20090408 - Csal�d

  2011.08.17. 22:58

2009. �prilis 7., kedd

 

Gondolatok a Csal�dr�l

 

Egy lev�lb�l:

„…Szeretn�m, ha seg�ten�l r�l�tni, hogy a CSAL�D mint sz� mit jelent, vagyis elemezve mire jutunk.

 csal-�d, cs-al�d (m�lyhangrend�)

csel�d (magas hangrend�)

 (ezek a szavak is benne rejlenek:  csala, csele, csal�s)

 

Ezen elindulva nem �ll �ssze a szents�ges kis k�z�ss�g, ami a CSAL�D.

K�rlek seg�ts r�vil�g�tani erre a sz�ra, s �gy bels� tartalm�ra is.”

 

*****

 

A „Csal�d”-r�l meghat�roz�sk�ppen kor�bban azt �rtuk, hogy „A CSAL�D az, ahol �L� m�don VAN Jelen �s Hat (=Megnyilv�nul/�ramlik) a SZER (=a Szeretet �s a Rend)”. [20081002]

 

*****

 

http://wwwold.sztaki.hu/~smarton/erdely/rovas.htm

                Ezen a megjel�lt oldalon egy olyan rov�s abc szerepel, ahol a jelek alatt felt�ntet�sre ker�lt azok r�gebbi (magyar) kiejt�se is. A m�ssalhangz�kat �gy szerepelteti: eb, ec, ecs, ed stb. N�h�ny a mai napig is megmaradt a haszn�latban: ef, ely, em, en, eny, es, esz.

 

http://crowland.uw.hu/images/rovasiras/szabaly.html

                „1. Alapvet� szab�ly, hogy a m�ssalhangz�k kiejt�s�nek megk�nny�t�s�re egy "e" hangot illeszt�nk el�j�k (pl.: eB, eC, eD stb.), ezzel viszont egy mondatban az "e" mag�nhangz�k jel�l�s�nek legt�bbje is feleslegess� v�lik, teh�t elhagyhat�. Pl.: GY = eGY, NKD = NeKeD, ISTN = ISTeN.

2. A magyar nyelv hangz�illeszked�s�nek t�rv�ny�re t�maszkodva, el�g a sz� egyik sz�tagj�ban l�v� mag�nhangz�t jel�lni (ha ez az "e" akkor ez sem sz�ks�ges), amely jelzi a sz� hangrendj�t �s k�nnyen kital�lhat�v� teszi a kihagyott bet�ket. Pl.: J�NS = J�NoS . Az elhagy�s az �rtelmez�st nem zavarhatja! Leggyakrabban az els� sz�tag mag�nhangz�j�val megegyez� mag�nhangz�k esnek ki, pl.: KOMNDR = KOMoNDoR.”

 

*****

 

�rz�sek:

            A magyar rov�sjelek k�z�tt a „CS” egy „k�zepes z�rts�got” [„elhat�rolts�got”] is jelez: az „R” – „CS” – „Z” h�rmas�t a bez�r�d�s/bez�rts�g tekintet�ben �gy is �rtelmezhetj�k: retesz – csuk – z�r.

            Ha egy kaput bereteszelnek, akkor az jelzi, hogy egy bizonyos elk�l�n�lts�g m�r jelen van, de egy mozdulattal m�gis kinyithat� – elvileg b�rki �ltal, aki „�li a „R”-endet.

            A csukotts�g valami olyan helyzetre utal, ahol hat�rozottabb m�r az elk�l�n�l�s, az elk�l�n�l�snek valamilyen konkr�t oka �s kerete is van, de nem jelent teljes z�rts�got. [csal�d, csapat]

            Ha z�runk valamit, azt rendszerint „kulccsal” tessz�k [�s sokszor a v�glegess�g ig�ny�vel is], �s �gy a kinyit�s speci�lis eszk�zt vagy ismeretet ig�nyel. A „Z” am�gy az abc-nk „z�r�” hangja, a „ZS” (zsenge, a tavasz zsong�s�t is id�zve) el�tt �ll, mely m�r az �j kezdetbe vezet �t.

[Sz�nia k�nyveiben t�bb helyen is elemzi, hogy a „ZS” rov�s-k�pe teljesen megegyezik a Kereszten l�v� KRISZTUSsal, az �j �let �g�ret�vel. ]

Most tavasszal �n is vetettem magr�l vir�gokat, �s a f�ldb�l kin�tt kis n�v�nyk�k is pontosan �gy n�znek ki, amikor elkezdik n�veszteni a k�t els� levelecske k�z�tt a harmadik/negyedik level�ket.

 

            A Csal�d egy �sszetart� k�z�ss�g, olyan Egys�g, amelynek tagjaiban van valami (eredet�ben k�z�s v�llal�s miatti) k�z�ss�g --- �s emiatt ez a k�z�ss�G (legal�bb egy kiss�) „k�l�nb�zik” is m�sokt�l. Ugyanakkor az elk�l�n�lts�g oka (�s c�lja) rendszerint az is, hogy „kapcsol�d�sokba” is l�pjenek m�sokkal.

Mag�t az �let Vir�g�nak k�p�t is tekinthetj�k

- egy Csal�dnak, amelyben az egyes pontocsk�k a Csal�d tagjait jelen�tik meg, (L�that�, hogy a csal�d tagjai k�zvetlen�l, vagy bizonyos k�zvet(�t)etts�ggel egy adott rend szerint kapcsol�dnak egym�shoz)

- �s tekinthetj�k Csal�dokb�l �ll� „Nagyobb Csal�dnak”, ahol egy-egy pont jelzi a SzeRves csal�dokat �s azok egym�shoz val� kapcsol�d�si lehet�s�geit.

            A Csal�don bel�l, illetve az egyes csal�dok k�z�tt (a l�tsz�lagos �s t�nyleges) elk�l�n�lts�gek r�szben az�rt vannak, hogy az egyes (tagok �s) csal�dok az �sszekapcsol�d�sok (�s v�ltozatoss�g, fejl�d�s) �j �tjait �s lehet�s�geit is (m�lyebben, soksz�n�bben) megtapasztalhass�k.

 

            Az „L” sz�momra a „L�l”, L�lek jele --- Aki ebben a KRISZTUSI Vil�gban (�s tal�n a Teljes KRISZTUSI VIL�Gban is) „A Tapasztal�”, „�let-hordoz�”.

            Biztosan nem v�letlen az, hogy a „Vil�g” sz�ban ugyan�gy „k�z�pen” helyezkedik el ez a hang �s jel, mint a csal�d szavunkban --- hiszen a L�lek maga is „�sszek�t� elem”, „h�d” a Szellem �s az anyagi val�s�g k�z�tt. [A „Szellem” sz�ban a k�z�ps� helyzet �s a „kett�z�tts�g” sem lehet a v�letlen m�ve…]

 

L�L: Ha e jelet �tt�kr�zz�k a jobboldal�ra, akkor egy olyan ligat�r�t nyer�nk, amely „sz�rnyakat” �br�zol. A L�lek c�lja teh�t a kapcsol�d�s, �s a tapasztalatok �ltali emelked�s --- amelyet egy bizonyos „z�rts�gban”/”form�ban” (test/�let�t) �l meg.

           Az „I” rov�sjele                                                                                            A „D” rov�sjele

 

            A „D” a Gyermeket, az Isten Gyermek�t jelen�ti meg, akit Isten a „saj�t k�p�re” teremtett [�s aki az eml�kezet szerint az „�Den”-kertben/k�rben �lt a Rendb�l val� kimozdul�sig].

            Ha megn�zz�k a „D” �s az „I” rov�sjel�t, a hasonlatoss�g „szembe-�tl�” [L�t-Hat�] .

            A ma l�tez� tud�sunk/eml�keink szerint Isten az els� [E VIL�GI?], �nMaGa k�p�re teremtett embert [a p�ros els� vagy egyik tagj�t] „D”-nek, Ad�-nak nevezte el [vagy a „gyermeki” hangra figyelemmel tal�n ink�bb „�D”-nek, EDEM-nek? �s a „kert” „�D” �s P�rja kertje volt? A magyar rov�s�r�sban a „V” jele a mai „M” jelnek felel meg --- �s az eml�kezet szerint „�d�m” p�rja „�va” volt, „EV” vagy „�V”? Lehets�ges, hogy amikor „eD” �s „eV” ap�v� �s any�v� lettek, akkor vett�k fel a nev�kbe az „a” hangot?].

 

            Erre figyelemmel azt is kijelenthetj�k, hogy a „Csal�dban” valamif�le olyan kapcsol�d�s �s viszonyul�s van jelen, mint amilyen a „Teremt�s” sor�n megjelent Isten �s teremtettjei, azaz „gyermekei” k�z�tt. E teremtett Vil�gban Isten figyelemmel k�s�ri a gyermekei (�n-r�szei) fejl�d�s�t, �s ha erre sz�ks�g vagy ig�ny mer�lne fel, akkor „gondos sz�l�” m�dj�ra seg�ti a tapasztal�sokban �l� r�szeit/gyermekeit. Ugyanakkor Isten tiszteletben tartja [a tapasztal�sban T�le valamelyest elk�l�n�lt] gyermekei akarat�t is, �s k�retlen�l/sz�ks�gtelen�l nem avatkozik a tapasztal�sok menet�be --- legfeljebb akkor, ha a gyermek valami olyan puszt�t� tapasztal�sba kezd, amelynek nem k�pes a(z els�dlegesen m�sokra is kihat�) k�vetkezm�nyei felismer�s�re �s kezel�s�re.

 

Az „A” hang sz�momra a „sz�l�t”, az „Aty�t” �s „Any�t” jelen�ti meg, a „MAG”-osat, A-melyb�l/A-Ki-b�l a Gyermek (~�let) eredt.

            [Csak �rdekess�gk�nt: MAAT: a MindenHat�Atya/Anya T�rv�nye, REND: az el�bbinek a KRISZTUSI Vil�gra vonatkoz� vet�lete.]

            Ennek a VIL�G-nak Atyja-�s-Anyja MaGa KRISZTUS is, illetve KRISZTUSnak Atyja-�s-Anyja a MindenHat�. Ha ebb�l a n�z�pontb�l n�zz�k, akkor KRISZTUS tulajdonk�ppen „Gyermek” is, Aki azon a m�don (REND szerint), ahogyan Isten �t Teremtette, VIL�GOT, [Gyermeki Vil�got], Gyermekeket teremtett „MAG�b�l” [ez ut�bbi Teremt�s sor�n teh�t KRISZTUS Atya/Anyak�nt j�rt el!].

            Isten MAG-�b�l „Hatalmakat” teremtett, �s az Istenb�l eredt Hatalmak (meg�rt) MaGukb�l Vil�gokat. KRISZTUS [Aki MaGA Szeretet] MaG�b�l, Isten �ltal kapott �let�b�l „Lelkeknek” adott �letet, Lelkek (fejl�d�se) �ltal tapasztal �s fejl�dik teh�t KRISZTUS VIL�GA/Csal�dja (KRISZTUS �gy egyszerre Gyermeke Istennek, �s Atyja-�s-Anyja E VIL�Gnak!).

 

            Az „E” a KRISZTUSI F�NY, a Gyermek Vil�g�nak „Jele”/Hangja. [F�ny, Gyermek, Szeretet, ember, „E” Vil�g]

 

            A HANGjait figyelembe v�ve teh�t a Csal�d egy olyan k�z�ss�g, amelyben az Isten k�pm�s�ra teremtett Gyermekek („D”) KRISZTUSI R�szk�nt („L”), L�lekk�nt kapott �letben tapasztalnak egy elk�l�n�lt, de m�gsem z�rt, hanem m�sokhoz is kapcsol�d� [kapcsol�d�sokra is Rendelt] k�z�ss�gben. [Nem szabad azonban megfeledkezni arr�l sem, hogy ebben a Csal�dban az embereken k�v�l m�g sz�mos Birodalom is csal�dtag!]

            Az „A” hang jelenl�te meg�t�l�sem szerint utal arra, hogy e k�z�ss�gben m�g jelen van a gyermekek ir�ny�ba hozott/hozand� sz�l�i t�mogat�s (Ad-�s/�ld�s), �s mivel E Vil�g KRISZTUS Vil�ga, �gy ennek „form�ja” a KRISZTUSI �ldozat. [Az �ldozat az eg�sz Vil�got gyarap�tja, vagyis gyermeket is, sz�l�t is, �s az Egy�ttes �letet is.]

 

            A csal�s vagy csel, csel�d megjelen�sek [Rend kij�tsz�sa, elferd�tett hatalmi viszonyul�s, „al�”-rendel�s megjelen�t�se] az Eredend� KRISZTUSI Rendben nincsenek jelen, �s ezeket a megjel�l�seket r�szben a tudatos-ferd�t�sek kateg�ri�j�ba is sorolhatn�nk. M�t� Imre �r�s�b�l [Yotengrit] ismert a r�bak�zi b�cs�k szentk�nt tisztelt „G�n�z” (Nap-atya) �s „B��n” szavainak k�s�bbi tudatos elferd�t�se a „h�d�t�k” �ltal, mely ferd�t�sek/ford�t�sok c�lja nyilv�n a kor�bbi szerves tud�sok �s er�k tudatos gyeng�t�se volt. (�gy h�sv�thoz k�zeledve) el�g csak arra gondolni, hogy a J�zusi KRISZTUS �ldozat�nak milyen sz�nd�kos f�lre-magyar�z�sai �lnek m�g ma is a k�ztudatban (festm�nyek, szobrok: „k�pek”!). A f�lre-vezet�seket n�ha csak egy-egy hang tudatos megv�ltoztat�s�val, �s �gy a val�s jelent�s fokozatos eltorz�t�s�val �rt�k el, �s emiatt sok helyen a KRISZTUSI tan�t�soknak �ppen a „l�nyege” (MaGja) ker�l m�g ma is tudatos elhallgat�sra/elferd�t�sre. E Vil�g Val�di Hatalmai �s Er�i, vagyis a L�lek �s Szeretet nagyon sok t�mad�snak voltak kit�ve az elm�lt �vezredekben --- �m a „tapasztal�k” sz�m�ra az is megmutatta mag�t, hogy az Eredend� Rend helyre�ll�t�sa n�lk�l, valamint az Eredend� Csal�di kapcsol�d�si form�k/m�k�d�sek helyre�ll�t�sa n�lk�l E Vil�gban �lni „tart�san” nem lehets�ges.

 

Sz�kely rov�s�r�s „f” jele --- F�ld.

Egy Csal�d ez is, megtal�lhat� benne az „Alap-Egyens�ly” keresztje --- mozg�s-�s-kapcsol�d�s jelz�se, az „id�” jelz�se, a saj�tos (!) bels� Rend megjelen�t�se.

            Egy-egy csal�dban mindig van valami olyan �RT�K, egy olyan „mag”, amely „k�r�” egy „k�z�ss�g”, �s �gy egy SzeRves saj�tos tapasztal�s/�t rendez�dhet. E Vil�gban t�nyleges �sszetart� /megtart� er�vel a SzeR, a Szeretet rendelkezik [mert e VIL�G „leg-B-Els� MAGja �s MaGja KRISZTUSI!], vagyis a csal�dok MINDEGYIKE �s MINDIG Szeretet-k�z�ss�g --- ez az a k�z�s „elem”, amely a(z egy�bk�nt l�tszatra ak�r nagyon is) k�l�nb�z� csal�dokat �j, k�z�sen v�lasztott tapasztal�sokra/utakra (hosszabb vagy r�videbb id�kre) �sszekapcsolhatja.

*****

Marika level�b�l, a ma haszn�lt bet� k�pe alapj�n, �rz�sek alapj�n:

„A Csal�d CS bet�je olyan, mint a csigah�z.

 

A csigah�z Biztoss�got, Biztons�got ny�jt, �sszetart, �s ha bel�l Egyens�ly, Rend van, akkor kint is m�k�dhet ugyanez nagyban, a Nagy Csal�dban, �gy t�gulva, mint a csigah�z spir�lja.

Milyen a csigah�z?

Tiszta (cs�nya sz�val makul�tlan). [Rendes”]

Hogyan �p�l fel a csiga h�za?

Saj�t mag�t �P�Ti fel.

A Csal�d sz�ban benne van m�g egy nagyon nagy kincs: az �LD-�LD�S.”

----------------------

 

Valahol megvan az a k�p, amit az egyik kisl�nyom rajzolt 3-4 �vesen: egy eg�sz lapot telerajzolt csig�kkal, melyek „Egy fel� n�ztek”.

 

*****

„Magyar-m�gia”

Vajon az „�j-H�zi” ty�kh�sleves, mely a lakodalmak hagyom�nyos levese, mi�rt „csiga-t�szt�val” k�sz�l? Anyuk�mnak m�g van csigat�szta-k�sz�t� p�lc�ja �s lapja --- egyenk�nt sodort�k meg a kis csig�kat… „Munk�s” egy t�szta a csigat�szta…