20090704 - K�r�sek II.

  2011.08.17. 15:11

2009. j�lius 3., p�ntek, j�lius 4., szombat hajnala [2009-07-04 >>> 11 : 11]

 

K�r�sek II.

 

 

Nagyon nem mindegy ma m�r (eddig sem volt az) [�ppen hogy „l�nyegi” k�rd�se ez a „k�r�sek” t�mak�r�nek], hogy a K�r�s

a SZ�VB�L SZ�LAL-E MEG,

 

vagy csak megszok�sb�l/szok�sb�l/sz�rakoz�sb�l,

BIZALOM lend�ti-e mozg�sba

 

„Isten” �s az „Isteni” [= SzeRves �let] fel�, vagy pedig valamilyen torzult v�rakoz�s vagy �rzelem, esetleg f�lelem.

 

A honlapunkra id�nk�nt „�kezetek” n�lk�l ker�lnek fel bizonyos „technikai” okok miatt az �zenet-c�mek, �s p�ld�ul a K�R�S �s KERES sz�-p�r igencsak r�vil�g�t egyes mai t�m�nkhoz kapcsol�d� l�nyegi k�rd�sekre. Ha valaki „nem tal�l” (a hely�n) valamit, akkor

keresni

kezdi, �s ha a keres�s k�zben �sszetal�lkozik „valakivel”, akkor

megk�rdezheti

t�le, hogy tud-e valamit a keresett dologr�l, �s esetleg arra is

megk�rheti,

hogy seg�tse �t a keres�sben.

 

            Mit szokott �ltal�ban „keresni” az ember: valamit, amire „sz�ks�ge” van, �s/vagy ami „kedves” a sz�m�ra. Amit SZERET, amit VALAMI MIATT TOV�BB SZERETNE VINNI az �let�ben, vagy amit TOV�BB SZERETNE ADNI m�snak, amit szeretne m�sokkal [akiket szeret, akik fontosak a sz�m�ra] is megismertetni.

 

Sokan vannak ma, akik keresik a „magyars�gukat” (embers�g�ket), mert �rzik, hogy m�g nincsen meg a MAGA TELJESS�G�BEN a l�that� vil�gban �s a bels� vil�gukban --- �s �rzik/�rtik, hogy FONTOS megtal�lniuk, mert �LET�K �s SZERETTEIK �LETE valahogyan yobb� �s teljesebb�, szebb� lesz, ha megker�l ez a kincs. Mert bizonyos, hogy „kincs” --- m�sk�nt mi�rt �rizt�k volna el�deink m�g �let�k fel�ldoz�sa �r�n is, �s vajon mi-v�gre „keresn�k” ezt „szeretet�kb�l” ind�tva egyre t�bben, ma is oly sokan.

 

A „magyars�g”-ban van valami [Isteni �rtelemben vett] „emberi”, valami „b�lcs” �s „szeretet-teljes”, amit�l YOBB lehet ez a Vil�g --- �s a Vil�g csak akkor lehet �s lesz Yobb, ha abban mindenki megtal�lja az istent�l kapott hely�t �s �tj�t.

Valami olyan ereje lehet a „magyar(s�g)nak” – �s minden m�s MAG-nak is – ami�rt �rdemes m�lyre �sni �s a MaGosba feljutni, saj�t �let�tjainkat ak�r a maga teljess�g�ben is erre �ldozni: SZERETEB�L TENNI �S KERESNI, �s MAG�V� A SZERETETT� LENNI. Tal�n ez MAGA a MAGs�g �s Magyars�g, �s a t�bbi SzeRves k�z�ss�gnek a MaGa-L�nyege-Megtal�l�sa.

 

            M(enny)iben seg�thet e keres� munk�ban a K�r�s, „mi” lehet az „ereje” az Isten fel�, �s az istenib�l t�rsainkk� lettek fel� megfogalmazott K�r�seinknek? Mi a sz�vb�l j�tt, �s a Bizalom �si Mint�j�ban gy�kerez� K�r�s ereje?

 

Egyszer egy ismer�s kisfi�val besz�lgettem, aki elmes�lte az egyik f�ra�-�let�ben meg�lt csat�j�t. A kisfi� m�g nem tanult az iskol�ban az egyiptomi korszakr�l, nem olvasott k�nyveket sem a t�m�r�l, �m el�g pontosan elmondta, hogy hogyan csalt�k csapd�ba, �s hogy hogyan siker�lt e kelepc�b�l megmenek�lnie csapat�val egy�tt. „Hogyan” k�rd�semre v�laszolva csak annyit mondott „mag�t�l �rtet�d�en”: „im�tkoztam”. [A mostani �let�ben nem �l vall�sos �letet ez a kisfi�.] Nem tudta r�szletesebben megmagyar�zni, hogy mit �rtett ezalatt, magam pedig annyit tudtam �sszerakni az elmond�s�b�l, hogy a sz�v�n �t �sszekapcsol�dott Lelk�vel/Magosabb �N-j�vel, �s seg�ts�get k�rt/H�vott Istent�l.

 

 

            A K�r�s egy „kapu” vagy energia, amely megnyithat K�Z�S UTAKAT, k�z�s teremt�seket m�g akkor is, ha „l�tsz�lag” „csak kettesben” [=EGYs�gben] tessz�k ezt „Istennel”, a MI MAGUNK IGAZ L�nyeg�vel.

            K�z�s teremt�s az�rt, mert a k�r�s vagy k�rd�s mindig valami �J fel� is mutat, s ha a k�r�sre a „v�lasz” meg�rkezik, akkor „�ld�s” [Er�] is �rkezett azon �t k�z�s j�r�s�ra vagy megnyit�s�ra. Ha a „t�rsakkal” siker�lnek az egyeztet�sek a k�r�sek alapj�n, szint�n megny�lhatnak �j teremt�si utak �s �sv�nyek.

 

            K�r�ssel adhatunk, �s a k�r�ssel el is fogadhatunk [t�bbnyire egyidej�leg!]: valamilyen [teremt�s fel� vezet�] m�don „�raml�sokba” kapcsol�dhatunk.

            A K�r�ssel

KAPCSOL�DHATUNK

 

– tal�n ez a legegyszer�bb megfogalmaz�sa a K�R�S l�nyeg�nek:

k�z�s utat aj�nlhatunk,

vagy a felaj�nlott k�z�s utat el is fogadhatjuk.

 

            A K�r�s „energi�ja” (sz�vb�l-j�v�s�ge, Bizalom-foka, Bizalom-ir�nyults�ga) nagyban meghat�rozza, hogy kikkel �s milyen c�lok megval�s�t�s�ra l�phet�nk kapcsol�d�sokba [T�nylegesen �s/vagy a l�that�ban].

 

            A K�r�sekhez – �s �gy a K�r�sekhez kapcsol�d� term�szetes „utakhoz” is – sokf�le f�lre�rt�s �s s�r�l�s t�rsult az elm�lt id�szakokban. Mechanikuss�, s�t Bizalom-vesztett�, „kiford�tott�” lettek a k�r�sek sokakban azut�n, hogy megsz�nni l�tszottak a K�r�sekhez t�rsul� term�szetes seg�t�i utak, �s a l�lek vezet�s�t elhagy� testi �let m�r nem tudta megfelel�en �rtelmezni a kapott jeleket/vezet�st. Nagyon s�lyos s�r�l�s volt ez a F�ld ember�ben, mely m�r (ism�t) vesz�lyeztetni l�tszott a bolyg� �let�t, �s ez�rt 2-3000 �vvel ezel�tt nagyon sok K�ld�tt �rkezett, hogy visszaseg�tse a term�szetes �let�hez az itt �l� embereket. J�zus is sok tan�t�s�ban h�vta fel a figyelmet a k�r�sre �s keres�sre, �s a szeretet alapjainak �jb�li meg�rt�s�re �s �l�v� t�tel�re. Egyszer� tanait sok helyen kiforgatt�k, �s n�ha tudatlans�gb�l, m�skor pedig sz�nd�kosan f�lremagyar�zt�k. Az Egyszer�s�gre tan�tott �s intett, melyet „m�r” �s „m�g” nem tudott helyesen �rtelmezni az ember.

 

            A „R-�gi” emberek „H�latelt-sz�vvel” �s boldogan k�rtek, amit egyre t�bben ma m�r �jra meg�rtettek �s �lnek. A K�r�s elhangz�sakor – k�l�n�sen az Isten ir�ny�ban – mindig �r�m jelenik meg az ember sz�v�ben, egy „Bizalom-teljes egy�ttl�t” teremt�dik meg.

Az ember az „id� el�tti F�ld�n” t�bbnyire a „t�rs�nak” k�rt �s adott seg�ts�get, �s �gy igaz�n a „hi�ny” nem is jelenhetett meg. Szeretet-sz�lak k�t�tt�k �ssze az embereket, �s ezeken �t meg�rezt�k (~ meg�rtett�k), ha egy t�rsukat valami hi�ny fenyegette vagy baj �rte, �s r�gt�n a seg�ts�g�re siettek. Tal�n nem is l�tezett olyan, hogy az ember kifejezettem „mag�nak” „k�rt” volna seg�ts�get – hacsak azt nem k�rte, hogy legyen m�g t�bb ereje szeretni �s seg�teni… Emiatt pedig – mivel a k�r�ssel tulajdonk�ppen mindig egym�st �s a k�z�ss�get is seg�tett�k – mindig �r�m �rz�se �s a Szeretet �llapota t�rsult a k�r�seikhez [mert elej�t vett�k vele a bajoknak, vagy ha m�r megt�rt�nt a baj, akkor k�z�s er�vel megsz�ntett�k azt, �s �gy mindenki boldogabb is lett].

Amikor a K�r�sekben m�r az egyre fokoz�d� mag�ny �s neh�zs�gek is megjelentek, egyre t�bb f�jdalom, majd f�lelem [mint m�reg] ker�lt a „k�r�sekbe”, �s ez megnehez�tette a SZ�V �tjainak a haszn�lat�t. Egyre „alacsonyabb” szinten jelentek meg �s Hathattak a k�r�sek, �s egyre t�volodott egym�st�l a seg�t� �s a megseg�tend�, m�g nem a hi�nyokban szenved�k m�r csak egym�st l�tt�k, �s a mindenhol megjelen� hi�nyt. Ez az „�r”-d�g k�re, amelyben j�rva el�bb-ut�bb �szreveszi a benne l�v�, hogy valami m�s ir�nyt kell a keres�sei sz�m�ra keresnie, ha v�get akar vetni a k�r�z�seknek.

A sz�v-utakat elfeledett emberek id�vel m�g a k�r�sekr�l is elfeledkeztek [„megszokt�k”, hogy parancsolnak nekik, �s hogy a gyeng�bbeknek �k is parancsolhatnak], �s ezzel a „v�gponthoz”, a „g�d�r alj�hoz” �rkeztek. Innen m�r csak egy ki�t van: vissza a MaGosba, vissza a sz�v-utakba. �rdekes, hogy milyen sokan ny�lnak meg ekkor, bel�tva, hogy ha m�r nincsen semmij�k, akkor az „elenged�sek” is k�nnyebbek, �s �gy k�nnyebb megny�lni ANNAK, AKI �s AMI VAN, az EGY-etlennek, AKI m�g ekkor is SZERET: Istennek.

Mindez a kis kit�r� sz�nd�kom szerint arra szolg�lt, hogy yobban meg�rtesse: az igazi �r�m �s az ebb�l fakad� teremt�s itt e F�ld�n az „ad�s-elfogad�s-tov�bbad�s”, a „Szeretet-�ramoltat�s” megtapasztal�sa �ltal �rhet� el mind az egy�n sz�m�ra, mind pedig a megalakult SzeRves k�z�ss�gek sz�m�ra. Itt, Magyarorsz�gon is egyre t�bben tapasztalj�k [�s �gy tanulj�k] m�r meg a k�z�s �R�Mben l�v� Hatalmat �s Teremt� Er�t, mely K�PES Igaz �let megteremt�s�re. Helyre�ll az ilyen k�z�ss�gek tagjaiban az egym�s – �s �gy a TeremT� – ir�nti Bizalom, �s az egym�st Bizalommal szeret�k k�z�s utakra indulnak, s menet k�zben kihullanak magukb�l �s k�z�ss�g�kb�l is a nem-oda-ill� mint�k �s l�tez�sek.

 

            Ma m�g egy fontos dologra oda kell figyelnie a F�ldanya l�tez�inek, mivel k�z�l�k

�ppen „(�t)sz�let�ben”

 

is vannak sokan, �s ez�rt a bels� vezet�s�k �rz�kel�sei m�g nem mindig teljesen „pontosak”. Hasznos „folyamat�ban” is megfigyelni a kapcsol�d�sok k�r�li t�rt�n�seket �s megjelen�seket. Elk�pzelhet�, hogy egy „k�z�ss�g” ma m�g nem pontosan ott form�l�dik, ahol a t�nyleges �let-helye is van �s lesz majd.