|
ÍRÁSAIM |
|
| |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
Írások - 2009 június |
|
20090608 III - Gondolatok még az Ébredésekhez
2011.08.17. 21:25
2009. június 8., hétfő
Gondolatok még az Ébredésekhez
A minapi írásokban megemlítettük azt, hogy a MAGOK és a Magyarok nem teljesen Egy-és-Egymást-pontosan-fedő családok.
Baranyai Zsuzsanna lejegyzését elemezve is megállapítottuk, hogy a MAGOK egy [’Eredendő’] Őrzői Lélek-csoport a Földön, Akik
- a TeremTőtől kapott Ős-Mintákat Hordozzák, Őrzik és Élik, Továbbadják,
- és a Föld nagyobb Kor-Fordulóit vagy Váltásait igyekeznek előkészíteni úgy, hogy a további életre jelentkezett Lélek-családok lehetőség szerint megtestesült formáikkal is képessé legyenek az Új Korszakba való átlépésre.
A Magyarok (leginkább a MAGOKHOZ kapcsolódva) egy KÜLDÖTTI csoport, Akiknek első Gyógyítói (!) csoportja még Atlantisz idejében érkezett a Földre [főleg a Szíriuszhoz kapcsolódó eredettel],
- felmérni a Föld sérüléseit,
- és a kialakult helyzetben elkezdeni/segíteni a gyógyítási („Rendezési”) folyamatokat. Ez megfogalmazható úgy is, hogy azért jöttek, hogy „segítsék a Fény (vagy Új Fény) megszületését” a Földön.
A MAGOK tehát a FÖLD és Föld és SzeRves földi „ŐS”-Mintáit, az ’Eredendő RENDET és Rendet” hordozták, őrizték és testesítették meg, míg a „Magyarok” (mint Gyógyítói Küldötti csoport) azért érkeztek, hogy a „kibillent” Rendet és SzeRves Itteni Életet visszasegítsék a MAGA Rendjébe.
Ebből is látható, hogy a „két csoport” nem teljesen egy, de EGY Feladaton dolgoztak, ugyanazért a célért dolgoztak a MAGUK/MaGuk eszközeivel.
A MAGOK Feladata az volt, hogy ÉLŐVÉ tegyék MAGUKON által a lehető legteljesebben minden korban és minden megnyilvánulásban a SzeRves Földi Minőségeket és Rendet, és a „Magyarok” pedig (mint Küldötti csoport) igyekeztek ebben megsegíteni Őket.
A „Magyarok” korról-korra hozták és fogadták azokat a MEGÚJÍTÓ Mintákat és Kódokat, amelyeket tulajdonképpen a MAGOKNAK kellett volna hívniuk és befogadniuk --- ám a kibillent Rend miatt erre a MAGUK Erőiből nem voltak mindig képesek. Ilyenkor a MAGOK és „Magyarok” Szent Emberei többnyire összekapcsolódtak, és igyekeztek feltárni a konkrétan megjelent nehézségeket és azok okait, és együtt igyekeztek gyógyírt hozni/kérni a nehézségek megszüntetésére.
Ahogyan a „Kurultaj, Szala, Süan” írásból is látszik: a MAGOK a MAGUK Mintáit egyre inkább ÉLŐVÉ tudták és tudják tenni MAGUKBAN, és ez a FÖLD és Föld MAGA SzeRves Mintáinak ÉLETRE kelését is jelenti!
A Küldöttek („Magyarok”) egy része ezzel tulajdonképpen „be is fejezte” azt a vállalását, amiért 18 ezer, 17 ezer, vagy kb 10-11 ezer évvel ezelőtt E Földre érkezett.
Nagyon fontos tudni, hogy a KÜLDÖTTEK AZÉRT Érkeztek E Földre, hogy az E FÖLD EREDENDŐEN SZERVES MINTÁIT SEGÍTSÉK ÉLETRE KELTENI, a kimozdult Eredendő Rendet segítsék újra élővé lenni --- és ezzel a Feladatukat be is teljesítik (vagy már be is teljesítették --- attól függően, hogy az „alapok” („yobbítás”) vagy a „(sz)építés” Rendezési idejére érkeztek-e).
Az ÉPÍTÉSI Munkák jelentős részben (!) már a MAGOK Feladata, hiszen a TeremTő Igazából ezért „küldte”, Teremtette Őket: „berögzíteni egy-egy Új korszakban az új tapasztalási kereteket”, és megsegíteni a többi teremtettet (ha azok ezt választották) az Új Korszakba való beilleszkedésben. Akik nem illeszkednek be a Föld egy-egy megnyílt/megindult Új Korszakába, azok egy nagyon rövid és belátható időn belül kiíródnak a Föld további életéből és Létéből.
A „Teljesebb összekapcsolódás és összhang” miatt voltak és vannak olyan „Magyarok” (Küldöttek), Akik egyidejűleg MAGOK is --- ezt mindenki pontosan „érzi”. Aki „érzi”, hogy „Küldötti” Létének beteljesítésével szinte „tombol” Benne valami, „valami ősi”, ami már „ki akar törni, felszínre akar törni, meg akar nyilvánulni”, abban valószínűleg éppen a MAGSÁGA készül „átvenni yogos helyét” --- míg ha egy „Magyar” „érzi”, hogy „Feladata véget ért”, akkor a [Küldötti] Léte lassan „Haza Térni” készül.
Hamarosan TELJESEN megszűnik az a „kettősség”, amely eddig a MAGOKAT és Magyarokat jellemezte. A MAGOK MAGUKRA ismerve végre újra MAGGÁ lehetnek, míg a Küldöttek választásaiknak megfelelően haladnak tovább: vagy Haza Térnek, vagy pedig ha ezt választották, akkor MAGGÁ vagy más SzeRves Létezőjévé lesznek a Földnek.
A „Magyarság” – mely az Új Fény Megszületésében vállalt Segítői (részben Küldötti) szerepet – a korábbi (kb 1000 – 1500 évvel ezelőtt tett) vállalását sikerrel bevégezte: az Új Fény Megszületett és Begyökerezett a FÖLDBE/Földbe és SzeRves-földibe.
A „Magyarság” (mint Küldötti Csoport) egy része még marad a Földön, hogy részt vegyen (segítsen!) a most elkezdődött gyógyítási (Kiegyensúlyozási, [sz]építési) folyamatokban --- de ezt már nem „Küldöttként”, hanem a Földnek SzeRves Létezőjeként teszi meg, nem „rá vonatkozó külön” szabályok szerint, hanem a Földön mindenkire egységesen vonatkozó „Földi” törvények és szabályok szerint. A „Magyarok” Küldötti Csoportjának a további Földi Életet vállalt része tehát TELJES EGÉSZÉBEN [a Rendnek megfelelő élete miatt] SzeRves létezőjévé lett a Földnek, Küldöttisége (élete és választása miatt) átfordult a SzeRves Életbe. A SzeRves (maradó) Életbe átfordult Küldöttek már megszabadultak TELJESEN a korábbi [őket nagyon súlyosan terhelő] korlátozásoktól, mely „csak a leszületésük előtt kapott Feladatukhoz” rögzítette be őket, és attól gyakorlatilag nemigen térhettek el.
Mindez pedig azt jelenti, hogy a további SzeRves Életre jelentkezett „Magyarok” (volt Küldöttek) a most megnyílt Új Korszak Feladataiba és Lehetőségeibe SZABADON BEKAPCSOLÓDHATNAK, képességeiknek és akaratuknak megfelelően szabadon részt vehetnek a megindult Gyógyításokban [Föld-Rendezésben].
Korábbi korlátaik leoldattak, „szárnyaik vissza-adattak”, és innentől kezdve már „kötelességük” is „szárnyaik” (képességeik és lehetőségeik, tudásuk) megfelelő, a FÖLD/Föld és SzeRves-földi Érdekeit szolgáló/segítő használata.
Lejegyezte OmMáátRé KJ
Az utóbbi napokban többször is megjelent bennem az alábbi kép és gondolat:
A fáraó/király szíve felett keresztezett kéztartását, és a „hatalmi jelvényeit” (YÓ és SZÉP) már többször elemezgettük.
Amit mi ma RENDként nevezünk meg, azt Őseink YÓ-nak nevezték. Ez a Szeretet Rendje, mai megjelöléssel a „KRISZTUSI Rend”.
[SZéP] [LYÓ]
Érzésben az jelent meg, hogy a „Pálosok” és a „Ferencesek” között volt egyfajta „munka-megosztás”:
A Pálosok inkább az „Alap”-hoz kapcsolódtak, a Korszakok lezáráshoz és megnyitásához, vagyis a „YÓ”-hoz, a Ferencesek pedig inkább a SZ-ÉPÍTÉSHEZ.
Természetesen az egyik nincsen a másik nélkül, és így mind a YÓ, mind a SZÉP jelen volt és van mindkettő „családban” --- csak egyikben a YÓ, a másikban pedig a SZÉP volt/van a „hangsúlyosabb”.
OmMáátRé KJ
www.omah.extra.hu
| |
|
|
|
A mai napra: |
|
„A valóság nemcsak az, amit a szem lát, és nemcsak az, amit a fül hall és a kéz meg tud fogni, hanem az is, ami rejtve marad a szem és a tapogató ujjak elől, és csak annak fedi fel magát néha, egy-egy pillanatra, aki a lelki szemével keresi, aki belülről tud figyelni és hallani, és képes a gondolataival tapintani.”
| |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|