20090829 II - SZABADS�G-K�PEK -Szemelv�nyek

  2011.08.16. 14:41

2009. augusztus 29., szombat [11:8:11]  [Holnap:2009.08.30. >>> 11:11]

 

K�PEK

Szemelv�nyek

 

            K�p:

            Egy „m�sik (szebb �s nagyobb) h�zba” k�lt�ztem (k�lt�zt�nk?). Tal�n csak „�n” k�lt�ztem. [„Szem�lyes” �letre vonatkozik – a „h�z” feltehet�en itt is „saj�t test” jelent�ssel b�r. Utal ugyanakkor �tt�telesen a csal�di kapcsol�d�sok lehet�s�g�re is.]

            Amikor k�sz�l�k valami�rt „elmenni” a h�zb�l, becsukom az ajt�t, majd kintebb a kert-kaput, �s pr�b�lom bez�rni kulccsal az ajt�t, majd a kaput is. Forgatom a kulcsot [mint r�gebben az egyik h�zunk kapuj�ban az elromlott z�rban), �s a z�r nem fogja az ajt�t/kaput. [A „kilincs”  m�k�dik, teh�t az ajt�t/kaput be tudom CSUKNI, de BEZ�RNI M�R NEM LEHET!] Ha a z�r nyelve ki is j�n a forgat�s hat�s�ra, valahogy �gy helyezkedik el, hogy a kapu (�s bentebb az ajt�) ne legyen bez�rhat�. Ha a z�r nyelve „teljesen kij�tt”, akkor valahogyan a kapu mozdult arr�bb, �s �gy is kiny�lt. S�t, mikor a z�r nyelve teljesen kij�tt, maga a z�rnyelv kivehet� volt a kapu z�rj�b�l.

            Ez valami�rt zavart, pr�b�lkoztam hosszan a bez�r�ssal. Nem �rtettem, hogy mi�rt nem tudok bez�rni --- de �rz�sben ut�bb az is megjelent, hogy „biztosan oka van ennek”.
 

            A „gyerekkorom hely�vel” (F�ld?) (eredend�?) azonos�tottam a helyet, �s �rz�sben az volt bennem, hogy „fel kellene h�vni aput”, mert � biztosan tudja, hogy hol van itt lakatos, �s kellene h�vni valakit megjav�tani a z�rakat --- vagy mi a teend�… [„Apu” – aki ezen a helyen m�r nagyobb tapasztalattal rendelkezik, „csal�dtag”.]

            El�vettem a mechanikus telefont, de szok�s szerint nem tudtam h�vni vele senkit… M�k�d�tt, csak ink�bb valami adatokat tartalmazott �s /vagy jelzett ki.

            K�s�bb egy m�sik h�zban kicsi gyerekek voltak, �s azok k�r�l seg�dkeztem a sz�leiknek teljesen „�nk�ntesen” (nagyon sz�p kis bab�k voltak) (tal�n a sz�leik �tmenetileg elmentek valahov�, �s addig vigy�ztam a gyerekekre). K�t kicsi gyermek volt, az egyik tal�n m�sf�l �ves, a m�sik egy kicsit id�sebb (tal�n az id�sebb kisfi�, a kicsivel kisebb gyermek pedig le�ny).

 

N�zegettem, hogy milyen sz�p/�p/g�mb�ly� [~teljes] vid�m �s tiszta gyerekek. A nagyobbik m�r sok mindenben �n�ll� volt (mozg�s, t�pl�lkoz�s, otthoni dolgok ismerete), a kicsi pedig figyelte a „b�tyj�t” mindenben, �s ut�nozni pr�b�lta nagyobb testv�r�t. [A nagyobb gyermek maga is kicsi volt m�g, �gy egyes dolgokat nem vett �szre �s nem tudott seg�teni bizonyos dolgokban – amiket � m�r megtanult – a kisebb testv�r�nek.]

Amikor a nagyobbik inni akart, akkor felvett valami k�l�nleges alak� �veg-f�l�t, �s a kicsi is felvett egy ugyanolyat, csak kisebbet. A nagyobb m�r tudott b�nni ezzel az �veggel rendesen, de a kicsi sz�j�b�l sok l� mell�folyt a ruh�j�ra �s maga k�r�.

 

Let�r�lgettem a kisebbik gyerek arc�t, �sszeszedtem az �sszevizez�d�tt kis ruh�kat, pr�b�ltam seg�teni, hogy ha iszik (valami sz�rp-szer� volt, valami „b�bor”-jelleg� �ttetsz� folyad�k), akkor ne folyj�k a ruh�j�ra annyi, ne szennyezze �ssze mag�t �s az otthon�t…]

 

K�s�bb tal�n a sz�l�k is haza�rkeztek, �s akkor �n „�tadtam nekik a szolg�latot”…

            M�g azt is „tudom”, hogy „nekem” is �r�m volt a gyerekekkel val� foglalatoss�g, figyelni �ket, ahogyan kiny�lnak, �s amit tesznek/csin�lnak… A gyerekek olyan nagy figyelmet nem ford�tottak fel�m (tal�n „szellemi seg�t�k�nt voltam jelen”), ink�bb a MaGuk vil�g�ra figyeltek, azt fedezt�k fel, �s amikor valami „sz�ks�g�k” t�madt (p�ld�ul megszomjaztak), akkor azt a MAGuk szintj�n m�r �n�ll�an kiel�g�tett�k.

Az otthon, ahol e gyermekek �ltek, tiszta volt (�s „biztons�gos”), �s az el��llt „szennyez�d�sek” is eg�szen „tiszt�k”, m�s jelleg�ek voltak, mint amilyen elk�pzel�s�nk/tapasztalatunk nek�nk eddig volt a „bepiszkol�d�sr�l”. Nem „bepiszkol�d�sk�nt” jelent meg a ruh�kra vagy az otthonban sz�tfolyt v�z/ital sem, ink�bb csak egy kis „helyre-t�telt” ig�nyelt a gyermekek m�g nem kell� �retts�ge miatt el��llt helyzet.

 

            A z�r nem z�rhat� a r�gi �rtelemben --- ez utal valami megszabadul�sra/felszabadul�sra, amelyhez m�g hozz� kell szoknia a ma ember�nek. A bez�rts�g eddig j�rt bizonyos biztons�ggal �s el�nnyel, �s ez�rt megszok�sb�l m�g bez�rn�nk sz�v�nk-l�ny�nk-lak�hely�nk ajtaj�t/kapuj�t…

 

Ugyanakkor pedig ennek a Vil�gnak/vil�goknak a l�nyege �ppen a szabad �s szeretet-teljes/Rendes kapcsol�d�sok l�tes�t�se „nem zavarva a m�sikat”, m�gis nyitottan �s a kor�bbi k�t�tts�gekt�l mentesen. Szeml�let-v�lt�st �s a tudat ir�nyults�g�nak a megv�ltoztat�s�t ig�nyli mindezek �l�v� t�tele, �s nem kell megijedni att�l, hogy v�gre megny�ltak a sz�v-kapuk, sz�v-utak.

Az ajt� „csukott �llapota” jelz�s a „mag�nyra”, amelyen „be lehet kopogtatni” – de ma m�r senkinek sincs yoga az ajt�t a m�sikra – annak enged�lye n�lk�l – r�nyitni. Meg kell tanulni m�g ezt a szabad-akarati/szabads�g m�k�d�st.

Tulajdonk�ppen csak �s kiz�r�lag A M�G T�NYLEGESEN GYERMEKI L�TEZ�K eset�ben van lehet�s�g „k�zvetlen [k�r�s�k n�lk�li] seg�ts�g-ny�jt�sra”, hiszen a tudatuk m�g nem n�tt fel a szabads�g teljes meg�rt�s�re �s gyakorl�s�ra.

Ugyanakkor a GYERMEKEK eset�ben is figyelemmel kell lenni azon ter�letekre, melyekre m�r akaratuk kifejl�d�tt �s �p --- ezeken a ter�leteken m�r seg�teni kell a gyermekek MaGA Akarat�nak tov�bb-fejl�d�s�t. Ebben term�szetesen m�r az is benne van, hogy a gyermekeket biztons�gos �s �p k�rnyezet veszi k�rbe [ez a sz�l�k felel�ss�ge], �s a gyermekek szabadon v�laszthatnak a v�gyaik szerint bizonyos dolgokb�l, amelyek nem lehetnek a k�rukra.

Olyan dolgokban seg�dkezhet�nk „a gyermekek k�r�se n�lk�l” a gyermekeknek, amely alap-m�k�d�seket m�g testi �s/vagy �rzelmi �s �rtelmi fejletts�g�k miatt MaGuk �tl�tni �s elv�gezni nem k�pesek. T�rekedni kell teh�t arra, hogy sz�ks�gtelen�l – h�tr�nyukra �s nem-yavukra – ne korl�tozzuk a gyermekeket sem. Ugyanakkor pedig a sz�l�(k) felel�ss�ge az, hogy „biztons�goss�” �s tiszt�v�, ny�ltt� is tegy�k a gyermekeiket k�rbevev� tereket, �s soha ne hagyj�k magukra [fel�gyelet n�lk�l] a feln�vekv� gyermekeiket.

 

            Beletelhet m�g egy kis id�be, am�g term�szetess� lesz ez a nem-b�nt� �s tiszta nyitotts�g, �s e „k�pek” is m�r erre a nyitotts�gra �s m�sk�nt-m�k�d�sre h�vj�k fel a figyelmet: szabads�gra, szabad v�laszt�sokra, amelyekkel nem b�ntunk m�r meg senkit, ha a sz�v�nk v�gy�t/szav�t vezetve keress�k az Igazi Boldogs�got/�r�met �s Igazi Szeretetet. Meg kell adni a v�laszt�s szabads�g�t (�s az ehhez sz�ks�ges tud�st!) feln�ttnek �s gyermeknek is egyar�nt, �s ezt ma m�g meg kell tanulnia minden �rintettnek.

            N�ha neh�z lehet ma m�g ezt meg�rteni az „emberi �sszel”, hisz az ember eddigi m�k�d�s�ben oly sok volt a korl�t �s s�r�l�s. Meg kell tanulni a „nyitotts�g” �s „ny�lts�g” „helyes” m�k�d�s�t, amely n�h�ny nagyon egyszer� t�rv�nyen alapszik, a „ne �rts, ne b�nts, ist�polj, seg�ts” t�rv�nyen, az �let szents�g�n, a nem-b�nt� Szabads�g t�rv�ny�n, a Szeretet Rendj�n. Ebben a P�ross�g is eg�szen m�sk�nt, �s sokkal szabadabban – de nem a r�gi �rtelm� szabatoss�gban – �rv�nyes�l, �s b�rkinek az �r�me �s KiTeljesed� L�te/�lete �r�mmel t�lti el a k�rnyezet�ben �l�ket is, hiszen minden egyes boldog pillanat meg�l�se n�veli az „�ssz-�let” „rezg�s-szintj�t” is.

 

            Nem kellenek a „telefon�l�shoz” sem m�r a kor�bbi (k�zvet�t�, mechanikus) eszk�z�k. A sz�v-utak haszn�lat�val az els�k�nt le�rt k�pben is „j�tt egy szerel� a z�rhoz”, �s a „h�zban is megjelent egy id�sebb h�lgy”, aki ott a t�volmarad�s idej�n jelen volt „vigy�zni” (aggodalmak old�s�ra j�n a megfelel� seg�ts�g --- nem biztos, hogy olyan form�ban, mint amelyre „r�gi” gondolkod�sunkkal gondoln�nk).