http://www.prenoszilsandor.eoldal.hu/oldal/ausztral-oslakok-bolcsessege

Az ausztr�liai �slak�k b�lcsess�ge

Az Igazak n�p�nek tan�t�sa.

(�ssze�ll�t�s Marlo Morgan Vidd h�r�t az Igazaknak, c�m� k�nyv�b�l.)

Mi a Mindenhat� igaz n�p�nek t�rzse elhagyjuk a F�ldet. Eld�nt�tt�k, hogy fennmarad� id�nkben a szellemi l�t legmagasabb fok�n �lj�k az �letet.

�r�kk�val� l�nyek vagyunk. T�bb hely van a vil�gmindens�gben, ahol a lelkek arra v�rnak, hogy k�vessenek benn�nket �s megtestes�ljenek. Mi az els� l�nyek lesz�rmazottai vagyunk. Az id�k kezdete �ta ki�lljuk a t�l�l�s pr�b�j�t, rend�thetetlen�l �rizz�k az �si �rt�keket �s t�rv�nyeket. Az id�k kezdet�n, amelyet �k �LOMID�NEK neveznek, minden sz�razf�ld egy volt. A Mindenhat� megteremtette a vil�goss�got, �s az els� napkelte szil�nkokra z�zta az �r�k�s s�t�ts�get. A v�gtelen �rt milli�nyi �gitest t�lt�tte ki, k�zt�k a mi bolyg�nk. Egyhang� �s �lettelen volt, felsz�ne kop�r, csupasz. N�ma csend vont k�r�je burkot. Egyetlen vir�g sem hajladozott, szell� sem rezd�lt. Nem verte fel mad�rdal az �r n�mas�g�t. Ekkor a Teremt� �rtelmet adott az �gitesteknek, mindegyiknek m�s �s m�st. El�sz�r �letet lehelt a mienkbe, azt�n megsz�lettek a vizek, a leveg�, a f�ld. Az �let minden form�j�ban megjelent. Mi nem �gy k�pzelj�k el a Mindenhat�t, mintha nagys�ga, alakja �s s�lya lenne. � a l�nyeg, a teremt�s, a tisztas�g, a szeretet, a m�rhetetlen, a kifogyhatatlan er�. Sok t�rzsi legenda sz�l a sziv�rv�nyk�gy�r�l, az er� �s a tudatoss�g �raml�s�nak jelk�p�r�l, hiszen az �raml�s kezdet�t teljes nyugalom el�zi meg, azt�n megindul a hull�mz�s, s bel�le hang, sz�n �s forma keletkezik. Ez a teremt� tudat. Mert az a minden, a l�nyeg. Benne �l a k�vekben, a n�v�nyekben, az �llatokban, az emberis�gben. Isten megteremtette az embert, �m test�nk csup�n �r�kk�val� lelk�nk h�z�ul szolg�l.

Szerte a vil�gegyetemben vannak helyek, amelyek m�s �r�k �let� l�nyeknek adnak otthont. T�rzs�nk hite szerint a Mindenhat� el�sz�r megteremtette az asszonyt, �s azt�n var�zsolta �letre a vil�got. A Mindenhat� nem szem�ly.

� Isten, a legf�bb l�ny, a hat�rtalan j�s�g, az oltalmaz� hatalom. Energi�j�t kiterjesztette mindenre �s megteremtette a vil�got.

Hit�k szerint Isten a maga k�pm�s�ra alkotta az embert, de nem fizikai �rtelemben, hiszen � testetlen. A lelkek szint�n Isten hasonm�sai, hiszen k�pesek a tiszta szeretetre, a b�k�re, az alkot�sra �s a gondvisel�sre. Mi, emberek szabad akaratot kaptunk, valamint ezt a bolyg�t, hogy itt megismerhess�k az �rzelmeket, amelyek az emberi testben lakoz� l�lekben hevesen t�rnek fel.

Az �lomid�nek h�rom korszaka van. Kezdetben volt az id�k kezdete; az �lomid� azt a szakaszt is fel�leli, amikor a f�ld m�r megteremtetett, de m�g nem nyert form�t. Az ember legels� �sei, �rzelmeiket, tetteiket pr�b�lgatva minden megk�t�tts�g n�lk�l �ltek, �s azt gondolt�k, hogy nem kell f�kezni�k indulataikat, szabadon d�nthetnek. Vagy tal�ltak, vagy teremtettek okot a haragjukra, hogy f�ktelen d�h�k kit�rhessen. �m a bossz�v�gy, a moh�s�g, a gerjedelem, a hazugs�g �s a hatalomv�gy nem vezet semmire, nem ezeket az �rzelmeket kell fejleszten�nk. Ez�rt kellett elt�nni�k a f�ld sz�n�r�l a legels� embereknek. Hely�ket k�t�mb�k, v�zes�sek, szikl�k �s m�s jelens�gek foglalt�k el. Ezek m�g ma is l�teznek a vil�gon, �s int� p�ld�ul, tanuls�gul szolg�lnak mindazoknak, akik el�g b�lcsek ahhoz, hogy okuljanak bel�l�k. A val�s�got a tudatoss�g alkotta meg. Ezut�n kezdet�t vette az �lomid� harmadik korszaka, a jelenkor. Az �lom m�g mindig tart, �s a tudat az�ta is egyre form�lja a vil�got.

A f�ldet nem lehet birtokolni, hiszen mindenki�, hozz�tartozik minden l�tez�h�z. A birtokl�s v�g�rv�nyesen kiz�r mindenki m�st, mert benne nyilv�nul meg a hat�rtalan �nz�s.

Amikor az els� emberek megjelentek Ausztr�li�ban, a f�ldr�szek m�g nem szakadtak el egym�st�l.

A tud�sok felt�telez�se szerint 18O milli� �vvel ezel�tt l�tezhetett PANGEA, az �sszef�gg� sz�razf�ld, amely kett�hasadt. LAURASISON helyezkedtek el az �szaki Kontinensek, GONDWAN�N pedig Ausztr�lia, India, Afrika �s D�l-Amerika. India �s Afrika 65 milli� �vvel ezel�tt elsodr�dott, d�len meghagyva Antarktiszt, jobbra �s balra D�l-Amerik�t �s Ausztr�li�t. Az emberis�g t�rt�nelm�nek hajnal�n, az emberek egyre messzebb �s messzebb v�ndoroltak. V�ratlan helyzetekbe, ismeretlen k�zegbe ker�ltek, de feladt�k az igazs�got, �s az �letben marad�s, boldogul�s �rdek�ben ink�bb szabadj�ra engedt�k er�szakos �rzelmeiket.

Min�l messzebbre jutottak, ann�l jobban megv�ltozott hitvil�guk, �talakultak �rt�keik, �s a h�v�sebb �szaki �ghajlat alatt b�r�k sz�ne fokozatosan kivil�gosodott. A bennsz�l�ttek szem�ben egyik b�rsz�n sem k�l�nb a m�sikn�l, de szerint�k m�r sosem t�rhet�nk vissza a kezdetek eredeti �llapot�hoz, amikor m�g minden ember azonos sz�n� volt. A mut�nsokat eg�szen m�s tulajdons�gok jellemzik. El�sz�r is nem sok�ig b�rj�k a nom�d �letm�dot. A legt�bben k�z�l�k �gy �lik le az �let�ket, hogy nem tudj�k, milyen �rz�s meztelen�l �llni az es�ben. �p�letekben laknak, hozz�szoktak a mesters�ges f�t�shez �s h�t�shez, napsz�r�st kapnak a szabad �g alatt. M�sodszor, a mut�nsoknak nincs olyan j�l m�k�d� em�szt�rendszer�k, mint az Igazaknak. Arra van sz�ks�g�k, hogy t�pl�l�kaikat feldolgozz�k, el�k�sz�ts�k, kezelj�k, tart�s�ts�k. T�bb mesters�ges anyagot fogyasztanak, mint term�szetest. S�t od�ig fajult a dolog, hogy allergi�t kapnak az alapvet�, term�szetes anyagokt�l, a leveg�ben sz�ll� vir�gport�l. A csecsem�k olykor nem b�rj�k saj�t anyjuk tej�t. Korl�tolt a gondolkod�suk, hiszen a maguk beoszt�sa szerint m�rik az id�t. Csak a m�ban �lnek, felel�tlen�l rombolnak, nem gondolnak a holnapra. A legnagyobb k�l�nbs�g az Igazak �s a mut�nsok k�z�tt, hogy az ut�bbiak lelk�ben f�lelem honol. Az igazak nem ismerik ezt az �rz�st.

A mut�nsok ijesztgetik gyermekeiket, b�ntet�t�rv�nyre �s b�rt�n�kre van sz�ks�g�k.

(A mut�ns sz� n�luk az �rz�sek, a gondolkod�s m�ss�g�ra utal nem a b�rsz�nre.

Az v�lik mut�nss�, aki elvesztette, akit�l elvett�k az �si eml�kezetet �s az egyetemes igazs�gokat.) Olykor m�g az orsz�gok biztons�g�t is arra alapozz�k, hogy m�s orsz�gokat fegyverrel fenyegetnek.

Az Ausztr�l bennsz�l�ttek szerint a f�lelem az �llatvil�g jellemz�je, mert a t�l�l�s szempontj�b�l sz�ks�g van r�.

Ha az emberek ismerik a Mindenhat� Teremt�t �s meg�rtik, hogy a vil�gmindens�g nem sebt�ben �sszet�kolt rendszer, hanem �lland� fejl�d�sben kibontakoz� terv, akkor nem s�jtj�k �ket f�lelmek. Nem mindegy, hogy HIT vagy F�LELEM t�ltenek-e el benn�nket. A t�rgyak, amelyekkel a mut�nsok k�r�lveszik magukat, f�lelmet gerjesztenek, mondj�k a bennsz�l�ttek. Min�l t�bb dolgot birtokol az ember, ann�l t�bb a f�lnival�ja. R�ad�sul nem �nmag��rt, hanem a t�rgyak�rt �l.

Az Igazak szem�ben k�ptelens�gnek t�nt, amikor a hitt�r�t�k arra tan�tott�k gyermekeiket, hogy �tkez�s el�tt �sszekulcsolt k�zzel mondjanak k�tperces im�t.

Az Igazak m�r a H�LA �rz�s�vel �brednek. Eg�sz napjukat �gy t�ltik, hogy semmiben sem biztosak, hogy semmit sem v�rnak el. Ha a hitt�r�t�knek oktatniuk kell gyermekeiket a h�la�rz�s vel�k sz�letett tulajdons�g�ra, akkor nem �rtana komolyan fel�lvizsg�lniuk saj�t t�rsadalmukat. Akkor tal�n kider�lne, hogy ink�bb nekik van sz�ks�g�k seg�ts�gre. Azt sem �rtik, hogy a t�r�t�k mi�rt tiltj�k, hogy az ember ler�ja tartoz�s�t a f�ldnek. Mindenki tudja, hogy min�l kevesebbet vesz�nk el a f�ldt�l, ann�l kevesebbet kell visszaadnunk neki. Mi�rt baj az, ha a bennsz�l�ttek a homokra cseppentett v�r�kkel t�rlesztik ad�ss�gukat �s fejezik ki a h�l�jukat a f�ldnek. Az Igazak tiszteletben tartj�k, ha valaki elhat�rozza, hogy abbahagyja a t�pl�lkoz�st, �s a szabad �g alatt megv�rja, m�g f�ldi l�tez�se v�get �r. Nem hiszik, hogy a betegs�g vagy a baleset �ltal kiv�ltott hal�l term�szetes volna.

Azt vallj�k, hogy az ember nem �lhet meg semmit, ami �r�kk�val�. Nem puszt�thatjuk el, amit nem mi teremtett�nk.

Hisznek a szabad akaratban: ha a lelkek �nk�nt v�lasztj�k meg, hogy hova mennek, ugyan mif�le t�rv�ny akad�lyozhatja meg, hogy hazat�rjenek.

Hiszik, hogy az emberi l�t befejez�se szabad akaratunkon �s v�laszt�sunkon m�lik. 12O-13O �ves kor�ban az ember m�r �gy �rzi, visszav�gyik az �R�KK�VAL� VIL�GBA, s megk�rdezi a Mindenhat�t�l: vajon akkor cselekszi-e a legjobb j�t, ha visszat�r? Ilyenkor �sszej�vetelt rendeznek, �s meg�nneplik az �letet. Az Igazak n�p�nek gyermekei �vsz�zadok �ta ugyanazokat a szavakat, ugyanazt a mondatot s�gj�k az �jsz�l�tt f�l�be. Minden ember ugyanazt a b�tor�t� kijelent�st hallja �let�ben el�sz�r: „SZERET�NK �S SEG�T�NK UTADON”. Az utols� �nnep�n mindenki �t�leli a b�cs�z�t, �s ezzel a mondattal bocs�tja �tj�ra. Ezt hallotta �rkez�sekor, ezt hallja t�voz�sakor! Az �trakel� ekkor lekuporodik a homokra, �s megsz�nteti �letm�k�d�s�t. Nem kell t�bb, mint k�t perc, �s elhagyja test�t. Ut�na nincs szomor�s�g, nincs gy�sz.

A MIT SZABAD T�ZPARANCSOLATA

Ez az �zenet minden l�leknek sz�l. �rv�nyes volt minden korban, a barlangi embert�l napjainkig. Nem tesz k�l�nbs�get f�rfi �s n� k�z�tt. A c�l nem az anyag sikere, hanem a l�lek�. L�lek vagy, aki emberi tapasztalatok�rt j�tt a F�ldre. Kiv�lasztottk�nt ker�lt�l ide. Nem balesetb�l, nem is v�letlens�gb�l sz�lett�l att�l a k�t embert�l, akik a biol�giai sz�leid. Tudtad, kik �k, ismerted fogan�sod k�r�lm�nyeit, sz�leid genetikai mint�j�t, �s azt mondtad: IGEN!

L�lek vagy amely a megvil�gosod�s ir�ny�ba fejl�dik. A F�ld egy oszt�lyterem, ahol b�s�ggel jut neked lecke �s szeml�ltet�s. Minden fizikai t�rgy egyetlen isteni forr�sb�l ered, �s azonos energiar�szecsk�kb�l �p�l. Egyek vagyunk a teremt�ssel.

Val�sz�n�leg ismered a t�zparancsolatot a „nem szabad” t�rv�nyeit. �vezredek �ta �l vele az emberis�g. �m enn�l sokkal hamarabb l�teztek az „ezt szabad” t�rv�nyei. Ha betartott�k volna �ket, sohasem lett volna sz�ks�g a m�sodik t�zparancsolatra.

1; Fejezd ki alkot�tehets�gedet.

Minden ember a saj�t k�r�lm�nyei prizm�j�n �t l�t, ez�rt egyedi kifejez�sm�dot k�n�lhat a vil�gnak. Az ember nem haszn�lja ki a lehet�s�get �nn�n lelk�nek gazdag�t�s�ra, ha elhiszi, hogy nincs alkot� tehets�ge, vagy meggy�zi mag�t arr�l, hogy valamilyen �lethelyzet akad�lyozza a tehets�g kibontakoztat�s�t. Az alkot�tehets�g pozit�v rendeltet�s�. Hagynunk kell, hogy tetteink l�ny�nket fejezz�k ki, �s arra kell t�rekedn�nk, hogy minden tett�nkben olyasmi nyilv�nuljon meg, amire b�szk�k vagyunk. Ez a titok.

2; �bredj tudat�ra felel�ss�gednek!

Vend�gek vagyunk ezen a f�ld�n, ez�rt elv�rj�k t�l�nk, hogy olyan – vagy m�g ann�l is jobb – �llapotban hagyjuk itt, mint amilyenben tal�ltuk. A mi felel�ss�g�nk, hogy gondot viselj�nk a l�t m�s form�ira. Fontos, hogy meg�rts�k: a l�lek fejl�d�s�nek nincs kezdete �s v�ge. Ha valaki meghal, csup�n sz�net k�vetkezik be a tev�kenys�g�ben, mik�zben a fizikai salak lehull. Meg kell tanulnunk szeretni az �let minden form�j�t, iparkodnunk kell seg�teni �ket. Felel�sek vagyunk az�rt, amit alkotunk �s megosztunk a vil�ggal az�rt, hogy v�delmezz�nk m�sokat �s ne b�ntsuk az �letet.

3; M�r a sz�let�s el�tt beleegyezt�nk, hogy seg�t�nk m�sokon.

Az emberi �let nem arra rendeltetett, hogy mag�nyos v�ndor�t legyen. Arra lett�nk, hogy seg�ts�nk m�sokon �s t�r�dj�nk vel�k. A m�sok szolg�lata azt jelenti, hogy seg�t�nk, megosztjuk tud�sunkat �s �p�t�en hozz�j�rulunk a m�sik �let�hez. Minden embernek sz�let�s�t�l joga van a megbecs�l�sre �s a tiszteletre.

4; Legy�nk �rettek �rzelmeinkben!

Valamennyien kifejez�sre juttatjuk az indulatokat �s az �rzelmeket. Annyira vagy boldog, amennyire engeded magad. Tartsuk becsben �rzelmeinket, k�l�n�sen az �r�m�t �s a b�natot. Ha b�rmelyiket elfolytjuk, k�rt tehet�nk eg�szs�g�nkben. A der� �s a nevet�s megtarthatja eg�szs�gesnek a testet, helyrehozhatja az eg�szs�gk�rosod�st. A humor felsz�molja a probl�m�kat, er�s�ti a kapcsolatokat, �r�met szerez m�soknak. A humor olyan fontos a j�l�t�nkh�z, hogy addig ne hunjuk le a szem�nket �lomra, am�g nem tal�ltunk valami �r�lni vagy nevetnival�t. Sose v�n�lhet�nk meg annyira, hogy ne �lvezz�k a saj�t boh�ckod�sunkat. Mindennek a titka az �szintes�g.

5; Mulattassunk!

Igen, f�ldi feladataink k�z� tartozik, hogy elterelj�k m�sok �s magunk figyelm�t. A mulattat�s tudatos tev�kenys�g, �s az a c�lja, hogy felvid�tsuk a megf�radtat, meg�des�ts�k az elkeseredettet, vigaszt ny�jtsunk a betegnek, alkalmat adjunk az alkot�sra.

6; Gazd�lkodjunk az energi�nkkal!

Az ember nem teremtheti �s nem puszt�thatja el az energi�t. Csup�n haszn�lhatjuk, m�dos�thatjuk, �trendezhetj�k. Minden sz�, �s minden tett, minden gondolat energi�t hordoz. Ami vil�gunkban l�that� s l�thatatlan, az mind energia. Vil�gunknak egyetlen anyaga az energia. Mi�rt fontos gazd�lkodnunk az energi�nkkal? Mert nem csak abban nyilatkozik meg a kollekt�v energia, amit l�tunk, hanem az embereket �s helyeket k�r�lvev�, l�thatatlan tudati r�tegekben is. Szavainkat nem h�vhatjuk �s nem vonhatjuk vissza, nem jav�thatunk rajtuk, mert beleolvadnak a F�ldet k�r�lvev� l�gr�tegbe. Ez a l�gr�teg m�ra tel�t�d�tt a negat�v gondolatokkal. Amire �sszpontos�tunk az n�veked�snek indul. Sz�vvel v�gezz�k minden dolgunkat �s akkor a j�t er�s�tj�k. 

7; �lvezz�k a zen�t!

Az emberi faj legnagyobb aj�nd�ka, hogy k�pes a l�lekre hat� hangokat l�trehozni, zen�lni. A zene befoly�solja az eg�sz emberis�get, energi�ja gy�gy�tja a testet �s a bolyg�t. A lelk�nk sz�lal meg a zen�ben.

8; T�rekedj�nk a b�lcsess�g megszerz�s�re!

A b�lcsess�g nagyon k�l�nb�zik a tud�st�l. A tud�s az ami tanul�ssal szerezhet� meg. A b�lcsess�g az ahogyan a tud�st haszn�ljuk. Az a b�lcs ember, aki tisztelettel ad�zik a dolgok �rtelm�nek �s azt teszi, ami legink�bb szolg�lja minden l�tez� jav�t.

9; Tanuljunk �nfegyelmet!

�gy kell cselekedn�nk, hogy tetteink b�k�s, alkot�, boldog �letet teremtsenek ezen a f�ld�n. Az �nfegyelem seg�thet, hogy meg�rizz�k test�nk eg�szs�g�t. Ha a sz�v�nkre hallgatunk, tudni fogjuk, mikor el�g valamib�l. Tanuljuk meg mi a k�l�nbs�g az �sz szava �s a sz�v �zenete k�z�tt. Az �sz szav�ban a t�rsadalom sz�l, a sz�v�ben az �r�kk�val�s�g.

10; Figyelj�nk �s ne �t�lj�nk!

N�ha felt�tel n�lk�li szeretettnek nevezik ha valaki figyel, de nem �t�l. Minden ember l�lek. Valamennyi ugyanabban a pillanatban sz�letett. Egyik sem �regebb, okosabb vagy k�l�nb a m�sikn�l. Valamennyi megkapta ugyanazt az aj�nd�kot: a szabad akarat, a szabad v�laszt�s adom�ny�t.

A Forr�s t�k�letes, teh�t minden, ami a Forr�sb�l fakad t�k�letes. Az �r�kk�val�s�g szem�ben nincs v�tek. Nem v�tkezhet�nk, mert aj�nd�kba kaptuk az emberi �letet, amelyben felfedez��ton vagyunk. Ne pazaroljuk energi�nkat az �t�lkez�sre. Ink�bb szeress�nk.

A megfigyel�s k�z a k�zben j�r a meg�rt�ssel, annak tud�s�val, hogy mindenben a t�k�letes Isteni Rend uralkodik.  

Burnam Burnam, a wurundjeri t�rzs f�n�k�nek levele a szerz�h�z.

�n Burnam Burnam, a bennsz�l�tt ausztr�l wurundjeri t�rzs tagja ezennel kijelentem, hogy elolvastam a Vidd h�r�t az Igazaknak c�m� k�nyv minden sor�t.

�letem els� k�nyve, amelyet egyszer sem tettem le, m�g el nem jutottam az utols� oldalig. Izgatottan �s nagy figyelemmel k�s�rtem v�gig a besz�mol�t. Kit�n� munka, melynek szerz�je nem �lt vissza a t�l�nk, az Igazak n�p�t�l kapott bizalommal. �gy mutatja be �rt�keinket, kincseinket, rejtett szellemi �let�nket, hogy csak b�szk�k lehet�nk mindarra, amit �r�ks�g�nknek tekinthet�nk.

Mik�zben az �lm�nyeit mes�li, kijav�tott egy t�rt�nelmi t�ved�st.

A tizenhatodik sz�zadban William Dampier d�n felfedez� azt �rta r�lunk, hogy mi vagyunk a „legprimit�vebb legelhagyatottabb n�p, amely a f�ld sz�n�n �l.” Ez a k�nyv a tudatos l�t sokkal magasabb szintj�re emel minket, s olyannak mutat be, amilyenek val�j�ban vagyunk: m�lt�s�gteljes, fejedelmi n�pnek.