|
ÍRÁSAIM |
|
| |
"ELEGET KÍVÁNOK NEKED!"
"Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen, bármilyen szürkének is tűnnek napjaid.
Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.
Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökké tartó legyen.
Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is nagyobbnak tűnjenek.
Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.
Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, amid van.
Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra." (Folytatás ITT)
|
Sík Sándor - Ember
"Embernek lenni!
Csak embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek."
|
|
Hímeztem: |
|
| |
2011.0728 – Szemelvények – Önkifejezés III.:
Nagyon fontos, hogy azokban a helyzetekben,
amelyekben „mások támogatójává vagy segítőjévé” válunk,
TELJESEN ŐSZINTÉK, IGAZAK legyünk.
A „segítő szándék” „tiszta” legyen,
vagyis tisztán SZERETETBŐL legyen jelen (’se több se kevesebb’),
magunkat a „yobbítás” és önzetlen segítségadás szándéka vezesse
[ne kívánjuk a másikat ’befolyásolni’ vagy ’vezetni’, ne ’értékeljük’ vagy ítéljük meg stb].
Ha „hívást” érzünk egy helyzetbe, amelyben segítően nyilvánul(hat)nánk meg,
akkor „teljes figyelemmel” [teljes odafigyeléssel] forduljunk a „helyzet” és a helyzetben „jelenlévők” felé is.
Legyünk „nyitottak”, hogy megérthessük azt, amit a helyzet mutat –
és ezáltal is azt tudjuk nyújtani,
ami az adott helyzetben „tőlünk telhetően is a leg-yobb”
és az „érintett számára is legmegfelelőbb”.
Fontos, hogy IGAZAK legyünk teljes egészében:
ne találjunk ki valótlan, általunk meg nem élt ’példákat’, mert már ez is ’ferdítés’.
Olyat mondjunk és tegyünk, amit mi VALÓBAN megtapasztaltunk,
és ami ezáltal a ’magunk tapasztalata/tudása’
[’erre tudunk Építeni, ebből tudunk biztonsággal Építkezni/Építeni’].
Ne „szépítsünk”, és közben ne legyünk bántóak sem
(ugyanis a ’bántás’ érzékelésekor bezárul vagy beszűkül a „szív”, és így legtöbbször nem tud célt érni a segítség).
|
"Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.”
(Abody Béla)
„A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.”
(Gilbert White)
|
|
|
|
|
|
Írások - 2009 április 1 - 7 |
|
20090407 - Szerintem e hét feladata
2011.08.19. 08:27
2009. április 6., hétfő
SzerINTeM e „hét feladata”
(Több szinten is értelmezendően)
Áramoltatott Képek – egy mai levélváltásból:
„Értelmezési segítséget kérek egy hajnali álmomhoz.
Kenyértésztát dagasztottam. Az első mozdulatok után derült ez ki számomra, mert előtte csak valami süteményhez készülődtem. A massza gyönyörűen összeállt és hirtelen megdagadt. Ekkor kezdtem a kisgyerekkorban látott igazi kenyérdagasztós mozdulatokat végezni.
Érdekes módon ez nem segítette tovább a folyamatot. Mintha a tál alján különálló adalékokat láttam volna. Ezeket a szokásos módon akartam felszedetni a tésztával, de csak rövid időre jártam eredménnyel. Hirtelen összeroskadt a tészta, a vacak kis összetevők fölött szennyes szürke lé gyűlt össze, amivel már nem tudtam mit kezdeni.
Nem tudom, hogy még álmomban vagy már ébren tettem fel a kérdést, hogy mit jelent ez, de éber állapotban arra gondoltam, hogy „vacakok az összetevők, amit a kenyérhez használnak, ezért nem jó azt ennem”.
Más aktuális jelentés? K”
---
*** „Szerintem van egy olyan lehetséges értelme is a képeknek, hogy
1./ ami első ránézésre hű-de-tökéletesnek tűnik, azt is érdemes "yobban" megnézni [meg is nézik!], és
2./ ehhez a "yobban szemügyre-vételhez" használhatóak a "régről bevált" SzeRves mozdulatok, tapasztalatok és képességek, az a tudás, amely még YÓ volt, vagy a YÓ-hoz közeli volt [”kisgyerekkoromban látott”].
Ami megfelel a "YÓ"-ság követelményeinek, az SZÉP is, tartós is, „Rendben lévő” is.
Amiben nincsen SzeRves tudás és erő [Lélek?], az lehet, hogy először „csak úgy” felfújja magát, szépnek és épnek mutatja magát, aztán összerogy. [A SzeRves minták szerint nem tudott EGGYÉ lenni.]
*** Talán egy másik dologra is érdemes odafigyelni: lehetséges, hogy a ma eredményei már más módokon fognak megnyilvánulni, és nem kell a dolgaink megteremtéséhez a "nehéz" fizikai alkotás, a korábbi nehézségű „erőlködés” és munka. Emiatt talán egyes olyan alkotó-elemek is feleslegessé válhattak mára, amelyek – mint „segéd-anyagok” – korábban szükségesek voltak (!) az egység élővé tételéhez. A kezdeti időkben emiatt fokozottabban kell figyelni a megjelenő „Új” lehetőségekre és Jelekre, és a már meglévő tudás/tapasztalat mellett még fokozottabban kell figyelni a „Lélek” vezetésére is egy-egy adott helyzetben.
*** Aki kenyeret dagasztott, az legtöbbször nem csak maga miatt tette ezt, hanem a családjának is készítette a kenyeret. [A pékek köztudottan „hajnalban” már munkában voltak, mikor a többiek még aludtak!]
Az álom talán arra is felhívja a figyelmet, hogy aki valami olyan munkába kezd, amely mások megsegítésére is irányul, annak e kezdő időszakban az éberségre fokozottabban [„tudatosabban”], és „több irányban” is gyakorolva [külső és belső jelek] van szüksége. Fontos tehát, hogy
- alapozni kell az eddig bevált SzeRves ismeretekre/tapasztalatokra,
- és fokozottabban kell ügyelni/hallgatni a Saját lélek vezetésére is.
Valószínűleg ez a fokozott tudatosság hozzásegít egy általánosabb és gyorsabb kiegyensúlyozódáshoz, és a felesleges kudarcok/fájdalmak elkerülhetővé lehetnek --- „A Családot” érintően is.
*** „tál alján különálló adalékokat láttam volna. Ezeket a szokásos módon akartam felszedetni a tésztával, de csak rövid időre jártam eredménnyel.”
„Különálló ada-LÉ-k” --- utalhat:
- a Lélek [és persze ezen át a Magosabb ÉN, a Szellemi ÉN] eddigi „leválasztott”, elfeledésre ítélt szerepére,
- illetve ma azokra, akik magukban nem lettek képessé a KRISZTUSI Értékek és Lélek élővé tételére [Ez utóbbi létezők is megkapták a megelőző Föld-korszakban Kegyelmi úton a lehetőséget a családtagság választására, de Rend-elutasításuk miatt ma már nem tagjai a KRISZTUSI Családnak.]
[ADA-lék --- Ada: a Krisztusi szikra, a SzeRves élet-szikra, [SZiKRA – SzeKéR!]
--- lék: valamiféle folytonossági szakadás vagy hiány. A „lék”-et általában a vízhez kapcsolódóan szokták emlegetni, ami megerősítheti a jelen kép Lélek-hez kapcsolódását. Mellékesen a „Lélek” az, Aki KRISZTUS Világaiban az „adás” jellegű, az egymást-kiegészítő kapcsolódásokban/áramoltatásokban jelenik meg a különböző formákban, és gyűjti a tapasztalatokat.]
Ma már a Világ SzeRves Létezőiben a „Lélek” „székhelye” [és maga a Lélek is] visszakerült a „Rendes helyére”, az ember (és Létező) szívébe.
Ma már nem kell „erőltetni” az „össze-kapcsolódást” a Lélekkel, mert a Lélek „már a helyén van”. A létezőknek az a feladata, hogy ezt tudatosítsák magukban, és váljanak „kellően érzékennyé” a Lélek jelzéseinek az érzékelésére, a Lélek vezetésének a felismerésére.
Fontos lenne tudatosítani azt, hogy
'a szívben van a Lélek Fénye'.
Ezt [a fizikai szívre és szív-tájékra figyelve] akár hangosan is érdemes kimondani, majd egy kicsit érdemes a szívre figyelve „elcsendesülni” mindaddig, amíg ennek az „érzete” is megjelenik. Ha sikerült megérezni a test és lélek Kiegyensúlyozott Egységét, akkor következő lépésként [még mindig a szívre figyelve] következhet annak a tudatosítása majd átérzése, hogy test-és-lélek-és-szellem tökéletes egysége vagy. Fontos lesz ezt az „állapotot” majd egyre inkább „természetesként” megélni minden pillanatban. [Egy kis idő és gyakorlás után ez nem fog már nehézséget okozni!] [Érdemes azt is tudatosítani, hogy a SzeKéR, és így az „ÉLET” „működtetője” is a Lélek! Üzenetek: 20090224, 20090330.]
SzerIntem ennek az Egységnek a megértése és megérzése ma az egyik legfontosabb feladat!!!
Ha minden „alkotórész” a MaGa helyén van, akkor nem lesz "összeesés"!
J”
A test/lélek/szellem „szétválasztása” csak „elméletileg” lehetséges --- vagy még úgy sem. A „VIRÁG”-ábrázolások ebből az Egységből inkább a „Lelket” teszik hangsúlyossá, mely E Teremtett VILÁG-ban KRISZTUSI Lélek, Akinek „lényege” és célja a Szeretet és Összekapcsolódás, Egység és Szépség megtapasztalása mindenben, ami csak megjelenhet… „Vacakra” [világ-idegen mintára] a KRISZTUSI Léleknek nincsen szüksége. [A „különálló vacakok”(SzeRvessé-nem-lettek) kiöntésre kerülnek. Már nem tudunk mit kezdeni velük, és nem is a SzeRvesÉlet feladata a „meg-yavításuk”.] Maga az álom utalhat arra is, hogy a Feltámadás-körüli-időben [a fizikai szinten is?] elválik, hogy mi SzÉP és mi „vacak”.
OmMáátRé KJ
www.omah.extra.hu
| |
|
|
|
A mai napra: |
|
„A valóság nemcsak az, amit a szem lát, és nemcsak az, amit a fül hall és a kéz meg tud fogni, hanem az is, ami rejtve marad a szem és a tapogató ujjak elől, és csak annak fedi fel magát néha, egy-egy pillanatra, aki a lelki szemével keresi, aki belülről tud figyelni és hallani, és képes a gondolataival tapintani.”
| |
Áldozni
csak a benned lévő és általad LÉT-re hozott Szépséggel
másokat is SzÉpítve és gyarapítva,
Teljes és ÉP Szabad Akaratodból,
Szabad Akaratodat kinyilvánítva,
az Örök és Adott Élő KRISZTUSI Rendnek megfelelően
Lehetséges
és
Érdem-es.”
20100525 - Az Áldozatról - Szemelvények
A hibákról és a hibázásról:
A ’hibák’ segítenek ’nem-felejteni’ és ’felejteni’.
PIRAMIS - Őszintén akarok élni
Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.
Őszintén akarok élni,
És csak annyit elérni,
Jókedvem senkit ne bántson,
S ha fáj a szívem valamiért, ne nagyon fájjon!
Tőled csak annyit akarok kérni,
Hogy engedj őszintén élni,
Őszintén, szabadon, szépen,
Őszintébben, mint ahogy tegnap éltem.
Ne kelljen hazudnom senkinek
És hogyha valamit kérdezek
A válasz igaz legyen!
Szeretnék bízni mindenkiben,
Hinni, hogy nem fordul ellenem,
S nem árul el sosem.
AZ ERDŐ FOHÁSZA
Vándor, ki elhaladsz mellettem,
Ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege
hideg téli éjszakákon,
én vagyok tornácod barátságos fedele,
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
és gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házad tartja,
és én vagyok az asztalod lapja,
az ágy, melyben fekszel,
a deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok a házad ajtaja,
bölcsőd fája, koporsód fedele.
Vándor, ki elmész mellettem
hallgasd a kérésem:
NE BÁNTS!
ÜNNEP
Az Ünnepeknek fontos része az „emlékezés”, amikor a dicső vagy épp a kevésbé dicső tettekre/megélésekre, az elődökre is emlékeznek, és ezáltal egyfajta folytonosság alakul ki (marad meg) az Ősök, Elődök, a Gyökerek irányába is. Az emlékezés a legtöbb esetben ma még ’intő’ példa is lehet arra, hogy mit szükséges megváltoztatni, miben szükséges változni akkor, ha valami yobb és teljesebb Élet a cél ---
az „Ünnep” Valódi Lényege azonban minden esetben a[zon] „Jelen Megerősítése, amely elvezet a ’vágyott jövőbe’.”
Az Ünnep általában MEGERŐSÍTI az Élet egy olyan részét/szeletét, amely „továbbvitelre érdemes”, amelyben ELŐREMUTATÓ/előrevezető Példa vagy Út [Működés, Erő] Van Jelen.
(Részlet a 20110802 - Níitottság, Nyitás... írásból)
|
|
|