hogy amikor az Őrzők befejeznek egy munkát, ezt az alábbi „mozdulatsorral” is jelzik: [1] kezeiket széttárják és kört alkotva a mellettük lévő társaik tenyeréhez érintik a tenyerüket (olyan a mozdulat, mint amikor egy tükör felszínéhez {„önmagunk képéhez”} érintjük a teljes tenyerünket). [2] Ezután kezeiket szívük tájékán összeérintik, [3] majd még egyszer összeérintik a mellettük lévő társaikkal a tenyereiket (kört alkotnak, elbúcsúznak), [4] és ezután felveszik a maguk természetes testtartását. [E mozdulatsort elvégezve mindenki ráhangolódhat a „jelentésére” is. Bennem olyan érzéseket váltott ki, hogy „Mind Egyek Vagyunk”, „Mind Egyek Vagyunk a Szeretetben”, „A Szeretet EGY”, „Minden EGY”.]
Akár „párban” is elvégezhető ez a mozdulatsor, és akkor is, amikor „testileg” csak MaGunkban végeztünk munkát a [Szellemi] Segítőinkkel.
Lejegyezte OmMÁÁTRé KJ
www.omah.extra.hu
| |
|
|
|
A mai napra: |
|
„A valóság nemcsak az, amit a szem lát, és nemcsak az, amit a fül hall és a kéz meg tud fogni, hanem az is, ami rejtve marad a szem és a tapogató ujjak elől, és csak annak fedi fel magát néha, egy-egy pillanatra, aki a lelki szemével keresi, aki belülről tud figyelni és hallani, és képes a gondolataival tapintani.”
| |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|