20091020 - Gy�ngy II.

  2011.08.14. 21:29

2009. okt�ber 19., h�tf�, okt�ber 20., kedd

 

GY�NGY (II.)

 

 

http://csendpillanat.blogspot.com/2008/03/wass-albertigaz-gyngyk.html

Wass Albert: Igazgy�ngy�k

 

Egyszer r�gen, mikor m�g nem volt b�nat,
S a k�k vizekben t�nd�k�lt a hold,
T�nd�r le�ny �llott a tenger partj�n,
S a hab l�gyan, szerelmesen dalolt...

De egy este... messze �szak fel�l
Ork�n had�val �rkezett a t�l,
A t�nd�r s�rt �s f�nyes k�nnyeit
Z�g� tengerbe hullatta a sz�l...

Azt�n elment... a tenger v�rta, v�rta,
�s fodros habja t�bb� nem dalolt.
K�d�s, borong�s, n�ma �jszak�kon
S�t�t viz�n nem t�nd�k�lt a hold...

S a m�lybe hullott t�nd�r k�nnyekb�l
Lettek a f�nyes igazgy�ngy szemek...
A gy�ngyhal�sz n�ha megtal�lja
A m�lybe rejtett t�nd�r-k�nnyeket...

�n is ilyen gy�ngyhal�sz vagyok,
�s verseim az igazgy�ngyszemek...
Egyszer lelkembe zokogott egy t�nd�r
S az�ta n�ha gy�ngyszemet lelek...

(Ifj� Erd�ly 1925)
 

 

*****

 

„Hogy az �kor n�pei a gy�ngy keletkez�s�nek k�rd�s�t kutatt�k volna, arr�l nincs tudom�sunk, maradt re�nk azonban n�h�ny kedves mes�j�k, melyek a gy�ngy sz�let�s�vel foglalkoznak. Minden esztend�ben egyszer, Nisan h� 16. napj�n, mes�lik az indusok, mikor halv�ny r�zs�san kezd derengeni a hajnal, a gy�ngykagyl�k sz�zezrei emelkednek a tenger felsz�n�re, hogy h�jukat kit�rva, egy-egy csepp harmatot felfogjanak.

N�h�ny perc �s a rengeteg kagyl� egyszerre z�rja tekn�j�t, majd vissza s�llyed a m�lybe. A felfogott ragyog� harmatcseppek pedig szel�d f�ny� gy�ngy�kk� v�ltoznak �t.” [Forr�s: http://mek.oszk.hu/03000/03090/html/02.htm ]

*****

 

http://gondola.hu/cikkek/60325

A gy�ngy-szer� k�pz�dm�nyekre Buddha �s sz�mos jelent�s buddhista nagymester hamvai k�z�tt bukkantak. A buddhista szeml�let szerint a gy�ngy�k a magas szintet el�rt mesterek spiritu�lis �rt�keinek, egy�tt�rz�s�nek az „esszenci�i”. Az ilyen erekly�ket a vil�gon mindenhol sztup�k, templomok �s kolostorok szent�lyeiben �rzik.

*****

 

http://www.korosi-emlekpark.hu/hun/ereklye.php

Csod�s ereklyegy�ngy�k

2500 �vvel ezel�tt, miut�n a Szk�ta B�lcs Buddha, a Megvil�gosult, elhagyta test�t, hamvai k�z�tt tan�tv�nyai csod�latos m�don gy�ngy�kh�z hasonl� erekly�ket tal�ltak oly nagy mennyis�gben, hogy nyolc v�z�t t�lt�ttek meg vel�k. E felbecs�lhetetlen �rt�k� kincseket elosztott�k India nyolc nagy kir�lya k�z�tt, akik nyolc sztup�t �p�tettek az erekly�k elhelyez�s�re �s tisztelet�re. Buddha eredeti erekly�ib�l az id�k folyam�n csod�latos m�don �jak sz�lettek, s �gy sz�mban megsokszoroz�dtak, �s eljutottak minden buddhista orsz�gba.

            Sem a hamvak k�z�tt tal�lt ereklyegy�ngy�k l�trej�tt�re, sem pedig csod�s szaporod�sukra nincs term�szettudom�nyos magyar�zat. Hogyan ker�lnek bizonyos emberek hamvai k�z� e gy�ny�r�, f�nyl�, apr� gy�ngy�k, melyek ragyog� sz�nekben pomp�znak az anyagelv� szeml�let sz�m�ra megoldhatatlan rejt�ly.

A buddhista magyar�zat �gy hangzik: Az ereklyegy�ngy (tibeti�l: ringszel) a szellemi megval�s�t�s anyagi esszenci�ja. L�trej�tte a szem�ly magas szint� szellemi megval�sul�s�nak k�sz�nhet�. A megvil�gosultak v�gtelen egy�tt�rz�s�b�l sz�letik az�rt, hogy jelenl�t�k hal�luk ut�n is el�rhet� legyen sokak sz�m�ra.

 

Mi az ereklye?

Ha erekly�re gondolunk, hajlamosak vagyunk olyan holt, �lettelen �s esetleg nem tetszet�s dolgokra gondolni, mint ruhadarabok, csontok vagy fogmaradv�nyok. Ezek az erekly�k nem ilyenek. Amikor egy szellemi vezet�t elhamvasztanak, sz�p, gy�ngyszer� krist�lygoly�kat lehet tal�lni a hamvak k�z�tt. A tibetiek ezeket ringszelnek h�vj�k. Ezek az ereklyegy�ngy�k k�l�nlegesek, mivel a szellemi mester kvalit�sainak l�nyeg�t tartalmazz�k. Az � bels� tisztas�ga jelenik meg ereklye alakj�ban. Az igazi mesterek nem besz�lnek k�pess�geikr�l. Az erekly�k fizikai bizony�t�kai annak, hogy egy tan�t� megval�s�totta �let�ben az egy�tt�rz�st �s a b�lcsess�get.

 

*****

Mt 7,6:

„A szent dolgok

Ne adj�tok a szent dolgokat kuty�knak, �s gy�ngyeiteket ne dobj�tok a diszn�k el�, nehogy eltaposs�k azokat l�bukkal, �s megfordulva sz�tt�pjenek titeket.”

 

*****

 

http://www.thesecret.hu/node/171

A l�lek �neke

Kelet-Afrik�ban van egy t�rzs, ahol a gyerek megsz�let�s�nek idej�t nem a vil�graj�vetel�nek napj�t�l, s�t nem is a fogantat�s napj�t�l sz�m�tj�k. E t�rzs sz�m�ra a sz�let�s kelte azt a napot jel�li, amikor a leend� anya el�sz�r gondol majdani gyermek�re. Az anya, amikor �gy �rzi, elj�tt az ideje, hogy gyermeke legyen, elvonul az erd�be, �s mag�nyosan �l egy fa alatt mindaddig, am�g bens�j�ben meghallja gyermeke �nek�t.
Amint ez megt�rt�nt, az anya visszat�r a faluj�ban, �s megtan�tja az �neket a leend� ap�nak. Ezut�n ezzel az �nekkel h�vogatj�k a gyereket. Miut�n a gyerek megfogant, az asszony a m�h�ben hordott kisbab�nak �nekel, �s megtan�tja a dalt a falu b�b�inak �s �regasszonyainak, akik a vaj�d�s alatt �s a sz�let�s csod�latos pillanat�ban ezzel az �nekkel k�sz�ntik a gyermeket.
A sz�l�s ut�n valamennyi falubeli megtanulja az �jsz�l�tt �nek�t. Ez a dal ezut�n �lete minden fontos pillanat�ban elk�s�ri. Ezt �neklik neki, amikor valami baja esik, ez�t �neklik gy�zelmek, szertart�sok, felavat�sok alkalm�val vagy a h�zass�gk�t�si cerem�ni�n. Amikor �lete v�g�n szerettei �sszegy�lnek a hal�los �gy�n�l, utolj�ra hangzik fel a dal.

Jack Kornfield

*****

 

BOTTICELLI: V�nusz sz�let�se

 

*****

 

http://hu.shvoong.com/books/mythology/1665512-csongor-%C3%A9s-t%C3%BCnde/

V�r�smarty Mih�ly: Csongor �s T�nde

[„1830-ban keletkezett: m�faja: dr�mai mesej�t�k. A t�rt�n�s ideje egy nap, de ezt a szerz� szinte kozmikus m�ret�v� n�velte. Helysz�ne kett�s: t�nd�rvil�g �s val�s�g. Csongor nem l�phet be a t�nd�rvil�gba, T�nde pedig a val�s�gba. Csak a kertben tal�lkozhatnak. (val�s�g �s a meseorsz�g hat�r�n)…”]

 

http://www.mek.oszk.hu/01000/01010/01010.htm

Pet�fi S�ndor: J�nos vit�z

 

„T�nd�rorsz�gban csak h�re sincs a t�lnek,
Ott �r�k�s tavasz pomp�j�ban �lnek;
S nincsen ott nap kelte, nap lenyugov�sa,
�r�k�s hajnalnak j�tszik piross�ga.