20090904 II - Csal�d-gy�gy�t�s II.

  2011.08.15. 00:03

2009. szeptember 4., p�ntek

 

Csal�d-Gy�gy�t�s II.

 

            Egy nagyon egyszer� k�ppel kezdem a mai �r�st, �s �gy tal�n k�nnyebben meg�rthet�v� lesz mindaz, amit a sorokban �s a sorok „k�z�tt” szeretn�nk le�rni.
 

            El�zm�nyk�nt megeml�tem, hogy „sz�momra” a „MINDEN”, Akib�l Minden Ered, „N�nem�” [mert MAG-�b�l Ad �letet]. [Ez a „n�nem�s�g” itt most csak �s kiz�r�lag azt jelzi, hogy „MAG�B�L ad �letet”, MAG�B�L teremt �j �letet.]

            Amikor a „MINDEN” arra a „gondolatra” �bredt, hogy „k�l�nb�z� min�s�geket” (majd k�l�nb�z� form�kat) terem(t), valamik�ppen „megosztotta” „MAG�T” „Egym�st-kieg�sz�t�” „R�szekre” (vagyis olyan „R�szekre”, Akik EGY�TT-EGYK�NT teremtik az �j Form�kat). „Sz�momra” „ez az a PONT”, ahol az �S-TEREMT� (a „MINDEN”) „N�” MAG�B�L „MAGA mell�” „TeremT� T�rsnak” ad �LET-et, Aki az „ATYA”, az „EGY” --- vagyis „Akinek” a K�zrem�k�d�s�vel/Seg�ts�g�vel FORM�T ad a sz�let� �j „Egyedi” �leteknek.

 

„TeremT� T�rsr�l” l�v�n sz�: EGY�TT „n�pes�tik be” �s „Hatj�k �t” Teljess�g�ben a „Teret”.

 

            Ha a „MINDENT”-t (mint �s-Ered�t, ANY�T) tekintj�k, akkor „T�rs�val”, a Bel�le Eredet EGY-gyel (ATY�VAL) tulajdonk�ppen „�tHatj�k” a Teljes Teremtett VIL�GOT, amely a „Form�k” miatt „v�ges”, �s m�gis (a Lehet�s�gek miatt) „V�gtelen”.

 

Mindig – �s minden „szintet” �rint�en – az „Atya-�s-Anya-Egy�ttes-Erej�t�l/Min�s�g�t�l” f�gg, hogy „mekkora” „teret” k�pesek EGY�TT �LETTEL �THATNI/Rendezni.

 

            Ha az „Atya” �s „Anya” „k�z�s teremt�sbe kezd”, EGY�TT kijel�lik a k�z�s �let-t�r „k�zep�t” (Tengelyeit), �s ez a k�z�ppont (Ered�, Tengelyek) meghat�rozza azt a Teret, amelyet Egy�tt �lettel/Renddel/F�nnyel/Sz�ps�ggel t�ltenek meg. K�Z�S EREJ�K Hat�rozza meg, hogy „MI-t” k�pesek �tHatni, milyen „k�rt”/”g�mb�t” [vagy esetleg m�s szakr�lis form�t] k�pesek MAGUKB�L KIINDULVA „megrajzolni” [�s azt�n azt „bel�l” milyen „tartalommal/Renddel” k�pesek megt�lteni/Rendezni].

 

[Ha a k�rz�vel megrajzolt k�rt n�zz�k, akkor a (l�that�) k�rz�vel kijel�lj�k az „ered�t”, majd a k�rz� k�t hegye k�zti (l�thatatlan) „t�vols�ggal” elkezd�dik a l�thatatlan l�that�v� (form�v�) nyilv�n�t�sa.]

 

„K�r” �s „Egyenes”

 

            Az „Any�b�l-Aty�b�l” eredt „Rend” teh�t maghat�rozza a „k�z�ppontot”, ahonnan a K�z�s teremt�s elindul, �s meghat�rozza a „t�vols�got/teret” is, melyet ez a „h�z” k�pes a MaGa Rendj�vel �thatni [Megnyilv�nult Egys�g�t fenntartani, az Egys�get �sszetartani].

 

            A „PONT”, ahonnan a teremt�s megindult, egy „koordin�ta-rendszer” k�z�ppontja, melynek meghat�rozott „tengelyei” is vannak. [Ez az �nMaGra ismer�sb�l is ered: amikor MaG�ra ismer az �N, akkor „elhelyezi MaG�t” a t�rben/id�ben: amerre ir�nyul, az az „el�re” – nyilv�n az �tellenben l�v� „ir�ny” a „h�tra”, majd meghat�roz�sra ker�l a lent-�s-fent, jobbra-�s-balra, kint-�s-bent, �s mindez a „Most”-ban (id�) --- �s ekkor m�r „kezdet�t is vette az adott Teremt�s”.

 

            Ma arra teszek k�s�rletet, hogy a „f�rfi” �s „n�” „t�masz” �s „�sszetart�” erej�t jobban megvil�g�tsuk, �gy a fenti k�pek is ezt seg�tik.

            Az Egym�st-Kieg�sz�t�s�g Vil�gaiban (amilyen a F�ld is) a FORM�Kban �l� �let megteremt�s�ben az Egy�tt EGYET alkot� Teremt�-R�szek [F�-Szab�ly szerint] k�z�sen vesznek r�szt. [„Kiv�telekbe” most nem megy�nk bele – hiszen a c�l �ppen az, hogy az Egym�snak-P�rjai ism�t a MaGuk Eredend� Szerep�re �s P�rjukra ismerjenek, �s ennek megfelel�en Rendez�djenek.] Ezek az Egym�st-Kieg�sz�t� R�szek ugyanakkor pedig MaGuk is EGYEK �s Egyediek --- �j �let /forma Megteremt�s�ben azonban EGY�TT EGYEK.

 

            Amikor az Egym�snak-P�rjai „�sszeh�zasodnak” [egy meghat�rozott pontban �sszekapcsol�dnak], akkor egym�s ir�ny�ba �s a t�bbiek ir�ny�ba is egy olyan kinyilatkoztat�ssal �lnek, hogy egy �j Csal�dot k�v�nnak L�T-re hozni, amelyben a n� asszonny� majd any�v�, a f�rfi f�rjj� �s ap�v� is lesz. A P�r egy�ttes k�pess�gei �s adotts�gai hat�rozz�k meg, hogy „meddig” terjed majd a „k�r�k/g�mb�k” (h�zuk), �s azt milyen min�s�ggel �s rend szerint t�ltik meg �lettel.

A „k�z�s teremt�s�k” elindul�sakor egy�ttes/k�z�s k�pess�geiknek �s adotts�gaik megfelel�en egy „Lehet�s�g-k�rt/g�mb�t” h�znak maguk k�r� k�pzeletben, amit Egy�ttes Erej�kkel valami �j �s Saj�tos, csak r�juk jellemz� k�z�s teremt�ssel t�lthetnek meg.

Ebben a pillanatban tulajdonk�ppen asszony �s f�rje EGGY� lesznek, �s k�z�s erej�k (a k�r sugara) hat�rozza meg a „meddig”-et. [Mintha a keresztre sz�gezett kezekkel �ppen ezt az �lel�st �s t�maszt k�v�nt�k volna egyesek megakad�lyozni az „Atya Fia” eset�ben.]

 

Ezt k�vet�en a „f�rj”-et �gy k�pzelhetj�k magunk el�, mint aki a k�z�ppontban maradva �s a „tengelyt” megtartva tulajdonk�ppen [„karjaival”] maga a megrajzolt k�r hat�ra is,

 

            � „tartja” ezt a k�z�s teret”, melyben a p�rja „mozog”, �s amelyben asszonya a k�z�s teremt�seiket egym�shoz is rendezi. Asszonya gondoskodik arr�l, hogy a csal�don bel�l az egyes r�szek kiegyens�lyozottak legyenek/fejl�djenek, �s egym�ssal is �sszhangba ker�ljenek.

            Nagyon j�l megfigyelhet� sok �llatn�l ez a term�szetes rend: a madarak k�z�tt is t�bb esetben a h�m mad�r feladata az �let-t�r el(�)k�sz�t�se. F�leg a k�lt�z� madarakn�l azonban a p�rok m�r k�z�sen rakj�k �s rendezik a f�szk�ket, �k jobban „id�h�z k�t�ttek”…

 

            Amikor a csal�dban a f�rj a hely�n van �s tartja a „tengelyt”, �s ezzel „v�delmez�en k�rbe�leli” csal�dj�t, az asszony a Harm�nia �s Rend megteremt�s�re ford�thatja figyelm�t/erej�t, minden erej�vel a k�z�s �let-teret rendezi �s tartja �ssze. Ha b�rhol valami kis hi�ny vagy kiegyens�lyozatlans�g keletkezne, az asszony azonnal odafordul �s [MaGa vagy p�rja seg�ts�g�vel] RENDET tesz --- �s ezzel az EG�SZ is ism�t Rendezett� lesz.

            Egy csal�d Rendje �s Egys�ge megbomolhat az�rt is, mert az asszony nem �gyel a bels� �sszetart� er�re, �s az�rt is, mert a f�rj elmozdul a F�-tengely�vel, �s m�r nem �leli k�rbe a csal�dj�t.
 

            Ha az asszonyban jelenik meg az �sszetart� er� megboml�sa, rendszerint asszonyt�rsai sietnek a seg�ts�g�re, hogy meger�s�ts�k a saj�t Mint�j�ban/m�k�d�s�ben.

Leggyakrabban azonban az asszony elmozdul�s�nak oka a „t�masz meggyeng�l�se”. Az asszonyok nagyon gyorsan meg�rzik t�bbnyire, ha „vesz�ly fenyegeti” a csal�d �ps�g�t, �s ilyenkor (ha ennek oka a p�rjuk elmozdul�sa) „gyorsan kell l�pni�k” a t�rsuk megseg�t�se �rdek�ben. 

R�gebben nagy seg�ts�g volt ilyen esetekben a t�gabb csal�dban megl�v� id�sebb asszonyokra �s f�rfiakra t�maszkod�s lehet�s�ge, a b�lcsebbek tan�csai, akik m�r szint�n �ltek meg – s gy�gy�tottak meg – hasonl� helyzeteket.

 

            Nagyon neh�zz� v�lik egy csal�d/h�z egyben-tart�sa akkor, ha a t�masz [k�z�ppontot/tengelyeket megtart� �s �t�lel�] f�rj elmozdul a hely�r�l. Ha nagy volt a baj, akkor a n�k/asszonyok is �tvett�k id�legesen a saj�t csal�djukban (vagy seg�ts�gk�ppen m�s csal�dj�ban) ezt a szerepet. Ez azonban mindig csak id�leges seg�ts�g lehetett, �s ha egy meghat�rozottan r�vid id�n bel�l nem ker�lt vissza a f�rj a hely�re, a csal�d t�bbnyire m�lyen s�r�lt �s sz�tesett [puszt�n azon egyszer� okn�l fogva, hogy a p�r K�Z�SEN, a MaGa Egy�ttes erej�re alapozva ind�tott k�z�s teremt�st, �s ha „m�s” l�p be az elmozdult hely�re, az nem p�tolhatja a kiesett saj�tos er�t teljesen. Egy ilyen „fesz�lts�g” csak r�vid ideig tarthat� fenn a csal�d m�ly s�r�l�se n�lk�l.]

            Ha teh�t a csal�d „tengely�t” �s „�v� karj�t” k�pez� f�rj elmozdul, az asszony fokozza a csal�dot �sszetart� erej�t, hogy EZZEL SEG�TSE P�rj�t vissza a MaGa hely�re. EZZEL SEG�THETI. Ha a t�rsa v�gleg kiesik, akkor egy id� ut�n az asszony [eredeti] csal�dot �sszetart� ereje is elv�sz, �s valami olyan „mozg�sba kezd a rendszer”, amely tal�l valamilyen „k�z�ppontot”/tengelyt, amelyhez ism�t igazodhat.

 

            Voltak olyan asszonyok, akik �gy d�nt�ttek, hogy MaGuk v�lnak megcsonkult csal�djaik „tengely�v�” is. Voltak k�z�l�k, akik „szinte” k�pess� is lettek MaGuk t�massz� �s �sszetart�v� is lenni hatalmas �ldozatok �r�n, �m „p�r-talann�” lettek.
 

N�h�nyan „megbirk�ztak” ezzel a helyzettel, m�sok nem… Elfogadhatt�k MaGukban mint az „adott k�r�lm�nyek k�z�tt v�laszthat� lehet�s�gek k�z�l a legjobbat”, de tudj�k mindannyian j�l, hogy egy Rendes P�rral minden k�nnyebben �s boldogabban mehetett volna…

 

            Mi az asszony Rendelt feladata? �sszetartani a csal�dj�t, seg�teni a megjelen� kiegyens�lyozatlans�gok old�s�t/meggy�gy�t�s�t [harmoniz�l�s].

            Mi a f�rj feladata? Biztos t�masz�v� lenni asszony�nak �s csal�dj�nak, akire asszonya �s csal�dja mindig sz�m�that.

            Ma az asszonyok azzal seg�thetik a f�rjeiket, hogy a t�l�k telhet� legteljesebben ell�tj�k a MAGUK csal�dot �sszetart� feladat�t. Ennek az �sszetart� er�nek a megnyilv�n�t�s�val tudj�k a legjobban seg�teni t�rsaikat abban, hogy azok visszailleszkedhessenek a MaGuk „Tengely�be”/hely�be, �s ott „biztons�gosan r�gz�thess�k” MAGukat.

            Ha bele-�reztek ebbe a helyzetbe, akkor szinte tapinthat� a n�k/asszonyok er�fesz�t�se az EGYBEN-tart�sra, �s az ezen k�rben l�v� f�rfi �s f�rj „fesz�l� pr�b�lkoz�sa” arra, hogy beillessze MaG�t a Rendelt hely�re. Mint amikor egy f�rfi er�s sz�lben igyekszik vissza�rni a h�z�hoz, mert tudja, hogy ott m�r „biztons�gban” van �s ott Rend van. Egy ilyen helyzetben �REZHETI a f�rj az asszony �sszetart� erej�t „ellene ir�nyul�”-nak, mert nem tudja m�g pontosan megk�l�nb�ztetni az er�-Hat�sokat. „Neh�zs�g�t” nem az asszonya „jelenl�te” okozza, amellyel �sszetartani igyekszik a csal�dot [azzal �ppen seg�ti vissza a p�rj�t a hely�re!]. A neh�zs�get a kor�bbi tengelyt�l-elmozdul�s most foly� vissza-igaz�t�sa okozza, mely elmozdul�snak az eredete a F�ld�n tal�n t�bb t�zezer �vre is visszavezethet�, �s a szem�lyes �letekben ak�r t�bb gener�ci�n �t nyerte el a mai form�j�t. N�ha tal�n cs�kkent ez a tengelyt�l val� elt�volodotts�g, m�skor �ppen fokoz�dott --- �S

MOST J�TT EL AZ IDEJE �S LEHET�S�GE ANNAK,

HOGY MINDEN F�RFI �S F�RJ

VISSZAILLESSZE MAG�T

EREDEND� [T�masz] SZEREP�BE.

 

VISSZAILLESSZE MAG�T.

�NMAGA.

P�rja seg�ts�g�vel.

 

A F�ldanya [e tekintetben] Kiegyens�lyoz�dott Mint�ja �s Rendje nagy seg�ts�g�re van/lehet ebben minden f�rfinak, tov�bb� az asszonyok sok esetben m�r hely�re ker�lt �sszetart� ereje is nagy seg�ts�g a sz�mukra --- m�g akkor is, ha ezt ma m�g nem tudj�k kell�en �rz�kelni/�rt�kelni. Az asszonyok t�bbs�ge „fokozza” a csal�dban az �sszetart� er�t – szinte �gy, hogy l�thatatlan �s/vagy l�that� „kark�nt” k�rbefogj�k a csal�dot.

Mindek�zben a „viharban” halad�/igazod� f�rfi �s f�rj ism�t beillesztheti a MaGa Tengely�t a Rendelt hely�re, �s ha ezt megtette, akkor elcsitul a „vihar”, �s karj�val ism�t �t�lelheti a MaGa csal�dj�t, melyben mindenki, Aki „Hozz� tartozik”, ism�t a Rendelt hely�re ker�lhet, �s a Csal�d ism�t Csal�dd� lehet.

 

            Az asszonyok sz�m�ra az�rt „term�szetesebb” a MaGuk �sszetart� Erej�nek a megnyilv�n�t�sa, mert a F�ldanya MaGa is Er�teljesen nyilv�n�tja meg most „Csal�dja” [Gyermekei] ir�nt ezt az �sszetart� Erej�t. A F�ldany�nak ez az �sszetart� Ereje nagy seg�ts�g lehet ma minden csal�dban, minden n� �s f�rfi sz�m�ra, hogy term�szetes szerep�kbe visszatal�ljanak.

            R�szben a [f�rfiakat �s n�ket egyar�nt �rint�] „csal�di” neh�zs�gr�l �r Lendvai Katalin is az al�bbi �r�sban, amikor arr�l tesz eml�t�st, hogy t�rsunk n�ha a seg�ts�g�nket f�lre�rti �s megb�nt�dik, t�mad�snak fogja fel a fel� ir�nyul� seg�t� megny�l�st. Ilyen neh�zs�gek megjelen�sekor nagyon fontos, hogy minden �rintett a szeretetre figyelve pr�b�lja meg �rtelmezni a maga jeleit �s a k�z�s �let jeleit. Egy „viharban”/Igazod�sban gyakran kev�sb� l�that�ak a t�nyleges t�rt�n�sek, �s ez�rt nagyon fontos a megl�v� tapasztalatok alapj�n a „biztos” dolgokra hagyatkoz�s, �s a kavarg� dolgok vonatkoz�s�ban pedig megv�rni a tiszt�bban-l�t�st.

Ha a felmer�l� f�lre�rt�sekben �s neh�zs�gekben a helyzet (�nmagunk �s a m�sik) meg�rt�s�nek a sz�nd�ka vezet benn�nket, ha igyeksz�nk a l�tszat m�g� l�tni �s a szeretetre figyelemmel �rtelmezni a jeleket, akkor ez a k�z�s akarat meghozza gy�m�lcs�t.

*****

 

            T�bbsz�r eszembe jutott ma Wass Albert A funtineli boszork�ny c�m� reg�ny�nek egy r�szlete. Szerepel a m�ben egy mag�nyos f�rfi, aki farkasokat �l. A t�rt�net sor�n megtudjuk, hogy kor�bban p�sztor volt, nagy ny�ja, feles�ge �s kisfia is volt. Az egyik t�len elfogyott az �llatok takarm�nya, �s a f�rfi elment, hogy valami sz�ll�st keressen. A r�szletekre m�r pontosan nem eml�kszem, de t�bb napi j�r�sra tal�lt valamilyen sz�ll�st, �s a nagy hidegben/h�es�sben visszament a csal�dj�hoz. Tal�n azonnal �tra is keltek a birk�kkal egy�tt, feles�ge vitte a kicsi fi�t. �tk�zben valahol elt�vedtek, �s mire ezt �szrevett�k, m�r k�s� volt. Farkasok is voltak a k�zelben, �s nem volt mened�k, nem tudtak t�zet gy�jtani sem. Az asszony a kisfi�val felm�szott az egyik f�ra, a f�rfi egy m�sik f�ra. Az asszony panaszkodott, hogy neh�z a kisfi�, �s nem b�rja sok� tartani. A f�rfi mondta az asszonynak, hogy k�sse mag�t a f�hoz �s a kisfi�t is. Az asszony valami�rt nem tudta a kisfi�t a f�hoz k�t�zni, tal�n mag�t sem. Az biztos, hogy m�snap reggelre az apa a kisfi�nak tal�n csak a sapk�j�t tal�lta meg. Arra m�r nem eml�kszem, hogy az asszonnyal mi lett… tal�n � sem �lte meg a reggelt…

http://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li2374

 

            Vannak terhek/fesz�l�sek, melyeket „zord id�k” k�z�tt a legszeret�bb asszonyok sem b�rnak sok�… Hiszen a „csal�d” egym�st seg�t� t�rsak „k�z�s v�llal�sa”.

 

Lejegyezte OmM��TR� KJ

 

 

http://eletviraga.5mp.eu/web.php?a=eletviraga&o=SP5XLlN0Wq

Feket�n� Lendvai Katalin lejegyz�s�ben:

 

Igaz �n�nk felv�llal�sa

2009. szeptember 4.

A Val�, Igaz �n�nket t�bbnyire hom�ly fedi, ami �ltal�ban �nmagunk tagad�s�b�l, �lc�z�s�b�l ered. Legf�k�ppen abb�l, amit k�rnyezet�nk re�nk aggatott, mert nem akartunk kil�gni a sorb�l, nem akartunk m�snak l�tszani mint a t�bbi ember, - bele k�v�ntunk olvadni a k�rnyezet�nkbe. Nem akartunk elk�l�n�lni, kirekesztett� v�lni, ami a m�ss�gb�l ered, ink�bb meg akartunk felelni sz�leinknek, testv�reinknek, rokonainknak, k�zvetlen k�rnyezet�nknek. �s ezt a megfelelni akar�st val�j�ban mi�rt is tett�k?
- A SZERETET�RT.
Az�rt, hogy szeressenek benn�nket,- az�rt, hogy beilleszkedhess�nk, hogy olyanokk� v�ljunk, amit elv�rnak t�l�nk.
Szeretet akartunk nyerni, �s azt megtartani, m�g olyan �ron is, ha feladjuk vele �nval�nkat.
Hossz� �veken (�vtizedeken) �t cipelt�nk egy olyan mint�t, ami val�j�ban soha nem volt a mi�nk. Meg�r�k�lt�k, �t�r�k�tett�k MAG-unkba �s magunk�nak vallottuk.
Ez�ltal elnyomtuk, m�lyre �zt�k azt az Igazi �nt, AKI val�j�ban MI MAG-unk vagyunk,- EREDEND�EN VAGYUNK.
Hamiss�gokkal, hi�nyoss�gokkal, �s mondvacsin�lt dolgokkal vett�k magunkat k�rbe, �s ruh�ztuk fel olyan tulajdons�gokkal, amelyek val�j�ban nem is voltak a mi�nk, csak annak akartuk hinni.
Meg�r�k�lt�k �ket.
Ezekben az �r�ks�gekben gener�ci�s probl�m�k is jelen vannak.
Csal�di kapcsol�d�sok, k�t�d�sek, - hamis �sszef�gg�sek, �ls�gok.
Vitt�k magunkkal, h�ztuk, cipelt�k, magunk�v� tett�k. Nem mert�k szemben�zni magunkkal, �s azzal a m�sikkal. Ha ezt meg is tett�k, ritk�n mert�k felv�llalni teljes EG�SZ�BEN �s �sszef�gg�s�ben magunkat.

�ppen itt az ideje, hogy ezekt�l a rossz beidegz�sekt�l megv�ljunk, lev�lasszuk MAG-unkr�l, �s ne t�lts�k fel �jra �s �jra energi�val,- m�g akkor is, ha esetleg ezzel m�sokat megb�ntunk.
Mert ha magadat adod, el�fordulhat, hogy az IGAZ SZ� ’b�nt�k�nt’ hat.
F�leg annak, akivel k�zl�d,- t�vesen azt hiszi, hogy vele b�ntani akarod.
Nem gondolja, hogy saj�t bels� folyamataidat, felismer�sedet t�rod fel el�tte, �s k�v�nod megbesz�lni vele.

Sajnos vannak ilyen jelleg� elcs�sz�sok, �s ezek nem visznek minket el�re, mert vit�t sz�lnek. T�bbnyire hamis �s torz szeml�letet k�peznek a sz�v�nkben, �s ebb�l ad�d�an minket �jra az �vatoss�gra, a visszavonul�sra intenek, arra,- hogy ne merd v�llalni �nmagad, �s ne merd kinyilatkoztatni az �rz�seidet, azt, AKI VAGY.
Ha �jra visszavonulsz �s engedsz a r�d nehezed� nyom�snak, akkor ezzel azt az utat v�lasztottad, hogy visszas�llyedsz r�gi szerepeidbe, j�tszm�idba,- ez esetben �NMAGAD MESTER�V� NEM V�LHATSZ!
�gy val�j�ban elszalasztod azt az �ld�st, hogy megtudd KI VAGY, �s mi az az �letm�, amelyben r�szt v�llalt�l. Akkor �jra engedt�l a befoly�snak, a hamiss�gnak, �s az IGAZS�GOT sutba vetetted.
�NMAGUNKAT v�llalni nem k�nny� feladat, akaratunkon k�v�l megb�nthatunk vele m�sokat. Legjobb sz�nd�kunk ellen�re, �ri�si f�jdalmakat okozhatunk, �s hozhatunk el� a m�sokban.
A c�l minden esetben az lenne,- megvizsg�ljuk, hogy az a m�sik ember mit akar vel�nk k�z�lni, mi a mondand�ja a dolognak, �s ez mire akar minket tan�tani. Nem pedig a r�gi beidegz�d�sk�ppen r�gt�n a b�nt�st l�ssuk meg benne, �s �szt�n�sen reag�ljuk le a dolgot, aszerint cselekedj�nk.
�ltal�ban �szt�n�sen cseleksz�nk, �szt�n�sen v�dekez�nk, pedig azt sem tudjuk mi ellen v�dekez�nk, csak megtessz�k, mert m�r ber�gz�tt szok�sunkk� v�lt. Kialak�tott�k benn�nk, mi ezt gener�ci�kon tov�bb cipelt�k, �s a saj�tunk�nak hitt�k.
Elj�tt az ideje, hogy mindezen v�ltoztassunk. Ne keress�nk okokat, �s okoz�kat. Pr�b�ljuk meg�rteni sz�v�nk szeretett�vel a m�sik ember mondand�j�t, m�g akkor is, ha mi ezzel nem �rt�nk egyet. Ne akarjuk megv�ltoztatni, ne akarjuk befoly�solni �t, hisz csakis � tudhatja mi�rt jutott el od�ig, hogy felt�rja MAG-�T.
Pr�b�ljunk meg a r�git�l elszakadni, �s az �JBA belehelyezkedni!
Ne g�ngy�l�ts�nk, ne hurcoljunk tov�bb s�r�lt mint�kat, r�gi beidegz�d�seket, mert ez nem el�revisz, hanem ink�bb h�tr�ltat minket.
Mindenek tudat�ban szeretettel k�rem �n�ket, hogy a m�sik ember megnyilv�nul�s�ban ne r�gt�n �nmaguk �szt�n�s reakci�j�t l�ss�k, hanem sz�v�kkel pr�b�lj�k meg�rteni mi a mondand�ja. �gy nem lesznek f�lre�rt�sek, f�lremagyar�z�sok, - �s nem lesz�nk k�nytelenek �jra �s �jra visszab�jni a sz�munkra biztons�got ad� „csigah�zunkba”. Hanem megtisztulva, meg�julva, SZELLEMBEN �JJ�SZ�LETVE, merj�k v�llalni MAG-UNKAT.
Isten �ld�sa k�s�rjen MINKET utunkon!
Szeretettel: Feket�n� Lendvai Katalin.

 

A k�rtya r�gi zen t�rt�netet id�z, melyben egy oroszl�nt juhok neveltek fel.
Az oroszl�n azt hitte, hogy � is egy b�r�ny. Egyszer azonban egy �reg oroszl�n elkapta a grabanc�t �s elvitte a t�hoz, ahol megmutatta neki a saj�t t�k�rk�p�t.

Sokunk olyan, mint ez az oroszl�n: a k�p, amit magunkr�l �rz�nk nem saj�t, k�zvetlen tapasztalatainkb�l, hanem m�sok v�lem�nyeib�l ered. Egy k�lvil�g �ltal nyakunkba akasztott szem�lyis�g vette �t a hely�t annak az egy�nis�gnek, amely bens�kb�l fejl�dhetett volna. �gy csak a ny�j egyik birk�ja vagyunk, aki k�ptelen arra, hogy szabadon mozogjon, �s nincs tudat�ban �nn�n igazi �nj�nek.