20090422 - Vir�gok - A F�ld Napja

  2011.08.17. 22:28

2009. �prilis 22., szerda – „A F�ld Napja”

 

Vir�gok

 

K�p �s �rz�s: R�zsa �s L�tusz:

 

            Tegnap este egy olyan �rz�s jelent meg bennem, hogy

 

„Akik szeretik E F�ldet”

– �sszekapcsol�dtunk, kiss� egym�sra is „borultunk”, ahogyan a r�zsa szirmai simulnak egym�shoz/egym�sra. Minden „szirom” valahonnan az „EGY”, a K�z�ppont [T�] k�r� rendez�dik, egym�shoz is kapcsol�dnak --- az egym�shoz k�zeli szirmok k�zvetlen�l tal�lkoznak, �s a t�volabbiakkal is Egys�gben vannak, egy�tt alkotj�k „a vir�got”.

 

R�zsa – kapcsol�d�s a sz�kebb csal�dhoz/csal�dban

 

            A „r�zsa” hordozta Mint�t �s Egys�get a[z �rtelm�nkkel �s �rz�keinkkel felfoghat�] „Csal�d” mint�j�nak �reztem. Csal�dnak tekinthetem Mag�t a F�ldet. Ha kicsit t�volabbra helyezem a figyelmemet, akkor a Naprendszer is egy Csal�d, tov�bb� a Galaxisunknak az a r�sze, melybe a Naprendszer tartozik. M�g t�volabbra figyelve a Galaxis is egy Csal�d --- de Csal�dk�nt �p�l fel �s M�k�dik a KRISZTUSI VIL�G is, amelyben tal�n egyetlen kis szirom a F�ld (vagy a Naprendszer).

 

M�r kor�bbi �r�sban is utaltunk erre a k�pre, mely a Naprendszer ter�nek m�gneses mint�j�t jelen�ti meg. [�sszetartoz�s, csal�d, SzeR]

[ http://hu.wikipedia.org/wiki/Nap] 

 

            A R�zsa „kerek” szirmai az „�let-k�r�k” Teljess�g�t is jelentik, vagyis azt, hogy „A Csal�dban”

 

az Egyes Tagoknak is megvan a maga �lete/fejl�d�se

 

--- mely m�gis SzeRves Kapcsol�d�sban �s Egys�gben (�rintkez�sben) „Van” �s „Lehet” a Csal�d t�bbi tagj�val �s azok �tj�val.

            A „Csal�d” is egy k�z�s utat j�r be: �sszeRendez�dik egy k�z�s „Vir�gz�sra” (k�z�s �letre, �tra, �t-szakaszra), MaGa v�lasztotta Rendje szerint Fel�p�ti MaG�t, Vir�got hoz, Sz�ps�get Teremt E Vil�gba, majd a Rendnek megfelel�en a „Feladatukat teljes�tett” r�szek lev�lnak/eleny�sznek, �tadva a helyet/lehet�s�get egy �jabb Kapcsol�d�snak/�letnek.

 

            Amikor valaki „r�zs�val” jelenik/jelen�t�dik meg, az azt jelenti, hogy „Annak a ’sz�kebb’ Csal�dnak a Tagja”, amelyhez az is tartozik, aki el�tt a r�zs�t-tart� megjelenik.

 

*****

 

L�TUSZ – Kapcsol�d�s a „T�gabb” Csal�dhoz vagy a T�volabbi Csal�dtagokhoz

 

            A „L�tuszokat” rendszerint „cs�cs”-ban v�gz�d� szirom-levelekkel �br�zolj�k.

 

            A F�ld egyes r�szein a „csakr�kat” is k�l�nb�z� szirom-sz�m� l�tusz szimb�lum�val jelen�tett�k meg.

 

[Csakra ~ Kapcsol�d�s]

 

            Azt �reztem, hogy a L�tusz szirmainak „cs�csai” [h-Egy-es](r�szben) hasonl� szerepet t�ltenek be, mint p�ld�ul a „szarvasok” „agancsai”: egy m�sik „Vil�ghoz” val� KAPCSOL�D�ST jelen�tenek meg vagy seg�tenek, vagy ezek Lehet�s�g�re utalnak.

 

            Az Egyes KRISZTUSI Vil�gok „sz�v�ben” (mindegyik KRISZTUSI Vil�g sz�v�ben) „Van” egy-egy „Krist�ly-L�tusz”, melyeknek „Alap-Mint�ja” azonos [EGY T�-r�l Ered!][kor�bban a Megbocs�t�s kapcs�n ezt m�r �rintett�k – hiszen a F�ldre is „Alap-Mintak�nt”, „egy „krist�ly” (MaG) k�p�ben ker�lt be a Megbocs�t�s L�tusza], �s az Alap-Mint�b�l mindegyik Vil�g a Saj�t (MindenHat� �ltal adott) Alap-Rendj�nek megfelel�en �P�TI fel („teszi akt�vv�”) „A L�TUSZ�T”.

            A KRISZTUSI Vil�gok mindegyik�ben VAN teh�t „akt�v” �llapot�, azaz az Adott Vil�g Sz�v�ben [mert ez a Szeretet Vil�ga] elhelyezett �s m�k�d� „L�TUSZ”. Ez a „L�TUSZ” „K�zvetlen�l” kapcsol�dik E VIL�G Teremt�j�nek (KRISZTUS, MindenHat�) „SZ�V”-�hez, �s a VIL�G „Sz�l�je/Teremt�je/Kir�lya” ezen „kapcsol�d�si sz�lon” kereszt�l mindig „k�zvetlen�l �s pontosan” „�rzi �s tudja”, hogy mi t�rt�nik egy-egy adott Vil�gban/vil�gban. [A legutols� sz� �r�s�b�l az is „l�tszik”, hogy minden egyes teremtett L�tez�, Aki KRISZTUSI L�lekkel/L�lek-„r�sszel” Rendelkezik, a sz�v�ben (L�t-MaGj�ban) l�v� „�let/L�lek-krist�lyon” kereszt�l ugyan�gy „k�zvetlen” kapcsol�d�sban �ll a{z „�lete” l�tez�s�nek puszta t�nye kapcs�n} „TeremT�j�vel.]

            A Vil�gok „Sz�v�ben” (L�T-MAGJ�BAN) l�v� Krist�ly-L�tuszok teh�t

- k�zvetlen�l kapcsol�dnak a TeremT�i SZ�V-hez,

- �s „k�zvetlen�l” kapcsol�dnak a VIL�G azon m�s Tagjaihoz (Vil�gaihoz/vil�gaihoz), akikkel az Adott Vil�gban �l�knek k�z�sen v�llalt �let�tjuk vagy Feladatuk van,

- �s „laz�bban”, „Lehet�s�g-Kapcsol�d�sban” �llnak a VIL�G t�l�k t�volabb �l�, m�s utakat tapasztal� tagjaival is.

 

            A F�LD/F�ldek Krist�ly-L�tuszai az elm�lt id�szakban ism�t „K�zvetlen” Kapcsol�d�sokat hoztak L�tre a KRISZTUSI VIL�G azon „MaGosabb Tudatoss�gi Szinten �l�” Csal�d-tagjaival, Akik t�nylegesen is be k�v�ntak [�s tudtak] kapcsol�dni a F�LD/F�ldek/SzeRves-f�ldiek [most indult] Gy�gy�t�si folyamataiba.

            Ezek a „T�nylegesen Kapcsol�dott Vil�gok”

- r�szben a „F�ldany�t” MaG�t k�v�nj�k t�mogatni/seg�teni/meger�s�teni a F�ldanya �ltal v�lasztott Rendben,

- m�sr�szr�l pedig vannak olyan MaGosabb Tudatoss�g� Csal�dtagok is, Akik a „f�ldi testben �l�” csal�dtagjaik megseg�t�s�n �t k�v�nj�k els�dlegesen t�mogatni az itteni �letet.

 

            A F�LD/F�ld „Sz�v�ben” �l� Krist�ly[KRISZTUSI]-L�tusz „egy-egy szirm�hoz” ber�gz�t�sre ker�ltek egyes „�let-sz�lak” vagy kapcsol�d�sok, „utak”, melyek seg�tik/biztos�tj�k a [szorosabban kapcsol�dott] KRISZTUSI Vil�gokkal val� �sszeRendez�d�st, �s a K�z�s Feladatokban val� z�kken�-mentes Egym�st-Seg�t� Egy�ttm�k�d�st.

 

            A „R�zsa” k�pe teh�t egy �rz�kelhet�bb [„tudott”] csal�di kapcsol�d�sra utal [F�LD, Naprendszer, Galaxis] [nagyr�szt – de nem kiz�r�lagosan: ma m�g Vil�gon bel�l �rz�kelhet� csal�di kapcsol�d�sok], m�g a L�tusz rendszerint az „�ltal�nos �rz�kelhet�s�g szintj�n t�li” [Vil�gok k�z�tti] „Csal�di” kapcsol�d�sok l�t�re utal. Ma m�g a KRISZTUSI Vil�gok t�bbs�g�vel val� „k�zvetlenebb” kapcsol�d�sokat ink�bb a L�tusz jelen�ti meg, azonban a tudatoss�gi- �s szeretet-szint emelked�s�vel egyre t�bb „Csal�dtag” ker�l majd be a „k�zvetlen �rz�kelhet�s�g” „R�ZS�S” Vil�g�ba/Kapcsol�d�s�ba.

 

*****

 

http://www.kertpont.hu/uj/kertpont.php?menu=cikk&CId=109

 

 

„Ezoterikus szent n�v�nyek - t�nd�rr�zs�k �s l�tuszok

A legt�bb r�gebbi kult�r�ban, de ma is sok helyen - f�leg keleten - szent n�v�nyk�nt tisztelik e csod�latos vir�gzat� n�v�ny szinte minden v�ltozat�t. Mindk�t n�v�nyfaj �ll�vizekben �l. Az iszapb�l hajtanak ki, m�gis a v�z sz�n�n vir�goznak szemet-gy�ny�rk�dtet�en.

A l�tuszt a hinduk �s buddhist�k ahhoz az emberhez hasonl�tj�k, akit nem �rintenek meg a vil�g b�nei. Sz�mos kult�r�ban a n�v�nyek vir�gait az Istenek sz�let�si hely�nek, az univerzum b�lcs�j�nek, a megvil�gosod�s, az �r�k �let �s a szellemi kibontakoz�s jelk�p�nek tartj�k. Szimboliz�lja a napot, a jelent, az isteni szeretetet, az �r�k szerelmet. Az �kori Egyiptomban H�rusz napisten szent n�v�nye volt. H�rusz egy l�tusz bimb�j�b�l sz�letett �s ezzel �r�k ifj�s�got kapott. Az �kori Perzsi�ban hasonl�k�ppen a nap szimb�lum�nak tekintett�k. A l�tusz a hinduk szent n�v�nye is, mert Brahma bel�le sz�letett �s ugyancsak egy l�tusz adta h�r�l Gautama Buddha sz�let�s�t. A k�nai buddhizmusban a Nyugat mennyorsz�ga, a l�tuszok szent tav�nak ir�ny�ban helyezkedik el, itt v�rakoznak a l�tuszok bimbaj�ban az er�nyes emberek lelkei, am�g bebocs�t�st nyernek a paradicsomba. Jap�nban a m�lt, jelen �s j�v� szimb�luma. A n�v�nyek teljess�g�kben jelk�pezik, �s ezzel seg�tik azt a folyamatot, amely a lelkeket az anyagi vil�g z�rzavar�b�l a megvil�gosod�s f�ny�be emeli.

 

A r�gebbi id�kben nagyon sok form�ban �br�zolt�k - f�k�nt Istenek, vall�si vezet�k, gy�gy�t�k, papok, tan�t�k szem�ly�ben - az ember �s e szent n�v�nyek szimbolikus kapcsolat�t. Manaps�g is - f�leg ezoterikus k�r�kben - egyre elterjedtebb, a tavir�zs�k �s l�tuszok megjelen�t�se k�pz�m�v�szeti �s szimbolikus alkot�sokban.

Kevesen tudj�k, hogy a beavatott felszentelt n�v�nyek milyen j� �s gy�gy�t� jelleg� hat�ssal vannak az emberekre. Puszta l�t�kkel harmoniz�lj�k az eg�sz k�rnyezetet. S�t a n�v�nyek vir�gzat�r�l vagy a vir�gkelyhekr�l k�sz�lt f�nyk�pek �s mandala f�nyk�pek szint�n energetiz�l� hat�s�ak.

Azok a szerencs�sek akik gyakran maguk mellett, vagy otthonukban tudhatj�k e vir�gz� n�v�nyeket, k�nnyen megtapasztalhatj�k csod�latos kisug�rz�sukat �s hat�sukat (f�leg a felszentelt n�v�nyek �ltal, �s az arra alkalmas szem�lyis�g k�ppel rendelkez� emberek). A n�v�nyek vir�gainak igen m�ly - szellemre hat� - pozit�v jelleg� kisug�rz�s�nak a hat�sa f�gg az �t�l�st�l, a meditat�v eggy� v�l�st�l, a bels� szellemi nyitotts�gt�l, az �ntudatt�l �s az �letszeretetre val� ig�nyt�l. A vir�gkelyhek - medit�ci�ban de sokaknak an�lk�l is - megfelel� lelki r�hangol�d�ssal, kapuk�nt szolg�lnak a szellem legbels� szent s�kjaira. A k�l�nb�z� sz�n� vir�gzat m�s-m�s domin�ns hat�ssal b�r.

Gy�gy�t� hat�sait megtapasztaltam �nmagamon, mint beteg �s mint term�szetgy�gy�sz a betegek visszajelz�sei �ltal. Folyamatos ment�lis kapcsolat eset�n nagy hat�ssal van az �nk�p kialak�t�s�ra… A n�v�nyzet er�s v�delmi energi�kkal tel�ti k�rnyezet�t.

�rdekess�g! Gyakran tapasztalhat�, hogy az emberek kisug�rz�s�ra �rz�kenyen reag�l. A lev�gott vir�gzat - fajt�ra jellemz�en - nem ny�lik ki teljesen olyan emberek k�zel�ben, akikben sok az agressz�v energia vagy a fesz�lts�g. A b�keszeret�, bar�ts�gos, szeretetteljes emberek k�zel�ben pedig el�szeretettel ny�lik, n�ha m�g sz�rk�letben is.”

*****

 

Tulip�n: „a magyar n�p-l�lek”

A „MAG-Csal�d”?