20090813 - Azoknak, Akiket �rinthet XII. - Szemelv�nyek - SzeK�R, Csakr�k

  2011.08.16. 20:34

2009. augusztus 12., szerda, augusztus 13., cs�t�rt�k

 

Azoknak, Akiket �rinthet XII.

Szemelv�nyek

 

 „A MAGOK Sze-Ke-Re?”

 

Amikor kor�bban �rtunk a „SzeK�R”-r�l, akkor megeml�tett�k, hogy ennek az „Alap-Form�ja/Mint�ja” [jelenleg?] a F�ld�n az okta�der [k�t talp�val egym�snak illesztett piramis].

 

Ez a „forma” �gy ad�dik, hogy a „sz�v�nkbe helyezkedve” meghat�rozzuk magunk k�r�l a „teret” (id�t?): a sz�v�nkb�l „FEL” �s „LE” ir�nyban meghat�rozzuk a „F�tengelyt”, ez az „�let-csatorna” vagy „�let-vezet�k” [SZER-vezet�k], majd a „F�ld testet alkot� elemei” szerint Rendez�d�nk tov�bb:

a sz�vb�l „EL�RE” �s „H�TRA”, „JOBBRA” �s „BALRA” is kijel�lj�k a „Hat�t�vols�got”, �s ha ezeket a „kapott pontokat” �sszek�tj�k egy-egy szakasszal, akkor megkapjuk az okta�der form�t, a SzeK�R „Alap-form�j�t”.

 

Tal�n nem teljesen pontos az �rz�s, de �gy �rzem, hogy „ez az az ALAP”-forma �s REND, amelyet a F�ldanya Sz�let�s-Csatorn�j�n �thaladva minden l�tez� fel�p�t mag�ban �s/vagy maga k�r� [a Szent F�ny-P�r �s Szent �rny�k-P�r, a F�ldanya „sz�let�st-seg�t� Rendszere” fel�p�t az �rkez� L�lek „sz�ve” „k�r�” �s sz�v�be].

            Att�l f�gg�en azonban, hogy ki melyik „�gi Csal�db�l” �rkezik �s hogy a F�ld melyik „Csal�dj�ba” [tapasztal�si �tj�ba] �rkezik, a „v�gs� test” [a megnyilv�nul� �let form�ja”] „saj�tos” jellemz�ket is megnyilv�n�t(hat), vagyis [�gy �rzem, hogy] a „csal�dhoz tartoz�s” a „SzeK�R” t�nylegesen megnyilv�nul� form�j�ban („szakr�lis geometri�j�ban”) is meg fog mutatkozni.

 

            �rz�sem szerint a „konkr�t megnyilv�nul�si form�k” az egyes egym�s „ut�ni” F�ld-korszakokban is m�dosulhatnak (fejl�dnek) att�l f�gg�en, hogy a F�ld egyes Csal�djaiba tartoz� l�tez�k milyen megtapasztal�sokat v�lasztanak a maguk sz�m�ra (p�ld�ul „h�ny m�s csal�ddal” k�v�nnak szorosabb �s/vagy k�zvetlen kapcsol�d�sokba l�pni).

 

            Valamikor Vir�g-vas�rnap k�r�l [egy v�gzett munka kapcs�n] j�tt a „meg�rt�s”: a „Sz�vben l�v� L�TUSZ” „szirmai” tulajdonk�ppen a „t�bbi csal�dhoz val� kapcsol�d�sra” szolg�lnak, egy-egy „szir-om” egy-egy [�gi? Vagy ak�r F�ldi] „csal�ddal” val� kapcsol�d�s „k�zvetlen” (vagy majd megnyilv�nul�) Lehet�s�g�t jelentik.

 

            Elvileg teh�t min�l „t�bb” szirma van egy (sz�vben l�v�) l�tusznak [vagy „a csal�dra jellemz�” m�s vir�gnak], ann�l t�bb „M�S CSAL�DDAL” van �s lehet K�ZVETLEN kapcsol�d�sa az adott csal�dnak. Ha „�j szirmok” jelennek meg a „Vir�gban”, akkor az azt jelenti, hogy K�PESS� lett K�ZVETLEN kapcsol�d�sba l�pni �jabb csal�dokkal is. [Teh�t minden csal�d vagy „vir�g” MAGA (!) n�veszti ki kapcsol�d�si lehet�s�geit m�sik csal�dokkal (vir�gokkal).]

            Azt �rzem, hogy a Folyamat, amit �rzek, tal�n m�g csak a „kezdet”, �s feltehet�en �sszef�gg�sben van a MAG Csal�dj�val, �s a MAG Csal�dban most megt�rt�nt „felszabadul�ssal”.

Eddig a MAG Csal�d tagjainak bizonyos „lehet�s�gei” („karjai”) „le voltak korl�tozva”, nem nyilv�nulhattak meg. Ez feltehet�en azzal j�rt, hogy „csak az itteni �let alap-felt�tele Mint�kat” nyilv�n�thatt�k meg maguk �ltal, de a TELJES L�ny�ket/L�nyeg�ket nem tudt�k �l�v� tenni. Most a F�ldanya �s KRISZTUS megadta a MAGOK sz�m�ra a Lehet�s�get (�s/vagy Parancsot) a MAGUK Mint�inak �l�v� t�tel�re, �s ez egy �tRendez�d�st eredm�nyez, melyben „kibontj�k a MAGOK” az eddig lez�rt „karjaikat” (�gaikat) �s „szirmaikat”. [Az „�gak” a MAG Csal�d f�ld�n l�v� egyes csal�djaira vonatkozik, a „szirmok” pedig az �gi Csal�dokhoz val� kapcsol�d�sok Rendez�d�s�t jelentik.]

 

            Ahhoz, hogy a most le�rand� „v�ltoz�s” t�nyleges m�don megjelenhessen [b�rmelyik F�ldi csal�d SzeRves l�tez�j�ben!], sz�ks�ges, hogy a SzeK�R ALAP-form�ja a l�tez� sz�v�ben �s L�ny�ben KIEGYENS�LYOZOTTAN MEGSZIL�RDULJON, mert az az „ALAP”, amelyre minden m�s [�gi �s/vagy F�ldi] CSAL�DI Jellegzetess�g R�-�P-�lhet [~bel�le kin�het]. Ha teh�t a MAGOK Kiegyens�lyozz�k MaGukban �jra a F�ldanya �ltal [m�r sz�mukra is n�h�ny h�napja �tadott!] „ALAPOKAT”, akkor nagyon gyorsan elkezdik majd [erre az ALAP-ra SzeRvesen fel�p�tve!] [a MAGUK SzeRves Mint�i szerint] kibontani a R�juk Jellemz� Saj�toss�gokat.

 

            A MAG Csal�d vonatkoz�s�ban eml�tett�k, hogy �k EREDEND�EN KAPCSOL�DNAK MINDEN M�S CSAL�DHOZ, amelynek „sz�ma” [az �let Vir�g�nak Mint�j�ra figyelemmel] lehet 1+6., 1+12, 1+18… �s �gy tov�bb…, vagyis ehhez „igazodnia kell” a „sz�v-vir�g” (sz�v-krist�ly) „cs�cs-sz�m�nak”, mely a k�pi �br�zol�sban [szimb�lum] megjelenhet a „vir�g szirmainak” sz�m�ban is.

 

Eszembe jutott ez a tulip�n k�p: a tulip�nnak hat szirma van, mint ahogyan hat cs�cspontja van az okta�dernek is, �s a tulip�n belsej�ben pedig egy saj�tos „rajz” van, ami szinte utal a „m�sik hat szirom” „lek�t�z�tt �llapot�ra”.

            Tal�n jobban meg�rthet� lesz mindaz, amit most le�rok, ha magatok k�r� k�pzelitek a SzeK�R Alap-form�j�t: a sz�vetek a k�z�ppont, �s a f�gg�leges ir�nyban le �s fel halad a k�zponti (�let)Tengely. A sz�vb�l el�re, h�tra, jobbra �s balra ir�nyulva helyezkedik el a m�sik k�t alap-tengely. Ez a „forma” az, amit a F�ldanya „AD” minden SzeRvesen besz�let� sz�m�ra.

            Akkor, amikor a l�ny�nkben �s a l�ny�nk �ltal m�r kell�en ki lesz egyens�lyozva ez az ALAP-forma, akkor „MaGosabb �N-�nk (?) a F�ldanya �ltal adott Mint�nak megfelel�en [Elemi �s F�ldanyai seg�ts�ggel/vezet�ssel) az Alap-form�t elkezdi �talak�tani a szem�lyes �s v�llalt csal�di �tnak megfelel�en.

 

            Azt �reztem a minap, hogy a sz�vemb�l kiindulva (!!!) n�gy „�jabb tengely” alakult ki, majd tal�n m�g tov�bbiak is –

- de most maradjunk csak az �jabb „n�gy” tengelyn�l.

            Az „el�re, h�tra, jobbra �s balra” tengelyek teh�t szil�rdan r�gz�tve vannak m�r a sz�v�nkben, �s ekkor „felfel�” „d�lve” a sz�vb�l elindul egy „tengely” az „el�re �s a balra” ir�ny k�z�tt, mely a sz�vb�l „lefel� is folytat�dik. Ugyan�gy a t�bbi h�rom „negyed”-ben is megjelenik a sz�vb�l kiindulva egy-egy tengely – �s a folyamat v�g�n AK�R MELYIK IR�NYB�L IS N�Z�NK R� MAGUNKRA [s�kban], egy olyan „form�t” l�tunk, amelynek egy k�z�ppontban tal�lkoz� N�GY tengelye van �s nyolc �ga.

 

Ez a k�p is megjelen�theti ezt az �jonnan kifejl�d�tt �llapotot. K�pzelj�k el, hogy „fel�lr�l” l�tjuk magunkat. A k�pen a k�z�ppont a „sz�v”, �s a sz�v k�zvetlen k�rnyezet�ben van a „test” (az „�n).

Mivel „fel�lr�l” n�z�nk most „magunkra”, �gy ezen a k�pen „nem l�tjuk” a sz�ven �thalad� K�zponti (le-fel) Tengelyt, mert az egyenesen halad [ha a k�pet n�zz�k most, akkor] „hozz�nk”, illetve folytat�dik „a k�p alatt”. A k�pen felfel� mutat� „cs�cs” az „el�re” ir�ny, a „lefel�” mutat�  cs�cs a „h�tra”, �s a jobb �s bal ir�ny a hely�n van. [Ha a „F�-Tengelyt” most kihagyjuk a sz�m�t�sb�l, akkor eddig n�gy cs�cs-pontunk van.]

 

�rdekes a k�pen l�tsz� m�sik kett� [t�nylegesen a t�rben n�gy] tengely: ezek a sz�vb�l kiindulva kiss� felfel�, fel�nk haladnak [45’-os d�l�ssel], �s ha jobban odafigyel�nk, akkor „�rezhetj�k”, hogy mindegyik ilyen „ferde” tengely�nk folytat�dik „lefel�” is --- vagyis b�r a szem�nkkel ezen a k�pen csak n�gy [hozz�nk k�zelebbi] „ferd�n” halad� tengelyt-felet l�tunk, de a [t�rben] val�s�gban a sz�vb�l kiindulva m�gis nyolc (!) tengely-szakaszunk, �s ezekhez rendelt „nyolc cs�csunk” van.

 

            Ha teh�t a F�-Tengelyt�l eltekint�nk, akkor egy olyan geometriai form�t kapunk, amelynek a F�-Tengelyen l�v� (Tart�) cs�csain k�v�l 12 (!) cs�cspontja van.

 

Tal�n k�nnyebb magunk el� k�pzelni a folyamatot �gy, ha erre a k�pre n�z�nk, �s az okta�deren bel�l l�v� kocka nyolc cs�cspontj�ra figyel�nk, �s elk�pzelj�k, amint a testek k�z�s k�z�ppontj�b�l (sz�v) a bels� kocka cs�cspontjain �t „n� ki” egy-egy �j tengely-szakasz [legal�bb olyan t�vols�gra, mint az eredeti n�gy tengely.]

            Ha „s�kban” akarjuk �br�zolni ugyanezt, akkor �gy tehetj�k meg, hogy a „k�z�ppont” (K�zponti, vagy F�-Tengely) k�r� tizenk�t pontot �br�zolunk:

 

            A „s�kban” �br�zol�s �gy is megjelenhet, hogy csak nyolc �gat rajzolunk, �s „tudjuk”, hogy az „X” form�ban �ll� sz�rak [t�rben] 2-2 tengelyt �s cs�cspontot is jelentenek.

            �rz�sben az is megjelent bennem, hogy „ez a folyamat” a megt�rt�n� Kiegyens�lyoz�d�sok k�vetkezt�ben folytat�dni fog, �s egyre t�bb „�g” �s „szirom” (kapcsol�d�s) jelenik majd meg [a F�ldanya �ltal adott SzeRves (!) Mint�k kibont�sa eredm�nyek�ppen].

 

Ugyanakkor a MAG „Csal�d” vonatkoz�s�ban az „ALAP”-k�vetelm�ny a [F�-Tengelyen k�v�li legal�bb] 12 „cs�cs” a „SzeK�R-ben” vagy „szirom” [hiszen minden F�bb Nemzets�g, �s azokon bel�li Csal�d Mint�it is �rzik �s Hordozz�k, sz�ks�g eset�n �ramoltatj�k, teh�t a MAGOKNAK minden „M�S” („Bel�l�k Eredet”) Nemzets�ghez is k�zvetlen�l �s SzeRvesen kapcsol�dniuk kell]:

„Nemzets�gekhez” �s „Csal�dokhoz” kapcsol�d�sok k�l�nf�le v�ltozatai [„v�llal�sok f�ggv�nye”?]:

 

Tal�n a „tov�bb-fejl�d�s �tjai” [a tudatoss�g �s szeretet-szint kiTeljesed�s�nek k�vetkezt�ben]:

Feltehet�en a Magyar Szent KRISZTUSI Korona „szirmai”-nak elhelyezked�se �s sz�ma is hordoz fontos inform�ci�kat e n�p �s a MAGOK sz�m�ra.

 

A „csakr�k” --- avagy „a csal�d �s �n”

 

K�pek:
 

            Amikor „�N”-�nk /Szellem�nk/ „elhat�rozza”, hogy p�ld�ul itt E F�ld�n szeretne tapasztal�k�nt �lni, egy „Rendez�d�s” sor�n „be-Igazodik” az itteni �let �ltal ny�jtott �let-Lehet�s�gekbe. K�pk�nt �gy is megjelenhet ez, hogy „szikr�j�t” megfelel� el�k�sz�t�sek �s Igazod�suk ut�n „�tadja” a F�ldanya L�ny�nek, mely a F�ldanya L�ny�nek egy k�l�nleges „hely�n” egy „�let-Krist�lyk�nt” bef�ldel�sre ker�l.

[Kor�bbi �zenetben: 20090224 III – A szeretet – kapcsol�d�s, �raml�s �s �let III.] Ezzel a „bef�ldel�ssel” a F�ldanya tulajdonk�ppen megadja az enged�lyt egy �ltala ny�jtott SzeRves �letre, biztos�t „form�t”/helyet ahhoz a tapasztal�shoz, melyet az ide v�gy� a Csal�dj�ban k�v�n meg�lni.

            Amikor a L�lek megkezdi a t�nyleges megtestes�l�s�t a F�ld�n, „csal�dot”, sz�l�ket, t�rsakat keres mag�nak, Akik seg�tik a megsz�let�s�ben �s/vagy �lete folyam�n. Mindezt k�pben �gy is elk�pzelhetj�k, hogy amikor a L�lek „meg�llapodott” azokkal a t�rsaival, akik Csal�dja �s t�mogat�i lesznek, kezdet�t veszi a „forma” (test) fel�p�t�se a F�ldanya Rendj�nek megfelel�en. Olyan ez, mintha a F�ldanya „m�h�ben” l�v� „�let” (vagy L�lek) Krist�lyb�l egy „�let-sz�lat” n�vesztene a F�ldanya egy�tt a L�lekkel „oda”, ahol majd a L�lek megtestes�l�se ut�n tapasztalni kezd. A „F�ld M�ly�b�l/m�h�b�l” teh�t a „F�ld Felsz�ne” fel� elkezd ki�p�lni egy „�letsz�l”, melyen a F�ldanya elkezdi t�pl�lni a hozz� �rkez� �j csal�dtagj�t. A F�ldanya „Elemei” seg�ts�g�vel fel�p�ti a L�lekkel egy�tt a testet, mely a „Beilleszked�si Folyamatok” ut�n �n�ll� testi �letre kel: megsz�letik.

            A megsz�let�s Pillanat�val egy k�l�nleges tapasztal�s veszi kezdet�t: az Egy-�n-n� megsz�letett L�lek elkezd beilleszkedni a F�ldi Csal�dj�ba, hogy visszatal�ljon �gi Csal�dj�hoz is. Megsz�letik, hogy test�ben megtapasztalja az „elk�l�n�l�st”, amely „egy csal�d” keretein bel�l t�rt�nik meg, �s amely csal�d egyes r�szeit yobban megismerve ism�t visszatal�lhat oda, „ahonnan” E F�ldre �rkezett. Sok �rdekes k�rd�s felmer�l(het) e t�m�val kapcsolatosan, mi azonban most ford�tsuk a figyelm�nket az „�let-vezet�k” �s a „csal�dba kapcsol�” csakr�k fel�.

            M�r a megsz�let�s el�tt (a t�nyleges megform�l�d�s kezdet�t�l) a F�ldanya T�PL�LNI �s IGAZ�TANI kezdi a hozz� �rkez� �letet/Lelket. SEG�TI teste fel�p�t�s�ben (hogy „elk�l�n�lhessen), �s seg�ti abban is, hogy a F�ld CSAL�DJ�BA beillessze mag�t az �rkez�, �s �gy a lehet� legnagyobb �r�mben �s szabads�gban �lhessen. „Bele-k�dol�dik” az �rkez� „l�ny�be” a „F�ldanya Rendje”, a F�ld�n �l�k CSAL�DJA �ltal elfogadott Egy�tt�l�si Szab�lyok „Tud�sa”. [Majd a testi �lete sor�n a konkr�t f�ldi csal�dja/nemzet(s�g)e pedig megtan�tja a sz�kebb csal�dj�ra �rv�nyes Szab�lyokra �s Rendre az �rkezettet.]

            A F�ldany�nak ez a k�t ALAP-VET� (SzeRves �letet megalapoz�) Feladata tulajdonk�ppen megjelen�thet� „k�t csakra”, pontosabban „2+1” „csakra” k�p�ben is:

1./ - [ez a „+1”] a F�ldanya „m�h�ben” l�v� „�let-Krist�lyhoz” val� kapcsol�d�s biztos�tja AZ �LETET a F�ld�n, ez a kapcsol�d�s megjelenhet tulajdonk�ppen egy „k�l�nleges csakra” k�p�ben is [hiszen a „csakra” mindig valamilyen kapcsol�d�st jel�l] [Ma m�r csak innen eredhet �LET a F�ld�n!].

2./ - Ahogyan „haladunk felfel�” az �let-sz�lon (pr�na-vezet�k…), valamivel a „F�ld felsz�ne alatt” [m�g a „F�ldben”] �rz�kelhet�nk egy m�sik kapcsol�d�st, mely a F�LD (F�ldanya) TEST�HEZ k�t. Ez a kapcsol�d�s biztos�tja, hogy AZ �LET (melyet az 1./ pontban l�v� „csakra” m�k�d�se biztos�t) fel tudja venni a F�ldany�ra jellemz�, s a L�lek �ltal v�lasztott TESTI megjelen�st.

3./ - „Harmadik csakrak�nt” �rz�kelhet�nk egy kapcsol�d�st A F�LDANYA/F�LD [�let]RENDJ�HEZ, mely biztos�tja, hogy a F�ldany�t�l �LETET �s TESTET kapott l�tez� be tudjon illeszkedni az itteni „CSAL�D” �ltal elfogadott �s �lt EGY�TT�L�SI SZAB�LYOKBA. [Az „AranyT�bl�kban foglalt Egy�tt�l�si Szab�lyok t�bbs�ge teh�t „k�szen kapott Tud�sk�nt” jelenik meg a megsz�let� �letben – ha ez a „csakra” megfelel�en m�k�dik.] �rz�kelhetj�k ezt a „csakr�t” valamivel a „F�ld felsz�ne felett”, de m�g a „Gy�k�rcsakra” magass�ga alatt --- hiszen olyan „csakr�r�l” van sz�, amely EGY MINDEN ITT �L�RE �LTAL�NOSAN ELFOGADOTT EGY�TT�L�SI RENDBE kapcsol be.

 

            Fentebb haladva az �let-vezet�ken ELJUTUNK A L�TEZ� (Egy-�n) TEST�HEZ, a „form�hoz”, amely biztos�tja sz�m�ra az elk�l�n�lts�g megtapasztal�s�t, �s azt, hogy Egy-�n-k�nt legyen tagja a v�lasztott csal�djainak.
 

            Azt a (legal�bb) „H�t F�csakr�t”, amit a „Gy�k�rcsakr�t�l” a „Koronacsakr�ig” terjed� r�sz�n tartalmaz az �let-vezet�k, m�r sokan ismerik. Ezek az ismertebb csakr�k is �tRendez�d�sen mennek �t VALAMENNYIEN, mert ahogyan a L�tez�kh�z visszakapcsol�dtak az „als�bb” �s „fels�bb” csakr�k”, a testben l�v�k is „visszanyerik Rendes m�k�d�s�ket”, mely r�szben a „lev�lasztott csakr�k” miatt TERHELT is volt

(bizonyos alapvet� szerepeket �t kellett venni�k a testben l�v� csakr�knak a lev�lasztottakt�l, hogy biztos�that� legyen az �let], �s ez bizonyos esetekben TORZUL�SOKAT is eredm�nyezett. Voltak olyan csakr�k (p�ld�ul a „csecsem�mirigy magass�g�ban), amelyek a bekorl�toz�sok miatt csak egy r�vid ideig voltak k�pesek akt�v m�k�d�sre, illetve egyes gy�gy�t�i csoportok a F�ldi �leteik sor�n „saj�tos csakr�kat nyitottak meg a testeikben”, melyek Mintak�nt n�hol olyan csal�dtagokban is megjelentek, akik sz�m�ra kezelhetetlen volt e „plusz” csakra m�k�d�se.]
 

            A Gy�k�rcsakra Eredend� szerepe az, hogy az elk�l�n�lt f�ldi test sz�m�ra biztos�tsa  a megfelel� „f�ld-energi�kat”. Akkor, amikor a Gy�k�rcsakra alatti csakr�k nem tudtak m�k�dni, gyakorlatilag a Gy�k�rcsakr�ba voltak torzan �sszeszor�tva azok a feladatok is, amit a „2+1” alatta l�v� csakr�nak lett volna a feladata biztos�tani. Nyilv�nval�an „3+1” csakra feladatait nem l�thatta el a Gy�k�rcsakra, �s ez a csakra t�lterhelts�g�ben gyakran meg is mutatkozott – �s ez eredm�nyezte a F�ldany�val val� SzeRves Kapcsol�d�s meglazul�s�t, hiszen a test�ben �l� nem tudott a Rendnek megfelel�en kapcsol�dni sem a F�ldanya „test�hez”, sem pedig a „Rendhez”, mely a F�ldanya Csal�dj�ba tartoz�k� volt. Ugyancsak innen eredt a L�lekkel val� kapcsol�d�s neh�zs�ge is.

            A „Koronacsakra” Eredend� Feladata a test�ben �l� l�tez� „�n-tudat�nak” a helyes megnyilv�n�t�sa, az �n-ismeret megfelel� el�mozd�t�sa --- hiszen ez FELT�TELE, ALAPJA annak, hogy a testi elk�l�n�lts�get �l� majd megfelel� m�don tudjon kapcsol�dni a csal�dtagjaihoz/t�rsaihoz.

 

            A csal�dtagokhoz val� kapcsol�d�sokat m�r a Koronacsakra felett elhelyezked� csakr�k feladata (norm�l esetben) biztos�tani. Nyilv�nval�an akkor, amikor ezek a Korona-csakra felett elhelyezked� csakr�k el�rhetetlenek voltak a testben �l� sz�m�ra, akkor a csal�dhoz kapcsol�s ALAP-funkci�it [mivel Szeretet-alap� Vil�gban �s vil�gban �l�nk, �gy a Kapcsol�d�sok az �LET L�T-Elemei!] is r�szben a „legfels�” el�rhet� csakr�nak, a Koronacsakr�nak kellett �tvennie, ami a csakra m�k�d�s�t nyilv�nval�an megterhelte, �s bizonyos funkci�k ell�t�s�t korl�tozta �s torz�totta. Neh�zs�gek ad�dtak mind a helyes �nIsmeret megval�s�t�sa ter�n, mind pedig a csal�d-tagokhoz val� kapcsol�d�sokban. A „csal�d-tagokhoz” val� hi�nyos kapcsol�d�s v�g�l a csal�dok sz�tes�s�t eredm�nyezte, �s m�r a fizikai p�rkapcsol�d�sokban is nagyon sok probl�ma jelentkezett, a „bolyg�-szint�” �s „�gi” csal�dokkal val� csal�di kapcsol�d�s pedig szinte „elfelejt�d�tt”.

            A testben elhelyezked� csakr�k vonatkoz�s�ban teh�t kijelenthetj�k, hogy az Egy-�n-i elk�l�n�lt �let �s �n-tudat helyes kialak�t�s�ban j�tszanak els�dlegesen szerepet – �s ezek a testi csakr�k is most Igazod�sokon mennek �t. Nagyon jelent�s �tRendez�d�s �rinti a sz�v-k�rny�ki �s sz�v-csakr�t, melyek term�szetesen valamennyi m�s csakr�ra is befoly�ssal lesznek majd.

            Tov�bb haladva az �let (vagy pr�na) vezet�ken a „test felett” azok a „csakr�k” [kapcsol�d�si pontok] tal�lhat�ak, melyek a testben �l� „�n”-t hozz�kapcsolj�k a csal�djaihoz. A k�nnyebb meg�rthet�s�g kedv��rt megjelen�thetj�k �gy ezeket az egym�s f�l�tt elhelyezked� csakr�kat, hogy min�l k�zelebb vannak a Koronacsakr�hoz, ann�l kisebb vagy k�zelebbi csal�dba Rendeznek, �s ahogy t�volodunk a fizikai testt�l, �gy egyre „t�gabb �rtelm�” csal�dok kapcsol�d�si pontjaihoz �rkez�nk.

 

            El�sz�r bekapcsol�dunk a csal�dba, amelybe megsz�let�nk, majd t�rsakhoz, �s azt�n pedig magunk alak�tunk csal�dot.

            Bekapcsol�dtunk m�r a sz�let�s�nkkel is egy n�pbe/k�z�ss�gbe, mely szint�n a csal�dunk, �s ennek is K�NNYEN elsaj�t�thatjuk az elfogadott egy�tt�l�si szab�lyait, ha megfelel�en m�k�dik az ezt seg�t� „csakr�nk”.

            Beilleszked�nk egy F�ld-r�szre �s mag�ra a F�ldre is, mely szint�n egy nagy csal�d. Az ezen csal�dhoz kapcsol� „csakra” megfelel� m�k�d�se eset�n a magunkba �p�tett F�ldanyai Rend alapj�n k�nnyen megtal�lhatjuk az „ebben a csal�dban” v�llalt feladatunkat is.

            Az �let-vezet�ken m�g „magasabban” elhelyezked� „csakr�k” [ha kiterjesztj�k r�juk a tudatoss�gunkat, �s el�rj�k a megfelel� szeretet-rezg�seket] �sszekapcsolnak benn�nket a Galaxis csal�dj�val, �gi CsillagCsal�djainkkal, illetve azokkal a MAGOSABB K�Z�SS�GEKKEL, melyeknek szint�n tagjai vagyunk.

 

            Ahhoz, hogy mint „F�ldi Ember” egy „k�v�natos” �s elv�rt „Alap-szinten” KiTeljes�t�en tudjunk �lni ezen a F�ld�n, legal�bb 12-13 F�-Csakra Kiel�g�t�-�s-Harmonikus m�k�d�s�re �s m�k�dtet�s�re van sz�ks�ge minden l�tez�nek. Mindez azt jelenti, hogy a 7-8 testi F�-csakra mellett n�lk�l�zhetetlen a „2+1” (F�ldany�hoz kapcsol�) „als�bb” csakra, �s legal�bb „3” Koronacsakra felett elhelyezked� Fels�bb F�-csakra kiel�g�t� m�k�d�se. Ezeknek harmonikus, sz�vb�l ir�ny�tott m�k�d�se adja meg azt a „TISZTA EGY HANGOT”, amely a test-l�lek-szellem-egys�g�t �l� SzeRves F�ldi L�tez� „Csal�di Alap-Hangja”.

 

Tulajdonk�ppen ennek a „biztosan val� megtart�sa” biztos�tja a szabads�got, �s a v�lasztott utak megval�s�t�s�hoz sz�ks�ges „Alapot”. Amikor �LJ�K ezt a [norm�l F�ld-m�k�d�s eset�n a sz�let�s pillanat�ban m�r adott] Rezg�st vagy Hangot, akkor tudunk „k�nnyed�n” „elindulni �s haladni a v�lasztott utunkon”.