20090517 II - A Kapcsol�d�sok Rendje I.

  2011.08.17. 21:55

2009. m�jus 15., p�ntek (16., 17.)                                                                                [11 – 5 – 11]

 

A Kapcsol�d�sok Rendje I.

 

 

MaGos �N(eM) K�r�s�re t�rt�n� lejegyz�s:

 

            A Kapcsol�d�soknak

- a VIL�GOT �rint�en van egy �ltal�nos Rendje,

- �s ugyanakkor valamennyi Vil�gban vannak

- Saj�tos, K�l�n�s [kevesekre jellemz�],

- illetve csak az Adott Vil�gra jellemz� vonatkoz�sai is.

 

            Kicsit „sz�-j�t�knak” vagy „hang-j�t�knak” is t�nhet, �m enn�l m�lyebb tartalmakat is hordoz e „sz�” „hangalakja”: KaP-CSoL�D�S. Akinek van hozz� kedve/�rz�ke, az m�lyebben is „meg-�Z-lelheti e hangokat �s a kapcsol�d�sukat”.

            Mag�nhangz�i m�lyek: a (�) �s o (�). „Atyai/Anyai” (ad�, adva-kapcsol�) �s „TeremT�-(ki)�rad�”.

            A sz� „m�sodik fel�ben” a m�ssalhangz�kban felismerhet� a „csal�d”, „csal�dos” sz� jelenl�te is --- hiszen ahogyan m�r kor�bban is megeml�tett�k, a KRISZTUSI Szabad Akarati L�tez�sekben (vagyis a VIL�GBAN �s Vil�gokban/vil�gokban!) a kapcsol�d�sok alap-mint�ja „CSAL�DI”, vagyis Egym�st-Kieg�sz�t� �s Egym�st-Seg�t�. [A megseg�t�s �ltal gyarapszik mind az EG�SZ mind a r�szek.]

 

            A „Kap” sz�ban (elrejtve) az „�P”-s�g is benne van, ugyanakkor az „ad�s” (�raml�s �s �ramoltat�s, elfogad�s) is megjelenik.

 

            A Kapcsol�d�soknak teh�t mindig van A NAGYCSAL�D EG�SZ�RE jellemz� von�sa (ez teszi lehet�v� a „t�volabbi” csal�dtagokkal val� megfelel� id�ben vagy sz�ks�g eset�n az �sszekapcsol�d�st), �s vannak olyan Speci�lis von�sai is, amelyek az adott Vil�gban/Csal�dban �l�k speci�lis v�llal�saihoz vagy tapasztal�saihoz igazodnak, �s �gy csak kevesebb, vagy pedig csak az adott Vil�g kapcsol�d�saiban jelennek meg.

 

            Ha megn�zz�k az �let-Vir�g�nak �s �letMAGnak a k�peit, akkor l�that�, hogy a „k�r” (mint forma �s ar�ny) az EG�SZ/EGY minden egyes r�sz�re jellemz� --- �s a k�r�k tal�lkoz�saib�l el�ad�dnak �jabb form�k, melyek id�r�l-id�re visszat�rnek, �s ha az elhelyezked�st is figyelembe vessz�k, akkor pedig minden k�rnek �s k�r-r�szletnek „egyedi” is a helyzete/jellege.

 

A „sug�r” („kart�vols�g, Hat�-t�vols�g”, hull�mhossz) azonoss�ga, illetve a fel�p�l�s szab�lya (Rend) valamilyen m�don �sszekapcsolja a legt�volabbi r�szeket is egym�ssal: EGY CSAL�D R�SZEI, azonos (�s egyben m�gis k�l�n�s) kapcsol�d�sokkal.

 

            A Kapcsol�d�soknak (egy-egy Vil�gon bel�l is) nagyon sok „form�ja” van.

 

            Vannak

-          (a L�T-hez, �lethez tartoz�) SZ�KS�G-SZER�EK,

-          �s vannak V�LASZTHAT�AK, LEHETS�GESEK.

 

            Ezeken bel�l is

- vannak HANGS�LYOSABBAK (�let- vagy L�t-fontoss�g�ak),

- �s vannak KEV�SB� HANGS�LYOSAK (l�t�k vagy jelenl�t�k kev�sb� Hat ki a helyzetre vagy v�ltoz�sokra).

 

I.

SZ�KS�GSZER� KAPCSOL�D�SOK

 

1./

 

            A Ma a F�ld�n kev�sb� ismert-�s-tudott egyik legfontosabb Kapcsol�d�s

 

MAGA AZ �LET,

 

az „�let-sz�l” megl�te minden egyes l�tez� �s l�tez�si forma eset�ben, mely minden Vil�gban az ALAP-EGYENS�LY vagy ALAP-REND r�sze is.

            Az egyes l�tez�k �s l�tform�k egy-egy Vil�gban nem csak „�gy” magukt�l �s �sszevissza �rkeznek, �lnek, kapcsol�dnak �s mennek --- hanem minden v�ltoz�s �s �rkez�s/t�voz�s egy meghat�rozott Rendben, az Adott Vil�got alkot� L�tez�k �ltal k�z�sen elfogadott �s megalkotott „tervnek”/keretnek/rendnek megfelel�en (is) t�rt�nik.

 

-          A L�tform�k �s

-          (egy�ni vagy csoportos, k�z�ss�gi) �letek

a v�lasztott, meg�lni k�v�nt tapasztal�snak vagy kiteljesed�snek megfelel�en �rkeznek �s vannak jelen, az egyes l�tez�k teh�t a K�Z�SEN V�LLALT �S V�LASZTOTT tapasztal�si ir�nyoknak megfelel�en vannak „egym�s ut�n”, vagy pedig „egyidej�leg” egy-egy tapasztal�sban jelen.

Az „�LET” teh�t mindig valaminek a megtapasztal�s�ra, valamiben val� kiteljesed�s c�lj�val �rkezik �s tart�zkodik, �l egy-egy VIL�GBAN/Vil�gban/vil�gban.

 

            Az „�LET”, amely/AKI valamit tapasztal, lehet egy VIL�GBAN/Vil�gban/vil�gban „EREDEND�EN” is jelen (az Eredend�en megteremtett Alap-Egyens�ly, Alap-L�t r�szek�nt jelen), �s „becsatlakozhat” vagy �rkezhet „k�s�bb” is (valaminek a tov�bb-folytat�s�ra, vagy pedig ha egyens�lytalans�g jelenne meg, akkor annak a kiegyens�lyoz�s�ra).

            A tapasztal�soknak teh�t elengedhetetlen, n�lk�l�zhetetlen alapja �s r�sze (gyakorlatilag a TeremT�i �ld�ssal egyenl�) az �LET jelenl�te, a Teremt�vel val� k�zvetlen, „sz�ven �t” l�tez� kapcsol�d�s.

 

2./

 

            Eddig legink�bb „�ltal�noss�gban” besz�lt�nk a Kapcsol�d�sokr�l, �s innent�l kezdve �tt�r�nk a F�ld (�s legfeljebb legsz�kebb csal�dja) kapcsol�d�saira.

 

            A F�ld vonatkoz�s�ban (is) megeml�tett�k m�r, hogy itt a „KRISZTUSI L�LEK/L�lek” j�rja a maga (szabadon v�lasztott!) tanul�-�tj�t a ma m�r „�jra emelked�” rezg�s�/m�k�d�s� test�ben.

            A KRISZTUSI Vil�gokban jelenl�v� valamennyi l�tez�s �s forma rendelkezik valamilyen (legal�bb „t�red�knyi”) L�lek-r�sszel/min�s�ggel (amely/Aki itt tulajdonk�ppen az „�LET” egyik form�ja vagy megfelel�je is). Itt els�sorban az adott Vil�gban „�rz�kelhet�, l�that�” testi jelenl�tekre utalok, de nagyon sok „nem l�that�” szellemi seg�t� r�sz is l�lek-min�s�gk�nt, vagy l�lek-min�s�gekhez kapcsol�d�an van jelen.

            A F�ld L�tez�iben

 

a test �s l�lek, valamint a MaGosabb Szellemi �n kapcsol�d�sa �s egys�ge

 

sokszor nehezen felismerhet� --- �m m�gis egy adott �s l�tez� val�s�g. A testet �lt�tt l�lek a Szellemb�l (is) ered, �s �gy az itteni tapasztal�s egyszerre a L�lek �s Szellem tapasztal�sa is: a L�lek �s Szellem EGY�TT-�S-EGYBEN is tapasztal-�s-Hat a test�ben.

 

            A v�lasztott/v�llalt tapasztal�si ir�nyok korr�l korra is v�ltoz(hat)nak, �s ennek megfelel�en id�nk�nt a L�lek megnyilv�nul�sa er�teljesebb, m�skor a Szellem jelenl�te, �s n�ha a test megnyilv�nul�sai. A F�ld�n eddig mindh�rom r�sz „dominanci�ja”, �s ezek „harm�ni�ja/egys�ge” is megjelent m�r.

            Most a F�ld egy olyan korszak�hoz �rkezett, amelyben a L�lek �s a Test a Szellem�vel is �sszhangba, harm�ni�ba, Egys�gbe-ker�lni igyekszik, m�ghozz� K�ZVETLEN KAPCSOL�D�SOK ism�telt felfedez�se �s megteremt�se �ltal. Egy-egy ilyen id�szakban nagyon saj�tos „iskol�k”, tanul�-utak keletkeznek, az �sszekapcsol�d�sok �s Egys�gbe-Rendez�d�sek ak�r nagyon k�l�nb�z�, saj�tos utakat/tapasztal�sokat is hozhatnak, hiszen a kor�bbi „elk�l�n�lts�gek” sok �rt�kes �s �j felismer�st is hozhattak, melyek majd most tov�bb-l�pnek a legteljesebb �r�met ny�jt� egyes�l�si ir�nyokba.

 

            Azokban a F�ld-id�szakokban, amikor az ember (�s a l�tez�s) az „elk�l�n�lts�get” tapasztalta meg, a kapcsol�d�s a L�lek �s Szellem, L�lek �s test k�z�tt (sz�ks�gszer�en!) megvolt. A L�that�ban ez nem mindig jelent meg, �s amikor valami miatt a „k�zvetlenebb” vagy „k�zvetlen” kapcsol�d�s �s jelenl�t m�gis sz�ks�gess� v�lt, akkor megjelentek vagy k�l�nleges „technik�k”, vagy pedig k�l�nleges „�thidal� seg�t�i l�tek”

 (ez ut�bbiakra nagyon y� p�lda az angyalok elm�lt id�szakokban v�gzett �thidal� seg�t� munk�ja, amikor a „l�lek �s szellem hangjait” igyekeztek valahogyan k�zelebb hozni a tapasztal� testi szintekhez).

 

3./

            A F�ldi �letben SZ�KS�GSZER� a kapcsol�d�s a tapasztal�snak teret-�s-id�t biztos�t� F�ldany�hoz, �s a form�kat, valamint azok megfelel� �llapot�t �s m�k�d�s�t biztos�t� Szent Elemekhez is.

 

4./

            SZ�KS�GSZER� tov�bb� (E F�ldi �let Gyermek-jellege miatt) egyes (l�that� vagy l�thatatlan) Seg�t�i L�tekhez val� kapcsol�d�s is --- p�ld�ul valamilyen �let-ad� k�z�ss�get mindenkinek v�lasztania kell a megtestes�l�s�hez (csal�d, n�p).

 

 

5./

 

            SZ�KS�GSZER� az E F�ldi Megtestes�l�shez vagy �lethez valamif�le SEG�T� FELADATHOZ kapcsol�d�s (annak felv�llal�sa legk�s�bb a besz�let�ssel egyidej�leg, illetve ha ennek a sz�ks�gess�ge az �let folyam�n felmer�l --- p�ld�ul mert a v�llalt feladat beteljes�lt vagy �ppen meghi�sult).

            A F�ld�n ezek a legsz�ks�gesebb, �s elker�lhetetlen�l jelenl�v� Kapcsol�d�sok. Ezek k�z�tt vannak olyanok, amelyek csak a F�ldre/F�ldi-�letre jellemz�ek, �s vannak olyanok is, amelyek „�tk�thet�ek” egyes MaGosabb KRISZTUSI Csal�dokhoz (Vil�gokhoz) is.

 

 

II.

NEM-SZ�KS�GSZER� KAPCSOL�D�SOK

V�LASZTOTTAK, LEHETS�GESEK

 

 

            Akik a F�ld�n �lnek, azok ELS�DLEGESEN ITT v�llaltak kiteljes�t�/seg�t� tapasztal�st.

            Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne �s kellene is bizonyos m�rt�kig a MaGosabb Vil�g(ok) fel� is fordulni �s ir�nyulni --- �m a F�ldi tapasztal�s c�lja t�bbnyire az itteni �letben megjelen� Lehet�s�gek, Sz�ps�g �s Y�s�g felismer�se �s meg�l�se.

 

1./

 

            Az elm�lt F�ld-korszakokban a F�ld�n �s F�ldiben megjelentek bizonyos olyan Kiegyens�lyozatlans�gok, amelyeket e Bolyg� �s SzeRves �lete nem volt k�pes m�g megfelel�en felismerni/kezelni �s Kiegyens�lyozni. (P�ldak�nt: egy hat�ves gyermekt�l nem v�rhat� el [ma m�g], hogy l�zas betegs�g�t vagy kart�r�s�t �nmaga meggy�gy�tsa --- el�bb „sz�leinek” �s esetleg „id�sebb testv�reinek” meg kell tan�taniuk erre!) Emiatt ker�lt sor arra, hogy a F�LDDEL �s SzeRves-f�ldivel Kapcsol�d�sba l�ptek a MaGosabb KRISZTUSI Csal�dokb�l (Vil�gokb�l) Seg�t� Csal�dtagok: felm�rni

- a F�ld �s f�ldiek �llapot�t,

- a Kiegyens�lyoz�sra ITT rendelkez�sre �ll� lehet�s�geket,

- valamint azokat a hi�nyokat, amelyek bel�lr�l akkor m�g nem voltak p�tolhat�ak.

Ezek a MaGosabb, f�leg [kezdetben] Szellemi szinteken jelenl�v� Seg�t� Csal�dtagok

- elv�gezt�k a sz�ks�ges felm�r�seit/�tvil�g�t�sait a F�ldnek,

- egyeztettek E Vil�g Ur�val �s a F�ldany�val,

- majd k�l�nf�le szinteken/id�kben/feladatokkal bekapcsol�dtak F�ld-Seg�t�i (K�ld�tti) munk�kba.

            �k azok a K�ld�ttek, Akikr�l r�szletesebben is �rtunk az elm�lt h�napokban --- �s Akiket F�ld-Seg�t� munk�ik miatt (�s a megfelel� felt�telek eset�n) a F�ldanya TELJES EG�SZ�BEN SzeRves L�tez�iv� fogadta m�r --- �s ez egy K�l�nlegesen �j Kapcsol�d�si Form�t teremtett. Kicsit hasonl� ez a „kett�s �llampolg�rs�ghoz”, hiszen a K�ld�ttek SzeRves (!) tagjai a MaGosabb Csal�dnak is (ahonnan seg�t�k�nt �rkeztek, �s ahov� K�ZVETLEN�L IS kapcsol�dnak!), �s ma m�r a F�ldnek is �rdemeik miatt.

            A K�ld�ttek legt�bbj�nek olyan a viszonya/Kapcsol�d�sa a F�ldany�hoz �s az itteni SzeRves �lethez, mint annak az id�sebb testv�rnek vagy m�s csal�dtagnak, aki egy s�lyosabb helyzet megjelen�sekor ideiglenesen a bajba ker�lt csal�dtagja seg�ts�g�re siet. Amikor vissza�ll a hely�re a rend, akkor a seg�t� hazamegy a saj�t csal�dj�ba.

            M�r t�bbsz�r is eml�tett�k, �s most is megeml�tj�k: ha a Feladatukat-sikeresen-beteljes�tett K�ld�ttek azt v�lasztj�k, maradhatnak a JELEN �LET�K V�G�IG a F�ldany�hoz Kapcsol�dva, amennyiben [akarj�k �s] be tudj�k magukat kapcsolni az �r�m-teljes itt-l�tbe �s a megny�lt seg�t�i munk�kba.

 

 

2./

 

            Egy m�sik, K�l�nleges �s „most-megny�l�s�” �J Kapcsol�d�sa j�tt l�tre a F�LDNEK �s SzeRves-f�ldieknek az ELK�VETKEZ� [els�dlegesen Gy�gy�t�i] F�ld-korszak(ok)ban bekapcsol�d� MaGosabb KRISZTUSi Csak�dtagokkal.

            Ezek az �jabb Kapcsol�d�sok m�r a (Szellemi �s Lelki s�kokon egyens�ly�ba �s hely�re visszaker�lt) GAIA/F�ld „�P” (!) szabad akarat�val j�ttek l�tre, �s ezek megjelen�se a fizikai s�kokon is a Teljes �s �p Szabad Akarat f�ggv�nyei lesznek.

            Olyan �j Gy�gy�t�i/Kiegyens�lyoz�i utak �s Kapcsol�d�sok jelen(het)nek meg, melyek az egyszer� (puszta) gy�gy�t�sokon m�r t�l-mutatnak, vagyis MAGUK IS K�ZVETLEN�L TANUL�/TAPASZTAL� utak. [SzeRvesen n�nek ki TELJESEN az itteni Tud�sb�l �s �letb�l/L�tb�l, �s �gy KIFEJEZETTEN „EL�RE”, A KITELJESED�S fel�, m�r �j Utak fel�, �j tapasztal�s fel� is mutatnak a Szeretet-Sz�ps�g-�s-Y�s�g keret�ben.]

 

            Az elm�lt F�ld-korszak(ok)ban teh�t bizonyos SZ�KS�GSZER� Kiegyens�lyoz�sokat �s Gy�gy�t�sokat [helyre-�ll�t�sokat!] kellett elv�gezni MaGosabb K�ld�tti Seg�ts�gekkel – mely MaGosabb Seg�ts�gekb�l t�bb is Haszn�lhat�v� �s SzeRves Kiegyens�lyoz�si �tt�/Lehet�s�gg� lett. Most azonban m�r olyan (r�szben m�g Sz�ks�gszer�!) Kiegyens�lyoz�sok �s Gy�gy�t�sok vett�k/veszik a kezdet�ket, melyek m�r t�lmutatnak az „alapvet�-�letfunkci�k kiegyens�lyoz�s�n” --- b�r egyes r�szei m�g K�ZVETLEN�L �rintik azokat is. Azonban ezek az „alap-funkci�kat k�zvetlen�l �rint�” ter�letek is a lehet�s�gekhez k�pest A M�R EDDIG SZERVESS� LETT TUD�SOKRA �S UTAKRA �p�lnek el�re-mutat�an, �s sokkal nagyobb teret engednek  az itteni testbe-besz�letettek sz�m�ra (�s �gy sokkal nagyobb felel�ss�get is jelentenek  sz�mukra!).

 

3./

 

            Nagyon jelent�s v�ltoz�sokat fog hozni a F�ld �let�ben az is, hogy az egyes testbe-besz�let�sek sor�n a L�lek MEG�RZI (meg�rizheti!) kor�bbi F�ldi (�s esetleg sz�kebb, a SzeRves fejl�d�st seg�t�en m�s Vil�gokban megszerzett) tud�s�t, mely a L�lek �s Testi �let fokozottabb, sokr�t�bb kibontakoz�s�t �s megnyilv�nul�s�t is lehet�v� teszi majd.

 

            A L�lek a kor�bbi (elm�lt id�szakbeli) „h�d”-szerep�b�l visszat�rt �s visszat�r a MaGa-Val�j�ban-Val�-Tapasztal�i/Ir�ny�t�i szerep�be, mely a testi kiegyens�lyozatlans�gok gyorsabb megsz�ntet�s�t is eredm�nyezheti.

 

            Visszakapja (Vissza�p�ti) a F�ld a MaGa SzeRves m�dj�n a Kapcsol�d�sait a F�LDET �s a KRISZTUSI VIL�GOT alkot� Csillagcsal�dokkal �s Csillagk�z�ss�gekkel – a MOST-Rendj�nek megfelel�en.

 

 

III.

Az EMBER kapcsol�d�sai

 

            Mivel az ember [tapasztal�s�ban] „test-l�lek-�s-szellem” SzeRves Kapcsol�d�sa �s Egys�ge, �gy tulajdonk�ppen ebb�l ered�en is (!)

- t�bbf�le kapcsol�d�sba ker�l sz�ks�gk�ppen,

- �s t�bbf�le v�laszthat� Kapcsol�d�sba is ker�lhet.

Ez a „t�bbf�le” (test-l�lek-szellem kapcsol�d�s�b�l ered�!) Kapcsol�d�s n�ha fedi/�tfedi egym�st, m�g m�skor nagyon is elk�l�n�l�nek l�tszanak.

 

            A „L�tszat” (a l�that�) Vil�g�ban megval�sul� SzeRves Kapcsol�d�sokat nagyon jelen�sen befoly�solj�k

- a testi adotts�gok �s sz�ks�gletek,

- �s a haszn�lhat�, m�k�d� �rz�kszervek/�rz�kek/�rz�kel�sek.

Els�dlegesen azokhoz tudunk a tudatos �n�nkkel/l�t�nkkel kapcsol�dni, akiknek a jelenl�t�t �rz�kelj�k �s ismerj�k a L�tez�si ter�nkben/id�nkben --- vel�k van (t�bbnyire) els�dleges kapcsol�d�si (tapasztal�si) Lehet�s�g�nk �s k�telezetts�g�nk.

Az �let folyam�n felmer�l� k�l�nf�le sz�ks�gletek szint�n meghat�rozz�k a kapcsol�d�si lehet�s�geket [t�rsas �s p�ros �let, k�z�ss�gek, munka-kapcsolatok, szellemi ir�nyults�g� (�rdekl�d�s-alap�) kapcsol�d�sok stb.]

 

            A L�that� Val�s�gon t�li kapcsol�d�sok minden Vil�gban/vil�gban a L�lek �s Szellem fejl�d�s�nek eredm�nyei, a bels� �s k�ls� �rz�kenys�g fejl�d�s�nek, a tudatoss�g �s szeretet-min�s�gek megtisztul�s�nak �s teljesebb� v�l�s�nak a k�vetkezt�ben keletkez(het)nek.

            Az, hogy ki „mennyit” �s „mit” k�pes �rz�kelni az adott Vil�g L�that� r�sz�n „t�l” (amelyben �l), nagym�rt�kben f�gg az adott Vil�gban/vil�gban megl�v� tudatoss�gi �s szeretet-szintekt�l/m�k�d�sekt�l. F�gg att�l, hogy

-          a sz�l�k �s tapasztaltabbak mivel k�v�nj�k megismertetni az ut�djaikat,

-          illetve az ut�dok milyen k�pess�gekkel �s k�v�ncsis�ggal �rkeznek.

 

A Tud�sok mindig a „szeretet-sz�lakon” �t �ramolnak, �s kelnek/kelhetnek �j �letre.

 

            Ezek ut�n t�rj�nk r� egy nagyon fontos k�rd�sre:

az adott Vil�gon bel�li

SzeRves L�tez�k k�z�tti

Kapcsol�d�si Rendszerekre �s Lehet�s�gekre.

 

            Ahogyan ezt az el�bb m�r megeml�tettem, nagyon fontos szem el�tt tartani azt, hogy a Szabad Akarati KRISZTUSI Vil�gokban vannak a L�tez�snek

- „szemmel is l�that�” vonatkoz�sai/r�szei,

- �s vannak a „szem el�l elz�rt”, de m�gis Val�san l�tez� tapasztal�si r�szei is.

 

A „testi” szemekkel �s m�s �rz�kszervekkel „nem”, vagy „csak r�szben” megfigyelhet� l�t-r�szek „kapcsol�d�sa” �s kapcsolhat�s�ga ez�rt egy kicsit mindig „m�s”, mindig m�s jellemz�kkel is (!) b�r, mint a norm�l �rz�kekkel pontosan felfoghat� l�ts�kok kapcsol�d�sai.

            A „L�lek” bizonyos olyan L�t-s�kokon (�s �gy olyan „munk�kban”) is kapcsol�dik �s jelen van, amely a fizikai �rz�kszervek �ltal legfeljebb csak cs�kev�nyesen foghat� fel.

            A L�lek (ahogyan ezt m�r kor�bban is eml�tett�k) a magyar hagyom�ny �br�zol�saiban gyakran Vir�g („k�t�tt l�lek”) vagy Mad�r („szabad l�lek”) k�p�ben ker�l �br�zol�sra. A „sz�rnyal�s”, illetve az egyes vir�gok mint�inak megfelel� kapcsol�d�sok nagyon sok SzeRves k�z�ss�gben kialak�tott�k a Maguk �let- �s Kapcsol�d�si Rendszer�t, a „sz�kebb csal�dokra/k�z�ss�gekre” jellemz� saj�tos [=kisebb vagy kevesebb k�z�ss�gre jellemz�, de nem felt�tlen�l egyedi] kapcsol�d�sokat. Nagyon y�l megfigyelhet� ez a term�szet-k�zel�ben-maradt n�pekn�l, az „�seikhez”, a „F�ldany�hoz”, a n�v�ny- �s �llat-vil�ghoz kapcsol�d� megmaradt SzeRves, Tiszteletben is megnyilv�nul� k�t�d�seikben, az �llat-„totemekben”, �s egyes „mint�ik” gondos („szent”) �rz�s�ben.

 

 

            A magyars�gban az alma, gr�n�talma, tulip�n �s r�zsa, bazsar�zsa, egyes vid�keken m�s szent n�v�nyek, a l�- �s a szarvas-, n�hol medve-tiszteletekben, galamb- �s egy�b mad�r-�br�zol�sokban stb megjelennek az adott k�z�ss�gekben l�tez� SzeRves (�s sokszor MaGosabb!) L�lek-min�s�g-kapcsol�d�sok, melyek a K�PI megjelen�t�s (�s meg�rt�s!) �ltal megjelentek a fizikai kapcsol�d�sok elrendez�d�s�ben is. [T�rzs, Korona…] A „vir�gok szirmai”, illetve az �llatok bizonyos (szemmel is l�that�) tulajdons�gai saj�tos k�pi, �s ak�r sz�mol�si rendszereket is eredm�nyeztek, melyeket „�tv�ztek” a fizikai s�ko(ko)n a term�szet-adta egy�b sz�mszer�s�gekkel �s min�s�gekkel.

 

            A „t�zes sz�mrendszer” a F�ld�n l�that�ban „adja” mag�t, hiszen az emberi v�gtagok ujjainak sz�ma �t, p�rban pedig t�z. Az �rz�kelhet� „sz�nek” �s alap-sz�nek (a teljesebb l�t�sok idej�n ezek nagyobb jelent�s�ggel b�rtak), az �rz�kelhet� „hangok” �s m�s „rezg�sek” szint�n saj�tos rendszereket alkotnak --- melyek a l�that�ban [leggyakrabban] teh�t „�tv�zve” jelennek meg a „fizikai adotts�gokkal”.

 

            Nagyon jelent�sek mindegyik Vil�gban a Bolyg�-mozg�snak megfelel� SzeRves v�ltoz�sok (napszakok, �vszakok, Nap- �s m�s bolyg�-mozg�sok), melyek leggyakrabban szint�n „alap-szinten” hat�rozz�k meg a SzeRves l�tez�k egym�shoz kapcsol�d�sait is.

 

            Voltak (�s vannak) olyan szellemi/lelki ir�nyzatok �s iskol�k, amelyekben [a F�ldet �rint�en is!] kifejezetten „kozmikus”, a F�ld�n „t�l-mutat�” [de m�gis SzeRves!] �sszef�gg�sek jelennek meg. Ezek r�szben el�k�sz�tik a F�ldet �s SzeRves F�ldi �letet

-          a MaGosabb Vil�gokkal val� k�zvetett, majd k�zvetlenebb Kapcsolat-felv�telekre,

-          �s majd a kell� �retts�g el�r�s�t k�vet�en az esetleges k�z�s szabad-akarati l�p�sekre.

Az ilyen „iskol�kban” a Kozmosz �s VIL�G MaGosabb Vil�gainak „tud�sa” �s „kapcsol�d�si mint�ja” is jelen lehet --- keresve (!) a SzeRves �sszhangot �s kapcsol�d�st a F�ldi Rendszerekkel �s Renddel.

 

            Mivel a F�LD �s F�ld jelenleg a MaGosabb Megismer�s �s MaGosabb Vil�g-min�s�g fel� halad, ez�rt „�tvesz” [befogad] „SzeRvess� t�telre” bizonyos MAGosabb s�kokra jellemz� Kapcsol�d�si mint�kat --- azon SzeRves f�ldi l�tez�k�n kereszt�l, akik ezek meg�rz�s�re �s meg�rt�s�re k�pess� lettek/lesznek.