|
ÍRÁSAIM |
|
| |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
Írások - 2009 november |
|
20091108 - Formálódás
2011.08.14. 20:51
2009. november 7., szombat
„MaG-Formálódás”/Megformálódás
Előzmény:
„2009.11.07.16:45
Kértük a Föld MagŐrzőinek Helyeit Átvilágítani.
Kérjük a Föld MagŐrzői Helyeinek felszabadításait, a FÖLDET/Földet nem szolgáló MAGŐrzői Minták kivonásait, átfordításait.
Om- Mát- Ré- Heru”
2009. november 7., szombat, 20.11.
Kértük a Földanyát/GAIAT, KRISZTUST és a MindenHatót, hogy készítsék elő a szükséges és lehetséges „Kivonásokat” [Átadásokat/Váltásokat] és „Átfordításokat”. [20091003 – Átadás, Váltás II.]
A Föld MAG NEMZETSÉGÉBŐL és a többi NEMZETSÉG MaG-ŐRZŐiből bizonyos Minták eltávozhatnak az elmúlt időszakokban elvégzett Kiegyensúlyozódásoknak köszönhetően. Fontos része volt ennek a [Föld egészét érintő] Kiegyensúlyozódásnak a Földanya SZÍVE/IGAZSÁGA ismételt PONT-os beHangolása, majd ezt követően a Földi Szív-Utak ismételt működésbe lendítése, valamint a Föld Szív-Útjainak összeHangolása a kapcsolódó Kozmikus Szív-Utakkal.
Mindezen munkák megtörténte szükségessé és lehetővé is tette és teszi azt, hogy mindazon Minták és Létek, melyek a már elvégzett munkák előkészítését és a megfelelő beilleszkedéseket „ideiglenes jelenlétükkel” „Támogatták és Segítették”, visszakerüljenek a MaGuk helyére [egy részük kivonódik a Földről, másik részük pedig visszakerül a Rendelt helyére a Földön].
Kevéssel este 8 óra előtt test-lélek-szellem-Egységében a Szíven és a Tényleges Léten és Jelenléten át Legfelsőbb ÉN-ünk vezetésével kapcsolódva a Földanyához/KRISZTUShoz és a MindenHatóhoz, kértük, hogy a Földanya és KRISZTUS „jelöljék ki” a Most eltávolítandó [illetve Rendezendő] Mintákat stb.
Kevéssel 8 óra előtt a Földanya SZÍVének Szakrális Terében elhelyezkedve kezdődött el a „szertartás és munka”.
A Földanya MAG NEMZETSÉGE, valamint a körben elhelyezkedő NEMZETSÉGI ŐRZŐK Átadták KRISZTUSnak és a Földanyának a „Távozásra kijelölt Mintáikat”. Az Átadás Pillanatában/Pillanatát követően valamennyi ŐRZŐ felvette a MaGa Tiszta és Teljes Rezgését, és innentől kezdve ezt a Hangot és Rezgést tartotta szigorúan.
KRISZTUS és a Földanya ÁtVilágították az átadott „csomagokat” [az ŐRZŐK egy-egy „kristályba” vagy „gyöngybe” helyezték el a Kivonásra Rendelt Mintákat], majd a Földanya MAGA Szív-Útjában átadásra került ez az együtt is egy meghatározott alakzatba elrendezett „csomag” a MindenHatói REND Képviselőjének. Ezzel ezek a „Minták” „Hivatalosan” „Kivonásra” kerültek a FÖLDRŐL/Földről.
Ahogyan említettem, a MAG és a MaG-ŐRZŐK mindeközben szigorúan tartották a MaGuk Hangját/Rezgését [és ezzel az ÖSSZHANGOT, Egyensúlyt!]. Egy kis „idő” múlva a Földanya SZÍVének „középpontjából” elindult egy Fényként is megjelenő pulzálás vagy rezgés: először a MAG-ban körbe-körbe (néhány „kört írt le”) („kívülről figyelve” az „óramutató járásával megegyező irányban”), majd továbbterjedt a körben álló NEMZETSÉGI MaG-Őrzőkre (ugyanúgy egy körben pulzáló Fény-Mintát mutattak, ahogyan a MAG tette). „Pár kör” után egy „szinttel kintebb” terjedt a rezgés, majd „néhány kör” után még kintebb --- és így tovább, amíg valamennyi „Birodalom” és „Létező”, „Terület/Hely/Őrző” átvette ezt a „szabályos” „ritmust és pulzáló Fény-rezgést”.
Amikor mindenhová eljutott ez a rezgés és minden Érintett és Hely felvette a MAG-ból kiáradt mintát és harmóniát/Rendet, a „pulzáló Fény-mozgás” ugyanazon az „úton”, ahogyan kiáradt, visszahúzódott egészen az „EGY-PONTig”. Miközben ez a visszahúzódó pulzálás volt érzékelhető, a Fénnyel előzőleg átHatott területeken MEGMARADT egy FÉNY és Hang/Rezgés formájában az általuk átvett Rezgés vagy Minta. Amikor a visszahúzódó Fény-pulzálás abbamaradt, „Csend és Nyugalom, Egység-Érzet-és-Tudat” Hatotta át az Időt-és-Teret egy ÚJ, a Földanya Szívéből Kiáradt Mintával/Fénnyel.
Ekkor ezen az Új Energia-Mintázaton mintha „ellenőrző Fények” futottak volna itt is, ott is. Olyan „érzés” volt, mint amikor egy fazekas elkészít egy edényt, és az „agyag” elkezd száradni. A fazekas még átnézi, ellenőrzi, hogy van-e esetleg rajta valamilyen repedés vagy kiálló rész: az előbbit egy kis nedves agyaggal javítja, a felesleget pedig szépen eltávolítja. Ezek a „kiégetés” előtti utolsó simítások.
[HNUM: A termékenység istene. Tiszteletének középpontja Elephantiné szigete, de kultusza egész Egyiptomban és Núbiában is elterjedt. Az ókorban kosként ábrázolták, vízszintesen fekvő, kerek szarvakkal, később pedig kosfejű ember alakjában. Apja Nun volt, a lánya Anuket. Menhitet, Szatiszt, Néithet és Nebtuut tartották feleségeinek. Segédkezett a szüléseknél. Agyagból embert formált a fazekaskorongon. Lelki hasonmása (Ka), az emberi sorsokat irányította. A görög-római korban demiurgoszként tisztelték, aki fazekaskorongon formálta meg az egész világot. A hiedelem szerint Hnum adta a vizet, őrizte a Nílus forrásait (jelzője: "a Nílus-Küszöbök ura"), mint harci istenség elhárította az ellenség támadásait. Mivel a "kos" és a "lélek" (ba) az egyiptomi nyelvben azonos hangalakú szó, azt tartották, hogy Hnum testesíti meg sok istennek a lelkét (pl. Geb). Mint demiurgosz Ptahhoz állt közel ("Hnum megformált, Ptah pedig megteremtett téged"). Később Amonnal, Rével és Szobekkel azonosult.]
„Tudjuk” azt, hogy a látszólag sűrű és szilárd „anyag” „belül” nagyon is „légies és tágas” --- a munka ezen fázisában a „külső” ellenőrzések elvégzése után Mi MaGunk is ennek a megformázott energia-mintának a „belsejébe” helyeztük a tudatunkat. „Láttuk”, ahogyan a „belső szerkezetben” „szálak” [kapcsolódások] helyezkednek el az egyes „üres terek” [helyek] vagy „tartalmas terek” [helyek] között. Ezután azt láttuk, ahogyan a „kapcsolódások” elkezdtek „kristályosodni”, és egy adott szakaszban érzékelhetővé vált, hogy a kezdetben „szilárdnak” látszott „kristályok és kristályos kapcsolódások” „rugalmassá”, érzetben szinte „folyékonnyá” is lettek. „Biztosan megtartják” a MaGuk Rendszerét, ám „Növekedésre és fejlődésre, tágulásra” is készek és képesek. [A növekedés lehetősége kapcsán az jutott eszembe hasonlatként, hogy amikor egy anya várja a gyermekét, akkor az anya hasának „bőre” is „tágul, a csontok a maguk „rugalmassága” miatt szintén változhatnak – majd a gyermek megszületése után visszarendeződik az anyai test.]
A „munka” ezen szakaszában „fellélegeztünk” – s csak most tűnt fel, hogy eddig szinte a lélegzetünket is „visszatartottuk”, hogy „ne zavarjuk meg” a Földanya ezen folyamatát.
Visszahelyeztük a Figyelmünket a Földanya Szakrális SZÍV-területére [ahol csak és kizárólag a NEMZETSÉGEK egy-egy kijelölt ŐRZŐJE tartózkodhat és tartózkodik mindig.]
Érzésben [és képben] is megjelent, hogy A MAG-ból „Új Törvény” vagy Szabály „kihirdetése” történik meg. Maga a kihirdetés egyidejűleg a Most megújult Rendszer „kipróbálása” is volt. Ugyanazon az „úton” „látszott” haladni az információ, ahogyan a munka elején a Pulzáló Fény(ek) haladt(ak) a KÖZÉPPONTBÓL a Létezők felé.
A Kihirdetett Törvény összefüggésben volt az elvégzett munkával: a Földanya és KRISZTUS Kijelölték azokat a Létezőket, Akik eltávozhatnak és eltávoznak, illetve azokat is, Akik a Földön belül más Helyekre kerülnek/kerülhetnek. Kevéssel a Kihirdetés megtörténte után KRISZTUS és a Földanya a személyes Szív-utakon minden Érintetthez eljuttatta a hozzá kapcsolódó [Új] Pecséteket.
Mindezek után a NEMZETSÉGEK ŐRZŐI a pár nappal ezelőtt már „látott” módon összekapcsolódtak egy körré: „összeérintették kezeiket”, majd a kezeiket a MaGuk szíve előtt érintették össze, ezután ismét egy körré kapcsolódtak, és végül külön-külön MaGukba Rendeződtek.
A Földön belül a „Terveknek megfelelő” ÁtRendeződések folynak.
Érzésben később az is megjelent, hogy a „Földön belül” folyt folyamatokkal „egyidejűleg” az „ÚJ VILÁGBAN” is folytak a hasonló jellegű [össze]RENDEZŐDÉSEK.
OmMÁÁTRé KJ, Budapest, 2009. november 7., 21.03.
www.omah.extra.hu
| |
|
|
|
A mai napra: |
|
„A valóság nemcsak az, amit a szem lát, és nemcsak az, amit a fül hall és a kéz meg tud fogni, hanem az is, ami rejtve marad a szem és a tapogató ujjak elől, és csak annak fedi fel magát néha, egy-egy pillanatra, aki a lelki szemével keresi, aki belülről tud figyelni és hallani, és képes a gondolataival tapintani.”
| |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|