http://tudatosvasarlo.hu/cikk/verseny-sport

Verseny, sport

2008.08.30. / Dr. D�ry Istv�n

Versenynek nevezz�k, ha valakik �sszehasonl�tj�k eredm�nyeiket, �s a gyorsabbat, er�sebbet, hat�konyabbat gy�ztesk�nt pozit�van megk�l�nb�ztetik. A sport: akt�v testmozg�s er�nk felfriss�t�s�re, eg�szs�g�nk, �letkedv�nk kiteljes�t�se �rdek�ben. A kett� egy�tt pedig: versenysport. Csak az utols� el�d�nt�k magass�g�ban der�l ki, hogy mi is a versenysport igaz�ban. Az idei olimpia marg�j�ra.

Eml�kszem, �llatok �lettan�b�l tanultuk, hogy vannak olyan m�sodlagos �szt�ntev�kenys�gek, amelyek ugyanolyan fontosak lehetnek, mint a legalapvet�bb �letfunkci�k (iv�s, �lelemszerz�s, p�rz�s, stb.), s erre mintap�ld�ul az �n. explor�ci�s �szt�nt hozta fel �d�m professzor. Az explor�ci�, felfedez�, kutat� tev�kenys�g fontosabb hajt�er�v� v�lhat, mint az �hs�g: ha egy �hes patk�nyt egy �lelemmel j�l kib�lelt �j ketrecbe rakunk, eszik n�h�ny falatot, de m�g miel�tt j�llakna, elindul felfedezni a k�rnyezet�t. A felfedez�s, kutat�s az emberis�g t�rt�net�be is m�lyen beleiv�dott. Sokan vesztett�k �let�ket �ppen felfedez� �tjuk sor�n.

Hasonl� jelent�s�g� a kev�sb� ismert ritualiz�ci�s �szt�n: valamit a maga rendje-m�dja szerint csin�lni, s ett�l v�rni a szokott k�vetkezm�nyek beteljes�l�s�t. Cs�nyi Vilmos ezt a hajlamot kuty�kon �s embereken is tanulm�nyozta. Meg�llap�totta, hogy ez ugyanolyan t�rt�nelemform�l� er�, mint az �h�ns�g, a j�rv�ny vagy a szerelem. Ritu�lis ism�tl�d�s tartja fenn a munkacsoportokat, brig�dokat, ennek k�vetkezt�ben �s nem a pillanatnyi �hs�g miatt megy�nk mindennap dolgozni. A ritu�l� finomod�sa zajlik a m�rn�k�k, m�v�szek munk�j�ban, erre alapoz�dnak a vall�si cselekm�nyek. R�szletesen bizony�totta Agresszi� c. k�nyv�ben, hogy a ritu�l� �s nem az agresszi� okozza a h�bor�kat. Az ember annyira t�relmes l�ny, hogy akkor sem t�madja meg a szomsz�dj�t, ha sz�zan �llnak egy buszon vagy egy piac forgatag�ban (csimp�nzok nem b�rn�k c�rn�val az ilyen n�ps�r�s�get). Viszont hajlamos az ember mindent ritu�lis alaposs�ggal v�gezni, az �p�letek kit�z�s�t, a babon�s cselekedeteket, a rep�l�g�pek ir�ny�t�s�t, a bomb�k r�pp�ly�j�nak kisz�m�t�s�t. (A h�bor� ind�t� okai k�z�tt m�s �szt�n�k is vannak, de ezek egyike sem agresszi�.)

Most egy harmadik emberi �szt�nr�l szeretn�k r�szletesebben sz�t ejteni. Emberi �szt�nnek akkor nevezhet�nk valamit, ha csak az emberre jellemz�, �mde kult�r�t�l f�ggetlen�l. Vannak olyan emberi �szt�n�k is, amelyek a besz�ddel, fogalomalkot�ssal kapcsolatosak. Nyilv�n �llatoknak nem lehet besz�ddel kapcsolatos �szt�n�k. Az ember szellemi k�pess�gei �s az eltelt 5-10 milli� �v lehet�v� tette ilyen emberi �szt�n�k elk�l�n�l�s�t. Donald O. Hebb szerint ilyen k�z�s emberi �szt�n pl. a pletyk�ra val� hajlam, diszn�s�gok mes�l�se ter�tett asztaln�l, ilyen vagy olyan hajviselet, amelynek konkr�t m�dja m�r kult�ra �s divatf�gg�. Nyomai m�r megtal�lhat�k a f�eml�s�kn�l, akik szint�n szeretnek �tkez�s k�zben cs�nya dolgokat mutogatni vagy bizonyos dolgokat sz�pen elrendezni.

A harmadik �szt�n, amely jelent�ktelenb�l vil�gmozgat� er�v� v�lt: a verseng�s. Term�szetesen ennek is megvannak az alapjai az �llatvil�gban: a fiatal �llatok szeretnek j�tszani, p�rv�laszt�skor versengeni. Ezen az alapon az egyik legnagyobb hajt�er�b�l, a szexualit�sb�l lehetne az emberi versenyszellemet levezetni. Az embern�l azonban a verseng�s nem korl�toz�dik a h�mek p�rv�laszt�sa k�r�li id�re (b�r ekkor bizonyosan fokoz�dik), kiterjed olyan szellemi verseng�sre is, amelyet nehezen lehetne az �llatvil�gb�l sz�rmaztatni (pl. matematikai p�ldamegold� pontverseny), �s olyan ter�leteken is fell�ngol, amely az eg�sz vil�g sors�ra kihat�ssal van (gazdas�gi verseny, fegyverkez�si verseny stb.).

Most, hogy �gy megpend�tettem a fegyverkez�si versenyt, m�r sejthet�, hogy nem fogok t�l sok j�t mondani a versenyz�sr�l. „Bizonyos szint felett nem eg�szs�ges, vesz�lyes �zem a versenysport" - harsogta a r�di� Kolonics Gy�rgy gy�szhet�ben. Meg is lehet hat�rozni az eg�szs�ges szintet: a t�megsport, csal�di sport a megyei versenyekig bez�r�lag. Ezen t�l - nemzeti �s nemzetk�zi szinteken - m�r be�szik a k�pbe az adrenalin-f�gg�s�g, a doppingol�s vesz�lye, az �z�letek elhaszn�l�d�sa, a t�lhajszolts�g, a pszich�s k�rosod�sok, amelyeket a gy�zelem, a veres�g, az �lland� m�sodik hely egyar�nt okozhat. Mint biol�gus nem is szeretn�k tov�bb elm�lkedni a versenysportr�l, csak a verseng�s egy�b, elvontabb, de m�g ink�bb vil�gm�ret� form�ir�l.

Van egy j�t�k, amelyben h�rom hal�sz egy k�z�s t�ban „gar�zd�lkodik". Feh�r Marika �tlete alapj�n m�g a sz�m�t�g�pes v�ltozat�t is elk�sz�tett�k a di�kjainkkal. Lehet fogni 0, 1 vagy 2 halat. T�bbnek nem is lenne �rtelme, mivel a t�ban kezdetben 20 hal van. A halak el�g gyorsan szaporodnak ahhoz, hogy ell�ss�k a hal�szokat 1-2 hallal hetente. Ha csak egy sz�val megeml�tj�k, hogy ez egy verseny, �s az nyer, aki a legt�bb halat kifogja 10 h�t alatt, akkor a hal garant�ltan kipusztul. Minden versenyz� r��rez, hogy az elej�n kell igyekeznie, hiszen ott a sok hal, �s a szaporulat k�rba v�sz, ha nem fogj�k ki maguknak. 13 haln�l a t� m�r nem k�pes ell�tni a h�rom hal�szt a heti 1 hallal sem, azut�n pedig l�tv�nyosan kihalnak a halak, �s a versenyz�k is igen keveset fognak. A term�szet ilyen: sok hal sokat szaporodik, a kev�s hal pedig keveset. M�g alacsonyabb szinten pedig genetikailag omlik �ssze a popul�ci�. A verseny pedig olyan, hogy ha mindenki nyerni akar, akkor egy�nileg �s �sszesen is kevesebbet fognak, mintha hagyn�k �lni a tavat. Ez pontosan �gy van a val�s�gban is. A tavat azzal lehet megmenteni, ha elmondjuk, hogy ez egy kooper�ci�s j�t�k, �s az az �rdekes, r�j�nnek-e, hogyan m�k�dik a t�, �s meg tudnak-e hat�rozni egy fenntarthat� strat�gi�t.

V�ges meg�jul� rendszer kiakn�z�s�t nem lehet versenyszer�en folytatni. A F�ld�n minden rendszer v�ges �s meg�jul�.

Szathm�ri S�ndor Kazoh�nia c. reg�ny�ben egy XX. sz�zadi Gulliver kalandjait mes�li el. Gulliver egyszer egy matematikai tisztas�ggal gondolkod� ottani orvosnak pr�b�lja megtan�tani a sakkot:

„elmagyar�ztam a j�t�kszab�lyokat, ami, mondhatom, s�lyos feladat volt. Soha ilyen neh�zfej� tan�tv�nyom nem volt. Mikor �t�dsz�r elmagyar�ztam, hatodszor �jra azt k�rdezte:

- De mi a c�l?

- Az ellenf�l kir�ly�t ki�tni - mondtam, �s �jra kezdtem magyar�zni.

V�gre hosszas v�llvonogat�ssal beleegyezett egy partiba. Kil�ptem egy paraszttal, �s intettem, hogy l�pjen, mire megfogta kir�lyomat, kitette a t�bla mell�, �s k�rd�n n�zett r�m.

- �s most mi az �rtelme? - k�rdezte bamb�n.

Bossz�san visszatettem a figur�t.

- Az nem megy ilyen egyszer�en!

- L�tod, hogy megy!

- De be kell tartani a szab�lyokat! �gy persze hogy nincs �rtelme. Ha szab�lyosan lej�tszod, megl�tod, hogy lesz �rtelme.

Nagy nehezen lej�tszottuk. Persze megvertem.

- �s most? - k�rdezte.

- Most �n vagyok a gy�ztes.

- Az mi?

- Megnyertem a j�tszm�t.

Hosszan gondolkozott. L�tszott, hogy m�g mindig nem �rti.

- �s az mi? - b�kte ki v�g�l.

- Hogy �n gy�ztem.

- Ti egyik sz�val magyar�zz�tok a m�sikat, amire, �gy l�tszik, az�rt van sz�ks�gtek, mert egyiknek sincs k�ze a val�s�ghoz. Mindkett�t magatok faragt�tok an�lk�l, hogy egyiknek is volna tartalma.

K�ptelen volt meg�rteni, hogy - az � szavai szerint - mi�rt csin�ltuk a semmit ilyen hosszan �s k�rm�nfontan, aminek akkor sem lett volna �rtelme, ha mindj�rt az elej�n ki�t�m a kir�ly�t, �s azt a k�vetkeztet�st vonta le, hogy val�sz�n�leg eg�sz �let�nk �s k�z�let�nk is abb�l �ll, hogy a semmit komplik�ljuk, hogy k�pzelt b�lv�nyok ir�ny�tj�k cselekv�seinket. M�rpedig ha a semmit val�s�gk�nt �rt�kelj�k, ebb�l csak nyomor, visz�ly �s helytelen dolgok halmoz�d�sa sz�rmazhatik...

Ez eddig a bevezet�ben eml�tett ritu�lis hajlamaink le�r�s�nak is tekinthet�, de az �r� k�s�bb tov�bb folytatja a filozofikus p�rbesz�det:

- Mi h�t az, amit te boldogs�gnak nevezel?

- A l�lek kiel�g�l�se.

- Az, hogy a l�lek j�llakik?

- Valami olyasf�le.

Elgondolkozott.

- A te lelked j�llakott, mikor sakkoztunk?

- Igen, mert megnyertem a j�tszm�t. L�tod, ennek �r�m�t ti nem �lvezitek.

- �s hogy �ritek el, hogy mindk�t f�l megnyerje a j�tszm�t?

Nyomott hangulatom dac�ra elmosolyodtam.

- Hogy k�pzeled ezt? Az�rt j�tszma, hogy egym�s ellen, �s ne egym�s�rt j�tsszuk. Az egyik f�lnek vesztenie kell.

- �s a vesztes f�l is boldog?

- Nem. Az boldogtalan. De m�skor � is lehet nyertes.

- Akkor mi�rt teszitek boldogtalann� az egyik felet?

�szint�n megvallva, k�rd�se kiss� meglepett, �s alaposan �ssze kellett szednem gondolataimat, hogy meg�rtessem a helyzetet.

- Az �gy van - kezdtem -, hogy a boldogs�g bizonyos energiaszerz�st jelent a l�leknek, �s mint minden energia, ez is valami n�v�k�l�nbs�gb�l ered: az eredm�nyekb�l, miket �n �rtem el, �s nem m�s.

- Fejtsd ki ezt �rthet�bben.

Magyar�zatul felsoroltam neki a haditenger�szetn�l szok�sos kit�ntet�seket, besz�ltem a f�ra�k hatalm�r�l, maharadzs�k kincseir�l, majd p�ldak�ppen megeml�tettem a b�lyeggy�jt�st is.

- Na �s - mondtam v�g�l - mi �rtelme volna a kit�ntet�seknek, ha mindenki mell�n ugyanazon kit�ntet�sek f�ggen�nek? Mi tenn� boldogg� az indiai maharadzs�t, ha mindenkinek ugyanannyi gy�m�ntja volna, mint neki, vagy a b�lyeggy�jt�t, ha mindenkinek volna Mauritiusa?

Fej�t cs�v�lta.

- �gy l�tom, a boldogs�ghoz nem is egy, hanem igen sok ember boldogtalans�ga sz�ks�ges.

- A boldogs�g mint energia az el�rt n�v�val ar�nyos, amit csak m�sokhoz val� helyzeti viszonyunkkal m�rhet�nk. Valaki min�l t�bb ember k�z�l emelkedik ki, ann�l boldogabb, de ez m�sk�nt nem is k�pzelhet�. Viszont �ppen a boldogs�g v�gya az, ami minket alkot�sra �s munk�ra serkent. En�lk�l m�g ma is a f�kon m�szk�ln�nk.

Ezt is teljesen �rthetetlennek nyilv�n�totta, majd azt vonta le, hogy a boldogs�g is �res �s el�rhetetlen d�lib�b.

- Mert - mint mondta - a dolog term�szet�b�l folyik, hogy mindenki m�s f�l� legfeljebb egy ember emelkedhet, teh�t a t�bbiek nyilv�n mindannyian boldogtalanok."

Ha valaki olvasta Michael Ende Momo c. reg�ny�t, biztosan tudja, hogy az a nagy hajt�s, liheg�s, kapkod� nyomor�s�g, ami manaps�g r�nk szakadt, az�rt van, mert eladtuk az id�nket, �let�nket a „sz�rke uraknak". De h�t a val�s�gban nincsenek sz�rke urak, legfeljebb marketingesek, orvosl�togat�k, biztos�t�si �gyn�k�k. Az �let�nk az�rt gyorsul be - �s ez nem von le semmit a reg�ny nagyszer�s�g�b�l -, mert verseng�nk. Verseng�nk a szomsz�dainkkal. Nem a p�ly�n verseng�nk, a futam ideje alatt, hanem eg�sz �let�nkkel verseng�nk, a verseny �ldozataiv� v�ltunk. Anyagiakban verseng�nk, a Term�szet v�ges meg�jul� forr�saib�l vessz�k el a verseny kell�keit. Egym�s ellen verseng�nk, de a Term�szet rov�s�ra.

Kiszely K�roly �s m�g sok alternat�v k�zgazd�sz azt mondja, hogy minden gazdas�gi bukfenc, kirabl�s �s �sszeoml�s m�ly�n ott tal�lhat� a b�n�s kamat. De tegy�k hozz�, hogy a kamat m�g�tt pedig ott a verseny. Ha ugyanis el�bb akarok megval�s�tani egy beruh�z�st, mint m�sok, el�bb, mint lehet�s�geim engedik, akkor p�nzt kell k�rnem k�lcs�n kamatos kamatra, �s elvileg a termel�s haszn�b�l tudom a kamatot, a gyors p�nz �r�t visszafizetni. Matematikailag bizony�that�, hogy a kamat minden olyan term�szeti rendszert t�nkretesz, ami kev�sb� szaporod�k�pes, mint a kamat. A b�ln�k vagy a f�k �vente lassabban n�vekednek, mint a kamatr�ta, ez�rt hal�lra vannak �t�lve. Ki gy�zn� kiv�rni, m�g sz�veskednek sz�p lassan �jran�ni? A gyors kitermel�s �s a haszon banki kamatoztat�sa a nyer�. Aki pedig p�r sz�zal�kot nyer, az az eg�sz piacot megnyeri. Ilyenek a j�t�kszab�lyok a gazdas�gi versenyben.

Az olimpi�t meg kell sz�ntetni. Amikor ezt �rom, egy nappal a pekingi megnyit� el�tt, m�g nem tudhatom, h�nyan esnek mell�, h�ny doppingv�ts�g lesz, h�ny b�r� p�rtatlans�g�t vonj�k k�ts�gbe, h�ny t�zezredm�sodperccel jav�tj�k meg azt a cs�csot, ahol a medence hossz�t centim�terekkel m�rik. De ha v�letlen�l a k�tsz�z n�i h�ton senki sem �rne c�lba (2 fullad�s, 1 �tk�z�s, 1 sz�vg�rcs, 1 dopping, 2 �nszakad�s), akkor annak h�r�rt�ke lenne, akkor mindenki mag�ba sz�llna, akkor d�nteni kellene valamit. Akkor tanulm�nyozhatn�nk az emberis�g egy tov�bbi kis/nagy �szt�n�t: a szinkronicit�sra val� hajlamot. Csak az sz�m�t, ami egyszerre t�rt�nik, �l�ben, k�tmilli�rd k�perny�n. Akkor van b�nb�nati felindul�s, a mag�nyos pr�f�tai cselekedetek, egy�niben sz�veszakadt sportol�k elmehetnek a csud�ba. Pedig bizonyosan megvan az a 7 hal�leset, megvan valahol a sz�z balkamra-t�gul�s, 4-en tol�kocsib�l n�zik a sportt�rsaikat, itt-ott �ssze lehetne adni 50 dopping-izompacsirt�t, 20 prot�zist, 40 elvet�lt magzatot, 100 sportszer-t�r�ses balesetet. �sszesen, de nem egyszerre.

Az olimpi�t meg kell sz�ntetni. A VB-t is. M�g az EB-t is. „Azt nem lehet, fiacsk�m! Az �zlet, az biznisz, tetszik �rteni?" �rtem, �s �gy folytatom: �s a gazdas�gi versenyt is meg kell sz�ntetni. Nem folytathat� termel�si verseny a Term�szet v�gesen meg�jul� versenyp�ly�j�n. Ez �gy nem szab�lyos. Nem b�relt�k ki a p�ly�t, nincs lefektetve h�nyan �llnak rajthoz, nincsenek j�t�kszab�lyok, pankr�ci� folyik, mindenki egy ellen.

A „serd�l� amat�rizmusb�l" ki�regedett olimpi�t be kell tiltani. Be kell tiltani: pedig tudjuk, hogy az alkoholtilalmat sem tartott�k be, fellend�ltek a zugkocsm�k. Az itt �ppen j� is lenne, ha valakik titokban, ker�leti szinten „olimpi�zn�nak", iskolai k�rversenyen nyern�nek 6 aranyat, a helyi t�v� nagy nyilv�noss�ga el�tt futn�nak 1500 m�tert, otthon gimnasztik�zn�nak titokban, azzal �ppen j�t is tenn�nek az eg�szs�g�knek. Nem szabad f�ljebb menni a megyei szintn�l, mert akkor j�nnek a „sportellen�r�k", �s j�l hazazavarnak mindenkit. Megint csak a Term�szet tan�t arra, hogy nem szabad egyre magasabb szinteken ugyanazt a szelekci�t er�ltetni. Mert akkor kapunk m�teres farktoll� paradicsommadarat, agarat meg csivav�t. Szelekt�v teny�szt�st akarunk a sportol�inkra is r�er�ltetni? Tudok aj�nlani hat�kony molekul�ris genetikai m�dszereket! Ezt akarjuk? El�bb-ut�bb ki kell mondani, hogy el�g, el�g volt!

Pedig �ppen a sport mutatja meg, hogy lehet sz�pen, nem vesztes gondolatokkal h�tt�rbe vonulni. Egy�nileg ez a megold�s. Lehet abbahagyni gy�ztesen is, vagy lehet letenni a lantot t�pett h�rokkal. Egyik sem felad�s, nem vesztes poz�ci�. Cs�kkenteni az edz�smunk�t, nem �tesve a l� t�loldal�ra; felfedezni a l�tez�s egy�b �r�meit, melyek h�tt�rbe szorultak az �lland� versenyz�s miatt. Meg lehet �lni a visszavonul�st az �let teljess�g�ben, unok�k fej�t simogatva, r�gm�lt id�kre eml�kezve.

Hasonl�an a gazdas�gi versenyszf�r�nak is nyugalomba kell vonulnia. Meg�rni, meg�llapodni. Nem a vesztesek keser� sz�j�z�vel. A gy�ztes poz�ci�ban is lehet okosan d�nteni. Nem megtagadva azokat a sz�ps�geket, amiket a XX. sz�zadban l�trehoztunk. De ki kell mondanunk, hogy a szellem fejl�d�se folyamat, �s v�gre meg�rtett�k a kih�v�st: arra sz�lett�nk, hogy ne versenyezz�nk egym�ssal a Term�szet ellen�ben!

A sport limit�lt verseny. Nem versenghet ak�rki ak�rkivel. Vannak s�lykateg�ri�k �s korcsoportok. H�nyf�le szab�lyt ellen�riznek a sportb�r�k! Ez is egy szab�ly: megyei szint �s v�ge. Ut�na mindenkinek az edz�si napl�j�b�l kivesznek h�rom v�letlen napi eredm�nyt, �s azt k�zz�tehetik az interneten, ABC-sorrendben. Az eredm�nyek �sszehasonl�t�sa szem�lyis�gi jogokat s�rt. A sport legszebb v�vm�nyai k�z� tartozik a fair play d�j. Csakhogy ma sz�z aranyra jut egy fair play. Ford�tva kellene.

Minden d�nt�s�nkkel adunk egy fair play d�jat a szomsz�d f�szeresnek, a falusi gazd�nak, a kedves tan�t�n�ninek - vagy adhatunk egy k�nai aranyat egy zacsk� haszn�lhatatlan m�anyag alkatr�sz�rt a GroTesco-stadionban. A gazdas�gi versenyt is le kell egyszer f�jni. M�r t�l vagyunk a hosszabb�t�son �s a 11-eseken.

(Mid�n ezt �rtam, tiszta volt az �g... �ppen elbicikliztem a 31 km-re l�v� nicki z�g�hoz, hogy megn�zzem, habzik-e a R�ba. Tavaly ilyenkor az�rt kellett odamennem, mert er�sen habzott Nickn�l is, Szentgotth�rdn�l is. Most �pp ellenkez�leg. A szentgotth�rdi kamera habmentes vizet mutat, a nicki g�tn�l pedig magam is l�tom, hogy idilli a k�p, a parton sincsenek sz�jjelhagyott flakonok. �szom a tiszta foly�ban, amihez annyival j�rultam hozz�, hogy nem vettem semmilyen b�r�rut, �s hetente lejelentettem a kamerak�peket. Azt�n hazatekerek, �s letusolok a nap-meleg v�zben. Bicikli �s �sz�s: paraszt-biatlon. Eln�z�st, hogy ilyen gondolataim t�madnak 62 km kerekez�st�l. A sport �ll�t�lag �les�ti az elm�t.)

A szerz� fizikus, a Nyugat-magyarorsz�gi Egyetem Informatikai �s Gazdas�gi Int�zet�nek f�tan�csad�ja